Egyrészről tipikus kk. magatartás, vagy épp nálunk meg mindig tetőt csinálnak... érdekérvényesítés. Egyrészt írásban fordulnék a közös képviselőhöz, hogy nyoma legyen, leírnám mit ígért, nem történt semmi és intézkedjen. Másrészt kérném, hogy a ház biztosítója (ha van) akkor az szépen fizesse ki a károtokat. Ha ezek sem vezetnek eredményre ismét felszólítanám a közös képviselőt és a lakókkal összehívatnám a Közgyűlést hogy döntsön a kérdésről. Ha ezt a KGY elutasítja, akkor lehet menni a bíróságra. A kárigényt meg a biztosítónál is leht érvényesíteni.
Bocsi, ha rossz helyen kopogtatok – légyszi, mondjátok meg akkor, hogy hol tegyem –, de... Szóval az a helyzet, hogy legalább négy éve képtelenek megcsinálni a tető szigetelését. Ezért négy éve kisebb nagyobb megszakításokkal gyakorlatilag folyamatosan beázunk. (A történet egyébként régebbi, a kk bevallása szerint is.) Ugye a történet eddig úgy zajlott, hogy beázunk, kk-t felhív, „persze megcsináljuk”, aztán egy darabig megint csend, pár hónap utána a történet előről kezdődik.
Na ebből most már elég. A kérdés, hogy milyen jogi lépéseket lehet (lehet-e egyáltalán) kilátásba helyezni a kk-nél (és kivel szemben), hogy végre hajlandó legyen rendesen megcsináltatni a tető szigetelését? Kihez lehet fordulni rajta kívül? Egyáltalán létezik megoldás, a lakás eladásán kívül?
Előre is köszönöm! (Bocsi, ha kicsit érthetetlen lett, de most éppen picit morcos vagyok.)
Iratok nékül felelősségteljsen nem tudok mit mondani. A megbízás nélküli ügyviteli pernek akkor van értelme ha van kár. A megállapodás lehet szerződés, lehet közgyűlési határozat.
Kérem, aki tudja foglalja össze , hogy egy ilyen felállású 5 lakásos tházban, miként alakul a szavazatok elszámolása? 51% 2/3 ? 2db 30nm, 2db 70nm , 1db 100nm
köszönöm hogy írtál! A felújításról gyűlést tartott a k.k. Akkor még arról volt szó, hogy önrésszel hozzá tudnak-e járulni a tulajdonosok egy önkormányzat által támogatott szigeteléshez? A gyűlés úgy zárult, hogy abban egyeztek meg: a következő gyűlésig informálódik a k.k.
A következő gyűlésen már bejelentette, hogy 700.000 Ft értékben építőanyagot vásárolt. Közgyűlési határozat nélkül! A tulajdonosok kb. 70%-a akarta ezután, a fennmaradó 30% pedig nem tudta vállalni a felújítást, mert önkormányzati támogatás nem jár, és a közös költségen felül fejenként 100.000 Ft-ot kell befizetni. A k.k. egy szavazásra a szmsz alapján nem alkalmas papíron gyűjtött össze kb. 78%-nyi nyilatkozatot, hogy "igen, vállalom a befizetést". Ez a THtv. alapján ugyebár nem jogosítja fel kötelezettségvállalásra, mert nem felel meg sem formailag sem tartalmilag a "szavazólap" a követelményeknek. Így a fennmaradó kb. 1,5 millió forintot is úgy költötte el, hogy nem volt rá hatályos határozata.
(Négyszemközti beszélgetés alkalmával elmondta, hogy nem érdekli, ha nem lesz törvényes, de a felújítás az ő nevét fogja fémjelezni!) A k.k. fizetési meghagyást adott ki 100.000 Ft-ról. Mi kifogással éltünk, a fentiekre hivatkozva. Az meg is áll a bíró szerint, de fizetni attól még kell, mert ennyi munka készen van.
A bíróság elnapolta az ügyet, hogy a k.k. hívjon egy szakértőt, aki megállapítja, hogy 100.000 Ft-nál nagyobb mértékben nőt-e a lakás értéke. Itt tartunk most, és vasárnapra közgyűlést hívott össze a k.k. hogy az ügyről döntés szülessen. (?)
Úgy gondolom, hogy mielőtt megterhelnék ezt a 100.000 Ft-ot még szakértői meg ilyen-olyan díjakkal, peren kívül meg kellene egyezni a k.k.-vel. A bíróságon felajánlotta a 10.000 Ft-onkénti részletfizetést. Ezt hivatalosan milyen formában lehet elfogadni így, peren kívül utólag? Nyilatkozattal?
Ha ez elintéződött, be akarom perelni minimum megbízás nélküli ügyvitel miatt. De nem lesz-e bukás abból is a jogalap nélküli gazdagodás miatt?
Tudtommal nincs ilyen. A Közgyűlés határozatával szemben ugyanakkor a kisebbség jogos érdekének sérelmére hivatkozva lehet bírósághoz fordulni. Ehhez össze kell hívni, előre leírt napirendekkel. Azaz leváltás és a tartozások behajtásának kérdésében. Hiszen a pénz hiányzik, nem kamatozik ez lehept a kisebbség jogos érdeke, sőt a többségé is.
A felújítást elfogadtátok... véghezvitték, azt nehéz visszacsinálni. Sok lehetőség van, de nehéz itt leírni, ügyvéd ajánlatos.
Ha úgy érzed jelentsd fel, de ha jól értem ő indított keresetet? Igenn visszavonhatja a keresetet, de a ház közgyűlése mégis mit szól? Nem értem az egészet. A bírónak lapjaiban igaza van. De valahogy nem értem ezt az egészet.
Adott egy új építésű 12 lakásos társasház. A közös képviselőnket még az építő cég választotta, jóval magasabb fizetésért, mint az elvárható. Továbbá kiderült, hogy a 12 lakásból 1 még az építő tulajdonában van, 3 az építő sógoráé, 2 az építő cég egy-egy alkalmazottjáé. Azaz 6 lakás tulajdonosa az építő illetve annak rokoni, alkalmazotti köre. Az építő sógora kb fél millióval tartozik a társasház felé és a közös képviselő is inkább az ő érdekeit védi, mint a mienket. Van-e valamiféle összeférhetetlenség a fent vázolt esetben, mert eddig még a közös képviselőt sem sikerült leváltanunk, mivel kisebbségben voltunk?
Egy társasház felújítását úgy kezdte meg a k.k., hogy nem volt róla közgyűlési határozat. Így elköltött 2 és negyed millió forintot. (Így követel 100.000 Ft-ot, fizetési meghagyással, ennyit kell befizetni mindenkinek pluszba.)
Ma volt a tárgyalás. (Nem én voltam rajt.) A bíró azt mondta, hogy igaz, hogy közgyűlési határozat nélkül ment bele a felújításba, viszont figyelembe kell venni a „jogalap nélküli gazdagodást“ ebben az esetben. Tehát ki kell fizetni egy szakembert, aki felméri, hogy 100.000 Ft-nál többel növekedett-e a lakás értéke. Ez egy hőszigetelésnél és színezésnél gondolom, evidens.
Mit tegyünk?! Ha megfenyegetem a k.k.-t, hogy sikkasztás miatt:
(Btk. 317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.)
feljelentést teszünk, akkor még visszavonhatja? Hiszen ez szerintem 100%-ban megáll, ugyanis más vagyonával a sajátjaként rendelkezett. Vagy mit érdemes?
Mielőbb válaszoljatok, kérlek! Nem menne a 100.000 kifizetése. Köszönettel: kagabor
3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.
Most hirtelen ennyit tudok neked segíteni. Szerintem meghalaadja, mert em óvnak meg fele semmit. Így egyhangú.
Szevasztok, valaki segítsen! Három lépcsőházas 42 lakásos társasház bejáratához előtetőt szeretnének, ahol eddig (40 év) ez nem kellett, mivel a lépcsőházak bejárata közvetlenül nem az utcára nyílnak, hanem egy megfelelő nagyságú beugró van kialakítva. Azt szeretném megkérdezni, hogy az előtető kialakítása minek számít? Egy közös tulajdonba kerülő új épületrész/épületszerkezet létesítésének? És ennek költsége/kiadása a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások közé tartozik-e vagy sem? És milyen arányban kell a tulajdonostársak szavazata ehhez? Egyhangú vagy 2/3os vagy 51%-os? Előre is köszönöm!
Modi ügyesebb mint én, mert én nem tudtama te fejeddel gondolkodni. Ha felújításról közgyűlési határozatban döntenek, akkora kisebbség jogos érdekét sértő határozatot meg lehet támadni bíróságon. De ez egy fogalom, bírói mérlegelés kérdése, de nem érzem, hogy a kisebbség jogos érdekét ténylegesen sértené.
Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy meg tudod-e akadályozni az általad sajátodnak tartott ablakok cseréjét a többségi határozattal szemben, és így mentesülsz-e az ezzel járó közös költség alól, akkor a válasz háromszoros nem.
Arra szeretnék választ kapni, hova lehet fordulni, ha fenn áll a gyanúja, hogy a közös képviselő magára fordítja a lakóközösség pénzét? Van-e valami szervezet, ahol ellenőrzést lehet rá kérni.
1. Társasház esetén, amennyiben a tulajdonosnak elmaradása van, köteles-e a közös képviselet fizetésre felszólítani (1x 2x 3x? ), vagy azonnal benyújthat fizetési meghagyást a bíróságra?
A megtakarításuk olyan célra használható fel, amiről közgyűlési döntés van. Véleményem szerint ez jelen esetben nem rendkívüli kiadás, ha valóban ilyen rossz állapotban van a kémény. A közgyűlés határozatképessége a tulajdonosok 50 %+1 aránya, a megismételt közgyűlésre ez az előírás nem vonatkozik. A közgyűlés határozhat pótbefizetésről.
Fontos: a közgyűlési határozat megtámadható bíróság előtt.
Vásároltunk egy lakást 2009.februárjában. Egy 5 lakásos társasház 1. emeletén. A kivitelezőnek egy telken 3 ilyen 5 lakásos társasháza van, mindenki úgy vette a lakást, hogy meg volt határozva kinek meddig tart a kerthasználati joga(szóval kinek meddig ér a kertje). Mi elkezdtük a kertünket rendbe tenni és ekkor derült ki, hogy a szomszédos lakás emésztőgődre a mi kertünk 1/3 részét teszi ki, rajta kb. 3-4 cm föld réteg volt, csak a kertrendezésnél derült ki mindez. Így a kertnek azon részével nem tudtunk mit kezdeni., mivel oda nem lehet növényeket ültetni, mert föld híján nem élek meg. Amikor ezt jeleztük a kivitelezőnek, ő szánta bánta, azt mondta nem akart átverni, csak nem jelezte. Ez neköünk nagyon rosszul jött ke mert az amúgy is kicsi kertből sokat elvett, nem is szólva arról, hogy ha majd a lakást el akarjuk adni, ez ront az árán. A kivitelező azt mondta fizet nekünk kettőnk közötti megállapodás alapján pénzt. Ez a beszélgetés több hónapja lezajlott és azóta csak ígérgetés. Ami még utóbb kiderült, hogy a 89m2-es lakásunk ami ilyen mérettel lett eladvan nem is annyi, mi8vel a mi házunkból a fenti két lakásból (tehát a mi és a fenti szomszédos lakásból) kispórolt egy sor téglát ami azt jelenti, hogy aténylegesen hasznos m2 sokkal kevesebb. Ez azért nagy probléma, nem csak a használat során, mivel én a 163 cm-mel nem tudok a mosogatónál felállni, hanem nem gyenge átverés és nem utolsó sorban megkárosítás, mert ha el akarom adni a ténylegesen hasznos m2-em kevesebb. Kérem ezzel az üggyel kapcsolatos szíves segítségük. Sajnos a lakásvásárlás miatt minden pénzünk elment és az lenne még a kérdésem, hogy csak olyanok jelentkezzenek, akik olyan lehetőséget is tudnak adni, hogy százalék fejében dolgoznak. Mert tudom, hogy a szakértői díjakat még így is ki kell majd fizetni. Üdvözlettel: Birta Bea
Nagyon köszönöm gyors válaszát, lehet, hogy a későbbiekben élni kívánok a felajánlással, de most a közeli közgyűlés miatt az első kérdés tisztázása lenne elsődlegesn fontos, erre kell fókuszálnom, nehogy ismerős mestereiknek (és saját zsebüknek) játsza át a társasház megtakarítását gond nélkül a társasházkezelő.
Tisztelt Fórum,
közeli rendkívüli társasházi közgyűlés miatt lenne sürgős segítségre szükségem, 2 ügyben is:
1.
A társasház kb. 12 lakása közül 5 esetében régebbi, vakolt kémények utólagos bélelését írta elő a Kéményseprő hatóság. Korábbiakban, tulajdonosi arány szempontjából kisebbség, megismételt közgyűlésen, nem meghirdetett napirendi pont tekintetében úgy határozott, hogy 1.) Önkormányzati támogatást igányel, 2.) felhalmozódott közös költségből 500.000,-Ft-ot felhasznál a kéménybélelési munkálatokra és ezt mint önrészt tünteti fel a pályázatban.
A nem érintett tulajdonostársak a számukra előnytelen (meg nem hirdetettsége miatt érvénytelen) határozatot nem kívánták bírósági úton megtámadni, mert a ház a pályázaton támogatást nyert él és nem kívántak a tulajdonostársakkal kitolni, de a jövőre nézve szeretnék érdekeiket maximálisan képviselni.
A mostani közgyűlés:
-közgyűlési meghívó mellékleteként át nem adott árajánlatokról (nyilvánvalóan a közös képviselet jutalékot fizető ismeretsége),
-a kéményélelés finanszírozásáról,
-érintett tulajdonosok közös költségen felüli befizetéséről kíván határozatot hozni.
Kérdéseink, hogy ha a kémények az osztatlan közös tulajdonhoz tartoznak (erre sem nyújt érdemi információt a közös képvislet/alapító okiratot sem bocsátanak rendelkezésre):
-felhasználható-e közös költség megtakarítás erre a célra?
-amennyiben igen, ez milyen kiadásnak minősül (rendkívüli-e)?
-ennek fényében milyen tulajdonosi arányban hozhat róla határozatot a közgyűlés, ill. a megismételt közgyűlés?
-extrém esetben kötelezhető-e nem érintett ulajdonos további pótbefizetésre az ügyben?
2.
Második kérdésem csak engem érint, utólagos beépítésű tetőtéri lakásom ázik, a károk már komolyak, a közös képviselet 2 éve(!!!) nem hajlandó a javíttatást elvégezni, ill. a lépcsőházi világítást a legfelső szintre felvezetni (ez esetben a szükséges anyagokat is megvásároltam, az első vaksötétben elszenvedett bokasérülésem után), leginkább az a gondom, hogy nem ismerek megfelelő szakembert, de tudtommal ezek a költségek amúgy is a társasházat terhelik (névjegyzékből nem mertem vadidegent idehívni, nehogy túlzott költség terhelje a házat, hiszen az árajánlathoz nem tudnék érdemben hozzászólni, nem tudom, ki és hogy bízhatja meg a szakembert a javítással).
Kérdéseim:
-helytálló-e a feltételezés, vagy saját költségemre kellene a munkálatokat elvégeztetnem? (A közös képviselet ezt nem állítja, de egyáltalán nem hajlandóak kisebb kaliberű javításokkal foglalkozni).
-amennyiben ezek közös költséget terhelnek, van-e a tásasház kezelőnek a munkálatok elvégeztetésével kapcsolatban bárminemű kötelezettsége? (Határidő, árajánlat kérés, szakember megbízása).
-azaz hogyan érhetem el, hogy ne keletkezzenek további károk az ingatlanban?
Szíves segítségüket előre is köszönöm szépen!
Szekesfehervarinapilap.hu » Közélet » Nincs fűtés 330 lakásban Székesfehérváron Nincs fűtés 330 lakásban Székesfehérváron 2009-10-19 „Nincs fűtés Székesfehérváron az egykori szovjet laktanya több mint 330 lakásában, így több min ezer ember kénytelen fagyoskodni, adta hírül szombat este a Független Hírügynökség. „
Na erről beszélek hetek óta de nem figyel senki!!!???
A fűtéshő egyedi, lakásonkénti mérése sok gondot okoz a távfűtéssel rendelkező panellakásokban is. Gondoljanak bele, hogy ott még csak nem is hiteles mérő eszközökkel, hanem úgynevezett költség megosztókkal mérnek hőmennyiséget! Nem egy esetben több százezer forintos fűtés időszak végi számlát generálva! A panellakások és fűtési rendszerük, alkalmatlanok az egyedi hőmennyiség mérésére, ezt bebizonyította a fenti eset is. A lakások hő felhasználását a távfűtésnél a hő fogadó helységből lehet szabályozni! Ezt sokan nem tudják! A saját hő központtal illetve saját kazánnal rendelkező lakóépületek hő felhasználását pedig még könnyebb szabályozni, és a felhasznált energiát még könnyebb mérni illetve ellenőrizni. A hő hidas panellakásonkénti hő fogyasztás \"dekázásának\" pedig ilyen és hasonló vitás esetek a következményei. A felelősség jelen esetben megállapítható. Ha a hiteles mellékmérők nem megfelelően vannak a rendszerhez illesztve, és emiatt nem a ténylegesen fogyasztott hőmennyiséget méri a főmérőhöz képest, akkor egyértelmű a felelős! De felelős, aki a panellakásokba ilyen rendszert betervez. Ha maradtak volna a légköbméter arányos elszámolásnál, és központilag szabályozták volna a hő fogyasztást (fűtővíz hőfokát) illetve a hő továbbítást, a radiátorokra szerelt termo szelepekkel még mindenki külön szabályozza a saját igényének megfelelő helység hőmérsékletet, nem alakul ki a mai tragikus helyzet. A végső megoldás egy új költség elszámolási rendszer!
A lényeget meg majdnem elfelejtettem annyira igyekeztem, hogy ne dobjon ki a gép.
A közös képviselő fogja megbízni a fűtésköltség megosztásra a szerkezeteket felszerelő céget. Ez a megbízás egy szerződés keretében történik amit a közgyűlésnek jóvá kell hagyni. Nagyon nem mindegy, hogy mit tartalmaz a szerződés!!!
A leolvasó és elszámoló cég innen már sínen van, ugyanis a költségosztókat beépítik a felújítás árába, és mint korábban említettem a kölcsön saját résztörlesztése 10-12-évig is eltarthat, addig biztosított a rendszer életben tartása.
Próbálj csak venni egy ilyen szerkezetet, aminek az ára kb. 5000.- forint. Nem kapsz sehol mert a rendszer csak a leolvasással és elszámolással valamint a hosszú futamidővel együtt eladó, na vajon miért?
Ha a költségmegosztót kivennétek a felújítás költségéből, és azt külön, akár a felújítási előtakarékosságból, vagy külön elszámolásra, készpénzre vennétek, az összeg nem nagy, akkor nem terhelne benneteket a hosszan tartó futamidő és bármikor kiszállhatna a tömb a mókuskerékből, a szerződésben előre rögzített feltételek szerint. Üdv: jó éjt
Nos, ha társasház vagytok, akkor a közös képviselőnek mindent tudnia kell.
Ha valami nincs rendben akkor a közös képviselő intézkedni köteles, mivel ha baj van akkor Ő perelhet és Ő perelhető.
A fűtés felújítás egyébként nagyon hasznos dolog. A felszerelt termo szelepekkel már szabályozható lesz a fűtésetek egyedileg, radiátoronként illetve helységenként, így megtakarítást lehet elérni a lakóközösségnek.
Ha a melegvíz órához hasonló átfolyásos, hőérzékelővel ellátott egyedi hőmennyiség mérőket szerelnek fel, akkor a fűtés hőfelhasználást korrekt módon lehet mérni, és akkor az aláb leírtak csak részben vonatkoznak rátok.
A problémát a fűtés költségmegosztók fogják okozni, ha nem hiszed, akkor ovass utána, és visszatérhetünk rá egy év múlva, majd akkor kiváncsi leszek a véleményedre.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a párologtatós és digitális, radiátor előlapra szerelt költség megosztók, nem hő mennyiség mérők, nem hiteles mérő eszközök, nem SI mérték egységet generáló összehasonlító szerkezetek. Magáról a szerkezetről majd később még írok ha kell.
A fűtés költségosztók felszereléséhez tartozó felosztási rendszerben van elrejtve a csapda. Itt van lehetőség a korrekciós tényezőkkel való kiigazításokra. Nem mindegy, hogy hol helyezkedik el a lakás a tömbben, és ha kedvezőtlen az elhelyezkedés akkor jönnek az alkudozások, hogy milyen korrekciós tényezőket alkalmazzatok.
Milyen lesz a %-os felosztás a mért és méretlen helységek arányaiban, 30-70, 50-50% is elkébzelhető.
Vészmadár nem akarok lenni, csak a tapasztalat int óvatosságra, mert majd jó Magyar módra jönnek az ügyeskedők, és ezután már a kisebbségben maradó kárvallottak sosem, tudnak kiszállni a kelepcéből.
Jogilag később csak ott lehetne megfogni a dolgokat, hogy a közgyűlési többség akarata nem járhat egy kisebbség aránytalan teherviselésével, de ez egy hosszú történet lesz.
