"Egy másik jeles arányrendszer áttekinthetőbb természetű, de ennek az eredete is a korai görög filozófusok nevéhez fűződik. A "harmónia" tanításáról van szó, a szép összhangok szabályairól. Ez az arányrendszer abból a felismerésből vette eredetét, hogy ha egy rezgő húrt a felénél lefogunk (az így létrejött arány 2:1), akkor egy nagyon szabályos hangközt, mégpedig pontosan egy oktávval magasabb hangot kapunk. A többi konszonáns (harmonikusan hangzó) hangköz is az egész számok arányai alapján képezhető. A húrt ilyenkor 4:3, illetve 3:2 arányban kell osztanunk, aminek az eredményeképpen az így megszólaló (ahogy a görögök nevezték:) "szimfonikus" hangközök a kvartnak és a kvintnek felelnek majd meg. Az ókorban egész kozmológiák születtek, amelyek a világmindenség felépítését a harmonikus arányokra osztott rezgő húr, és a rajta megszólaló "szimfonikus hangok" törvényei alapján igyekeztek elképzelni — ez a felfogás tükröződik máig is a "szférák zenéje" kifejezésben."
"Hérakleitosz azokat az embereket, akik nem látják a kapcsolatot kü- lönbözõ jelenségek között, noha módjukban állna, a süketekhez hason- lítja. E hasonlatot az indokolja, hogy ezen emberek értetlensége abból adódik, hogy akár az idegenek, vagy akár ha valóban nem hallanának, nem értik saját nyelvük mûködését. Ha csupán megszokásból használ- juk nyelvünket, nincs remény arra, hogy ez a fajta értetlenség megszûn- jék. Ám a lehetõség adott, hiszen a fogalmak azonosságát, a névszó és jelölet összetartozását a gyakorlat határozza meg, s ez a gyakorlat füg- getlenül létezik attól, hogy felismerik-e jelentõségét, vagy sem."
SZERZŐ Kirk, Geoffrey Stephen (1921-) CÍM [The presocratic philosophers (magyar)] A preszókratikus filozófusok / G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield ; [ford., ... és a jegyzeteket írta Cziszter Kálmán és Steiger Kornél] ; [a mutatókat kész. Cziszter Kálmán] MEGJELENÉS Budapest : Atlantisz, 2002 TERJEDELEM 727 p. ; 21 cm MEGJEGYZÉSEK Sorozat: (A kútnál, 0866-0328) Bibliogr.: p. 637-644. ETO JELZET 1(38) ISBN SZÁM 963 7978 99 2 TÁRGYSZAVAK 1. Filozófia EGYÉB NEVEK 1. Raven, John E. (1914-1980) 2. Schofield, Malcolm (1919-) 3. Cziszter Kálmán 4. Steiger Kornél (1945-) 5. A kútnál HELYRAJZI SZÁM TOR 20937 LELŐHELY SZ10/TOR
The presocratic philosophers : a critical history with a selection of texts.
G S Kirk; J E Raven; Malcolm Schofield 1983 2nd ed. / English Book Book Internet Resource Internet Resource xiii, 501 p. ; 24 cm. Cambridge [Cambridgeshire] ; New York : Cambridge University Press, ; ISBN: 0521254442 0521274559 (pbk.) Get This Item Access: Link to external web site http://www.loc.gov/catdir/description/cam022/82023505.html # Availability: Check the catalogs in your library. Libraries worldwide that own item: 687 Find Related More Like This: Search for versions with same title and author | Advanced options ... Find Items About: Kirk, G. S. (max: 1); Raven, J. E. (1) Title: The presocratic philosophers : a critical history with a selection of texts. Author(s): Kirk, G. S. 1921- (Geoffrey Stephen),; Raven, J. E. ; (John Earle); Schofield, Malcolm. Publication: Cambridge [Cambridgeshire] ;; New York :; Cambridge University Press, Edition: 2nd ed. / by G.S. Kirk, J.E. Raven, M. Schofield. Year: 1983 Description: xiii, 501 p. ; 24 cm. Language: English Standard No: ISBN: 0521254442; 0521274559 (pbk.); LCCN: 82-23505 Access: Materials specified: Publisher descriptionLink to external web site http://www.loc.gov/catdir/description/cam022/82023505.html Materials specified: Table of contentsLink to external web site http://www.loc.gov/catdir/toc/cam028/82023505.html SUBJECT(S) Descriptor: Pre-Socratic philosophers. Filosofia Antiga. Philosophie ancienne. Présocratiques. Voorsocratici. Identifier: Ancient Greek philosophy, to ca B.C.450 - Critical studies Note(s): Includes bibliographical references (p. 453-460)./ Includes indexes. Class Descriptors: LC: B188; Dewey: 182 Vendor Info: Baker & Taylor Baker & Taylor (BKTY BKTY) 89.95 34.99 Status: active active Material Type: Internet resource (url) Document Type: Book; Internet Resource Entry: 19821206 Update: 20060324 Accession No: OCLC: 9081712 Database: WorldCat
G S Kirk; J E Raven; Malcolm Schofield 1990 2nd ed. Greek, Modern [1453- ] Book Book 561 p. ; 26 cm. Athena : Morphotiko Hidryma Ethnikes Trapezes, ; ISBN: 9602500050 Get This Item # Availability: Check the catalogs in your library. Libraries worldwide that own item: 1 Find Related More Like This: Search for versions with same title and author | Advanced options ... Find Items About: Kirk, G. S. (max: 1); Raven, J. E. (1) Title: Oi prosokratikoi philosophoi / Author(s): Kirk, G. S. 1921- (Geofrey Stephen),; Raven, J. E. ; (John Earle); Schofield, Malcolm. Publication: Athena : Morphotiko Hidryma Ethnikes Trapezes, Edition: 2nd ed. Year: 1990 Description: 561 p. ; 26 cm. Language: Greek, Modern [1453- ] Standard No: ISBN: 9602500050 SUBJECT(S) Descriptor: Pre-Socratic philosophers. Note(s): Romanized record./ Includes bibliographical references and index. Class Descriptors: LC: B188 Other Titles: Presocratic philosophers. Greek Responsibility: G.S. Kirk, J.E. Raven, M. Schofield ; metraphrase Demosthenes Kourtovik. Document Type: Book Entry: 19990408 Update: 20030824 Accession No: OCLC: 41134998 Database: WorldCat
An petihe, erhete sto grammatokivotio sou mia gramma apo to Forum. Ela sto EKT, na sou exigiso me ti tropo ginete i allilografia. Opos blepis, arhisa na 'psaxo' giro apo ti meleti sou. Elpizo pos sundoma allazoume grammata, etsi spame ligo tin monotonia.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ugrás: navigáció, keresés
Thalétasz, Thaletas (Gortün, Kréta, Kr. e. VII. század első fele) görög költő
Mint neves költőt és zenészt, Kr. e. 665-ben meghívták Spártába, hogy „művészetével kiengesztelje a haragvó isteneket". Ekkor vezette be az Apollón-szertartások hivatalos ünnepi táncait és énekeit a gyógyításért-enyhülésért fohászkodó paianokat és a gyors ütemű krétai táncokat. A hagyomány számon tartja aulódoszi tevékenységét is. Műveiből ránk semmi sem maradt.
"Spartában sokáig fenmaradt a pyrrhiche, lassankint azonban dionysusi jellemet öltött, a tánczosok kard helyett thyrsust és fáklyát hordtak benne. Athen. 14, 631. Friedländler, Sittengesch. 2, 243. Hasonló volt hozzá a macedoniai telesias-táncz. Athen. 14, 629. Poll. 4, 99. A spartaiaknál még más két harczias táncz is dívott, t. i. a gymnopaeidumok, a «meztelen fiúk» ünnepének főtáncza és az embateriumok, e tisztán vonuló tánczok. Az előbbiek Thaletas révén (7. száz. Kr. előtt) kerültek Cretából Spartába s itt átalakítva a tulajdonképi hadi táncz előtt kerültek bemutatásra; a meztelen ifjak birkózást utánozva a komoly zene ütemeire mozgatták benne lábaikat. Athen. 14, 631. 15, 678. Luc. 125."
"The great composer Thaletas of the 7th century, won a music-and-dance contest in Karneia, Sparta, using the divine art of the lyre and the dance, which he had aquired through tradition. Legend has it that the first composer of love songs was the Cretan kithara player Ametor, and that since then kithara players were called "Ametorides". One of the ancient Greek rhythms, "paeon" also called "Cretan", is still found today in the "rizitika" songs; it became known in Sparta by Thaletas, and was originally conceived by the Eteocritans and Coryvans as an accompaniment to the Pyrrichian melody of Paean Apollo."
Pythagoras hagszeres zene zenetherapia himnuszok Thaletas Thaletas tanitvanyai
Hivatkozas West ozene konyvere - ugyanugy mint a Katusz Kiado, Papadimas sem jeleskedik. A forditas "csalfa", gortdulekeny, de a szaklektor "elaludt", igy szarvashibak tomkelege fenyegeti a gyanutlan olvasot. (Lasd Blangopoulos kritikajat a Zenepalota "Irkajaban".
O Martin West και η ελληνική μετάφραση του Ancient Greek Music
Cimszavakban: A dalnok "isteni"dicsosege A harcos mint zenesz A dogveszt eluzo zenemagia Lelek es test gyogyito zene Nous es zene Zene a halalfelelem ellen
S most a vitéz kérők jöttek befelé. Azután meg széken, karszéken sorban mind megtelepedtek, hírnökök öblítő vizet öntöttek kezeikre, szolgálók kenyeret raktak kosarakba tetézve, s minden borkeverőt peremig töltöttek az ifjak. S ők kirakott kész étkek után kezüket kivetették. Majd miután elverték végül az éhet, a szomjat, akkor a kérőknek más gond kélt már a szivükben, énekszó és tánc, mely a víg lakomák koronája; hát gyönyörű kitharát helyezett a kezébe a hírnök Phémíosznak, a kérők kényszerü énekesének. Ő meg a húrba kapott s kezdett is zengeni szépen, s Télemakhosz megszólította bagolyszemü Pallaszt, hozzá hajtva fejét, hogy a többi ne értse, amit mond: "Jó idegen, mondd, megharagudsz-é, hogyha kimondom? Látod, ezeknek egyéb gondjuk sincs, lant szava s ének; könnyü nekik, hisz a más vagyonát boszulatlan emésztik, s néki fehér csontját valahol rothasztja a zápor, míg a mezőn fekszik, vagy a vízben hányja a hullám. Hisz csak látnák őt, hogy még hazatér Ithakába, mindegyikük jobban sóvárgana fürge inakra, mint bőségre, aranyra s a nagyszerü öltözetekre.
es d' êlthon mnêstêres agênores. hoi men epeita 145 hexeiês hezonto kata klismous te thronous te, toisi de kêrukes men hudôr epi cheiras echeuan, siton de dmôiai parenêneon en kaneoisin, kouroi de krêtêras epestepsanto potoio. hoi d' ep' oneiath' hetoima prokeimena cheiras iallon. 150 autar epei posios kai edêtuos ex eron hento mnêstêres, toisin men eni phresin alla memêlei, molpê t' orchêstus te: ta gar t' anathêmata daitos: kêrux d' en chersin kitharin perikallea thêken Phêmiôi, hos rh' êeide para mnêstêrsin anankêi. 155 ê toi ho phormizôn aneballeto kalon aeidein.
Then in came the proud wooers, and thereafter [145] sat them down in rows on chairs and high seats. Heralds poured water over their hands, and maid-servants heaped by them bread in baskets, and youths filled the bowls brim full of drink; and they put forth their hands to the good cheer lying ready before them. [150] Now after the wooers had put from them the desire of food and drink, their hearts turned to other things, to song and to dance; for these things are the crown of a feast. And a herald put the beautiful lyre in the hands of Phemius, who sang perforce among the wooers; [155] and he struck the chords in prelude2 to his sweet lay.
Ott lakomáztak ezek meredektetejű palotában, nagynevü hős Meneláosz sok szomszédja, barátja, ott mulatoztak, míg közepettük az isteni dalnok lantszava szólt; és két bukfences táncos a körben lejtett örvénylő forgással a lant ütemére.
ton d' heuron dainunta gamon polloisin etêisin huieos êde thugatros amumonos hôi eni oikôi. 5 tên men Achillêos rhêxênoros huiei pempen: en Troiêi gar prôton hupescheto kai kateneuse dôsemenai, toisin de theoi gamon exeteleion. tên ar' ho g' enth' hippoisi kai harmasi pempe neesthai Murmidonôn proti astu perikluton, hoisin anassen. 10 huiei de Spartêthen Alektoros êgeto kourên, hos hoi têlugetos geneto krateros Megapenthês ek doulês: Helenêi de theoi gonon ouket' ephainon, epei dê to prôton egeinato paid' erateinên, Hermionên, hê eidos eche chruseês Aphroditês. 15 hôs hoi men dainunto kath' hupserephes mega dôma geitones êde etai Menelaou kudalimoio, terpomenoi: meta de sphin emelpeto theios aoidos phormizôn, doiô de kubistêtêre kat' autous, molpês exarchontos, edineuon kata messous.
And they came to the hollow land of Lacedaemon with its many ravines, and drove to the palace of glorious Menelaus. Him they found giving a marriage feast to his many kinsfolk for his noble son and daughter within his house. [5] His daughter he was sending to the son of Achilles, breaker of the ranks of men, for in the land of Troy he first had promised and pledged that he would give her, and now the gods were bringing their marriage to pass. Her then he was sending forth with horses and chariots to go her way to the glorious city of the Myrmidons, over whom her lord was king; [10] but for his son he was bringing to his home from Sparta the daughter of Alector, even for the stalwart Megapenthes, who was his son well-beloved,1 born of a slave woman; for to Helen the gods vouchsafed issue no more after that she had at the first borne her lovely child, Hermione, who had the beauty of golden Aphrodite. [15] So they were feasting in the great high-roofed hall, the neighbors and kinsfolk of glorious Menelaus, and making merry; and among them a divine minstrel was singing to the lyre, and two tumblers whirled up and down through the midst of them, as he began his song. [20] Then the two, the prince Telemachus and the glorious son of Nestor, halted at the gateway of the palace, they and their two horses. And the lord Eteoneus came forth and saw them, the busy squire of glorious Menelaus; and he went through the hall to bear the tidings to the shepherd of the people. [25] So he came near and spoke to him winged words: “Here are two strangers, Menelaus, fostered of Zeus, two men that are like the seed of great Zeus. But tell me, shall we unyoke for them their swift horses, or send them on their way to some other host, who will give them entertainment?” [30] Then, stirred to sore displeasure, fair-haired Menelaus spoke to him: “Aforetime thou was not wont to be a fool, Eteoneus, son of Boethous, but now like a child thou talkest folly. Surely we two ate full often hospitable cheer of other men, ere we came hither in the hope that Zeus [35] would hereafter grant us respite from sorrow. Nay, unyoke the strangers' horses, and lead the men forward into the house, that they may feast.” So he spoke, and the other hastened through the hall, and called to the other busy squires to follow along with him. They loosed the sweating horses from beneath the yoke [40] and tied them at the stalls of the horses, and flung before them spelt, and mixed therewith white barley. Then they tilted the chariot against the bright entrance walls, and led the men into the divine palace. But at the sight they marvelled as they passed through the palace of the king, fostered of Zeus; [45] for there was a gleam as of sun or moon over the high-roofed house of glorious Menelaus. But when they had satisfied their eyes with gazing they went into the polished baths and bathed.
Pseudo-Plutarch From Wikipedia, the free encyclopedia
Pseudo-Plutarch is the conventional name given to the unknown authors of a number of pseudepigrapha attributed to Plutarch.
Some of these works were included in some editions of Plutarch's Moralia. Among these are
* the Lives of the Ten Orators (vitae decem oratorum, biographies of the Ten Orators of ancient Athens, based on Caecilius of Calacte), possibly deriving from a common source with the Lives of Photius. * The Doctrines of the Philosophers * On Music * Parallela Minora [1] * Pro nobilitate * on rivers * de Homero * De unius in re publica dominatione is of uncertain authenticity.
These works date to slightly later than Plutarch , but they are all classical in origin (3rd or 4th century) have value to the historian.
Some works ascribed to Plutarch are likely of medieval origin, such as the letter to Trajan [2] [edit]
Literature
* Aalders G. J. D. "Plutarch or Pseudo-Plutarch ? The authorship of De unius in re publica dominatione" Mnemosyne XXXV (1982) :72-83 * Boscherini, S. 1985 "A proposito della tradizione del Pro nobilitate pseudo-plutarcheo" in R. Cardini, E. Garin, L. C. Martinelli, G. Pascucci, eds., Tradizione classica e letteratura umanistica. Per Alessandro Perosa. Vol.I. II. (Humanistica.3.4.). (Roma): 651-660. * Conti Bizzarro, Ferruccio "Note a Ps.-Plutarch. de musica" MCr 29 (1994): 259-261 * Hillgruber, Michael 1994 Die pseudoplutarchische Schrift De Homero. (Stuttgart). * Jurado, E.A. Ramos 1990 "Quaestiones ps.-Plutarcheae" in Pérez Jimenez 1990: 123-126. * Seeliger, Friedrich Konrad 1874 De Dionysio Halicarnassensi Plutarchi qui vulgo fertur in vitis decem oratorum auctore. Dissertation--Leipzig. (Budissae). * Smith, Rebekah M. 1992 "Photius on the ten orators" GRBS 33: 159-189. * Tieleman, Teun 1991 "Diogenes of Babylon and Stoic embryology: Ps. Plutarch, Plac. V 15.4 reconsidered." Mnemosyne 44: 106-125.
The presocratic philosophers :
*****
Cheiron und Achilleus
APOLLO AND CHEIRON