Az orosz Слава, Владислав , Святослав stb. nevek tartalmazzák az orosz слава 'dicsőség' szót. Ez szemmel láthatóan megfelel a kritériumnak, azonban lehetnek kétségeink: az is lehetséges, hogy a név a слав nemzetségnévre megy vissza. Még azt is el tudom képzelni, hogy a 'dicsőség' jelentésű szó is innen ered, az ősszlávok a törzsüket tartották a legdicsőbbnek (mint általában a törzsek).
Érdemes megjegyezni, hogy a Szojka név is ismeretes: Szojka Ferenc az Aranycsapat egyik vidéki tagja volt, Salgótarjánban focizott, 27 válogatott meccsen játszott jobbfedezetet.
Köznevek családnévként való szereplése nem ritka. Régi névréteg. A Szajkó is, úgy, mint garrulus glandarius, vagy mint mátyásmadár. Ilyen értelemben hasonló a Veréb is (amúgy is a szajkó a verébalakúak rendjébe tartozik), de hasonló a Czinege, Bagoly, Rigó, de még a Fajd és a Pityer is.
A Szajkó az említetted szláv nyelvek bármelyikén szintúgy szerepel családnévként (=Sojka) Örmény eredet kizárható (még a családé is, ami úgy-e nem azonos a név eredetével), maga a szó szláv.
Sziasztok! Elöször is Békés,Boldog Karácsonyi ünnepeket kívánok! Én azt szeretném megkérdezni,hogy a Szajkó családnév az milyen származású? Mert amit én eddig találtam az erdélyi-örmény származású,de például a nagypapám a Felvidéken született! De még találtam olyat is,hogy Lengyel,Szlovák,Cseh származású!Szerintetek melyik az igazi? Űdv:Szajek
Egy kissé (?) megkéstem a válasszal, de utána akartam járni még egy két dolognak, mielőtt írok.
Az, hogy a vicsko huncutot jelent(het) az egyik oldalági - szintén vicsko - rokon mondta. Ő is a felmenőitől hallotta. Átnéztem újra a rákospalotai anyakönyveket és azt kell mondjam, lehet hogy bilca fején találta szöbet a csalfa, csalárd vonalon... azt találtam, hogy a vicsko ragadványnév akkor szerepel először a családnév előtt, amikor ősanyám törvénytelen gyermeket hozott világra (1814-ben). Előtte az ő szüleinél, nagyszüleinél még csak a családi nevet tüntették fel, innen kezdve azonban elterjedtté vált. Megjelenik testvérei házasságkötési, azok gyermekeinek születési, de még a szülők halotti bejegyzésénél is.
Ezzel így szépen "kikerekedne" a történet... de akkor miért nem a huncut vagy a csalfa név került oda, miért a vicsko, aminek így önmagában semmi értelme. A vicsko szláv szavakkal történő összevetése, összehasonlítása nem hiszem, hogy célra vezet. Rákospalota református lakossága magyar eredetű volt, igaz betelepítettek jó néhány evangélikus tót családot.
Szóval mi az összefüggés (ha van egyáltalán) a vicsko és huncut/csalárd/csalfa között? ez itt a nagy kérdés.
A 'Válasszon űrlapot!' legördülő menüben válaszd az 'Az 1715.évi összeírás'-t, majd abban mikor feladja az Adózók alá írd be a keresett nevet (pl. Egyed), és alul a Keresés-re kattintva jönnek a találatok.
Minden egyes település esetében a kiírt nevek alatt találsz egy 'Oldalszám:' feliratot s mellette linkeket számokként. Ha azokra rákattintasz, az 1715. évi összeírás összesítő feljegyzéseit találod az adott településen összeírtakról, arról, hogy ki miből mennyit adózott.
Arról, hogy mint látni fogod elég jelentős területi eloszlása van az Egyed nevűeknek, arra a következtetésre jutsz, hogy az Egyed a vezetéknévből lett családnév egyik tipikus esete (nem zárva ki rumci hozzáfűzését egy feltételezett etimológiáról).
Hogy Ti konkrétan 'hogysmint' arról családfakutatással, pontosabban családtörténet kutatással tudhatsz meg többet. Mindenesetre nem 1 Egyed család volt...
Elnézést kérek mindenkitől, de az 5440. hsz.-om sajnos igen komoly helyreigazításra szorul. Óvatlanul, hiányos ismereteimre hagyatkozva akartam osztani az észt, utóbb azonban éreztem, hogy valami nem stimmel az aegis etimológiája körül, s gyanúm nem volt alaptalan.
Az aigisz szó az ógörögben alapvetően kecskebőrt jelent. És bár a Soltész—Szinyei-féle ógörög—magyar-szótár megadja a az aigisz szó "paizs" jelentést is, magyarázólag azért hozzáfűzi: "(Zeus paizsa)". S valóban, közönséges pajzsokat nem neveztek aigisznek, csak Zeusz pajzsát (az Íliászban az aigiszre mint Zeusz pajzsára ld. az V. ének 742. sorát).
Ráadásul az újabb kutatások (ld. "Der kleine Pauly") elvetik a Zeusz pajzsának értelmében használt aigisz szónak az aix, aigosz 'kecske' szóra való etimológiai visszavezetését. Egy további tévedésemet helyreigazítva jelzem még azt is, hogy Akhilleusz pajzsát Homérosz nem aigisznek nevezi (mert ez csak Zeusz pajzsának a neve), hanem szakosznak (pl. Il. XVIII. 478). Amúgy a szakosz csak a legnagyobb méretű pajzsok neve volt az ógörögöknél, mert a pajzsra általánosabb értelemben az aszpisz szót használták (e szó rokonságban áll, pontosabban formai identitást mutat az áspiskígyó nevének görög—latin elemével).
Komplikált dolog ez az etimológia, pláne fejből, mintegy játszadozva nem nagyon eredményes... Másfelől azonban a délibábos nyelvészkedés helyreigazítása elvezeti az embert Szent Egyedtől Homéroszon át az áspiskígyóig, s e szellemi kirándulás kedvéért szvsz mégis megérte.
Meg szorulhat kiegészítésre is. Ugyanis az Egyed nem feltétlenül jövevénynév. Származhat magyar elemekből is: miként az Előd, az Egyed is lehet, hogy elsőszülöttségre utaló név. De még ezen kívül is van etimológiája. http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=361 Ez a Ladó–Bíró-féle utónévkönyv netes változata, s mint ilyen megbízható forrásnak tekinthető.
Az etimológiai magyarázat némi pontosításra szorul. Az eredeti latinos név helyese(ebb) írásmódja Aegidius, de a név távolabbi eredetét tekintve görög: Aigidiosz (vö. http://www.heiligenlexikon.de/BiographienA/Aegidius.htm).
A görög—latin névben felismerhető az (ó)görög aigisz (genitivusa aigidosz, ebből lett a latin aegis, s a magyar égisz, sőt az Egis Gyógyszergyár nevében is ez rejlik!) 'pajzs' szó, amelynek klasszikus megjelenésére nézve az Íliász XVIII. énekének 468. s köv. sorai kiváltképpen figyelembe jönnek (Akhilleusz pajzsa).
Nem feltétlenül. A Bessenyei valószínűleg a számos -besenyő elemre végződő nevű helység valamelyikéből származik. Az elképzelhető, hogy ezeket a helységeket valaha besenyők alapították és lakták, azonban maga a név az illető etnikumára nem utal, annál is inkább, mert bár a Wikipedia szerint elképzelhető, hogy a 13.-14. századig megőrizték vallásukat (ami az etnikai különállásuk bizonyítéka is), a vezetéknévadás a 15. században indult meg, de csak II. József alatt vált általánossá.
Úgyhogy, a kérdésre azt lehet válaszolni, hogy lehet, de nem biztos.
Gyulai: Ha nemesi név, akkor egy ilyen nevű településen lévő birtokközpontot jelöl. Ha nem nemesi név, akkor azt, hogy az első elnevezett erről a helyről költözött át az elnevezéskori lakhelyére; vagy azt, hogy valamilyen egyéb szoros kapcsolata volt az ilyen nevű településsel.
Megérzésem szerint szláv a Derdák. Az, hogy az osztrákoknál sok van, még nem kizáró ok, ellenkezőleg! Kremlicka, Wadsak, Nowotny, Chyba is osztrák nevek :-)
Én egy erősen sváb történelmű településen ismertem, illetve tudtam egy Pum nevű emberről (ami még nem jelenti azt, hogy sváb név)...
