Ez a fenyér nem valami nyelvújítás korában "fölmelegített" tájszó? Különben ha a fenyvesek altalajára gondolok, meg arra, hogy milyen károkat okoz a feketefenyő a lehullott tűleveleiben, akkor kézzelfogható a kapcsolat.
Szerény idiolektusomban a berek semmire sem használatos:) Tudom, hogy helyenként vízi világot jelentett, mint a Téli berekben. Az irodalmi nyelvbe érzésem szerint ettől némileg eltérő, 'vízparti fás rész' jelentéssel került be az "érzékeny" irodalom korában, melynek szélén a kegyes elpilledhet. (De ld. illa-berek, nádak erek és ungon-berken.) A liget főleg a Városligetet jelenti (ld. még lizsé), ill. valószínűleg, éppúgy mint scasc, használom a ligetes szót is. A páskom pedig latin.
a p hanggal kezdődő szavaink nem lehetnek finnugor eredetűek, mert a proto-finnugor szókezdő p a magyarban f-fé változott.
Ettől még éppen lehetne, mert az uráli ősnyelv meg az obi-ugor szétválás között azért volt néhány ezer év, amikor kialakulhatott volna a finnugor szókezdő p.
Csak a szókezdő helyzetű p, vagy úgy összességében minden p hang?
Uráli eredetű magyar szó belsejében a p szerintem finnugor *pp-ből származik.
a pagonyról jut eszembe, hogy a p hanggal kezdődő szavaink nem lehetnek finnugor eredetűek, mert a proto-finnugor szókezdő p a magyarban f-fé változott.
Csak a szókezdő helyzetű p, vagy úgy összességében minden p hang?
Nem az első, természetesen. Az 1994-es kiadású EWUng etimológiáját másolja. Ott – újfent természetesen – szakirodalmi hivatkozás is található, a TESz-nél újabb forrást kettőt is ad. Tehát még azt se lehetne mondani, hogy az EWUng-é az új etimológia, de az első magyar etimológiai szótár, amely a vendég-et az olaszból származtatja, mindenképpen az EWUng – a Magyar értelmező kéziszótár új kiadása is átveszi ezt a származtatást.
A Zaicz-féle szótárról jót lényegében nem lehet sajnos elmondani. Nem tekinthető tudományos alkotásnak. (Ettől persze nem tudománytalan, de az önálló szellemi termék volta felettébb kétséges, de mint kompiláció se túlzottan megbízható.)
Egész konkrétan a vendéget már nagyon régen a vend népnévből (illetve annak pl. német folytatásaiból) eredezették, 'idegen' jelentésen keresztül. Ez a népnév, melyet a germánok szlávokra használtak, az ókori veneti törzs nevéből ered, amely Velence (Venedig nálad) nevét is adta. Ilyesformán összefügghet, bár ezt már a rég felállított elmélet is így mondta, ám a Venedigből, Velence német nevéből (képzők nélkül) biztos nem származhat jelentéstani okokból.
Namost Milne Micimackója előtt ti használtátok egyáltalán ezt a szót?
---
Neked gyermekkorodban nem volt meg?
:o)
Pagony - Bizonytalan eredetű, de talán szláv jövevényszó. A TESz szerint ennek súlyos jelentéstani akadályai vannak, míg a Zaicznál már csak nem teljesen meggyőző.
Magánvéleményem, hogy a 'súlyos' egy kicsit súlyos jelző, a Zaicz-féle meghatározást tartom korrektnek.
Ti. én azt tapasztalom, hogy ahány jelentéstani irományba akadok, az mind másként próbálja megfogni, meghatározni a jelentést. Ezen a téren még nincs kikristályosodott szemlélet. Ekkor pedig egy ilyen kemény minősítés eléggé tudománytalan, szubjektív. Gondolom nem véletlenül finomodott a Zaiczban.
