Annyira szinvonaltalanul ätlätszo vedekezesek,akär a Branhamos topikban,szerintem bärki aki kicsit is utäna jär läthatja......Opus Dei,azert is beraktam,hogy mär akkor hogyan szövetkeztetek,azota pedig megjobban (re)formälodtok,nem?
Igy van,ez egy rendkivül rövid idöszak lesz,amint belejutunk ugyan abba a valläsos üldöztetesbe,amint a regi Roma idejeben volt ervenyben....Es ez törtenik az ältal a közösseg ältal akikben ugyan az a Neroi szellem van amint akkor volt.Terorizmussal fognak megvädolni igaz hivöket amint Nero is tette....Gyakorlatilag läthatod a lenti 13497-es hsz szövegeben mik voltak kihirdetve amint hatalomhoz jutottak akkor,de most mär a Pokolbol feljött tan utolso mäsodperceit (eveit) töltve ter vissza oda,ahonnan jött.A melysegböl jött fel es oda is ter vissza a päpasäg intezmenye.
1. Theodosius császárnak semmi köze az Opus Deihez. Ismét felsültél tehát, ember.
2. Az állam és az Egyház kapcsolatát illetően a katolikus teológia nem vallja a cezaropapizmust, javaslom olvasd el EZT.
2. A szöveged hülyeséget mond: az ókorban nem voltak (fundamentalista) "evangelikál"-keresztények. Akármilyen sajnálatos lesz belátnod: a te ideológiád semmiféle történeti előzménnyel nem rendelkezik a kereszténység történetében - hanem egy tisztán újkori konstrukció, nem több. Azok a magukat kereszténynek valló irányzatok, akik akkor a nagyegyházzal szemben álltak, eretnekek voltak még az újprotestánsok szerint is.
A hittant nem, hanem választható, hogy milyen hittan, és ha egyik se, akkor erkölcstan.
A tanároknak viszont meg kell jelenniük a tanévnyitó meg tanévzáró, meg még egy valami szentmisén, de nem kell résztvenniük, tehát nem kell térdelni, énekelni, áldozni, gyónni, mittoménmi.
Legalábbis az igazgató ezt mondta ma reggel az ATV-ben.
"Alapfilozófiája szerint a társadalmat nem alulról kell evangelizálni, hanem felülről, a politika és az elit befolyásával." - Ennek pont az ellenkezője az igaz, az Opus Dei egy egyszerű lelkiségi mozgalom, amely épphogy azt kívánja hangsúlyozni, hogy nem elég a világis "vasárnapikereszténység", hanem a mindennapok során is meg kell jeleníteni életünkben a keresztény értékeket. "De ez még nem zárja ki annak lehetőségét ,hogy módszeresen felülről evangelizálják a tömegeket a mindennapi áhitara amint régen is volt.
Már a cím alapján, amely így kezdődött: "Fellebben a titok..." - rögtön tudtam, hogy ez megint valami színvonaltalan bulvárszagú odamondás lesz, amik így kezdődnek, azoktól nem is várható el több az olcsó szenzációhajhászásnál.
Amit meg az Opus Deiről ír, az alapján meg teljesen egyértelmű, hogy azokhoz kíván szólni, akik azt se tudják, hogy mi az, csak a Dan Brown-művekből halott róla, és hogy az valami összeesküvéses-titkosszervezetes maffiaszerű valami. Ez a mondata pedig simán közönséges hazugság:
"Alapfilozófiája szerint a társadalmat nem alulról kell evangelizálni, hanem felülről, a politika és az elit befolyásával." - Ennek pont az ellenkezője az igaz, az Opus Dei egy egyszerű lelkiségi mozgalom, amely épphogy azt kívánja hangsúlyozni, hogy nem elég a világis "vasárnapikereszténység", hanem a mindennapok során is meg kell jeleníteni életünkben a keresztény értékeket. A feudális jelzőt meg nem tudom, hogy honnét sikerült szereznie, biztos a jobbágyságot akarják restaurálni - legalábbis a szerző szerint.
Ez a paranoia meg simán megkacagtató:
"Egy demokratikus jogállam miniszterelnöke húsvéti üzenetet küldött a néphez! Belegondolt ebbe valaki?" - Az amerikai elnök meg még a szédert is megüli a zsidókkal! Vagy nézze csak meg ez az alak az öregebbik George Bush elnök beiktatási beszédét, ahol egy közös imával kezdi! Borzasztó!
Sőt, javaslom látogasson el Oroszországba, ahol húsvétkor tele van olyan plakátokkal az ország, hogy "Krisztus feltámadott!", és bizonyosan az elnök is szokott beszédet tartani.
Nyilvánvaló, hogy itt nem az igazság volt a lényeg, hanem a szenzáció- és a hangulatkeltés.
"kipróbálták, hogy hogyan ötvözzék a magát tájékozottnak feltüntető kőbuta egyházellenest egy ősliberális árokásóval, mindezt leöntve egy gréczysta ügybuzgalommal. Egy ilyenről csak le kell venni a szájkosarat, és teli torokból rákérdezi megállás nélkül ugatni az egyetlen szólamot, amire beprogramozták" stb. - Te Józsikácska, ezeket a beolvasó szövegeidet gyűjtsd már össze, egészen jól szórakozom rajtuk!
De nem kevésbé magán ezen a bennfentes leleplezőn, aki képes ilyeneket mondani: "Amelyben ráadásul átírta a keresztény dogmatikát, hiszen a Krisztusba mint Megváltóba vetett hit központi elem helyett újjászületésről beszélt." - Mintha ugyan ez utóbbi nem volna szintén a keresztény dogmatika alaptétele!
Aztán a riporter saját paródiájaként akaratlanul is leleplezi ezt az alakot: "Szép kis összeesküvés-elmélet arról, hogy középkori rend alakul a 21. századi Magyarországon." Mire az nem hogy észrevenné magát, hanem még tódítja is a paranoid fantazmagóriáit: "Nézze, minden hatalom működtetéséhez ideológia kell. A ......nek viszont többre volt szüksége, hiszen a nacionalizmus nem az" stb.
Jujj...! Ez az alak szerintem egy titkos tudományos kísérlet eredménye lehet: kipróbálták, hogy hogyan ötvözzék a magát tájékozottnak feltüntető kőbuta egyházellenest egy ősliberális árókásóval, mindezt leöntve egy gréczysta ügybuzgalommal. Egy ilyenről csak le kell venni a szájkosarat, és teli torokból rákérdezi megállás nélkül ugatni az egyetlen szólamot, amire beprogramozták, hogy fundementalistalepaktáltapapokkalközépkoriorbánkishitlerdemokráciaellenesnácifasisztafrusztráltelnyomás.... Aliganem megártott egy kicsit Dan Brown munkássága a világnak, ami még egy beképzelt félművelt ateistánál még elmegy, de az különösen vicces (bár inkább szánnivaló), amikor egy magát kereszténynek nevező személy szájából hallom ezeket vissza, mint "tutibiztos" információkat.
Lényegében ez a primitív antiszemitizmus összeesküvés-elmélet mániájával állítható párhuzamba: fogni kell a Cion bölcseit, csak át kell írni a zsidókat a katolikus Egyházra, és bőven elmegy ilyen "mértékadó" újságokba is. Ehh.. Igaza van Philip Jenkins (amúgy protestáns) vallástörténésznek: az antikatolicizmus az utolsó elfogadott előítélet.
Egyébként én nem tudom, hogy ki az a Jakab Attila, de amúgy biztos nagyon fontos ember lehet, nemzetközi szaktekintély, stb.
Historian John Higham described anti-Catholicism as "the most luxuriant, tenacious tradition of paranoiac agitation in American history".
Conservative writer Peter Viereck once commented that (in 1960) "Catholic baiting is the anti-Semitism of the liberals."
Philip Jenkins, an Episcopalian historian, maintains that some who otherwise avoid offending members of racial, religious, ethnic or gender groups have no reservations about venting their hatred of Catholics.
Historian Arthur Schlesinger Sr. has called Anti-Catholicism "the deepest-held bias in the history of the American people."
Szerintem ez helytelen. A józan hangú építő szándékú kritikából lehet tanulni, a józan hangú bírálatra pedig válaszokat kell adni, amelynek megfogalmazása során mi is tanulunk.
Sőt, még a Chick meg a Last Seal-féle fanatikus egyházellenesek is bizonyos értelemben hasznosak: önmaguk karikatúrájává válnak, és rámutatnak, hogy micsoda szegényes "evangélium" ez, mennyire lelkibetegnek, csőlátásúnak és primitívnek kell lenni ahhoz, hogy valaki komolyan tudjon venni ennyi hulladékot.
Hát pedig a bölcsességet csak kérni kell....de az aki egy destruktiv szektáért olyan alapértékeket képes feladni mint a család attól csak ilyen okosságok tőmjéneződhetnek.
Nagy igazság van abban, amit a mi főpapunk mondott egyszer: Csak azokkal az Egyház ellen megfogalmazott kritikákkal érdemes foglalkozni, amelyek az Egyházon belülről jönnek, az Egyházon kívülről jövő kritikákkal nem érdemes foglalkozni.
Micsoda szegényes és szánnivaló az, ha valaki számára az evangélium egyik, ha nem a legközpontibb üzenete ez a primitív és gyűlölködő katolikusellenes acsargás, és az, hogy őket kell az apokaliptikus főgonosznak tartani? :-/
A keresztes hadjáratok védekező háborúk voltak? 2011. 06. 21. 14:38 -
A keresztes hadjáratok a nyugati imperializmus, a vallási bigottság és fanatizmus megnyilvánulásai voltak, továbbá a vallási köntösben anyagi érdekekért folytak – ez a kép él ma a közvéleményben a keresztes hadjáratokról. Mindez azonban mítosz.
Az Intercollegiate Review 2011 tavaszi számában Paul F. Crawford négy mítoszt cáfol meg a keresztes hadjáratokkal kapcsolatban. A cikket némi kiegészítéssel a Mandiner blog ismerteti. Az első mítosz az, hogy a keresztes hadjáratok előzmények nélküli támadások voltak a muszlim világ felé. Valójában az első hadjárat idejére már 450 éve harcban állt a terjedő iszlám a kereszténységgel.
A második mítosz az, hogy a keresztesek csak meg akartak gazdagodni, a harmadik pedig az, hogy a vallási indíttatás csak máz volt, igazából anyagiak vezérelték a hadjáratokat. Ez a vélemény azért problematikus, mert a keresztes hadjáratok igen drága vállalkozások voltak, sokan éppen hogy eladták sok mindenüket, hogy útra kelhessenek. A keresztes hadjáratok halálozási rátája is igen magas volt, egy hadtörténész szerint az első hadjárat résztvevőinek 75 százaléka veszett oda. A keresztes seregekhez önkéntes alapon lehetett csatlakozni, nem volt behívó, nem volt kötelező. A hadjáratok idején mindenki tisztában volt vele, sőt a toborzó beszédekben is figyelmeztettek, hogy a keresztes vitézeknek nélkülözés, szenvedés, sőt akár halál lehet az osztályrésze.
A Crawford-féle negyedik mítosz az, hogy az iszlám világ a keresztes hadjáratok miatt nem szereti a keresztényeket. A muzulmán világban a XIX. századig ugyanis nem volt téma a keresztes hadjáratok ideje, a szerző szerint még szavuk sem volt a keresztes hadjáratokra a muzulmánoknak, amelyeket egyszerűen a sok keresztény–muzulmán konfliktus egyik fejezeteként tartották számon. Az iszlám világ 1899 után fedezte fel újra magának a keresztes hadjáratokat – a nyugatnak köszönhetően, ahonnan a keresztes hadjáratokat a barbár, agresszív nyugatiaknak a békés muzulmánokra való támadásaként értékelő iskola tanítása tetszett meg az éledő arab nacionalizmusnak és később a szélsőséges iszlamizmusnak.
A Mandiner blog más szakkönyvek alapján még kitér Jeruzsálem ostromára és a gyermekek keresztes hadjáratára is. Utóbbiról kifejti, hogy az egyrészt nem részesült egyházi jóváhagyásban, magánakció volt, másrészt a kutatások fényében nem gyermekek hadjárata volt, hanem szegény, fiatal munkásoké, a gyermekek hadjárata a korabeli krónikák latin kifejezésének (pueri) félrefordításából ered.
A katolikus egyház és a pünkösdi közösségek párbeszédre törekszenek 2011. 06. 20. 12:35 -
Június 10. és 16. között tartották a tanácskozást Rómában, Karizmák az egyházban címmel. A Szentlélekbe és annak ajándékaiba vetett hit lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház és a pünkösdi közösség közötti párbeszéd tovább folytatódjon – áll a két felekezet képviselőinek nyilatkozatában.
A pünkösdi gyülekezetek olyan evangéliumi közösségek, amelyek célja, hogy minden népnek hirdessék Jézus Krisztus evangéliumát, a Szentlélek ajándékainak felmutatása által. A pünkösdi gyülekezetek hatalmas növekedést mutatnak világszerte, körülbelül 600 millió tagot számlálnak, a protestáns közösségek több mint 80%-át teszik ki. A hagyományos pünkösdi gyülekezetek érdeklődéssel fordulnak a katolikus egyház felé: az intézményes párbeszéd 1972-ben, a II. Vatikáni Zsinatot követően kezdődött el hivatalosan.
A Keresztény Egység Elősegítésének Pápai Tanácsa megmagyarázta: a párbeszéd „nem törekszik arra, hogy szervezeti egységet hozzon létre”. Célja, hogy megteremtse a kölcsönös tisztelet légkörét és egymás hitének, életének megértését. A találkozó során naponta közös imádságokon vettek részt a felekezetek képviselői.
Katolikus részről Michael Burbidge érsek, az észak-karolinai Raleigh püspöke vezette a tanácskozást, aki kijelentette: “a héten lezajlott beszélgetések mélyebb megértést teremtettek katolikusok és pünkösdisták között, értékként tekintünk a közös elemekre, a Szentlélek ajéndékaira…”. Hozzátette, hogy az elkövetkező években folytatják a párbeszédet és Krisztusban való testvérekként imádkoznak az egységért.
A pünkösdi közösség képviselőjeként Cecil M. Robeck tiszteletes vezette a tanácskozást, aki egyetemi tanárként az egyház és az ökumenizmus történetét oktatja a pasadenai Fuller Teológiai Szemináriumban. Kijelentette, hogy az ökumenizmus törekvéseit már nem a félelem mozgatja, hanem a tisztelet és a nyitottság. A Szentlélek ajándéka ez az előrelépés is, amelynek segítségével megtalálhatják az élet és a szolgálat közös elemeit.
A résztvevők közösen vettek részt a XVI. Benedek által celebrált pünkösdi szentmisén a Szent Péter-bazilikában. A június 15-i audiencián a pápa köszönötötte a nemzetközi tanácskozás tagjait biztosította őket arról, hogy imádkozik a kölcsönös kapcsolatok építéséért – tájékoztatott a Zenit hírügynökség.
De összevannak fonódva ,ahogyan a történelemben mindig is belemásztak a politikába a keresztények miután a felébredési lelkület alábbhagyott.Ezen hozzáállásukat Isten mindig egy ideiglenes itélettel jutalmazta.
