Te miért veted el a leander magját? Szerintem ugyanazért amiért én. Új színeket, új virágformákat keresek. De növényegészségügyi okai is vannak. Ahol sok éven keresztül nevelnek nagy számban ugyanolyan növényeket,előbb -utóbb gondot okoznak a betegségek, vegyszereket pedig nagyon nem szeretek használni. A mag növények esetében csak a cserepek, ládák tisztaságára kell ügyelni, a gumó kiesik. A gumó növények túl nagyra nőnek sok időt vesz igénybe az ágak megkötözése. A mag-növények alacsonyabbak könnyebb velük bánni. A szél is kisebb kárt tesz bennük.A szél nagyobb ellenségük a napnál is. Egy szélverés olyan szemmel nem is látható sérüléseket okoz amik aztán könnyen elfertőződnek. A magvetés az én körülményeim között előnyösebb. Az idei év éppen a hűvös szeles periódusok miatt nem ideális de ilyenkor a leanderjeimről is eltűnik a virág, igaz csak pár napra.
Hát nem nagyon lehet őket elveszíteni:-) Egyszerűen benn kell hagyni a cserépben, amit lehetőleg nem túl hideg helyen tarthatsz, úgy 10, 15 fokban. Ha szt szeretnéd, hogy ne a nyár közepén virágozzon, akkor februárban boríts ki a cserép tartalmát és szedd ki a kis rizómákat, egy cserepet, vagy ládát tegyél majdnem tele földdel, fektesd rá tetszés szerinti sűrűségben a rizómákat és szórj rá kb. két centinyi földet, tartsd meleg és világos helyen, így talán május végén már elkezd virágozni. Ha nem sürgős, akkor hagyhatod az eredeti cserépben, de akkor csak május táján kezd kibújni.
Nagyon érdekes, amit leírtál:-) Azt hiszem leandert könnyebb magról szaporítani, de, mint írtam, az 3, 4 év után mutatja meg csak az arcát:-( Még egy utolsó kérdés: Ha az első alkalommal lesznek gumók és azok folyamatosan nőnek, akkor hány évente és miért vetsz újra magokat?
Szél egyáltalán nincs annál a bizonyos ablaknál, talán ez nem is olyan jó, mert túlzottan áll a levegő.. Na, majd kipróbálom, de lehet, egyelőre gumókat veszek, az azért egyszerűbbnek látszik:-) De nagyon köszi, biztos lesz, aki hasznosítja a leírtakat. Ha többet tudnék használni, akkor én is biztos kipróbálnám, de egy ládányiért talán nem érdemes.
Kicsit helyigényesebb a leander, mint a begónia, de ..., valóban szépek, nagyon szeretem őket. Különösen a saját gyerekeket, ahogy te is a tieidet:-) Nekem egyfajta begóniám van, abból viszont ahogy te a kertet, én úgy az egész lakást. Ezt Tamayának hívják és nő, mint a bolondgomba. Van egy nagy anyanövény és számtalan gyereke. Télen is virágzik és nagyon hangulatos. Van egy gallériánk, arról is lóg lefelé számtalan, és a konyhaablakok melletti polcokról..., nálunk már nem téma, ha egy begónia virág esik a tányérunkba:-)
Keleti ablakban jó kell hogy legyen.Ott túl erős szél sem éri és déltől már árnyékban van, de a hely továbbra is világos. Magot szoktam vásárolni a BIRÓ Kertészeti Kft- től.A mag Németországból származik a Kft csak forgalmazza. Nem tudom a leandernek mekkora magja van a begoniáét szemmel alig látni. A keleti ablakba szoktam tartani az edénykét amibe vetek egy üveglapocskával takarva. Az első kis levélkék megjelenése után amikor kis csipesszel óvatosan megfoghatók-úgy karácsony körül- egy pici ládikába szétültetem őket és innentől egy 15 wattos energiatakarékos égővel este 9-ig megvilágítom őket. Enélkül alig nőnének ,mert egy kis gumócska növeszté- sével lennének elfoglalva és csak április körül nőnének tovább.Amikor már sűrűen lesz- nek megint szétültetem őket. Március közepétől-végétől már nem férnek el az ablakban. Ekkorra már kicsit meg is nyúlnak de kikerülnek az alig -alig fűtött-az elmúlt két évben egyáltalán nem is-ablakokból összerakott és fóliával takart "üvegházba" és remek,formás kis növényekké fejlődnek. Egy világos pincehelyiségben telelnek 1,2,3 héttel a behordás után a szárakat leveleket kitakarítom a gumók maradnak a földben.A legszebbeket használom a következő évben is. Amúgy jártam leanderéknél és látom hogy leander ügyben profi vagy. Csodaszép lehet annyi leander együtt.
bosánat az off-ért a topikban, de az Achimenes-edet hogy szoktad teleltetni?
Sikerült szert tennem rá és nem szeretném őt elveszíteni a nyugalmi időszak alatt!
Mostmár on : Tamaya begónt is sikerült egyet megkaparintanom, annyira várom, hogy egyszer akkora legyen, mint a tiéd!!!!!!!!! Elolvastam a róla szóló hozzászólásaidat és próbálom majd aszerint gondját viselni.
Ismerem azt az érzést, amirúől az utolsó sorban írsz..., csak én a pár száz leanderemnek köszönhetően:-) Közülük is a legkülönlegesebbek magról vannak, csak az itt nem négy hónap az eredményig, hanem négy év:-( Na de ez itt off. bocsi.
Szóval mit gondolsz a keleti ablakról, sajna max két óra napsütés van. Amit veszel, az mag, vagy gumó? És mégis hol tartod őket télen, vetés után? Gondolom fény is kell nekik bőven.
A lépcső ahol ugyancsak jól érzik magukat déli-délnyugati. Elvileg ez nagyon meleg lenne, de van előtte egy fa ami délután jótékonyan leárnyékolja. A föld fele közönséges B-s virágföld ehhez keverek akácerdőben szedett megszitált lombföldet, ami enyhén savanyít és humuszossá teszi a földet. Ez nagyon laza lenne, ezért keverek hozzá vakondtúrást, és Osmocote műtrágyát. A magot saját magam szedem ha terem. Ha nem akkor a gumókat használom. Ha a következő évben sem lesz jó termés, akkor már veszem. A magot novemberben vetem, ez virágzik májusban, de később is lehet. A február végi vetés augusztusban kezd virágozni, de ezeknek is lesz gumójuk ősszel. Ez nem egyszerű, pótvilágítás is kell de a magvetésből nagyon különleges színek és virágformák is előjöhetnek és szeretek vele bíbelődni. Csak hát az idő... Azért az csodálatos, amikor van egy negyed órám és közéjük ülhetek, öntözni is nagyon szeretek mert addig is gyönyörködhetek bennük.
Kevés ismerősöm tart csüngő gumós begóniákat, de nekik sem sikerül csodásan díszlő növényeket nevelni az átteltetett gumókról. Ami kész, virágos növényt megvesznek a piacon, azzal abban az évben nincs is gond, csodás, de következő évben közel sem jön már elő annyi hajtás az átteltett gumókból. Nyilván itt a készárú előállításnak nagy szerepe lehet a kedvező körülményekben, ami itt egy növényházat, fóliasátrat jelent, és ezen növények szezona kezdetéig közel sinxcs akkora hőség.
A gyökereztetés ill. gumóképződés kapcsán:
Van egy régi Mizsei Béla által írt könyvem "A gumós begónia" címmel. Ő ezt írja a gyökereztetésről:
"Háziasszonyok elég jó eredménnyel szoktak különböző növényeket vízben gyökereztetni, többek között a gumós begóniát is. Ez az eljárás főleg a szobakertészkedőknek ajánlott. Vízben gyökereztetéskor másként érvényesülnek a biológiai tényezők, mert a gyökerek nem kapnak levegőt, mégis fejlődnek. A gyökeresedés után laza lombföldbe kell beültetni a növényt, s gondoskodni kell páradús környezetről. Amikor megerősödött, becserepezhetjük a cserpezéshez használt földkeverékbe."
A lombföldeket napjainkban már nem alkalmazzák, történelmi a dolog. Nyilván itt valamilyen laza szerkezetű, tőzeg-virágföld 1:1 keverékről lehet szó.
Esetedben az a helyzet, hogy mennyi ideig lehetséges a meggyökereztetett (majd beültetett) növényt vegetatív állapotban tartani? Ahogy Mizsei írja, a rövinappalok beköszöntével az addig fejlődött virágok kinyílnak, de újabb bimbókat már nem képez a növény. Ez természetesen igaz lehet a gyökereztetésre is. A gumós begóim többsége ősszel rendre ledobja a hajtásait, így húzódva vissza, de vannak mindig olyan egyedek, amelyeknek esze ágában sincs.
A Hippeastrelia nem virágzott az idén, csak leveleket hozott, majd talán jövőre megörvendeztet virágaival. (nem akarok itt offolni, de a 'Green Goddis' káláimat az idén sem sikerült virágzásra bírni, pedig nagy erős, egészséges gumóik vannak, és erős lombozatot is neveltek az elmúlt évben is, és idén is. emiatt bosszús vagyok :) )
Köszi az információkat, lehet, hogy hasznosítom egyszer:-) Az én ablakaim elég erős napot kapnak, délkeletit, délit, délnyugatit. De van egy keleti is, kb. hány óra napsütés jó nekik?
Én sem azt mondom, hogy sokszor láttam, igazándiból egyre emlékszem, ami nagyon megfogott, után apróbáltam is utánozni, nem sok sikerrel. A Duna mellett haladtunk Salzburg felé, és talán még Melk előtt kicsit letérve az útról bementünk egy kis városkába, annak a nagy toronyszerű városkapujában lógott ilyen gyönyörű begónia, igaz, az talán színesebb volt, meglehetősen tarka. Ha belegondolok ez a Duna felé nézett, tehát déli fekvésű volt. A túloldalon pedig, ami ezek szerint akár északi lehetett, gyönyörű petúniás ládák voltak egy házon. És ugyancsak ott láttam a közelben két hatalmas leanderbokrot is, ami nekem szintén csodaszámba ment. Ez volt a legemlékezetesebb ausztriai virágélményem, elég régen, akkor még nem volt saját kertünk és a kertkultúra Magyarországon a béka és a föld között volt. Nekem sajnos talán csak a leandereket sikerült lemásolnom eddig:-(
És nemrégiben a szekszárdi városháza összes ablaka is begóniával volt kirakva, bizony erős napot kapva, csodálkoztam is, hogy miként bírják.
Talán még a földjükről mondanál valamit? És a magot saját magad szeded a virágaidról? És ezek a magoncok mikorra lesznek virágzóak?
kösz a vígaszt, de én több helyen is látok itt Magyarországon a közvetlen és távoli környezetemben sikeres bego-Projekteket, nem gondolom, hogy annyira kedvezötlen lenne a klima. És mi a helyzet a gyökereztetéssel? És mit tesz a Hippeastrelia?
Szerintem semmit sem rontottál el. Nálam nagyon hasonló a helyzet. Csüngő begóim vannak felakasztott kaspóban. De nagyon hitványak! Jövőre be is fejezem a csüngő begó projektet. A Bonfire sem teljesít úgy, ahogy a katalógusban a képen...
Én arra gyanakszom, hogy ezek a csüngő csodák, nem a mi szélsőségesen forró, szaharai nyári éghajlatunkra lettek nemesítve, hanem egy sokkal kiegyenlítettebb, párásabb, nyugat-európai klímára. Az álló begókkal nincs bajom, virágoznak készségesen, bár a nagy meleg őket is megviseli/megviselte.
A gumós begók gumói mostansáég indulnak jobban növekedésnek. A rövidnappalos körülmények (aug. 15 után) felerősödnek, és ilyenkor több keményítő vándorol a gumókba.
Az ablakaim ÉNY-iak, ami nem a legszerencsésebb- de még mindig jobb a délinél-, mert a legforróbb délutáni napsütéssel és az északi széllel kell, hogy megbirkózzanak. Erre csak csüngők alkalmasak, azok is csak akkor, ha már eleve 15- 20 hajtás indul a gumókról. Így hamar egységes tömböt alkotnak, amit az erős szél sem tud megkezdeni. A ládáim jó nagyok (60cm) és legalább 4, de lehet hogy több gumó van bennük. Ez úgy lehetséges, hogy a gumókat nem úgy veszem, hanem magról vetem őket (úgy értem a növényeket). A kis magoncokat gyakran kettesével ültetem pohárba, így egy gumó valójában lehet, hogy kettő. Ezek az Illumination fajtához tartoznak, a piros is és a sárga is. A sárga kevésbé jó, de a piros tavaly 1 m hosszan is lecsüngött. A ládákat át kellett kötni, mert a földdel együtt ki akart belőle fordulni a növény. Egy társasággal (Zalaegerszeg) gyakran járok biciklitúrákra Ausztriába és Szlovéniába és hidd el, hogy "rájár" a szemem a szépre és van is bőven mire de a gumós begónia pláne az igazán szép, olyan ritka mint a fehér holló.
Szia, ez elkerülte a figyelmemet, pár hétig nem fórumoztam. Árnyékos helyen vannak, szabadban, hömérséklet átlagos magyar nyári hömérséklet, vízmennyiség normális, enyhén nedvesen tartom a közeget.
Húúú, te aztán tényleg kedveled a begóniákat:-) Gyönyörűek! Ilyen szépet ablakban csak Ausztriában láttam egyszer! Milyen fekvésű az ablakod? És hány gumó van egy ládában? A többi is gyönyörű, de ezek az ablakosak most jobban érdekelnek.
Sziasztok, letört gumós begonia hajtást hogy lehet gyökereztetni? Gumója mikor/hogyan keletkezik. A kedvenc narancssárgám, aki sajnos csak egy ágacskát hozott, letörött, a gumója meg elrohadt. Annak idején -hetekkel ezelött- sebtiben vízbe tettem, hogy majd utánajárok, aztán megfeledkeztem róla. Mostanra már virágzik a vízben. De gondolom ennek ellenére nem ez a hivatalos módja. de akkor mi?
A többi begoniám nagyon hitvány az idén, igaz, most vannak elöször. Három gumós álló, a másik kettö egy-egy szárat hozott, vastag, erös, tele haragoszöld levéllel, de virágot alig hoz, pedig tavaly tele volt. Igaz viszont, hogy kicsik a gumók.
Vettem viszont három óriási csüngö begonia gumót, azt a fajtát amiböl az a föltartóztathatatlan virágözön szokott elötörni, két-három (álló!) száracskát hoztak, ami nem csüng, de nem is áll, hanem idövel -elferdül. Néhány hitvány virágocskánál nem futotta többre. Márciusban homokban valamennyit elöhajtattam, majd földkeverékbe ültettem, (a futókat akasztós cserépbe) és április körül kitettem a szabadba, árnyékos de világos helyre. Valahol azonban azt hallottam, hogy mint annyi más dísznövénynek, nekik is savanyú talaj kellett volna, én meg normál földbe tettem. Mit rontottam el, ti hogyan csináljátok?
Hát a férjemre nem lehet panasz...:) Kitett magáért szülinap ügyben,
4 pici sansavérát kaptam, ma!:)-mert ma van a szülinapom ám!!:)
De ezt egyszerűen muszáj volt hazahoznom, biztos ismered ezt az érzést:)
Meg aztán belefér, nem vagyok nagy virágvásárló. Most építkeztünk és már lehet szépíteni a szobákat...8 kis cserepes szobanövényem még nem gyűjtemény:(
Miért sírdogáltad ki?:))) Én már rászoktattam a páromat, hogy a szülinapi/névnapi stb... virágot majd én megveszem magamnak, arra ne legyen gondja - így járunk jobban. Azon pedig nem illik fennakadni, ha esetleg elszámolnám, és véletlen 2-3 szülinapi virág jutna évente:))))
Szívesen cserélnék néhány hajtást,a lassan mutánssá cseperedő hibrid begóniámból,másfajta kerti-vagy szobanövény hajtásra.Nálam már a plafont veri a vége,pedig már többször ledaraboltam.Várom a jelentkezést,ha érdekel v.kit. Üdv:Kriszta
