Jó a Liliomkert cikk , de van benne egy vitatható bekezdés:
"...pálinkafőzéskor a metanol könnyen elválasztható, lévén, hogy forráspontja sokkal alacsonyabb, mint az etanolé (metanol: 64,7 °C etanol: 78,4 °C), és minden gyakorló pálinka főző tudja, hogy a 78 fok alatt lejövő párlatot ki kell önteni."
Itt a fórumon ezt másképp tanítják, miszerint kisüsti apparáttal nem választható el a metanol az etanoltól.
Mostanában már nem nézem a cefre királyokat, de amikor a moonshine-t készítették akkor zsákszámra öntötték a cukrot a cefrébe. Lehet, hogy a banánpárlat is így szaporodik 170 literre.
A cefre főzésénél 10 - 15 fok között megállok a főzéssel, (anyagfüggő) így valamelyest bátrabban le lehet menni a finomításnál. Ne felejtsd hogy a főzdékben a finomítással igen gyakran lemennek 30 fok alá mégsem UP -s a jó cefréből készült pálinka! A 30 fok körüli párlat enyhén opálos általában, de ez semmit nem jelent, hiszen a középpárlatot ha 30 - ra higitod az is opálos lesz. Fontos jelző mind az UP, mind az EP esetében az illat. A pálinkáim nem utópárlatosak. Előpárlatos már fordult elő.
de ha az UP-nál nem poharazol, akkor csak szimatolod az éppen kifolyó szeszt és úgy döntesz?
Én az illatváltozást még sohasem vártam meg...
Eleinte 40%-nál kezdtem meg az elválasztást, de egyszer cseresznyébe beleszaladtam, markánsan kijött az UP, így azóta 50-nél már megkezdem, de ezt követően viszont nem mérem a szeszfokot.
tehát az epruvettát félrerakom és már csak a poharakba engedem a párlatot, hiszen így van értelme nem? Az epruvettában csak keveredik...
Így van, ha nagyon figyelek, 50-nél is érzek kellemetlen ízt, nekem akkor, ha megrázom a fejem, amikor már a számban van, a nyelvem két oldalán érzem azt, ami nem kellemes.
Eddigi tapasztalataim alapján 30%-nál sose merném kezdeni az elválasztást, itt már a párlat is opálsodni kezd, neked nem szokott?
A vadkörte nagyon finom, azalegjobb ami megbarnult. (Nem rothadt vagypenészes, csak barna, amit ha félbeharapsz édeskésilata vanesetleg kicsit erjedt.) A vadalma a száraz fanyar ízek kedvelőinek való.
A csipke nagyon finom lekvár illatú, ha szeded akor januárbanszedd, amikor már omlóssá fagyott akkor elég jól ad.
A többit csak kóstolás útján ismerem, ha van lehetőséged ne hagyd ki egyiket sem...Mondjuk a borókát utoljára hagynám, az tótoknak való :)
Ezzel a metilalkohol témával kapcsolatban írnék néhány gondolatot.
A legfontosabb: metilalkohol mérgezést csak és kizárólag emberi hülyeségből(kapzsiságból) eredően lehet kapni, mikor az alkohol(etilalkohol) bódító hatását akarják egyesek aljas nyereségvágytól hajtva lopott ipari szesszel =metilalkohollal elérni!!
Sajnos a két alkoholfajta ízben és bódító hatásában egyszerű érzékszervi eljárással (kóstolás) nem különböztethető meg. Másnap már igen: az etilalkoholtól berugsz, majd kijózanodsz, a metilalkoholtól jobb esetben megvakulsz, ha többet ittál, vagy érzékeny vagy rá, meghalsz!!
A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja). A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő,de ma már legtöbbször szén-monoxidból és hidrogénből állítják elő katalizátor jelenlétében (a szén-monoxid és hidrogén gáz keverékét szintézisgáznak nevezzük).
Gyümölcs , és főleg cefrefüggő az elválasztás. A sajátnál nyugodtan lemegyek 30 - ig, az én főzőmnek ilyen az elválasztása, 30 - körül váltok általában utópárlatra. Ez nem olyan mint az EP, itt nincs olyan éles határ, amíg olyan a minősége hogy nem kellemetlen fogyasztani mehet a középpárlathoz . UP-nél nem gyűjtők poharakba, jó cefrénél is egyszer csak megjelenik a "nehéz, savanykásabb " íz, és már határozottan kiérződik az illatban is az utópárlatosság. Nálam is megjelenik már valahol 50 körül pici fazékíz még a legjobb anyagoknál is, nagy hiba lenne ezen a részen váltani. Az EP körülményesebb nálam is, néha viszonylag nehezen döntök, a legjobb amit tehetsz, hogy otthagyod a kipoharazott tételt, kiszellőzteted a fejed, és később döntessz, kapkodni nem szabad. Általában az eldöntendő pohár egy részét kihígitom, otthagyom, később döntöm el a sorsát.
Egy kérdésem lenne hogy nézem a cefre királyokat és ott hallotam hogy 200kg banánból 170l pálinkát készítettek. Ez hogy lehetséges? Minőségre ízre milyen lehet? Előre is köszi!
"A nőről kiderült, hogy csütörtök este ivott metanoltartalmú rumot családtagjaival, de férje és anyja pénteken is fogyasztottak alkoholt, igaz ekkor már jó minőségű égetett szeszt. Az orvosok szerint ez mentette meg az életüket - jelentette a Prague Daily Monitor angol nyelvű cseh lap."
"A lap szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a mérgező metanol nem szándékosan, hanem végzetes hiba eredményeként került az illegálisan előállított szeszesitalokba. Egy, az illegális piacon tájékozott magánnyomozó a lapnak azt állította, az elkövetők eddig is használták a metanolt a pancsolt illegális égetett szeszek alkoholtartalmának növelésére, de nem olyan mértékben, hogy az problémákat okozzon."
Aztakurva!!! :-( Vagyis nem bugris pancserek, hanem profi hamisítók, és szándékosan! Ezek után miért is b.sztatják a házifőzést??!!!!
Szerencsére nem kell választani a vadgyümölcsök közül, nem is tudok sorrendet fölállítani. Vadalmából kökényből, bodzából, borókából, naspolyából (ez utóbbi nem vad) még sajnos, nem főztem. A többi mind másért jó. Azért a berkenyék állnak hozzám a legközelebb.
Snapszmester egyszer azt mondta, hogy minden évben abból a gyümölcsből kell pálinkát csinálni, amiből éppen sok van. Ez vadgyümölcsre is igaz, mert nincs minden évben mindenből. Barkóca pl. az erdészlegenda szerint csak minden hetedik évben van sok. Az idén éppen ilyen "hetedik" év van, bár nem minden részeén az országnak, úgyhogy most barkócára koncentrálok. Nagyon jó a galagonya, fáj is a szívem, hogy nincs rá időm. Jó volt a som is, sajnos, akkor sem értem rá. A vadkörte az idén gyenge, bár van valamennyi.
Hadd tegyek ide még két vadgyümölcsöt, a sajmeggyet és a vadcseresznyét. Az utóbbiból készült eddig a legkülönlegesebb pálinkám, ezt akkor is be kell vallani, ha a berkenyékkel kapcsolatban elfogult vagyok.
Egyébként midegyik vadgyümölcsnek van valami trükkje. Tuidni kell, hogy mikor kell szedni. Vagy a szedése macerás, vagy a cefrézése, vagy mind a kettő. :) Somot viszonylag könnyű szedni, otthon azért utóérlelni kell, utána a cefrézése egyszerű, de nagyon sűrű cefrét ad. A galagonyáról már írtam. A vadkörte viszonylag könnyen gyűjthető, de otthon szotyósítani kell, és szemenként szétválaogatni a jót a rohadtól, na, ez munkás. A csipkét én januárban szedem, amikor már puha. Könnyű szedni, csak hideg van, és "véráldozattal" jár. Cefrézése egyszerű, szintén sűrű cefrét ad.
Hagymávalé összevágom a hulló almát minden reggel, két tojást ütök rá mikor zsírban jól kiforrosodtt, Nagyon szeretem. Finom. Aki kipróbálja - rájön, hogy mennyei. És, egészséges.
Hasznos, a saját tapasztalat többet ér, mint néhány "tanult"megoldás. Ha nem így teszek, soha sem tudom meg, hogy milyen lehetett volna, ha egyből végig engedem 40-ig, vagy ha nem keverem bele -esetleg egy részét-, ugyanúgy, mint az előpárlatnál. Ott is volt, hogy csak az első poharat nem öntöttem bele, bár az sem volt igazán "előpárlat" illatú, de hát ki hallott még olyat, hogy nem veszünk el előpárlatot! :) DD
amiket felsoroltál (gondolok itt az erdei növényekre - csipke, boróka, kökény - ami felénk rengeteg van az erdőben), ezekből hogyan kell pálinkát készíteni? Pl érdekelne a bodza is. Mekkora mennyiségből, mennyi pálinkád lett? Köszönöm előre is! :)
A lelkivilággal nincs gond, csak nem volt szimpi megoldás a visszaolvasásra kényszerítés. Legalább másoltad volna be a kérdéseket, ha már ugy is másoltál.
Biztos, hogy sárgamuskotályt főztél és nem ottonelt? Az ottonelnél szokot eltünni az illat, de 2 év múlva érdekes módon visszatér. (legalább is bornál így van).
Egy kérdésem lenne hozzád mint erdei gyümölcsök szakértőjéhez (esetleg, ha más is főzött alábbi gyümölcsökből azoknak is várom válaszát)!
Ha sorrendet kellene felállítani melyik gyümölcs a kedvenc, melyik adja a legfinomabb pálinkát te milyen sorrendet állítanál fel?
Most főztem bodzát és kiváncsi lennék, hogy a fentiek közül van-e ettől finomabb. Az igazat megvalva még szokni kell az ízét, így még nem döntöttem el, hogy ízlik-e:) Az biztos, hogy nagyon aromás és jellegzetes! A vadkörte pl nekem most még jobban ízlik, de a szőlő és a kajszi pálinkám is:(
Egyelőre ne erőlködj aromakosárral, sisakkal, a meglévő főződdel próbáld megkeresni, hogy hogyan tudsz minél jobb pálinkát csinálni. A tapasztalat a főzések számával fog megjönni. A módosításokat utána kezdd el.
Csak probakeppen, kis mennyiseget. Nem vagyok megelegedve az aromaval tovabbra sem, pedig at utobbi korte fozesnel kevesebb eloparpatot vettem el es e vegen se voltam tulzottan kritikus. Igaz meg friss a parlat, van ideje alakulni, de akkor is. Gondolkodok aromakosarban, sisakban, csak javulast erjek el.
Sziasztok! Múltkor felvetettem szőlőpálesz készítést (örülök hogy ilyen sokan hozzászóltatok), az otellót 150Ftért akarják vesztegetni, mondtam nekik kenjék a hajukra. Azóta sikerült felhajtanom Delaware-t 70Ft-ért, valszeg abból lesz, ígaz ez is direkttermő.
Szerintem meg egészen különleges a pálinkája, ne hagyd ki. Annyi pálinkád lesz belőle, amennyi, nem aljas szándékú leittasodásra való. :)
Leszeded, kb azonos mennyiségű víz fokozatos hozzáadása mellett festékkeverővel könnyen lehet pépesíteni. Pektinbontó mindenképpen kell bele, méghozzá azonnal. A cefre egyébként viszonylag rövid idő alatt beköt, mint a beton, alig lehet keverni. Főzésnél én égegyszer ugyanennyi vizet adtam hozzá (tehát 10kg galagonyáből főzésre lesz kb. 30 liter cefre), a magokat kiszűrtem. Nagyon kicsi az alkoholtartalma, 8%-os lett az alszeszem, türelmesen főzd. A 8%-os alszeszből persze csak akkor lesz értékelhető mennyiségű pálinka, ha az utópárlatot is lefinomítod, és hozzáadod a pálinkához.
Ha javasolhatok én is - kezdő létemre - valamit, akkor ez a következő: Ne izgulj, ne aggódj a közép és az utópárlat határának megállapításánál. Amikor egy kicsit is gyanús kezd lenni, válaszd el, gyűjtsd külön az utópárlatokat, majd az év, a szezon végén egy utópárlatos főzést csinálj. Meg fogod látni, nagyon jó kis vegyes jön ki belőle. Én 15 - 20 pohárka kóstolás után már régen az asztal alatt lennék, de lehet, hogy inkább a detoxikálóban. Üdv. W8.
Ne haragudjatok, csak az idetévedő laikusok kedvéért foglaljuk össze a metanol kérdést mert most aktuális:
1. Cukorből élesztő nem csinál metilalkoholt, tehát a cukorcefréből készített lötty ugyan sz.r, de nem mérgező.
2. Metilalkohol a pektin természetes lebomlása közben keletkezik. A gyümölcsnek van egy lassan dolgozó pektinbontó enzimje, ennek a működése során keletkezik melléktermékként egy kis metilalkohol is. Fontos: Ez nagyon kevés, az egészségügyi határértéket ugyan kismértékben átlépheti, de nincs annyi, hogy mérgezést okozzon.
3. A modern pektinbontó enzimek úgy bontják le a pektint, hogy egészen kevés metilalkohol keletkezik.
4. Metilalkoholt falepárlással állíttanak elő, ezért is "faszesz" a metilalkohol egyik megnevezése. Iparban használják, a metanolmérgezések kivétel nélkül a lopott faszeszből készített hamis szeszesitalok miatt történnek, a háti főzésnek az égvilágon semmi köze a metanolmérgezéshez.
Az utópárlatot is gyűjtheted külön-külön az előpárlathoz hasonlóan, aztán nyugodt körülmények között (másnap) kis mennyiségű középpárlattal kevered az arányok figyelembevételével. Így kóstolgatva kiderül, hogy még egy kis "büdös" is mehet bele, nem hogy elrontaná, de volt hogy az így kűlön gyűjtött up.+ középpárlatból kevert 50%-os finomabb lett, mint a középpárlat. Össze is kevertem az egészet. Mivel ez is cefrefüggő, nincs rá pontos recept!
Szia! Jó. Én panzi akvárium-víz tisztító aktív szenet vettem. Abban is ugyan ilyen kis rudacskák voltak, szintén leégés-felhabzás orvoslására vetettem be, 1 adag alma alszesznél. Szerintem sokat használt neki, 6 órán át hagytam benn 6-7 literben olyan 20-30 gramm szenet, utána leszűrtem szűrőpapíron.
Egyszerre írhattunk! :) Már elgondolkodtam és levontam ugyan ezt a következtetést. A baj az, hogy mindannyian az ízes etil előállításáról beszélünk, de kevesen tudják, hogy a metil hogyan keletkezik nagy mennyiségben, és ezért félünk. Pedig lehet, hogy ha tudnánk az előállítását akkor azt is tudnánk, hogy mit kerüljünk nagy ívben! Azt megjegyeztem, hogy gyümölcspálinkában számottevő metil nem lehet, de azt nem tudom/tudtam, hogy a cukor hogyan befolyásolja.
Közben akaratom ellenére erre is válaszoltam! :) Amúgy mind a két válasz innen jött, és ahelyett, hogy gondolkodtam volna, mindjárt a billentyűhöz nyúltam. :( Egyszerűbb mint gondolkodni! "Nem kell mindenhez érteni, csak meg kell találni azt az embert aki megoldja a problémát!"
Van egy nagy problémám: még másfél hónapja főztem almát,amit sikerüllt leégetnem,mert nem figyeltem eléggé.. Finomítás után is éreztem,most másfél hónap elteltével is érzem.
Aktiv szénnel ki lehet szűrni? Ha igen,hogy? a szenet már megvettem.
Most az örök problémával jövök elő, ami a közép és az utópárlat elválasztása.
Talán már ki lett tárgyalva a fórumon, de most arra lennék kíváncsi, hogy vajon azok, akik nem csak szagolják, hanem kóstolják is a párlatot, minek alapján végzik az elválasztást? Milyen a kóstolás folyamata, módja? Mivel közömbösítik a száj ízt, hozzák vissza az elfáradó ízérzéket?
Csak azért kérdem, mert bennem minden egyes alkalommal van bizonytalanság, nem találom a zsinórmértéket az ízlelésemben, meglehet, nincs is.
Most lettem kész némi körte finomításával és tökéletesen nem vagyok biztos abban,hoyg jó helyen választottam el.
Ugyanis beveszek a számba egy kortyot és teljesen más a helyzet, ha egyszerűen lenyelem, várom az utóhatást, mondok egy véleményt.
Más a helyzet viszont akkor, ha miután a számba került, megforgatom benne, eloszlatom fejrázással a nyelvem mindkét oldalára, na ekkor azonnal előjön a fazékíz, ami egyéb módon nem. Viszont ekkor egészen hamar.
Aztán lenyelem és kelemes gyümölcsös ízt érzek mégis.
Tehát a kérdésem, ki, milyen módon kóstol, megvárja-e valaki a durva főtt ízt, kinél hogyan működik az elválasztás?
Persze tudom ez a nehéz és ez a sava-borsa az egésznek, éppen azért forszírozom, már nem először.
Én 50%-nál kezdem a kóstolást, volt, hogy 40-nél, de az télleg utópárlatos lett.
A nyelv bizonyos részeken érzi a keserűt, savanyút, édeset, mindet máshol....
teljesen el kell-e oszlatni a szájban a párlatot, vagy nem?
A kóstolás egy idő után fárasztja az érzéket, meg aztán az alkoholbevitel is megteszi a hatását, volt, hogy 15-20 pohárig elmentem és még mindig nem voltam biztos benne, hogy el kel választanom.....nehéz....dehát ezért szép nem igaz?
Ez mindennel így van, ha több embert kérdezel. Mindenkinek meg van a tuti receptje, ami néha ellentmondásos. Az, hogy kinek mia jó pálinka az a saját ízlésétől függ. Bele kell vágnod és ha már föztél 1-2 adagot eldöntöd, hogy ízlet-e vagy sem. Ha ízlett akkor úgy csinálod tovább! Ha nem, akkor már konkrétan tudsz kérdezni, hogy mi nem volt jó, azon hogyan kell változtatni. Ha a reggelenként bellinkelt oldal alapján csinálod, nagy hibát nem követhetsz el! Nem biztos, hogy az első pálinkád jó lesz, de nem lesz nagyon hibás.
Ezzel a metillel most engem is megkevertek, de inkább hiszek SM-nek, mert ha nem lenne igaza akkor nagyon sokan meghaltak volna Magyarországon is az "arany háromszögben" készült italoktól!
Minden ide tévedőt meg tréfál ez a társaság főleg ha ilyen félszeg a belépőd !
Ha pálinkát szeretnél főzni itt a helyed légy türelemmel és kérdezz mielőtt cselekszel -mert utólag is tudunk tanácsot adni de segíteni már nem mindíg :-))))
Kezdésnek ez a megoldás lesz, legalább ezt a szezont bírja ki a masina, aztán korszerűsítve lesz. Nem szeretném, hogy a cefrém tönkre menjen. Természetesen minden biztonsági dolgot felteszek. Már csak a fenekelés van hátra, oldalán lesz egy cső nyomásmérő órával és egy lefújó szeleppel. Na de mekkora legyen a lefújó szelep?
Ezt kérdeztem én is! De SM már megválaszolta, hogy a cukorból lesz a legtisztább etil. Igaz azt is írta, hogy nem a legfinomabb, de itt a fórumon elfogydott a 3% napfény a jobb ízkihozatal miatt. Ha emlékeim nem csalnak, akkor ez egy vak teszt alapján lett meghatározva.
Az ám, hogy hullanak a csehek, mint ősszel a legyek. Meg már a szlovákok is. És mitől? A metiltől! Igy jár minden elveteműlt aki issza, meg aki szaporitja, ráadásul cukorral...
"De lehet, hogy még cukorcefre sem" A cukor cefrében van sok-sok metil? Ez komolyan kérdezem! Mert akkor ha cukrozom a cefrét, akkor metilt szaporítok. Tudom a 3 % nem sok, de több mint a semmi.
ez vadalma, nem sima...cukorvolt benne 3% az azért dob rajta, de amikor tiszta gyümölcs kihizatalát írom a hozzáadott cukrot levonom. Nálam az ilyenekből (vadalma vadkörte) több L cefre lesz mintahány kg a gyümölcs.
Nem karcsú egy kissé 100 kg almából mindössze 4 liter? Cukor volt benne? (Illetve a 100 kg alma, nem egyenlő 100 liter cefrével ugye - lehet hülyeséget kérdezek:S )
A tavaj készült pálinkában az alma brutális fanyarsága jelent meg,illatában is visszaköszön a fanyarság...4,4L 50%-os pálinka/100kg gyümölcs kihozatallal.
Az idei sokkal soványabban adott, 3,1L / 100 kg pedig érettebb volt és a kotyogó sem dolgozott már. Az idei ízében és illatában erős magzamat van benne a fanyarság mellett.
Igen, volt itt egy tag aki úgy csinálta, persze ilyen kis felületű hőközlésnél magasabb hőmérsékletű/ nyomású gőz szükséges. Ráadásul csak valami olvadófém betét volt nyomástérben, se nyomásmérőóra, se lefúvó szelep. Az utóbbi 2 elengedhetetlen szerintem. A nagy felületű hőközlés kisnyomással a jó megoldás! Ilyenek a főzdék is... Nem jó nagynyomású gőzzel szórakozni, főleg nem biztonsági berendezések nélkül. Persze meg lehet csinálni az általad is említett módon is, de akkor legyenek meg a bizti berendezések!
Minden évben főzök almát és inkább a sűrűség (nem használok pektinbontót) miatt teszek hozzá cukrot. Minden kiló cukorhoz 5 liter vizet. Így egy sűrű káposztaleves állagot kapok, amit könnyen lehet főzni. Főzéskor sem kap több vizet. A 2-4 % napfény megfelelő.
Almacefrémmel így állok most: 220-as hordóban kb. 180 liter ágaprítóval darálva, 5 liter vízben oldott Budafokit, majd 5 liter vízben oldott Zimopec pektinbontót (túladagolva, egy fél dobozzal beletettem) tettem eddig bele, amennyire tudtam összekavartam átalakított festékkavaróval, de tök száraz az egész..
Hogyan tovább, tegyek hozzá vizet, vagy édes vizet (kb. 4% napfényt szánok bele), vagy csak döngöljem le, és hagyjam úgy?
Mikor kell az almához egyébként a napfényt hozzáadni, azzal is várni kell, vagy az mehet bele egyből?
Cukortartalma kicsi, cefréje iszonyú sűrű, rengeteg vizet vesz föl, a pálinkája igazi kuriózum, mazsolás utóízzel. Meg kell vele szenvedni. Az idén rengeteg a galagonya, csak időm nincs rá.
A napokban elolvastam pár szakirodalmat a galagonyáról. Megoszlanak a vélemények. Az egyikben azt írják hogy igazából semmire se jó, a másikban meg leírják hogy kuriózumnak raknak el belőle pl lekvár...
Ami engem igazán izgat, hogy cefrét készített-e már valaki belőle? Cukortartalma mekkora lehet?
Csak azért kérdem, mert a közeli erdőben bokorszámra tele vannak.
A berkenyék általában ehetők, svéd berkenyét is szoktam rendszeresen majszolni, de sohasem sokat. Állítólag a berkenyékben levő szonrbinsav kicsit megárthat, ha túl sokat eszik belőle az ember.
A svéd berkenye egyébként finomabb, mint a madárberkenye, egészen biztos vagyok benne, hogy remek a pálinkája. Nincs benne tapasztalatom, hogy mikor kell szedni, de szerintem lassan már lehet. Nem fog úgy megszotyósodni, mint a háziberkenye, de ha már nem nagyon kemény, és megkóstolva nem nagyon savanyú, akkor már szedhető.
Sokféle berkenyét ültetnek, van pl. egy svéd berkenyére hasonlító, de sokkal szebb, a Borbás berkenye (Sorbus borbasii), ami Herkulesfürdő környékéről származik. Szebb, nagyobb a bogyója, finomabb. Ha küldesz jó képet a környékbeli berkenyék leveléről, megpróbálom megmondani, hogy melyik melyik. Lisztes berkenyét is sokfelé ültetnek.
A természetben lévő berkenyéket jobb kímélni, a barkóca és a madárberkenye kivételével védettek is. A barkóca nem veszélyeztetett, rengetegfelé nő, ha van, azt lehet szedni. A madárberkenye természetben inkább északabbra a és magasabb hegyeken fordul elő, abból is inkább a díszfákat érdemes szedni nálunk.
Tegnap én megkostóltam, majd este olvastam, hogy csak főzve ehető, mert mérgező:))) Na mind1, így jártam! Szeptember közepén, azaz most érik. Én ennyit tudok, barkócza majd talán többet.
Hát nem tudom,számold csak át pl 100kg szölőre igy már nem is olyan rossz a kihozatal (szerintem)az illatáról még nem tudok nyilatkozni még nem főztem le de majd referálok
Tavaly kóstoltam egy Otonel-Irsayt, parfüm volt, versenyre küldtem a sráccal! Viszont két hónap múlva a versenyen rá se lehetett ismerni, mint ha ki lett volna herélve. Azóta se jött vissza bele semmi....
Múlt héten lefőtt a sárgamuskotyályom - köszönet érte a közreműködőknek. A kihozatal nem volt valami jó, 5,4 liter 43%-os 30 kg-ból. A finomítás estéjén nagyon illatosnak és aromásnak találtam a pálinkát, de pár nappal később mintha eltűnt volna az illat és az aroma. Végül arra gondoltam, hogy közvetlen a higítás után eléggé meleg lehetett a pálinka a higítástól, és azért jött ki jobban az illata-aromája, szobahőmérsékletre lehűlve (különösen a hidegfront után) viszont rejtőzködő maradt. (Azért valami ott van belőle.) Lehet, hogy van pálinka, aminek a szobahőmérséklet sem elég kóstoláshoz?
A gyümölcsét már kóstoltam, és tervbe is van véve. A svéd berkenye (Sorbus intermedia) az egyik leggyakoribb és legellenállóbb díszfaként ültetett berkenye. Van róla képed (leginkább a leveléről)?
Ehhez gratulálok, és őszintén irigykedem! :) De azért, köszönöm, hogy gondoltál rám. Én az idén barkócát szedtem sokat, végre van, de nehezen szotyósodik. Majd meglátjuk, mi sikerül.
Szia! Találtam róla tegnap valamit, szerintem ezt keresed, de itt nem a cefrébe kell beletenni a fahéjat.:
Fahéjvíz. Szeszes ital. Fahéjjal fűszerezett édes pálinka, amely kedvelt reggeli ital volt, különösen Erdélyben. Sok emlékünk maradt róla. Thurzó György nejéhez intézett levelében például ezt írja: Bánffi uram azon kér, hogy égess fahé vizet minnél erősb lehet én is kérlek vetess fahé vizet.46 Tegnap és egy süveg nádmézet kölcsön kértem ő felsége számára fahéjviz készitésére.47 Bár ez a két emlék eléggé megvilágítja a fahéjvíz készítését, mégis kiegészítjük az Oesterreichische Provincial Pharmacopoe 1795-ből származó adatával, mely szerint a fahéjvíz 1/2 font durvára tört fahéjból, 1 font magas fokú alkoholból és 5 font vízből készült. Ebben ázott a fahéj 24 órán át, azután leszűrték.48 Sok esetben mazsolával vagy cukorral édesítették. A fahéjvíz az alkalmazott alkohol erősségétől és mennyiségétől függött. Készítésével különösen a gyöngyösiek és a brassóiak tűntek ki. Bár a városokban nagy mennyiségben készítették, s így vásárolható volt, főnemesi lakokban házilag állították elő. Erre utal a nemesség nagy mennyiségű fahéjfogyasztása.
Hát azt a szoknyát(is) le kell venni! Mármint a söröshordó alján lévő peremet. Aki rajtahagyta, nem gondolta át, duplafalúnál gátolja a meleg feláramlását, direkt fűtésnél a pontszerű hőközlés fő okozója=biztos leégés.
Csak valami pancsolt szar tartalmazhat ennyi metilt, a legcudarabb cefréből, a legótvarabb főzővel sem lehet olyan szilvát főzni ami rövid távon kórházba vághat a metil miatt...Hát nem csak szilva volt abban kérem.
Keverd össze úgy 2-3-4-5 liter vízzel, bele az élesztőt is, és öntsd rá.
Ahogy tudod keverd össze, a pektinbntó szép lassan megteszi a hatását. Az első napokban keverd erősebben. A pektinbontót adagold túl, a kétszerese is belemehet.
Kb. 300 liter almát cefréztem, ágaprítóval, 2 db 220 l-es hordóban van elosztva.. Kérdésem az volna, hogy hogy adagoljam hozzá a Zimopec pektinbontót?
Mert ha egy pohárban bekeverem és ráöntöm, ahogy a használati útmutatóban van, akkor az ugye nem fogja érni csak egy kis részét az aprítéknak. Hogy helyes alkalmazni ilyen esetben?
Illetve ugyanez volna a kérdésem az élesztővel kapcsolatban is!
Barkócza! Most örülnék, ha itt lennél, és neked is önthetnék egy pohárral! Szerintem az idei házi berkenyém jobb lett mint a tavalyi, pedig elég kalandos volt a főzés!
Viszont amit a ZD-re hozott Tintus berkenye gyanus termést, az tényleg az és rogyásig van egy fa tőlünk egy köpésre! Sajnos egy forgalmas út mellett a buszmegállóval szemben! Szóval elég nagy látványosságot okoznák ott, de lehet vasárnap rámegyek egy kísérleti mennyiség erejéig!
A múltkor a pálinkafőzdéből kifelé menet csattintotta oda a parisznya a demizsont az ajtóvashoz, oda is lett a pálesz. Már gondolkodtam rajta, hogy ha veszek ablaküvegre való betörésvédelmi fólát és betekerek vele palackot, akkor mi történik, ha leejtem? Nagyon nagy hülyeség?
Én nem szoktam, az EP-ből szerintem kevés használható lenne, értékesebb 75-80%-os tisztítószerként. Az UP mennyiségben is több, tehát lehet belőle még értékes mennyiséget is kiválaszani.
Műanyag és műanyag köztis nagy különbség van ( mint a pálinkák között is).
Ha már műanyagban akarunk tárolni pálinkát akkor lehetőleg PET flakonba tegyük.
Átmeneti tárolásra elfogadható a műanyag PE polietilén, vagy PP polipropilén kanna/hordó , de mindenféleképp mielőtt beletesszük a pálinkát szagoljunk bele még az újba is. Ha rossz a szaga akkor ne erőltessük. Műanyag feldolgozás során ha regranulátumot raknak az alapanyaghoz vagy túlhevítik az anyagot az extrúderben akkor hőbomlás miatt büdös szénhidrogének szabadulnak fel amik idővel kioldódhatnak.
Én üvegben tárolom a pálinkát, bár az üvegfül törés miatt már 4 liter törkőt mostunk fel a spejzből:(((
Most vettem 5600 Ft ért 20 literes saválló edényt ( kornéliusz ) bor és cola tárolásra használják eredetileg.
A gyenge cefre, a katlan (szoknya) hiánya mellé még azt is hozzá kell adni a dologhoz, hogy a söröshordó alján van egy elég széles zárt perem. Na ez nem engedi a forró gázok szabad folyását a hordó oldala felé és fokozza a pontszerű túlmelegedést. Ezért a leégés.
Azt hiszem neked egy valamilyen duplafalú lesz a jó megoldás.
Ütés ellen védeni kell az üveget, kosárral kipárnázva. Nekem műanyag edényben is vannak üvegballonok, ha elrepedne..... Nem szabad/ kell mozgatni az üveget, lehet belőle slaggal csapolni...Persze még így is elszállhat.
- A napfény a műanyagot szétkapja idővel, a műanyag hordókat is attól kell védeni főleg.
- letisztáztam az EU párlatot, jó sok elejét és végét kell kiönteni. Kaptam egy felejthető vegyest,
ágyasnak jó volt.
- kb 50 liternyi kiforrt vegyes cefréhez hozzáöntöttem vagy 20 liter EU párlatot, kifőztem 2 nap múlva, tűrhető vegyest kaptam.
Előpárlatot 0,5% után gyűjtöm az utópárlattal egyben PET flakonban, fajtánként. Mielőtt beleöntöm a cefrébe vagy üstbe megszagolom és aminek nem tetszik az illata kuka.
Én is kaptam nemrégiben műanyagban 10 + évig tárolt páleszt, ízre semmi "gyanús" nem volt benne. A pálinka megérdemli az üveget, üvegballonok hektoszámra fexenek olyanok padlásán akik bagóért odaadják...Így szermányoltam már annyit, hogy már nekem is áll néhány üresen a padláson :D
Mi 0,9-1-el számolunk, a csonthéjasoknál a mag sem jelentős veszteség, ellentételezi a levesedés, lazulás.
Főleg a nagyobb (50l) üvegballonok veszélyesek, én már rottyantottam el borral mozgatás közben ill. ismerős érkezett a pincébe kellemes málna illatra, amikor "magától" elrepedt. Soha többé a közelébe se ment üvegnek csak 10 literes méretig.
A műanyagok számomra is kezelhetőbbek, élelmiszer ipari minőségűek s így esélye sincs még a legtöményebb pálinkának sem.
A napfényre ügyelni kell, mert az ávizeknél mutattak ki beoldódást ha napon volt tárolva huzamosabb ideig.
Odateszem főni, elengedem az elejét amíg ragasztószagú, aztán az UP - nál egy árnyalattal megengedőbb módon, de ott is a nehéz részeknél leváltok...illetve elzárom a gázt mert azt már nincs minek főzni. Amolyan békebeli ízeket idéző vegykó sikeredett tavaly, igaz még ez sem lett olyan büdös, és csípős mint az igazi kerítésszaggatók-... Az utópárlatos jelleget szerintem nem tudod megúszni, az úgy nagyjából végig jön az akció közben. Nem tudom pontosan, de harmadát, negyedét tudom kimenteni az árúnak, ezt is 25 fokra szoktam higitani főzés elején...
Nekem is szénacélból van a főzőm külső palástja, ha gondod van rá az is kitart időtlen időkig. Ha most készítenék főzőt, és nem lenne kedvem túl sokat költeni külső palástra azt csinálnám, hogy hegeszte(t)nék egy saválló karimát a söröshordóra savállóból, majd szintén peremezve elkészíteném a szénacél külső palástot. A kettőt csavarkötéssel, tömítve csatlakoztatnám egymáshoz. Azért készíteném így , mert ha 27 év múlva elrohad a szénacél nem kell a hóbelevackot szétvagdalni, hanem ledobnám a szénacél köpenyt, és már csavaroznám is rá a másikat... Az se hátrány ha bele akarsz nézni néha a hőközlő térbe, mégis hogy megy ott a buli, ott is előny egy oldható kötés. Nemigen költenék most sem saválló külső palástra , persze az az igazi, mert örök mint a nyomorúság. (A savállót védőgázassal kell meghegeszte(t)eni, hozzáértő személlyel, csak úgy ellenállni a korróziónak.)
Totál egyetértek snapszmesterrel! A legtöbb pet palack is alkalmas pálinka alszesz tárolásra, ezek leggyakrabban csak az erős lugoknak nem állnak ellen! A műanyag balonok többsége, meg mindennek ellenáll, én még nem ittam műanyag ízű pálinkát, pedig múltkor egy 10 éves bérfőzetett szilvát kóstoltam legalább 10 éves ballonból. Amúgy meg a nitrohigító az egyik legdurvább oldószer ami szintén olyan anyagú műanyagban van mint a ballonok többsége, szóval az alkohol ehhez képest piskóta!
Na megvolt a próba főzés, sajnos nem sok sikerrel :( mivel leéget a cefre. Arról nem is beszélve a cefrének se volt semmi alkohol foka, az alszesz is 16% volt :(. Most a héten megveszem a dupla faluhoz a dolgokat és összehegesztem. Szerintetek elég oda sima vas lemez vagy inkább rozsdamentes legyen az is?
Viszont egy érdekes jelenséggel is találkoztam a főzés során, ilyennel találkozott már vki?
Reggel gyorsan össze eszkábáltam egy szűrőt ami végül is jol müködöt :D.
Taposd bele egy hórdóba, rá egy nylon, zárd le vagy vízeszsákot rá oszt 4 hét múlva főzheted. Ha nedves akkor nem rossz az, kevesebbet ad, de finom pálinka készül belőle. Szerezhetsz hozzá pár liter mustot, ha nagyon száraz, annyit megér!
Lehet, de a műanyag balon praktikusabb! Sokáig eltartható a magas alkoholtartalom miatt, és mivel már egy desztilátum, tiszta anyag ezért nem romlik. Szerintem évekig is eltárolható lenne, ha jól le tudod zárni. Én most 1 tonna törkölynek állok neki a héten, de a finomítás akkor lesz, ha majd végeztem az összessel. Addig műanyag balonban vár a pincében a megszépülésre. Én még nem tapasztaltam, hogy bármi karosodás érte volna az alszeszt, vagy a kannát. Ahhoz alacsony az alkohol tartalma, hogy kioldjon bármit is a balonból. Bár amit én használok, az savnak, lugnak garantáltan ellenáll, valamint az oldószereknek is.
Én lángelosztónak 8mm vastag perforált vaslemezt használok, a furata 10mm-s. Gázrózsa felett 10 cm-el, utána jön az üst. Ha a láng kormolna, változtatni kell a rózsa-lángelosztó lemez távolságot. A hőterelő(én inkább hőmegőrzőnek hívom) szoknyának méginkább megnő így a jelentősége, no meg a külső nagykabátnak is!
..."Igen már gondolkozok rajta, most annyit csináltam hogy a hordóba kivágtam a gázrózsát és jobban behelyezkedik a hordóba így kevesebb fog elmenni a levegőbe."
Na, itt oda kéne figyelni. Tulajdonképpen a leégések nagy százaléka azért következik be, mert a gázégő túl közel van az üsthöz, a fűtés pontszerű. Azt kell követnünk, hogy a hőenergiát elosztva, minél nagyobb felületen adjuk át az üstnek. Elsősorban ez a szerepe a szoknyának az említett gazdaságosság mellett. Ezt oldjuk meg a vízfürdővel, az olajfürdővel is.
Egyik ismerősöm most indított be egy üstöt. Sikerült meggyőznöm, hogy a gázégőt 15 cm távolságra helyezze az üst aljától. Egy hevenyészett szoknyával megoldódott az általam "légfürdősnek" nevezett szerelék. Még annyit, hogy a kolléga nagyon türelmetlen (7-8 liter alszesz 3 óra alatt, felmelegítéssel együtt, egy 12 mm hűtőcsővel) még sem volt semmi baja az odaégéssel egy 40 literes saválló üsttel.
Ha pedig sikerül a szoknyát kívül hőszigetelni, akkor még olcsóbb is lesz a főzés.
Én túlérett, összetöppedt (már majdnem aszalt) szilvából készítettem kb. 150l cefrét. Kiforrt, de igen sűrű lett. A bunda erjedés végén tuti megszűnik? A sűrű leszáll az aljára? Mert én ezt most nem tapasztaltam. Jól gondolom, hogy az ilyen cefréből kevesebb mennyiségű, de jobb minőségű pálinkát kéne nyernem?
Biztos a nagy örömben megkavartad a hűtővizet, és összeroskadt a gőz, ez szívja meg:)
Vagy a sisak hűlt le hírtelen, de ha a vízzárba hideg vizet pótolsz, akkor is ezt teszi. Mivel elég nagy a deflegmátorod űrtartalma sokkal érzékenyebben reagál a hírtelen bekövetkező környezeti hatásokra. Akár egy huzat hideg levegővel. stb
Ha jobban tüzelsz alatta, akkor az áramlás gyorsabb, ezáltal kevésbé érzékeny ezen hatásokra.
Igen már gondolkozok rajta, most annyit csináltam hogy a hordóba kivágtam a gázrózsát és jobban behelyezkedik a hordóba így kevesebb fog elmenni a levegőbe.
Egy kérdésem azért lenne. Az üst és a réz sisak találkozásnál víz szigetelés van, a főzés közben egyszer csak egyik pillanatban beszívta az összes vizet az üst, ez mitől lehet? Vákuum keletkezet és eltűnt a víz, kb 2x csinálta utána már nem.
Ez egy régi konstrukció, az akkori lehetőségeknek megfelelően. Sajnos a kijövő nyílás
Ø8 mm. Na ez kicsi. A többi se sokkal nagyobb, a páracső Ø 12-es, a hűtő Ø 10mm-es.
Mire mindent összeszedtem, hogy felbővítsem Ø 20 mm-re, addigra új üst megépítésének a gondolatával kezdtem foglalkozni és remélem el is készül a következő szezonra.
Ne öncsé hozzá. Miklós leírta nagyon tiszteségessen. Ne kavargasd. Néha nyomkodd le a kalapot. Kézzel az egész szemeket szét tudod nyomkodni. Az egész szem is kierjed de lassan. A CO2 réteget igyekezz megtartani. Átmered és hagyjál erjesztési űrt.
- Vigyázz a sütőélesztőre, ha nem friss bizony árthat, nem jó lesz az erjedés...
- Permetezés érés táján? Nagyon kényszerű dolog lehet az, őszibaracknál hallok ilyesmiről. Én akkortájt nem permetezek, hiszen nem eladni akarom, nem kell pöpecül kinézni a gyüminek, de nincs is komolyabb gond ilyentájt. Akinek ilyenkor kell agyonpermetezni a fát, az valamit elmulasztott, mégpedig a legkifizetődőbb dolgot, a szükséges, ésszerű mértékű megelőző permetezéseket. (lemosó, monília elleni megelőző, almavarasodás...stb..) Legfőbb dolog talán a "pálinkafáknál" a régi jól bevált, viszonylag igénytelen, de jó minőséget adó fajták termesztése.
egyébként oda se neki, valamennyi páleszed biztosan lesz belőle, szilvaíze is lesz valamennyire hidd el, tanulságnak jó lesz, hogy hacsak lehet nem kell a cukorhoz nyúlni, nem érett gyümölcsből meg nem lesz semmi, legközelebb meg majd jobb lesz
ne kavargasd, csak nyomkodd le, de azt is óvatosan, a kavarással sok levegőt viszel bele.
A fedésnek pedig hacsak lehet légmentesen záródónak kéne lennie, de ha nem tökéletesen zár, attól még lehet jó a cefre, egyébként is, amíg intenzív a forrás, el kel távoznia valahol a CO2-ek
-Próbáld az egész szemeket kihalászni belőle, és egy 10-15l-es vödörben szétturmixolni, ha 100-200kg-ot turmixolsz, mindig marad egész, az nem erjed ki csak hetek múlva.
-kemény szilvát máskor ne cefrézz, nincs benne aroma, se cukor.
-ha már benne van a cukor nem baj, kicsit lecsökken a pálinkád íze, mert a cukorból íztelen tisztaszesz lesz.
-Nehogy nyitott kádban erjeszd, szerezz tiszta hordókat, fedéllel
-Ha már felaprítottál minden szemet lekvárszerűre, tegyél bele 1 kocka budafoki élesztőt 1l vízben eliszapolva
-Ha már erjed a cefre ne jusson eszedbe, fúrószárral szétcsapatni semmit benne, kézzel nyomkodd le a bundát naponta egyszer kétszer.
-Mostantól ne hallgass azokra, akik a hülye tanácsokat adták, kattints itt feljebb "...ERRE AZ OLDALRA", onnan vedd a tanácsokat.
Nagyon nem rontottad el, csak dupla mennyiségű cukrot tettél bele mint a max. megszokott. Mehet bele az élesztő, talán pektinbontó is, ha van. Ha nincs az sem baj. Szépen ki fog forrni, de számits rá, hogy jóval hosszabb ideig fog forrni.
Azért mert egy gyümölcsöt nem érzel édesnek nem jelenti azt, hogy nincs benne cukor. Gondolj bele, hány olyan alma van, ami kb az ember seggét is összehúzza, mikor beleharap :)
Én azt mondom, hogy cukor nélékül van csak jó pálinka! Mármint hozzáadott cukor nélkül. Ami nekünk kell, az a gyümölcsben mind benne van.
Hát barátom nagyon az elején jársz még ennek a szakmának !!
a cukos sok ! víz nem kell bele - a cefrében semmi sem rohad - erjed de az teljesem más ha rohad az már pálinka nem lesz ! Az érett szilva bőséges levet ereszt -alvass vissza vagy kérdezz mielőtt cselekszel -ne úgy mint most -utólag !!
Hogy biztos légy a dolgodba. Találsz a háztartásban vékony fóliát. (lakásfestésnél használatos vékony takarófólia) Vágsz a hordó átmárőjénél egy kicsit nagyobb darabot, réteríted a cefre tetejére, felviszed a hordó oldalára is. Finoman kisimogatod alóla a levegőt, lezárod és passz.
Norris belinkelte, hogy a törkölycefrét hogyan kezeld. Tudnod kell, hogy azon kívül mi is az a törkölycefre. Ha csak a szőlőt zúzod, kocsányt kiszeded és úgy kezeled, mint bármelyik gyümölcscefrét. Ez adja a legtöbb párlatot.
Akkor gyorsan tedd a 120 literesbe és tedd bele az élesztőt !!
Ha bővebben is szeretnéd tudni az okát ? > mért is ne akkor azért mert reggelre egy jó része a "földön" végezné mert ki fut > nem lesz ecetes mert nagy a hordó pl magasabb lesz benne a CO2 réteg nehezebben fér hozzá az oxigén > ha a zajos erjedésnek vége akár vissza is teheted s le is zárhatod vagy hagyd benne és ha kész főzd le mielőbb !
Tisztelt Fórumtársak . A segitségeteket szeretném ismét kérni a következő dologban. Ma cefréztem almát, de az 50 l es balonom pont tele lett vele. Üres hordóm csak 120 l es van , ha abba teszem nem okoz e gondot , nemfog e ecetesedni, vagy más nemvárt problémát okozni , mivel csak félig van ???. A válaszotok, segitségetek, sürgős lenne , mert már benne van a pektinbontó , és tenném bele az élesztőt , a sikeres erjedés miatt.
Köszönöm a válaszokat! Reménykedtem benne, hogy ezt a választ kapom. Van egy (saját állítása szerint) hozzáértő ismerősöm, aki kóstolta a pálinkám. Azt mondta, hogy tényleg nagyon jó, de ne tegyek bele élesztőt, mert ő élesztős utóízt érez benne.
Semmi baj nem lesz! Az élesztő gomák gyorsan szaporodnak, a zajos erjedéskor többszöröse van a cefrébe, mint a kezdeti löket. Legalább mindjárt beindul!:))))
Sziasztok! Ha túl sok élesztőt teszek a cefréhez, lehetséges hogy élesztő utóíze lesz a pálinkának? (30 liter őszibarack cefréhez tettem fél zacskó-10g- Unikén borélesztőt a 6-7 g helyett.)
Az élesztő! Az irányitott erjesztés semmihez nem hasonlítható minőségi változást okoz! A boromat reduktív módon erjesztem, és a tetején elszaporodott fajélesztőből marha egyszerűen oltogatom a cefréket, amik azonnal mozgásba indulnak. Amúgy meg napokig rohadnának míg elindulna valami kétes erdetű erjedés. 200 liter fügecefrénél járok... Ja és savazok mint állat, mert a füge 6-os pH-n majdnem semleges, így savassan jobb nekem is meg az élesztőknek is!
2003-ban, a bérfőzetéseim idején nagyon jó szilva került, megítélésem szerint nagyon jó is lett belőle a pálinka, ezért eltettem 2 üvegben a két fiamnak majd valamilyen alkalomra jó lesz, most már ugye 9 éves.
Tavaly vettema főzőmet, azóta főzök is, a nagy arányban itt is felszedett ismeretek birtokában.
A párlatok menyire jók, ezen lehet vitatkozni, én soha azelőtt életemben nem ittamolyan ízű pálinkákat, mint amilyeneket főzök, egy új világ nyílt meg előttem.
Az idén felbontottam kíváncsiságból a 2003-as szilvát, amit akkor különösen finomnak éreztem.
hááát...nem tudtam volna megmondani, hogy milyen, ha nem tudom, hogy szilva.... nyomába sem érhet a leghitványabnak sem azokból, amiket főzök.
Erős, de jellegtelen, ízetlen......
a különbség egy része pedig bizony a cefre erjesztésén múlik, hiszen 75%-ban az határozza meg, milyen lesz a pálinka.
Az élesztőzés leszólása súlyos ismerethiányra utal részedről, a kémiával senkisem foglalkozott a régiek közül, miért ne használjuk a tudományt, ha jobb lesz tőle valami?
A hétvégén Hajdúsági vendégeimnek csomagoltam egy kis kóstolót, hazaérve megkínálta a "nagytapasztalatú" apóst.egy fintor után közölte hogy nem mar íze illata jó de nem mar, na az ilyeneket már nem nevelik át a jó pálinkára.
...."nem is sejtettem hogy a pálinka egy egész más ital mint azt sokan gondolnák !"
Ez nagyon úgy van!!!
Közben változnak az ízlések is, de sajnos elég lassan. Ezért van az, hogy az én pálinkámra már két öreg szaki is mondta, hogy ez valamilyen eszenciával van csinálva, mert ilyen csövön ki nem folyhat.
Pedig csak úgynevezett egymenetesek.
A szennyeződéssel is igazad van, de azt bizony le nem mosod:-)))
Az unokámnak pedig minden gyümölcsöt megmosok. Nekem pedig kell az a kis méreg:-))))
Vannak dolgok amit figyelmen kívül hagysz -és ez talán azért van mert te sem a "csirkék" közé tartozol már!
Ma te sem szedhetsz olyan gyümölcsöt ami "tiszta " a te mosatlan permezetlen gyümölcsöd ha egy három éves gyermek megenné kómába kerülne -annyi szar van rajta > gondolj bele amikor te gyerek voltál hány mezőgazdasági repülő szórta a mérget ? hány repülőgép huzta a csíkot ennyi méreg az egész történelemben nem érte a szép földet mint ma !
Ezért is csúsztatás arra hivatkozni hogy "régen " !
A gombákról meg annyit > moshatod sikálhatod akkor is lesz spontán erjedés !
És itt az ami ért az élesztőt bele tesszük - mert a gyümölcsökön sok fajta gomba jelen lehet és akár "félre is viheti az erjedést " ha nem használ nem is árt azért azt sugallja hogy szart sem ér ? de mégis bele teszed !
Én sem a kétéves nyeretlenek közé tartozom már én se használtam régebben élesztőt azokat a pálinkákat is meg ittuk -de ma is emlékszem arra hogy mindig éreztem azt hogy na ezt "otthon főzték " - amíg az első ZD -n meg nem kóstoltam a nálam jobbat főzők pálinkáját nem is sejtettem hogy a pálinka egy egész más ital mint azt sokan gondolnák !
Azért azok a régi pálinkák nem mind volt sikertelenek. Zömében, azonban tényleg ihatatlan, büdös párlatok voltak.
Az élesztővel kapcsolatban. Én az idén használok először sütőélesztőt. Nem látok semmi különbséget az eddigi erjedés és a mostaniak között. De "ha nem használ nem is árt" alapon beteszem.
Itt egy dolgot meg kéne említeni. Az én gyümölcseim nem láttak permetszert, így a gombák, köztük az élesztőgombák is élnek és virulnak.
Soha nem mosom a gyümölcsöket, és feltételezem, hogy nem vagyok egyedül. Még azt sem, amit megeszek. (azt használd pálinkának, amit szívesen megennél):-))))) Így nem távolítom el az élesztő gombákat sem.
A permetezett gyümölcsnél el tudom képzelni, hogy a kóros gombák elpusztításával az élesztő gombák is károsulnak, ezért jó ha pótoljuk őket!!!!
A mosás azonban nem segít a permetező szerek eltávolításában sem, mert azok vagy felszívódnak, vagy úgy vannak megalkotva, hogy az eső le ne mossa őket.
No igen, régen még azt sem tudták (az olvtárs talán még most sem), hogy az élesztő egy élőlény, mégpedig gomba! Még szerencse, hogy az olvtárs nem hallott valszeg a savazásról (nehogy tőlem halljon róla először).
"Kis pontosítás: Szerintem az etil-acetát kialakulásához nem kell melegíteni a cefrét, ez az észterezési reakció simán lejátszódik szobahőmérsékleten."
No, apránként összeáll a kép nekem is, hadd foglaljam össze.
Az etil-acetát képződése egyensúlyi reakció, vagyis egy időben jelen vannak a kiindulási komponensek (etanol, ecetsav), és a termék (EtAc).
Amikor elkezdjük lepárolni az elegyet, az történik, hogy a legillékonyabb komponens (EtAc) elkezd fogyni a rendszerből. Az egyensúlyi reakció viszont arra törekszik, hogy az elfogyott terméket pótolja, amíg újra be nem áll az egyensúlyi koncentráció, de mi újra elvesszük onnan az EtAc-ot, és így tovább, amíg el nem fogy valamelyik kiindulási komponens. Az ecetsav normál körülmények között legfeljebb nyomokban lehet jelen, ezért nyilván ő fogy el először (ha nem, akkor az nagyon szar ügy :)), szóval ezért nem életszerű, hogy a párlatban ecetsav jelenjen meg.
Na, ennyi bölcsesség után megyek, és kitakarítom a kifőtt szilvacefrét az üstből (nem volt egy csepp EtAc szaga sem az elejének, ha hiszitek, ha nem ;))
Mostanában nincs időm fórumozni,de ahogy felnéztem azt hittem nem jól látok.
Döbbenet amiket írsz!PL: "Minden pálinka szerető, hozzá értő öreg ember azt monta, hogy NEM szabad élesztőt rakni a cefrébe,Minden pálinka szerető, hozzá értő öreg ember azt monta, hogy NEM szabad élesztőt rakni a cefrébe, "
Szerinted egy kereskedelmi főzde mennyit főzne egy évben,ha kivárná a cirka 6 hetet,mire kiforr a cuccos?Nemférnének egymástól a cefretárolók!!
Ha elolvastál volna legalább EGY szakirodalmat erről a szakmáról akkor nem írnál butaságokat.
Azt a pálinkát,amit emlegetsz,na azt szokták kerítésszaggatónak,meg gugolósnak hívni.Egyébként tényleg megerjed élesztő nélkül is,de azok az élesztők,annál az alkoholszázaléknál ahol a fajélesztők még vígan "erjesztenek",már rég kidöglenek.Ergo marad benne cukor,ergo kevesebb lesz a pálinkád.Azok az öregek azért mondták,mert nekik is olyanok mondták,akiknek fingjuk nem volt az erjedésről.Szerinted el tudták volna mondani azok az öregek,hogy pontosan mi és miért történik a "forráskor"?Dehogy tudták volna.Itták az utópárlatos,savanyú,52%-os lőréket.Úgy gondolom bármely jelenlegi fórumtárs pálinkája röhögve alázná azokat az élesztőmentes-rohadt gyümölcsből-hónapokig vashordókban tárolt "pálinkákat".
"szóba sem jöhetett az álltalatok preferált 10. napi kifőzés." Itt ezt preferálják? Én pont az ellenkezőjét vettem észre a mostani hozzászólásokban.
"Amikor már kifort rendesen le kell zárni a hordó tetejét légmentesen és hónapokig károsodás nélkül eláll!" szerintem meg akkor is le kell zárni légmentesen mikor erjed.
Amúgy az öregek szerinted hallottak elő és utóerjedésről?
Az az élesztős dolog meg úgy hülyeség, ahogy van. Az irányított erjesztésen van a hangsúly, amit ezzel tudsz elérni. De ha nem teszel bele, akkor is az élesztők indítják be a folyamatokat. Szóval az öregek vesztettek.
Azok a hozzáértő öregek a napilapokon kívül nem olvastak el semmit egész életükben.Iskolába sem jártak,ezért aztán ők csak öregek voltak,de hozzáértők nem.
Amikről itt olvashatsz,azokat a dolgokat egyetemen tanítják.A két világháború közt már jelent meg könyv ezekről a dolgokról,tehát nem most lettek kitalálva.
Mielőtt ostobaságokat írnál menj el könyvtárba és olvass!!!
Nálad és nálam sokkal okosabb emberek leírták,hogy mit kell csinálni.Tanulj tőlük!
Járni járok (elég gyakran), de nem a legjobb időpontban. Hétfőn megyek arra reggel 6 körül és valamikor majd éjszaka, vagy kedd délelött vissza. Sajnos eggyiksem ideális időpont egy látogatáshoz. :(
Előbb válaszoltam sogi01-nek, abban leírtam a főző jellemzőit. Második főzésnél jöhetne valamivel gyorsabban, mert ott nincs leégés veszély, de akkor nehezebb az elválasztás. És különben is "a pálinkafőzés nem a hamar emberek sportja!" :)
A Te főződ jóval szélesebb emlékeim szerint mint az enyém. Az enyém a hagyományos tejeskanna forma, mivel az is volt.:) Ráadásul vékony a páracsövem is, nem pörkölhetek alá, mert megemeli a kalapját a kanna, :( nem bir elég gőzt elengedni.
Téged is most olvasztottak ki? Nem tom hallottad-e, én csak most szembesültem: Elvesztettük a szabadságharcot!
Ráadásul ez a Haynalu, vagy Délutánu, vagy hogy az anyjába hívják, kivégeztette a górékat!
De ez hagyján! Ezek a rohadékok élesztőzik a cefrét! Hát azé álljon má meg a bicikli! Egyiküket sikerült kifaggatnom, valami gyümölcsillatú, és ízű, vagy milyen pálinkát akarnak inni. Hát hova jutott a világ? Arra gondoltam, jobban járnánk, ha visszamennénk a fagyasztóba......:DDD
Miket nem hordasz itt össze! Műveled magad egyáltalán? Méghogy a borba nam tesznek élesztőt. Egy magára valamit is adó borfeldolgozó (van jópár ebben az országban), sterilizálja a mustot, majd fajélesztőt adagol hozzá, hogy ne valami fajidegen gombafaj inditsa az erjedést. Ez a helyzet a pálinka cefréjével is. Elég szomorú, hogy azokra az emberekre hivatkozol, akik csak a cujkát, a vodkát, meg mindenféle szemét gyümölcsből készült pálinkát itták. Volt olyan aki csak azt értékelte, mikor az ember egy felestől csak fúldoklott. Verte a hátát: "na köszönd má mög, na úgy e nem tood mögköszönni, na mög ne fujjá má" Szegény szenvedé meg leült, várta mikor ér le a gyomrába, mikor meg lent volt, érezte hogy marja, várta mikor lyukad az ki. Ha te ezt tartod jónak, hát legyen. Igyad!
Az igazad hiába is bizonygatod itt ezen a fórumon, mi nem ilyent főzünk. Egyikünk italát sem kóstoltad, ne is kóstoljad, mert hátha el kell szégyelni magadat.
Érdeklődnék a hozzáértőktől,hogy hallottam,hogy alma cefrébe,darálás és pektinbontás után fahéjjat szórnak és azzal forr ki és igy lesz egy nagyon kellemes íze.
A fahéj és alma harmonizál egymással,az nem kérdés, csak még cefrézéskor beletenni...???
Szia! Megkóstoltuk a párlatodat. Fokoló 10-et mutat, de érzésre olyan 30-as lehet. A cukor becsapja a szeszmérőt, de minket nem.:-) Kellemes, gyengéd illat. Olyasmi, mintha valami likőrt innánk, olyan Vermouth-osra sikerült. Én is küldök neked, a vegyesemből.
(egyenlőre még csak az van kész állapotban) Egészségedre!:-))
Nem gereblyézett gyümölcsről van szó, de attől még hogy leesett semmi baja nincsen.
Persze aki a fáról szedi a félig érett, evésre már alkalmas, de nem teljesen beérett gyümölcsöt előfordulhat, hogy bolti élesztő nélkül nem akar beindulni és 10 nap alatt kiforni(nem is kell).
Akik türelmetlenek csak igyák a jó élesztős pálinkájukat, én maradok a gyümölcs zamata mellett, nem rontom el.
Vajon a bor készítésénél miért nem használnak élesztőt, a szőlő is gyümölcs. Vagy Ti azt is azzal csináljátok?
Mi itt a XXI. században, illóanyagokkal dolgozunk. Finom illatokat, ízeket varázsolunk a pálinkás poharainkba, abból a gyümölcsből, amiből öreganyánk lekvárt csinálna! Csúcsminőséget használunk a csúcsminőségért! Tudom fáj az igazság, hogy amit eddig csináktak az öregek, az nem azért volt mert így vót jó, hanem mert muszály vót, osz olyan is lett. Legtöbb esetben hatemberes. Öt lefogta azt az eggyet aki ivott! Ezt mi szesznek hívjuk, nem pálinkának! Ezekszerint te még nem ittál pálinkát, csak olyan szeszt, amire azt mondták, hogy pálinka. Tényleg sajnállak! Ennyi.
Az én nagyapám egyetlen egyszer főzette ki a cefréjét, egyetlen hordó vegyest. A műanyag hordót is úgy kérte kölcsön, Ő borra volt berendezkedve. Azért minden nap a kocsmában nyitáskor meg szokta inni a szokásos napindító reggeli decit. Nem lehetett nagyon otthon pálinkafőzés témakörben, de így visszagondolva, sokszor eszembe jut ez a sztory, 1988-ban, kb..:
Nagyapám kotorászik félig spiccesen a hűtőszekrényben. Nagyanyám észreveszi ezt.
:-Te Noha!!, mi dolgod van neked ott!!??!! (én nem láttam mit csinált ott)
-Hová viszed azt, minek az neked, ugye?!!??
Öregapám megindul. -Na, gyere fiam, mönjünk!
Elindulunk, megyünk a hordó cefréhez, ami a falu másik felén van. Kinyitja a tetőt, lesulykolja a bundát, aztán kivesz valamit a zsebéből.
Meglátom, egy kocka élesztő az.:-) Aztán elkezdi belemorzsolni a cefrébe. Megsulykolja kicsit, ismét...
Ennyi a sztory. Nem nagyon érthetett hozzá, de ezt Ő is tudta valahonnan. Pedig akkoriban csak újság volt, semmi internet, tévét meg a haláláig nem vett.
Én is főzettem párszor úgy,a hogyan írtad, tényleg úgy volt ez, sokan tudjuk ezt, igaz, hogy kevesebb és semlegesízű, vagy egyenesen ízetlen lett a pálinka, de milyen jó is volt hörögni utána disznóvágáskor..
a kérdés annyira banális, hogy nem is éredemel több szót... az nem a minőség ideje volt...
Ugye, a gyümölcs érettsége és a rajta élő élesztő közt nincs összefüggés, mert a természetes élesztő a gyümölcs héján él.
A hozzáadott élesztő nem ront a cefrén. Tény, hogy ép, érett, tiszta, étkezési minőségű, nem agyonpermetezett gyümölcs cefrézésénél nem szükséges élesztőt hozzáadni. De ha sérült, kissé rohadt, nem túl tiszta gyümölcsből készül a cefre, akkor mindenféle kedvezőtlen élesztőtörzsek szaporodhatnak el, ilyenkor az élesztő hozzáadása jelenti a biztos utat (irányított erjesztés). Márpedig, ugye, amiről te beszélsz, az nem szedett, hanem gereblyézett gyümölcsből készül. Az olyat pedig mi nem kóstolnánk meg.
Amint azt barkócza is irta az érett gyümölcsből szedett cefrében hozzáadot élesztő nélkül is van elegendő élesztőgomba amitől beindul a forrás, nem kell boltival dúsítani, az csak ront rajta!
Érdekes, hogy megjegyezted, mert nekem fel sem tűnt. De azt hiszem igazad van, valahol hiba van a gépezetben. 14 liter 20%-a 2.8 liter tiszta szesz. Namost 3,9 l. 66%-a az 2.57 l... És én még el is dobtam belőle 2.5 decit. Lassan ott tartok hogy több pálinkát csináltam mint amennyit lehetett volna. Tiszta Perpetuum mobile. :)
A legnagyobb baj, hogy nem tudom hol a hiba. Igazság szerint az alszesznél azt figyeltem hogy 25% alatt legyen, de úgy emlékszem 20 körül volt. A középpárlat pedig a megadott fokkal csordogált, egészen 48 fokig. Sajnos nem hitelesített a fokolóm.. lehet hogy ez a baj?
Az öregek nem azért csinálták úgy a pálinkát, ahogy leírod, mert úgy lesz jó, hanem azért, mert nyáron dologidőben örültek, ha össze tudták valahogy szedni a gyümölcsöt. Válogatásra, mosásra, pépesítésre és főzésre nyáron-kora ősszel egyszerűen nem maradt idejük-energiájuk.
Egyébként élesztő mindenképpen van a cefrében, akár teszel hozzá, akár nem, mert az élesztő erjeszt. Volt már cefrém, amihez tettem élesztőt, de nem volt élesztőszaga, volt, amihez nem tettem, és mégis volt élesztőszaga. De a pálinkába egyik esetben sem kerül át az élesztőszag, hidd el.
Perzse, nem akarunk senkit se lebeszélni a kedvenc pálinkájáról, idd nyugodtan, ami neked tetszik.
Az a baj ezekkel a modern pálinkákkal, hogy ha böfögsz egyet, nem érzik az utca túlvégén, hogy pálinkát ittál. Bezzeg a régiek! Böffentettél egyet, és leesett a varjú az égből.
Teljesen igazad van! Azokat a régi jó pálinkákat sose feledem! A borok is ilyenek voltak! Minkettőből két fajta létezett: a van bor, meg a nincs bor. Illetve a van pálinka, meg a nincs pálinka!
Azok a régi szép idők, mikor az összes élesztő nélküli, későnfőzött pálinkák, mind egyformák voltak....
Olvasgatom itt a nagytudású pálinkafőzők írásait és eszembe jut amit fiatal koromban láttam és hallottam az idősebektől.
Vidéken nőttem föl, nekünk is sok gyümölcsfánk volt mint a faluban többeknek. Abban az időben még tilos volt a házi főzés, csak állami főzdében lehetett elvégeztetni. Volt is szinte minden faluban, szükség volt rá, nem hagyták kárba veszni a lehullott gyümölcsöt sem. Mivel sok háznál gyüjtötték a cefrét, de csak egy helyen lehetett lefőzetni, szóba sem jöhetett az álltalatok preferált 10. napi kifőzés. Ahogy érett a gyümölcs úgy gyültögette mindenki magának vagy fajtánként külön-külön hordókba vagy vegyesen (ebből lett a vegyes pálinka), aztán ösz közepén beindult a pálinkafőző kisüzem és az előjegyzés sorrendjében vitte mindenki kifőzetni a saját termését, van aki hónapokat várva rá.
Nem igaz, hogy 10. napon le kell főzni! Amikor már kifort rendesen le kell zárni a hordó tetejét légmentesen és hónapokig károsodás nélkül eláll!
Viszont van egy dolog ami nagyon elronthatja a pálinkát: az pedig az élesztő amit ezen a fórumon ajánlgattok.
Minden pálinka szerető, hozzá értő öreg ember azt monta, hogy NEM szabad élesztőt rakni a cefrébe, kiforr az anélkül is!
Persze ha valaki 10 nap alatt akar valamit kotyvasztani akkor azt élesztővel meg gyorsíthatja, de lényegesen ront a minőségén.
Az igazi pálinka nem élesztővel készül, hanem hagynak időt a cefre kiforrására!
Ne értsd félre, nem kötekedni akarok, csak segíteni!
Szerény véleményem szerint, valami tényleg nem volt oké a cefrével, de a kihozatal szerint a főzéssel sem! 14 liter 20%-os alszeszből 3,9liter 66%-os pálinkát csinálni....eléggé benn lehet a büdöse, mert, ha hozzáveszem azt a 2,5 dl előpárlatot, amit eldobtál, akkor szinte semmi nem maradt az üstben. A 25%-ra átszámolt alszesz kb 30%-a az 50 fokra számolt középpárlat, és kb 20% az utópálat. Persze ez gyümölcstől is függ, de jó megközelíthető így a kihozat. Ez alapján a te 20 fokos alszeszed 11,2 liternek felel meg, amiből kb 3,7-4 liter 50 fokos pálinkára számíthatnál, ami kb 2,8-3 liter 66 fokos pálinkának felel meg. Gyakorlatilag, ha jól mértél az alszesz 91%-a pálinka lett...
Ha a feltételezett 4 liter pálinkát vesszük alapul, akkor a cefre se volt sinen! Ha levonjuk a 1,5 liter cukor hozamot, akkor 2,5 liter a tiszta kihozatalod 45 liter magozott szilvából. Ez szerintem kevés, de majd mások megmondják, mert szilvából még nem főztem.
Nem kéne személyeskedned, mert hó jó nézem, többen is pampogtak rád, de nem voltál hajlandó megérteni, hogy valaki ideugrik, aztán fél óra alatt mindent tudni akart, olyanokat amiket évekig kell nagy szorgalommal gyakorolni. Kedvenc mondásom, "magyarázd már el a vaknak milyen az a piros."
Tanuljál, olvassál, ha abból nem értesz valamit hajlandó vagyok nagy türelemmel a legjobb tudásom szerint segíteni!
Így van. Ha jól volt kezelve a cefre, akkor általában kiforrás után el lehet tartani egy pár hétig úgy, hogy el kell zárni a levegőtől. A szilvára, a viszonylag nagyobb alkoholtartalma miatt ez még inkább igaz, esetleg hónapokat is kibírhat. A 10. nap egyáltalán nem szabad, hogy késő legyen. Az ökölszabály mindenesetre az, hogy akkor követünk el kisebb hibát, ha teljes kierjedés előtt főzünk, mintha túl későn, megromlás után főznénk. Úgy is mondhatjuk, hogy akkor kell kifőzni a cefrét, amikor először merül föl kérdésként, hogy vajon főzhető-e már. :) Hajrá, és a következőnél csináld úgy, ahogy írtad.
Ebben lehet valami. :) Az alapanyagom alapján simán el tudom képzelni hogy megtörténhetett amit irtál. Ha jól értem akkor itt csúcsosodik ki az az alapigazság, hogy csak olyan gyümölcsöt amit cefrézzünk amit meg is ennénk. Vagyis teljes mértékben az ecet és így a technokol hibátlan gyümölcsel, megfelelő cefrézéssel, állandó bundázással, és időben történő főzéssel kerülhető el. Ha valamelyik is hibádzik akkor jön az ecet és csatolt vidéke. Eddig külön-külön kezeltem ezeket a dolgokat, próbálván betartani, de így végre van értelme az egész folyamatnak és az unalomig ismételt "szabályoknak".
És ha mindez megvan akkor a 10. nap tényleg nem késő. Ugye erre az ideális állapotra értetted? Mert ez már érinti az időben történő főzés igazságát! :D
köszönöm a leszolásokat meg a tanácsokat utána olwastam majdnem mindennek 3 öreg ismerösömmel is beszéltem akik segitenek összerakni nekem a főzőt. bocsánat hogy raboltam az idötöket. Föleg Csalitosét!
Én főztem már cefrét kb 25 nap után, és semmi baja nem lett. Ráadásul még a kihozatala is jobb lett, mint a korábbi évben. Az utóerjedésnek nagyon fontos szerepe van, de tény, ekkor a legérzékenyebb a cefre.
Ha a cefrében gondolod a hibát, akkor ne a 10 napban keresd.
Kis pontosítás: Szerintem az etil-acetát kialakulásához nem kell melegíteni a cefrét, ez az észterezési reakció simán lejátszódik szobahőmérsékleten.
Az ecetesedés az erjedés előtt, után, és közben is elindulhat, ha kap oxigént a cefre. Az ecetbaktériumok mindig a cefre tetején kezdik meg áldatlan tevékenységüket, ezért is fontos rendszeresen lenyomkodni a bundát, hogy az ecetsav-baktérium kezdemények belekerüljenek a cefre belsejébe, ahol anaerob körülmények közt elpusztulnak.
Az ecetesedés a cefrézés előtt is megindulhat, ha a részben sérült gyümölcsöt sokáig tároljuk. Ilyenkor sokszor lehet érezni, hogy a gyümölcs már magától erjedni kezd, és mivel ott van a gyümölcsök közt a levegő, rögtön ecetesedni is fog. Vagyis ha már cefrézés előtt beindul egy kicsit a gyümölcs, és nem mossuk meg, válogatjuk ki, akkor már cefrézéskor ott lehet az ecet. (De leginkább ne hagyjuk magától beindulni a gyümölcsöt cefrézés előtt.)
Ha kevés az ecet a cefrében, előfordulhat, hogy a cefrében és az alszeszben nem, vagy csak alig érezni, de az előpárlatban földúsuló etil-acetát már észrevehető.
Való igaz hogy későn főztem, (10. napon) de a cefrén semmi sem utalt arra hogy ecetesedne. Csodálatosan gyümölcsös illata volt, és az ízén sem vettem észre az ecetet. Igazság szerint nagy dilemmában voltam a cukrot illetően is, mert olvastam hogy a szilva nem feltétlen kívánja. Végül mégis tettem bele, mert tudtam hogy nem tudom rögtön kiforrás után főzni, és elvileg a magasabb alkohol korlátozott mértékben de megóvja a cefrét. Most direkt csekkoltam az online bibliát (SM oldalát) és azt írja hogy:
"Snapszmester (2657):Az ecetképzodés éppen az erjedés után indul be és elfogyasztja azt a kevés alkoholt is, ami keletkezett. Ez ellen tisztasággal és minél hamarabbi lefozéssel lehet védekezni."
Kicsivel később:
"Az elso cseppek technokol szagú, kellemetlen ízu anyagok keveréke. Addig kell elvenni, amíg a gyümire emlékezteto kellemes aromák meg nem jelennek, de ez csak akkor fog jelentkezni, ha a cefre is finom illatú volt."
Az ecet és a technokol szag közti párhuzam azért is meglepő, mert a fórumon elég sokan találkoztak az utóbbival, annak elenére hogy a cefrén érezték volna az ecetet. Gyorsan rákerestem a dologra csak is a fórum hozzászólásai között és a következőt sikerült leszűrnöm:
Az ecetesedés tényleg elindul az erjedés befejeződése után. Sok esetben viszont a technokol csak az első főzésnél jelentkezik aminek oka ahogy SM írja:
"Alkohol+ecet hő hatására etilacetáttá alakul. Ez jó oldószer ami a technokol tartozéka. A sosborszeszé is.
Ezért kell az ecetes cefréket melegítés elött semlegesíteni."
Tehát ha nem főzi időben az ember a cefrét akkor érzékelhetően megjelenik az ecet benne. Ha időben főzi (vagyis hőt ad hozzá) akkor is már elindult a folyamat, de nem olyan mértékben hogy a cefrén érződjőn, hanem csak a hő hatására fog megjelenni a technokol szag. Snapszmester és a fórum hozzászólásaiból arra következtetek hogy gyakori a technokol szag( vagyis az ecetesedő cefre), viszont ha jól elkapja az ember akkor elképzelhető a ragacs nélküli alszesz illetve előpárlat is. Erre példa elvileg Feribá, illetve szerényen az első cseresznyém. :)
A technokol-szag az etil-acetát, vagyis az ecetsav és az etilalkohol összekapcsolódásából származó észter. Ha megecetesedik a cefre, mindét komponens jelen van, az ecet nagy része az alkohollal etil-acetáttá alakul, úgyhogy az ecetes cefre elsősorban etil-acetát, azaz technokol szagú. (Az etil-acetát eleve intenzívebb szagú, és illékonyabb is, mint az ecetsav.) Persze ha olyan súlyosan megecetesedik a cefre, hogy alkohol alig marad benne, akkor kevés az etil-acetát is, és a cefre elsősorban ecetszagú lesz.
A technokol szag egyértelmű jele az ecetes cefrének! Az, hogy zötykölve megpuffad a hordó, az általában a cefrében levő CO2 felszabadulása miatt van, ez természetes. Az ecet fele annyi idő alatt is végezhet a cefréddel, mint az élesztő. Valószínű, kicsit elindult ecetesedés felé, de még időben kifőzted. Ha tiszta egészséges a cefre, akkor az előpárlatnál nem érzel technokol szagot, pláne nem töményen. Ki kell higítani akár 40 fokra, hogy feltárd az illat és íz komponenseket a párlatból, hogy meg tudd álapítani, hol kell elválasztani.
Jól emlékszem, hogy a sörös topikban szoktál megfordulni? A sörnél valóban van recept, a pálinkánál nincs. Érett, ép gyümölcsöt pépesítünk, esetleg kis víz kell bele, ha túl száraz, élesztő, fakultatív módon pedig pektinbontó és pH beállítás. Nem kell fölfűteni, lehűteni, szűrni, stb, csak a lehetőségekhez mérten 15-25-(30)oC körüli, közvetlen napfénytől védett helyen kierjeszteni. Ez mind le van írva a fenti linkeben, csak el kell hinni, hogy ilyen egyszerű.
Jólét!
A minap téma volt itt a szölö,azt szeretném kérdezni nen tudka valaki a másod bor készítéséneo receptjét?
Tudom ez pálinkás topik de sehol nem lelem...
No úgy fest, ma reggel is tanultam valamit! :) Mondjuk ami utána jött az is elég tömény (77 v/v), de érezhető volt benne a gyümölcs, míg ebben leginkább a ragasztó. Igazság szerint kicsit ráfeszültem az előpárlat elvétel dologra, lehet ezért vagyok/voltam olyan kritikus.
"Az ötpoharas módszer szerint elválasztottam 5-ször fél dl. párlatot. Ismét éreztem a technokol szagot, olyannyira hogy végül az 5 pohár közül egyet sem öntöttem hozzá a pálinkához."
És az 5 poharat higítottad kb. kétszeresére, hogy a tömény alkohol szag ne tévesszen meg????
A pálinka recept itt van a 74981 hsz.-ban, a pálinkafőző készítésére külön fórumot nyitottunk, egy kicsit nézzél föl a fejlécben és kattints oda (pálinkafőző készítése otthon). Egyébként ha nem láttál még pálinkafőzőt, egy áruházban megnézheted, a többi szakismeretet pedig a fejlécben ajánlott helyről (..erre az oldalra) lassanként beszerezheted. Ne hidd hogy egy tíz perces recept olvasással mindennek a birtokába kerülhetsz, te sem tudnád a szakmádat egy receptben leírni...
Prophet09
A technokol szag miatt ne aggódj, jól csináltál mindent, valószínűleg ez az a mennyiség ami magától elszáll a pálinkáról mire kihígítod, palackozod. Ennyi küönbség van a csersznye és a szilva között... A cseresznyére inkább a spiritusz szag jellemző, de elszáll az is.
A cefre erjedése néha (főleg télen) mozgatásra újra indul, de nálad nem ez történhetett, mert akkor szétviszi a hordót. Inkább a CO2 elnyelési jelenség volt az: a felmelegített cere kevesebb CO2-t tud oldott állapotban tartani és kiszabadul a folyadékból. Ezt lehet látni az üstben is amikor a cefrét kezdjük melegíteni.
Azt hiszem, hogy a fazékíz a ludas. Feleslegesen problémázok.
A furcsa azért volt, mert nincs rosz szaga. / Vagy igen gyakorlatlan vagyok./ Elbolondítják az embert mindenféle rémségekkel.
Nagyon gyakorlatias voltál. Még egyszer köszönöm.
Igyekeztem mindent a kiskáté szerint csinálni. Az első főzésem sárgabarack volt. Vagy 60 l cefréből. Csak alszesz. A közepéből 1 üveget megkóstoltattam a haverokkal. HIhihi. Nagyon ízlett nekik, Pedig nem is pálinka.
Most már csak 20 l-es vödrökben van őszibarack, szilva. Viszont érdekesség, hogy nagyon különböző állagú. A szilva normális, csak a héj miatt vörös. / 2 vödör. / Az őszibarack okozta a meglepetést. Nem figyeltem a fajtákat, hanem ahogy hullott szedtem a vödörbe. / 5 vödör. / Van ami leveses, van ami lé nélküli. Már vizet is öntöttem hozzá, de meg se látszik. Egynek a teteje mindíg sötétbarnára szineződik. Még erjednek.
Rosz szagot nem érzek. Naponta 2.szer nyomkodom a bundát. Fedő van rajtuk.
Tegnap előtt sikeresen lefőztem a második pálinkámat. Az alapanyag kb. 35 kg aprószemű szilva volt (sajnos a fajtáját nem ismerem). Ebből magozás és fúrószáras pépesítés után kaptam kb. 45 liter cefrét. Került bele 4 dkg. budafoki élesztő, Endozym Cultivar (elvileg aromakiemelő) pekintbontó, illetve később 1.5 kg napfény. Leraktam a pincébe ahol a hőmérő vállmagasságban 22 fokot mutatott. Már az első 24 óra után hallhatóan forrásnak indult a cefre. Minden nap ment a gyufapróba és a bunda lenyomkodása. A 2. nap vége felé egy kis vászon lepedőbe tettem 3 marék magot és beleengedtem a cefrébe. A 6. nap este a gyufát egészen a cefre tetejéig tudtam engedni ezért azt hittem elkészült. Ekkor légmentesen lezártam a hordó tetejét mert csak a 9. napon szándékoztam főzni. Reménykedtem benne, hogy a "késői" főzés savazás nélkül nem lesz probléma. No, bezsuppoltam a hordót a kocsiba és lezötykölődtünk telekre. Közben meleg volt, a cefrét a csomitartóban sütötte a nap. Másnap csavarom le a tetjét, és egy nagy szisszenés, illetve az ismerős széndioxid szag fogadott. A gyufa már a hordó tetején kialudt illetve láthatóan és hallhatóan újra forrásba kezdett a szilva. Találkozott más is ilyen jelenséggel? Én azt hittem hogy a gyufapróba csalhatatlan. (még a bunda süllyedése vagy nem süllyedése ellenére is) Úgy döntöttem, kap mégy egy éjszakát, majd másnap nekiálltam a főzésnek.
Itt is meglepetés fogadott mert sikerült megtapasztalni a csalhatatlan technokol szagot. Az előző cseresznyénél nem talákoztam vele, sem az alszesznél, sem a második főzésnél. Mindenestere a végeredmény kb. 14 liter alszesz lett. Ez beköltözött a hűtőbe. Másnap ami kiült az alszesz tetejére azt igyekeztünk leszedni. Az egyik üvegbe egy kis zöld réz is került, amit teljesen kivettünk belőle. Utána a hétvégére szintén hűtőbe került a cucc, mert nem volt időm a főzésre, csak 4 nap mulva. Én is találkoztam a sokat tárgyalt rétegződéssel amiről mellékelek egy képet:
A második főzés előtt megnéztem az alszesz alkoholfokát ami 20 V/V körüli volt így nem kellett higítanom. Nagyon szépen cérnavékonyan indult és végig úgy is főztem. Az ötpoharas módszer szerint elválasztottam 5-ször fél dl. párlatot. Ismét éreztem a technokol szagot, olyannyira hogy végül az 5 pohár közül egyet sem öntöttem hozzá a pálinkához. Ahogy korábban írtam az első cseresznyénél ez elmaradt, ezért talán itt sem voltam elég bátor többet elvenni, mindenesetre ahogy átváltottam középpárlatra kb 2 perc mulva már csak a finom szilva illatot éreztem. 4 dl-ként gyűjtöttem a pálinkát aminek az alkoholfoka a következő képpen alakult: 1-77; 2-76; 3-75; 4-72; 5-70; 6-66; 7-61; 8-56; 9-48. Az utolsó eresztésnél már elkedtem érezni a fazékízt, de talán Feribá írta hogy kell bele egy kis büdös is, ezért megfogadtam a tanácsát. :) Ezután átálltam az utopárlatra, aminek az első 4 dl-e 37 fokos volt. Innentől többet nem mértem.
A végeredmény 3.9 liter 66 V/V-os finom szilva illatú tökéletesen átlátszó pálinka. Igazság szerint büszke vagyok magamra, mert az előzővel ellentétben ez nagyon tudatosan, a fórum tanácsainak megfogadásával készült. :)
Ami kérdés még felmerült bennem az az, hogy vajon a technokol szag eredhet-e onnan, hogy ezúttal használtam pektinbontót?
Újonc pálinkafőzőként átérzem a bizonytalanságodat, és próbálok támpontokat adni, mint civilben vegyész.
Ecetsav: ecet szagú
Vajsav: kb. áporodott gumicsizma/tornacipő szagú
Észter (jelen esetben leginkább etilacetát): technokol szagú
Az utolsó kizárható, mert a lepárlás legelején jön, akár cefrét főzöl, akár alszeszt finomítasz.
Arra gondolok, hogy a főzés vége felé, az alkoholtartalom csökkenésével párhuzamosan megjelenik az előpárlatban az a bizonyos sokat emlegetett, jellegzetes, savanykás "fazékíz" ill. -szag, lehet, hogy azt érzed.
Ecetes cefrével (hálistennek) nem találkoztam, de úgy gondolom, hogy az ecetsav hamarabb is átmegy a vízgőzzel, azt nem csak a végén éreznéd.
A vajsav, ecetsav egyébként romlott cefrére (levegő jelenlétében való erjedésre) utal, de ha többet mondanál a cefréd előéletéről, hogy mennyi ideig állt, miben tartottad, sűrűn nyitogattad-e, stb, akkor könnyebb lenne behatárolni a problémát, ill. azt, hogy van-e egyáltalán probléma.
Nem értelek. Te most hülyéskedsz velünk? A mai nap 19:53:39-kor ideírtad a kérdésed. Írogattál, meg elolvastad a belinkelt oldal tartalmát is. És ott nincs leírva a tudnivaló? Na jó. Igy nagyon komolytalan az egész dolog.
Kupeci! Tudom, régen kérdeztem és válaszoltál, de azért leírom, hogy mégis igazad volt az opálosodás ügyében. Tényleg olaj lehetett, mert hígítás után 1/2 nap a mélyhűtöben, majd 3 vattakorongon való áteresztés után csodálatosan tiszta lett. Azért érthetetlen számomra, mert első főzéskor leszedtemm annyi olajat amennyit csak tudtam, ahogy szoktam is az utóbbi években. Régen nem volt olaj leválasztóm, de akkor se volt opálosodás. Ráadásul ez már finomításkor se volt tisztán átlátszó, a hígítás pedig nem befolyásolta az opálosodást.
Mégegyszer köszönöm a segítséget!
Még egy kérdés! Az 1 liter/óra folyást 25 literes szimplafalú fazékszerű főzőnél nagyon kevésnek tartod?
Ez az amiért próbállak átterelni arra az oldalra, amit belinkeltem, hogy ne keljen mégegyszer beírogatni. Értsed már meg, hogy ott minden le van írva, és ha elolvastad tudsz is kérdezni. Érted? OLVASD MÁR EL!
igen láttam már csak azt kérdezném hogy miböl rakjam össze a kukta nem soká meglesz /réz vagy höállo gumi csöböl? mert azt halotam a rézcsöböl rézgálic jön ki!? mekkora legyen a hütöm? meg egy pálinka recept kéne hogy pl 100liter cefréhez menyi borélesztö cukor és vizz kell?
Tároltam már állítva is és fektetve is pálinkát ragasztott parafa dugóval.
A fektetettnél pár év múlva elkezdtek kis parafadarabkák megjelenni a pálinkába, a pálesz meg dugóízű lett. Az állítottnál meg összeszáradt a dugó ( kb 10 év alatt) úgy hogy lötyögött az üveg nyakában és az alkohol fele is kipárolgott.
Ezeket ragasztott parafa dugó produkálta, nem tudom az egy anyagból lévő , hogy viselkedik.
Tudom, meg még kettő topikban. És lehetetlent kérsz. Láttál már működő pálinkafőzőt? A linket amit beírtam elolvastad? Nem? Akkor mit segitsünk még? Bátran kérdezz!
sziasztok tudnátok adni egy pálinka receptet? még kezdö vagyok jövö honapban akarom öszerakni a pálinka fözömet kuktábol tudnátok adni pár jo tanácsot? elöre is köszönöm
A neten utánaolvastam egy kicsit, és bornál azt tanácsolják, hogy fektetve tároljuk, ha hosszabb időről van szó, mert kiszáradhat a dugó. A pálinka miben más? Vagy miben különbözik más ital palackozott, parafadugós tárolása, mint a boré?
"Az ember iskolába jár (kényszerítik), hogy tanuljon. Tunul, hogy sokat tudjon. Minnél többet tud, annál okosabb. De közben felejt is. És ha már sokat tud, a sokból sokat felejt. Minél nagyobb a tudás annál több a felejtés. Minél több a felejtés annál hülyébb lesz az ember. Rövidre zárva a gondolatmenetet, minnél többet tanul az ember, annál hülyébb lesz."
Szóval, az opálosodás csak esztétikai hiba, ha nem zavar, hagyd úgy.
Egyébként tedd mélyhűtőbe, majd valamin (kávéfilteren, vattakorongon, ha van rá lehetőség, borászati lapszűrőn) szűrd le, esetleg többször megismételve.
A másik megoldásként a sovány tejes derítést+szűrést szokták javasolni, keress vissza.
Igen. Ez a törköly klaszikus kezelése. A szőlő zúzása és sajtolása után a további eljárás határozza meg, hogy milyen törkölyöd lesz. Kezdjük mindjárt a fehé bor törkölyével.
A fehér bor készítésének eljárása:
A feldolgozás a szőlő összezúzásával kezdődik. Ujabban elterjedt a szőlő bogyózása, régebbi eljárás szerint a kocsányt benthagyták, mert megkönyitette a törköly préselését, viszont a zöld íz a csersav, almasav, klorofoll a bort kesernyésé, fanyarrá tette. A törkölytől a mustot azonnal elválasztlák és a törkölyt kétszer-háromszor kisajtolják. Ez az a törköly amit ki kell erjeszteni. Majdan a kierjesztett törkölyt az emlitett módon kezelni. Ennél az eljárásnál számithatunk 15-20 % törkölyre. A törkölyből lepárolható pálinka mennyisége kézi sajtolás után, ha a must
12-16 cukorfokos 5-7 liter
18-22 cukorfokos 8-10 liter
24-28 cukorfokos 11-13 liter 50 %-os pálinka/ 100 kg. Hidraulikus sajtoláskor kevesebb, kb. ennek az 50-60 %-a
Mi a helyzet a kékszőlő törkölyével?
Igazi vörösbort csak úgy lehet készíteni ha a bort törkölyön erjesztik ki. Követelmény a szőlő bogyózása. Kierjedés után a törkölykalap az erjesztőhorda aljára száll, ekkor a bor hordóba fejthető a törköly kipréselhető. Itt az a kérdés, hogy a törkölyt mi módon sajtolják. A puskapor szárazra sajtolt vörösbor törkölyből aligha nyersz ki jelentős mennyiségű párlatot. Viszont az igen lazán, jó levesesre sajtoltal érdemes foglalkozni. Ez azonnal főzhető, mert már kierjedt. Vörös törkölyt mindezért nemigen főzögetik.
Máshogy csinálják a fehér és a vörösbort. A fehérbornál erjesztés előtt préselnek, ilyenkor édes a törköly, ezt kell betaposni-bedöngölni-kierjeszteni. A vörösbort héjon erjesztik, erjedés után préselnek, ez a törköly azonnal főzhető. Ha valamiért nem tudják azonnal főzni, akkor ugyanúgy betapossák-bedöngölik valahová, mint a fehérbor törkölyét, azért, hogy a főzésig ne romoljon meg - ez viszont már nem erjed tovább. Ritkán fehérbort is készítenek héjon erjesztéssel, de nem jellemző.
Eddig én azt hittem, hogy a már kierjedt és kipréselt törkölyt kell egy edénybe rakni egy réteg törköly egy réteg cukor ezt, jól betaposni legmentesen lezárni és az majd ott újra jól kierjed.
Ezek szerint én ezt nagyon rosszul tudtam. Elnézést a tudatlanságomért.
Köszönöm a választ, de most aztán végkép nem értem, hogy mi is van a törköllyel pontosan.
Előre is elnézést az értetlenkedésemért, de most akkor legalább tiszata lesz a törkölykérdés.
Amit én kaptam jó leves törkölyt azon a bor már leforrt, arról leengedték a levet és ami visszamaradt a kádba azt nem préselték ki. Na én ezt főztem ki. Eddig egyszer. Ez kb 100 liter cefréből amit higítottam egy kis vizzel 18 l alazesz jött le.
Jól értem azt, hogy a szüretkor a kádról azonnal leszedett édes törkölyt lehet csak erjeszteni?
Ami a borral együtt már egyszer kierjedt azt akkor ezek szerint az általád írt módszerrel már még egyszer nem lehet erjezsteni.
Itt olvastam korabban, hogy a törkölyhöz max 3 % cukorszirupot lehet tenni és úgy erjeszteni az általad leírtak szerint. Gondolom ez is az édestörkölyre vonatkozik.
Amit a hét végén kapni fogok szintén a boron már kierjedt és kipréselt törkölyt avval ezek szerint már nem tudok kezdeni semmit sem, vagy legalább is nem érdemes.
Javítsatok ki légyszíves ha nagy baromságot írtam, de most már nagyon szeretnék tisztában lenni evvel a törköllyel, hogy érdemes-e egyáltalán foglálkozni vele.
Leszeded a pimpót a cere tetejéről, majd egy vékony tiszta fóliával letakarod úgy hogy a fóliát rásímítod a cefrére és a hordó belső falára is. A hodó falát belölről érdemes savas vízzel( 1 dl víz+2 cent akkumulátorsav) lemosni a trutyitól.
1 hordó szilvacefrémnek a tetején nagyon vékony hártyaréteg jelent meg, pedig le volt zárva forrás után végig..
Különösebb büdös, ecetes szaga nincsen, ez lehetséges, hogy penész? Ha csak kb 1 hónap múlva tudom lefőzetni, jó eljárás az, hogy leszedem róla a penészt, és kénezem, vagy az ilyenkor már nem jó?
Kaptál 1 mázsa törkölyt. Olyat ami fris vagy olyat ami már kierjedt. Mert ha friss akkor minek főzted ki , ha meg kierjedt , akkor nem értem a kérdést a másik 2 mázsával kapcsolatban. Mi az hogy erjesszem ki újból.
Mert ha valami kierjedt már , akkor abból mit akarsz még kierjeszteni ?
Keveréssel még nem próbálkoztunk, hiszen a gyalogbodza íze nyomába sem jöhet a nemesnek, de ahogy írod a helyzetet, valszeg én is összekevertem volna. Nem kell magoznod, nem kell félned, a méreg elbomlik, az a piszpipucid, vagy mifene szintén, az olaj nem jön át, csak simán pálinka lesz. Higítani annyira higítsd, ahogy érzed.
Nagyon aktuális és látom hogy senkinek nincs ideje lapozni.
Erjesztett szőlőtörköly
A pálinkafőzést tekintve a törköly értékét szesztartalma határozza meg. A szesztartalom a törköly cukortartalmának függvénye. Szesz csak alkoholtartalmú nyersanyagból párolható. Az édes törkölyben lévő cukrot tehát előbb szesszé kell átalakítani, vagyis a törkölyt erjeszteni kell.
A törköly erjesztését azok az élesztőgombák végzik, amelyek a szőlőfürttel kerültek a mustba, illetve az édes törkölybe. Nekünk csupán az előkészítés munkája marad. Ennek a munkának a szakszerűségétől, valamint a helyes tárolástól függ a 100 kg-onkénti szesznyeredék nagysága.
Sajtolás után a törkölyt - mielőtt bemelegednék, s így veszendőbe menne a cukortartalma - gondosan kitisztított kádba vagy félfenekű hordóban (műanyag edénybe) rakjuk. Az erjesztés végezhető föld- vagy cementvederben is, de a törkölyt minden esetben gondosan be kell taposni a tárolóedénybe. A tartályt annyira kell megtölteni, hogy 10-15 cm hely maradjon a törköly felszínének letapasztásához. A letapasztás előtt a felületére szőlőleveleket tegyünk, majd pelyvás-agyagos sárral tapasszuk le, ily módon elzárva a levegőtől. A tapasztásra 3-5 cm vastagon száraz homokot szórunk, hogy a száradás következtében előálló repedések ezzel eltömődhessenek. Gondoskodunk arról is, hogy az edény be ne ázhasson, mert a beszivárgó víz a törkölyt megrohasztja.
Megfelelő méretű műanyag fóliával a sározás elkerülhető. Ez esetben a tartályt teljesen, sőt púpozottan teletömjük tömörített törköllyel, s mint egy befőttesüveget, fóliával lekötözzük. Ezzel az alkohol elillanásának és a külső nedvesség behatolásának gyakorlatilag gátat vethetünk.
A kierjedt törköly hosszabb ideig való eltartása, valamint szállítása szempontjából előnyösebbek a következő módszerek.
A törkölyt kifenekelt - bor tárolására már alkalmatlan - fahordóba helyezzük el. A hordóban a betömörítést úgy fejezzük be, hogy a befenekelés után a hordó teljesen tele legyen, ezáltal a sározás munkája szintén elmarad. A befenekelés után tanácsos a hordó csínját gipsszel kiönteni. Jól használhatók pl. a 60 literes műanyag hordók, melyeknek légmentesen záró fedelük van. Az így erjesztett törköly vasúton is könnyen szállítható, és igen hosszú ideig (1-2 év) romlásmentesen eltartható.
A törkölyt műanyag zsákokba tömörítjük. A zsákok száját visszahajtással - kétszer kötjük le. Ily módon a szesztartalom jobban megőrizhető, mint a kádakban vagy vermekben való erjesztés és tárolás mellett.
A törköly erjedése, ha kedvező feltételei vannak, gyors lefolyású. Rendszerint 15-30 nap alatt kierjed, ezután kifőzhető. Az erjedés ideje alatt, sőt később is ajánlatos az erjesztőtartályokat szemmel tartani, nem süppedtek-e, repedtek-e, mert a réseken a szesz könnyen elillan.
A szakszerűen tárolt törköly színe üde marad, a beázott megbarnul. 100 kg törkölyből rendes körülmények között 7-9 liter 50 fokos pálinka készíthető.
A múltkor volt szerencsém egy villányi nagy borászat törkölypálinkájához. Én nagyon meg voltam lepődve, hogy ezért el mernek kérni lierenként 7000 Ft-ot.
Na azzal rendesen vallatni lehett volna, fölállt a kezemen a szőr tőle. Nagyon rossz volt, legalább is nekem nem ízlett. Aztan ivott az egyik ismerős is - a legjobb kritikusom- neki sem ízlett. Gondolom akkor nem bennünk lehet a hiba.
A cefre kifőzése előtt eltávolítom a magot, hogy a keletkező pálinkának ne legyen hashajtó hatása, az alább leírt cikk miatt.
Elméletem szerint, a forrás közben, az az olaj, ami a magban van, nem "szabadul ki", viszont a főzés során kiszabadul, mint a csonthéjas magvak esetében, amelyeket (vagy jelentős részüket) eltávolítjuk a fözés előtt a cefréből.
De nem zavarok tovább, a tapasztalataimról majd beszámolok.
Ezt igértem a fekete szeder pálinka esetében is, de az olyan nyers, hogy nem tudok véleményt mondani még.
Az lenne a kérdésem, hogy van-e különbség ízben és kiadósság szempontjából az újra kierjesztett törköly és a préseletlen törköly közt ?
Jelenleg kaptam 1 mázsa préseletlen jó leves vörös törkölyt ezt úgy ahogy volt egy kicsit higítva vízzel egyszer lefőztem, hogy ne romoljon meg.
A hét végén kapok még 2 mázsa préselt törkölyt, na azzal nem tudom mit csináljak erjesszem-e ki újból, vagy főzzem ki azt is úgy ahogy van ? Ebben kérném a tanácsotokat és a véleményeteket.
"A botanikai leírásokban mind a feketebodza (Sambucus nigra), mind pedig a gyalogbodza (Sambucus ebulus) termése mérgezőnek van feltüntetve.
Az igaz, hogy a minden nyers növényi rész tartalmaz egy olyan vegyületet (szambunigrin), ami az arra érzékenyeknél hasmenést és hányást okozhat. Az érett termésben kevés a szambunigrin, ráadásul hőre nagyon érzékeny vegyület, már 50 Celsius fokon gyakorlatilag lebomlik! A feketebodza-termékek mindegyike pedig főzéssel készül, kivéve a hidegen készített bodzavirág-italt. Ezért tanácsos a virágokat leforrázni, és úgy készíteni belőlük italt, vagy szörpöt.
Székrekedés ellen egyes vidékeken hazánkban ma is főznek lekvárt gyalogbodzából. A lekvár hashajtó hatásának valószínű nem a szambunigrin az oka, hanem a magvakban jelentős mennyiségben lévő olaj. Ez az olaj a tapasztalatok szerint már kis mennyiségben is drasztikus hashajtó."
Az iménti részlet alapján cselekedtem, amennyiben ez nem igaz, akkor tévedtem.
Tanusíthatom, hogy a gyalogbodzának NINCS hashajtó hatása!
De.
Olyan szélhajtó hatása van, hogy ha közösségbe mész, előtte ne nagyon igyál belőle.
Én már főztem tisztán gyalogból, és nemes bodzából is. Mit mondjak? Meg sem közelíti nemes társát.
Párlata kellemetlen illatú,(nekem) tehát nem lesz a kedvenced, de mindenképp megéri megbizonyosodnod erről:) Én nem magoztam, eszembe s jutna ilyet tenni.
A gyalogbodza magja tartalmaz hashajtó hatású anyagot (google a barátom), és reményeim szerint a forráskor megy át kisebb része a "lébe", főzéskor pedig nem, mert mint a vörösbort, lefejtem kiforrás után a törkölyéről, így megszabadítom a pici magvaktól.
Természetesen zúzva, pektinbontózva, élesztőzve és szártalanítva van.
Nyilván aki tudja, hogy a fáról származó bodza pálesze és a gyalogbodza pálesze között nagy különbség van, az meglepődik a keverésen. Sajnos elkezdtem egy területet leszüretelni, a második menetelnél üres fákat láttam. A mennyiséget meg kellett növelnem (összesen van 75 liter most), hogy főzhető legyen, s nem tudtam jobbat kitalálni, kidobni már nem akartam.
Szeszfokot arra állítsad ahol az adott pálinka a legfinomabb.
Hígíts ki 2 dl-es üvegekbe 44;46;48 és 50 fokosokat majd másnap kóstold vagy haverokkal kóstoltasd végig úgy, hogy ne lássák az alkoholfokot.
Amelyik legjobban ízlik az legyen az alkoholfokod.
Szilvából főzés előtt szedd ki a magot. mag nélkül kell főzni. Ha valaki igényli a + magzamatot akkor szilva magbelet kiszárítasz, összetörsz, kevés pálinkába áztatod és az így kapott tömény "magízt" ízlés szerint a többi pálinkához öntöd.
Csatlakoznék vf1 "fogalom tisztítási" törekvéséhez. Ennek oka, hogy gyakran nem értjük, mit akar a kezdő leírni nekünk, és még a gyakorlottabbak is különféle szavakat használnak ugyanarra a fogalomra.
-rézeleje: nem az egész előpárlat, csak évkezdéskor (esetenként) jelentkező zavaros előpárlat rész, ezután jön az előpárlat.
-alszesz: nem előfőzet, nem előpárlat, nem előszesz, az első lepárlás eredménye.
-fedél: a pálinkafőző tetejének vízszintes része, nem sisak, nem dóm, nem gőzdóm
-sisak: a pálinkafőző fedelére épített függőleges falú léghűtéses deflegmátor, nem dóm, nem gőzdóm, nem kupola (persze, minek nevezzük az üstre borított bográcsot ami fedél és sisak is egyben:-)).
-a cefre erjed: nem forr, nem pezseg, nem dolgozik
-a második lepárlást viszont lehet nevezni finomításnak, tisztázásnak, tisztálásanak is.
Most főzettem őszibarackból pálinkát, milyen fogyasztási szeszfokra érdemes beállítani a pálinkát (mennyire szokás), most 50 fokos.
Magozatlan szilvacefrét maggal vagy nélküle érdemes kifőzni - mifelénk nagyapámék magostúl főzték, - finomabb lehet mag nélkül / ciánnal nem lesz gond?
Az cefre első főzésekor kapjuk az alszeszt. E folyamat célja az összes alkohol kinyerése a cefréből. Ami ilyenkor keletkezik az az alszesz, a maradék alkohol nélküli anyag az a moslék.
Ezt az alszesz 25 fokra felhígitva tisztázzuk vagy más néven finomítjuk. E folyamat során veszünk el rézelejét, -ami káros és kiöntjük-, elő, közép és utópárlatot. A középpárlat adja a jó ízű fajtára jejjemző pálinkát ami magasabb alkohol fokú mint a kívánatos. Ezeknek a frakcióknak szétválasztása az igazán komoly feladat egy főzőnek.
Mint ahogy soginak is írtam ,ezek az alszeszek. Ahogy jön le, külön üvegbe teszem, kényelmi okokból. Ezt a második főzés végén tapasztaltam. Megvárom míg lesz elég mennyiség a finomításhoz.
Még nem csináltam semmit vele. Az első főzésemnél nem tzapasztaltam ezt a savanyú ízt.
Ezt már a második lepárlás végén éreztem. Még nem tettem fel az alszeszeket, hogy pálinkát főzzek. Ezek csak az előpárlatok. Ahogy jön le, mindig a következő üveget veszem elő. Majd amikor lesz 10-15 liter, akkor terveztem finomítani.
A tavalyi nyári alma (több fajta) pálinkám az egyik legsimább pálinkám, enyhe almaízzel illattal, nagy barátom lett...Eleinte tényleg van egy fanyar, kesernyés, picit karcos jellege. El vagyok hűlve én is hogy ilyenné vált, olvastam már az almáról olyat, hogy az igazán javul a tárolással. Nem egy harsány karakterű pálinka, de ittam már igazán markáns almapáleszt Szabolcsban...
Nem szép dolog, hogy a törvényt így értelmezve (bejelentés köteles a főző) nem akarod bejelenteni a masinádat! Én azért nem jelentem be , mert én úgy értelmezem a törvényt, hogy nem kell bejelenteni! :P
Valaki tapasztalt már olyat hogy kékes-zöld szinű az alszesz ? , Cseresznyét főzöm már a negyedik üstel ,és még mindig kékes-zöld szinű ,az üst saválló,a párcsövet kimosva kiszáritva tettem el tavaly ?
Én a bolhapiacon vettem, 10 ezer ft-ért, ami nagyon jó vételnek bizonyult. Ugyan az a típus van nekem is, mint Hal65-nek, lejjebb az oldal alján a videó. De érdemes nézegetni a jófogás.hu oldalt, ott olyan 20-25 ezerért szoktak lenni. Amúgy, ha a bolhapiacon nem sikerült volna megcsípni ezt a remek példányt, akkor 22-ért vettem volna szomszéd megyéből a jófogás-ról egy hasonlót. Fontos, ha veszel, akkor ne csupán ágdaráló legyen, hanem komposzt aprító. Eltérő a kettő működése. Csakis olyan jó, ami komposztál is. Forgó tárcsa+kés van benne.
Nincs rossz íze de gyenge aromát tapasztaltam és más is mondta már ezt. Gondolom nem véletlen, hogy az egyszeri parasztok nemigen cefrézik, pedig van belőle mennyiség.Tény, hogy amatőr vagyok. Lehet, hogy egy profi kitud hozni többet belőlle.
Számomra teljesen egyértelmű: a törvényalkotó kivette a jövedéki ellenőrzés alól az otthonfőzőket. Ha nem csinálnak valami orbitális hülyeséget (árusítás, 100 L nagyobb üst, több száz lityi pálinka a kamrában, több m3 cefre) nem köthetnek bele.
Ha változik a szisztéma az legyen a törvényalkotó gondja.
