No jó! Lassan kezdek elbizonytalanodni a szlovák tudomásomban:-)))
Szóval ahogy gondolkodom, tényleg van olyan, hogy -csik -kal becézve kicsinyitőképzőznek. (lehet hogy már magyarul sem tudok? Nem baj, benne hagyom:-)))
Pl. mrkva - mrkvácsik (répa, répácska) Főleg gyereknyelvben vannak ilyenek. De lehet, hogy vannak szavak, ahol nem csak a gyereknyelvi formában van igy. Most valahogy nem jut eszembe egy sem, de lehet ez csak a koncentráció hiánya részemről.
Csak hát akárhogy töröm a fejem, népekre, nemzetekre... ezt a kicsinyitést nem használják. Aztán eszembe jutott, hogy de szokták azt használni, hogy szlovácsik (szlovákocska) - igaz más népre használva még ilyen stilusban nem találkoztam vele. Ezzel viszont az a baj, hogy ezt gúnyos felhanggal használják saját magukra. Tehát nem becézés, hanem gúnyolódás. De még nem hallottam olyat, hogy csehcsik, vagy poliacsik, ruszcsik... ez valahogy nagyon bántja a fülemet.
A kacyk ezek szerint egy kacifántos szó. Tudtam, hogy többértelmű, de a kacikára nem gondoltam, csak a nyúlra. De a származása - etimonja - mégis csak Nagy Károlyra és nem a kacika főnökre vezethető vissza - szerintem.
Nem ismerem jól a szlovák nyelvet ezért megkérdezném, hogy jól gondolom-e, hogy például a kis Moravec gyerekeket lehet-e így becézni, hogy "Moravcsik"? Ez nem pejorazív, hanem éppen kedveskedő. Nem?
A kacyk nem a Králcsikból jön, hanem a spanyol közvetítéssel elterjedt (ott cacique, magyarban kacika néven átvett) kifejezetten latin-amerika egyes népcsoprtját érintően használt törzsi vezető
(a fenti wiki link más-más nyelvű szócikkei ezt alátámasztják)
Szerintem nem jelenthetjük ki, hogy a papa Moravec néven élt, hanem szerintem a tényállás a következő: Szlovák ajkú közegbe Morvaország felöl betelepült akár morva, akár cseh, de még akár németajkú család az új környezetében él tovább, ahol névváltás történik (az biztos, hogy morva területen legalább 1-2 generációt eltöltött a család, hisz a szlovák közegben morvaként definiálódnak).
A betelepülő személy vagy az eredeti családnévvel él tovább, vagy ha ez a közösség számára idegen hangzású (vagy esetleg gyakori azon a településen) ezért a közösség más névvel kezdi el illetni (hasonló történik a kettős nevek kialakulásánál, ami vagy megmarad és tovább él, vagy 1-2 generáció után az eredeti elkopik), de ez nem, vagy csak ritkán 'a kis morva' hanem inkább 'morva', azaz Moravec. Ez is elterjedt név. Amennyiben megtartotta nevét a betelepülő, a leszármazottját - akár még az apja életében - vagy épp a tőle való megkülönböztetés jeleként, de önmagában is, épp a 'zavar' megszüntetése, a faluközösségbe történt asszimiláció kisérőjelenségeként a közösség egy számára 'használhatóbb' névvel illeti, amely utal a 'származására'. A morvának mondott személy leszármazottja. Mert hogy ez a névváltás, ahol megtörtént, többnyire egy folymat volt, s inkább jellemezte a XVIII. századot. (városban viszont ritkább volt)
A névváltások, ha ilyen természetes módon zajlottak le, és nem közigazgatási aktus keretében a közokiratokban (összeírások, anyakönyvek stb.) időben később követték a közhasználatban kiakakult átnevezést.
Azért tartom valószínűbbnek, hogy megtartotta (megtarthatta) az apa a nevét, mert ha már az apát Moravecnek hívta volna a közösség, a fiaira ugyanaz a közösség már nem vált nevet, nem kezdi el őket tovább származtatni név szempontjából. Ha már a betelepült család új markert kapott (új családnév), akkor azon él tovább ugyanabban a közegben. Ha továbbállt, más településre ez még módosulhatott, de ott biztos nem a kicsinyítés eszközével.
Nem vitatom az –ik szlovák képző szerepét Az van, és úgy működik, ahogy leírtad. De biztos vagy abban, hogy itt nem –csik.ről van szó? Az orosz példát csak azért hoztam fel, mert ott egyértelmű és ismerem. Nem csak idegen eredetű töveknél, hanem elfogadott kicsinyítő képző.
-щик/-чик kicsinyítő képző: рубчик (rubel), Вовчик (Vova, Vologya), хавчик (étel - хавать - eszik). Телефончик (telefon)
http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/02szlkul/034jelis.doc
Hogy ez nem csak az oroszban van, legyen példa a lengyel, és maradjunk LvT példájánál a „király” szónál. (nem tévesztve össze a házinyúllal – a krolikkal és átírásaival :))) kiskirály lengyelül – kacyk, ahol jól felismerhető a –csik kicsinyítő képző. (Valahonnan a králcsik-ból nemtudommelyik szláv nyelv szerint.)
Egyébként arra hogy: „személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból” semmi kifogást nem teszek, mivel szerintem is Moravec papa kis leszármazottjait Moravcsikoknak hívják J)))
Én csak annyit tudok, hogy latinul aut erit = 'vagy lesz'. Erre a teljesen normális latin tőmondatra (vagy mondattöredékre) a gugli ad is 1230 találatot. Persze így is elég fura a dolog. Egy párhuzam mégis eszembe jut: Amadeus < amat Deus (= 'szeresd Istent' vagy 'Isten szeret').
Látom a 3279-ben megnézted, hogy a Králik név kapcsán, arra adott válaszban írta, de odaírta azt is, hogy "Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének" így az előbb hivatkozott megfogalmazásom teljességgel így hangzik:
"Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének -- itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból."
"...ha valaki meggyőzne arról, hogy a Král-ik-on kívül a Králcsik nem létezik"
Miért létezik akár Kralcsik akár Kralc'ik? ill. Létezik Kralec nélkül? Pálik palec nélkül? A 'szoldatcsik' солдатчик megintcsak orosz, ahogy az аппаратчик, képzett szavak az oroszban idegen eredetű tövekből. Amúgy az oroszban elfogadom a мальчик szónak a малый szóból való és nem a малыш-ból való képzését, belátom az oroszt 'hanyagoljuk' e tárgykörben, orosz eredetű családnév ritka a magyarban.
Elfogadnám LvT-re való hivatkozást, ha valaki meggyőzne arról, hogy a Král-ik-on kívül a Králcsik nem létezik. LvT idézete ugyanis a Králikra érvényes. Vagy nem?
Kedves Milyennincs!
Szlovákban bizonyára igazad van, és mivel helyileg ott is van – ez lehet a megfejtés.
Az oroszban kicsit más a helyzet. A szótő a mál- (kicsi, kevés, apró) ehhez jön a mál-üj, (kicsi) a mal-üs, (gyermek), mál-csik (kisfiú), és ha ennek az utóbbinak etimológiáját nézzük, akkor pálcsik, Viktorcsik, szoldátcsik, (Moravcsik???) stb.-hez hasonlóan jöhetett létre a málcsik - szerintem. De ebben a topikban ez lényegtelen, mert nevekről, ráadásul szlovák területről van szó. (Azért az ószláv közös eredet érdekes lehet, mert a kismorvát még nem tudtam leírni :)))))))
bilca
A Moravcsik névben az -ik a kicsinyítő képző, nem a -csik. Az -ik, mint ilyen a szlovák nyelvekre jellemző. Ha beütitek a keresőbe balra, hogy kicsinyítő, majd Gyorskeresés innen felad sok hsz-t, melyekből az -ik is előjön, és kifejezetten ide vonatkozik LvT 3279 hsz-e:
"itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból. "
Így a Moravcsik a Moravec származást jelentő szóhoz kapcsolódik, azaz nem a Moravcsik névvel illetettre mondják, hogy ő morva (származású), morva közegből betelepülő, hanem, hogy olyannak a fia, akire ez vonatkozik. Kovalcsiknál Kovalecz, szintúgy a Turcsik/Törőcsik nevekben is -ik a képző (4049 hsz), mindkettő végén -c van, ehhez lkapcsolódik az -ik, ebből lesz -csik. A oroszból példaként hozott мальчик szó is a малыш -ból jön, van a végén egy [s].
Szóval olyan személy, akinek az apja morva közegből érkezett szlovák közegbe, s ott lett Moravcsik.
Keresgéltem már mindenfelé, de semmit sem találtam. Pedig nem hiszem, hogy rosszul olvastam, mert legalább 8-10 helyen szerepelt az anyakönyvben (Fél római kat., de oda Szenicről kerülhettek, és előtte talán Ausztriában éltek...)
Valakinek van elképzelése, hogy mi lehet ez a név? Kell hogy létezzen ma is!
Hát, kis Morvai. Én úgy találom, hogy a magyar a vezetékneveket általában nem úgy becézi pld., hogy Kovácska, hanem "kis Kovács kilépni......". Ez a keresztnevekre már nem egészen igaz. De a Viktorka irodalmi/politikai helyes fordítása oroszra (sz.szerintem): Viktorcsik és nem Vitya és változatai :DDDDD
Semmi gond, a szláv nyelv azért szláv marad. Csak azt akartam jelezni, hogy ha morvai, akkor a moravcsik lehet "kis morvai". (Moravko?) 2 jozo jelezte, amit te is mondtál, hogy ott fenn elég elterjedt (közepesen).
Nem tudok oroszul, mert a mi iskolánk előrelátó volt, és még a rendszerváltás előtt jó pár évvel, beszüntette az orosz nyelv tanitását, mondván, úgysem lesz már nekünk arra szükségünk. Mi voltunk a második osztály, amelyiknek már nem tanitották, pedig még kötelező lett volna. Azóta is bánom. Csak a szlovák nyelv ismerete miatt értem úgy, ahogy.
„Nekem a -csik inkább valamilyen déli szláv nyelvnek tűnik.”
Oroszban kicsinyítő képző (hn-ben): pálec – pálcsik (ujj – ujjacska), de így született a mál-csik is. :)))
A Moravcsik név Szlovákiában eléggé gyakori. Gondolom kapcsolatban lehet a Moravszki (Moravský) névvel, és talán a morva népcsoporttal. A Moravszki szószerint azt jelenti, hogy morvaországi. A Moravcsik is ilyesmi lehet, csak talán más szláv nyelven. Nekem a -csik inkább valamilyen déli szláv nyelvnek tűnik. De nem vagyok benne biztos.
Ez a megoldás általános volt a nagy névmagyarosítási hullámok idején, a névmagyarosító egy ideig a régi és az új családnevét egymás mellett viselte. A szellemi életből is sok példát lehet rá sorolni, pláne hogy sokan "úgy maradtak". Koltay-Kastner Jenő, Turóczi-Trostler József stb.
