A szerzői jogok megsértése a Modus Moderandi alábbi pontjába ütközik:
Etikai szabályzat II. 1. a.
Jogsértő minden olyan hozzászólás, amely a közzétételének időpontjában hatályos magyar jogszabályba ütközik, illetve bűncselekményre vagy egyéb jogsértésre történő felhívást, arra való jelentkezést tartalmaz.
Májusban megyek számvitelből vizsgázni és lenne egy kérdésem! Az osztalékfizetési korlát számolásánál, úgy tanultuk, hogy a tőketartalék max. a jegyzett, de be nem fizetett tőke erejéig vonható be. De mi van akkor, ha nincs jegyzett, de nem be nem fizetett tőke? Ilyenkor az egész tőketartalék bevonható?
Minden attól függ, hogy mi van a társaság számviteli politikájában rögzítve. Ezt a vizsgán megadják. HA az van a számviteli politikában, hogy a devizás eszközöket és kötelezettségeket az MNB árfolyamon rögzíti, akkor mindig a napi MNB árfolyamon veszed nyilvántartásba az eszközt vagy követelést. Ezt is megadják, a kontír példa végén.
HA az áll a kontír példák elején, hogy a társaság a számviteli politikája értelmében a devizás eszközeit és kötelezettségeit a számlavezető bank vételi és eladási árfolyamának átlagán értékeli, akkor az adott kontír feladatban szereplő devizás eszközt vagy kötelezettséget az átlagon veszed nyilvántartásba, természetesen MINDIG az aznapi árfolyamon.
Mikor a kötelezettség kifizetésre kerül, vagy a követelés befolyik, akkor aznapi, szintén a számviteli politikájának megfelelő árfolyamon számolsz. A barter kivételével mindig keletkezik árfolyam különbözet, hiszen az árfolyamok változtak.
Az sem mindegy, hova jön a deviza, illetve honnan vezeted ki. Ha deviza jön a deviza betétre, akkor azt a száviteli politikában rögzített módon veszed nyilvántartásba, vagy átlag áron vagy MNB árfolyamon. Ha deviza jön az elszámolási betétre, akkor azt a számlavezető bank vételi árfolyamán veszed nyilvántartásba, hiszen azt a devizát a bank tőled megvette, és jóváírta neked a 384-en forintban.
Ugyanígy a devizás kötelezettségek teljesítésénél sem mindegy, honnan fizetsz. Ha deviza betétről teljesíted, akkor nincs átváltás, FIFO vagy átlagáras módszerrel (ahogy a feladat kéri) kivezeted a devizád, azon az árfolyamon, ahogyan nyilvántartottad. Ha devizás kötelezettséget teljesítesz elszámolási betétről, akkor a bank napi eladási árfolyama számít, hiszen a bank neked devizát ad el.
Külön kontírozni kell minden egyes esetben a keletkező árfolyam különbözetet.
Év végén értékelni kell a devizás eszközöket és kötelezettségeket a fordulónapi árfolyamhoz képest, vagy az átlagárfolyamhoz, vagy az MNB árfolyamhoz, ahogy a számviteli politikában rögzítette. Értékelni kell a 316-ot, 386-on, 4542-t, 457-et, a nyilvántartási árfolyamot hasonlítod a fordulónapi árfolyamhoz, és értékelsz fel vagy le, egyenként és összevontan is. Persze a vizsgán minden összevont árfolyam különbözet jelentős, ezért a fent említett számlák nem realizált árfolyam különbözetét egyesével le kell könyvelni.
Remélem, tudtam segíteni valamennyire. Én, hogy ne keveredjek bele, vizsga feladatok megoldása során szoktam vezetni a devizás tételeket számlavázon. Üdv Mókus.
Megnéztem a példát, a megoldókulcsban levő megoldás biztosan rossz. A Gyártóüzem 1 bérköltségénél 2 X 3000 + 1.5 X 6000 = 15.000 Ft/db a helyes meoldás. Innentől dől minden, mert nem jó a bérköltség összesen, persze a bérjárulék sem, stb, stb. Újra kell számolni az egészet.
A másik kérdésedre, hogy jön ki az anyagjellegű ráfordítás, azt tudom mondani, hogy az egész példát le kell könyvelni elsődleges 5-ben, másodlagos 6,7-ben, akkor látom csak.
A jövő hét folyamán nekiülök és megcsinálom, utána tudok válaszolni. Vizsga előtt még belefér.
További szép napot, sajnálom, hogy nem segíthettem többet.
Ui. Megnéztem minden elemzés példatárat, így ebben a formában persze egyikben sem volt benne. Abban bízom, hogy a vizsgán nem lesz ilyen 6-os, 7-es könyvelés.
Sziasztok!Van valakinek tipus feladatai megoldásal számvitelhez vizsga példákon kivül? csepp18@citromail.hu cimre szivesen látnám ha valakinek lenne. előre is köszönöm
szia! Én már végeztem a számvitellel, de emléxem arra a feladatra, mert anno én is gondolkoztam rajtam, de nem jutottam semmire, sztem egyszerűen rossz a megoldás mert nem lenne értelme azt nem beszorozni az óraszámmal. sztem ilyeneken ne akadj fel, mert nem egy rossz megoldást láttam már....
Számvitelből lenne kérdésem, már többször is megkérdeztem, de senkitől se kaptam még választ, úgyhogy jó lenne ha valaki válaszolna, aki tudja a megoldást, mert én nem tok rájönni hogy jöttek ki a következő számok:
A 2006 május A feladatsor 3. feladatába a 3. táblázatba (tény adatok táblázat) az anyagjellegű ráfordítások legfelső összege hogy jött ki? Ahol az X van.
És ugyanennél a feladatnál, amikor a bérköltséget számoljuk az előkalkulációnál:
Bocs, lehet, hogy nem is pont a kérdésedre válaszoltam. Vagy nem konkrétan.
Tehát. Ha a könyv szerinti érték 300.000 és tudjuk, hogy az árrés (pl. itt) 40 %, akkor úgy kell gondolkozni, hogy a 264-ről kivezetek X-et, minusz a 265-ről 0.4 X-et, tehát 0,6 X = 300.000. Ebből kiszámolható, hogy X = 500.000, ezt a 264-ről vezetem ki, és 0,4 X = 200.000, ezt a 265-ről vezetem ki. Képletben: (265) X - (264) 0,4 X = 300.000
Ha azt mondja a feladat, hogy a "könyv szerinti értéke" akkor az azt jelenti, hogy a 264-ről 500.000 -et vezetsz ki, minusz a 264-ről 200.000-et, hiszen az árrés mindig minuszos. a kettő egyenlege együt adja ki a 300.000 ft könyv szerinti értéket.
Ezt mindig együtt kell nézni azoknál a főkönyvi kivonatoknál, ahol van hozzá tartozó árrés vagy árkülönbözet.
Ilyen jellemzően a kisker áru, mint a példában, de lehet anyag is, elszámoló áron és van hozzá árkülönbözet megadva, vagy a saját termelésű készletnél a félkésztermék a 235-n és van hozzá a KÉK ami 238-on van, de ilyen a késztermék a 251-en, és van hozzá 258.
A lényeg az, hogy tudd: a 264 mindig minuszos, ezzel szemben a a 228, 238, 258 lehet pluszos (TE) de lehet minuszos is (KE). Ezeket az előjelük alapján kell figyelembe venni a könyv szerinti érték meghatározásánál.
Sziasztok! Számvitel kérdés: a 2010.03.18. A csoport gazdasági eseményeihez: a 3. gazdasági eseménynél: miért 60%át veszi a 300.000 ft könyv szerinti értékű árunak? Összefügg az árrés 40%-os mértékével?
