...igazad van, általánosító volt a fogalmazásom (úgy csináltam, hogy átállítottam a gugli beállításait szlovák nyelven írodott oldalak közötti keresésre, mert előtte a sok Durcan találat miatt besokalltam - s így már csak 3 előfordulást adott fel:)
Úgy tűnik, téged átvertek, vagy magad konfabulálsz.
A Gyökérháza találatok a Google-ban, egy kivételével, tőled erednek, az egyetlen forrás pedig egy a névtanban számomra ismeretlen mű szolgáltatja (találhatósága:
Obec sa spomína od roku 1393 ako Georklehataya, z roku 1474 ako Dyworchyna, z roku 1488 ako Durczina, z roku 1598 ako Giurczina, z roku 1808 ako Jurčina, z roku 1922 ako Ďurčina, maďarsky Gyurcsina, Györkeháza.
Apropó helységnévtárak Vályi Andrásnál (1796) Gyurcsina, (alatta linkelhető) Fényes Eleknél (1851) is Gyurcsina, s mint a wiki szócikk írta 1899 az is maradt.
Az 1902-es helységnévtárban egy Gyökéri van - Temesben. 3 lappal arrébb van a keresett, még mindig Gyurcsina.
Amúgy nem régies forma, hanem mint írtam más írott alakban létezik (a vége -an), az általad idetett művi képzés, átírás, nem pedig a személynevek kialakulásának módján kialakult írott alak.
Amikor azt írtam, hogy átirat a szlovák sajtóban, nem azt jelenti, hogy így használják mindenhol, hanem csak azt, hogy ott fordul elő csak ilyen alakban és csak a miniszterelnök személynevének átirataként. Téves az átírás, persze, nekem azt sugallja, hogy jozo jozo-nál is (vagy akitől vette) az 'írjuk vissza szlovák(os)ra a szlovákul hangzó nevet' elv működött.
Ďurčan szlovák személynév amúgy létezik.(ennek viszont kemény a vége)
Én a magyar szabályzást, miszerint latinbetűs írású nyelvből nem írunk át kiejtés szerint, európaibb gondolkozásnak vélem :-)
Igaz, ezt az elvet egy néppel szemben egyre ritkábban követi a magyar média: a szerbeknél, pedig nekik továbbra is párhuzamosan van mind a cirill, mind a latin írás...
("Milosevics"-nél mindig feláll a szőr a hátamon, ill. jobbik esetben csak ez a reakcióm).
A Ďurčaň írott alak a miniszterelnök személynevének átirata a mai szlovák nyelvű sajtóban. Ilyen írott alakban szlovák név nincs is. Semmi köze lakosnévhez, azok képzése teljesen más nyelvtani szabályokat követ
Ďurčiná amúgy sem Gyökérháza, hanem Györkeháza. pestiesen: Mecsoda különbség! (több figyelmet és pontosságot a közéleti témákban. Köszönöm)
Megjegyzem még Györkeháza neve Györk, ill. Györke magyar személynévből ered, a szlovák elnevezése a magyar hangalak átvétele (van sok ilyen odaát is, meg itt is) Azaz feltevésed emiatt amúgy is fából vaskarika lenne.
A legegyszerűbb lenne valami német on-line telefonkönyvben megnézni az előfordulások szórását, akár itt (99 találat), akár az itt megjelöltek valamelyikén. (vagy összerakni egy adatbázisba, kiszűrve az ismétlődőket). Nagy meló.
Gondolom magyar megközelítésből kérdezed, erre akkor elég a magyar tudakozó.
Ebben 4 találat van és Csobánka felé mutat. Ez viszont kis minta. De ha igaz a származás, akkor Csobánka honlapja szerint "A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban "Német Mihály molnárt" név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut."
Messze nem biztos, hogy csobánkai a család, lehet akár a környékről más is, s még az sem biztos, első közelítésnek mindenesetre jó. Túl kicsi a minta (vagy kiköltözte(tté)k 1945 után a leszármazottak javarészét)
Az időtényező miatt a környéken gondolhatunk Pilisvörösvárra is "1689-ben svábokat telepítettek le, akik megalapították a mai Vörösvárt", az is erősíti az egyik feltevést.
Az 1715-ös összeírásban (www.arcanum.hu/mol) Csabanka még szerbek lakta (vagy lakják már a svábok is de az akkor 'szokásos' adókedvezmény miatt még nincsenek benne az összeírásban), Veres Várt már lakják németek is.
Marad a sváb vagy türingiai feltételezés, ezt ha a német telefonkönyvi kutatás alátámasztja, akkor jól okoskodtunk. Már az elég, ha ott gyakori, nem kell a legtöbbnek lenni.
a Fliegauf milyen név? (a topikban nem találtam). Úgy értem, nyilvánvalóan német alakú, de talán lehet konkrétabban lokalizálni (északnémet, délnémet, kárpátnémet, dunaisváb, zsidó, ...)
Ahogy átfutottam, a magyar Wikipédiára (írom mint néha magam is cikkíró) nem jellemzően erős cikk, köszönet a készítőinek.
Valamennyire ismerős a bukovinai székelyek története, Istensegítstől Horthyváráig és tovább. Megemlítem, hogy javarészt azok 'hajtották el' őket a Bácskából, akik helyére korábban odaköltöztették őket. Aztán Tolnában-Baranyában a maradék/egyenként visszatérő svábok ismét azt éreztették velük, hogy beleültek a vagyonukba - az "Együttélés" Gyarmathy Líviától nagyszerű antropológiai film! (+Andrásfalvy tanulmányai.) Nyomorúságos k-európai történet. (Sír az út előttem...)
Ich bin ein bukowiener, mondhatnám JFK után szabadon. (s ez esetemben a székely ősök mellett még németül is megállna, a mutti, nekem dédnagymama ugyanis német volt) Tisztában vagyok a családom (őseim) történetével, ezért is járok e topikba :)
Értettem én Istvánt is, s az 1952-t is a nevében.
Konkrétan az anyai ágra kérdeztem (annyit közölt, az apai nagyapja 1895-ben Tevelen született, semmi egyebet, hogy elszármaztak-e később, vagy a nagyapa, vagy az apja, nem írt, így igencsak esélyes, ill. nem kizárt az érdeklődésem tárgya)
Elnézve a wiki Tevel szócikkét, a XVIII. sz. végén szinte teljesen németeklakta falu volt, horvátok megjelenése, ha egyáltalán összeköthető ama szlavóniai családdal, a XIX. sz-i mezővárosi fejlődéssel függhet össze.
Ez az oldal szépen leírja azt is, hogy az 1945-ös események nem telepítés volt, hanem 'elhelyezés' (Bácskából a szerb partizánok 'hajtottak el minket')
Nagyon gyanítom, hogy a név eredete a német Barfuß (Barfuss, Parfuß, Parfuss), 'mezítlábas' jelentésű név. Elég elterjedt, felnémet területen gyakori (főleg az írásképben) való zöngétlenülése a sztenderd zöngés zárhangoknak (ejtésben inkább mediális lesz, szóval az eredendő zöngétlentől még (kicsit) különbözik).
r > l váltás előfordult a magyarban (v.ö. Erker > (erkél) > erkély), de ezen név esetében inkább viszonlag "újkori" elhallás.
