Van egy vacak kínai permetezőm, de rengeteg gondom van vele. Egyszerűen megbízhatatlan. Kell venni valamit, helyette, és láttam a neten az említett típust.
Az aletta milyen tőtávval van? Milyen művelés mód lesz alkalmazva? Rövidcsapos, szálvesszős? nekem olyan picinek tűnik a tőtáv. Továbbá hány világos rüggyel tervezed a terhelést termőre forduláskor?
Szép estét!A Maruyama valamikor a70-s évek végén a 80-s években talán a nálunk kapható legjobb motoros hátipermetező volt.Mármint az MD 150-s,eljárt fölötte az idő,nincs alkatrész már hozzá.Sokat használtam,mire lennél kíváncsi?
Mondjatok valamit a Maruyama motoros háti permetezőjéről. Használ valaki közületek ilyen masinát? Hol helyezkedik el a kínai és a Solo közti intervallumban?
Kösz!
Ui: Régeben "Zoli a séf" voltam, de most már nem tudtam sem bejelentkezni a régi nickemmel, sem csatolni nem tudtam az indapasshoz.
Hónalj hajtás minden fajtánál van, csak nem mindegyiknél egyforma intenzitással nő.
Valóban picit korán tetejeltél. Mért is? Most ugye kordon művelés, csak fiatalítani akarsz a karokon?!
A törzsön a rejtett rügyek előtörhetnek kis és nagy terhelés mellett is, ez is fajta függő milyen erősen nő. A korai tetejelés ezt is intenzívé tette.
3-4 naponta ne hónaljazz, a sok új hajtás kinevelése több erőforrást igényel, mint a már meglévőket növeszteni, vagyis hosszú távon a tőkét gyengíted így. A hónaljazást csak és olyan mértékben érdemes végezni, amikor a lombozat túl zsúfolt, mert amúgy segíti az asszimilációt, de mértékletesen a szellős lombozat kialakítása legyen a cél. Termő tőkéknél szoktak fürtzónát levelezni, hogy jobban süsse a nap, de ez is egyén és fajta függő, hogy mennyire éri meg az adott területen lelevelezni a fürt zónát. (Alacsony savtartalmú szőlőknél nem, magas savtartalmúaknál érdemesebb levelezni a fürt zónát, de a termőhely is befolyásolja ezt.)
Nem tudom milyen művelésű a szőlőd, de ha nem gyalogtőke akkor a "tetejezést", főleg ha hetekkel ezelőtt csináltad, nagyon korainak érzem. Ajánlatos minél későbbre kitolni, általában júliusban szokták. A túl korai "tetejezés" erőteljes hónaljhajtás-növekedést okozhat, szerintem pont erről írsz.... :)
Most lehet, hogy egy nagyon hülye kérdést fogok feltenni, előre is bocsánat érte, ha az.
A hónalj rügyek fakadása alapvetően minden szőlőfajtára jellemző, vagy csak a direkt termőkre, esetleg mindegyikre csak más-más intenzitással? Kérdem ezt azért, mert hetek óta, a tetejezés óta (nyilván a vezérhajtás metszése serkenti a csúcs felé található legközelebbi rügyek fakadását, csúcsdominancia, auxin stb...) folyamatosan hónaljazok, kb 3-4 naponta. Jellemző továbbá, főleg a kordon törzsön, de a karon is az alvó rügyek folyamatos kihajtása, amiket szintén rendszeresen eltávolítok. Tudom, hogy az elmúlt 2 évben az elhanyagolt és nagyon elnyúlt óriási bioproduktummal rendelkező tőkéket drasztikusan visszametszettem (kordon művelésmód kialakítása), és ez intenzívebb hajtásnevelésre serkenti a tőkéket, de ez azt jelenti, hogy alul terhelem őket, vagy egy idő után be fog állni az egyensúly, vagy mindig ennyi zöldmunka lesz? Illetve kérdés még az, hogy az asszimiláció növeléséhez/javításához ti szoktatok meghagyni hónaljhajtásokat, vagy eltávolítjátok mind?
Ha megengeded megosztom a saját tapasztalataimat az ilyennel kapcsolatosan.
én a szomszéd szőlőjét rendezem már immáron 5. éve. Az első 3 évben termés alig volt a kényesebb szőlőkön, csak épp h vegetáltak. a 4. évben mutatta meg a termés magát, volt amelyik egész jól termelt és idén mondhatom el, hogy igen jó terhelés mellett is szépen fejlődik a szőlő + a termés is.
Ez erősen fajta függő is, hogy mennyire tűri a terhelést. Ha olyan fajtával van dolgod amelyik érzékeny a terhelésre, akkor a metszés hiányában a tőke erősen legyengül, több év kell mire korrektül regenerálódik.
Én a helyedben első körben egy nagyon erős fattyazást végeznék, mindössze 1-2 db zöld vesszőt hagynék. Ezzel sok permetszert is spórolsz, továbbá a sok fattyúhajtás nem asszimilál annyit hasznosan, mint amennyi tápanyagot elhasznál a lombozat fenntartására.
Ezután 99% megindulnak mindenütt a rejtett rügyek fakadni. Ha jó helyen jön elő, azt neveld ki karnak, szarvnak, vagy amilyen művelés lesz ahhoz mérve. Én a karnak (esetedben lehet szarvnak) való vesszőket folyamatosan hónaljazom és kacsozom, hogy az erőt a vessző növekedésbe adja, így a vegetációs idő végére egy szép vastag, hosszú vesszőm lesz.
Még így se várd, hogy jövőre ezek a fattyak már most berakódnak termőrügyekkel (mert mint tudjuk ilyenkor differenciálódnak a rügyek)! Első körben örülj ha a tőkék nem vírusosak és jól fejlődnek. Ha szemmel láthatóan legyengült vírusos tőkét látsz, azt semmiképpen ne metszd együtt a többi szőlővel. A lényeg, hogy megelőzd a betegség terjesztését. Az ollót/kést fertőtlenítsd, ha a betegnek vélt tőkéket vágod. De a legjobb az olyat kiásni és elégetni...
Ha nagyon vastag felkopaszodott karok/csonkok vannak, akkor azok metszését mindenképpen a nedvkeringés megindulása előtt vágd le! (pl fagy mentes időben télen). Ekkor bekenheted fagéllel, v sebkezelővel. Ha már megindult a nedvkeringés, a gyökérzetben olyan nagy a nyomás, hogy simán lemossák a sebkezelőt. (szomszédnál tapasztaltam, mert neki nem lehetett korán metszeni...)
Hát nagyjából ennyi. Ez nem szentírás, csak szigorúan saját vélemény/tapasztalat.
Köszönöm szépen a válaszod! Belémbújt múlthéten a kisördög, közöm nem volt még hozzá, de lepermeteztem a sajátommal együtt. Sajnos az enyémnek is ez volt az első permetezése idén, mert ugyan megmetszették és megrotálták tavasszal, de mire permetezni kellett volna úgy döntöttek hogy nem kell már. Én meg három hete vettem át. Ez is meg az is bakművelésű ültetvény, borzasztóan kicsi sorközökkel, 50-60 éves tőkékkel.
Akkor szerinted fogadjam el az ajándékot, sikerülni fog meggyógyítani?
Részben azon múlik, hogy mennyire elhanyagolt a terület. Fertőzésre, tápanyag hiányra gondolok itt.
Ősszel szórj ki szervestragyát kezdésnek.
Ha két éve nem volt metszve "csak" akkor menthető a dolog. Vissza kell vágni a letermett vesszőket, mert valószínűleg magasra kerültek a termő alapok.
Gyakorlatilag ujra ki kell alakítani a karokat, a jövő évi vesszőket. Ha nagyon feltisztultak a vesszők akkor a következő évben nagy termésre ne várj. De utána az új vesszők teljes értékűek lehetnek.
Az elhagyott területeken sokszor nem csak a nem metszés a probléma. Hanem az egyéb növényvédelmi munkák elmaradása. Így jelentős lehet a fertőzés veszély. Ügyelni kell a gombabetegségekre, rovar kártevőkre.
Ha nagyon elhagyatott több éve nem metszett szőlőről van szó, akkor érdemesebb a karokat elvágni a kívánt magasságba és onnan kezdeni az uj termő rész kialakítását.
Ismét kérdeznék a nagyérdeműtől :) Tudnék szerezni egy kisebb szőlőt, azzal és a sajátommal együtt lenne körülbelül 2000 tőkém. A gond az, hogy amit most tudnék szerezni, úgy 3-400 tőkével, sajnos idén (de szerintem tavaly se) nem volt megmetszve. Ha én ezt télen majd megmetszem, jövőre, vagy pár év múlva rendbe jön? Vagy nem? Mert akkor hagyom a fenébe, ha viszont jó lenne, akkor nagyon örülnék neki, mivel nem kerül semmibe :)
