Az LvT által ránk hagyott 1707 hozzászólásban - túl azon, hogy szerinte - "tipikus szlovák-ukrán alakú szóról van szó. Alakpja a szlk. vika ~ or.-ukr. вика 'bükköny' (< lat. vicia)) lehet, melynek ez a -ko kicsinyítő képzősszármazéka" van két figyelemreméltó mondat: "Az orrhoz úgy jöhet ide esetleg, hogy egyes bükköny- és rokon lednekfajok termése borsóalakú (ilyen pl. maga a csicseriborsó). Ez utalhat az orr alakjára, az azon lévő esetleges dudorra, szemölcsre.
A lednek és a bükköny is pillangós virágú, nem csak a termése, hanem a virág alakja is képzelettársításra sarkall. Mindkét szócikknek csak lengyel változata van (groszek, és wyka !!!) szlovák nincs, a wyka oldalán van egy rajz is, az alapján nem csak a borsó alak, meg a virágzat formája, hanem harmadikként a hüvelyes termés is beléphet, mint 'ragadványnévképző'. mondhatnám dúskálunk a lehetőségek között
De mi alapján jutottál "olyan információ birtokába, hogy talán huncutot jelent"(ene) (5216 és 5294)?
Úgy érzem nagyképűnek tűnt a kijelentésem, hogy „és a mai értelmezés kialakulásában benne van a 18-20. század német-magyar történelme”. Nem akartam eltéríteni a topikot ezért nem részleteztem. Néhány gondolatomat – nem vitázva, csak megosztva – azért leírom:
Halász Imrétől azért idéztem bismarcki német-osztrák- magyar védszövetség kialakulásának háttér epizódjából, mert maga a szerző is feltételezte, hogy „a német kancellár nyilván nem tudta, hogy az a dal, melyre célzott, több mint ötven év előtt keletkezett és egyáltalán nem a német nemzetet, mint ilyet, hanem az abszolút osztrák uralom joggal ellenszenves közegeit vette célba. Annak a dalnak húzatása jókedvű, korhely cimborák körében valamikor régen csakugyan divatos volt. Ma már aligha fordul elő.”
Még el is hinnénk, ha a történelem rá nem cáfolt volna.
Idézve az 1921-22-es évek hangulatát (nyugat-magyarországi felkelés) gróf Bánffy Miklós külügyminiszter szavaival:
„nem valamelyik győző országnak kellett átadnunk Sopront és vidékét, hanem Ausztriának. Volt ebben valami szörnyen lealázó és valami pokoli gúny. Századokon át küzdött a magyarság, hogy hazáját megvédje Ausztria ellen. És most, mikor az Entente széjjeltöri az osztrák birodalmat, akkor kívánja tőlünk, hogy a megmaradt Ausztriának mi adjunk át olyan földet, ami mindig a mienk volt.”
Hát ez elég nagy huncutság volt…………….:(((((((
Elnézést kérek mindazoktól, akik úgy gondolják, hogy itt a nyelvi topikban politizálok. A szándékom csak az volt, hogy a huncut szó huncutságára hívjam fel a figyelmet. Ezért nem tetszik, hogy az egyébként bájos, kedves Vicsko nevet a huncuttal hozzák összefüggésbe, különösen, ha a név már a 18. században megjelent.
Bilca
"Kérdés, mikor keletkezett a ragadványnév..." - az 1760-as években jelent meg először. Az nem derült ki, hogy egy frissen betelepedett családról van-e szó vagy egy meglévő helyi család egyik ágáról.
"Nem adtál egyenes választ Curlienek, hogy a huncut etimológiája zsákutca..."
Nem adtam, mert szerintem nem zsákutca. Az én fülemben a huncut nem annyira rossz értelemmel él, mint amennyire beleillik az elébb felsorolt 'szóba jöhető...minden más' egyikeként, vicces, mókás, ha tetszik, aranyos. Elfogadva persze, hogy EREDETILEG pejoratív értelmű (volt)
Kérdés, mikor keletkezett a ragadványnév, ha már "a mai értelmezés kialakulásában benne van a 18-20. század teljes német-magyar történelme" :) (már az elején, a küzdelmes időszakban, vagy a vége felé, a meg(ki)egyezés után?)
Az orr és a huncut viszonya továbbra is megfoghatatlan számomra, nyelvész, nyelvjárást ismerő egyén kellene.
Kedves milyennics!
Bizonyára értetlen voltam:((((
A huncut kilóg a többi – rokon értelmű – szavak sorából (jelentésköréből). Legalább is én úgy érzem, és ezt akartam kifejezni, amikor Neked válaszoltam és nem Curlienek, aki kifejezetten a huncut jelentésére kérdezett rá!
Ezt igazolják azok az előzmények, amikre utaltál. Nem adtál egyenes választ Curlienek, hogy a huncut etimológiája zsákutca. Minden más ’hetyke, kackiás; dévaj, csintalan, eleven, pajkos; kotnyeles, pimasz; vakmerő, merész – stb. szóba jöhet, de a huncut NEM. Ez egy eredetileg pejoratív értelmű szó volt és a mai értelmezés kialakulásában benne van a 18-20. század teljes német-magyar történelme :P (Tudom, hogy tudod :)))))
Ezért javasoltam, hogy a Vicskoval kapcsolatban ne menjünk le a gyökerekig.....
Tisztában vagyok a huncut etimológiájával, elsősorban azért, mert tanuja voltam, miként bontott ki anno LvT a Szólások eredete topikban .
Szintúgy azzal a jelentéskörrel ami a keck ’hetyke, kackiás; dévaj, huncut; csintalan, eleven, pajkos; kotnyeles, pimasz; vakmerő, merész’ kapcsán merült fel a Szavak eredetében.
Illetve azzal, miként jelenthet vidékenként egy-egy szó árnyalatában mást-mást, s kap hangsúlyt ekként, esetekben önálló jelentést ragadványnevekben.
Curlie kérdése az, hogy van-e a huncutnak olyan jelentése, ami az ő Vicsko ragadványnevéhez köthető, különös tekintettel a 1707 hsz-ben (LvT) vázoltakra.
"Én a huncut és a fitos között érzek átmenetet..."
Én meg óvatosabban bánnék a huncuttal :)))
A huncfut eredeti jelentése – Hunds fott – gazember. Igaz ez mára megváltozott, és írása, ejtése huncut lett. (Diplomatikusan finomult, én – mai értelmezésben - csalárdot, hamisat értek alatta.)
Egy szakdolgozatban http://nevarchivum.klte.hu/szleng/szakdolg/leknerzs.doc tovább megy a szerző:
hunczfut – kurva
Egy Bismarck idézet:
Hisz még nyugodt időkben is nem egy magyar azt a dalt húzatja magának a cigánnyal, hogy »Jaj de huncfut a német!«
Megállj, német, majd megbánod,
Hogy a magyart egzeválod,
Bőrödből csinálok dudát,
Azon fújom azt a nótát,
Mégis huncfut a német!
Halász Imre:
„A magyarban ez a szó furfangos, ravasz rókát jelent, a német eredeti szó értelme: gazember.”
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00114/03625.htm
Semmiképpen nem piszkálnám a gyökereket……..
Anno LvT az orrhoz kötődően, mint ragadványnév ill. fitos jelentés környékén feltételezett megoldást itt a topikban. Én a huncut és a fitos között érzek átmenetet, amennyiben a pisze és a csibész közöttivel párhuzamba állítható. Kérdés mi köze (van-e) a fitosnak a piszéhez?
Körülnéztem egy kicsit a neten ebben a témában és egy számomra érdekes hasonlóságot találtam a „Bilece” helységnévvel kapcsolatban. Túl azon, hogy Törökországban van Bilece, Urfa (geographical location: Sanliurfa, Turkey), létezik egy nagyobb török város Bilecik, (Alternates names : Agrilium - Belocome - Bilejik –Latitude : 40.146, Longitude : 29.980), ahol az Oszmán birodalom megszületett. (Bilecik is the provincial capital of Turkey's Bilecik Province. Along with its districts, it is the birthplace of the Osmanlı dynasty, whose members founded the Ottoman Empire.)
„Oszmán és nemzetsége (1281 ? -1326) történeti mondáik szerint a Kayi nevű oguz törzshöz tartozott, amely nomád pásztortörzs volt. Buzgó hitharcosok lévén hatalmi területüket gyors ütemben növelték, Karacahisar, Inegöl, Bilecik, Yenisehir után 1326-ban meghódítják a Márvány-tenger közelében fekvő bizánci várost, Bursát.”
Ugyanakkor, Bileca Bosznia-Hercegovinában:
Prvi pomen Bilece kao naseljenog mejsta susrecemo u dokumentima Dubrovackog arhiva iz 1286 godine, kada se pominje pod nazivom BILECHIA. Takode u istim izvorima i pod istima nazivom Bileca se pominje i u XIV vijeku kao važna raskrsnica puteva na srednjevjekovnom karavanskom putu. Ami azt jelenti röviden, hogy Bilecéről írásos említés van már 1286-ban.
A bukovinai Bilca-ról, a kárpátaljai Bilke-ről már szóltam.
Bilek: oszmán-törökül: csukló, ököl
Beli – törökül: hágó, szoros
Szláv nyelvekben: beli, belij – fehér
Milyen szláv - török – magyar kapcsolat lehet e névhasonlatosságok között – ha egyáltalán van?
Hogy a Rozner gyakori név-e a cigányok között, azt nem tudom. Viszont egyrészt vannak olyan cigányok, akik Nyugat-Európából települtek főképp a Balkánra, a szefárdok. Másrészt vannak német nevű cigányok is, a szintók vagy szintuk, például Snétberger Ferenc.
Ja, az én nevemre is 1000 féle megoldás van az orosz/ukrán vízumokon... (pedig az én nevem a két nyelvben egyformán írattatnák át).
magyar SZ helyett: СЗ (egyenként, "nyugati" hagyományú ejtés szerint), С (eredet kiejtés ill., magyarról való átírás esetén), Ш (lenyel hatás) magyar L helyett: Л (átbetűzés), ЛЬ (átírás hangzás alapján)
Ez már barátok közt is 6 variációt ad, amely közül, ugye a kövér helyes átírás, a kurzív helyes magyarból való átbetűzés esetén...
Illetve nekem csak 2 varációm van, lévén, hogy csak kétszer jártam arra, de mind a hat ott díszeleg édesapám útlevelében...
A Trencsén megyei Gyurcsina nevét 1905-ben változtatták meg Györkeházára. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság (a "helységnévrendezés" - az északi megyékben ez meglehetős vad "helységnévmagyarosítás"-t jelentett - lebonyolítására fölállított szerv) eredetileg a Györkszabadja formát "állapította meg", a község a Gyurcsinafalva alakért fellebbezett, mivel "a lakosság kétharmada nemes, és valamennyien a Gyurcsánszky előnevet viselik". Így kompromisszumos megoldásként született a Györkeháza. (Mindez: Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 135.)
A Gyurcsány név pedig a György képzett alakja és akár magyarban, akár szlávban létrejöhetett.
Tavaly volt a Rákóczi-emlékév Kassán annak emlékére, hogy 100 év előtt, 1906-ban Thaly Kálmán a székesegyházban temettette el a Törökországból hazahozott holttestét: http://www.rakoci.webex.sk/. "Kto bol František II. Rákóczi?"
A helyi idegenvezető a székesegyházban. Aztán mondta szlovákul tovább (nem nekünk, hanem úgy általában egy csoportnak, mi csak sétálgattunk ott), de szlovák szövegkörnyezetben, élő beszédben. Épp a Frantisekre kaptuk oda a fejunket.
Azt nem tudom, hogy OK-é, arra írtam, hogy szóba hoztad, "A szlávban tisztelik a magyart, nyugaton nem? (Ferenc II. Rákóczi, Ференц II. Ракоци) Írhattak volna Франсуа-t". Mert ott épp nem az történt, hogy megtartották, hanem, hogy átírták.
Bocsáss meg, de nem mondtad meg, hogy kik? Ha magyarok frantisekeztek, az baj, nagy baj!
Ha a szlovákok, akkor OK! Tiszteletre méltó, hogy ismerik Frantisek Rákóczit! Mint mi Husz Jánost (Ján Hus-t. Remélem nem baj, ha cseh példát hoztam fel, bár írhattam volna Janko Matúškát is, de őt meghagytuk eredetiben. :-(((((().
"Mégis Kassán rendre, következetesen Frantisek Rákócziztak már a 70-es 80-as években is :)"
Arról nem is beszélve, hogy ma is milyen szivesen forditgatják le a neveket. Nekem személyesen 20 évembe tellett, mire hajlandó volt végre egy nővérke az orvosi kartotékámon áthúzni a szlovákra leforditott és szlovák helyesirással leirt nevemet, és kijavitani a személyimben szereplőre. Ráadásul automatikusan ezt a leforditott nevet irta a szerződésbe is bele, és nekem kellett mindenféle papirokkal igazolnom, hogy de nekem nem az a nevem, mint ami a születésem óta a kartotékán van. És még jó, hogy figyeltem rá, különben a biztositóval lettek volna gondok.
"viszont ami az irodalmat, kultúrát, törit... jelenti, ahhoz antitalent.:-)))"
Biztos? Lehet, hogy van egy kis francia beütése :-))))
Mi van, ha egy bennszülött francia úgy gondolja, hogy François II. Rákóczi gascognei származású, vagy netalán Nicolas Sarkozy rokona – hát lelke rajta :-))))
A cirill betűs szláv területről eredő útlevelek átírása elég szomorú eredményeket produkál. Van pl. egy tanítványom, Jánki a neve, de Yanki-nak kell írni, mert ukrán útlevele van. Néás esetben a keresztnév átírása is bosszantott.
Ha a francia írhat François II. Rákóczi-t, akkor a magyar miért ne írhatna Verne Gyulát? (Még akkor is, ha a Ferenc franciát jelent :-)))
A szlávban tisztelik a magyart, nyugaton nem? (Ferenc II. Rákóczi, Ференц II. Ракоци) Írhattak volna Франсуа-t is, mint: Франсуа Миттеран! Szerintem, így nem lehet megközelíteni ezt a kérdést!
