Ha nem teljesen tiszta de jó izú akkor 2 megoldás van:
1. Lekapcsolod a villanyt és nem látod , hogy opálos
2.Beteszed a fagyasztóba 4-5 órára , majd kozmetikai vattán átszűröd. Ha marad benne opálosság felmelegedés után , akkor ismétled a folyamatot, ha kell többször is.
Az előpárlatos hiba csak újrapárlással javítható. Én a helyedben hagynám egy kicsit állni , mert az is lehet , hogy csak a higításból adódó sokk az ami megzavarja a pálinkádat és ez néhány nap múlva eltűnik , az illatok szépen visszatérnek. Ha egy hét múlva is érzed az acet-aldehid technokolos , körömlakklemosós illatát , akkor újra kell finomítani . Ekkor azonban aromaveszteségre kell számítanod.
"Van némi szőlő törkölyöm, mindegyik kíméletesen préselt, azaz van bennük lé elég szépen.
Nem magam szeretném lefőzni, viszont ahol eddig főzettem volna, kb. azt az infót kaptam, hogy cukros vízzel kell kierjeszteni és úgy lehet csak lefőzni.
Közben abban reménykedem, hogy van más technológia, igen is lehet ebből a törkölyből hozzáadott répacukor nélkül pálinkát készíteni, csak méf nem találtam meg a megfelelő főzőt.
Jól gondolom?"
Szerintem itt két különálló kérdésről van szó.
Egyrészt a cefre főzhető állaga a kérdés (kell bele valamennyi plusz víz a főzés előtt), másrész az alkoholkihozatal, ill. a főzdés érdekeltsége. Még nem bérfőzettem, nem ismeremi a díjszabást, de ha nem a cefre mennyisége, hanem a pálinka mennyisége alapján kell fizetni, akkor a főzdés nyilvánvalóan érdekelt a cukrozásban, szóval ezért javasolja, hogy ha már úgyis kell hozzátenni vizet a főzés előtt, akkor az menjen az erjedés előtt, +cukorral.
Főzés előtt szűrd ki a magokat. Mivel elég híg a cefre, ezért kicsi az alkoholtartalma, így az alszeszt engedd, amíg csak türelemmel bírod. Nekem 8%-os lett annak idején az alszeszem - talán túlzás volt ennyire engedni.
Finomításnál a szesz nagzobbik fele az utópárlatban lesz, úgyhogy finomítsd le az utópárlatot is - ennél már nem kell az elejét és a végét sem (!!!!) elönteni.
Nekem annak idején 2010-ben 12 kg galagonyából 4,5dl 40%-os lett. Igaz, esős ősz volt, lehet, hogy kevéssé érett meg a galagonya.
Sehogy, feltöltöttem 4L és elkezdtem melegíteni, mikor elkezdett folyni az olaj azt vissza engedtem az edénybe. Mikor már nem jött belőle olaj, akkor ledugoztam és azóta is úgy használom. De azért még ezzel is sikerült a fügét leégetni egy kicsit :(.
Az egyik tételed egészséges alapanyag volt , itt megfelelő mértékben vették el az előpárlatot. A másik tételed túloxidálódott , valószínüleg ecetes volt . Itt kevés volt az elvett előpárlat. Ezért érződik a "denszesz " illat , ami valójában acetaldehid.
Előre szólok ! Még nem ismerem a technológiát , de ha megismerem és házilag is kivitelezhetőnek tartom , akkor jövvőre én is benevezek a zöldségprojectbe.
Mondjuk paradicsommal nem fogok kísérletezni , de a zeller kimondottam érdekel.
Honnan ez az elfajzott ötlet.
Én is végigkóstoltam BRILL zöldségeskertjét. A zeller kiemelkedően jó párlat. A spárga is nagyon jó volt , de a zeller vitt mindent mint a piros ász !!
Korábban ez eszembe sem jutott volna , de be kell látnom , hogy érdemes kísérletezni és teret kell adni a meggyőző eredményeknek. Nem kell azonnal eretnekséget kiálltani és öngyilkosságba hajszolni a nagyérdeműt.
Van némi szőlő törkölyöm, mindegyik kíméletesen préselt, azaz van bennük lé elég szépen.
Nem magam szeretném lefőzni, viszont ahol eddig főzettem volna, kb. azt az infót kaptam, hogy cukros vízzel kell kierjeszteni és úgy lehet csak lefőzni.
Közben abban reménykedem, hogy van más technológia, igen is lehet ebből a törkölyből hozzáadott répacukor nélkül pálinkát készíteni, csak méf nem találtam meg a megfelelő főzőt.
Jól gondolom?
Van egy másik kérdésem is, most főzettem le tavalyi bor aljakat borpárlatnak. Az egyik tétel nagyon finom, szinte már édeskés szőlő íze van és még a barik íz is kivehető. Viszont nem teljesen tiszta.
A másiknak, ami seprűs és túloxidálódott boraljból van főzve, van egy fura szaga, egyik ismerősöm denaturált szeszhez hasonlította és tényleg picit olyasmi, nem tudom, hogy ezt a borhibától örökölhette-e, vagy másból adódik a szaghiba, az ízével elégedett vagyok, finom szőlős, mint az előzőé (ugyanabból a szőlőből erednek). Az a kérdésem, hogy lehet-e ezen javítani valamit, pl. helyet hagyok az üvegben, hogy szellőzzön, vagy csak pihentetni kell?
Khmm...Elég izgalmas dolgokról hallani a szent pálinkaházak tájáról is...Egy biztos , olyan profitorientált világ van, hogy elég sok huncutságot el tudok képzelni olyan helyeken ahol a profit sorsdöntő tétel! Mi ugye nem vagyunk szerencsére ilyen kényszerektől hajtattva! Mindenesetre az 5% cukorral készült tavalyi birsem jobb lett mint az azelőtti 2% -cukortartalmú cefréből készült. Gyakorlatilag ugyanúgy csináltam mindent! Vagy mégse? Lehet hogy "fejlődtem" valamit azért lett jobb a tavalyi birs, és nem a több cukker miatt? Őszintén szólva nem tudom!
No meg lassan lesz még vörös törköly. (héjon erjesztett) Azt hiszem, az idén sem hagyom ki, de abból október vége, november eleje lesz.
Az "udvari pálinka fámat" a múlt héten kezdtem szedegetni (Kieffer körte, ha minden igaz...), de még csak a hibásak sárgulnak, úgyhogy a főszezon abból is csak októberben várható. Szóval én nem kukoricáznék semmiképp sem...
A hétvégén halászlevet készülök főzni. Rakjak bele ikrát szerinted? :-D
Remélem érted mire akarok célozni. Ízlések és pofonok. Ki így ki úgy szereti.
Az eddigi cefréim teljesen mag nélkül voltak főzve, de nem vetettem el én sem még, hogy a jövőben kísérletezzek mondjuk egy 10% maggal történő főzést. Valaki szereti ha van benne egy kis "magíz" valaki elveti ezt a lehetőséget. Konkrét tapasztalatom nincs ezzel kapcsolatban inkább majd a többiek leírják, hogy mi tévő légy.....
Köszönöm a csütörtöki segítséget a galagonyával kapcsolatban!
A hétvégén leszedtünk 22 kilónyit. Keverőszállal dolgoztam fel, rengeteg víz kellett hozzá, végeredménybe 60 liter tejföl állagú cefre lett. Adtam hozzá pektinbontot, 10g élesztőtápot, élő hidegtűrő élesztőkultúrát és a savat is beállítottam.
Az a kérdésem, hogy főzésnél mik a tapasztalataid? Különösen a cefre kifőzése érdekelne, meddig engedjem az alszesz. Nincsenek még nagy tapasztalataim, eddig még vadgyümölcsöt nem is főztem, de gondolom, hogy a kis cukortartalom miatt, kis alkoholtartalommal indul az alszesz, vagy hirtelen csökken.
Körülbelül 1 hónap múlva lesz készen a főzőm teljesen. Így alakult...
Mit javasolnátok próba főzésre? Lehet-e valamit "találni" amiből érdemes megpróbálni ilyen későn?
(Lehet t.kön szúrtok, de mi lenne ha kukoricát darálnék és ezt főzném le? Igazából érdekelne is, hogy ennek milyen a végterméke, be is tudom szerezni ingyen, meg ki lehetne próbálni a főzőt.)
...ez a kozmaolaj probléma, jól tudjuk nem mindíg jelentkezik...nagyban függ a gyümölcstől, a cefrézéstől, de leginkább a hígítástól...aki rendszeresen 50° környékére hígít, lehet nem is tudja mi az...nem véletlenül alakult ki régen a "háziszőtteseknél" ez az 50°...a paraszt is szerette, hogyha szép tiszta színű a pálesze és rég rájöttek (fokoló nélkül), hogy hol marad ilyen, nem azért, mert ott a legjobb ízű, de így szokták meg...nagyanyámék is ilyenre főzték és nekik sem volt fokolójuk...
...akik viszont az ízeket, aromákat részesítik előnyben és nem kedvelik az erős pálinkát, azoknál
többször jelentkezik az opálosodás, a 40-45°-os tartományban...
:-)) Már megbántam. Beterített a paradicsom, elrepült az egyik pet-palack, amiben a paradicsom volt, miközben vödörbe próbáltam önteni.:-) Valami hatalmas nyomás volt mindegyikben. Pedig még csak nem is tavalyi. Pár hete készítette,,,valami el lett baltázva vele.
Nem erre számítottam, de nagy megelégedéssel nyugtáztam, hogy van egy gondod és próbálkozol megoldani. Azt sajnálom, hogy nem próbáltál bevonni másokat is.
Nekem volna egy tippem, de ha érdekel, inkább privátban.
Arra nem gondoltál, hogy az általad leírt jelenség, most nem a szemed előtt, hanem a befolyó csőben játszódik le. (felgyül az olaj, s aztán beoldódik)
Vagy talán ha valamit nem látunk, akkor az nincs?:-)
Hogy még tisztább legyen a kép. Nem cefrézek olyan gyümölcsöt amihez nincs olyan technológiám amivel cukor nélkül tudnák kiváló pálinkát készíteni. A birs ilyen. Tehát saját részre cukor nélkül főzök. A saját rész nem csak amit én megiszok.
Hogy készül a galagonya és a többi madáreleség a kereskedelmi főzdék többségében arról ne beszéljünk.
Köszönöm a választ! Ez volt a rövid változat! :) Engem annyira szájbarágósan érdekelne, hogy a kis tartályba mennyi alkoholt kell önteni, melyik csövön mi megy ill. jön? Nem tudom, hogy látted-e halfőző készülékét? Külsőre annyira egyszerűnek tünik. A vaterán 20-on ezer forintokat kérnek egy hasonlóért. Első ránézésre házilag, kis ügyességgel hasonlót lehet készíteni, szinte hulladékból.
...na látom már teljesen jól vagy, mert már megint kötekszel...:::(((...
...de legalább Te figyelsz, mert ott a lényege ennek a változatnak...többször megfigyeltem, de már lehet, hogy más is észrevette, hogy amikor a cefrefőzés elején szépen megindult a "ceruzabél" és a fagyisdoboz első nagyobb rekeszében (ahová az epruvettából csurog az alszesz), kezd vékony filmszerű táblákban kiválni a kozmaolaj, egyszer csak eltűnik, vagyis visszaoldódott...de nem azért, mert már emelkedett a hőfoka, arra mindíg ügyelek...kezdtem figyelni a dolgot és láttam, hogy a
felülről belefolyó alszesz, amikor már a teljes felületen kiült az olaj, szépen beviszi a felszín alá és gondolom egy része átfolyik a gát alatt ...ez olyasmi lehet, mint amikor magasról csorgatod a vizet
vékony sugárban egy nagyobb edénybe, a vízsugár ereje apró levegőbuborékokat visz le az edény aljáig...az olajnak sem volna szabad a fajsúlya miatt, a felszín alatt sunnyognia, de még is ott van...és itt jön az, amit nagyon jól megfigyeltél...nem bele kell magasról csurgatni az alszeszt, hanem a felszín alatt kell bevezetni, így talán nem tudja a becsorgó folyadékoszlop a felszín alá vinni azt az olajat, ami már kivált az oldatból...persze most már azt is tudom, hogy egy kicsit
mélyebbnek is kéne lennie a szűrűháznak, ahogy azt utóbb Snapszi is javasolta...
Ha pontosan szerettél volna fogalmazni, akkor így kellett volna írnod: "Te hozzáadott cukor ellenes vagy..." a másik fele, meg úgy hülyeség, ahogy van :)
De akkor pl a főzdék, hogyan készítik a galagonyájukat? mert ha tesz bele cukrot, már nem adhatja el pálinka név alatt.
Ezt azért mondod mert nem cefréztél még galagonyát :-)
Te cukor ellenes vagy ha lehetne még a gyümölcsökben lévő cukorból is vennél ki ha lehetne > hogy hátha jobb íze lesz :-)
Galagonya ugyan rendelkezik cukortartalommal -de az erős hígítás miatt nagyon le csökken mind a cukor mind a savtartalma !!!!!- azért ha meg kóstolom a te galagonyapálinkád akkor beszélgetünk újra erről :-)
Felforraljuk az alkoholos elegyet. A felszálló párákat hideg vízzel hűtjük hogy az gőzök vissza áramoljanak. Ne változzon az összetétel. Mérjük a hőfokot és ha már nem emelkedik az a forráspont. Adott forrásponthoz tartozik egy alkohol százalék.
A gyári készüléken a hőmérő skála nem hőfok hanem alkohol százalék.
Én mikor beállítom a fogyasztási alkoholfokát, utána még egy-két hónapig üvegballonban tárolom az egészet. Próbálom akkorában, hogy kb 70-80%-ig töltse meg. Lazán van ledugózva. Majd utána lepalackozom. Aztán úgy nyílnak ki a palackok, ahogy igény van rá :)
Sziasztok! "Unalmas óráimban" elgondolkodtam, hogy hogyan is működik a maligán fokoló. Megnéztem hafőzőét és a videót is, de nem jöttem rá, hogy miért ilyen bonyolult. Nem csak simán fel kell forralni az alkohol tartalmú italt és a forráspont adja a szesztartalmat? Vagy itt valahogy a gőz bejut a nagy hengerbe és csak annak a hőmérsékletét méri? Lehet magánba is válaszolni, ha mások ismerik a működését, ne zavarjuk a topikot. Szájbarágósan kellene elmagyarázni!! :)
A másik ilyen elgondolásom a söröshordó befenekelésével kapcsolatos. Idáig azt olvastam, hogy vízzel/gőzzel fűtenek. Mi lenne, ha olajjal töltené fel az ember (vagyis én), és lenne egy tágulási tartály? Kicsit bonyolultabb, de aki fél a robbanástól, az is bátran használhatná!
Szeretném megköszönni mindenkinek aki ellátott tanácsokkal a cefrézéshez!Lefőzettem,és olyan 12%-ot adott szílvából,úgyhogy elégedett vagyok.A "pihentetésről" szeretnék még kérdezni.Hogyan,mennyi ideig kell pihentetni a páleszt?
Milyen igazad van! Még szerencse, hogy valaki figyel ilyen banális elírásokra. A sárgadinnyét akartam valami módon belekeverni, de végül is én keveredtem bele, mint majom a házicérnába. Burgonyafélék: paprika, paradicsom, krumpli (magyarul burgonya... :-) ), padlizsán (tojásgyümölcs)... Jééé, van egy gyümölcs is köztük....
Tehát, akkor helyesbitve lett, de a párlat az fujjj...
Biztos nem sok, de szerintem annál nagyobb az értéke! Ha meg felturbózzuk valamivel, akkor persze növelhető a kihozatal, csak ott már nem kizárólag a gyümölcs fog szerepet játszani.
Galagonyából még nem csináltam, csak bodzából, és annak is igen kevés a kihozatala a "klasszikus" gyümölcsökhoz (pl. szilva, barack) viszonyítva. De ez véleményem szerint egyáltalán nem baj. Ha egy adott gyümölcs ennyit ad, akkor ennyit ad. Értésesebb lesz a párlat, főleg ha még azt is nézzük, hogy a szedésével, feldolgozásával is általában jóval több a macera.
A haver valószínűleg nem sokmindent tartott be abból az írott és íratlan szabályokból, amiben tudatva vagyon, hogyan cefrézzünk. Sz@rból meg várat építeni nem lehet.
Azt is írták, hogy a paradicsom nem csupán zöldség, hanem gyümölcs is,
A növények húsos terméseit csak és kizárólag a fogyasztási módjuk szerint bontjuk gyümölcsre és zöldségre, tehát nem tudományos, hanem kulturális szempontok alapján. Szeszcsináláskor meg éppen tökmindegy, hogy hogyan szokás megenni:)
Bonyolításnak! Az okoskodásod jó. Első rekesz mely egy fallal el van választva a második kisebb rekesztől. Célja, hogy itt válljon ki a kozmásolaj, ami a víz tetején kicsapódik (kitáblásodik). A fal alján egy kis résen átfolyik a folyadék a második rekeszbe. (Lényeg, hogy alul) A második rekeszből kifolyik a lé a gyűjtőbe. (Lényeg, hogy felül, mert a folyadékszíntet meg kell tartani). Az átfolyások akár cső, vagy résnyi keresztmetszeten történnek, teljesen mindegy. A foton lévő szerkezeted működik. (Kezdetleges ugyan, de az egyszerűség adja a nagyszerűségét)
Minden jót.
Józsipapa
Ui: Mechanikus szűrőket is szoktak közbeiktatni, de fölösleges, nem sok haszna van!
Hát persze hogy érdekes! Mert a keményítő átalakuk cukorrá, vagy valami enzimmel az ember átalakitja. (lásd a szőlővenyige nem fagy mag télen az átalakult keményitő miatt) Vagy a svédek, mikor a faforgácsból állitják elő a szeszt. Nálunk miért kell a paradicsom meg a tök (mert ugy e a paradicsom a kabakosok családjába tartozik, mint a tök is), mikor a finobaknál finomabb gyümölcs a rendelkezésünkre áll. Csak le kell hajolni érte. Volt szerencsém megkóstolni a paradicsomból készült förmedvényt. Hát... soha többet! Maradok a szilvánál!
".de nem látom a cső legmagasabb pontján (ahogy a Snapszi rajzán is van) a felálló csövecskét, vagy legalább egy lukat, mert így amint megindul a cső végén az anyag, simán "lefejti" saját magát, vagyis az egész kifolyik az edényből..."
Ez a jelenség csak egy vékony csőben jön létre. Egy vastagabb csőben csak átbukik a legmagasabb ponton a folyadék és közben a levegő beáramlik a cső felső felében. Nem lesz leszívás.
...azért, ha megnézed a Mester oldalán a képeket, ott a szűrő rajzból jobban kiderül a működése...
...itt jobban látszik...
...sokaknál látom, hogy egy egyszerű csövet (slagot) rögzítenek meghajlítva egy dobozba és az a
"szűrő"...de nem látom a cső legmagasabb pontján (ahogy a Snapszi rajzán is van) a felálló csövecskét, vagy legalább egy lukat, mert így amint megindul a cső végén az anyag, simán "lefejti" saját magát, vagyis az egész kifolyik az edényből.........talán így érthetőbb...
...mindent úgy csináltam, ahogy a Snapszi leírta... vastag szívószál, kevés ragasztó és a "gát"
egy darabka üvegszálas tapéta...tök egyszerű és egész jól működik...
...köszi, de ez még az első példánya a "lakótelepi 20-as"-nak...itt "debütált" a szoknya és nagyon jól bevált...ennél jöttem rá, hogy még kisebb egységeknél is van jelentősége egy ilyen palástnak...
...az idő is és a gáz is pénzbe kerül és így volt rá eset, hogy reggeltől estig 4-adagot is simán lefőztem...
Köszönöm szépen válaszod! Egy olyan tudományos leírást találtam még tegnap este, miszerint a paradicsom 94%-a víz, a maradék 6% a szárazanyag, aminek több mint fele cukor, glukóz-fruktóz formájában. Tehát van benne cukor, a hsz-od megerősített benne. Becefrézem, aztán meglátjuk mi lesz belőle. Azt is írták, hogy a paradicsom nem csupán zöldség, hanem gyümölcs is, szóval, mind a kettő, aminek akarjuk. Érdekes.
Tavaly voltak vendégeink Indiából. Az úriember "borászkodással" is foglalkozik otthon. Tőle hallottam, hogy készít "bort" paradicsomból is. (meg még pár érdekes dologból, el is szörnyedtem...)
Tehát ha "bort" lehet belőle csinálni, akkor azt le is lehet párolni.
Miklós1 írása: "A salátás dobozba később tettem még egy elválasztó falat is amibe szűrőpapírt lehet tenni, de ez nem sokat számít, a lényeg a felszíni szűrés."
Ma megfizettem a tanulópénzt,reggel ahaver idehozott 80 l magvalt szilvacefrét amiből sikerült főznöm 3 l bűnrossz pálinkát, rézelejét és előpárlatot elvettem 2,5 dl-ert de még így is előpárlatos, ennyi szilvából hogy lehetett szeptember végére ilyen sz@R cefre?
Nem, ezért kérdezem. Asszem készítek egy egyszerű szűrőt én is. Mondjuk egy ilyet csak fagyisméretű dobozból, működhet? Főzés végeztével leszeditek az olajat és mehet a többihez a párlat?
Értem, én is erre gondoltam, hogy a friss párlatban az ízek még össze kell álljanak... :D
De meglehet hogy a szüreti fesztiválon kóstolt pálinkál után már nem nagyon éreztem semmit... :D Medvehagyma pálesz... Hát így elsőre jónak hangzik, de olyan hagyma szájszagom lett tőle... Kerültek az emberek :D
Létezik a hígításnál egy un. sokkhatás, nagyon nem korrekt a friss pálinkát kóstolni, megítélni...Pár nap után már határozottan más, 2 - 3 hét elteltével pedig mutatja magát...A cseresznye pl. inkább csak hónapok után, de általában is igaz hogy igazán korrekt mustra pár hónap után lehetséges. Tehát én kicsit másképp látom mint barkóca, de az is igaz amit ő mond, hagyd ott a friss pálinkádat, és ne kóstold csak órák múlva, másnap, már egészen más az érzet. Kéne hogy legyen almaíze a pálinkádnak, de légy türelmes , az alma elég szétesett tud lenni, a tavalyi almapálinkám ment át a legnagyobb varázslaton, pozitív értelemben.
Szép estét! Elég nehezet fogok most kérdezni,,, de azért remélem lesz rá válasz. Húgom most telefonált, hogy a tavaly eltett paradicsom-sűrítményei amik üvegben vannak, kinyitva forrnak, szinte robbanni akarnak, és hogy nem -e lehetne belőle valami "innivalót" készíteni, hogy ne vesszen kárba. 25 liter van összesen...Google-ba beütöttem mielőtt kérdeztem, és hoz rá találatot éppen, főleg ezt:
Megnéztem a kedves kis kozmaolaj szűrődet, marha jónak tűnik, valszleg, csak akkor jön rá az ember a praktikumára, ha megcsinálja, azt hiszem, meggyőztél! :)
Szerintem ha lefőtt az egész alszeszt, akkor hűvös állapotban, szépen "csendesen" átcsorgatva kényelmesebb talán a mentesítés.
Ma kifőztem a maradék 20l alma cefrét. Összesen 44L cefrét főztem ki, abból 5 liter 50% pálesz lett belőle :D. A főző tökéletesn müködik, még egyszer köszönöm mindenkinek a segítséget!
Holnap a füge cefrét fogom kifőzni, nem sok van belőle kb 24L de meglátjuk milyen lesz.
A kozma olaj szűrőt itt a fórumon vf1 kolléga összegyűjtötte onnan csemegéztem és csináltam meg. Ez csak egy gyorsan barkácsolt szűrő lett de müködik!
Én a főzőmbe nem szívesen tenném bele, mert után sutyukálhatom át az egész rendszet...esetleg geist készítésére teszek majd javaslatot.
Apropo emlékszem tavaj volt galagonya projekted, menyire fényezted? 2 esetleg 3%? Magoztad? főzéselőtt vagy már cefrézéskor?
Mennyi volt a kihozatalcukker nélkül? könyvekben kerestem utána a galagonyának, eddig nem találtam pálinkás említést.
(Emlékszem kicsit furának tartottam amit mondtál a hozzáadadnó víz mennyiségéről...aztán amikor cefréztem eszembe is jutottál, mert el kellett menem 10 percre és azalatt ugy belekötött a vödörbe, mint a beton. :D )
De ha már el indult a rossz út irányába akkor ne várjatok még hetekig mert egy dolog hogy kissé ecetes egy másik hogy az alkohol ecetté vált ! > na akkor már valószinű hogy komposzt :-)
Valahol láttam egy táblázatot, amely a szeszfok mérését mutatja különböző hőmérsékleti viszonyok között, láttam, de nem tudom hol volt.
Meglepetéssel tapasztaltam, hogy csekély hőmérséklet eltérésnél, már hatalmas különbségek voltak a kész pálesz szeszfokát illetőleg. Remélem értitek, miről próbálok beszélni.
Ha valaki el tudna igazítani, hogy ismét rátaláljak erre, megköszönném!
"enyhén" fére erjedt talán kissé ecetesedett cefrét hogy lehetne viszonylagsemleges szesszé párolni? Meszet önteni bele? de mikor? főzéselőtt közvetlenül vagy most (főzéselőtt jóval)? Milyen PH-ra kell állíttani ha ez a megoldás?
Tudom komposztálás lenne a megoldás de a tulaj főzni szeretné...
Nekem mindig az a véleményem, hogy nem a pálinka veszti el ideiglenesen az ízét-zamatát, hanem főzés közben mi telítődünk vele, és ezért nem érezzük. Egy borkóstoló úgy mondaná, hogy "gyökérnapon kóstoltál".:) Várjál türelemmel. Nekem is "kezd visszatérni" a sárgamuskotályom illata-íze.
No meg az összes többi nevén is elolvastam amit a neten találtam. Végeredmény: a törköly egy gyorsanromló nehezen tárolható és szállítható anyag. A Törkölybor szintén könyenromló, de legalább jól tárolható és szállítható. Kérdés hogy megéri-e, vagy csak a törkölyt is kimosom, és a lé is gyenge lesz.
Örülök, hogy van egy (:-)) lelkes kezdő, aki mindent elolvas, ezért tudsz jól kérdezni. Nos, egy kicsit kiegészíteném az "igen" választ arra a kérdésre, hogy az utóerjedésben lévő cefre átfordulását okozhatja-e a cefre lehűlése. A bunda rendszerint azért nem fordul át (hiába várják a kezdők), mert a CO2 buborékok megbújnak a bunda szilárd részeiben és felszínen tartják még jóval a kierjedés után is. Emiatt van a dilemma: kierjedt vagy hagyjam még?
A cefre lehűlése azt a fizikai (vagy kémiai?) hatást váltja ki, hogy a bundában lévő CO2 elnyelődik a cefre folyadékban, emiatt süllyed le a bunda. A hideg cefre kevesebb CO2-t tud oldott állapotban tartani, a meleg cefre kevesebbet. Ha a cefrét melegíteni kezdjük a CO2 kipezseg belőle, ez figyelhető meg, ha alágyújtunk az üstnek. Ebből az a tanulság, hogy a cefre kierjedésének nem feltétlen követelménye a bunda lesüllyedése.
deszegregator
Nemrég lettem biztos a műanyagok fertőtlenítését illetően. Évek óta visszatérő hibám volt a körték ecetesedése rögtön a forrás elején (a 72564-ben leírtam), ez azóta szűnt meg mióta (csakis körte előtt) hipózom a turmixoló vödröt. Igaza van szilvakukcnak a 75640.-ben attól lesz ecetes a cefre, hogy megvannak a feltételek az elszaporodáshoz. A két feltétel:
-a turmixvödör karcolásaiban megbújó ecetbaktérium bekeveredik a cefrébe,
-a friss cefrében lévő oldott oxigénből táplálkozik és szaporodik (mint ahogy az élesztő is.
vasbicikli
A hozzászólásaim sorszámait támakör szerint kigyűjtöttem egy .txt fájlban, onnan másolom be, amikor hivatkozom. Tényleg sziszifuszi, van amit 5-10-szer megírtam már...
Cefretársaság
Mi az a killer hatás? Jól értem, záptojás szagot mulasztottál el oxigénbevitellel? Ennek mi a magyarázata?
Csak a tapasztalat végett mondom a végeredményt. 320 liter almacefrét főzettem le tegnap, a végeredmény 34 liter 51 szeszfokú (22 oC) párlat. Kéthetes különbséggel daráltam le komposztálóval egyszerre egy-egy hordónyi almát, 12 különböző, jobbára ismeretlen régi magyar fajta keverékéből, 1.5 g Lallzyme HC-t és 20 g Uvaferm 228-at kapott hordónként és 1 % cukrot.
Én se vagyok híve, hogy a mennyiség a minőség rovására menjen!:) Különben szeretek kísérletezni! Talán jövőre kipróbálom a szilvát cukor nélkül de akkor ph-t be kell állítani különben megecetesedik. Ahhoz meg nincs felszerelésem és nem nagy mennyiségekről van szó, hogy drága műszert vegyek. Majd meglátjuk!:)
Na én meg azt csináltam, hogy szépen betömködtem a hordót, a tetejét púposra, de úgy hogy körbe maradjon hely. Fóliából vágtam egy, a hordó tetejétől nagyobb átmérőjű kerek lapot, azt rátettem a kúpra, körbe a szélét meg begyűrtem a törköly és a hordó közé. Így bármi is akar kipárologni, az szépen visszacsöpög a hordóba. Ezután lekötöttem egy nagyobb fóliával.
Persze, hogy a szerintemen van a lényeg. Ahányan vagyunk, kb annyi féle képpen csináljuk. Nyílván azért a fő vonal ugyan az.
Biztos sokan tudják már itt a korábbi hozzászólásaimból, hogy én abszolút hozzáadott cukor ellenes vagyok, a bűn mellett teszem le a voksom :). Ha egy gyümölcsből kevés lesz, akkor annyi lesz. Számomra a cukrozás az aromák hígításával egyenlő.
De tény, olvasni kell és tapasztalatokat gyűjteni. Az meg nem is baj, ha nem egy sablon szerint csinálja mindenki.
Szerintem ez gyümölcs föggő is a bírsből cukor nélkül nem tudom mi lenne, sok biztos nem. A hangsúly a szerintemen van!!! Én is emlékszem, hogy Snapszmester azt írta annak idején, hogy a birshez több cukor kell.
Olvastam egy kisérletet(már nem tudom hol). Valaki ugyan abból a szilvából cinált 0%, 4% 10%-os cukorral páleszt. Megkostoltatta, hozzá értőkkel úgy, hogy azok nem tudták melyik-melyik. Mindenkinek a 4%-os izlet a legjobban. Mástól is hallotam már, hogy egy kis cukor nemhogy nem ront, hanem fokoza az iz kihizatalt. Valaki szerint bűn bele rakni.
Laikus vagyok, leginkább olvasok itt, néha kérdezek. Ezeket a véleményket olvastam, hallottam.
...itt készül a "szoknya"...kb 5-centi légrés van az üsttől, éppen csak
az üst fülei elférjenek...3-mm-s dróttal merevítettem, hogy legyen tartása.........itt látszik, hogy fölül még nyitott,
nincs lezárva, de már ezzel a megoldással is 20-percet rövidült a felfűtési idő......itt már fölül is lezárva...mégjobb ha lejjebb ér az alja, de ez nem a zsámolyhoz lett csinálva...egy dologra kell ügyelni egy ilyen egyszerűen elkészíthető "szoknyánál", hogy fölül ne legyen túl "passzos", mert akkor az égéstermékek visszaáramlanak
és az égő nem ég rendesen, kell egy pár mm rés, ahol távozhatnak...nagyobb egységeknél
hátul lehet egy füstcsövet is tenni...
...fűtetlen helyiségekben főzőknek ajánlatos a "szoknyát" kívülről szigetelni (kősziggyapot paplan), mret ezzeis sokat lehet spórolni...
...bizony egy ilyen külső palást, vagy "szoknya" nagyon sokat számít, akár szimpla, akár dupla a főződ...ez időben is, meg lóvéban (gáz-ár) is megmutatkozik...
...én lakásban főzök és amikor még a gáztűzhelyen, a legnagyobb rózsával fűtöttem, bizony
1-óra 40-perc kellett átlagban, mire csöpögni kezdett a 20-literes főzőmből...
...amikor ezt a külső burkot elkészítettem, ami tulajdonképpen csak egy hőterelő (hőbenntartó héj),
amit 0.1mm-es trombitalemezből csináltam, 40-perccel csökkent a felfűtési idő...
Kb. mennyire? Én is tervezem, hogy csinálok birs cefrét. 2éve már egyszer csináltam egy kisebb mennyiséget, tudtam, hogy sok cukor kell bele. Ha jól emlékszem az összedarált birs tömegének a tizedét raktam hozzá. Mennyi az ideális?
Igen, elég volt neki a 3x-osra hígítás. Abból indultam ki, hogy egy kiló cukornak kell 5-6 liter víz, hogy teljesen ki tudja dolgozni alkohollá az élesztő. 20 liter befőtt+5 liter lekvárban véltem maximum 8-9 kiló cukrot, több biztosan nincs benne. +még tettem hozzá további 2 liter vizet, mert úgyis dupla adag a főzése, így éppen 2 töltet lesz.
Én most azt csináltam, hogy terítettem a tetejére egy nylon fóliát (jó nagyot, bőven túl lóg a hordó szélén) és öntöttem a fóliára egy fél vödör vizet.
Mondjuk előtte kézzel lenyomkodtam és állt a lé a tetején. (Nem volt szárazra préselve... :)
Szia! Első nap pár órájában az élesztőzés után nem történt semmi. Aztán második nap, tegnap, ismét rengeteg almát-körtét hoztunk, nekiálltam cefrézni őket, miközben főztem egy adag almát, hogy legyen edény. Van egy Bio-kuka, 120 literes, no abból is alapos tisztítás után alma cefrés edény lett, mert be kellett fognunk. Szóval csak tegnap késő este tudtam a befőtt-lekvár cefrére ránézni, meglepődtem, rotyog az egész, annyira erjed. Jó lesz ez is, finom illata van.:-)
Van néhány mázsa törkölyöm. Van ami leveses, és van ami elég jól ki lett csavarva. Az első kérdés, haogy a jól kicsavartból kb milyen kihozatalra számíthatok? Olvastam valami 7 liter körüli számot, de érdekelne hogy a tapasztalat is ennyit saccol-e. A mustja 19-21 között mozgott fajtától függően.
A másik a tárolás. Olvastam hogy jól tömörítsem be és annyi. De a levesest nem zudom úgy betömöríteni. Ráadásul emlékszem hogy tavaly is majd leszakatt a csuklóm mikor szedtem kifelé. Nincs erre valami más jó módszer? A zsákon kívül, abba nem merem tartani.
Ja igen, eredetileg jancsusznak válaszoltam, csak elfelejtette a rendszer, mert volt közben egy time out, amíg rajzolgattam meg a kép beillesztéssel kínlódtam (ami valamiért nem sikerült, de majd most).
Többnyire szilikon fugázóval szokták megoldani. Már én is majdnem hozzákezdtem, amikor hal65 oldalán olvastam a szilikoncső tömítésről. Igaz, kicsit másképp, de az Arian fazéknál is használható.
Az én edényemhez egy 2,5 mm vastagságú szilikoncsőből készült a tömítés (kb. olyasmi anyag, mint az infúziós cső, pl. itt kapható, méterre). Ezt a szükséges méretű gumigyűrűvé lehet alakítani úgy, hogy egy szorosan beleillő drótdarabbal összekötjük a két végét.
A fedő "szoknyájára" kell ráilleszteni, és úgy rátenni a fazékra, valahogy így Először egy kicsit türelemjáték, mert szeret leugrani, de az első főzéskor kicsit ellapul, könnyebben megáll a peremen. A fedő nálam egy gumipókkal van rászorítva a fazékra.
Az első tartályba csöpög az alszesz, fellül egy csövön átfolyik a középső tartályba, ahol fellül felgyülemlik az olaj, a pálinka pedig allul folyik át a harmadik tartályba, majd innen folyik ki az olajmentes pálinka?
A pároláson -hencézés- jó módszer, én is gondolkodom rajta, már az alma esetében is. A jobb állagon túl előny a sterilitás, stabilabban érvényesül a killer hatás. Vagy mi.
A körte is elég száraz lett, alig bírtam keverni. Vennem kellett egy nagyobb gépet, mert a kicsi nem ért le a 400-as tartály aljára és a teteje már nyüzsgött, egymást taposták az élesztők. Megjelent a záptojásszag is ebből kifolyólag.
No ma reggelre a remek kezelés és O2 bevitel eredményeként fürgén el is szaladt.
A birset viszont túl kell cukrozni, mert úgy jön ki a sajátságos íze, ez Snapszmester véleménye is.
A pektinbontók nagyon nehezen dolgozzák meg a még nagyon jól felaprított birset is, legyen az bármilyen szuper komposztaprító. (Tényleg olyan nagyon sokáig mint a fűrészpor)
Jó módszer a birs "abálása", könnyen kezelhető anyagot kapunk nagyon kis hőközléssel, ami már festékkeverővel is eldolgozható. Ezzel a módszerrel nekünk másfél hét alatt főzhető anyag forrt ki, viszont ízén halványan érződik a "kompótosság"(?).
Szeretném megköszönni mindenkinek aki itt a fórumon segít a másiknak illetve jó tanácsokat adnak a kezdőknek. Az 1 héttel ezelőtt kudarcot, ma siker koronázta. Délután 24L alma cefre és 4L vízzel 5,5 liter 33% alszeszt sikerült kinyerjek. A cefre szerencsére nem éget le :D.
A sörös hordónak jelenleg csak az alja van dupla falusítva.
Bár nem engem szólítottál meg, mert nem vagyok birs cefrében járatos, azért ha elolvasol egy kezdő véleményét (nem tanácsát) a kérdéseddel kapcsolatban akkor íme:
1.) Pektinbontó kérdése:
Nem tudom Te milyen pektinbontóban gondolkozol. Nekem eddigi "pályafutásom" során kettővel volt dolgom. Zimopec 10ml/tubus és Lallzyme HC 10g/tasak. Nekem eddig a Lallzyme mintha jobban működne. Pontosítva mind a kettő elvégezte a munkáját, de a Zimpoec-et rendszerint túl kell adagoljam. Ha Zimpocet akarsz használni szerintem a javasolt adagolás többszörösét is belerakhatod vízzel hígítva főleg birshez ( szerintem a fél tubus belemehet.) Lallzyme esetében szerintem elég a 2x-es "túladagolás" birs esetében.(azt hiszem 1,5g-ot javasol 100 literhez).
2.) Cukor kérdése:
Alap esetben nem cukrozok ,de volt már rá példa, hogy az én cefrém is kapott egy kis szirupot. Mindig megvizsgálom a gyümölcsöt és ha úgy érzem nem ideális a cefrézésre (nem elég érett, gyenge a cukorfoka,) vagy nem tudom időben főzetni (sajnos jelenleg nincs saját főzőm és bérfőzetek) akkor mérlegelek, de én az 1-3%-os határon belül gondolokozom cukor esetében.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem mértem meg a súlyát! De segítettem behordani 10 m3 hasábfát és nekem nagyon nehéznek tünt. Ezen az adaton nem fogok Veled összeveszni, mert ennyiből bármennyit is írhattam volna, az összefüggésen nem változtat.
Búza finomlisztet használok , nokedliszerű állapotra bekeverve vízzel, keveset kenek még a szilikor tömítés fölé (mely önmagában is zárna) , kevéske moslékkal keverve ami kerűl a cefre feltöltés helyénél. Így csak lehelletnyire kell leszorítanom a csavarkötéssel a sisakot, kitűnően tömít, ha jönne a múló akkor meg hamar elengedné a túlnyomást azon a helyen. Tökéletes módszer, a világ egyik legnagyobb találmánya az ilyen tömítés! :-))
Kicsit szkeptikus vagyok a műanyag tökéletes fertőtlenítését illetően, szerintem nem lehet csíramentesíteni! A műanyagba keményen beeszi magát mindenféle anyag Vannak 15 éves hordóim, olyan is van amit úgy mentettem meg valakitől, hogy algát sikáltam ki belőle. Semmiféle különbséget nem látok a full új, és a 15 éves hordóban lévő cefre között. Persze minden cefre után alaposan kisikálom, de nem mindig fertőtlenítek.
Én is 5kg napfény/ 100 lityi cefre arányban készítem. Úgy látom elég sokan azonnal cefrézik a birset, semmi utóérlelés nélkül. Szeritem ez nem hlyes! Én mindenképpen utóérlelem, folyamatosan válogatom a rákövetkező hetekben a zömében már sárga, illatos birseket, illetve a rohadásnak indultaknál mentem az ép részt. Tavaly eléggé hajlamos volt a rohadásra a birs, mégis elhanyagolható veszteségem származott az érlelés közbeni rohadásból. Enyhén párolni szoktam , azonnal tökéletes állagú a cefre (krumplipürészerű). A melegítéssel elvileg aromákat veszít a birs, de kérdés mi a jobb? Ez, amikor azonnal jól cefrézhető, vagy amikor fűrészforgács szerűen ott figyel akár egy hétig is a hordóban mire igazán erjedni bír! Elgondolkodtató, vajon akkor nem szenved aromaveszteséget a birs? Levegővel érintkezve, oxidálódva? Valahogy nincs kedvem változtatni a módszeremen...
Jólét!
Arian vagy hasonló saválló üstöt használókat kérdeznék,hogy miként oldották meg a fedö tömítését?Jelenleg kukorica darát használok sikeresen de hátha...mindig van jobb.Bár ez elég olcsó.
Nem feltétlenül penész, lehet élesztőhártya is. Ha büdös, az baj, ha csak élesztőszagú, akkor nem annyira. Azonos mértékben voltak feltöltve a hordók? Akkor lehet ilyesmi, ha túl sok a levegő a cefre fölött, és/vagy túl melegen van a cefre.
Nem ecetesedett meg, csak egy vékony hártya lett a tetején (amit azóta eltávolítottam, és lefóliáztam), rákérdeztem itt nemrégiben, azt mondták, valami penész..
De a többi hordómnál nincs ilyen gond,csak mindig ennél az egynél! :/
Nem létezik. Nem attól lesz ecetes a cefre, hogy a hordóban legalább egy darab ecetbaktérium található, hanem attól, hogy meg vannak a feltételek az elszaporodásához.
A hipo jó, nekem bepimpósodott, leszürtem a tetejét amennyire tudtam, majd a hordót belülről ahol nincs cefre , jol megtakarítottam hipós vízzel, és eltűnt.
Ne kavard és a két hordó között se matass semmivel (kéz és eszköz mosás)!
Próbálj meg a bunda alól lopóval lét venni, hogy az is ecetes-e. Ha nem, akkor mosd el a tetőt, a hordó cefre feletti részét, a bunda tetejéből szedj le, lehet, hogy ezeken van egy kis bomlás. A pH-d kérdés, ha be van állítva, tovább savazni nincs értelme. Próbáld meg egy kis élesztővel és táppal "újraindítani", pusztán csak a CO2 képzés miatt (ha van hangos erjedésben cefréd, onnan is átvezetheted).
Ha sikerül normalizálni, akkor megvárhatod a teljes kiforrást, ha nem akkor főőőőzés.
Az összes link a bibliám és nagyrészt igyekszem kívülről fújni az elméletet, pont azért, hogy feleslegesen ne kérdezzek olyat ami az irodalmakban le van írva.
Több évre visszamenőleg tanulmányoztam a fórumot. Ez alapján csináltam pl. élezett gyümölcszúzó keverőszárat és pl. sogi leírása alpján kaptam kedvet és bátorságot ahhoz, hogy nekivágjak a citrusok cefrézéséhez.
Azonban egyik forrásban sem találtam információt arra vonatkozólag, hogy túl hideg hatására lesüllyedhet-e bunda utóerjedés fázisban.
Az egyik kedves fórumtárs válaszolt is rá, hogy igen, neki köszönöm a segítséget.
Elnézésedet kérem, de nagyon kezdő vagyok és kicsit még nagyon bizonytalan néhány dologban ezért is kérdezek. Igyekszem a lehető legkevesebbet zavarni a fórum működését talán egy-két éven belül már nagyobb rutinom lesz és nem fogom sokaknak egyértelmű és unalmas kérdésekkel terhelni a mélyen tisztelt publikumot.
Tovább egyszerűsítve ennyibe kerül egységnyi hőenergia:
Földgázzal 16 Ft/kW
PB-vel 40 Ft/kW
Villannyal 50 Ft/kW
Ezzel az adattal viszont valami nem stimmel (1 m3 fa kb.: 1.000 kg), ez a vízre igaz, a tömör fa 500-800 kg/m3 (fenyő-tölgy), a rönkölt meg még kevesebb, de most nincs időm keresgélni, leléptem pecázni, sziasztok ;)
Két hordó szilvát cefréztem be és az egyiknek (valószínű, hogy a hordó nem volt elég tiszta) kezd ecetes szaga lenni. Még kissé bundás, nem teljesen forrt le, de nem virágosodik. Nyilván a kifőzést ezzel a hordóval fogom kezdeni.
A kérdésem, hogy addig is lehet-e, érdemes-e beavatkozni
Ja, sejtettem, hogy itt lesz a félreértés, te MJ/m3-ben gondolkodtál.
A PB-t viszont kilóra veszi az ember, és nekem az összehasonlításhoz egyszerűbbnek tűnt 1 m3 földgázt átszámolni kilóra, mint 11 kg PB-t normál köbméterre.
"mindenféle szar puffer adalékot nyomnak a rendszerbe, ami csak az órát pörgeti"
Kedvenc városi legendám :)
Ugye levegővel lehetne legkönnyebben hígítani a földgázt. Semmi kétség hogy meg is csinálnák, ezzel csak az a baj, hogy berobbanna a vezeték.
Valami nem éghető gázal kellene hamisítani, mondjuk nitrogénel, vagy széndioxiddal, de az meg nem érné meg.
"nem véletlen, hogy a PB-s égő fúvókáját "bővíteni" kell, hogy ugyanazt tudja"
Mert a földgáz kisebb nyomással jön ki a a vezetékből, mint a PB a palackból.
A földgáz fűtőértékét egyébként m3-re szokták megadni. Ha MJ/m3-ben beszélünk, akkor egyértelmű, hogy jóval nagyobb a PB fűtőértéke, mint a földgázé. Én azért a MJ/kg adatokat tettem ki az előbb, hogy közös nevezőre tudjuk hozni a PB-t meg a földgázt.
Kicsit persze árnyalhatja a kg-os összehasonlítás, de a szakmánál maradva többen azt állítják, hogy a vezetékessel olcsóbb pálinkát főzni...... (én villannyal fűtök )
...ez akár igaz is lehetne, ha a vezetékes gáz tiszta metán lenne, de sajna nem az...
...nem véletlen, hogy a PB-s égő fúvókáját "bővíteni" kell, hogy ugyanazt tudja...
...azt már mindenki tapasztalta, hogy a vezetékes gáz fűtőértéke, jóval elmarad a palackos gázétól...ez azért van, mert mindenféle szar puffer adalékot nyomnak a rendszerbe, ami csak az órát pörgeti és a népnek meg beadják, hogy fűtőérték szerint számláznak...ki tudja ezt ellenőrízni???...a számokat legalább látjuk...mindenesetre a vezetékessel még így is olcsóbb...
Igen, leállhat, lesüllyedhet, ha túlságosan lehűlt. Ha szabadban tudod csak tartani a cefrét, akkor legalább tedd be egy tető vagy fa alá.
A "kierjedt-e már a cefre" eldöntésére Lenin elvtárs tanácsa a legfontosabb: kóstolni, kóstolni, kóstolni. Van-e még benne cukor, vagy már totál savanyú?
A sisak mindenképpen dobna a minőségen. Az alakja mindegy, legalább az üst 20%-a legyen. Én azt tartom-bár ezzel sokan nem értenek egyet-, sisak nélkül lehet jó pálinkát csinálni, de kiválót nem.
A cefréim kint vannak szabad ég alatt. A szőlőcefrém kb 1,5 hetes. Ma reggelre elsüllyledt a bundája. Az öngyújtó tesztnél kb 1cm-re alszik el a láng. Azt nem tudom eldönteni, hogy teljesen kierjedt, vagy a hideg miatt leállt az erjedés?
(Hidegtűrő élesztővel indítottam, de éjjel szerintem 10 fok alatt is lehetett)
A bunda csak akkor süllyed el ha teljesen kierjedt, vagy akkor is ha valami külső körülmény miatt leáll az erjedés?
Szerintem nem hagytam ki amiket leírtál, 5-10 perc lazítás ...., és az elkészülést a főzés végére javasoltam :)
Viszont ha te "este" kezded vagy folytatod a főzést, akkor már aljas módon, előre megfontolt szándékkal vagy zizzent főzés közben? És a főzés végére mire lehet számítani ?
Na most elgondolkodtam...a vezetékes gáz köbmétere kb 170 Ft. A palackos gáz a 11 kg-s kb 5000 Ft. Egy főzethez melyikből mennyi kellhet? Ha jól sejtem a vezetékes gázzal jobban megéri főzni, ugye?
Nálam sajnos nem a víz a legdrágább tényező a páleszfőzés során. Gázból 5 m3 fogy, míg vízből csak 0,06m3 adagonként. Igaz, hogy a víz kōbmétere háromszor annyi mint agáz, de akkor sem számottevő. És a gyümōlcsről még nem is beszéltünk...
Üdv!
mintegy beragyogva a vörös folyadékot, és felréved bennünk, hogy a végtelen Alföld látóhatárát, amint a lemenő nap még egyszer utoljára visszaverte a búzamezők vörösbe hajló színét, láthatták ilyennek rég letűnt őseink.........mikor este hugyoztak egy bokor alatt, lefekvés előtt.:DD
Hát Szilvakukc....megint nagyott alkottál..)))) Jólét ! Satu
Most jutottam csak gép elé, de oks értem a lényegét, holnap reggel beélesztőzöm + pektinbontózom. Nem mertem mindjárt az elején beletenni, mert ugye mint írtam folyamatosan adom hozzá a gyümölcsöt, így nem akartam főerjedés valamint utóerjedés közben beletenni már gyümölcsöt, de ha így jobb, természetessen megfogadom tanácsodat, és köszönöm segítőkészségedet!
Szilvát cefréztem csak eddíg, de azt élesztő és pektinbontó nélkül.
Hát igen, az nem baj ha az ember bezizzen, vagy főzöl, vagy nem teszed, de szerintem, csak odafigyelve szabad.
Én úgy csinálom, hogy felfogom a hűtővizet, egyrészről azzal mosom ki az edényeket ha kell, valamint az esetleges következő cucchoz rendelkezésre áll, mint langyos víz. Egyébként az a tervem, hogy egy búvárszivattyúval visszatermelem majd egy ejtőtartályba a lefolyt hűtőlét, egy csapocskával beállítom a folyás sebességét és többször használhatom, hozzátenném, hogy ezzel a vízkövesedés is lassúbb lehet.
Én pölö úgy csinálom, hogy ötpercenként benézek, inni valamit. Így nem érhet meglepetés. Legfeljebb estére be vagyok zizzenve. Az meg nem meglepetés.:))
Ugyan nem olvastam vissza 70ezer hozzászólást, de biztos vagyok benne hogy ez egy hiánypótló összefoglalás, pláne egy hozzáértő billenytűzetéből! A magam nevében mindenképpen köszönöm! :)
A SANATON szintetikus, anionos és nem ionos tisztítószereket tartalmaz, melyek több, mint 90 %-ban biológiailag lebonthatók. A SANATON specifikus alkáli készítmény, amely antiszeptikus és tisztító anyagokból áll.
FELHASZNÁLÁS
A SANATON cementtartályok, hordók és töml
ők mosására és tisztítására való.
A termék penészszagú vagy ecetszagú hordók helyrehozatalára is kiváló (szanálás), különösen olyan esetekben, ahol a hagyományos kezelések már hatástalanok.
A SANATON olyan cementtartályok lerakódott rétegeinek eltávolítására és olyan hordók színtelenítésére is alkalmas, amelyekben vörösborokat tároltak."
A sanatont detersollal érdemes semlegesíteni a mosás végén.
Bár nem láttam a pontos helyszínt, de a szeszt nagy valószínűséggel a gáz lángja gyújtotta be.
Az alkoholgőz nehezebb a levegőnél és a vízszintes vagy kicsit lejtő részeken folyik.
Az általad leírt 50 cm távolságon odafolyt az alkoholgőz a gázlánghoz, belobbant majd visszaégett az edénybe lévő előpárlathoz ( nagy valószínűséggel) .
Laborban csináltunk egy kísérletet, 2 méteres enyhén lejtős felül nyitott eső csatorna felső részébe kevés PB gázt engedtünk, a csatorna alsó részénél pár másodperc múlva meg lehetett gyújtani a gázt, 2 méterre elfolyt.
Tűzvizsgáló tapasztalatom szerint a legtöbb pálinkafőző tűz a gyűjtőedény túlcsordulásából , és a pálinka égőfej vagy tűzhely aláfolyásából keletkezett.
A másik keletkezési ok a gázszivárgás volt.
Harmadik a részegség:)
Néhány de nem teljes pálinka főzési tűzvédelmi JAVASLAT:
- a pálinka kifolyási pontja legyen minél messzebb a nyílt lángtól vagy gyújtóforrástól
- a pálinkát zárt edénybe gyűjtsük ( zárt rendszer, minimális párolgás)
- a gyűjtő edénybe bőven férjen bele várható szesz mennyiség.
- jól szellőző helyiségben főzzünk
- legyen a helyiségben tűzoltásra alkalmas felszerelés, 1-2 vödör víz vagy tűzoltó készülék
- felügyeljük a főzést a kritikus időkben, főként indulásnál és a végén ( ha már szépen
egyenletesen beállt a rendszer akkor 5-10 perceket lazíthatunk)
- égésbiztosítóval rendelkező gáz égőfejet használjunk
- főzés kezdetén végezzünk a palacknál és a csatlakozásoknál szivárgás ellenőrzést
- kazánnál ne tároljunk az égéstér előtt éghető anyagot ( legyen a tűztér előtt hamutál)
- a füstcsövek illesztését és stabil rögzítését főzés előtt ellenőrizzük
Igen , az okosok szerint a héj alatti részek tartalmazzák a legtöbb aromaanyagot. Ha belegondolsz, általában a kisebb szemű pl. szilvából (besztercei, macskatökű...stb) zamatosabb párlat készíthető mint a nagyobbakból (bluefre..stb) , persze meghatározó a gyümölcs normális beltartalmi értéke is, és az is hogy sok modern fajtát arra tenyésztettek ki hogy a piacon jól mutasson, az hogy a faxába sincs több hagyományos fajtának az már nem volt szempont.
Köszi, Feribá és Amateur! Egyenlőre öntöttem a 25 liter cuccra 48 liter langyos vizet, jól összekevertem, +kapott 2 kocka élesztőt. Ha nem indul meg holnapra, akkor még hígítok rajta, és újra élesztőzöm, de remélem beindul, mert ha így kiforrna, 2 főzésből pont meglenne.
Már ma add hozzá az élesztőt!!!!! Az a legfontosabb. Persze, hogy beindítja az erjedést, de éppen ez a jó, konkurrál az egyéb mikroorganizmusokkal, és ezzel gátolja a káros gombák-baktériumok szaporodását.
Én magam egyébként a hozzáadott élesztő nélküli, spontán erjesztés híve vagyok, de az szigorúan haladó tananyag, csak tapasztaltaknak!
Összevágtam darabokra a körtét, de akkor holnap felpépesítem aztán rakok hozzá pektinbontót, majd a többi körtét már pépesítve keverem a többi cefrealaphoz.
Az élesztőt még nem adom hozzá, tudtommal az jobban beindítja az erjedést, én meg még pár napig gyűjtögetek hozzá körtét.
Jelölik még: SS304 Összetétel: C 0.08 Si 0.75 Mn 2.0 Cr 18/20 Ni 8/10,5 P 0.045 S 0.03
EN 1.4301 ASTM 304
Tulajdonságok: ausztenites, króm-nikkel rozsdamentes acél a korrózióálló anyagok leginkább használt fajtája jól hegeszthető és hidegen akítható nagyon jó szilárdságú alacsony hőmérsékletig jól polírozható és mélyhúzható ellenálló képessége 300°C-ig garantált, magasabb hőmérsékleten a titánnal stabilizált 1.4541 anyagminőséggel való helyettesítése javasolt megmunkálását magasan ötvözött acélból vagy keményfémből készült szerszámokkal javasolt elvégezni (a keményedésre való hajlam miatt) kristályközi korrózióval szemben ellenálló , viszont hegesztés után instabillá válik az ellenállósága jó korrózióálló tulajdonságokkal rendelkezik (elsősorban természetes környezetben) ellenáll az 52%-os salétromsavnak, a hidegen hígított organikus savaknak, a lúgos kémhatású oldatoknak és a sóoldatoknak (ami nem klorid, szulfit vagy szulfát)
Igen, más célra lett felhasználva :S Télre almás süteményhez lett fagyasztva. Köszönöm a válaszokat, már öntöm is bele a héjat! :D Nem én hámoztam...sajnos :)
Mostannék aztán bezavartatok ám piszkosul! Mivan most, kell mágnesezni a harckocsit vagy nem kell. Ha fogja akkor mit csináljak? Lőjem ki? A hernyótalpnak mér jó a magány? Én úgy tudom, hogy van magányos meg nem magányos, meg van szeme (valami csapszege) Akkor az nem jó, mert csapszem lenne. Összekevertem a láncszemmel. Mit tanácsoltok, szereljek a főzőre magányos hernyótalpat, vagy ne? De az gyorsan kéne ám! Aki meg nem ért hozzá, az meg ne mukkanjon, nem szeretném ha beültetnének a hintába.
...nehéz is lenne (meg drága is) 1mm-nél vastagabb falúból összeválogatni...tökéletesen elég a
vizeseknél kapható félkemény 1milis cső...a fittingek is ezekhez passzolnak és ólommentes lágyforrasszal könnyedén forrasztható, még egy kis barkács lámpával is...
Szerintem a sík üstfedő nem zavar semmit. Kicsit csökken a fedő deflegmáló hatása, de ezt pótolni tudod egy sisakkal, egy vastagabb és később szűkülő páracsővel. Azt persze be kell tartani, hogy nem töltöd az üstöt a fedőig. Hagysz egy kis részt a habzásnak.
Itt nem értünk egyet. Amint írtam a szűkület egy nagy sebességcsökkenéshez vezet az előtte levő csőszakaszban. Emiatt a flegma ami olyan párarészekből áll "((ez esetben alkoholban szegény folyadék)" ami nehezebb, részben kiválik és "leesik", nem viszi tovább a "páraszél".
A deflegmáció a flegma (ez esetben alkoholban szegény folyadék) lecsapását jelenti. Ehhez hűtés kell, azaz a deflegmáció a hűtőteljesítménytől (külső-belső hőmérséklet, páracső felülete, anyagi minősége, levegőáramlás a főzőhelyiségben, stb.) függ, a szűkülettől nem. Más kérdés, hogy a lecsapódó flegmát a szűk csöben a túl erős "páraszél" esetleg nem hagyja visszacsorogni az üstbe, hanem fölnyomja a hűtőbe, ahogy te is írod.
A nagy keresztmetszet szűkület jó hatással van a kiválasztásra Fokozza a deflegmáció nagyságát. Egy sima csőben nagy a gőzök sebessége (homokvihar, hóvihar van a csőben, és mindent visz= kis mértékű deflegmáció), és egy ilyen szűkítés az emelkedő cső végén megtorpantja ezt a lamináris folyást. Lecsökken a sebesség ás a pára "elejti" a nehezebb részeket (mint a szél a homokot, a havat) és csak a könnyebb, alkoholban gazdagabb pára részek jutnak tovább.
Böszmeséged felbosszantott! Csináltál Te már harckocsitalpból pálinkafőzőt?? Ha igen, akkor dumáljál!
Az ötvözet összetétele természetesen, meghatározza a tulajdonságait. Ha a lemezt a pálinkafőződhöz kereskedőnél vásárolod-aranyáron-, akkor elvárható, hogy megadja az ötvözet összetételét.
Én ezt kihagyom, megkeresem az olcsóbb beszerzési forrásokat, ekkor nincs lehetőség az ötvözet összetételét garantálni.
A mágnespróba bevált, a török fazék ellenőrzésére javasoltam elsősorban!
Itt olvastam nem rég: A kompótokat, lekvárokat hígítsd fel négyszeresére és cefrézd, mint minden gyömölcsöt. Kicsit több élesztő kell hozza a tartósító szerek miatt.
Ha van mélyhűtőkapacitásod, akkor szerintem célszerűbb lenne ezeket a 3-5-ösével potyogó körtéket elrakosgatni, és egyszerre cefrézni. A mélyhűtés a keményebb körtéket is el fogja intézni, a fagyasztásból felengedett gyümölcs sokkal könnyebben "megmunkálható", talán még pektinbontásra se lesz szükség.
Miklós1, köszönöm az útbaigazítást, átrágtam a témát. Nem hiszem, hogy az eltérő oldhatósági viszonyok miatt tűnt relatíve soknak a kozmaolaj az ősziben, mert az alkoholkoncentrációk nagyjából hasonlók voltak a szilva alszesznél is.
Maradt a gyümölcs fajtája, esetleg az erjedési hőmérséklet (vagyis ugyanott vagyok, mint az elején, csak egy kicsivel okosabban :)).
Egyébként minden elismerésem a sok hasznos hozzászólásodért, és a segítőkészségedért! Neked ezek az utalások fejben vannak, vagy mindig visszakeresed, ha felmerül 1-1 téma? Elég sziszifuszi, akárhogy is csinálod.
Élesztőt, pektinbontót a legelején tedd bele, mehet egyszerre. Ha a legelején nem tettél bele, lehet később is (jobb későn, mint soha), nem rontasz el vele semmit. De a legjobb az elején.
A gyümölcsöt, akár puha, akár kemény, ne mulaszd el pépesíteni. A pektinbontó a nagy, kemény darabokat nem szedi szét, a lé sűrű, lekváros állagát mérsékli.
Ha nem is pálinkát, de szeszt, ez lenne a cél, ha esetleg ízetlen lenne, annál jobb, mert húgomnak ez lenne a likőr-Bayley-s, stb. ilyesmi alap. Cukor van benne, amiben pedig cukor van, abból egész biztosan lehet szeszt főzni. Házi lekvárok, nem bolti egyik sem.
Az üvegek kivétel nélkül bontatlanok voltak és csavarhúzóval kellett alányúlni mindnek, hogy kinyíljon. Nem mintha nem lenne épp elég gyümicefrém, de ezt a talicska cuccot a húgom hozta el valahonnan és az Ő kívánsága volt, a cefrézése.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mikor kell a pektinbontót a cefréhez rakni?
Körtét gyűjtök, összesen lesz kb 20-30L cefrém majd belőle, de nem egyszerre érik be ugye, és így naponta olya 3-5 db körtét tudok a cefréhez rakni... van benne kicsit keményebb is, ami leesett a fáról, és elkezdett penészedni, kivágtam a romlott részt, és a keményebb is ment e cefrébe, ez végett gondoltam rakok hozzá pektinbontót, csak nem tudom már most rakhatom -e bele, vagy ha összejött az össz mennyiség? Érdemes utána élesztőt tenni bele?
Sziasztok! S.o.s, segítséget szeretnék kérni. Most cefréznék 19,5 liter cseresznye+meggykompótot és 4,5 liter szilva-cseresznye-meggy lekvárt. Addig eljutottam, hogy 1 hordóba tettem őket az előbb. Viszont lekvár és befőtt készítésben nem vagyok járatos, fogalmam sincs, mennyi cukrot tartalmazhat összesen. Budafoki élesztővel cefrézném, kérdésem, ehhez a mennyiséghez mennyi víz szükséges vajjon, hogy kiforrjon? A lekvárok nem túl édesek, a kompótok sem, de a kezem ragad tőle erősen, épp csak belenyaltam. Választ köszönöm!
Azon a hőfokon mind meghal. Ha ilyen jól eltalált a főződ, hogy ennyire lemehetsz, szerintem ne bántsd. Az enyém is ilyen, és ha valamit kísérleteztem rajta, csak rosszabb lett. De mi az, hogy helyhiány miatt emelkedik? Amúgy nem emelkedne?
Kóstold meg, édesnek nem nagyon édes, lisztes állagú az érett. Most már lehet szedni, bár függ tájegységtől, termőhelytől, és a galagonyától, nagyon változatos bokor.
A benne lévö magok fözés után már nem csíraképesek?Nem akarok mindenhová fát ültetni.:)
A fözöm egy saválló edény 60 literes.A fedöre egy 22 könyök van forrasztva,kb 1.3 méteres páracsö,helyhiány miatt kicsit felfelé emelkedöen.4.5 méter 15-ös spirál.Javítható valami rakta?30 fokig szoktam engedni ott kóstolgatom...kb 25 fokig elmehetek a saját ízlésem szerint
Eddig csendes megfigyelője voltam a fórumnak, de pár napja felkeltette az figyelmemet egy galagonyáról szóló beszélgetés.
Eldöntöttem, hogy én is kipróbálom. A gondom, hogy nem találtam róla pontos infót, hogy mikor szedhetem, csak annyit, hogy augusztus-szeptember az ideje, na meg, hogy ízleléssel nem lehet megállapítani, hogy érett-e.
Kipróbáltam, nem jó. A guszta piros szín helyett egy nem természetesnek tűnő halvány lila szín maradt. Nem rosz az a piros. Leeresztttem a piros pálinkát, és alszeszt öntöttem a hordóba ugyanaz a piros szín még csak nem is halványodott. Néhány óra alatt!
Egyelőre az alszeszt fogom benne gyűjtögetni. Egyszer majdcsak kiázik belőle a tannin.
Inkább a kozmaolaj és alkiohol arány számít opálosodás szempontjából. Az alkoholtatartalom a cukortartalommal függ össze, a kozmaolaj tartalom a gyümölcstől is függhet (ismeretlen mértékben) és a cefre állottsága növeli. Elmélkedtem erről a 5157, 5213, 21894, 25545, 30898, 30981, 36622, 37906, 39267 hsz.ban.
albinolynx88
Nekem is a 30-as főzőmnél a 22-es páracső szűkül 12-re, annyi érdekesség van, hogy egy bizonyos fűtés erősség mellett liheg a hűtő. Kb. 1 másoperces ütemben kifúj-visszaszív de ettől semmi hátrány nincs. Lassúbb vagy gyorsabb tűznél elmúlik.
Pontosítsunk: az élelmiszeripari célra legalkalmasabb ausztenites rozsdamentes (saválló) acél, ami Cr18Ni10, gyengén mágnesezhető. Az ilyen edények talpa meg pláne. Azért, hogy indukciós rezsón is működjenek (ott a pktogarm?), az aljába tesznek egy mágnesezhető betétet.
Köszi Neked is az észrevételt, Rézműves már reagált és megértettem, hogy nincs szükség az 50 cm-re, főleg ha ilyen sisakot tervezek (a sisak alakja nem biztos, hogy ilyen lesz, ha csak egy sima domboró sül ki belőlle max akkor kicsit hosszabra hagyom).
Rézművesnek is köszi a reagálást (75495, 75488), nekem nagyon hasznos volt!
Vasbicilki.
Neked is kösz a mágnespróbát, de mint utólag kiderült Hal65-nek köszönhetően lehet nem sok mindent jelent. Cr18 Ni10? Ennek megprobálok utánnanézni,mondjuk attól,mert ez van ráírva még nem biztos, hogy az. Láttunk már csodát :-D
Bele szoktam keverni a komposzt közé, a giliszták imádják. A szárazsággal már teljesen lehúzódtak a ginyók a kupac aljára, de mióta öntögetem nekik a cefremoslékot, megint nyüzsög az egész halom a piros gilisztáktól.
Mitől függ, hogy mennyire lesz kozmaolajos az alszesz?
A gyümölcs fajtájától, a cefrézés körülményeitől (hőfok, spontán ill irányított erjesztés, stb), vagy valami mástól?
Megmondom, miért kérdezem.
Volt augusztusban 4 adag cefrém (az eleje csak őszi, a vége felé került bele némi szilva, 2 adag spontán, napfény nélkül, 2adag élesztős + 3 % napfény). Akkor még kánikula volt, 25-27 fok lehetett a kapualjban, ahol a cefrét tartom. Ezeknél az alszesz első fele masszívan opálos volt, a felszínén olajos hártyával. Tisztázás előtt a szokásos lehűt-hígít-leitat metódussal mentesítettem, tükrös tiszta lett a kész pálinkám, de ez most mellékes a kérdés szempontjából.
Szeptemberben jött a szilva, és enyhült a kánikula, huszon 1-2 fokon erjedt az anyag. 2 adag cefre (az elsőbe még került egy kevés őszi, spontán erjedt, a második tisztán szilva, élesztővel). Mindkettőnél víztisztán indult az alszesz, csak a második felében (kb 30% alk. alatt) jelentkezett egy enyhe opálosság, de hamar el is múlt. Összességében nem volt elválasztható mennyiségű kozmaolaj, és a kész pálinka se opálosodott be a szeszfok beállításánál (pedig sima csapvízzel csinálom, egyszerre lötty bele az egészet, semmi cicó).
És most a törköllyel is ugyanez a helyzet, pálinkaszerűen tiszták az alszeszek, itt a finomításig még nem jutottam el.
A főzés minden esetben 10-14 napra történt, csak az alapanyagban és az erjesztés hőmérsékletében volt eltérés.
Nekem is hasonló az idő, 50-es duplafalú főző kb 40l cefrét teszek fel benne, a felfűtési idő előszőr 1 óra, utána kb 40 perc, és kb 1,5 óra alatt jön le a 6-9 l alszesz. Eddig azt gondoltam ez nem gyors idő. A te leírásodból viszont azt olvastam ki hogy ez gyors.
A moslék kiváló trágya. Másik kérdésedre nem lehet válaszolni. A főződtől, és Tőled függ, meddig engedheted. Van akinek már 50-nél abba kell hagyni, van aki 30-ig is lemehet.
Arról mit gondoltok, hogy nem domború lenne az üstfedél, hanem csak egy sík korong?
Tudnék készíteni domborút is, csak akkor az rozsdamentesből lenne, nem vörösrézből. Persze a sisak mindkét esetben vörösréz lenne, páracső, stb szintén.
Jólét!
A lepárlás után maradt "moslék" használhatoló esetleg a kertben valamire?Gondolok itt trágyázásra vagy ki kell dobni...?Megkérdem újra mert valszeg tegnap mindenki a tüzeset megoldásán törte a fejét,hogy van-e egy olyan alkoholszint ameddig érdemes engedni a középpárlatot.Hozzávetöleges átlag értékre gondolok nem pontosra.Persze attól még kóstolva lenne.
Nekem pont ilyen összeállításom van, semmi gondot nem okoz a 22-es páracsőről 12-es hűtőre való átmenet. Kb 2 liter/óra sebességgel szokott csordogálni rajta az alszesz.
...egyből nem, de nem is kell rögtön 10mm-t szűkülnie...a 20-25°-ban felfelé "ballagó" 22mm-es
csövedet 2db 22-es KB-s könyökkel a megfelelő szögben lefelé, azaz függőlegesbe állítod, majd egy 22-18-as BB-s szűkítővel beiktatsz egy darab 18-as csövet, majd ugyanígy 18-ról 15-re...
...így a páracsöved lefelé lógó vége egy 15mm-es csődarabban végződik...
...a 12-es hűtőspirálod hordóból kiálló végére pedig, szintén ráforrasztasz egy 15-12-es BB-s
szűkítőt... főzéskor a páracsöved végét, csak szépen belecsúsztatod ebbe a kis felfelé álló "tölcsérbe" és ezzel egyben, már van egy biztonsági szeleped is...
Cr18 Ni10 jelölés van rajta, ha ez mond valakinek valamit.
Próbáltam már, fogja a mágnes (a sisaknak használt teafőzőt viszont nem).
Nem tudom, a savállóság mennyire komoly kritérium, vannak savas ételek is (paradicsomleves, savanyú káposzta, etc.) ezeket biztosan ki kell bírnia egy kommersz "fogja_a_mágnes" rozsdamentes acél edénynek is.
A savazott cefre lehet hogy nem tenne jót neki, ezzel nincs tapasztalatom, nem savazok.
Köszönöm mindenkinek a figyelmet és a hozzászólásokat, valószínűleg nagyobb hűtőben fogok gondolkodni én is, és persze örökre megtanultam, hogy nem lankadhat a figyelem és a főzőt magára hagyni nem szabad.
A savállót, nem az különbözteti meg a nem savállótól, hogy fogja, vagy nem fogja a mágnes, hanem az ötvözete. Savállót is foghatja a mágnes, ettől még saválló. Sőt! Mutatok én Neked olyan savállót, hogy a mágnest le se tudod szedni róla, és mégis az.
Ezt a mágneses trükköt a MÉH-esek szokták alkalmazni, mert tőlük azt az anyagot veszik át jó áron, amit nem, vagy csak kevésbé fog a mágnes.
Aztán.
Szokták azt is mondani, hogy amit nem fog a mágnes, az rozsdamentes, saválló anyag.
Hát kérem ez sem igaz.
Nézzük meg pl a harckocsi lánctalpat. Csupa rozsda, és mégsem fogja a mágnes. Miért? mert olyan az ötvözete, (mangános) hogy a mágneses aknák ne tapadhassanak rá.
De sorolhatnám a példákat.
A mágnespróbával asszem talán azt lehet eldönteni, hogy fog-e működni az üst indukciós főzőlapon.
Vasbicikli. Írtad, hogy Neked ilyen fazékból van a főződ. Megejtenéd rajta a Gombászok által javasolt mégnespróbát és beszámolnál?. Köszi.
Szkajvolker Lajos. Köszi a segítséget, nagyjából körbejártam az árakat, igazából a söröshordónak szimpatikus az ára, de végiggondoltam és egyenlőre 25-35 literbe gondolkozok, és talán annyi átalakítást sem igényel a fazék.
Légyszíves segítsetek a tervrajzomon szereplő méretek pontosításában:
OF!
A "problémás" nyitó hsz-emre kaptam visszajelzést egy moditól,de azt írja nem minősül reklámnak, így nem is törölték, de ennek ellenére megértem hogy nem volt okos dolog ilyet linkelni, a jövőben kerülni fogom!
...én is örülök, hogy nem lett nagyobb bajod, mert elég rossz "reklám" lett volna, ismerve az újságírókat...
...sajnos én is sokszor elfelejtettem az elején, az átfolyós hűtőnél a vizet elindítani, de nekem
nagy segítség az az egyszerű kis hőmérő, (amit minden hűtőbe beépítek), mert egy ránézésre
kiderül, hogy már megint nem nyitottam ki a csapot...
...ez a kis kazánhőmérő 7-800.-ft és szerintem még a hordós hűtőbe is érdemes beletenni, mert így mindíg lehet látni, hogy mennyire meleg a hűtővíz...én a hűtővíz áramlását úgy állítom be,
hogy az elfolyó víz hőfoka 60-70°C között legyen...így elég kevés a vízfogyasztásom is és a kifolyó
pálesz hőfoka is 18-20°C között tartható, ami nekünk a fontos...
Szeretném megpróbálni a hónap végén a szilvát a 3 kW-oson főzni.
Akármennyire rotyog, nem tud eldugulni.
A finomítást nem szeretném kihagyni, a kávéfilter és vattakorong szűrőkön minden alkalommal látszanak oda nem illő dolgok.
Azt is meg tudom oldani, hogy a 3 kW-os fűtés után (ha megindul a csepegés,) hogy átteszem a 600 W-os rezsóra a kuktát.
Egyébként ne aggódj, ezt ott lehet hagyni több órára is.
Eldugulni nem tud - ha mégis, 3 helyen van szilikoncső csatlakozás, valamelyiket levágja. Kipróbáltam, hogy bedugtam parafa dugóval a hűtőspirál kifolyó végét.
Egyszer a biztonsági szelep (súlyzáras) fújt le, egyszer meg a szilikoncső dobódott le, a kukta és a páracső között.
Ha tűz keletkezne (2x5 liter cefre főzése után még a hordóban lévő víz kétharmada hideg), semmi nincs a környéken, amiben kár keletkezne, legfeljebb a szilikoncsövek égnének el. Ha meg véletlenül nem érnék haza időben az időkapcsoló lekapcsolja a rezsót.
Persze nagyon ritka, hogy ott hagyom, csak arra céloztam vele, hogy ott lehet hagyni.
Korábban írtam, hogy hetven évesen nem hordok szemüveget. Ezt kevesen mondhatják el magukról, ezért ezt az ajándékot a sorstól meg kell becsülni, inkább kétszer veszem el az elejét. (Persze másképp is vigyázok rá, de ez itt off.)
Az az örg főző, a kanalas kóstolásával szerintem csak a szeszfokot kóstolta!
Pálinkakóstolásra is igaz, amit nagy kóstolómesterünk, Kazal Lacibácsi, adott elő egyik kabaréjelenetében, sajnos szó szerint nem tudom idézni, de alaposan megrágta és körbeküldte
Piszra-nak, meg mindenkinek, aki saválló-és nem rozsdamentes, mint sokan használják ezt a megnevezést- akar venni: vigyetek magatokkal egy erős mágnest, de megteszi egy szekrényajtó mágnes zárja is.
Ha a mágnes "fogja" a lemezt, az nem saválló, nem jó főzőnek.
Ha nem fogja, jó, de vigyázat: az alumíniumot se fogja, az se jó.
Minden részvétem a Tiéd! Azért nagy marhaság volt hosszú időre otthagyni a főzőt! Vízzel elolthattad volna, nem olaj égett, az alkohol elegyedik a vízzel.
Közeledni látok egy valamikor itt a fórumon felbukkant önmegvalósító jóslatot: ha felrobban egy-két magánfőző, vagy felgyújtja a házát visszavonják a házifőzési lehetőséget!
Kedves Főzőtársaim: elsősorban saját és családotok érdekében gondosan szíveskedjetek eljárni, a pálinkafőzés igenis veszélyes üzem.
Jól szellőző helyiségben dolgozzatok, tűzoltásra is alkalmas eszköz legyen készenlétben, akár néhány vödör víz is megteszi.
Az már régen rossz(konstrukciós hiba), ha olyan mennyiségű alkoholgőz szabadul ki, ami belobbanhat, akkor miből lesz a pálesz?
Ez komoly hűtőméretezési hiányosság.
Persze az emberi tényező képes mindenre, ld. pl. a legutóbbi metilalkohol ügyet.
Tehát állandó felügyelet, hűtővíz hőfokának ellenőrzése a hűtő legmelegebb pontján, akkor nem lehet baj!
Bocs, hogy belekotyogok megint, de volna egy-két megjegyzésem:
- Egy ilyen készülékkel az 5 liter cefre 1-2 óra alatt le kéne menjen. Természetesen fokozottabb tüzeléssel
- Ha továbbra is a régi módszerrel főzöl (úgy tudom , hogy a cefrénél is veszel el rézelejét, 3-5 óra az alszesz csorgása), akkor ne engedd bele az utópárlatot és szerintem egy főzés után is iható, finom egymenetes pálinkád lesz.
- Olyan biztonságos pálinka főző nincs, amit ott lehet hagyni esetleg több órára. Jó lenne odafigyelni!
tavaly nekem is egy 10L főzőm volt ott igen gyakran kellett a vizet cserélni, ezért csináltam.
az idén már 50L sörös hordóm van 200L hűtővel. itt se lesz szükség viy cserére.
Talán érdemes egy kicsit értelmezni a határértékeket. Tehát az alsó robbanási határérték etanolnál 3,3 tf%, a felső pedig 19% . Ez alatt, illetve felett nem lehet begyújtani a gőz -levegő keveréket.( érdekesség képpen, ugyanez benzinnél : 1,4-7,6 Tf%) Tehát az etilalkohol gőz VESZÉLYESEBB mint a benzingőz!!!!
Nagyobb hordóban gondolkodnék a helyedben.
Én átfolyós üveghűtővel hűtök, 75 Cfokos páratér hőmérsékletnél indul a keringetőszivattyú, és 10-15 másodperc után kialakul a rendszerben egy hűtővíz nyomás, amit mérek(3szoros biztonsággal). Ha az bármi miatt megszűnik leáll a rendszer.
Háát végülis jó ötlet az is, ha jóltudom létezik egész vékony szilikongumi, mag ha átfurkálom a fedőt és a sisakot, közé tudom csavarozni, nem is kell ragasztani, jó ötlet, köszi :)
tehát miután jött a gőz kifelé, szép lassan terjedt a levegőben, amíg el nem érte a gázlángot, akkor volt egy lobbanás, majd a tűz a páracsőre koncentrálódott, meg az alatta lévő rézelejére...
Ha távolabb van a nyílt láng, nagyobb durranás van.....
Képes-e a viszonylag rövid páracső végén hűtés nélkül kitóduló gőz belobbantani a közvetlenül a cső végéig érő szintű párlatot?
Ne feledjük,hogy a rézeleje elvételére szolgáló edény volt a cső végénél, nem az epruvetta, és ez volt már tele a nem odafigyelés miat, a benne lévő párlat így kb 80-85%-os lehetett..
(A hűtőben az előző napi víz még egy darabig hűtötte a csövet, amíg meg nem telt a műanyagpohár (2,5 dl), aztán már jöhetett a gőz, ahogy a csövön kifért...)
Ha ez nem lehetséges, akkor elképzelhető, hogy a kifújt gőz - még ha messzebb van is - a gázégőtől kapott szikrát, hiszen mástól nem kaphatott..
Ha mégsem és a gőz képes így gyakorlatilag öngyuladást okozni, akkor eléggé veszélyes a dolog.
Köszi az érdeklődést, úgy gondolom, foglalkozni kel a dologgal, met tragédia lesz avége, pesrze tudom, nem szabad lazulni és otthagyni tartósan a főzőt....
Az biztos, hogy nem a gőz gyújtotta be a poharadat, hanem a gázégő!!!! Ugyanis az etanolgőz-levegő
elegynek széles s robbanási határértéke (3.3-19 tf.%). Pláne "örülhetsz", hogy közel volt a gyújtóforrás
és nem képzódött nagyobb mennyiségű robbanó elegy, mert röpülhetett volna a garázs is amikor pl.felkapcsolod a villanyt.... Nagyon örülök, hogy nem lett nagyobb bajod, meg a környezetednek se.
Ilyen nincs. A vörösboros hordó az vörösbörös is marad. Egyetlen hatásos módszer, hogy nem használod pálinka érlelésre, vagy elfogadod, hogy piros pálinkát iszol.
Felkaptam a fejem, mert engem is érinthetne a probléma. 35 literes az üstöm, 20 literes hűtővel, szintén igényli az állandó keringetést. Arra gondoltam, hogy átalakítás helyett, mi lenne ha csak az edényt amiben felfogod a párlatot lejjebb tennéd? Mire a párlatból felszálló alkohol a kifolyó cső magasságába jut addigra bőven kihigulna a levegőben. A gőz meg felfelé száll. Mondjuk logikusan gondolkodva, nem hiszem hogy a forró gőz okozta a problémát, hiszen az üst tetejére pöttyintett párlat sem gyullad meg magától. Nekem eddig mindíg gyufa kellett hozzá.
Ott a gőz lobbant be először és aztán a folyadék. A gőz pedig azért, mert szikrát kapott valahonnan. Messzire elfújt, akár a fűtő eszközig, vagy valahova.... és belobbant.
Egyetértek az előttem szólókkal, célzókkal.
Jó nedűt!!!!
Pálinkafőzőt nem hagyunk ott csak rövid időre (pisilni, kutyának enni adni...)
Ha más bajod nincs vele, minek bántanád? Nincs annál szebb látvány, mikor a szemmagasságba tartott tulipános pohár kidomborodó oldalánál áttör a nedűn a reggeli nap sugara, mintegy beragyogva a vörös folyadékot, és felréved bennünk, hogy a végtelen Alföld látóhatárát, amint a lemenő nap még egyszer utoljára visszaverte a búzamezők vörösbe hajló színét, láthatták ilyennek rég letűnt őseink.........mikor este hugyoztak egy bokor alatt, lefekvés előtt.:DD
Stapika jófele tapogatózik. Ott valami nem stimmel, az égés három feltétele közül, az egyik nincs meg: A gyulladási hőmérséklet. Annak valahonnan lángot kellett kapni. Ha megkérdezed Fire-t, biztos azt mondja, elektromos zárlat okozta a tüzet. Mindig ez a hivatalos verzió.:))
A főző 30 literes, a hűtőjekb 10, folyamatosan kell nyomatnom a hideg vizet a jó hűtésért.
Ez a főzőm:
Közben járt agyam ezerrel és rájöttem egyfajta megoldásra.
A páracsövet meghosszabbítom kb 15 centivel, kissé nagyobb átmérőjű rézcsővel.
A toldás felső részére, a végétől 10 centire eg ovális nyílást készítek, ez semmit nem befolyásol,. a párlat elfolyik a nyílás alatt a cső alján, de a nyílás elegendő ahhoz, hogy ha nyomás képződik a páracsőben az elégtelen hűtés miatt, a gőz ezen fog eltávozni, nem a páracső végén a már lecsöpögött párlat fölé.és így elkerülhető a belobbanás...
nem tudom érthető voltam-e, mit szóltok?
Most már félek, mert előttem van mindig az égő lábszáram....
5 liter cefre? 5,5 óra? Hát Te sem sz@rral gurigázol! Az kb. 1/2 cent percenként! Hogy tudsz ott bármit elvenni, hacsak nem az üstöt az asszonytól, mikor már nem használja rézmozsárnak? Vagy csak átversz minket ezzel a Táltossal mi? A neved valójában Babszem Jankó.:)))
Nekem a 20 literes fözőhőz 50 literes hűtő volt. Egy főzet után cserélni kellet a vizet.Meguntam...szereztem egy 200literes hordót levágtam a tetejét igy lett 150 literes.
Szia, én is kint szoktam a garázsba főzni a páleszt. Tavaly kint ültem és figyeltem a főzőt. Az idén egy kicsit változtattam a hűtőn, tettem bele egy digitális hőfokmérőt ami ha eléri a beállitot értéket akkor egy relét bekapcsol. Erre rákötöttem egy piezo hangjelzőt amit még a kert végében is hallani meg a lakásban. Persze azért igy is rá kell néha néznem.
Gasparius! hálisten nem lett nagyobb baj! nálam is mindíg akkor van gond ha éppen nem nézek oda. Bár nálam ilyen komoly még nem volt inkább csak bosszantó apróságok.
Más
Tanácsot kérnék.
Szereztem egy vörösboros hordót, nagyon finom bor illattal, nagyon kiáztattam vízzel napokon át. teljesen tiszta víz jött ki belőle. Tavalyi páleszt töltöttem bele érlelési célzattal de csak vagy három napja. Gondoltam mintát veszek belőle nehogy valami kellemetlen íz vagy illat legyen benne.
Piros lett bakker de nagyon piros! mint egy jó vörösbor! :) ízre illatra király! Vagyis változatlan.
Újrapároláson kívül mit tudtok javasolni a színsemlegesítésre? :)
Figyelemfelhívásként írom a következőket, mert egy órával ezelőtt majdnem felgyújtottam a házat. Nálam a főző a garázsban van elhelyezve, gáztűzhelyről működik, most éppen főzök. Finomításnál feltettem az alszeszt, ki-kinéztem rá, hogy hol jár. 60 fokos volt a sisak, amikor utoljára voltam kint, aztán valamiért megfeledkeztem róla és mire újra kimentem, azt láttam, hogy a páracső alá helyezett műanyag edényem, ami a rézelejének volt odakészítve, tele van és lángol az egész. Már az asztal lszéle is elkezdett égni. tudtam, hogy ha vizet locsolokk rá, többet ártok, ronggyal sem jó ha betakarom, mert az is lángra kap, kifolyxik a szesz és ég minden.
Van poroltóm, de attól féltem, hogy ha használom, mindent szétfújok vele. dob felszerelés van mellette, féltem, hogy tönkremegy. Ugyanakkkor tudtam azt is, hogy sokáig nem gondolkodhatok, mert ha szétfolyik a műanyag pohár akkor már késő mindenre.
Egy nagy üres fazékba sikerült egy fakanállal belöknöm az égő poharat, közben a kezem megégett, a lötty egy része ráfolyt a lábszáramra, amin a szőr elkezdett égni. Nem tudtam eloltani, csak üggyel bajjal. Csak a szőr égett le róla, most csak két ujjamat kezelgetem, eléggé fáj, de ahhoz képest, milyen nagy baj történhetett volna, nincs nagy gond.
A fontos, hogy hogy történhetett ez. Nem írtam le, hogy a hűtővizet csak akkor kezdem el keringetni a hűtőben, amikor megindul a párlat. Mivel elfeledkeztem az egészről, ez elmaradt, tele lett a pohár, a páracső fújta kifelé a 100 fok körüli párát és - gondolom - ettől lobbant be az alkohol.
Nem tudom, járt-e már valaki így, de akinél kicsi a hűtő és folyamatos vízcsere szükséges, annál ez sajnos reális veszély akkor, ha valamiért a vízellátás elakad. Eddig órákra otthagytam, volt, hogy el is mentem otthonról, most meg majd 5 percenként járkálhatok, vagy odaülök mellé.
Nem tudom, van-e valakinek ötlete arra, hogy hogyan lehetne ezt megelzni, megoldás-e a páracső meghosszabbítása miután kijön a hűtőből??
A történet röviden enyi, perceken, esetleg másodperceken múlt, hogy nem égett le a garázsés ezzel az egész ház.
MOst ijedtség van és gondolkodás, és egy szőrtelen bal lábszáram. Na és persze rohangálás, mert bennem van, hogy nem várt dolgok történhetnek.
Volt egy ismerősöm, aki saját bevallása szerint minden reggel főzött egy kis vodkát (alszeszt) Ő azt vallotta, hogy míg az asszony reggel kávét főz, ő addig pálinkát. :-)))))
Tehát ő még kisebb mennyiségekkel dolgozott, mint Te:-))))
Azonban ezek a párlási idők túl hosszúnak tűnnek nekem. Nem lehetne egy kicsit jobban alágyújtani???? Az bizonyos, hogy a henger által nagyobb felületen hűl a párlat, több visszacsurog és ezért megnő a párlási idő.
Nem rég egy barátomnál indítottunk be egy üstöt. Ő egy elég makacs ember (önfejübb, mint én:-)))) és tüzel kegyetlenül. Nála 40 liter cefre, 12 mm hűtőcsővön, 5-7 liter alszeszt eredményez 3 óra alatt. Ebben benne van a felfűtési idő is.
Mondhatom, hogy valósággal nyomás alatt dolgozik és még is nagyon finom az eredmény.
Igaz ő is panaszkodott, hogy túl illatos és szeszízű a pálinkája.
Jólét!
Az lenne a kérdésemfelétek hogy meddig érdemes engedni a középpàrlatot?Gondolok itt íz ill. gazdaságosság alatt.Alkoholfok alapján kérdezném kb. mennyi az az érték?Tudom mehet bele egy kicsit a büdös is....Én kb 30 fokig engedtem eddig,ja és nem foglalkoztam tovább az up-al.Jó ez így?
1 liter denszeszt 800 forintért árulnak (tesco), míg egy liter emberi fogyasztásra alkalmas etanol jöv. adója önmagában is 3000 Ft körül van, és az is az ÁFA alapját képezi, vagyis összesen gondolom 4000:) Tehát ha van is valami jöv.adó a denszeszen, a szeszhamisítóknak ez jelentéktelen. A piridint nem tudom, ki hol hallotta, mint itthon használt denaturáló szert (többen említették), de nekem van itthon nemrég vásárolt denszesz, meg a mostani magyar törvényt is ismerem, és piridinről ezekben szó sincs. Érzékszervi denaturánsként denatónium-benzoátot írnak elő, ami leírhatatlanul keserűvé teszi, szerintem hozzászokni sem lehet (igen, belenyaltam, életveszélyes anyag nincs benne:)
Amúgy már a házi főzést is sikerült belekeverni, mert a szlovák esetnél Csehországban vásárolt hazai főzésű szilvapálinka mérgezett meg egy családot... gondolom összeöntötte a háziszőttest az okosba szerzett denszesszel, tán még örültek is neki, hogy simább:) Meg mondjuk az se biztos, hogy volt köze a szilvához, vagy egyáltalán a főzéshez. A legalja kocsmákban mért szőlőmentes bor is házi, mégse bor.
Fajsúly mérés : Miért teszem, amikor szerét ejtem a mérésnek és honnan szerezhetem be a "műszert", amivel mérhetek, mert a NET-en talált eszköz, az a vizeletet mérné, nem tenném mert nem érdekel a pisim állapota. :D
Összejött 5 l őszibarack cefrém (korábban írtam, hogy úgy készítek pálinkát, mint más a kávét főzi. Ha összejön öt lityi cefre, s megkívánom az alkoholt, lepárlom.)
A következő a tapasztalatom: Az eddigi 4 óra helyett 5.5 óráig jött az alszesz.
A másfél órás tisztázás két és félórás lett.
Ízben, aromában nem igazán vettem észre különbséget, talán azt, hogy a friss párlat olyan, mint a henger nélküli egy-két hónap után.
Tehát kisimultabb, lágyabb.
A kihozatalom az öt lityi cefréből fél lityi párlat.
Most a polcon pihen a henger, a hónap végén kész lesz a szilvacefrém, akkor megpróbálom úgy, hogy csak a tisztázásnál rakom be.
Nékem, ha összejön valami főznivaló, mind 50%-ra engedem.
Én ezt szeretem.
Öreg vagyok már átszokni a gyümölcsízű arcszeszekre.
Mivel a regisztráció ingyenes, a tulaj reklám-bevételből tarja fenn a fórumot.Nem szereti az ilyen oldalak ingyen reklámozását. Bemásolod ide a képet, beírod az adatokat, és nem hivatkozol az oldalra. Friss nickek ilyen reklámízű bemutatkozását, nicktörléssel szokták jutalmazni.
Ebben igazad lehet, és az origo legújabb cikke is ilyesmiket emleget. Nálunk, ugye, piridinnel denaturálják a szeszt, ami jó büdös, és nem is olyan könnyű kiszedni. Van, ahol csak simán kékre színezik (metilénkékkel, azt hiszem), na azt a kéket aktív szénnel simán ki lehet szűrni. Romániában, úgy tudom, ilyen a denaturált szesz, Cseh- és Lengyelországban nem tudom.
Olajos párhuzamok: Eleinte szőkítették az olajat, majd rájöttek, hogy sokkal korszerűbb a vámosoknál "elérni", hogy ne szinezzék meg. Majd pedig egyéb jogcímen hozták be az adómentes olajat, orsóolaj, korróziógátló olaj, stb., amíg be nem csukták az összes kiskaput. Lehet, hogy Csehországban még a denszesz adómentes behozatalára fennálnak hasonló kiskapuk.
A metanol jövedékiadó-mentes, de a denaturált etanol is az, ezért használnak szeszhamisításhoz denaturált szeszt kisebb-nagyobb arányban. Ez nem mai találmány, lényegében a denaturált szesz létezése (1800-as évek) óta vannak feljegyzések róla, hogy előfordult den. szesz illegális bekeverése (új értelmet adva a parasztvakításnak, ha szabad ezzel viccelni), főleg olyan italoknál, amik eredendően finomszeszből készülnek, így az ízüket nem befolyásolja (és kis mennyiségben az észlelhető hatásukat sem Csehországban is azok kerülhettek kórházba, akik igazán berúgtak tőle).
A rossznyelvek szerint pedig a pálinkafőzdék megbíznak annyira a laborokban, hogy nem csinálják, hanem veszik az aromát:) Elvégre drágább pálinkához már nem annyira érdemes egykomponensű gagyiaromát használni.
2,5 éve csendes olvasója vagyok a fórumnak, amelyből rengeteget tanultam, de még nem eleget. Úgy érzem, hogy cefrekészítésben előreléptem az itt olvasható tanácsoknak köszönhetően. Eddig csak bérfőzdében főzettem le a cefréimet. Pálinkáim úgy érzem minőségi szempontból szintén javultak.
Viszont szeretnék még többet kihozni a cefréimből és kísérletezni kisebb mennyiségekkel is, ezért elhatároztam, hogy építek, építtetek egy saját főzőt. Szabadidőmet, pénztárcám kapacitását figyelembe véve én úgy tervezem, hogy a jövő szezonra elkészül, de az sem baj ha később. Elkészítettem egy kezdetleges tervrajzot a készülékről, (és itt jöttök képbe Ti .-)) nem egy részletes (az majd a kivitelezés előrehaladtával) ez csak az alapja lenne a készüléknek.
Íme:
Ez a fazék lenne az alapja ( remélem nem dobnak ki az első hsz-emnél reklám miatt, ha nem szabályos így kérem töröljék a moderátorok:-)):
Mi a véleményetek erről az üstnek valóról? El lehet ezt így dönteni? Vagy személyesen kell megnézni? (Falvastagság? Anyaga?) Pl. itt a fórumon olvastam, hogy szendvicstalp esetében is van valami gagyi homokos kivitel ami nem jó.
Tervrajzzal kapcsolatban a következő lenne a kérdésem:
Ahogy már korábban jeleztem, nem egy részletes terv, a rendeltetése az lenne, hogy az anyagbeszerzést el tudjam kezdeni a csövekkel. A kérdőjeleknél kérném a tapasztalt kollégák segítségét, hogy egy ilyen méretű (33 liter) üsthöz milyen méretek szükségesek? Hosszra és cső(fal)vastagságra gondolok. Egyáltalán kell e pl. a sisakból történő kilépés után a függőleges rész vagy azonnal emelkedhet a hűtő felé?
(Sisakot rézből szeretném, az alakja nem biztos, hogy ilyen lesz, lehet egy egyszerű domború sül ki belőle.)
Én is gondolkodtam ezen, hogy miért használnak "profi" hamisítók metanolt, és a következő két dolog jutott eszembe:
1. Lehet, hogy ott jövedékiadó-mentes a metanol, és egy ici-picit beletesznek a lőrébe, hogy növeljék a nyereségüket. Véletlenül túl sokat tettek bele ez alkalommal - azért ezt nem tartom valószínűleg.
2. Lehet, hogy ott a felügyelet nézi a metanolszintet, és ha túl kicsi, akkor pancsoltnak minősíti a tényleg pancsolt gyümölcspárlatot. Ezért az egészségügyi határértéken belüli metanolt hozzáteszik, hogy találja meg a hatósági labor. Azért ez sem valószínű.
3. Azért tartanak metanolt a gyárban, mert metil-észtereket állítanak elő belőle hamis aroma céljára. Valamelyik hülye pedig tévedésből egy-két tételhez azt öntötte bele etanol helyett. Ez már valőszínűbb.
4. Egy sértett tettestárs ki akart b.szni a többiekkel, nem érdekelte, hányan halnak meg. :( Sajnos, ez sem lehetetlen.
Mennyire lenne problémás a működés szempontjából, ha az üst teteje sík? Van viszont sisak.
Ami visszafolyik a sisakból az a sík felületen cseppekbe összeállva csepegne le, mígy egy ív, vagy szöget bezáró felület mentén szépen végig tudna folyni.
...legkönnyebben védőgázas ívhegesztéssel (AWI) tudnád összegyógyítani, de a forrasztás már jóval macerásabb...a rézpasztával még nem találkoztam, de a 40%-os ezüsttel szépen lehet...
...egy a baj, hogy rohadt drága...a "keményforrasztóval" is lehet gondod, mert kisebb daraboknál lehet, hogy jól műkszik, de a nagyobb rézfelületekhez már kevés a hőleadása...
...én levegős (kompresszoros) pisztollyal forrasztok, de a nagyobb daraboknál már kell az oxigén...
...van még foszforos rézpálca is, ami olcsó, de ahhoz végképp oxigénes pisztoly kell akár PB-vel...
Tényleg, mindig elfelejtem, hogy Laci bácsit istenként tiszteljük, természetesen én is -az azért kicsit elgondolkodtatott, hogy mindjárt a könyv elején azt írja, csak olyan gyümiből főzzünk pálinkát, ami másra nem jó-, de ebben nincs igaza. A metanol illékonyabb az etanolnál, annak a kevésnek is a jó része átjön az elején. Vagy itt a példa, milyen messzire el tud illanni: Nálunk szabad a főzés, és a csehek halnak bele.:)))
Azért az addiktológus úr kicsit furcsákat mond a metanolról. Egyrészt nem szokás tiszta metanollal italt hamisítani (hacsak nem tömeggyilkossági szándékkal vagy hozzáértés hiányában), mert ha érdemi mennyiségű etanolt helyettesítenek vele, akkor mindenki kórházban-temetőben köt ki, aki 1-2 pohárral megivott. Ezt az üzletet jellemzően olyan denaturált szesszel játsszák, ami kb. 10% metanolt tartalmaz (a bolti denszeszben pl. már nincs metanol).
Másrészt, az etanol nem ilyen jó ellenszere a metanolnak, egyszerűen csak lassítja a lebontását, mert ugyanaz az enzim bontja le a kettőt. (Ti. a metanol maga nem különösebben veszélyes, csak a lebontásakor keletkező formadelhid, majd hangyasav.) Inkább időnyerésre alkalmas a módszer hánytatás közben és gyomormosás előtt. Nyilván az is segít valamit, hogy 1 óra helyett 10 óra alatt megy át rajtam az adag, de én nem bíznám erre a látásomat, mivel azt a halálos adagnál jóval kevesebb metanol is véglegesen rongálja. A hosszú távú metanolmérgezés fő tünete is a fokozatos látásromlás.
Gyümölccsel is könnyű, mint a Ti pálinkáitok és az amerikai példa is mutatja:) Inkább az volt a kínjuk, hogy kis határértékkel oda is kell figyelni arra a cefrére, asz' még a végén lekerül az olcsó gyümölcspárlat a polcokról. Persze ez is érv, nem arról van szó, de lényegében elmentek az egészségügyi ajánlás mellett.
Igazából az európai szeszipar is valahogy így harcolta ki magának, hogy akár 1350 g/hl metanol is lehessen a gyümölcspárlatokban (100% alkoholra számolva), arra hivatkozva, hogy kisebb határértékkel nen éri meg gyártani őket. A nyugati világ többi része meg csak nézett. Hatszor ennyi metanollal már denaturált szesznek hívják.
Összehasonlításként a vodkában 10, finomszeszben 30, borpárlatban 200 g/hl lehet maximum.
A napokban fogom összerakni a pálinkafőzőmet, és érdeklődnék ezzel kapcsolatban, hogy a rozsdamentes acélhoz (fazék fedő), mivel tudom ráforrasztani a rézkupolát (rézbogrács) ?
Keményfém forrasztóm van, csak nem tudom milyen anyaggal forrasszam össze, ami nem mérgező? Rézpasztát lehet hozzá használni?
Azt is tegyük hozzá, hogy kis mennyiségű szennyezőt nagyon nehéz kiszedni valamilyen anyagból, bármilyen is a technológia. Ha hamupipőkének adnak fele-fele arányú borsó-lencse keveréket, akkor rázogatással-szitlálással-szeleléssel egy bizonyos határig könnyen szétválsztja. De ha egy köbméter borsóba belekevernk tíz szem lencsét, azt nagyon nehezen találja meg.
A (galván)szennyvíz tisztításával is ez a probléma, egy darabig szépen kiszedhető a szennyezés, aztán kínszenvedéssé válik. Ilyenkor a vállalatok inkább meggyőzik a hatóságot a saját nemzetgazdasági fontosságukról, és (törvényesen) egyedi határértéket kapnak valamelyik szennyező kibocsátására, ami nagyságrendileg is nagyobb lehet a normál határértéknek. Ilyen volt a pl. váci Forte egyedi határértéke ezüstkibocsátásra.
Igen, alapvetően jó a cikk. Mindig örülök, amikor konkrét mennyiségek, koncentrációk vannak feltüntetve, érzékeltetik a nagyságrendeket, és nem csak a laikus rinyálás megy (amihez a riporterek roppant módon értenek, tisztelet a kevés kivételnek).
A tévedésed ott van, hogy én a "receptemet" egyszer ajánlottam egy kezdő kollégának, senki másnak nem. (Egy akadémikus cikkéből idézvve)
Kicsit úgy vagyok Veled, mint az Álomcsapat c. filmben: "Némi ellenségeskedést érzek a hangodban".
Pedig nem szolgáltam rá.
Azt elismered (gondolom), hogy nem Te vagy Magyarország legjobb főzőmestere.
Az internetre valóban mindenki felírhat minden marhaságot, még ha a Tudományos Akadémia tagja is.
Mindíg akad egy másik, aki azt is lehülyézi.
Ez az internet szabadsága.
Na és még megnyugtatásul:
Azt a párlatot, amit második alkalommal küldtem el a laborba, abból nem vettem el semmit.
Sem a cefre főzéskor, sem a finomításkor.
Annak a mérésnek volt az eredménye, hogy metilalkohol tartalma nem éri el az egészségügyi határértéket.
(Mert az elsőnél úgy csináltam, ahogy Ti is, annak volt az eredménye az, hogy metilalkohol nem kimutatható. Ismétlem, ezek gyorstesztek, de ha felmerül a gyanú valami idegen anyagra, akkor elvégzik a teljes vizsgálatot.)
...aki eddig is olvasta a fórumot és benne a Te írásaidat, annak rég le kellett jönnie, hogy nekünk
otthonfőzőknek semmi okunk a METILTŐL félni...
...az első főzéseimnél, a finomításkor, többször digitális hőfokmérővel ellenőríztem a sisakban a hőfokot...nem írtam fel, de hatvan valahány fokon, többször éreztem szesz illatot és hiába meresztgettem a szemem gondolván, hogy most idul, egy két cseppnél többet sosem láttam az üveg menzúra oldalán végigfolyni...azóta már sejtem, hogy az az egy két csepp volt a METIL...
...szerintem, ha állandóan megittam volna azt a 0.5-max 1% "rézelejét" (ez nálam mindíg kristálytiszta), amit azért kötelezően elvettem, attól se lett volna max alkoholmérgezésem...
...ez olyan mint a CIÁN a páleszben, mert nem tudsz annyi páleszt (saját főzésűt) meginni, hogy
METIL vagy CIÁN mérgezésed legyen, mert rég megpusztulsz alkoholmérgezésben...
...még egy adalék a METIL témához, amit oly sokan, nagyon is eltúloznak...
...persze most a Cseh metil-balhé miatt, nálunk is tele a média vele...de bármelyiket is nézem, vagy hallgatom, csak a nagy főzdék dícsérete és a profik szaktudása kerül előtérbe...
...még csak véletlenül sem említik, hogy (ha már törvény engedi) Te OTTHONFŐZŐ!!! NE AGGÓDJÁL, mert akármilyen kezdő vagy és akármilyen gagyi főződ van, NEM TUDSZ OLYAN HIBÁT ELKÖVETNI a gyümölcsöd lepárlása során, hogy abban mérgezést okozó mennyiségű METILALKOHOL keletkezzen...
"valamint megnyugtató, hogy természetes alapanyagokból erjesztett cefrék párlataiban nem lehet káros szintű a metilalkohol! Ezek legalább igazak, és nekünk ez a fontos!"
...na ezt kéne egy kicsit jobban tudatosítani az emberekben, mert a legtöbb jól cefrézett gyümölcsünkből készült pálinkában, nemhogy KÁROS SZINTŰ, de laborban is szinte KIMUTATHATATLAN a metil mennyisége...ezt egyébként elég meggyőzően bizonyítja MIKLÓS1
régebbi HSZ-e is, amelyben leírja, hogy laborban megvizsgáltatta két saját főzésű pálinkáját és
a megengedett határérték minimumának TÖREDÉKÉT találták csak bennük...
Úgy van, ahogy a többiek mondták. A teteje, az a bunda és azt kell nyomkodni naponta. Lassan látni fogod, hogy mind több leve lesz. Így egy olyan állagot kapsz a végén, amit, figyelmesen, egy szimpla falu üstben is kifőzhetsz.
A vízzel hozzáadott cukor pedig nem rontotta a cefre cukorfokát, több pálinkád lesz, jó illatú és íme még egy nagy előny: - a pálinkád kevesebb metilt fog tartalmazni, mert a gyümölcsből eredő metil több alkoholban oszlik meg.
Látom, figyelmesen olvastál! Én csak belinkeltem a hivatkozást. Nekem is feltűnt, az a metil elválasztás legfeljebb precíz laborkörülmények között lehetséges. Ne higgy mindent el az internetnek!
A cikk-ben nekem tetszett az Othello dícsérete, valamint megnyugtató, hogy természetes alapanyagokból erjesztett cefrék párlataiban nem lehet káros szintű a metilalkohol! Ezek legalább igazak, és nekünk ez a fontos!
A hozzánemértők pánikkeltését nem bírom: pl. tegnap a Kossuth rádió egész délután etilalkohol mérgezésről dumált!
"A 30 fok körüli párlat enyhén opálos általában, de ez semmit nem jelent, hiszen a középpárlatot ha 30 - ra hÍgitod az is opálos lesz."
Finomításnál 30 foknál jársz, többé kevésbé opálos....Ha a magasabb szeszfokú részből tetszés szerint kiválasztassz egy adagot, kihígítod 30 fokosra éppenúgy opálossá válik.
"A második főzésnél kell elvenni az előpárlatot. Mennyisége ízlés szerint. Támpontnak annyit, nem szokott több lenni a 20-25%-os alszesz 1-1,5 %-ánál. Az első cseppeket lassan, kis lángon engedjétek, hogy az elválasztás még pontosabb legyen. Addig kell főzni míg a lejött pálinka keverék 50%-os lesz, vagy a párlatnak rossz, fazék íze nem lesz."
Az ellenkezőjét itt senki nem mondta. Ez az az úgynevezett rézeleje, mely az alszesz még alacsonyabb hőfokán indul meg. Ez tartalmazza a nemkivánatos konponenseket, többek között a metilalkoholt. Akkor most mondom néked, ezt öntsd ki!
Basszus, nem vagy tulságosan türelmetlen? Két három nap és rendben lesz. Valakinek, nem is oly rég tettem föl képeket a friss és a kb másfél hetes almáról. Kersd meg!
Jó, hogy nem engedted tele vízzel....az ezsem megáll.....:((((((
Jó a Liliomkert cikk , de van benne egy vitatható bekezdés:
"...pálinkafőzéskor a metanol könnyen elválasztható, lévén, hogy forráspontja sokkal alacsonyabb, mint az etanolé (metanol: 64,7 °C etanol: 78,4 °C), és minden gyakorló pálinka főző tudja, hogy a 78 fok alatt lejövő párlatot ki kell önteni."
Itt a fórumon ezt másképp tanítják, miszerint kisüsti apparáttal nem választható el a metanol az etanoltól.
...mondjuk így...
jobban látszik...
...
...talán így érthetőbb...
...
...itt látszik, hogy fölül még nyitott,
...itt már fölül is lezárva...mégjobb ha lejjebb ér az alja, de ez nem a zsámolyhoz lett csinálva...egy dologra kell ügyelni egy ilyen egyszerűen elkészíthető "szoknyánál", hogy fölül ne legyen túl "passzos", mert akkor az égéstermékek visszaáramlanak
nekem ez a tipus van, tökéletesen működik - 1x ugyan megbolondult, d emegjavult a szervizben- vízálló, kézre álló.
hőmérséklet kompenzált változat, óvatosabban kezelendő (ütődés, nem vízálló), a cukorfogyás nyomonkövetésére nekem bevált.
