A Familyn, Törökszentmiklós 1938-47 közötti polgári halotti anyakönyvei hiányoznak, pedig a tartomány 1932-53-ig van megadva. Valaki esetleg tudja miért? A megsemmisült könyvek felsorolásában nem szerepel. Feltöltési hiba lehet?
Nekem Sopron megyében (Kisfalud, Mihályi) és Vas megyében (Répcelak, Csánig, Szombathely környéke) voltak/vannak Szarka nevű felmenőim, rokonaim, de már az 1700-as években is Szarkának írták a nevüket, a Zarka változattal nem találkoztam a családunkban.
Esetleg a dédszüleid keresztelési bejegyzéseit nem találod? Habár Reszneknek nem Rédics a filiája, én mégis Rédicsen találtam egy potenciális dédanyát (a Familysearch indexelésében előfordulhatnak hibák, és talán itt is erről lehet szó, azért írták Raskónak). Lehet, hogy a bejelentő rosszul mondta az anya születési helyét és azért írtak tévesen Reszneket. A kora alapján ő lehet, és egész Zalában nincs más, aki lehetne. (Persze biztos csak akkor lehetsz benne, ha megnézed a házasságukat az anyakönyvben). https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2SX-7FS
A dédapa ő lehet: https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ98-JVC Szarkának van írva a vezetékneve, de a Zarka – Ratkó házaspár egyik gyerekének keresztelésijénél ugyancsak a Szarka név szerepel. A település helyes és az életkor is stimmel.
A hadisír nyilvántartóra elkezdték feltenni idén az első vh.-s hősi halottakat is (hasonlóan megbízhatóak az adatok mint a Verlustliste, vagy a Nachrichten adatai). Azonban nem találok semmilyen utalást arra, hogy fent lesznek-e a dokumentumok képei, mint a II. vh-s adatbázisban, vagy egyáltalán milyen iratokat dolgoznak fel, és a feldolgozásban hol tartanak. Ti tudtok erről valamit ?
Én is csak találgatok, de a 14568-esben előkerült német Kleinhäusler jogállási név tükörfordítása is lehet. A kifejezés olyan házas zsellérre utal, akinek a házához csak kicsi, azaz negyed telken aluli mennyiségű föld tartozott.
Szerintem ez lehetett a legáltalánosabb módozat, hogy az apa után a fia vette át a jobbágytelek (vagy telekrész) művelését. Bár ennek most nem néztem utána, de úgy rémlik, ez örökölhető jog volt.
Csak találgatok! Talán ugyanazt jelenti, mint ugyanebben a korszakban az ország más részein a kisbirtokos-napszámos foglalkozás. Olyan saját földdel rendelkező személyt, akinek gazdasága önmagában nem képes eltartani az érintett családját. Kis házi gazdasága van- és mellette mezőgazdasági napszámosként is dolgozó személyre értendő szerintem.
Mennyire volt megszokott, hogy a jobbágy apa által művelt földet halála után a fia művelhette tovább? Ugyanis az az ősöm akit keresek egy 1770-ben kelt összeírásban még nincs a jobbágyok névsorában, pedig már 1756-ban, 57-ben, 58-ban stb. (a kereső szerint) gyerekei születettek és kb. 40-45 éves lehetett. Viszont egy 1787-as összeírásban már ott van a felsorolásban és 36 holdat művel, megközelítőleg annyit, mint egy azonos vezetéknevű ember 1770-ben, aki már az 1878-as összeírásban nincs megemlítve. A jobbágy helyének minősége is azonos.
Sajnos egyenlőre csak a family által kidobott adatokra tudok támaszkodni ezért vizsgálom ezt a lehetőséget.
Legvalószínűbben talán Koropec (Коропець, lengyelül Koropiec). Esetleg Koropcsik (Коропчик), mert ennek is Koropiec volt a lengyel neve. — NB. Kárpátalján van még hasonló nevű falupár: Nizsnyij Koropec (Нижній Коропець, Alsókerepec) és Verhnyij Koropec (Верхній Коропець, Felsőkerepec).
Sziasztok! Nagyapám Zarka István 1926 ban született Zalaegerszegen. Apukája Zarka István 1898 ban született.Külsősárdon.Zenész.felesége:Horváth Anna.Külsősárd Lenti Rédics térség ami Zalamegyében található a Szlovén határtól csak 5km re.
Zarka István apukája Zarka János született Istvánfalu.Felesége:Ratkó Julianna.Resznek.
Az 1895-1899 közötti házassági anyakönyvvel nem lesz gond. Ha szerencséd van, akkor megtalálod az 1910 és 1914 közötti házassági anyakönyvi bejegyzést is. Ha nem, akkor próbálj meg minél több születési anyakönyvi kivonatot magaddal vinni a polgármesteri hivatalba - szerintem azért remélhetőleg nem lesznek nagyon szigorúak - habár???
Előtte javaslom telefonon érdeklődj az Érsekújvári Járási Levéltárban - szinte biztos, hogy ott tudnak magyarul.Tel: +421 8176420398
Már csak azt nem tudom - és lehet, hogy egyszerűbb a megoldás, csak én bonyolítom túl -, hogy hogyan is tudom igazolni a rokonságot...
Udvardról elsősorban két házasság érdekelne. Az egyik nagyjából 1895 és 1899 közötti, szóval éppen kicsúszik az egyházi anyakönyvezés időszakából, de ahogy írod, illetékfizetés és kérvény kitöltése után ez viszonylag egyszerűen kutatható az Érsekújvári Járási Levéltárban. A másik házasság viszont körülbelül 1910 és 1914 között köttetett, szóval elképzelhető, hogy éppen az udvardi polgármesteri hivatalnál találom meg. Ahol ugye lehet, hogy igazolnom kell a rokonságot.
Mi kell ehhez? Viszek egy személyit vagy útlevelet, amin ott van anyám neve. Oké, de ez még semmit nem jelent, mivel az ükszüleim házasságát keresem. Tehát akkor vinnem kell a nagyanyám személyijét vagy születési anyakönyvét, ahol látható az ő szüleinek neve? És vinnem kell, ha megtalálja valahol, az ő szüleinek, tehát a dédszüleimnek az iratait is, hogy azok végre elvezessenek az ükszülőkig, akiknek a házasságát keresem? Esetleg családfát meg fényképeket is vinnem kell? :)
Bocs, ha hülyeségeket kérdezek, csak látatlanban nem tudom elképzelni, hogy egy átlagos hivatalnok hogyan és milyen részletesen vizsgálja ki az ilyen kutatási kérelmeket.
A civil adatbázisba került fel még Abaúj-Torna és Borsod megyei településekről is születési és halotti bejegyzés. Összesen közel 25 000 tétel. Ha érint még valakit...
Addendum: Feudális-falusi környezetben tehát a Hausbesitzer ’háztulajdonos’ az egyik legalacsonyabb társadalmi státuszú személy jelenthette (akinél lejjebb már csak a házatlan zsellér állhatott). — Polgári-városi környezetben pedig éppen ellenkezőleg lehetett: saját háztulajdonnal rendelkezve vagyonos embernek számíthatott. A Szász Királyság 1840. évi adójogszabályai szerint egy zsellér 2 újgroschen telekadót fizetett, egy nagyvárosi háztulajdonos pedig 2 tallért: ez 24-szeres különbség az utóbbi javára.
A 100 évnél nem régebbi anyakönyvek a helyileg illetékes Önkormányzat Anyakönyvi osztályán találhatóak. Itt valóban igazolni kell a rokoni kapcsolatot. Persze egyénileg ez változó lehet, hogy hol mennyire bürokratikusak. Külön engedélyre nincs szükség, de figyelembe kell venni a hivatalos órákat. Ez helyenként változó lehet.
A 100 évnél régebbi anyakönyvi kötetek a Járási Levéltárakban - Okresný archív - kutathatók (vagyis 1895 és 1913 között)
Kivétel kisebb községekben lehet, ahol több éven keresztül egy kötetbe jegyzik az adatokat.
A Járási Levéltárakban illetéket kell fizetni okmánybélyeg formájában, amely összege 1,50 euró kötetenként. Itt egy kutatási kérvény kitöltése után az anyakönyv szabadon kutatható.
A konkrét esetben: Udvard - mai nevén Dvory nad Žitavou - az 1914 utáni anyakönyvek a helyi polgármesteri hivatalnál, az ennél régebbiek az Érsekújvári - Nové Zámky - Járási Levéltárban találhatóak.
> Az, hogy "háztulajdonos" jogállás szempontjából jelent valamit?
Ilyen részletekben járatlan vagyok, mert én rendszerint csak a nyelvészeti szempontokig mélyedek el a dolgokban. Ezzel együtt úgy tűnik számomra, hogy helye és ideje válogatja azt, hogy mit jelenthet. Ha feudális és falusi környezetet veszünk a magyarországi úrbérrendezés után, akkor talán telek nélküli házas zsellérről lehet szó. Gondolom ezt pl. az alábbi meghatározás alapján: „Häusler: Dorfbewohner, der ein Haus ohne oder mit nur wenig Feld besitzt.”, azaz ’Zsellér: falusi lakos, akinek háza volt, de csak kis földdel vagy anélkül’. Illetve Néprajzi Lexikon: „A zsellér-fogalom egységesülése az úrbérrendezés során következett be. Ettől kezdve a hivatalos szóhasználatban és joggyakorlatban a zsellérség két csoportra: házas (lat. inquilinus) és házatlan (lat. subinquilinus) zsellérre oszlik”.
45. Kleinhäusler ’(negyed telken aluli) földes zsellér’
83. Maurer ’kőműves’
86-87. Hausbes[itzer] ’háztulajdonos’
173. Maurer ’kőműves’
---------------
Nem vagyok a gót kézírás avatott olvasója, de gyakorolni jó feladvány volt, mert szépen kiírtak a betűk. Számomra meglepő, hogy a nevek antiquával vannak írva, még a Name rovatcím is. Ez a váltás még néhol a lejegyzőt is kibicsakította, mert pl. a 34. tételnél a Wagner[in ?] jogállási nevet antiquával kezdte el írni, és csak az n-nél váltott át gót írásra.
Nem is tudtam, hogy a térképek között is vannak összeírások. :D Meg is találtam egyik ősömet, akinek neve, az 1770-ben ugyanarról a faluról készült összeírásban még nem szerepel, pedig akkor már kb. 40 éves lehetett. Egy 1787-es összeírásban viszont már háza, földjei vannak.
