Keresés

Részletes keresés

bajkálifóka Creative Commons License 2017.04.01 0 0 63182

Réthy László: A gondviselés

Mily szép a Föld! - mező ha zöldel
S nyár derekán aranykalászt terem;
A folyamakban hal tenyész s a háló
Nem jő fel zsákmány nélkül sohsem.

A nyáj s a csorda legelész s a csengő
Elhallik messze, - idyll, hangulat;
Az erdő szélen kürt szól s roskadó
Szarvast űz egy vídám 1ovascsapat.

A kertben méhkasok szép rendben állnak,
Kis nyilásukon méhek nyüzsgenek,
S ha édes mézzel megtelt már a kas,
A méhtől elszedik - az emberek.

Mert emberek vagyunk! - urak! - s a földtekén
Azért van állat, növény, - gyöngy s arany,
-lsten rendelte igy, a jó, a bölcs: -
Hogy mienk legyen minden, ami van.

S az oltárokról tömjén füstje száll
Az Égbe, honnan minden jó ered;
Hozsánna a nagy, szent, bölcs Gondozónak
Ki minket embereket így szeret!

De ám a mezők liliomait
Is ő teremté s öltözteti fel!
S a póknak is ő adta, hogyha éhes
Hálójával a legyet fogja el.

A vércsének, hogy gyors csapással
A szegény fürjet fojtsa meg,
Midőn a barázdákba' futva
Rovarra vadász kicsinyeinek.

Ha erdő mélyén andalogsz s a lombok
Között hallod a csalogány dalát:
Nem látod-e sötéten elsuhanni
A leselkedő fekete halált?

Öldöklés mindenütt - Az élet
Ily zordon, sivár terven épült!
Egy Alkotó szerzette ezt a sok kínt?
Nagy nevének - díszül, dicsőségül?

Mi gyönyört lel ez alkotásban,
Hogy teremtményi egymást falják?
Hogy oda dobta a szegényt s a gyengét
A zsarnoknak, - hogy azt uralják?

Mi gyönyört lel az ádáz küzdelemben,
Mely nemzet s nemzet közt dúl véresen,
A világtörténet évezrein ...?
-Mondjátok hittudósok meg nekem!

Mondjátok meg, hogy mi értelme van
A "fátumnak" mely vakon szórja szét:
-Nem válogatva jóba', rosszba' -
A pusztulás s a halál mételyét?

A véletlennek mért van ily hatalma?
A rendszerbe hogy illlik ez bele,
Amelyet alkotott s vezérel
Egy gondviselő atyai keze?...

Nem, nem! Nem vagyok én hitetlen,
De Zarathustra vallása igaz!
Két Isten van: egy Jó és egy Gonosz!
S amit látunk magunk körűl a földön,

Mérhetlen sok száz emberöltőn.
Örömet, kínt, diadalt és nyomort,
Mit a forgó szerencse szele összehord:
E két Istennek örök harca az!

 

 

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2017.04.01 0 0 63181

Petőfi Sándor: ORBÁN

 

Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán,
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.

 

Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért pirult
Az orrán.

 

 

Pest, 1845. február-március

 

Előzmény: bajkálifóka (63180)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.04.01 0 0 63180

Neked is kellemes hétvégét, Kedves Teresa :)

************************************

 

 

URBÁN névnapok,(Orbán):

 

 

április 1. (nem főnévnap)

 

- május 25. (nem főnévnap)

 

- június 29. (nem főnévnap)

 

- december 19. (nem főnévnap)

 

 

Orbán, népiesen Urbán (†230),  Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.

 

 

 

Szent Orbán (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

 

 

 

 

Az Orbán napja körül( májusi Orbán nap) elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein.

 

..... Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket....

 

 

 

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt

 

 

 

Előzmény: Teresa7 (63178)
Teresa7 Creative Commons License 2017.04.01 0 0 63179

Tegnap múlt 57 éve, hogy megszületett Rózsa-Flores Eduardo forradalmár, aktivista, író, költő, publicista, színész.

 

Rózsa-Flores Eduardo

 

IV


A virradat,
mikor csak a madarak vannak ébren, és
míhor a legcsendesebben ereszkedik a víz a folyón,
amikor
a puskacsöveken a harmat gyöngyei szikraként
csillannak és
magától értetődő a kopácsí mocsarak zöldeskék
csendie,
csak ezt,
csak ezt az egyetlen pillanatot
szeretem a háborúban.

 

Eszék, 1992.

 

 

Kopácsi-rét

 

 

Előzmény: Teresa7 (55675)
Teresa7 Creative Commons License 2017.04.01 0 0 63178

Szép napot, kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek Hugó és Urbán napján!:-)

 

Ma Agád, Agapion, Pál, Palmer, Pável és Pósa napja is van!:-)

 

Ma április elseje van, a humor, bolondozás napja is!:-)

 

 

Tisza Timi

 

Hugó ébred

 

Hugó egy nap arra ébredt,
Hogy mindene csurom víz.
A szép, teli virágváza
Pont felette borult ki.

Fel akart ugrani gyorsan,
Hogy feltöröljön mindent,
De a lába beakadt a
Takaróba, s elesett.

Hamar felkelt, és megfogott
Egy rongyot a törléshez.
Ám el is dobta rögtön, mert
Megmozdult a kezében.

Egy kis pók menekült ki a
Porrongy rései közül,
Nem bírta Hugó nézni se!
Csapott, s a pók elröpült.

Igen ám, de nem nézte, hogy
Hová és mekkorát üt.
Ugyanis a pók a nagyi
Kedvenc antik tálján ült.

Korán reggel volt még csak, és
Máris miken átesett.
Mit fog csinálni egész nap?
Nem kell feketeleves!

Kinyitotta szemeit és
Felugrott az ágyából.
Rájött, nincsen semmi baj, mert
Mindez csak egy álom volt.

 

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.31 0 0 63177

Szép estét kívánok, Kedves Bajkálifóka!:-)

 

Holnap délután én is kártyapartira megyek, majd gondolok Zsoldos Benőre!:-))

 

 

 

Előzmény: bajkálifóka (63172)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.31 0 0 63176

Szabó Lőrinc

 

Szél hozott, szél visz el

Köd előttem, köd mögöttem,
isten tudja, honnan jöttem,
szél hozott, szél visz el,
minek kérdjem: mért visz el?

Sose néztem, merre jártam,
a felhőkből kiabáltam,
erdő jött: jaj, be szép!
-megcibáltam üstökét.

Jött az erdő: nekivágtam,
a bozótban őzet láttam,
kergettem, ott maradt,
cirógattam, elszaladt.

Ha elszaladt, hadd szaladjon,
csak szeretőm megmaradjon,
szeretőm a titok,
ő se tudja, ki vagyok.

Isten tudja, honnan jöttem,
köd előttem, köd mögöttem,
szél hozott, szél visz el,
bolond kérdi, mért visz el?

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.31 0 0 63175

117 éve, ezen a napon született Szabó Lőrinc, költő, műfordító.

 

 

Szabó Lőrinc

 

TÜCSÖKZENE


Rémálmok

 

Még mindig a rossz álmok! Sokszor úgy
mentem ágyba, mintha kínpadra. Kút
mélyébe néztem, szakadékba; és
muszáj volt nézni! Húnyó szédülés
csavart forgatag tölcsérekbe. Nagy
farkas tört rám, bikák, bozontosak,
s tányérszemű kutyaszörnyetegek
- pedig útáltam a pecéreket! -
és bőszűlt bivalyok. Házunk megett
gyilkosok fenték fénylő késüket
s rablók: órákig lestük fekete
szorongásban, hogy hozzánk jönnek-e.
Repűltem, zuhantam. Tető, palánk
szakadt rám; tűz gyúlt fölénk és alánk;
és vizsgáztam s nem tudtam: émely és
szégyen őrjített s kétségbeesés;
s üldöztek, s már láttam a vonatot,
s az mindig-mindig tovarobogott.

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Teresa7 (58892)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.31 0 0 63174

Szép estét kívánok Mindenkinek Árpád és Benjámin napján!:-)

 

Ma Akács, Ákos, Balbina, Béni, Benjamina, Benő, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka és Zsanna napja is van!:-)

 

 

Szőke István Atilla

 

Árpád sírjánál

Holdvilág-árokban száll az ősi ének,
Magasztosan áldoz Árpád szellemének.
Lelke beivódott a rögökbe mélyen,
Tovább él majd vélünk a Nagy Mindenségben!

 

Reménység világít a pilisi tájon,
Örök csillag ragyog magyar éjszakákon.
Egymást öleli a valóság és álom,
Árpád hős alakját fényesedve látom.

 

Ő volt, aki nékünk e földet szerezte,
Turulmadár röpte idáig vezette.
Atilla honába, őseink földjére,
Jó hun-magyar múltú Kárpát-medencénkbe.

 

Bátor harcosival sok csatát megvívott,
Segítségül mindig égi erőt hívott.
Zengte-zúgta nevét puszta, Pilis, Kárpát:
„Atilla rokona, Álmos fia, Árpád!”

 

Eme szép, szent helyen mikor eltemették,
Sírjára az Örök Fogadalmat tették:
„Árpád fejedelem, neved nem felejtjük,
Veres-ezüst zászlód magasba emeljük!”

 

Holdvilág-árokban száll az ősi ének,
Magasztosan áldoz Árpád szellemének.
Összeölelkezett valóság és álom,
Árpád üzenetét fényesedve látom!

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.31 0 0 63173

itt-ott osszerántotta az Index, de azért értelmezheto :)

Előzmény: bajkálifóka (63172)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.31 0 0 63172

Kivánok szép napot Mindenkinek:) Ma Benő napja is van...

***********************************************

A ​játék mint szórakozási forma, egyidős az emberiséggel. A homo ludens mindenkor megtalálta az eszközt és a módot, hogy szórakozzék és játékos kedvét kielégítse. A társasjáték és a lényegét képező versengés mint társadalmi jelenség, végighúzódik az emberiség történetén. Az egyik legrégibb társasjáték, a kártyajáték annyira népszerűvé vált, hogy része lett társas életünknek. Keletkezése, kialakulása tisztázatlan, századokra visszamenően alig maradtak fenn róla hitelt érdemlő feljegyzések. A legkorábbi forrás egy, a XVII. századból származó kínai enciklopédia, amely szerint a mai kártyajátékokhoz hasonló játék már 1120-ban ismert volt Kínában.  

Zsoldos Benő

1971-ben a Londonban alakult meg az International Playing-Card Society, mely a játékkártyagyűjtők és kutatók legfontosabb szövetsége lett. Az alapító tagok között találjuk Zsoldos Benőt (1905-1991), aki elsőként foglalkozott tudományos igényességgel a hazai kártyakészítés történetével, kutatatta és gyűjtötte e téma írott és tárgyi emlékeit. Cikkeket írt a Magyar Grafikába és 1980-ban jelentette meg A játékkártya és története című kártyológiai alapművét, melynek egyik erénye, hogy legendáktól mentesítve elsőként mutatta meg rendszerezve és szinte teljes körűen a játékkártyák világát.

 

Zsoldos Benő egy angol magángyűjteményben bukkant a mai magyar kártya legkorábbi példányára, melyet Schneider József Pesten készített 1835 körül. Zsoldos Benő kártyagyűjteménye a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került.

***********&

Gajdács Pál: A kártya

Az unalom ha ugy ellátogat hozzám,
Ugy eltépelődöm az emberek sorsán;
Itt is, ott is látok vergődő alakot.
Kit előbb a jólét lágy karja ringatott,
Annak fejealját ma az ínség gyártja,
Ki tette koldussá? Ki más, mint a - kártya.

Otthon a nő hordja a nehéz keresztet:
Öt-hat éhes gyermek falat után reszket,
A szoba ablakát szél ha veri, rázza,
Sir a sok apróság dideregve, fázva . . .
Hej de ezt az apa nem érzi, nem látja:
Füstös korcsmában ül, kezében a - kártya.

S ha az átkártyázott éj után, ugy reggel
Bortul tele fővel és üres - zsebekkel,
Mint a derékban tört eb, haza tántorog,
Káromlásra nyilik a gőzölgő torok;
Istent, embert - le a sárga földig rántja:
Nincs előtte szent más semmi, csak a kártya.

Így a míveletlen, bárdolatlan lélek;
De ehhez hasonlót másutt is szemlélek,
És nem is kell éppen oly messzire mennem:
Hol a ,miveltséggel' hivalkodnak fennen,
S ahol minden szépnek, nemesnek van pártja-.
Legszebb szórakozás ottan is - a kártya.

Valóban szép, nemes ,mívelt' szívből ered;
Véres verejtékkel áztatott kenyeret
Társunk családjának szájából kivenni,
őt koldussá tenni, - az egész csak ennyi!
A balszerencsének őt lesújtó bárdja
Korántsem mi vagyunk, hanem csak a kártya.

S ami őt leverte, ami neki ártott,
Forgatta ellenünk ő is azt a bárdot,
Ki dob hát ránk követ? Védekezvén, ma is
Megengedett fegyver, védelem a paizs;
Bűnt nem követtünk el, mindenki belátja!
Kezünkben egyenlő pajzs volt a kártya.

Így a kártyajáték szép férfi-sport, torna,
Átkot, romlást szülő bűn hát hogy is volna !?
Épp azért e mai feminista század
Magas lovon ülvén, föl azon sem lázad,
Sőt benne a ,sikk'-nek szimbólumát látja,
Szép női kézben is ha reszket a - kártya.

Miért ne élvezné ő is néhány percet ?!
Mit férje napközben verejtékkel szerzett,
Azt ha egy éjen át eljátszta, elverte,
Ezért ugyan pálcát ki törhet felette?
Mit neki a konyha, gyermeke, családja!?
Ott a cseléd, dada ! Öt hívja a kártya.

Ami ezután jön, az is csak kicsinység!
Ha, a boldogságot felváltja az ínség,
És az élvezetnek aztán az a vége:
Elfogy a becsület, a családi béke,
S önszívébe a férj ha a gyilkot mártja,
Nem a nő az oka annak ! Csak a - kártya.

S így ha ez a nemes, fölséges élvezet,
Mint minden földi út, a sírhoz elvezet,
Minek a sír fölé emlékoszlop, márvány?
Ott a koldus gyermek, áll megtörten,
Ott a sírkereszt is, utolsó barátja: árván...
Kettétört koldusbot és egy tucat - kártya !

GAJDÁCS PÁL evangélikus lelkész, helytörténész, költő.
(Békéscsaba, 1847. december 23. - Tótkomlós, 1929. november 13.)

a vesztes

bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63171

Rendben:))))))

 

Kovács Gábor: Pénz

 

Számomra mi a pénz?
...nem tudom...
ritkán találkozunk,
s ha találkozunk,
sem marad soká`.
Mindig azt mondja,
dolga van, siet,
azzal elszalad.

Nagy pénzzel meg
nem találkoztam,
azokat csak messziről
láttam...
inkább csak kis pénzeket
ismerek,
csak aprókat csörgetek.

Milyen a nagy pénz?
Nehéz, vastag?
Vagy milyen...?
Az nem csörög,
mint a vaspénz,
az ilyen...?

Az finom papír,
azon híres emberek vannak,
meg hidak is,
meg címer...
de nekem annyim sincs,
mint ahogy
e versem rímel!

 

 

 

Előzmény: Teresa7 (63167)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63170

BOCCACCIO

 

DEKAMERON


Fordította: Révay József 
A verseket Jékely Zoltán fordította

 

HARMADIK NOVELLA

A zsidó Melkizedek a három gyűrűről mondott elbeszélésével megmenekedik
ama nagy veszedelemből, melyet Szaladin tervez ellene

 

- Uram, a kérdés, melyet nekem feltettél, szép, s ha meg akarom mondani felőle véleményemet, el kell mondanom egy kis történetet: hallgasd meg. Ha emlékezetem nem csal, több ízben hallottam mesélni, hogy élt valaha egy kiváló és gazdag ember, s ennek kincstárában legbecsesebb drágaságai közt volt egy gyönyörűséges és értékes gyűrű; mivel pedig ezt értéke és szépsége miatt meg akarta becsülni, és azt kívánta, hogy utódról utódra szálljon családjában, meghagyta, hogy fiai közül az legyen az ő örököse, akihez hagyatékából e gyűrű kerül, s a többiek mint családfőt tiszteljék és becsüljék. Az, kire a gyűrűt hagyta ugyanígy rendelkezett utódaival és ugyanígy cselekedett, mint az ő elődje; szóval ez a gyűrű hosszú ideig utódról utódra szállt; végezetül pedig olyan embernek kezébe került, kinek három derék szép fia volt, kik híven engedelmeskedtek atyjoknak, miért is mind a hármat egyenlőképpen szerette. És mindegyik ifjú, mert mind ismerte a gyűrű hagyományát, s mind szeretett volna kiválni testvérei közül, tőle telhetőleg kérlelte apját, ki már elaggott, hogy halálos ágyán reá hagyja ama gyűrűt. A derék ember, ki egyenlőképpen szerette mind a hármat, nem tudott dönteni, hogy melyikre hagyja a gyűrűt, s mivel mindegyiknek megígérte, az az ötlete támadt, hogy mind a háromnak kedvére tesz: és egy ügyes mesterrel titokban csináltatott két más gyűrűt, melyek oly igen hasonlatosak voltak az eredetihez, hogy még az is, aki csinálta őket, alig-alig tudta megismerni, melyik az igazi. És halálos óráján nagy titokban mindegyik fiának adott egy-egy gyűrűt, ők pedig atyjok halála után sorban előmutatták gyűrűjöket, mindegyik ezzel bizonyítván, hogy neki van igaza, mivelhogy mindegyik számot tartott az örökségre és a tisztességre, és nem volt hajlandó a másiknak átengedni. Minekutána pedig látták, hogy egyik gyűrű annyira hasonlít a másikhoz, hogy semmiképpen nem lehet megismerni, melyik az igazi, eldöntetlen maradt, s ma is eldöntetlen ama kérdés, melyikök az atyának igaz örököse. És azért mondom neked, uram, ama három Törvény felől, melyeket három népnek adott az Atyaisten, s melyek felől kérdést intéztél hozzám: mindegyik azt hiszi, hogy az ő öröksége, az ő törvénye az igaz, s annak parancsait kell cselekednie; de, hogy melyiké az igazi, az a kérdés éppúgy eldöntetlen, mint a gyűrűk dolgában.

 

Szaladin észrevette, hogy ez igen ügyesen értette a módját, miképpen meneküljön a csapdából, melyet neki állított; és ezért elhatározta, hogy feltárja előtte szükségét, és meglátja, vajon hajlandó-e kisegíteni őt; és ekképpen cselekedett, és elárulta neki, hogy mit szándékozott tenni abban az esetben, ha nem ily okosan felelt volna meg, mint ahogy megfelelt. A zsidó bőkezűen rendelkezésére adta a rengeteg pénzt, melyet Szaladin kért; Szaladin pedig utóbb mindent az utolsó fillérig visszafizetett; ezenfelül pedig elhalmozta pompás ajándékokkal és minden időkben barátjaként tartotta környezetében, kiváltságos nagy tisztességben.

 

 

Előzmény: Teresa7 (63146)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63169

Omar Khajjám

 

A MULANDÓSÁG MÁMORA

 

Száz rubáí 14 magyar műfordító 268 magyar változat

 

 

 

29

 

Egy alak hetykén előlép, hogy: én vagyok, én!
Szájal, így jut előrébb, hogy: én vagyok én!
Mohó terve már-már sikerül, de hirtelen
Sarokból a halál előlép, hogy: én vagyok, én.


     - Képes Géza

 

Elém áll valaki s azt mondja: én vagyok.
Kincsekkel, arannyal jön és szól: én vagyok.
S mikoron vágyai teljesülhetnének,
a halál ott terem s azt mondja: én vagyok.


     - Hegyi Endre

 

Van, lásd, aki célhoz érve szól: "Ez vagyok én."
Jön más, csuda kincsek vele, szól: "Ez vagyok én!"
Aztán, ha gyümölcse végre dús és érett,
lesből a Halál kilépve szól: "Ez vagyok - én."


     - Tandori Dezső

 

Előzmény: Teresa7 (63145)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63168

Radnóti Miklós: Száll a tavasz...

Előhang az eclogákhoz

Csúszik a jég a folyón, foltosra sötétül a part is,
olvad a hó, a nyulak meg az őzek lábnyomán már
kis pocsolyákban a nap csecsemőnyi sugára lubickol.
Száll a tavasz kibomolt hajjal, heverő hegyek ormán,
fák gyökerén fut, a rügy gyöngéd hónalja tövében,
s csiklandós levelek szárán pihen és tovaszáguld.
S szerte a réten, a domb fodrán, fodros tavakon kék
lánggal lobban az ég.

Száll a tavasz kibomolt hajjal, de a régi szabadság
angyala nem száll már vele, alszik a mélyben, a sárga
sárba fagyottan, alélt gyökerek közt fekszik aléltan,
nem lát fényt odalent, sem a cserjén pöndörödő kis
zöld levelek hadait nem látja, hiába! nem ébred.
Rab. S a rabok feketén gyürüző vad bánata csobban
álmaiban s föld és fagyos éj nehezült a szivére.
Álmodik és mellét nem emelgeti sóhaja sem még,
lent nem pattan a jég.

Néma gyökér kiabálj, levelek kiabáljatok éles
hangon, tajtékzó kutya zengj, csapkodd a habot, hal!
rázd a sörényed, ló! bömbölj bika, ríjj patak ágya!
ébredj már aluvó!

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63167

Legyen!:-)) Majd felezünk, jó?:))

 

Igen, mi délebbre vagyunk, s itt a Duna-Tisza-közén általában melegebb is az idő. Csak eső kéne már...

 

Szép a rancs!:-))

 

Előzmény: bajkálifóka (63164)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63166

Tavaszi szél vizet áraszt...

 

népdal

 

Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom
Minden madár társat választ, virágom, virágom

Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom
Te engemet, én tégedet, virágom, virágom

Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom
Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom

De a fátyol nehéz gúnya, virágom, virágom
Mert azt a bú földig húzza, virágom, virágom

 

 

 

Queen

bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63165

Pilinszky János: Kis éjizene

 

Virágcsokor
Óh, vesztőhelyek illata!

 

Párbeszéd
Eresszetek be, itt vagyok,
nyissatok ajtót, megérkeztem.

Nincs ajtó, mit megnyithatunk
Nincs retesz, ami kirekesszen.

 

Éjfél
Elgurulnak az ismeretlen csöndben,
mélyen a csillagok alatt
elgurulnak
s megállanak
a mozdulatlan billiárdgolyók.

 

Mozart
Egy ház, egy udvar. Álmom és halálom.
Délszaki csönd, emlékezet.
Reflektorfény a falakon,
üresség és márványerek.

 

"Dans cette maison habita Mozart"
Mozart lakott itt valaha.
Egy vázában virágcsokor.

 

Óh, vesztőhelyek illata!

Előzmény: bajkálifóka (63160)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63164

Sziaaaaaaa Terezka:)

 

legyen úgy !:))))))

 

ma voltam kint a "rancson!" a nárciszok,tulipánok és jáccintok nyilnak, de a fák a japán cseresznye diszfákon kivul még nem nyilnak-azért mi Toletek jóval északabbra vagyunk-szerintam legalább egy hét kell még nekik ahhoz hogy virágba boruljanak

 

(egy kis ízelito a tavalyi virágjainkból-a "rancsról" )

 

Előzmény: Teresa7 (63162)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63163

173 éve, ezen a napon született Paul Verlaine, francia szimbolista költő.

 

 

Paul Verlaine

 

A NAIV FIÚK

 

A magas sarkok és a hosszu szoknyaaljak
csatájában, az út s a szél szerint, bizony
néha a boka is előtünt - óh, nagyon
ritkán! - de már ez is öröme volt a napnak.

Máskor meg szépeink fehér nyakát a zöld
homályban szúnyogok fulánkja simogatta,
s villant ilyenkor a vakító váll, riadva,
s gyerekszemünk csak úgy habzsolta a gyönyört.

S leszállt az est, az ősz, sejtelmes esti óra:
karunkon csüggtek a szép hölgyek álmatag,
s oly izgató szavak hagyták el ajkukat,
hogy lelkünk remegő csodálkozás azóta.

Szabó Lőrinc fordítása

 

 

Előzmény: Teresa7 (57441)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63162

Szervusz, kedves Bajkálifóka, szép estét Neked!:-)

 

Így legyen ötösöm a lottón!:)) Szinte biztos voltam, hogy Mozartot hozod a névnaposok közül!:-))

 

Nálunk már teljesen virágba borultak a fák!:)

 

 

 

 

 

Előzmény: bajkálifóka (63160)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63161

József Attila

 

A GYEREKSZEMŰ ÉLET-TAVON

 

 

Eveztem én az élet kék taván.

(Remegtem éles alkonyatkor egyszer,

Mivelhogy nincsen semmi kabbalám

 

S de furcsa állat a magános ember,

Szeretne látni büszke partokat

S kilépni egyre soha-soha nem mer,

 

Csak messziről tár kapzsi karokat.)

A víz pihent s gondoltam nagy kevélyet

(Avar királyfi volt a gondolat):

 

Pihen alattam a tajtékos élet,

Egy vén öreg a parton gödröt ás:

(Gyerekszem volt, de mélye feketéllett)

 

Riassza fel hát könnytelen csapás!

Az ingó lécen bátoran megálltam

S elém bukkant a vízi-óriás.

 

Ajkát tartotta. Remegett az állam:

Ha csókolom, a vérem nem hevül.

(A partok égtek rőtszakállú lángban.)

 

Aztán eltünt, otthagyva egyedül.

S én még sokáig megkövülve vártam

S úgy vert valami itt bennem, belül.

 

1922. jún.

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63160

Szép estét Neked Kedves Teresa, és Mindenkinek aki erre jár :)

**************************************************

 

Wolfgang Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák bécsi klasszikus zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus

 

Barbara Krafft-W.Amadeus Mozart-portré

 

1782-ben feleségül vette Costanza Webert. Még ebben az évben bemutatta Szöktetés a szerájból ímű daljátékát, amely első komoly operasikere volt Bécsben.. 1786-ban megírta első közös operáját Da Pontéval, a Figaro házasságát.

A prágai színház új operát is rendelt tőle. Nem sokkal Bécsbe való visszatérése után értesült édesapja haláláról, akinek temetésére sem utazott haza. 1787-ben a Don Giovannit óriási sikerrel mutatták be Prágában.1790-ben Prágából ismét felkérést kapott: operát rendeltek tőle II. Lipót cseh királlyá koronázására. Mozart eleget tett a kérésnek, minden más munkáját félbe hagyva megkomponálta a Titus kegyelmét, amely szép sikert aratott. Nem sokkal utolsó operája, A varázsfuvola bemutatója után ágynak esett. Egy rövid időre jobban lett, de 1791. november 20. után már nem volt képes elhagyni otthonát. December 5-én hajnali egy óra körül hunyt el.

 

 

Melis György: Mozart - Don Giovanni - Pezsgőária –

 

https://youtu.be/Eg27C1RpL9k?t=21

 

Előzmény: Teresa7 (63159)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.30 0 0 63159

Szép napot kívánok Mindenkinek Zalán, Amadé és Izidor napján!:-)

 

Ma Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó és Izor napja is van!:-) 

 

Zalán futása - Fazekas Attila rajza 

 

Vörösmarty Mihály

 

ZALÁN FUTÁSA

 

Hősköltemény tíz énekben

 

Első ének

 

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.
Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,
A riadó vak mélységet fölverje szavával,
S késő százak után, méltán láttassa vezérlő
Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?
Hol vagyon? Ah ezeren némán fordulnak el: álom
Öldösi szíveiket, s velök alszik az ősi dicsőség.
A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb
Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.
Engem is, a nyugalom napján, ily év hoza fényre
Már késő unokát, ki előbb a lányka mulandó
Szépségén függtem gondatlan gyermeki szemmel,
S rajta veszett örömem dalait panaszosra cserélvén.
Hasztalanúl eget és földet kérlelve betölték.
Mégis az ifjúság háborgó napjai múlván,
Biztos erőt érzek: kebelemben nagyra kelendő
Képzeletek villannak meg, diadalmas Ügekről,
S a deli Álmosról, s Álmosnak büszke fiáról,
Párducos Árpádról... Óh hon! meghallasz-e engem,
S nagyra törő tehetősb fiaid hallgatnak-e szómra?
Megjön az éj, szomorún feketednek az ormok, az élet
Elnyugszik, s a fél föld lesz nyoszolyája; de engem
Fölver az elmúlt szép tetteknek gondja. Derengő
Lelkem előtt lobogós kopják és kardok acéli
Szegdelik a levegőt: villog, dörög a hadi környék.
Látom, elől kacagányos apák, s heves ifju leventék
Száguldó lovakon mint törnek halni, vagy ölni,
Zászlódat látom, Bulcsú, s szemem árja megindúl.
     Óh hát halljátok, ti hazának gyermeki! szómat,
Későn hangzik már; de magában hordja halálos
Harcok fergetegét, s hű a haladékony időhöz.
     Alpár messze terűlt síkján búsongva körűlnéz
A fejedelmi Zalán. Valamint a sárga halálnak
Birtoka, oly szomorú csendes most vára, s előbbi
Pompáját alacson gyásszal fölváltva hanyatlik.
Büszkén állt ezelőtt: ellenségére hatalmas,
Jámbor szívvel jött szomszédnak kedvet ajánló:
Szüntelen a szabados vigságnak zenge zajától.

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.29 0 0 63158

Csokonai Vitéz Mihály

 

A tavasz

 

     Az egész világ feléledt
S az elérkezett tavasznak
Örömére minden örvend;
Csak az egy Vitéz nem örvend.

 

     Enyelegnek a juhnyájak,
Tehenek, lovak futosnak,
Danol a pacsirta s a pinty;
Az egész berek homályja
Zeneg édes énekekkel:
Egyedűl csak én kesergek.

 

     Ihon, a kinyílt mezőkben,
Ligetekbe, rétbe, kerten
Hiacintok illatoznak,
Tulipánok ékesednek,
Mosolyognak a virágok:
De mi kedven a tavaszban,
Ha az ő viráginál szebb
Lili nem virít ölemben?

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.29 0 0 63157

Dayka Gábor

 

A Tavasz

 

1792

 

Nyájasbb artzúlattal arany szekerére fel-űlvén
   Innepi fényt ereget Phoebus az ékes egen.
A fagyos Északnak zúgó fúvallati szűnnek
   A bádjadt Zephyrek lengedezési között.
Harmatban feredett keblét a róza ki-fejti;
   A vőlgy illatozó Májusi gyöngynek örűl.
A le-folyó kövitsen lassú patakotska tsörög-le,
   S tsendes habjaival pázitos hantot öblít.
Fel-veszi télben el-hányt ékét a bánatos erdő,
   Zöld árnyéka kies szenderedésre vezet.
Itt epedő hangonn a sérűlt fülmile gyász-dalt
   Zengedez: ott a bús gerlitze jajnak ered.
Ím kezeit Pómóna gyümőlts-fáinkra ki-nyújtá,
   A feselő bimbó ritka gyümőltsre mutat,
Hajnal hasad: gyapjas nyájával el-hagyja tanyáját
   A daloló Pásztor, s friss legelőre siet.

 

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.29 0 0 63156

[A tavaszi szép időnek, …]

 

népdal

 

A tavaszi szép időnek,
Lám, hogy mindenek örülnek:
Erdők, mezők megzöldülnek,
A madarak zengedeznek.


Kisütött a nap sugára
Az én rózsám ablakára;
Tündöklik gyémánt orcája:
Ragyog szép csillag módjára.


Repülj, fecském, ablakára!
Kérjed, nyissa meg szavadra!
Mondd: ezüstös lapot vevék,
Rá arannyal írom nevét.


Tartson isten, rózsám, téged;
Tartsa kedves vendéginket;
Tartsa meg szép országunkat,
Benne lévő magyarokat!

 

Kolozs

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.03.29 0 0 63155

Köszönöm szépen, szép estét, Kedves Bajkálifóka!:-)

 

 

 

Előzmény: bajkálifóka (63153)
Teresa7 Creative Commons License 2017.03.29 0 0 63154

132 éve, ezen a napon született Kosztolányi Dezső, író, költő, műfordító, újságíró.

 

 

Kosztolányi Dezső

 

Az árkádok alatt

 

A vágy-fuvalmas nyári éjszakában
az árkádoknak csarnokába léptem,
hol a dicsőség zordon nagyjai
kő- s érc-mezükben hallgatag virasztják
a végtelenség hosszu éjjelét.
Sütött a hold, s a kert gyepűire
kékes, sugárzó fényivet bocsájtott,
és én, a nyári hőtől elcsigázva
a csillagos, sejtelmes éjjelen
csukló inakkal és fuló kebellel
egy kőszobor talapzatára rogytam,
s figyelve fényes, nagy szemébe néztem.

 

Zord arcu bölcs volt, ráncos homlokán
a felkelő holdnak sugára lengett,
s mig arca a kétes sötétbe rémlett,
merev szemekkel néztem rája én,
és átéreztem ott az életem...
Mily semmi a világ tünő zaja,
a szappan-bugyborék szétpattanása
hatalmasabb és színesebb, miként
egy röpke emberélet eltünése!
Az a tudós egykor rajongva élt;
kőarca, amelyen hideg közönnyel
csupán az észnek fénye éledez,
egykor mosolygott, sírt, haragra torzult,
és az öröm rózsáitól kigyulladt:
s most bús, komoly fagy ül vonásain,
s nem rezdül arcán a meredt ideg,
ha háborogva mozdul a talaj,
s a nyári orkántól meging a csarnok,
vagy hogyha hóviharban összerendül
az ősi kőház széles ablaka.
Az a szobor mindig fagyos, komoly,
akár a tenger szürke pusztasága,
akár az éj sötétlő gyász-szine -
örökre egy, örökre mozdulatlan.
Egyhanguan szemléli az időt,
mert ami itt a létben elmulandó,
tisztább alakba az már mind övé,
s az eszmehonból bágyatag mosollyal
nézhet ma már e változás-világra,
hol fogcsikorgva, lázadozva, sírva,
nevetve s elfuladva küszködünk mi,
a látszat-életnek halottjai,
kik a szobor-alapzatok alatt
mozgunk, eszünk, elnyűve testerőnket,
kapkodva a türemlő semmiért
s megvetve azt, ami a létező.

 

S éreztem akkor, hogy a durva tömb él,
s minden mi eltün ez árnyék-világból,
a lét komor tárcsarnokába jő.
Csupán mi, a percnek bohócai,
a változás serény kengyelfutói,
kik satnya félelem honában élünk
s rabláncokon szilaj táncot ropunk,
vagyunk kizárva az élet honából.
E honba térnek, kik elmennek innen
egy misztikus, dicső feltámadásra.
És a halott, kit könnyel, énekekkel
a sírnak éjjeli szádjába visznek,
szoborszerű, dermedt vonásival
az életet jelképezi nekünk,
a változatlant, a tökéletest.
Mert minden, ami elmulott, egész
és minden, ami itt van: csonka, tört
s az elmulásnak halvány áldozatja,
amelyre bátran azt mondjuk mi: nincs,
a végtelenség fínom művü szobra,
min egy kicsinyke karc se látható.

 

E gondolat futott által velőmön
ott az öröklét hűvös csarnokában,
mig az özönlő holdsugárba fázva
bámultam a nagyok köztársaságát,
kiknek ma már nem lüktet az erük,
nem fáj az élet lassu tengetése,
s köztünk, halottak közt, örökre élnek.
Nagyon soká merengtem így az égen,
hol tarjagos felhők között suhant
az óriás ezüsthold tiszta gömbje,
fényben fürösztve a nagy csarnokot,
és én, az élet árva páriája,
remegve fordultam felétek ekkor,
fájó rebengéssel rátok tekintvén:
ti óriások, kővé vált erők.
S forró fejem lehajtottam szerényen
állványotok márványpárnáira.

 

 

Szeged

Előzmény: Teresa7 (58880)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.03.29 0 0 63153

 

Szép napot Neked is Kedves Teresa:)

 

            

 

 

Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére

 

A Szlávok apostola-Cirill

 

 

Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.860-ban mindkét testvér (Ciril és Metód) császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Herszónban (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.

 

Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt

 

Szent Metód és Szent Cirill

 

nálunk július 5.-én állam unnep Ciril (Cyril) és Metód tiszteletére

 

Előzmény: Teresa7 (63152)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!