Én a magyar szabályzást, miszerint latinbetűs írású nyelvből nem írunk át kiejtés szerint, európaibb gondolkozásnak vélem :-)
Igaz, ezt az elvet egy néppel szemben egyre ritkábban követi a magyar média: a szerbeknél, pedig nekik továbbra is párhuzamosan van mind a cirill, mind a latin írás...
("Milosevics"-nél mindig feláll a szőr a hátamon, ill. jobbik esetben csak ez a reakcióm).
A Ďurčaň írott alak a miniszterelnök személynevének átirata a mai szlovák nyelvű sajtóban. Ilyen írott alakban szlovák név nincs is. Semmi köze lakosnévhez, azok képzése teljesen más nyelvtani szabályokat követ
Ďurčiná amúgy sem Gyökérháza, hanem Györkeháza. pestiesen: Mecsoda különbség! (több figyelmet és pontosságot a közéleti témákban. Köszönöm)
Megjegyzem még Györkeháza neve Györk, ill. Györke magyar személynévből ered, a szlovák elnevezése a magyar hangalak átvétele (van sok ilyen odaát is, meg itt is) Azaz feltevésed emiatt amúgy is fából vaskarika lenne.
A legegyszerűbb lenne valami német on-line telefonkönyvben megnézni az előfordulások szórását, akár itt (99 találat), akár az itt megjelöltek valamelyikén. (vagy összerakni egy adatbázisba, kiszűrve az ismétlődőket). Nagy meló.
Gondolom magyar megközelítésből kérdezed, erre akkor elég a magyar tudakozó.
Ebben 4 találat van és Csobánka felé mutat. Ez viszont kis minta. De ha igaz a származás, akkor Csobánka honlapja szerint "A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban "Német Mihály molnárt" név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut."
Messze nem biztos, hogy csobánkai a család, lehet akár a környékről más is, s még az sem biztos, első közelítésnek mindenesetre jó. Túl kicsi a minta (vagy kiköltözte(tté)k 1945 után a leszármazottak javarészét)
Az időtényező miatt a környéken gondolhatunk Pilisvörösvárra is "1689-ben svábokat telepítettek le, akik megalapították a mai Vörösvárt", az is erősíti az egyik feltevést.
Az 1715-ös összeírásban (www.arcanum.hu/mol) Csabanka még szerbek lakta (vagy lakják már a svábok is de az akkor 'szokásos' adókedvezmény miatt még nincsenek benne az összeírásban), Veres Várt már lakják németek is.
Marad a sváb vagy türingiai feltételezés, ezt ha a német telefonkönyvi kutatás alátámasztja, akkor jól okoskodtunk. Már az elég, ha ott gyakori, nem kell a legtöbbnek lenni.
a Fliegauf milyen név? (a topikban nem találtam). Úgy értem, nyilvánvalóan német alakú, de talán lehet konkrétabban lokalizálni (északnémet, délnémet, kárpátnémet, dunaisváb, zsidó, ...)
Ahogy átfutottam, a magyar Wikipédiára (írom mint néha magam is cikkíró) nem jellemzően erős cikk, köszönet a készítőinek.
Valamennyire ismerős a bukovinai székelyek története, Istensegítstől Horthyváráig és tovább. Megemlítem, hogy javarészt azok 'hajtották el' őket a Bácskából, akik helyére korábban odaköltöztették őket. Aztán Tolnában-Baranyában a maradék/egyenként visszatérő svábok ismét azt éreztették velük, hogy beleültek a vagyonukba - az "Együttélés" Gyarmathy Líviától nagyszerű antropológiai film! (+Andrásfalvy tanulmányai.) Nyomorúságos k-európai történet. (Sír az út előttem...)
Ich bin ein bukowiener, mondhatnám JFK után szabadon. (s ez esetemben a székely ősök mellett még németül is megállna, a mutti, nekem dédnagymama ugyanis német volt) Tisztában vagyok a családom (őseim) történetével, ezért is járok e topikba :)
Értettem én Istvánt is, s az 1952-t is a nevében.
Konkrétan az anyai ágra kérdeztem (annyit közölt, az apai nagyapja 1895-ben Tevelen született, semmi egyebet, hogy elszármaztak-e később, vagy a nagyapa, vagy az apja, nem írt, így igencsak esélyes, ill. nem kizárt az érdeklődésem tárgya)
Elnézve a wiki Tevel szócikkét, a XVIII. sz. végén szinte teljesen németeklakta falu volt, horvátok megjelenése, ha egyáltalán összeköthető ama szlavóniai családdal, a XIX. sz-i mezővárosi fejlődéssel függhet össze.
Ez az oldal szépen leírja azt is, hogy az 1945-ös események nem telepítés volt, hanem 'elhelyezés' (Bácskából a szerb partizánok 'hajtottak el minket')
Nagyon gyanítom, hogy a név eredete a német Barfuß (Barfuss, Parfuß, Parfuss), 'mezítlábas' jelentésű név. Elég elterjedt, felnémet területen gyakori (főleg az írásképben) való zöngétlenülése a sztenderd zöngés zárhangoknak (ejtésben inkább mediális lesz, szóval az eredendő zöngétlentől még (kicsit) különbözik).
r > l váltás előfordult a magyarban (v.ö. Erker > (erkél) > erkély), de ezen név esetében inkább viszonlag "újkori" elhallás.
Az az előfordulás a http://www.demog.berkeley.edu/croatia/Birth/cern.birth.uni oldalon van, aminek tartalmát úgy tudod megfejteni, hogy az egyes / jelekkel tagolt szerkezetben 'addig mész vissza', míg nem 'beszél' a tartalmáról. Ez a http://www.demog.berkeley.edu/croatia/ oldalon már meg is történik. Konkrétan UC Croatia Project (UC=University of California, azaz a Berkeley Szláv és Kelet-európai tanulmányok kutató központjában az 1980-as évektől vezetett project), nagyon kiterjedt az 1700-1900 éveket átfogó társadalomtudományi program - vszeg az amerikában élő horvát származású/identitású egyének lelki ápolására (ha már asszimilálódni necesse est)
A konkrét adatbázisban közép-Szlavóniai anyakönyvek szerepelnek, viszont csak 7 parókiáról, a mintavétel tehát kicsi, így nem is reprezentatív. Azok közt tényleg szerepel, konkrétan Cernik településen a születési anyakönyvekben (az, hogy mely települések vannak még feldolgozva a Basic data oldalra kattintva tudod meg.)
Viszont Maria Mikalacz nem cerniki, egyrészt ős szülőanyja az újszülöttnek, s a férjével az utolsó oszlop szerint cernik környékére egy másik településre valók, méásrészt nincs benne sem a házasságiban (ebből gondolom hogy amúgy nem cerniki), sem a halottiban. Cernik távol esik magyarlakta vidéktől, a felszármazás az északi Tolnába érdekes és sajátos lenne. Javaslom az időben visszafelé kutatást (Tevel kapcsán felmerül bennem a kérdés - csak úgy ;-) -, bukovinai őseid nincsenek?)
"Hol kezdjek kutatni, ha érdekel a család eredete ?"
Örülök , hogy rátaláltam erre a fórumra. Most vagyok itt először.
Szívesem venném, ha valaki találna a nevem eredetére vonatkozó bármilyen eligazítást " MIKÁLÁCZ " A Gurigába beütve kidobott egy angol nyelvű lapot ( sajnos nem beszélek idegen nyelvet ) ahol szerepel egy Mária Mikalacz név, talán Horvátországhoz kapcsolódóan.
Apai nagyapám 1895-ben Tevel község Tolna megyében született, katolikus.
Hol kezdjek kutatni, ha érdekel a család eredete ?
Kicsit utánanéztem a Google-ban Palfus formában. Azt állapítottam meg, hogy csak 3 nyelvben van rá találat, a magyaron kívül szlovákban (ott is személynév), és angolban. Úgy tűnik, Amerikában előfordul, mint személynév, de a fellelhető személyek ott születtek.
A Pálfusz magyar taláélatok ebből a topicból valók.
Tény és való, hogy szláv vagy török eredetű lehet. Bileca Bosznia-Hercegovinában, Bilca Bukovinában, Bilke Kárpátalján, Bilece (Sanliurfa) Törökországban van.
Nem tudok LvT-vel vitatkozni nyelvi kérdésben pláne, hogy ő nem gondolt anno a szlávra a Bilek esetében, hanem egyből egy másik , konkrétan török eredetet favorizált, nekem elsőre a Fehér jelentésű/származtatású Bili, Billi, Bielik nevek jutnak az eszembe, e körül etimologizálnék...
Üdv a topikolóknak!
2002-ben LvT a Pellek név kutatásánál eljutott a Bilek névhez. Mint írta:
„Bilek: oszmán-törökül 'csukló, ököl' jelentésű.”
2004-ben egy Joe Bilcze nevű amerikai kérésére Erdős Bertold végzett kutatásokat Bilcze és Bilecz családok nyomában Szatmárnémeti, Huszt és Beregszász környékén. Bileczekkel találkozott élőben és a temetői sírfeliratokon is.
Ismereteim szerint Bilecz nevű családok Kárpátalján, Munkács, Királyháza környékén elég gyakoriak, míg a Dunántúlon egy családról tudok, amely a koppányszántói ágból indul ki az 1800-as évektől.
Érdekel a Bilecz név eredete, mivel a világban igen sok Bilecz, Biletz, Bilcze, Bilke, Bilkey, Bileczki stb változatban fordul elő és helyiség-, patak nevek is találhatók, mint: Bilke, Bilca stb.
Tud ebben valaki segíteni?
> Köszi, igen jut eszembe találkoztam már Kulikkal is, bár azok nem voltak magyarok.
Kulich Gyula (Békéscsaba, 1914. jan. 20. – Dachau, 1944, karácsony): a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője, szabósegéd.
