A Bula kicsinyített képzős változata (ahogy a bulka=zsemle is). Testformára utaló ragadványnévnek gondolom. Köpcös, ilyesmi. Vszeg szlovák, vagy lengyel. Lengyel női keresztnév Bula is létezik (Polanski anyja Bula Katz)
A Lovas egy ún. foglalkozásnév, lótartáshoz, lóhoz kötődő tevékenységhez kapcsolódik. Az, hogy alföldi nem lehet ez alapján kijelenteni (mondhatnám nincs sztochasztikus kapcsolat). Ha beütöd a www.arcanum.hu/mol keresőjébe e nevet, látni fogad a kiadott találati listán (a 237-259 találato között) hány helyen fordult már elő 1715-ben s ezek milyen 'messzi' vannak egymástól. A népességnyilvántató 2007. január 1-i adatai közt is látni fogsz tucatnyi hasonló (foglalkozás)nevet http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/letoltes/csaladnev2007.xls, ami szintúgy mutatja, hogy nincs a Lovas család, Lovas családok vannak, akik hasonlóan 'kapták' a nevüket.
Sziasztok! Remélem jó helyen kérdezem: A mi családnevünk Lovas, ami nyílvánvalóan ugyebár foglalkozásból ered... De nem tudja vlk, hogy Magyarország melyik tájáról származhatnak a Lovasok? Én úgy tudom, hogy alföldiek vagyunk, de ha vlk-nek van valami más infója, vagy tud erről mondani bővebben valamit azt megköszönném. :) Előre is köszi! Üdv: daavyd
Miriam (Hebrew: מִרְיָם, Standard Miryam Tiberian Miryām ; meaning either "wished for child", "bitter" or "rebellious", but it might be derived originally from an Egyptian name, myr "beloved" or mr "love" or even Meryamun "beloved of Amun") was the sister of Moses and Aaron, and the daughter of Amram and Jochebed. She appears first in the book of Exodus in the Hebrew Bible.
Maradjunk azért inkább a többé-kevésbé hiteles forrásoknál. Magyar utónevek tekintetében a leginkább ilyen a Ladó JánosBíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó, Budapest, 1998. E szerint a munka szerint (aminek tartalma egyébként itt is elérhető) a név jelentése megfejtetlen, valamennyi magyarázata vitatott.. Ez azt jelenti magyarul, hogy számos magyarázat szembejöhet, de egyik se tekinthető meggyőzőnek. Ugyanezt mondja egyébként egy nagy nemzetközi utónév-adatbázis megfelelő szócikke is.
...de, mert ott át tudsz menni (linkkel a névre kattintva) a Mirjam szócikkre, ahol kiírja a vitatott jelentéseket. Azaz nem 'olyan' széles körben mozog az eredete, mégha vitatják is, hogy melyik a néhány közül. Egy ilyen 'ősi' névnek mindig lesznek vitatói, pláne, ha valaki olyannal áll elő, hogy eredetileg profán jelentése van :)
Szia! A wikin azt írja hogy a neve megfejthetetlen, nem tudtam meg többet, de van egy honlap, ahol tengerből jövőnek mondták a jelentését. Köszönöm segítségedet. Üdv.: A Tűz leánya
- "...valamilyen Krucsóhoz van köze, mint lakosnév, de a fenti Krucsay családhoz nincs, hacsak nem azok elágazása elötti" (5. bek. 1. pont, utolsó elötti mondat)
Még nem jutottam el odáig, hogy a saját családfámon megtaláljam a névváltoztatást. Viszont felvettem a kapcsolatot több Kurucsai családdal és már két olyan egymástól függetlennek tűnő családot is találtam, ahol 2-3 generációval ezelőtt történt meg a Krucsairől a Kurucsaira váltás. Ez volt az egyik oka, hogy előzetesen hajlok rá, hogy valoszinusitsem a Kurucsai eredetét. A masik pedig, hogy nem találtam pl Kurucsa nevű falut....igaz Orbán Balázs Szekélyföldi leirásában Kurucsa-tető néven emlitti a Nemere-hegység Kis-Nemere csúcsát, de sajnos erre csak ebben a műben találtam utalást.
ÉS ebből eredt a köv lépcsőfok, hogy a Krucsai név eredetén gondolkodtam. És mivel Krucsónak még a Krucsaiak előtt volt már földesura, igy találtam valoszinunek, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz. TOvább menve ezen a gondolaton találtam meg Csicsó-Polyánt, melyet határolt KRucsa(tanya, mező....).
TOvábbi érdekesség, hogy eddig bármelyik Kurucsai családdal vettem fel a kapcsolatot, szinte kivétel nélkül arra jutottunk, hogy Kömpöc, Jászszentlászló, CSólyospálos, Petőfiszállás....erről a környékről származik mindegyik család. VOlt, aki emlékezet arra, hogy a sok Kurucsai vonalon ugy igazodtak el az emberek, hogy a dédnagyapa keresztnevét odaragasztották a Kurucsai elé.
Az, hogy a Kurucsai a Krucsayból magyarosult volna, így nem igaz. Akkor mondjuk ezt, amikor egy idegen hangzású és szóalakú név magyar környezetben magyarul is értelmezhető/ejthető alakot ölt. Ez egészen az enyhe, egy-két hang/betű váltástól kezdve az egészen durva változásokig, a kezdő szótagot, vagy kezdőbetűt megtartó változásokig tart.
Amikor ez természetes módon, akár több lépcsőben, de élő környezetben zajlik le, s a nevet viselő mintegy 'elszenvedi' az alakvváltozást, akkor mondjuk, hogy magyarosul(t), amikor pedig maga választ (s a kezdőbetűt megtartó, drasztikusan módosító példa ide kapcsolódik) akkor mondjuk, hogy magyarosít.
Itt egy ejtéskönnyítő magánhangzó jelenik meg egy már magyar nyelven képzett lakosnévből (tudnillik a Krucsai is már magyarul van). Fontos kiemelni, hogy igazolható, hogy a szóban forgó név esetén ez már a XVIII. század legelején is párhuzamosan élt. Két urbariumban is, nagyjából egyidőben, egy 1707-ból ill egy 1706-ból említtetik nevezett Krutsai (a másikban Kurucsai Márton), mint az általad keresett család tagja, a "II. Rákóczi Ferenc összes jószágának prefektusa". (Forrás: www.arcanum.hu/mol keresőbe beütve: Kurucsai)
Az, hogy maga a név, Kurucsai lakosnév egy Krucsó településről, evidens. Az, hogy e családnak leszármazottja volna, nem valószínű.
1. egyrészt a családnevek az államszervezet török kiűzése utáni reformjával, a központi adminisztráció megerősödésével/újbóli kiépülésével rögzülnek, a különböző összeírások ezt jól mutatják. Ez több évtizedes folyamat, de a XIX. századra már letisztult. A Neoaquistica Confessio munkája után a birtokokba visszaülő családok 'neve' a kihirdetésekkel, oklevelek rögzül (lásd 1754.évi országos nemesi összeírás célja), plebejus közegben vannak később is elírások, a közösségek összetétele később is, végig a XVIII. században - persze helytől függően - gyakran változik, így a módosulásoknak később is van tere. Kisnemesi, megerősítést nem nyerő, ill. birtokkal sosem rendelkezett családokra is - mivel plebejus közegben élnek - ez a jellemző.
Kérdés, mióta Kurucsai az írásforma, s mikor rögzült? Ezt csak anyakönyvi kutatással tudod kideríteni. Ha a Kurucsai írásforma már korán a XVIII. század első felében (a kuruc kor után 1-2 generációval) rögzült így, akkor ez a Krucsay Márton családjához való tartozás kiderítéséhez nem túl biztató jel, ha pedig később, a XIX. században, akkor szintúgy a család szempontjából társadalmi helyzet változást mutat. Harmadik eset, ha sosem volt váltás, ha végig Kurucsai, de akkor meg az van, hogy valamilyen Krucsóhoz van köze, mint lakosnév, de a fenti Krucsay családhoz nincs, hacsak azok elágazása elötti. Ezt is a két ág összevetésével, ill. egyáltalán a sajátod felderítésével tudod kideríteni.
2. másrészt nem csak a Sáros vármegyei Krucsó létezik, hanem Zemplénben Magyarkrucsó és Oroszkrucsó, mindkettő azt igazolja, hogy 'jelent' valamit az, hogy krucsó. S itt - egybevetve az Erdélyi előfordulással - nem szűkíteném le román nyelvre a keresésé irányát (elcsépelt dolog, de megintcsak szláv környezet mutatkozik)
3. ha a volnának jelei a kuruc Krucsay családhoz való tartozásnak, az a családi legendárium része lenne. (különösen egy tartósan rebellis XIX. századot könnyen 'átvészelve' hagyományozódott volna ez a ma élők emlékezetéig.) A nagyságos fejedelemhez kötődő sárosi család Krucsay István és János nevére sok információt kiad a google, miként hagyták el az országot Lengyelország felé, stb. (Sáros vmegye örökös főispánja volt a Rákóczi család)
Javaslom időben visszafelé haladva 'felderíteni' az ősöket és múltjukat. (azért szurkolok neked, pláne, ha közzé is teszed a 'végeredményt', abból mi is tapasztalatot szerzünk, csak a kutatás lehetséges tévútjára hívom fel a figyelmedet:)
S mivel ez módszertani hiba, időt, energiát takarítasz meg vele (mert most még nem látod milyen hosszú ez az út :)
Ujbol a segitségeteket kérem....:), de most egy idevágó kérdésben. Az én vezetéknevem Kurucsai, mely ugy tűnik a Krucsayból magyarosult. A Krucsaynak van több irott változata: Krutsai, Krucsai...persze lehetséges, hogy nem ugyanarrol a családnévrol van szó.
Amit eddig tudok:
A 18. század elején Krucsó (Felvidék) volt a család birtoka. A falu már az előtt ezt a nevet viselte, hogy a Krucsayak birtoka lett volna.
Orbán Balázs Székelyföldről készült leirásában emlit egy Kurucsa-tetőt, ami a mai Kis-Nemere csúcsnak felel meg, mely a Nemere-hegységben található. Sajna nem találtam mashol utalást a Kurucsa-tetőre.
Szolnok-Doboka vármegye Csicsó-Polyán településének egyik határpontját Krucsa-nak nevezték 1769-ben.
A krucsa szó keresztet jelent. Oláhul vagy románul....ez csak tipp, még nem néztem meg pontosabban.
A kérdés v kérés az lenne, hogy ti ebből mit szűrtök le? Miből, honnan eredhet a Krucsay név?
sziasztok! Segítsetek! A Pompár családnév jelentésére, eredetére lennék kíváncsi pompär németül pompásat jelent, azt tudom. bizti, hogy német eredetű? Lehet, mégis magyar? Minden info érdekel! Előre is köszönöm! Zsóka
igaz, apai részről magyarosodott volt, lásd, nem akarta a papa elismerni,és a mama se tudott úgy tudom németül.
anyai ágon viszont annál inkább. anyukám azóta már nm tud túl jól németül,és magyar anyanyelvűnek vallja magát, de a nagymama meg is sértődött egyszer,h. nem igaz, először németül tudott csak:)
... elhisszük neked, nem kell bizonygatni, elég, ha azt írod Városlőd és Herend :) ne küld el :)
Tartósan élhettek magyar ill. elmagyarosodott környezetben, így eshetett ki a -c, s maradt kiejtés szerint írva, Hokként, ezzel egyidőben magyarajkúvá is lettek.
"Először a hajdani kolostortól délnyugatra eső falurész épült fel, melyet Pillének neveztek. Itt bajorok telepednek meg, és üveghutát üzemeltetnek. A völgy északi részén frankok építik fel otthonaikat, felhasználva hozzá a lerombolt kolostor köveit. A két kis település 1762 után, az üveghuta megszűnését követően olvad össze." Forrás
a sváb eredet ezer százalék, a nagymamám az iskolában tanult magyarul, dédmama nem is tudott. de még anyukám se kb. 3 éves koráig. Városlődről származik az anyai rész, és az teljesen sváb falu volt, míg be nem kevertek Felvidékről behozott lakosokkal. és a nevek: a nagymamát Schneidernek hívták a papát Szeibertnek, eredetileg (ezt magyarosították aztán).
az apai ág: a nagypapa tagadta, h sváb lenne, a másik ág világosította fel,h. márpedig ilyen névvel de.:) szóval ő nem tudott németül, a nagymama se , legalábbis nem tudok róla (ők már régen meghaltak,és mivel apukám még jóval előttük, nem nagyon tartottuk a kapcsolatot). De a mamát Bauernek hívták, ha jól emékszem, vagy Banhubernek, szóval valami németes neve volt, és Herendről származott, szintén sváb környék.
szóval a Dunántúli rész az rendben van, (mindenki rokon:) a ck-nélküli, Nyírségi az érdekesebb, ők tuti,h. nem rokonok.
kár, h. otthon van a családfa, majd anyukámmal beszkenneltetem,és elküldetem
Többünknek van sok minden, kinek ez, kinek az, konkrétan mond, hol tartasz (az időben visszafelé tartó kutatásban), s mihez kell az első lépésben segítség.
