Azért emlékszem annyira pontosan arra a képre a 246-osról, mert Ernő is megjegyezte - meg többször is felmerült kérdésként -, hogy a 246-tól volt kétablakos a konyha. Mint mondtam, a kazán kialakítására már nem emlékszem, de lehetett valóban régi kialakítású. Viszont biztos, hogy füstterelős volt. Egyébként azon a képen egy kicsit másabb beállításba helyezte a masinát a gyári fotós, viszont érdekes módon már azt sem fotószürkére mázolva fotózták, hanem feketére, mint az általad szerepeltetett képet. Egyébként a 246-os már biztos, hogy kétablakos konyhájú volt, ugyanis Ernőtől kaptam egy képet róla aktív idejéből (a Nyugatiból jár ki, a hídról van fényképezve), amin egyértelműen megállapítható a konyha kivitele (a füstterelő mérete kevésbé adja ki magát). Sajnos költözések miatt a képet csak keresem, de nem találom...
Ne is mondd Természetes ,hogy 1943 as gyártási évjáratú mozdony koronás táblával készült
Tiszteletre méltó " szakértő uraim" azt is elmagyarázták ,hogy alutábla nem lehet koronás .A korábbi ezüst 5 pengőst is 1943 tól alumíniumból készítették
Az már persze mellékes ,hogy a füstterelő lemez összeállítási rajza 1943 as dátummal van jelezve.
Emlékszem ez a fotó egyszer már volt téma (lehet a Facebook-on?) és ott a sok "szakértő" hamisítványnak minősítette, "mert nem lehet füstterelős koronás címeres pályaszámtáblával"
Amiről beszélsz az a 424 125 és 126 pályaszámú mozdonyok gyári fotója. Ez a kettő mozdony készült kisérletileg Wagner rendszerű nagy füstterelőkkel. Ezen a két mozdonyon a nagy füstterelő lemezek ugyanolyan alakúak voltak mint a későbbiek amelyeket a teljes sorozatra felszereltek, de kissé kisebb méretben. A 246-os esete azért érdekes, mert a még az 1951 augusztusi Élet és Tudományban a jellegrajza egy magas pályaszámú mozdonyt ábrázol, ezzel szemben viszont néhány idősebb kolléga, akik még megérkezni látták a mozdonyt a Hámán Kató fűtőházba, azt állították, hogy nem volt füstterelős kivitelű. Amiként azt Lompos fórumtársunk is jelezte, régi szerelvényfej nélküli kazánnal volt a mozdony gyártva. Sajnos az általam ismert gyártási jegyzőkönyv amely hiányos, nem tér ki a füstterelő lemezek kérdésére. A 424 125-ről vagy 126-ról 1950-es fotóm van, és az valóban füstterelő lemezes kivitelben látható a képen. Mellékelve beraknám azt a képet amire esetleg Ernő bátyánk gyűjteményéből gondolsz. Ez a 125-ös gyári fényképe. A 246-osról sajnos gyári fotót füstterelőkkel nem láttam.
301-ről keresek képeket, ahol látszik a teteje és mindkét oldalról is le van fotózva, leginkább a 301,006-os érdekelne, nem tudom ezek is eltértek pályaszámonként vagy csak a 301,019-es volt más a füstterelők miatt?
Valamint az a hosszirányban rátett henger:) azt hiszem vízlágyító, mekkora átmérőjű, milyen hosszú volt?
Jól emlékszem, hogy Lányi Ernő gyűjteményében volt egy fénykép, tipikus gyári fotó a 424.246-ról, amin füstterelős volt. A kazán kialakítására nem emlékszem, de arra igen, hogy a füstterelő rövidebb volt valamivel, mint a később alkalmazott, illetve valóban már "új", tehát két ablakos konyhája volt. Meg is jegyezte Ernő, hogy ez volt az első ilyen konyhás masina. Tehát a "magassorozatú" (ha lehet így fogalmazni) 424-esek a 246-tal kezdődtek.
Köszönöm szépen a választ. Értékes információt közöltél, mert ez azt az információt látszik megerősíteni, hogy valóban a 246-os egy korábbi elfekvő készletekben lévő 122-es típusú alkatrészekből összeállított (összeszerelt) mozdony. Multkorában vásároltam egy vasutas papírhagyatékot és abban ugyan hiányosan, de egy jegyzőkönyv részlet is található volt amelyben a Tóti vagy Fóti szerelő brigád -sajnos a pontos név a gépelés elmosódottsága miatt nem állapítható meg- kérelmezi Tamási elvtárs anyagosztályi előadót, hogy engedélyezze egy korábban anyaghiány miatt, illetve anyaghiba (állókazán oldallemez repedés) félretett 424 sorozatú mozdonyhoz való kazán felhasználását a VIT mozdony gyártása céljából.
A jegyzőkönyv szerint ez egy 1944 évben gyártott kazán, ami valóban még régi szerelvényfej nélküli kivitelű volt. A jegyzőkönyv azt is taglalja, hogy a mozdony elkészítéséhez a Telefongyár nem tud adni korszerű négyhengeres légsűrítőt, ezért a gyári készletből csak három hengeres légsűrítővel lehet elkészíteni a mozdonyt. A jegyzőkönyv további oldalait olvasva az is kiderül, hogy a mozdonyhoz szerkocsi gyártására kevés a lehetőség, ezért egy korábbi R típusú S 36 gyári jellegű félkész maradvány szerkocsit tud a gyár anyagosztálya biztosítani a terven felüli felajánlásban elkészítendő mozdony részére.
A továbbiakban sajnos nincs információ, hogy a mozdonyhoz ez a szerkocsi elkészült- e vagy sem.
A konyha is némileg viseltes. Lehet, hogy kapott az eredeti szerkocsi egy gránáttalálatot, és a lökéshullámból jutott valamennyi a mozdonynak is. A szerkocsit kicserélték, de a derék jómunkásemberek most állnak és néznek, hogy idáig stimmel, csak vissza kéne még emelni valahogy... :)
Az biztos, hogy fura szerkezet volt.., még a régi szállítású / nem szerelvényfejes / kazánnal, de már az " ablakos " vezetőállással.
Pár éve rakott ide Tastam egy '70-es évek végi képet, amin látszik messziről egy Bivaly.., Ceglédről Nyársapát felé indulóban.., az én saccom akkor az 246 volt, mert ott van a + VIT-es tábla a konyha oldalán a jobb alsó sarokba.
Ez a mozdony 1951-ben készült a MÁVAG fiataljainak felajánlásából a VIT alkalmából.
Kérdésem tárgya, hogy a mozdony gyártáskori állapota milyen volt? Ugyanis, néhány forrás erről teljesen ellentmondó adatot közöl. Bizonyos források szerint füstterelő lemezzel készült, más források szerint még a régi eredeti kivitel szerint lett gyártva. Az Élet- és Tudomány című lap 1951-ben úgy mutatja be a mozdonyt, mint füstterelő lemezekkel gyártott gépet. Más forrás szerint a 246-os egy korábban gyártott és félbehagyott gyári hiba miatt (állókazán anyaghiba miatt) félretett 424 sorozatú mozdony alkatrészeiből került összeszerelésre olyannyira, hogy a gyárból amikor kijött sem füstterelő lemezek nem voltak rajta és még négyhengeres légsűrítő sem jutott rá.
Érdekelne mit lehet erről tudni. Válaszokat előre is köszönöm.
Az 1912-es átszámozás után (amikor az egyes vasúttársaságok mozdonyait elkezdték "egybeszámozni"), az Ov és az Ok alváltozatok kaptak igen magas pályaszámokat. De az I. Világháborúig "csak" 75xx-es értékeket értek el. A 8xxx-esek már utángyártottak voltak, az 1920-as években. Egyébként a mozdony ránézésre valóban leginkább Ov, 1900 utáni, tehát légszerelvényes állapotban (akkor kezdték a tehervonati gőzmozdonyokat és a kocsikat Westinghouse önműködő fékkel ellátni). Szerkocsiként 3 és 4 tengelyeseket egyaránt használtak az O sorozathoz, viszont ahogy elnézem a képeket, a mozdonnyal ellentétes vége egyiknek sem ilyen.
Utánanéztem, a Bécs - Varsó vasút mozdonya nem lehet. Lengyel forrás szerint azokat a mozdonyokat 1915-ben a visszavonuláskor az oroszok mind magukkal vitték és nem is kerültek vissza. A pályaszámuk háromjegyű volt.
Orosz zsákmány mozdony, talán O sorozatú. A kocsikat is orosznak nézem, a kép Ukrajnában készülhetett 1917-18-ban. A szerkocsi talán nem a mozdony saját szerkocsija. Valószínűleg széles nyomtávú járművek vannak a képen, a normál nyomtávra alakított zsákmány járműveket a központi hatalmak azonnal át is cégjelezték. Lehetséges még, hogy a mozdony a Bécs Varsó vasúté, onnan a pályaszám.
A K.u.K. Heeresbahn xxx-yyy formátumú sorozatszámot alkalmazott, ahol az első csoport a sorozatot a második a folyószámot jelölte. Az említett szám nem illik ebbe a sémába. Ettől persze még hivatalos állagba vétel nélkül lehetett a Heeresbahn mozdonya.
Van két könyvem ami ingyen elvihető. 1974 körüliek. Érte kell jönni, Budapest XVIII. kerületben átvehetőek.
