Ha-ha-ha: hát éppen a "vajda" szavunk is szláv átvétel.
Zaicz:
vajda [950 k. ?, 1199] Jövevényszó egy szláv nyelvből, esetleg az oroszból, vö. orosz régi nyelvi [vojevoda] ’hadseregparancsnok’; vö. még: óegyházi szláv vojevoda ’ugyanaz; parancsnok, tartományi főnök’, horvát-szerb vojvoda ’főparancsnok; herceg’, lengyel wojewoda ’hadvezér; tartományi főnök’. A szláv szavak összetételek (<*voje ’had’ és *vod- ’vezet’). Az óorosz eredet mellett szól az a körülmény, hogy a szó már a honfoglalás előtt átkerülhetett a magyarba. A magyar szó eredeti alakja négy szótagú lehetett, a vajda forma kialakulásában a második nyílt szótagi magánhangzó szabályos kiesésének kétszeres érvényesülése játszott szerepet. A szó jelentésváltozásában a rangot, méltóságot jelölő szavak körében általános leértékelődés figyelhető meg, vö. asszony. A vajda névszói származéka a vajdaság [1435 k.]
“M ár az avar uralom előtt m egjelentek Dunántúl az első szlávok és az avarok igen sok szláv rabszolgát hoztak haza hadjárataikból és telepítettek le Pannóniában. A frank «falom idején pedig német telepek is keletkeztek Dunántúl, de Fejérmegye földjén ilyenek létezésének nincs emléke.”
A korai szláv katonai modell szkíta, szarmata, avar, hun, varég, magyar, kazár, kun átvételek. Ezeknek a népeknek segédnépei, alatvalói voltak, ezeknek adóztak.
Vajdáik (vojevoda), kenézeik (knjazi) voltak. A kijevi fejedelemnek Chaqan címe volt.
Az ősműveltséghez kötődő szavaikat is készen kapták másoktól.
Nézzük csak, hogyan is látta a "hivatalos" történetírás Pannónia történetét a római kortól a honfoglalásig, 1931-32-ben -- azaz a hiszekegyezős Csonka-Magyarország világában -- egy szimpla kiadványban hozva, az érdeklődő nagyközönség számára:
FEJEK VARMEGYE ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÁLTALÁNOS ISMERTETŐJE ÉS CÍMTÁRA A Z 1 9 3 1 —3 2 . É V R E
"Pannóniát a negyedik évszázad m ásodik felében érték a népvándorlás első hullám ai. A keleti gótok egy nagybbb csoportja más népekkel szövetkezve tört Pannóniába a í ^ - i k évben. G ratiánus császár ezeket letelepítette, de a további támadások következtében, am ikor más germán és egyéb törzsek törtek be Pannóniába majdnem m inden évben, az ország egészen elpusztult. Bár a castrum okban (várakban) róm ai helyőrségek m aradia k, a többi terület régi lakossága valószínűleg elpusztult. A m ikor a hunok a Duna és Tisza vidékére nyom ultak elő, az előlük nyugat fejé menekülő népek a róm ai birodalom belső provinciáit is ellepték, a határszéli Pannónia provinciában és így Fejérmegye földjén is a róm ai uralom végleg megdőlt. A ttila halála után a hunok kelet felé vándoroltak a Fekete tenger vidékére, ahonnét viszont a keleti gótok nyugat felé vonultak és 456-ban Pannónia területén telepedtek le, így hihetőleg Fejérmegye földjét is megszállották. A keleti gótok azonban Itáliába vonultak, ahol nagyTeoderik alapított birodalm at, am elynek hatalm a Pannóniára is kiterjedt. P annóniát egy ideig a langobardok tartották megszállva, a kik 568 tavaszán Itáliába vonulla k és Pannóniát megegyezés alapján az avaroknak engedték át. A z avarok uralm a másfél évszázadig tartott Pannóniában, amíg Nagy K á ro ly le nem győzte őket és Pannóniát bekebelezte a frank birodalom ba. M ár az avar uralom előtt m egjelentek Dunántúl az első szlávok és az avarok igen sok szláv rabszolgát hoztak haza hadjárataikból és telepítettek le Pannóniában. A frank «falom idején pedig német telepek is keletkeztek Dunántúl, de Fejérmegye földjén ilyenek létezésének nincs emléke.
A M o jm ir által Nyitréról elűzött P rib in a fejedelem Német L a jo stó l Pannónia egy részét kapta hűbérül. Hogy Fejérmegye földje P ribina és később ennek fia Kocel hűbéres fejedelemségéhez tartozott volna, nem látszik valószír űnek, bér nem lehetetlen. Kocel halála után Pannónia frank grófok igazgatása alatt volt és 880 tájén Szvatopluk m orva fejedelem hadai pusztították el. 890 után pedig új keletről jö tt nép jelenik meg Pannóniában, a k ik ezen keresztül vonulnak Itáliába és nemsokára az egész Dunántúlt és így Fejérmegye földjét is birtokukba veszik; a magyarok. Etelközből. 896-ban jött új hazájába a magyarság. 898-ban már a Brenta folyóig: jutottak Felső-Itáliában és a következő években I^annóniát pusztították. Pannónia elfogla* lása csak a 900-ik évben következett be és a hódítás a ö07-ik évben v á lt véglegessé, am ikor a m agyarok a bajorok seregét végleg megsemmisítették és a bajorok az Enns folyó mögé vonultak vissza. Fejérmegye földje valószínűleg legelsőnek került m agyar uralom alá egész Pannóniából, m ivel a régi Fejérmegyéhez tartozó Csepel sziget a fejedelemnek első szállása voíí„ m ajd Fejérmegye jelenlegi területének meghóoítása után történt Pannónia többi részének megszállása. Maga a fejedelem az ország meghódítása után Fejérmegye földjén telepedett fe,, szállása hihetőleg a m ai Székesfehérvár helyén, vagy közelében volt. Fejérmegye földjét, beleértve az egykor Fejérmegyéhez tartozó Csepelszigetet és Soltszéket, valószínűleg a, fejedelem és családja vette birtokába."
Ahogyan most is tanítják és tanuljuk.
A szlávok megjelenéséhez nem kellett Molnár Erik ...És a "pozsonyi csata" sem lett elhallgatva. És semmi hunozás, szittyázás. Tök normális szöveg. És mindez a "turáni" időkből ...
Miért, a mai KM-i magyarok is "multiethnic" (sváb, tót, délszláv, görög, oláh, stb. eredetűek,éppen te nyomulsz itt mindig ezzel) MÉGIS magyarul beszélnek.
Még a köze-keleti E gén is ott van Karoson, meg az I2a, ami az illírek fele és svéd/norvég 40%.
Méne lehetne? Főleg, ha felfogod, hogyez NEM azt jelenti, hogy a karosi illető maga jött a Közel-keletről Karosra. HANEM sokadik felmenője, és, persze, egy kis levédiai-etelközi kitérővel, hogy aztán a KM-be már jó magyar emberként lovagoljon be. Hiszen a honfoglalók magyar nyelvét te sem tagadod.
A Volga–Káma vidék, a Magna Hungáriaként ismert terület megítélése rendkívül ellentmondásos a magyar kutatástörténetben. Egyesek szerint a magyar nép egyedüli őshazája,
Ezen már rég túl vagyunk, lásd Vékony/Keszi/Türk/Komár: "Magna Hungáriába" is MENTEK a (levédiai) magyarok, onnan nem jött senki a KM-be.
Véleményem szerint az avar kori övesekben a heftalitákat, más néven fehér hunokat azonosíthatjuk.
És ezeknek MI közük volna a honfoglalókhoz ?? Fóthi semmi ilyet nem hátsógondol ...
A Volga–Káma vidék, a Magna Hungáriaként ismert terület megítélése rendkívül ellentmondásos a magyar kutatástörténetben. Egyesek szerint a magyar nép egyedüli őshazája, mások szerint olyan terület, ahol a magyarok sosem fordultak elő. Ennek oka véleményem szerint az, hogy a hazai honfoglalás kori emlékanyag etnikai
strukturáltságát még ma sem látjuk tisztán. Ha a magyarokat főleg (jobb esetben, rosszabb esetben kizárólag) a Duna–Tisza közén egyesével, kettesével eltemetett harcosokkal azonosítjuk, akkor csupán egyes Bolsie Tarhani típusú volgai bolgár népességgel tudjuk – ma még pontosan nem tisztázott módon – összefüggésbe hozni.
...
Az avar övesek magas agykoponyájú része olyan mértékben hasonlít a Tien-san és Ferganai medence heftalitáira, hogy a köztük levő eltérés fél százaléknál is kevesebb. Véleményem szerint az avar kori övesekben a heftalitákat, más néven fehér hunokat azonosíthatjuk.
....
A magyar nép a Kárpát-medencében alakult ki, meghatározó elemei egyrészt az avar kor előtti lakosság, másrészt
a legalább két hullámban keletről jött két népszövetség: az avarok és a 9. század végi honfoglalók összetett, de egymástól nem független népe.
Mende Balázs Gusztáv: (osztályvezető. MTA Régészeti Intézet) „Figyelmeztetőleg tekintsünk a morfológiai antropológiai kutatás azon zsákutcájára, amely „keleti” elemeket keres a honfoglaló népesség összetételében, különös tekintettel a gazdagon, klasszikus leletanyaggal temetkező népelemekre, mintegy előre meghatározva a levonható, levonandó konzekvenciák többségét. ...Ezért úgy gondolom, hogy a jóval rosszabbul adatolt 10. század tekintetében sem érdemes a kutatásokat az ázsiai elemek arányának szüntelen keresgélésével és ismételgetésével mellékvágányra terelni.”
"Elsőként Vékony Gábor vette észre, hogy a DAI 37. és 38. fejezetének összevetésével megállapítható Levédia fekvése. A két fejezet a magyarok és besenyők szállásterületeit sorolja fel. Az adatok térbeli elhelyezése alapján egyetlen helyes következtetés vonható le: Levédia a Volga alsó szakaszától keletre, az Urál folyó vidékén helyezkedett el. A történeti forrásból kinyert adat tehát ugyanarra a területre helyezi Levédia fekvését, ahol a fizikai antropológiai kutatások szerint a honfoglaló magyarok egyik csoportja kialakult a késő vaskorban, és ahonnan ismertek magyar jellegű régészeti leletek is.[18][* 5]"
"(Szerintem arra gondolhatott Netuddki, hogy a szakaliba nem egy konkrét etnikumot jelölt, vagyis nem etnikai alapon felállított kategória volt)"
Így van, azzal a kiegészítéssel, hogy a volgai bolgároknál való előfordulása kifejezetten a székelyekhez köthető. Vagyis ebben a konkrét esetben a saqaliba név egy konkrét népet jelöl.
Az ibériai saqaliba viszont kifejezetten "osztályt", társadalmi réteget jelent és nem népet.
Igen sok esetben a saqaliba kifejezetten szlávokat, mint népet jelöl.
Szóval sztem igencsak különféle dolgokat, viszonyokat jelöltek az arabok a saqaliba szóval, amik közt azért valami kapcsolatot lehet keresni, és találni (szolga/szláv) kapcsolat eléggé evidens, a székelyek esetében viszont a nevek hasonló hangzása lehet a közös pont.
"Volt olyan népesség, amelynek a gyűjtőneve egy nem létező népességet jelölt??? Ezt hogy kell érteni?"
Sztyeppei szokás, hogy az újonnan alakult törzsszövetségek nem az egyik (összetevő) nép nevét veszik fel, hanem a fejedelmet adó törzs nevét használják belső elnevezésként.
Egy törzs természetesen lehet másik törzzsel egy népbe tartozó, és lehetséges az egy törzs egy nép variáció is.
A magyarok esetében a megyer törzs a szavar néphez tartozott, de a megyer törzs nevét vette fel a törzsszövetség, miközben a törzsszövetség tagja volt esetleg 2-3 másik törzs, melyek szintén a szavar néphez tartoztak.
"a kutatások jelenlegi állása szerint a magyarok a kazárok északkeleti szomszédaiként lépnek be a történetbe és nem a pontuszi sztyeppén. Ez csak a te terepasztalodon okoz gondot."
Nem csak.
Az "átnyargalós" elképzelést nem Türk Attila találta fel. Artamonov volt a szellemi atyja, de már 1987-ben így írt róla Bartha Antal "A magyar honalapítás" című könyvének a 25. oldalán: "Bolsie Tiganiban az egyezések megszűntek, ez mintegy megerősítette azt a szerfelett problematikus elméletet, hogy a Voga-Káma vidékéről elszármazott magyarok villámcsapásként nyargaltak át a sztyeppén...."
És hogy mennyire nem (csak) én találtam ki ezeket a dolgokat, itt egy másik idézet az i.m 26. oldaláról: "A Bolsije Tiganiban és vidéke régészeti emlékeiben tetten ért népesség műveltségének elemei azért azonosak a honfoglaló magyarságéval, mert a délorosz sztyeppén váltak ki a magyarság zöméből és tértek vissza a régi haza tájékára."
Ugye nem kell magyaráznom? A "délorosz sztyeppe" itt a Don-Dnyeszter térség. Onnan tértek vissza a régi hazába haza tájékára. Igen, a volgai bolgárok, akik a honfoglalókról szakadtak le. Itt van burkoltan megfogalmazva 1987-ből (!!!!!) az én "fantáziálásom". De te csak higgy a mainstream több évtizedes tévedésében.
ami a DAI-t illeti, az eredetiséget bármivel is alátámasztandó szempontokra sem a szakirodalom sem itt az olvtársak megnyugtató módon nem tudtak felelni, igy eredetisége kétséges marad. Nem tekinthető forrásnak.
A tudomány egy pillanatra sem teszi kétségessé a DAI "eredetiségét" (annak elismerésével, hogy a rendelkezésünkre álló párizsi kézirat másolat). Így a történettudomány (meg egy csomó más ágazat is) autentikus forrásként kezeli, ahogy arról bárki meggyőződhet, aki akár csak érintőlegesen is olvassa a szakirodalmat.
És miután ez a fennforgás, neked kell igazolni -- a tudomány számára elfogadható módon -- a "hamisságát". Ennek hiányában ne is erőlködj itt.
"Már rájöttem, hogy a türk névnek van egy 21. szd-i Dash-féle fogalma is:-)"
Olyan mondjuk pont nincs.
"Tekintettel arra, hogy a jürka nép nagy valószínűséggel nem a pontuszi pusztán élt, így az az opció, miszerint a földrajzi azonosság alapján adott a türk név, a kútba esett.
Keresni kell, valami másik okot, hogy a hasraütős névadás lehetőségét kizárjuk."
Én az iürka dolgot egy elgondolkodtató lehetőségnek dobtam fel. Vagy úgy volt vagy nem. De pl. az előbb linkelt Balogh írás megfejtése is elgondolkodtató.
A földrajzi megfeleltetéssel viszont semmi probléma, mivel a kutatások jelenlegi állása szerint a magyarok a kazárok északkeleti szomszédaiként lépnek be a történetbe és nem a pontuszi sztyeppén. Ez csak a te terepasztalodon okoz gondot.
"ami a DAI-t illeti, az eredetiséget bármivel is alátámasztandó szempontokra sem a szakirodalom sem itt az olvtársak megnyugtató módon nem tudtak felelni"
Dehogy is nem kaptál feleletet. Csak épp nem vettél tudomást róla.
Én leírtam, hogy Sarkel építésének története csak a DAI-ban van leírva, és megtalálták a görög léptékkel, görög téglákkal épült erődöt a Don mentén.
Vagyis régészeti leletek igazolják a DAI eredetiségét.
