És ez hogy működik? Hosszas egyeztetés, levelezés és telefonálás, bürokrácia sűrű erdeje, igazolványok és engedélyek? Mennyire jófejek? Ha már egyeztettünk, simán csak odamegyek mondjuk Udvardra az önkormányzathoz, és magyar állampolgárként kutakodhatok az 1910-es évek iratai között, mondván, hogy az ükapám meg az ükanyám házassági anyakönyvét keresem? Bárkitől kérdezem itt a topikban, hogy van-e szlovákiai állami anyakönyvek kutatásában személyes tapasztalata - próbáltam visszakeresni a korábbi 14 424 hozzászólás közül, de ez nem könnyű...
(Amúgy a FamilySearch-ön találtam olyan felvidéki, konkrétabban csallóközi anyakönyveket, amik 1895 utániak. A Felbár/Horný Bar településhez tartozó Nagybodak/Bodíky anyakönyvei például 1910-ig vannak fent. Odavalósi az egyik ágam, bár régen elszakadtak onnan, és inkább a sokat emlegetett Udvard lenne fontos, de pechemre ott 1895-nél későbbi cuccok nincsenek fent.)
A Tolna-megyei Levéltár rendelkezett anyakönyvek, papír alapú dokumentációk mikrofilmre viteléhez szükséges felszereléssel, laborral. Így az ország több megyéjének anyakönyveit itt fotózták mikrofilmre.
Kedves marharépa; a parlamenti tájékoztató szolgálat szívesen elküldi a vonatkozó törvényt.Először egy forma levelet küldenek,és néhány nap múlva magát a törvény szövegét.(Teljesen érthető nyelvezet,nem kell félni.Nem is hosszú.)
"Magyarország, a katolikus egyház Records, 1636-1895," index, FamilySearch (https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/XCY1-QL5: érhetők március 1, 2015), Mathias ... , február 15, 1798, a keresztség; hivatkozva Jánoshida, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Magyarország, Tolna Megyei Levéltár, Budapest [National Archives, Budapest]; FHL mikrofilm 688.193.
Mit keres Tolna megyében egy JNKSZ megyei anyakönyv? Messzebb nem tudtám volna vinni? Nem tudok oda elmenni. Közelebbi lehetőség nincs?
A még egy kérdésedre a válasz: ennek csak Isten és a mormonok a tudói....
De úgy tudom, hogy a mormonoknak nincsenek felvidéki polgári anyakönyveik felvételezve, csak egyháziak - így familysearch-ön egy jó darabig nem kell keresni ezeket nagy valószínűséggel.
de nagy valószínűséggel, ha azokban szeretnél kutatni, jóval kevesebbet fogsz tudni kézbe venni, mint amit a FS-ön elérsz jelenleg. Ennek oka: a tavaly életbe lépett új anyakönyvi törvény által bevezetett új korlátozások, amit ráadásul egyes levéltárak még meg is fejelnek.
Ami pedig az anyakönyvek adattartalmát illeti - mindegy, hogy egyházi vagy állami, elírások, tévedések mindegyikben lehetnek.
Nekem az a kérdésem, hogy a FamilySearch-ön fent lévő másodpéldányok eredetije hol van?
Fizikailag, maga a könyv. :)
Én Borsod- és Hajdú megyét kutatom, de minden tekercset a hódmezővásárhelyi levéltárban filmeztek.
Ráadásul találtam eltérést a helyi lelkészi hivatalban lévő anyakönyv és a fs-ön megtekintett másodpéldány között (még ha oda is írják minden év végén, hogy "az első példánnyal való megegyezés hiteléül"), ha ha.
Érdeklődöm, hogy kutatja-e valaki közületek / ismerős-e valakinek ez a vonal?
Ha valaki hasonlóan ezt a vonalat kutatja, nagyon örülnék, ha felvenné velem a kapcsolatot. Kiterjedt ősfánál járok, és a legtöbb benne szereplőről van személyes információm, de még mindig vannak sokan, akikről csak a nevüket tudom, ill. vannak hézagok is a fában.
Szabolcs megye és a Felvidék:
Nyíregyháza, Ófehértó, Demecser, Székely, Vasmegyer, településein élő
Nyírbogdány, Sényő települések és környéke (Érhát??)
Márton, Ács, Balogh családok.
((római kat.))
Felvidék: Barcza, Kosice, Gňazdá településeken élő
Matirko, Schlachta családok.
Az Ignéczi Ferencz - Bakos Eszter (Demecser? Várpalota??) házasság leszármazottai különösen nagyon érdekelnének, mert Ignéczi Ferencz (sz: 1914) egyik (fél)testvére még él!!!!!!!!
A Petneházán nevelkedett/született (?) Ujlaky Otilia - Pethő József kemecsei nemesi családok szintén nagyon érdekelnének!!!!!!
Ha bárki kutatja ezeket a családok, vagy akár érintőleg is, de találkoztak ezekkel a nevekkel, tegye már meg legyen szíves, hogy felveszi velem a kapcsolatot.
"Family Search-re érdemes regisztrálni? Én nagyon sok ágat kutatok, elég terebélyes mindegyik, ezért időigényes és fárasztó böngészni, egyenként lementeni az oldalakat meg méginkább. Ha már lementettem, egyrészt nem veszhet el, és bármikor újra megnézhetem, másrészt a saját gépemről könnyebb is böngészni, na de egy közepes méretű falu többezer oldalas anyagát lementeni meglehetősen lélekölő. Szóval van valami előnye a regisztrációnak?"
Vannak gyűjtemények, amelyeket csak regisztrációval nézhetsz meg. Tehát már csak azért is érdemes.
Ha jól rémlik, a horvát egyházi is ilyen. Már amennyiben érint az az oldal. :)
Ha regisztrálsz akkor GEDCOM-file is feltölthető, és amennyiben keresel, akkor másokéban is mutatja a találatot. (Pedigree-adatbázis?)
De... online "kellene" magát a fát összepakolni? Azt kétlem.
Szerintem erre sokkal jobb egy komoly(abb) szoftver, és később az azzal előállított adatbázist/fát feltölteni az FS-re.
Még a szoftverek is nyögvenyelősek, hát még az FS beépített rendszere.
Bár számomra nem a szoftverek rosszak, hanem inkább a megjelenítés szegényes.
1. Ha ott készítesz családfát, hozzá tudod szúrni az anyakönyv képét.
2. Ha névre keresel, baromi gyorsan találhatsz testvéreket is, szerintem ez egy nagy előny. Beírod a szülők nevét, és lehet, hogy találsz olyan testvéreket is, akiket sok-sok átlapozás után, kvázi a szerencsével találnál csak meg.
3. Otthonról, kényelmesen megy, nekem ez elég nagy segítség. Végig tudom gondolni nyugodtan, lehet-e rokon, vagy kizárhatok egy-egy ágat, sokkal felkészültebben lehet esetleg majd mikrofilmezni.
4. Találkozol sok-sok névváltozattal.
5. Ha találsz valakit a keresztleveleknél, rögtön látod a filmszámot, oldalt, sort, hogy hol keress majd rá az "igazi" levéltárban.
Hátrányai:
1. Amiket leírtál, tényleg elég macerás lapozgatni, megvárni, míg betölt, de monitorhoz méretezéssel és egy helyben tartott mutatóval közben filmet is tudsz nézni kis ablakban. :)
2. Én pl. a görög katolikusokkal kicsit meg vagyok lőve.
Ha regelsz, tarts egy .txt-t kéznél, hogy felírd, melyik adagot nézted már végig, mert nem "jegyződik" meg.
Family Search-re érdemes regisztrálni? Én nagyon sok ágat kutatok, elég terebélyes mindegyik, ezért időigényes és fárasztó böngészni, egyenként lementeni az oldalakat meg méginkább. Ha már lementettem, egyrészt nem veszhet el, és bármikor újra megnézhetem, másrészt a saját gépemről könnyebb is böngészni, na de egy közepes méretű falu többezer oldalas anyagát lementeni meglehetősen lélekölő. Szóval van valami előnye a regisztrációnak?
És még egy kérdés a Felvidékkel kapcsolatban: az 1895 utáni, polgári anyakönyvek fent vannak, fent lesznek valahol, valamikor a neten, vagy ezeknek a kutatásához ki kell utazni?
Akkor már csak 1 esélyem van, hogy a Nagynyulfalui r.k. papi jegyzésnél ,születésénél , esetleg bejegyezték , hol nősült, ezt sok helyen láttam.Ha nem akkor eddig jutottam :)
olyan kérdésem lenne felétek, hogy a 1800-as években polgári halotti anyakönyvi kivonat lehetett e? lehet hogy hülye kérdés, de a papit megtaláltam, én Tényőn kutatok, elég jól állok, csak picit megtorpantam, felmenőm Sándor János , 1809 júliusában meghalt, csak sajnos nincs ott hol született, korából ugye kiderült hogy 1734ben született, s Nagynyulfalun meg is találtam egy ilyen , 1734 júliusában, Joanned Sandál, valszeg ő volt az első aki megváltoztatta a nevét Sándorral , de ez csak akkor derül ki ha megtudom hol született, esküvője 1770ben volt Tényőn, felesége Molnár Chatarina, Kajárpécen meg is találtam a születését 1750ben, s halálát 1795ben tényőn, szal akkor hogyan is tovább?kell a születése :)
Köszönöm a választ, sajnos én az evangélikus egyházhoz tartozó családomat kutatom, főleg Szarvas területén, a róm. kat. vonal Törökszentmiklós, Csépa terület. A fő vonalam a Búzás, Juhos családok.
Igen, tényleg magyar vezetéknevűek voltak a házastársak. Ez egy olyan ellenérv, ami egyenértékű az én ezer sebből vérző érveim bármelyikével - ahogy te is, úgy én is csak ötletelek, találgatok.
Azért különösen érdekes számomra a családfámnak ez az ága, mert egy idős Zsuzsa vezetéknevű rokonom is kutatta, már amennyire lehetőségei engedték (távoli országba szakadt), és valahogy ő is úgy van ezzel a családnévvel, mint a viccben az állatkertbe tévedt székely bácsi a zsiráffal: "ilyen állat márpedig nincs". Ő talált egyszer egy másik Zsuzsa nevű családot, Zsuzsa Mihály énekes (az egyetlen, valamennyire ismert Zsuzsa) családját, akik Nógrád megyéből származnak, illetve később én találtam rá a már említett Békés megyei Zsuzsákra. Több családról nem tudunk, és a rendelkezésre álló infók alapján egyikkel sem vagyunk rokonok, legfeljebb bizonyos családtagok bizonyos vonásai hasonlítanak, de ez csak a mítosz (mármint hogy minden Zsuzsa rokon) táplálásához elég, és nem bizonyít semmit.
A szláv eredet nemcsak a szőke haj meg a jellegzetes kerek arc, illetve a felvidéki származás miatt ütött szöget a fejembe, hanem a többi udvardi, szlávos vezetéknevű felmenőm (Gubo, Kondicz, Maczko, Zatyko), illetve az Udvardon élő többi szlovák, a magyarokkal persze keveredő, többé-kevésbé asszimilálódott család miatt. Udvardra, ahogy sok más magyar településre, a török pusztítás után érkeztek cseh, morva és más nemzetiségű telepesek, mivel a magyar lakosság egy része elpusztult vagy elmenekült. Maradtak persze magyarok is, sőt érkeztek újak, és ahogy írtam is, a település magyar többségű volt, sőt ma is az. Én is úgy gondolom, hogy a Zsuzsa egy magyar család, vagy ahogy te is felvetetted, elmagyarosodott. A mi családi emlékezetünkben amúgy sincs benne semmiféle szláv identitás, senki nem emlékszik szláv felmenőkre, sőt még egyfajta halk gyűlölet is van a szlovákok iránt Trianon meg az azóta eltelt időszak bűnei miatt. Ehhez képest vicces, amikor "csehszlovák" (amúgy magyar nyelvű, magyar identitású) rokonokról beszélnek, de hát nálunk néha a székelyeket is románnak nevezik.
Van az a vicc, hogy "a szlovákok azok a csehek, akik beszélnek magyarul". Az én fiatal felvidéki magyar ismerőseim egy részének is szlovákos hangzású neve van. Tudathasadásos állapot lehet, hogy szlovák állampolgárok, beszélnek szlovákul és magyarul is, szlovákos családnevük van magyar keresztnévvel, és magyar identitással rendelkeznek. Persze nekünk, magyarországi magyaroknak nehéz megérteni, mit jelenthet szlováknak vagy felvidéki magyarnak lenni. Amúgy is érdekes, hogy a cseh, a szlovák és a lengyel nyelv között kevesebb a különbség, mint mondjuk a saját országgal nem rendelkező katalánok és pláne a baszkok nyelve és a spanyol között. Ez a terület, ahol Udvard is található, korábban Morvaország része volt, aztán ezer évig Magyarországhoz tartozott, ki tudja, milyen nemzettudattal rendelkeztek az ott élők, és mi különböztette meg őket a csehektől vagy a morváktól. Mivel sem történész, sem nyelvész nem vagyok, ez nekem ugyanúgy nem kristálytiszta, mint hogy mi a különbség kasubok és lengyelek, ruszinok és ukránok, sokácok és horvátok, vagy éppen székelyek és magyarok között. Mármint miért és hogyan váltak külön vagy éppen olvadtak egymásba, és melyikük hogyan őrzi vagy éppen nem őrzi identitását. Az logikus, hogy anno a Nagy-Magyarország északi vármegyéiben élő szlovákok egy része beházasodott, beleolvadt a magyarságba, másik részük pedig őrizte nyelvét, és tudatában maradt származásának, mint ahogy most a felvidéki magyarsággal is ez történik.
Visszatérve az eredeti témára: a Zsuzsa simán lehet magyar név, zsinórban legalább öt generációnyi Zsuzsa nevű felmenőm élt Udvardon, magyar feleségeik voltak, valószínűleg mindannyian magyarul is beszéltek, legfeljebb a nagyon távoli múltban szakadhatott ki valamelyikük egy szláv, vagy ki tudja, milyen közegből. Egyébként éppen a fent emlegetett idős rokonom pendítette meg egyszer azt is, hogy az ő nagyapjának, az én dédapámnak, aki marhakereskedő volt, és állítólag remek üzleti érzékkel rendelkezett, talán zsidó vér is csörgedezhetett az ereiben. Ez megint csak olyan feltételezés, amit nehéz lenne bizonyítani úgy, hogy az 1700-as évek végégi ellátva kizárólag katolikus ősöket találunk az anyakönyvekben. Zsidó identitásnak amúgy szintén nincs semmi nyoma a családban, ugyanúgy, ahogy szlávnak sincs - persze ennek oka a "sikeres" asszimiláció is lehet.
(A családom egy másik ága Jaksa vezetéknevű, ahogy régebben szintén írtam erről a topikban, és ott hasonló a helyzet. Szűkebb családi körben nálunk senki nem mondaná magáról, hogy mondjuk szerb származású, de a Facebookon találtam cseh, lengyel, szlovén, szerb, horvát és montenegrói Jaksákat, ami meg a magyar találatokat illeti, a többség dél-alföldi és dél-dunántúli. Az én Jaksa felmenőim történetesen Tolna megyeiek, leveleztem is odavalósi Jaksákkal, sőt évekkel ezelőtt szerencsésen meg is találtam a rokonságom egy részét. Az egyik lány mondta, hogy valószínűleg délszláv, talán rác vagy szlovén eredetű a név. Volt olyan Jaksa nevű távoli rokonunk, aki az 1920-as években Jánoshalmira magyarosította a nevét, ami szintén nem bizonyít semmit, de érdekes adalék.)
Megnézve az udvardi Zsuzsák házastársainak nevét, nekem főként magyar hangzásúnak tűnnek, ami alapján én azt mondanám, hogy magyar, vagy legalábbis elmagyarosodott családról beszélhetünk. Ugyan nem tudok szlovákul, és a nevek eredetének kutatója sem vagyok, de ha jól tudom a szlovák betűt s-nek ejtik. Ez alapján tehát elvárható lenne, hogy egynél (ennyit találtam a keresztelésiben) több Susa-t, Suska-t találjunk az anyakönyvekben. (Persze ez nem több ötletelgetésnél.)
Én nem fogadnám el azt az érvet, hogy azért lennének szlovákok, mert Békéscsabán és a környékén sok szlovák lakott, és élt ott egy Zsuzsa család is. Még ha ki is derülne valahogyan, hogy rokonok vagytok, és ugyancsak a mai Szlovákia területéről származtak el, akkor sem lenne bizonyított, hogy szlovák a család, mert miért ne vándorolhatott volna be a szlovák családokkal egy-kettő (több) magyar, német, izraelita stb. család is?
Csupán arról lehet szó, hogy a korai időszakban a névváltozatok közül még nem állandósult a Zsuzsa. Hogy melyik volt az eredeti azt nem tudom, mindenesetre már a Zsuzsa-Balla házasságkor a férjet, mint Zsuzsa-t jegyezték be. (János nevű fiúk keresztelésénél (1798) az apa vezetékneve Zuzza, majd a gyerek a házasságkötésekor, mint Zuska szerepel, 1877-es halálakor, már mint Zsuzsa íratott be.)
egyháziból csak a r.kat és ref. keresztelések egy része van fent és elenyésző zsidó.
de vannak hiányok - akár adott településen belül is. tudok olyan létezőanyakönyvről, ami nem lett lemikrofilmezve sem - valamiért kimaradt a szórásból, és nem a nagyon rossz állapota miatt.
illetve sok anyakönyv megsemmisült - erről a wikipédián van lista
Ebben nagyon tudatlan vagyok, de érdemes lesz utána néznem, mivel eddig nemesi címre nem gondoltam, mivel eddig papok és kereskedők kerültek az utamba.
A kutatási területem Ausztria (Graz, Bécs, ) Lichtenstein, Pozsony.
Még egyszer köszönöm, hiszen ez az info máris továbblendített.
Hasonló gondolataim voltak, csak az elképzelhető, hogy valaki 1840-ben született és így használta a nevét? Kapni lehetett ezt a névhasználatot vagy öröklődött? A férfi egyébként ezredesi rangban volt.
Nyilván ezt az tudja aki a katonai dolgokban járatosabb mint én.
