Többünknek van sok minden, kinek ez, kinek az, konkrétan mond, hol tartasz (az időben visszafelé tartó kutatásban), s mihez kell az első lépésben segítség.
Szerintem az teljességgel másik család. A www.arcanum.hu/mol adatbázisában az 1715. évi összeírásban 2 helyen hoz Hok nevet (ez úgy-e még a nagy német betelepítések előtti időszak), s ott már 2 helyen Trencsénben (Kis Poruba/Bérces) és Zemplémben (Rákócz) hoz Hok névvel. Ha megnézed azokon a helyeken, milyen nevek írattak össze, teljesen szláv környezet. Így még a szláv környezetbe került német telepes (jó-pár évtizedben korábban) lehetne, de akkor az megint biztos, hogy más eredet, más család. Amúgy pedig nem hiszem, hogy ők szláv környezetben megteklepült, eredetileg németek lennének, mert ahhoz a cseh területekről szlovák környezetbe kellett áttelepülni, legalább kétszeres 'megülés', előbb-utóbb felszívódtak volna a szláv környezetben. Inkább sztem jelent(het) valamit szlovákul is.
Te a Hok=Hock azonosságodban biztos vagy, tudjátok magatokról a német ősöket, beszélik a nagyszülők az eredetet?
merthogy ugye Hok nevet így, a saját családomon kívül csak a Nyírségben hozott a telefonkönyv, márpedig az egész családnak csak a Dunántúlhoz volt köze (megvan a családfa mindkét oldalról)
Olyan emberek ismeretségét keresem, akiknek meg van a következők közül valamelyik:
- Magyar nemes családok (Kempelen Béla)
- A magyar nemzet hadtörténelme
- Magyar középkori adattár (Engel Pál)
- Magyarország családai (Nagy Iván)
- Magyarország vármegyéi és városai I-III (Borovszky)
- Siebmacher's Wappenbuch (Nagy címerkönyv)
- Széchenyi István minden írása
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, Osztrák-Magyar Monarchia, 1:75.000
- Harmadik katonai felmérés 1869-1887, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000
- Felvidéki nemes családok (Szluha Márton)
- Bács-Bodrog, Csanád, Liptó, Nyitra, Udvarhely és Vas vármegyék nemes családjai
-Az Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Új kiadás, mozaikolt! DVD-ROM
- Tábornokok és törzstisztek, Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban
- Elektronikus Régi Magyar Könyvtár
- DVD könyvtár IV. - Családtörténet, heraldika, honismeret
- TURUL 1883-1950
Azert keresem az ismeretséget, mivel szeretnék segitséget kérni tőlük. Nem rég elkezdtem foglakozni a családfám kutatásával és valószínűleg ezek egyikében-másikában fontos információkra bukkanhatok.
A Drozdik nem nehéz, aszláv nyelvekben alighanem mindenfelé 'kisrigó' a jelentése. Kedves név.
Ami a Tymschyna nevet illeti, az alak nem igazán lengyeles, bár a tym kikereshető alak (valami közelre mutató névmási elem), a -schina torzulhatott a szczyna alakból. A legkülönözebb az, hogy a Google kizárólag magyar találatokat ad, ráadásul az is egy család lehet.
huh, végignéztem ezt a topikot az elejétől kezdve (prsze, nem mindent olvstam el. )
nekem ritka vezetéknevem van, (Hok) de én tudom az eredetét. Hogy eredetileg Hock volt, egyértelműen német, hoch-magas szóból. de eszembe jutott megnézni a telefonkönyvet, országosan kb. 50 név van, így írva,és szinte mind a Nyírségben. mi meg dunántúliak vagyunk. Veszprémben egy találat van, az is a nagybátyám, mondjuk, nekünk nincs már vezetékes telefonunk, szóval annyira a telefonkönyv se meegbízható forrás. De ritka, az tény. Nálunk lírták valakinek az anyakönyvi kivonatában (azt hiszem, a nagypapáéban), viszont gondolom a Nyírségieknél nem elírták mindenhol. Szóval akkor a másik vonal mi lehet?
Amúgy ck-val sincs túl sok.
két érdekes név, akiket ismertem.
Drozdik - szlávosan hangzik szerintem, a Dunántúlon nem találkoztam ilyen névvel, de ahonnan ő jött (Kiskunskág), ott több van . (egy időben a tudakozóban dolgoztam,és mikor nem volt hívás, azzal szórakoztam,h összehasonlítottam,h. melyik országrészben gyakoriak bizonyos nevek.)
a másik: Tymschyna. lengyel lehet talán?
Remélem, nem haragszanak meg, akiknek ideírtam a nevét:)
Vrbovszki: Vrbov (Ménhárd) a Szepességben és Verbó, Benyovszky Móric szülőhelye Trencsén közelében valószínűbbnek tűnik. Hacsak nem Zala megyei az illető.
A Marjanucz névvel kapcsolatban fenntartom a 4888-as posztban kifejtett nézetem. Persze, van a Marian név és különböző képzőkkel lehet ellátni a különböző nyelvekben, de ez az -uc éppenséggel román képző, a nevet meg bánsági románok viselik. A gugli 126 találatot hoz ki "Marianut"-ra és ezek általában bánátiak. "Marjanuc"-ra kettőt talál, ezekből az egyik (Miroslav Marjanuc) nagycsanádi (Cenad), ahol 1880-ban 1500 szerb mellett 2000 román élt.
A családnevek keletkezése valószínűleg sokkal unalmasabb folyamat volt annál (bár szerintem nem, de neked talán csalódást okozok), minthogy találomra mindenféle távoli nyelvek szótáraiban kezdjünk el válogatni a "lehetőségek" közül. A magyaroknál nagyjából a középkor végére lett általános, hogy az emberek öröklődő családneveket viselnek. Ezeket a környezetük alkotta, közszavakból, egytagú személynevekből vagy helynevekből. A mai családnevek eredete különböző okokból lehet homályos. A szavak jelentése és a műveltségi háttér megváltozhatott, pl. Bordás vagy Ütő esetében: a bennük lévő közszó ismerős, de milyen borda meg ütő? Szerepelhet bennük elavult szó vagy szóalak, tájszó - mint az imént sokáig nyomozott Sutús esetében. Sokszor keletkeztek olyan "keresztnevek"-ből, amelyek, legalábbis azon bizonyos alakban azóta kikerültek a használatból. Stb.
A mai magyar családnevek többségét nem találjuk meg a magyar értelmező szótárban (az enyémet pl. biztosan nem:) - és teljesen közömbös, hogy esetleg mely távoli nyelvek szótáraiban szerepelnek ugyanazok a hangsorok szótári alakként. A magyar emberek családnevei között vannak idegen eredetűek, de a történelmi-földrajzi körülmények miatt ezek főként szlávok és németek. Kisebb arányban előfordulnak mások is, de ha egy magyar embernek olaszos, skandinávos vagy angolos hangzású a neve és rákérdezünk, többnyire tudatában van annak, hogy apai ágon valamelyik fokon olasz/skandináv/angol származású. A névmagyarosítási mozgalmon kívül nemigen fordult elő az, hogy egyes emberek esztétikai okból valamely idegen nyelv szótárából válasszanak maguknak vagy csak úgy kitaláljanak egy új családnevet (jelenkori példa mégis: Wahorn András). A Kárpát-medence és Beludzsisztán között pedig az újkori kapcsolatok vsz. leginkább néhány magyar utazó ottani látogatásaira korlátozódtak. Ha netán idetévedt volna egy brahui anyanyelvű, annak egyrészt biztosan maradt volna nyoma, másrészt valószínűtlen, hogy földművesnek állt volna a mai Szlovéniában (mert a Gugli szlovén nyelvre szűkítve dobja ki a legtöbb találatot). Úgy látszik, nem vagyunk otthon a délszláv családnevekben, de az, hogy a Bohar mint szócikk nem szerepel a szlovén szótárban, biztosan semmit sem árul el arról, hogy ez a név szlovén nyelvi környezetben keletkezhetett-e (mint ahogy a legtöbb magyar családnév sincs benne a magyar szótárban). Ja, és ne gondold, hogy az összes Bohar, aki a mai Szlovéniából származott el vagy ott él, föltétlenül a távoli rokonod - bár még az is lehet.
Az eléggé valószínű, hogy Bohár délszláv családnév és gugli különböző helyekről hoz ki személyeket ezzel a névvel - Daruvár, Gyakovó, Bosznia. Nincsen valamelyik könyvtárban egy délszláv családnévszótár?
(Boérról te írtad, hogy a Bohár alakváltozata is lehet, azt hittem, találtál Boérokat a Dunántúlon.)
gy látom futottál néhány kört, de messzire nem jutottál.
Anélkül, hogy részletekbe mennék - mert a topik olvasását, legalább az első pár száz hsz átfutását nem spórolom meg neked - plebejus réteget érintően a családnevek kialakulása, változása, majd rögzülése kis közösségek (lakóközösségek) társadalmi érintkezésének 'velejárójaként' minden esetben konkrét névadással történt. A közösségtől az egyénre hatóan. Modellezhető, típusfolyamatokkal leírható. (a nemesi családoké ettől eltérő, ott részint birtokok függvényében választott, másrészt a praedikátumok miatt a névváltások is saját akaratúak)
Szépek ezek az egyiptomi meg brahui felvetések, de semmi köze őseid valós életéhez, környezetéhez, így nevéhez.
lásd 1312 hsz. Fazekas Tiborc:Családnevek a bukovinai székelyek körében "4.6. Tisztségekre utaló családnevek. Jellemző a szociális szervezettségre, a falu rendjére, hogy milyen nevekkel találkozunk. Bukovina esetében tájszavak (bács, bojér) is családnévvé válhattak ily módon: Bács, Bíró, Boér, Császár, Deák, Gazda, Hajdú, Kántor, Katona, Pap."
A http://www.nytud.hu/hhc/ adatbázisában a bojér és a boér tényleg Erdélyben a magyar-román együttélés viszonylatában említtetik, míg bohár nincs.
Él viszont 1848-ban Csornán Bohár testvérpár, Balázs jegyző, Mihály képviselőjelölt. S ami a legfontosabb 1715-ben a Zala megyei Kacorlakon Joannes Bohar nevezetű (mindkét adat horvát környezetre utal)
Kedves itteniek!
Szeretném veletek megosztani az itt következő összefoglalást. Talán néhányan felvilágosítást nyerhetnek belőle saját családnevük eredetére vonatkozóan, de azt h.sz. egyébként is érdekes...
SzemélynevekHonfoglalás, államalapítás, Árpád-kor körüli időszak írásos forrásai alapjánFérfinevek:
Etel, Itil, (legkorábbi ismert név), Árpád, Álmos, Termacs, Üdzse (Constantinos P. forrása után)
Szovárd és Kadocsa (Bíborban született Konstantin és Anonymus írásaiban)
Tas, Jutas (Jutocsa), Tar,
Állatnevekből keresztnevek:
Ákos (fehér sólyom)
Kartal (fekete sólyom)
Bese (kánya)
Torontál (karvaly v. keselyű)
Zugor (héja – féle)
Arszlan (oroszlán)
Kaplony (tigris)
Kurd (farkas)
Buga (bika)
Tege (zerge)
Altaborz (alta= arny vagy hat, borz= borz v. párduc)
Gyalán, Dzsilán (kígyó)
Farkas (egyben óvó név is, félelmetes vad=elűzi a rontást)
Fene (fogát fenő (vad) ? vaddisznó? egyben óvó név is)
Anyagnevekből személynevek:
Tas (kő)
Ajtony (ahtüm= arany?)
Tiszteleti nevek, méltóságnevek mint személynevek
Tárkán (másodfejedelem)
Inok (tisztségviselő)
Örkény (szabad ember)
Aba (apa)
Tonuzoba (vaddisznóapa)
Baj, Baja, Baján (vezér)
Üllő = Ilig (fejedelem)
Szaltán, Zoltán, Zolta, Zolt, Solt, Szultán
Béla, Aladár, Kálmán (maradék jelentéssel = valaki után maradó leszármazott)
„egyéb” nevek:
Zoltán: (Jókai irodalmi névalkotásának terméke)
Géza (eredetileg talán Gejcsa-ként hangzott)
Megj.: A teljes átállás az egyházi nevekre a 15. sz.-ra történik meg, ekkorra csak a Farkas és a Csaba név marad. Árpád-korban a nevek 1/3-ad-a még világi név)
Egyházi nevek:
Kereszténység felvétele után kb. 1400-ig gyakori nevek:
Árpád korban leggyakoribb: Péter, Pál
Anjou korban igen népszerű: János
Egyéb „legnépszerűbb” keresztény nevek:
Georgius, Gregorius, Benedek, Tamás, Miklós, Márton
Mártírológiai nevek:
Aceutus, Adriánus, Albertus, Angelus, Augustinus
Ismeretlen eredetű egyházi nevek:
Abareus, Aburiám, Arim, Apolinárius
Női nevek:
Honfoglalást, követő időszak, államalapítás, Árpád kor, 14. század időszakából. A 14. század előtt női neveket igen ritkán jegyeztek le, így a mára ismert nevek 90%-a 14. sz.-i. forrásokból ismert. (megj. Női név sokkal kevesebb volt mint férfi, nőket főleg szépségre, tremékenységre utaló nevekkel nevezték, v. kis prémes ragadozókról + egy-két kivétel)
Csala (csalfa?)
Gyöngy
Mag (termékeny)
Szép
Nyest(e)
Nyuszt
Szín
Sebe
Hugyud (hugy = csillag törökös szóból)
Jolán : nemesi női név lehetett
Sarolta: eredetileg Saroldu, (Itván anyja híresen szép, temperamentumos asszony neve), a név létezését egyesek cáfolták, mások bizonyították. Jelentés: fehér menyét, menyét szó egyben hölgyet is jelent, egyes területeken a hölgymenyét jelentése azonos a szépasszonyéval.
Karoldu: kara= fekete, fekete menyét (Gyula, másik lánya, Karoldu testvére?)
Margaréta: Anonymus (= Péter győri püspök, szovárd nemzettség egyik lánytestvérét is így hívták)
Egyházi női nevek:
Árpád korban leggyakoribb: Erzsébet, Margit, (+ Anna és Mária is népszerű)
Kihalt korai egyházi női nevek:
Skolasztika, Kunigunda (Kinga=rövidített változata), Aglud (Ágnes), Petronella
„Egyéb nevek”:
Gyula, Apor, Ampud, Fancsal (12. sz), Belos (=szerb),
Tulajdonságra, egyéb utaló nevek:
Finta (fitos orrú), Balog (balkezes), Kese (nagyon világos szőke), Orros (nagyorrú), Sánta, Kücsüd (kicsi), Kevereg, Zavarog,
Esztergomi érsekekpogány nevei: Acsa, Ugrin, Csanád, Koppány, Kökényes(?)
Szláv nevek: (népszerű de főleg szolganevek)
Ugrin, Szoboszló, Kázmér (Kazimir), László (Ladiszláv)
Irodalmi névadás az Árpád-korban: (Trója mondakör, Trisztán és Izolda, Nagy Sándor regény stb. alapján)
Izolcs (Izolda), Roland, Olivér, Lancerét, Hektor, Ehellős (Achilles helyett), Olimpiász, Fülöp
1. Egy egyiptomról szóló blog weblapon http://egyptsearch.blogspot.com/2007_01_01_archive.html ezt találtam:
Allspice = Boharaat, Bohar
megnéztem az ,,allspice" jelentését a Sztaki angol-magyar szótárban a szó jelentése a következő: bormenta, szegfűbors
2. Egy másik weblapon ahol mértékegységek vannak: http://www.sizes.com/units/index.htm http://www.sizes.com/units/bohar.htm ezt találtam-
a) Bohar jelentése: ,, An Arabic unit of mass, about 200 pounds."
b). Bahar-amit a kurdoknál is láttam, annak a szónak a jelentése más azok pedig a következők: -Bahar szó elso jelentése: In Iran 20th century, a unit of length, approximately 3.25 centimeters (approximately 1.28 inches). Bahar szó 2. jelentése-In Muscat and Oman Bahar szó története -20th century, a unit of mass, approximately 808 kilograms. he bahar was a unit in the great 17th and 18th century trading system that stretched from the ports of China through the East Indies to India and the eastern coast of Africa, and of which Westerners remember chiefly Sinbad the Sailor.
de sajnos nem tudok angolul, így nem tudom, hogy a mondat miről ír. Le tudná valaki fordítnai nekem?
3. Ha magát a Bohar illetve Bohara szót vizsgálom, maga a B nélküli Ohara szó pedig az írnév, legalábbis azt hiszem
Ha játszok a szavakkal akkor a -,,Bohar és a pohár" szó között több rokonságot látok, az vajon lehetséges-e hogy egy nyelvből származik a kettő, de melyik nyelvből?
Másként pedig a Bohar szó egyetlen nyelvi szótárban nem szerepel, tehát jelentés nélküli szó, egyedülcsak ebben a Brahui nyelvben van jelentése a szónak, ezt a nyelvet Pakisztánban is beszélik.
S a Bohár név a kurdoknál is szerepel, mint családnév: http://f28.parsimony.net/forum68059/messages/1608.htm
S hogy honnan került ide? Talán a népvándorlás idejéből. De én dédapámtól csak annyit tudok, hogy felmenői horvátok, és katolikusok. Dédapám még beszélte a horvát nyelvet.
Természetesen ha lenne a régi horvát család nevekkel kapcsolatos írás valahol, egyszerűbb lenne a válasz. Horvátországban Daruváron, Szlovéniában Muraszombaton ma is élnek Bohárok. De Belovár vármegyében is élnek.
Amit Radix irt, hogy a bolgárokhoz-a linkje szerint-a hit nélküli emberekhez a Bohár névnek véleményem szerint semmi köze nincs, és ezt ki is zárnám. Ha hitetlen csalad lenne, nem ment volna annyi Bohár család Európából hajóval Betlehembe sem.
Mivel saját kutatásom nem győzőtt meg, még mindig kérdéses számomra, a név eredete, hogy honnan indult el.
Bolgárból lett ez meg az, pl. a b*zi is: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/08.html Nádasdy Ádám: Az örömtelen eretnekek [Magyar Narancs, 2001/02/15, p. 40]
Említetetted a ,,bog" szót- nos annak több jelentését is találtam több nyelven is: másold ezt az internet címet a böngésződbe, sokféle nyelven más és mást jelent. http://www.websters-online-dictionary.org/translation/Brahui/bog
------------------------------------ English Translation: bohar Language Expression English Translation or Definition Brahui bohar revenue.
az angol-magyar szótárban megnéztem a ,,revenue" -bevételt, adó-t jelent.
A kérdésem az, milyen nyelv a Brahui, melyik ország nyelve? AKkor a Bohár név abból a Brahui nyelvű országból indult el? De mi köze az adóhoz?
Tud valaki nekem választ adni, hogyan értsem ezt? -----------------------------------------------
A brahui szótár szavai a következő internet hivatkozásnál vannak.
