Nos olyannyira volt összevonás (hogy mikortól azt nem tudjuk, lehet hogy még a KM-en kívül is!!!) hogy a KOCS/KÁCS helyneveink a kovácsra vezethetőek vissza.
Csakhogy romlott ("összevont") formából sosem áll vissza a romlatlan ("eredeti").
Ez ALAP, és ebből következik, hogy az "összevonás" csak a nem létező ortográfiai (helyesírás) miatt mutatkozik, megjelenési formái számosak, iratonként eltérően. Így a "kovács" szerinti ejtés töretlen maradt, az átvételtől a mai napig.
És a "kő"-höz továbbra sincs semmi köze.
És most kipipálhatjuk a KOCS község nevének eredetét, többé már NEM ismeretlen eredetű: a "kovács szóbólból ered.
Senki sem mondta "ismeretlennek" Kocs község nevét, költői hajlamaidat ne itt éld ki.
"Neve személynév eredetű. Az Árpád-kori Koch, Kocs, Kos személynévből ered. A település nevét egykori Koch (Kos) nevű tulajdonosáról kapta."
Mehetsz zabot hegyezni Kaukolandba -- ha Kukutyint nem vállalod ...
Aki azt hiszi, hogy ha valami téveszmét, téves etimológiát akár ezerszer is elmond, az egyszer csak igazzá válik, az nagyon téved. A kovács magyar szó, amit a hunoktól átvettek a kínaiak is.
Gratulálok Bernát, ön félig már abszolválta a szöveget.
Volt összevonás, de elvitte a cica...
Nos olyannyira volt összevonás (hogy mikortól azt nem tudjuk, lehet hogy még a KM-en kívül is!!!) hogy a KOCS/KÁCS helyneveink a kovácsra vezethetőek vissza.
És most kipipálhatjuk a KOCS község nevének eredetét, többé már NEM ismeretlen eredetű: a "kovács szóbólból ered.
A "vasverő", a te "1055-ös dátumod" és minden más, itt sokszor a figyelmedbe ajánlott tényező abszurddá teszi a felvetésed.
összevonás)
Volt összevonás, de elvitte a cica és visszatértünk a "kováč"-hoz (sőt, valahol el sem hagyhattuk, különben nem lehetett volna egy már elveszett alakot újraéleszteni).
A régi magyar nyelvben és a mai népnyelvben fellelhető alakváltozatok közül a koács és a kohács a hiátustöltőként viselkedő v kiesésével, illetve más hiátustöltő betoldásával, a kács pedig a v kiesése után egymás mellé került o és á hangok összevonódásából jött létre (TESz.).
3.A régi magyar nyelvben és a mai népnyelvben fellelhető alakváltozatok közül a koács és a kohács a hiátustöltőként viselkedő v kiesésével, illetve más hiátustöltő betoldásával, a kács pedig a v kiesése után egymás mellé került o és á hangok összevonódásából jött létre (TESz.).
Semmi kapcsolatot a "kő" irányába ez nem jelez, ahogy a doktorandusz sem veti fel.
Idegen szavakat meg a legritkábban nem alakítanak hozzá az átvevő hangrendjéhez. Aminek részleteiről és változatairól, a végül domináns formához vezető útról, azért keveset tudunk, mert az ortográfia a 19. század végéig nem volt kodifikálva. No és a nyelvjárási változatok is tarolnak a korabeli iratokban.
Így a szláv "potok"-ből lett a magyar "patak". És még millió példa rá.
A "kovács" szláv eredetét meg sem kérdőjelezi ez a doktorandusz sem.
Nyilvánvaló okokból nem teszi, így pl. a "vasverő" egyidejű megléte, majd kiszorulása miatt.
Magyarán: a "kovács"-ként véglegesen rögzült, szláv eredetű szavunk (időrend a magyar-szláv találkozást érintően!) semmi kapcsolatba nem hozható a már 1055-ben "Kő"-nek ejtett szavunkkal.
3. A régi magyar nyelvben és a mai népnyelvben fellelhető alakváltozatok közül a koács és a kohács a hiátustöltőként viselkedı v kiesésével, illetve más hiátustöltı betoldásával, a kács pedig a v kiesése után egymás mellé került o és á hangok összevonódásából jött létre (TESz.).
3.A régi magyar nyelvben és a mai népnyelvben fellelhető alakváltozatok közül a koács és a kohács a hiátustöltőként viselkedő v kiesésével, illetve más hiátustöltő betoldásával, a kács pedig a v kiesése után egymás mellé került o és á hangok összevonódásából jött létre (TESz.).
4. Személynévi előfordulására az Árpád-korból FEHÉRTÓI KATALIN szótára alapján a következı adatot említhetjük meg: 1253/1322: Stepco, Isan, Woynuch [et] Cuach [nobiles de comitatu Drasnik] (ÁSz. 227).
KÁZMÉR MIKLÓS munkájában a Kovács címszó alatt nagy tömegben találkozunk a lexéma családnévi elıfordulásaival (RMCsSz. 629-630), néhány példa a nagyszámú névelıfordulás közül: 1389: Stephanus Kouach, 1406: Kouach Lukács, 1409: Kowach [Lırinc], 1413: Paulus Kowach, 1414: Kouach (RMCsSz. 629).
5. A kovács foglalkozásnévből különbözı nyelvi megformálással alakultak helynevek, amelyek minden esetben vélhetően királyi szolgálatban álló kovácsok, azaz vasmővesek településeit jelölték meg (FNESz.).
Puszta foglalkozásnévbıl metonimikusan alakult helynévre találunk példát Baranya vármegyében 1015/+158//403/PR.: Chovas (Gy. 1: 330), Bars vármegyében 1209: Coach (Gy. 1: 453), Tolna megyében 1193: coach (HECKENAST 1970: 112), Somogy megyében 1332-5: Choad (u.o. 111), továbbá itt említhetjük meg a pontos lokalizálással nem rendelkezı 1230: Cuach (OklSz.), 1274: Coach (HECKENAST 1970: 111), 1280: Koach (u.o.) stb. névadatokat is.
A kovács foglalkozásnevünknek -i helynévképzős származékaként jött létre a Kovácsi településnév, ilyet találunk például Baranya vármegyében 1319: Koachy (Gy. 1: 330), Bars vármegyében 1075/1124/1217: Kouachi (Gy. 1: 453), Bihar vármegyében [1213]/1550: Kouachi (Gy. 1: 634), illetve Borsod vármegyében 1283/464: Kowachy (Gy. 1: 783).
Összetett helynevek részeként is szerepel ez a lexikális elem a következő településnevekben vagy egyéb helyfajták neveiként: Összetétel részeként álló, de elsődlegesen létrejött településnévre találunk példát Baranya vármegyében 1342: Koachhyda (Cs. 2: 499), illetve 1290k.: Kach scenaya (Gy. 1: 330) névformákban, Bihar vármegyében pedig a 1327/589: Kowachtetheo helynévben találjuk meg. Ide tartoznak, de pontos lokalizálással nem rendelkeznek a következı településnevek: 1341: Koachharasztya, 1345: Kuachulcha, 1377: Kuachmolna, 1455: Kowachseg (OklSz.).
Az elsődleges Bihar megyei Kovácsi településnév osztódásával jött létre másodlagosan az 1291–94: Apa Kuachy (Gy. 1: 635) névforma, amelyikben az Apa elem a helynévhez tartozik (vö. KMHSz.). Hasonlóan jött létre továbbá a Pest megyében található
Nagykovácsi településnév is: 1783: Nagy Kovátsi, de 1274: Kowachy (FNESz.), amelyben a Nagy- elıtag megkülönböztetı szerepő. Megemlítendı még a Somogy megyei Pápakovácsi településnév is 1880: Pápa Kovácsi, de 1330: Koach (FNESz.), melynek előtagja a pápai járással kapcsolatos (FNESz.). A szintén Somogy megyében található Pusztakovácsi település 1773: Puszta Kovácsi, Puszta- előtagja pedig az egykori Kovácsi falu (lásd 1370: Kouachy, HECKENAST 1970: 111) elnéptelenedésével, elpusztásodásával lehet kapcsolatos (FNESz.), és másodlagosan járult a településnévhez. Hasonló módon jött létre a Borsod megyében fekvő Kovácsipuszta település neve is 1907: Kovácsipuszta, de 1283/1464: Kowachy (Gy. 1: 783), csak itt a Kovácsi falu elpusztásodását nem elıtag, hanem a puszta földrajzi köznévi utótag fejezi ki. Ugyancsak azonos módon jöttek létre a következı összetett településnevek: Fülekkovácsi Szlovákiában 1773: Főlek Kovacsy, de 1246/1383: Cuach, illetve Meggyeskovácsi Vas megyében 1970: Meggyeskovácsi, de 1238/1255/1271/1272/1402: Kouach. Megemlíthetjük továbbá a Garamkovácsi településnevet Szlovákiában 1907: Garamkovácsi, de 1075/1124/1217: Kouachi (Gy. 1: 453), ahol a Garam előtag a folyó mellékére utal; a romániai Hegyközkovácsi helynevet 1773: Hegykeız Kovácsi, de 1291-4: Kuachy (Gy. 1: 635), valamint a Rinyakovácsi helynevet Somogy megyében 1908: Rinyakovácsi, de lásd 1382-5: Choad, Chaati (HECKENAST 1970: 111), ahol az elıtag a Rinya patakkal kapcsolatos. Az elıbb említett összetett névformák elızménye tehát minden esetben egyrészes Kovácsi településnév volt, amely utóbb egészült ki megkülönböztetı jelzői előtaggal."
Kovács Adrienn Zsuzsanna
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék
Hogy mi? Az a betű az sosem volt v. Már arra találták ki eredetileg, hogy azt a bizonyos, germán nyelvekben gyakori hangol leírják vele amire nem volt betű a latin ábécében. A v forma megtévesztő, hiszen akkor még nem volt külön v és u betű mikor ezt kitalálták. De nem hiába híják úgy, hogy "dupla u", nem?
(Bár ja, a hang tényleg olyan mintha úgy akarnál v-t mondani, hogy úgy tartod a szádat mintha u-t akarnál mondani...)
Nem tudom, de ha nem ismered azt a betűt és történetét, se a hangot amit jelöl eredetileg, se azt, hogy középkori magyarországi szövegekben milyen gyakran fordul elő és általában milyen hangot is helyettesít, akkor lehet kisebb lendülettel kellene megdönteni a történeti nyelvészet eddigi eredményeit úgy ahogy vannak.
(Persze nem mintha "kvch" ne tűnne egy a magyarban már lehetetlen mássalhangzó torlódásnak, ami azért csak felvet pár kérdést, nem?)
"A TESz ugyan szlávnak tartja a kovács szó eredetét, Kinezsa is ezt állítja, de én vitatom."
Ez tök mindegy. A kérdés az volt, hogy a kovács szónak mint foglalkozásnak tudod-e hozni v nélüli alakját. Direkt írtam is, hogy személynevek meg hasonlók nem érnek, mivel ebből én is hozok neked bármilyet. A tulajdonnevek hajlamosak furcsa dolgokra.
Azt például tudtad, hogy az a Coach falu nem sokkal később mint Kach scenaya lett lejegyezve? A Kach alakkal szerintem már neked is gondjaid vannak, főleg hogy későbbi. Ráadásul a kovács mint tevékenység ennél korábban már v hanggal szerepel.
Szóval, vissza az eredeti kérdésre, újfent: Tudsz olyat ahol valaki kovácsról írt és azt v nélkül írta?
"Ahogyan bemutattam, a magyar nyelvből szépen levezethető a kialakulása és a szóbokrainak kapcsolata."
Nem mutattál te be semmi ilyet csak hülyeségeket beszéltél.
"Czucor-Fogarasi gyűjtse megkönnyíti ennek feltárását."
Czucor-Fogarasit továbbra is hagyjuk. Tudománytörténeti érdekesség. Kicsit is komoly helyen nem mész vele sokra.
Kocs első említése írásos alakban 1267-ben a szomszédos Tömörd(Temird) határleírásánál szerepel Ruch alakban, de egyes írásos említésekor Kuch, KWCH, Koch, Kocs -ként
A TESz ugyan szlávnak tartja a kovács szó eredetét, Kinezsa is ezt állítja, de én vitatom.
Ahogyan bemutattam, a magyar nyelvből szépen levezethető a kialakulása és a szóbokrainak kapcsolata.
Czucor-Fogarasi gyűjtse megkönnyíti ennek feltárását.
A "kács/kocs" szavunk kovácsot jelent. Tehát a "kocs" község kovácsot jelentő szavából lett a "kocsi" szavunk!!!
A bizonyíték:
3.A régi magyar nyelvben és a mai népnyelvben fellelhető alakváltozatok közül a koács és a kohács a hiátustöltőként viselkedő v kiesésével, illetve más hiátustöltő betoldásával, a kács pedig a v kiesése után egymás mellé került o és á hangok összevonódásából jött létre (TESz.).
4. Személynévi előfordulására az Árpád-korból FEHÉRTÓI KATALIN szótára alapján a következı adatot említhetjük meg: 1253/1322: Stepco, Isan, Woynuch [et] Cuach [nobiles de comitatu Drasnik] (ÁSz. 227).
KÁZMÉR MIKLÓS munkájában a Kovács címszó alatt nagy tömegben találkozunk a lexéma családnévi elıfordulásaival (RMCsSz. 629-630), néhány példa a nagyszámú névelıfordulás közül: 1389: Stephanus Kouach, 1406: Kouach Lukács, 1409: Kowach [Lırinc], 1413: Paulus Kowach, 1414: Kouach (RMCsSz. 629).
5. A kovács foglalkozásnévből különbözı nyelvi megformálással alakultak helynevek, amelyek minden esetben vélhetően királyi szolgálatban álló kovácsok, azaz vasmővesek településeit jelölték meg (FNESz.).
Puszta foglalkozásnévbıl metonimikusan alakult helynévre találunk példát Baranya vármegyében 1015/+158//403/PR.: Chovas (Gy. 1: 330), Bars vármegyében 1209: Coach (Gy. 1: 453), Tolna megyében 1193: coach (HECKENAST 1970: 112), Somogy megyében 1332-5: Choad (u.o. 111), továbbá itt említhetjük meg a pontos lokalizálással nem rendelkezı 1230: Cuach (OklSz.), 1274: Coach (HECKENAST 1970: 111), 1280: Koach (u.o.) stb. névadatokat is.
A kovács foglalkozásnevünknek -i helynévképzős származékaként jött létre a Kovácsi településnév, ilyet találunk például Baranya vármegyében 1319: Koachy (Gy. 1: 330), Bars vármegyében 1075/1124/1217: Kouachi (Gy. 1: 453), Bihar vármegyében [1213]/1550: Kouachi (Gy. 1: 634), illetve Borsod vármegyében 1283/464: Kowachy (Gy. 1: 783).
Összetett helynevek részeként is szerepel ez a lexikális elem a következő településnevekben vagy egyéb helyfajták neveiként: Összetétel részeként álló, de elsődlegesen létrejött településnévre találunk példát Baranya vármegyében 1342: Koachhyda (Cs. 2: 499), illetve 1290k.: Kach scenaya (Gy. 1: 330) névformákban, Bihar vármegyében pedig a 1327/589: Kowachtetheo helynévben találjuk meg. Ide tartoznak, de pontos lokalizálással nem rendelkeznek a következı településnevek: 1341: Koachharasztya, 1345: Kuachulcha, 1377: Kuachmolna, 1455: Kowachseg (OklSz.).
Az elsődleges Bihar megyei Kovácsi településnév osztódásával jött létre másodlagosan az 1291–94: Apa Kuachy (Gy. 1: 635) névforma, amelyikben az Apa elem a helynévhez tartozik (vö. KMHSz.). Hasonlóan jött létre továbbá a Pest megyében található
Nagykovácsi településnév is: 1783: Nagy Kovátsi, de 1274: Kowachy (FNESz.), amelyben a Nagy- elıtag megkülönböztetı szerepő. Megemlítendı még a Somogy megyei Pápakovácsi településnév is 1880: Pápa Kovácsi, de 1330: Koach (FNESz.), melynek előtagja a pápai járással kapcsolatos (FNESz.). A szintén Somogy megyében található Pusztakovácsi település 1773: Puszta Kovácsi, Puszta- előtagja pedig az egykori Kovácsi falu (lásd 1370: Kouachy, HECKENAST 1970: 111) elnéptelenedésével, elpusztásodásával lehet kapcsolatos (FNESz.), és másodlagosan járult a településnévhez. Hasonló módon jött létre a Borsod megyében fekvő Kovácsipuszta település neve is 1907: Kovácsipuszta, de 1283/1464: Kowachy (Gy. 1: 783), csak itt a Kovácsi falu elpusztásodását nem elıtag, hanem a puszta földrajzi köznévi utótag fejezi ki. Ugyancsak azonos módon jöttek létre a következı összetett településnevek: Fülekkovácsi Szlovákiában 1773: Főlek Kovacsy, de 1246/1383: Cuach, illetve Meggyeskovácsi Vas megyében 1970: Meggyeskovácsi, de 1238/1255/1271/1272/1402: Kouach. Megemlíthetjük továbbá a Garamkovácsi településnevet Szlovákiában 1907: Garamkovácsi, de 1075/1124/1217: Kouachi (Gy. 1: 453), ahol a Garam előtag a folyó mellékére utal; a romániai Hegyközkovácsi helynevet 1773: Hegykeız Kovácsi, de 1291-4: Kuachy (Gy. 1: 635), valamint a Rinyakovácsi helynevet Somogy megyében 1908: Rinyakovácsi, de lásd 1382-5: Choad, Chaati (HECKENAST 1970: 111), ahol az elıtag a Rinya patakkal kapcsolatos. Az elıbb említett összetett névformák elızménye tehát minden esetben egyrészes Kovácsi településnév volt, amely utóbb egészült ki megkülönböztetı jelzői előtaggal."
Kovács Adrienn Zsuzsanna
Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék
-----------
kov, (1) = kav, köv: kova, kovacs, kavics, kövecs. kov, (2) = hangut. koh: kovács, kovácsol, kohács, kohácsol. kov, (3), burok, héj: koválik, kovad, kovaszt. V. ö. kop, kopács. kóv = kob: kóvályog, kóbolyog. V. ö. csóv, csóvál. kő v. köv: kövecs, köves, kövez, kövezet. kav v. kev, kavar, kever, kavarék, keverék. kav, kov, köv, kavics, kova, kovarcz, kövecs. koh, hangut. koha, kohol, kohó, V. ö. kov, kovács. kab, 1) kaba, babócza; 2) kabona: 3) = kap, kapar. kap, (1), ige, kapos, kapdos, kapkod, kapsi, kapaszkodik, kaptat, kapczáskodik. Latin capit. kap, (2), kapa, kapar, kapargat, kapál, kaparász. V. ö. kop (4). kap v. kop, (3), koponya (caput). kop, (1), ütési tompa hang: kopog, kopogás, kopogtat, koppan, koppant. kop, (2), kopik, kopár, kopasz, koptat. kop, (3) = kap, kopó, vadat elkapó eb, város kopója, fogdmegje. kop, (4), héj, takaró, burok: kopács, kopácsol, kopoltyú (koporsó?).
csap,(1), ige, és hangutánzó: csapás, csapdos, csapkod, csaptat.
A "szokásos" itt te vagy: teljes járatlanságot mutató kérdéseket teszel fel, melyek érdemben nem érinthetik a porondon lévő témát. Mert szimplán nem passzíthatók össze, már nincs relevanciája (de még inkább: értelme) a kérdésnek önmagában sem, az adott viszonylatban. A szakmai jártasság a kérdezni tudással kezdődik.
"Forrást" igényelni írásbeliséget nélkülöző korból maga az irracionalitás. Ami -- szerinted -- azzal egyenértékű, hogy amiről nincs "forrás", arról nem tudhatunk semmit. A neandervölgyiekről sincsenek forrásaink, mégis mennyi mindent tudunk róluk.
Ezt igazából nem így szokás, illik a kért hivatkozásokat prezentálni. De tudod mit, annyira érdekelt ez a dolog, hogy visszakerestem. És nem, semmi ilyet nem idéztél bár több emberrel közölted már, hogy te bizony idézted már ezt a TESZ-ből.
Amit a TESZ-ből idéztél valamikor tényleg az meg úgy veszem észre ez volt:
"KOVÁCS :
faber C. Pesti: Nom. 1.41. Com: Vest. 128. faber ferrariiLS MA. schmied PPB. Coach, Ciiahc, villa 1193. 1209. 1236 (Knauz). Kuachbike, locus circa silvam Bókon 1292 (Kovács). V faioc a kouactol glultatot meg: ligna ipsorum polita a fabro (BécsiC. 110). Jwianak egy nagy rettenetes kew zyklaas zyghet mellee, hol ott niyndeu nemew kowach zerzamok valanak íÉrdyC. 314b). Fel hivatá három lackat gyártót, és négy kouáczot (Helt: C;mc. 131. MesésK. 30. Káldi: Bibi. 246. Misk: VKert. 626). Az császár mivére fíilmönt kovácsoknak attimk (TVIonTME. 1.129).
[Közmondások]. Kouácz kouáczra irigykedik (Decsi : Adag. 10). Klmb azért Máthiás király, s Máthiás kouácz : Mysonun et Phrygum termiui discreti sünt (112). Kovácstól vesz szenet: lusciniae deest cantio MA. PP."
Az 142784-es hozzászólásodból. (Látod, én pl. meg tudom hivatkozni...)
Itt egyetlen v nélküli "koáts" alak sincs továbbra sem. Szóval, amennyiben ezt továbbra sem tudod hozni, nagyon úgy néz ki hogy a mellébeszéléssel sincsenek problémáid. És ezek után kb. most dolgoztattál utoljára a "keresd ki" meg "egyszer más hoztam" kamuzásokkal is. Amit nem hozol az nincs is, maradjunk annyiban.
Aha. És akkor a többi rokon nyelvben aktívan létező szavak is hülyeségek?
"Több ilyen szó van, mint amit a cikk említ. És de. Fejlődhet többféleképpen egyszerre a nyelv."
Szóval se a cikk megfogalmazásában, se az én megfogalmazásomban nem sikerült egyáltalán megérteni, hogy mi is van ezekkel a szavakkal... Pedig nem bonyolult.
"TESZ szótár."
Abban ilyen szerintem nincs. De ismét: hozd ha van!
"Kubán vidéke és a csuvas elnevezés, valamint a kaukázus is rejtve a "ko(v) szót hordozza még mindig."
Ugye te csak szórakozásból trollkodsz itt a topikon és ezeket a dolgokat nem is gondolod komolyan?
"A "koh" jelentésmódosulás hordoz a "kov"-hoz képest."
A a proto-finnugor konstrukció egy hülyeség. A kőből képzés hatására kavics is lesz, de a magánhangzó váltások nem ritkák a magyar nyelvben. Andrásból Endre lett.
Tehát a "ko"-ból lehet simán kov/a is, és kő is.
2.
Több ilyen szó van, mint amit a cikk említ. És de. Fejlődhet többféleképpen egyszerre a nyelv.
3.
TESZ szótár.
4.
Kubán vidéke és a csuvas elnevezés, valamint a kaukázus is rejtve a "ko(v) szót hordozza még mindig.
5.
A "koh" jelentésmódosulás hordoz a "kov"-hoz képest.
