Úgy tudom, hogy Štúr úr (és a pozsonyi líceum diákjaiból kialakult csoportosulás) a közép-szlovákiai dialektust tette irodalmi nyelvvé. Ettől még a szláv nyelv a világ egyik – dialektusban – leggazdagabb nyelve maradt. Én csak találgathatokcsik maradok :))))
Már csak a szlenget kell megmagyaráznom, hogy mire is gondoltam.
-csi kicsinyítő/becéző képző, olyan szlenges a magyarban is, mint a –csik az oroszban. (хавчик) Arra gondoltam, hogy a szlovákban is így lehet. Ezt Te jobban érzed.
Magyarban:
Balcsi, japcsi, telcsi, dolcsi, uncsi, vacsi, kapcsi, dumcsi, mellcsi, Jan-csi, Fán-csi, Laj-csi, de lehet tovább: bölcsi, fincsi, stb. (Ide tartozhat a kiván-csi is?) Ez megváltoztatja az –i képző hatását, mintha argósítana: mozi-mozcsi, Feri-Fercsi.
No nálad nagyobb szakember én sem vagyok:-))) Csak valamellyest ismerem a szlovák nyelvet. Ettől még épp lehet, hogy a végén Te győzöl meg engem, hogy létezik a szlovákban a morvának moravcsik becézése:-)))
De könyörgöm - én nem arról beszélek, hogy pejorativ, hanem arról, hogy a szlovák nyelvben nem becézik a morvát úgy hogy moravcsik:-)))
Amúgy a Moravičko - valóban az ország becézése. De biztos, hogy ez szlovákul van?
Viszont az ország lakója szlovákul nem morva, vagy moravec hanem moravan. Ha ezt becézik/nék - de nem szokták, akkor ez valami olyasmi lenne, hogy moravanko, moravanicsko, esetleg moravancsek (de ezek annyira nem használatosak, hogy még kimondani is nevetséges szlovákul). Ez olyan, mintha azt mondanám magyarul, hogy magyarka, magyarkácska. Lehet ilyet mondani, de attól még nem valószinű, hogy ilyen formációt tömegesen használtak volna, ráadásul nem csak a morva, hanem még a magyar, orosz, lengyel népnevek becézgetésére is, miközben az önelnevezésüknél ez meg gúnyolódás, és mára meg már teljesen használaton kivülivé vált az ilyen ragozás.
Ha jól értem, itt az országot becézik, a Moravcsikban meg a lakóját. (A -vicsko-n már túlléptem) Ha így közelítem meg akkor egyáltalán nem pejoratív. Lényeges a környezet. (szöveg és humán is) Ez így, hogy hangzik? Lehet, hogy nem jól (félre)értem. (Tudom nem jó a közelítésem, a technikám, erre már volt utalás, de azért megkérdezem, hogy tanuljak :))))))
"Te írtad, hogy „Ez amolyan öngúnyolódás, önlesajnálás”
Ebben az esetben – úgy érzem - nem az. Itt becézve, kedvesítve történik a kicsinyítés."
Nekem is ez az érzésem, hogy a Moravcsik név esetében ez a becézés kedveskedő kicsinyités.
De a szlovácsik esetében ugyanez a ragozás pejorativ értelemmel bir. Ami zavaró. Bár természetesen el tudom képzelni, hogy eredetileg kedveskedő volt ez is, és csak később kapott ilyen gunyoros fellhangot.
Csakhogy, ezen túl még az is zavaró, hogy ezt az egy szlovácsik esetet leszámitva ilyen nép+csik vagy ik ragozással (ami akár pejorativ értelmű, akár kedveskedő) még nem találkoztam a szlovákban. EZek a nép+csik vagy ik, csak mint nevek szerepelnek Szlovákiában, de az, hogy valamilyen népeket ilyen módon becézzenek, vagy akár pejorativ értelemben is lekicsinyeljenek, egyszerűen nincs meg az élő beszédben. Nekem csak ez nem smakkol:-)))
Mint nevek természetesen ismertek előttem, de mint népek becézése egyszerűen bántja a fülemet. EZt igy a szlovák nyelvben nem használják. Ezért irtam azt, hogy vagy már egy, a beszélt nyelvből kiveszett formáció, amit ma már senki sem alkalmaz, vagy talán más szláv nyelven lett képezve.
„Ezt most nem értem.”
Te írtad, hogy „Ez amolyan öngúnyolódás, önlesajnálás”
Ebben az esetben – úgy érzem - nem az. Itt becézve, kedvesítve történik a kicsinyítés. Ezt akartam illusztrálni az öcsivel. („itt csak azért jelzem, hogy a kicsinyítő nem lekicsinyítő!!!”)
Valami ilyesmire gondoltam:
”Azt is mondhatjuk, hogy az öcs, öcsi, valójában becézett "ö".”
http://hmult2.50webs.com/konyvek1/babelag.htm
De – Kisharsányt olvasva – nem jött be :(((((((
Milyennincs szépen kifejtette, hogy hogyan fogadhattak egy betelepült morvai családot egy szlovák közösségben. Én csak arra utaltam, hogy nemcsak a származás generálhatott új nevet, hanem a kedveskedő becézés is. Én elfogadom mindkét változatot, lehet, hogy a Moravcsik (új) név a morvai szülőkre (származásra) utal, de nem zárom ki a az utódok becézését sem.
Ja, ha a szleng alatt azt értetted, hogy egy helyi lokális szleng abban az időben, amikor ezt a nevet adták, ahhoz meg viszont azért eléggé sok ilyen népnév+csik szaladgál a világban. Vagy nem?
Nincs a szlovákban olyan szó, hogy csesik (češík).
Viszont van Szlovákiában olyan név, hogy Csesik (Češík)
A Csesik név az én meglátásom szerint a csescsik szóból lehet,(ahogy a poliacsik, magyarcsik...) aminek a felépitése megegyezik a szlovácsik szóval. Csakhogy mig a szlovácsik valóban egy létező szó a szlovákban, addig csescsik, csesik(sem a többi) nem létezik, csak mint név van jelen Szlovákiában.
Erre még soha nem gondoltam. Puskás öcsi! Miért öcsi? honnan van az öcsi szó? kicsinyítő képző az fix. Csi - csik ??? Majdf átmegyek egy másik topikba, itt csak azért jelzem, hogy a kicsinyítő nem lekicsinyítő!!!
de csak névként, ilyen szavak más formában nincsenek használatban a szlovákban. Sem szlengként, sem gúnyolódásként, sem kicsinyitős becézésként. Pl. ha a csehet hasonlóképpen gúnyolni akarják, mint a slovácsik, akkor azt mondják, hogy csehúny és nem csesik. Igaz itt a csehúny picit másabb felhangban van, de csak ilyen formában van használatban.
Az jutott az eszembe, hogy - vagy valamilyen más szláv nyelvből kerültek ezek a nevek a szlovákok közé, vagy esetleg egy olyan nyelvi dolog, ami mára már kiveszett a szlovák nyelvből, vagy esetleg csak a használatból. Tényleg semmi ilyesmivel nem találkoztam még a szlovák nyelvben. Ráadásul megnéztem még a neten is, hogy hátha mégis tévedek. De nem. A szlovácsikot leszámitva az összes többi csak névként létezik a neten is.
Nem tudom. A szlovácsikot a szlovákok használják saját magukra. Ez amolyan öngúnyolódás, önlesajnálás... és nem az adott személy számit, hanem kimondottan a nemzetiségre vonatkozik. De én még nem találkoztam azzal, hogy másokat gúnyoltak volna igy. Még nem hallottam soha hogy egy morvát ilyen lesajnálóan morvácskának neveztek volna. A Morávcsikot csak mint nevet ismerem.
Lehet, hogy a morvák is használják igy (?). Ezt nem tudom.
No jó! Lassan kezdek elbizonytalanodni a szlovák tudomásomban:-)))
Szóval ahogy gondolkodom, tényleg van olyan, hogy -csik -kal becézve kicsinyitőképzőznek. (lehet hogy már magyarul sem tudok? Nem baj, benne hagyom:-)))
Pl. mrkva - mrkvácsik (répa, répácska) Főleg gyereknyelvben vannak ilyenek. De lehet, hogy vannak szavak, ahol nem csak a gyereknyelvi formában van igy. Most valahogy nem jut eszembe egy sem, de lehet ez csak a koncentráció hiánya részemről.
Csak hát akárhogy töröm a fejem, népekre, nemzetekre... ezt a kicsinyitést nem használják. Aztán eszembe jutott, hogy de szokták azt használni, hogy szlovácsik (szlovákocska) - igaz más népre használva még ilyen stilusban nem találkoztam vele. Ezzel viszont az a baj, hogy ezt gúnyos felhanggal használják saját magukra. Tehát nem becézés, hanem gúnyolódás. De még nem hallottam olyat, hogy csehcsik, vagy poliacsik, ruszcsik... ez valahogy nagyon bántja a fülemet.
A kacyk ezek szerint egy kacifántos szó. Tudtam, hogy többértelmű, de a kacikára nem gondoltam, csak a nyúlra. De a származása - etimonja - mégis csak Nagy Károlyra és nem a kacika főnökre vezethető vissza - szerintem.
Nem ismerem jól a szlovák nyelvet ezért megkérdezném, hogy jól gondolom-e, hogy például a kis Moravec gyerekeket lehet-e így becézni, hogy "Moravcsik"? Ez nem pejorazív, hanem éppen kedveskedő. Nem?
A kacyk nem a Králcsikból jön, hanem a spanyol közvetítéssel elterjedt (ott cacique, magyarban kacika néven átvett) kifejezetten latin-amerika egyes népcsoprtját érintően használt törzsi vezető
(a fenti wiki link más-más nyelvű szócikkei ezt alátámasztják)
Szerintem nem jelenthetjük ki, hogy a papa Moravec néven élt, hanem szerintem a tényállás a következő: Szlovák ajkú közegbe Morvaország felöl betelepült akár morva, akár cseh, de még akár németajkú család az új környezetében él tovább, ahol névváltás történik (az biztos, hogy morva területen legalább 1-2 generációt eltöltött a család, hisz a szlovák közegben morvaként definiálódnak).
A betelepülő személy vagy az eredeti családnévvel él tovább, vagy ha ez a közösség számára idegen hangzású (vagy esetleg gyakori azon a településen) ezért a közösség más névvel kezdi el illetni (hasonló történik a kettős nevek kialakulásánál, ami vagy megmarad és tovább él, vagy 1-2 generáció után az eredeti elkopik), de ez nem, vagy csak ritkán 'a kis morva' hanem inkább 'morva', azaz Moravec. Ez is elterjedt név. Amennyiben megtartotta nevét a betelepülő, a leszármazottját - akár még az apja életében - vagy épp a tőle való megkülönböztetés jeleként, de önmagában is, épp a 'zavar' megszüntetése, a faluközösségbe történt asszimiláció kisérőjelenségeként a közösség egy számára 'használhatóbb' névvel illeti, amely utal a 'származására'. A morvának mondott személy leszármazottja. Mert hogy ez a névváltás, ahol megtörtént, többnyire egy folymat volt, s inkább jellemezte a XVIII. századot. (városban viszont ritkább volt)
A névváltások, ha ilyen természetes módon zajlottak le, és nem közigazgatási aktus keretében a közokiratokban (összeírások, anyakönyvek stb.) időben később követték a közhasználatban kiakakult átnevezést.
Azért tartom valószínűbbnek, hogy megtartotta (megtarthatta) az apa a nevét, mert ha már az apát Moravecnek hívta volna a közösség, a fiaira ugyanaz a közösség már nem vált nevet, nem kezdi el őket tovább származtatni név szempontjából. Ha már a betelepült család új markert kapott (új családnév), akkor azon él tovább ugyanabban a közegben. Ha továbbállt, más településre ez még módosulhatott, de ott biztos nem a kicsinyítés eszközével.
Nem vitatom az –ik szlovák képző szerepét Az van, és úgy működik, ahogy leírtad. De biztos vagy abban, hogy itt nem –csik.ről van szó? Az orosz példát csak azért hoztam fel, mert ott egyértelmű és ismerem. Nem csak idegen eredetű töveknél, hanem elfogadott kicsinyítő képző.
-щик/-чик kicsinyítő képző: рубчик (rubel), Вовчик (Vova, Vologya), хавчик (étel - хавать - eszik). Телефончик (telefon)
http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/02szlkul/034jelis.doc
Hogy ez nem csak az oroszban van, legyen példa a lengyel, és maradjunk LvT példájánál a „király” szónál. (nem tévesztve össze a házinyúllal – a krolikkal és átírásaival :))) kiskirály lengyelül – kacyk, ahol jól felismerhető a –csik kicsinyítő képző. (Valahonnan a králcsik-ból nemtudommelyik szláv nyelv szerint.)
Egyébként arra hogy: „személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból” semmi kifogást nem teszek, mivel szerintem is Moravec papa kis leszármazottjait Moravcsikoknak hívják J)))
