rulez - ang. 'rules - király' szó vikkesen írt változata. Jelentése: jó dolog
warez - ang. 'wares - áru' mint fent. Jelentése: anyag, cucc (általában ingyen programot értenek alatta)
gamez - ang. 'games - játékok' mint fent. Jelentése: játékok.
Elnézést, kezdő vagyok és nem értem a törzsasztalban használt számítógfépes kifejezések zömét. Mit jelent az, hogy rulez, warez, meg, hogy is gamez? Miért nem találték meg ezek magyar megfelelőit? Én szivesen játszanék ilyet.... De előbb valamelikőtök üzenje meg nekem ennek a három szónak a jelentését, és aztán beszállok a nyelvművelőbe... Imádom!
Én is szeretném tudni, miért nem hozzák nyilvánosságra az újonnan a szótárba vett szavak listáját. Azt hiszem, a tanulóknak, de legalább a magyartanároknak meg kellene ezt kapniuk.
Mindenesetre szeretnék én is csatlakozni ehhez a szűk körhöz.
Kedves G.S. és V. B.
Valami oka volt, hogy nem akarják a változásokat nyilvánosságra hozni. Hívtam a Tanár Urat, de úgy látszik, nyaral. Még keresem, ha sikerül, megkérdezem, és azt is, hogy szűk körben publikálhatjuk-e.
Kis Ádám
A szólással kapcsolatban (cigánygyerekek): én is csak viccnek szántam ott a különírást, bár én csak a hagyományra gondoltam, az értelmezésig nem jutottam el.
Kedves Ádám!
A Szondában kérdésként felvetődött, miért nem tették a szótár elejére azokat a szavakat, amelyek megváltoztak.
Sajnos a válaszból nem igazán tudtam kihámozni az indokot.
Ha hozzáférhető lesz valahol, - és ha nem titok - ideírod, hol érhető el? Megköszönném.
Felmerült, milyen változások/javítások vannak a tanácsadóhoz képest az új Helyesírási Szótárban a kompatibilisen kívül. Nos, a cigánygyereket és a cigányasszonyt ezentúl cigány gyereknek és cigány asszonynak kell írni, követve az összes többi nemzetiségi jelző esetét, vagyis ezentúl csak cigány gyerekek potyoghatnak az égből...
Továbbá nem kerültek bele mindig a változatok, csak egy közülük, így például az egyaránt helyes standard és sztenderd közül csak az első, de ettől még a második is hibátlan marad.
A fentiek Kossuth rádió Szondájából derültek ki. Ellenőriztem is a dolgot, mert gyorsan megvettem, miközben az ára miatt sóhajtoztam.
Tudni kell, hogy a Magyar helyesírási szótár nem normatív mű, a megjelenésével nem módosították a helyesírási normát, csak példákkal értelmezték. Ez azt is jelenti, hogy a MHSz nem kizáró, tehát, ami nincs benne, az nem tilos.
A cigányúthoz kiegészítés
1. A cigány asszon és a cigány gyerek stb. egy olyan következetlenséget szüntetett meg, amely (szerintem ugyan elég paranoid) diszkriminációs problémákat, vagy értelmezéseket okozott. Ez a vita a Magyarulezon is folyt, nem is volt kellemes. Tehát, ez a változtatás jogos.
2. Nagy félreértés, hogy cigány gyerekek potyognak az égből. A szólásban természetesen nem kell ezt a helyesírást érvényesíteni, egyrészt hagyományból, másrészt meg az értelmezés is más. (Az égből nem olyan gyerek potyog, aki cigány, hanem olyan cigány potyog, aki gyerek.
Fábián Tanár Úrnak van egy listája a változásokról, melyet nem akarnak nyilvánosságra hozni. Szűk körben azonban hozzáférhető lesz.
Kis Ádám
Kedves Hacsek!
Igazad van, mind a kettő nag I-vel van, de nem én írtam el, hanem az átok Word javította automatikusan
Az inkriminált mindat helyesen
Internet (intézmény), de internet (távközlési rendszer)? internetcím, internetkapcsolat .
Kis Ádám
Kedves Mindenki!
Az index címlapján nyelvi esemény. Moon bánatosan állapítja meg, hogy az új helyesírási szabályzat nem dönti el az Internet-internet vitát (a kezdőbetűre tessék koncentrálni), mert nem ismeri az internet szót.
Ezzel szemben:
1. Ismeri. A 242. oldalon, a jobb oldali hasáb alján olvasható:
Internet (intézmény), de Internet (távközlési rendszer)? internetcím, internetkapcsolat stb.
2. Megítélésem szerint ezzel a szótár nemcsak, hogy ismeri az internetet, de még a vitában is állást foglal, még hozzá nagyjából úgy, ahogy a Magyarulez egykori vitájában magunk is eldöntöttük
Hozzá tenni csak annyit lehetne, hogy az intézménynév Internet minden bizonnyal nagy I, ha van ilyen intézmény.
Kis Ádám
Kedves Szilárd!
Prószékyékkel nem kell konkurálni - együttműködni viszont érdemes, ajánlhatom. Bár egy kínai morfológiával nagyobb sikered lenne, mert a magyar elég jól működik.
Kis Ádám
Végre valaki fölvetette...
Mivel buta programozó vagyok, aki csak hobbiból foglalkozik nyelvészettel, általában csak "kukkolok" ebben a rovatban, de ez a téma igen közel áll a szivemhez.
Tizenéve levelezek egy kínai kollégával (eszperantóul), aki szintén amatőr nyelvimádó; kedvenc témája a mesterséges nyelv. Ehhez magyarul jelent meg Dr. Szerdahelyi Istvánnak egy kiváló könyve, "Bábeltől a világnyelvig".
Nos, jó Hai Tao barátom fejébe vette, hogy ő pedig ezt a könyvet végigolvassa. Hát így indult az én fordítástámogató programom...
Több fokozaton keresztül kívánok eljutni odáig, hogy valódi segítséget tudjon adni a magyar nyelvet nem ismerőknek.
Eddig a toldalékolt szavak előállításával foglalkoztam, nemrég kezdtem el az ellenirányt: az analizálást, felismerést.
Először egy 24.000 szavas szótárat készítettem, a szavakat elláttam a képzők/jelek/ragok helyes használatához szükséges attribútumokkal, majd - hogy némi játék is legyen a dologban - írtam egy anagrammakészítő programot, ami a szavak összes (szintaktikusan helyes) toldalékolt alakját előállítva működik. [Az érdeklődőknek szívesen elküldöm tesztelésre (Win'32)]
Az éjszaka írtam mag az első szóelemzőt. Ráeresztettem egy hatvanezer szavas állományra, és csak négyezret dobott ki nem értelmezhetőként.
Kezdetnek nem rossz...
Persze, nem kívánok konkurrálni Prószékyékkal :), de néhány "morfologikátlan" op.rendszerhez még el lehetne sütni egy helyesírás-ellenőrzőt. De az még messze van...
Kedves érdeklődők!
A tasztal kicsit ellenszenves márkaversenyeztető topicjaiban van egy vita a gépi fordításról. Mindenkit megértek, aki egy miért sz@r az M$, vagy miért rulez a Linux topicot meg sem nyit. Ezek a nyelvi kérdések azonban érdekesek.
A gépi fordítás a számítógép-alkalmazás kezdeti koncepciói közül az egyik legígéretesebb volt. Annál is inkább, mert a fordítás maga az egyik legjobban megfigyelhető szellemi tevékenység: amikor megkísérelek egy mondatot más nyelvre lefordítani, szembesülök azzal, hogy mekkora eltérések vannak az egyes nyelvekhez kötődő gondolkodásmódok között. Ez megmutatja, hogy a gondolkodási technológia változatai feltárhatatlanok. Más részről képet kapok a forrásnyelvi szöveget fogalmazó ember gondolkodásáról, gyakran annak tökéletlenségéről. Harmadsorban az is megmutatkozik, hogy a gondolkodás igen erőteljesen korrigálja a bemenet hibáit: pontatlanul megfogalmazott szöveget is jól megérthetünk, és a szöveg remekül hozza a szándékokat (azt hiszem, egy gyakorlott fordító a legjobb hazugságvizsgáló gép.)
Ezek a dolgok, amelyeket felsoroltam, a számítógép képességei felől nézve szinte transzcendensek: a gép számára elérhető algoritmikus gondolkodás keretei közé nem férnek el. Következésképpen a gépi fordítás képtelenség.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a számítógép nem tud nagyon sokat segíteni a fordítónak.
Nem lenne jobb erről beszélni, mint <…… > -ról, meg <…… > -ről. Gondolom, hogy az üres helyeket mindenki ki tudja tölteni, úgyhogy ezzel nem fáradok. .
Kis Ádám
Kedves Hacsek!
A csimpánz lejárt lemez. Viszont nem is lenne rossz egy kis népetimológia-verseny.
Például: mi a véleményed arról, hogy a NEM-ÉS kapu feltalálója bizonyos Bul Nándor lett volna.
Kis Ádám
A 3 nyelvről szóló topicot én is olvasgattam (mint háttérmegfigyelő) és igen érdekes dolgokat juttatott eszembe. (Nekem legalább is érdekes).
Sokat emlegetjük, hogy idegen nyelv anyanyelvi szinten, vagy középfokon való tudása (itt kibújt belőlem a gemanizmus - német szakos bölcsész - fujjj), de arra senki nem gondol, hogy ez mit is jelent.
Szerintem pl. az én magyar nyelv tudásom teljesen anyanyelvi szint, mégis vannak olyan területek, amelyek számomra teljesen homályosak, vagyis még a saját anyanyelvemen mondva sem értek belőlük egy kukkot sem. Elképzelehtőnek tartom azt is, hogy az én német tudásom esetleg egy adott szakterületen egy német anyanyelvűnek szintúgy hottentottául hangzana.
Szerintetek mi az anyanyelvi szint?
(Pont én mondok ilyen okosokat, ezzel a névvel...:))....)
Szerintem is jobb volt a régi "egyablakos" megoldás. Ennek jegyében beírom a legutóbbi idők kedvenc hátborzongató reklámszövegét:
"Hajtottam a vizet a rándulás malmára..."
Tudom, hogy disznóság, hogy elsőként szólok hozzá, de úgy gondoltam, az általános invitálásba nem lett volna helyes témát kezdeni. Van azonban egy vita a tasztalon, a 3 nyelvvel kapcsolatban, amelyik felvet egy általános problémát, melyet persze nem egyszer megrágtunk és kiköptünk. A nyelvművelését. Tudjuk, hogy van, aki a nyelvművelést az emberi jogok, megsértésének tekinti, másoknak nincs ellene kifogásuk, csak nem helyeslik, ha keveredik a dolog a tudománnyal. Megint mások súlyos erkölcsi fogyatékosságnak tartják a nyelvi műveletlenséget, végül egy csoport büntetné is.
A vita évszázados, legnagyobb nyelvészeink, íróink foglaltak állást ebben a kérdésben, hogy mást ne említsek, Arany János, Kosztolányi Dezső, Gombocz Zoltán (aki nem volt nagy híve) és Bárczi Géza (aki viszont igen).
Én sem nagy (nomen est omen), sem nyelvész (bár, kicsit), sem író nem vagyok, de van véleményem a dologról. Szerintem nem az a kérdés, műveljük-e a nyelvet (műveljük!, ez szinte ösztönös törekvés minden emberben), hanem az, hogy hogyan műveljük.
SzVsz ezt is úgy kellene tenni, mint bármi mást, amivel emberre akarunk hatni (pedagógia, vitavezetés, újságszerkesztés, politika): empátiával, szeretettel. Aki azt mondja, hogy a suksükölő alacsonyabb rendű ember, aki azt mondja, hogy aki nem tudja a helyesírást, az szégyellje magát, aki azt mondja, hogy aki idegen szavakat mer használni, az nem hazafi, SzVsz semmit nem használ az ügynek. Türelem, szeretet és nyitottság a másik véleményének meghallgatására és megfontolására. És még egy: aki tévedhetetlennek és hibátlannak képzeli magát, ezen a területen nem fog eredményt elérni, csak azt, hogy a legkisebb hibáit is a fejére olvassák.
Kis Ádám
Kedves Barátaim!
Olvasgatva a mindenféle okos és érzelmes javaslatokat, öröm tölt el, meg bánat, hogy immár, a Magyarulez is nosztalgiát vált ki. Javaslom, legyünk szabadok. Ha valaki szekciózni akar, ám tegye. Legyen azonban egy közös hely, ez, ahol menjenek a dolgok közösen. Szerintem az is jó, ha valaki csak ideír, az is, ha idemásol valamit, amit máshol olvasott, vagy máshova írt. Így mindenki vitatkozhat a megszokott közegében, de ezen a helyen megmutathatja magát másoknak is, és viszont.
De jó lenne, ha a régiek - elvetve minden felesleges elvet (a nem feleslegeseket meg idehozva) - ismét ringbe szállnának, és kínos udvariasságú csatáink megint lelket örvendeztethetnének. Ennél nem tehetek többet.
Kis Ádám
Tudom, hogy disznóság, hogy elsőként szólok hozzá, de úgy gondoltam, az általános invitálásba nem lett volna helyes témát kezdeni. Van azonban egy vita a tasztalon, a 3 nyelvvel kapcsolatban, amelyik felvet egy általános problémát, melyet persze nem egyszer megrágtunk és kiköptünk. A nyelvművelését. Tudjuk, hogy van, aki a nyelvművelést az emberi jogok, megsértésének tekinti, másoknak nincs ellene kifogásuk, csak nem helyeslik, ha keveredik a dolog a tudománnyal. Megint mások súlyos erkölcsi fogyatékosságnak tartják a nyelvi műveletlenséget, végül egy csoport büntetné is.
A vita évszázados, legnagyobb nyelvészeink, íróink foglaltak állást ebben a kérdésben, hogy mást ne említsek, Arany János, Kosztolányi Dezső, Gombocz Zoltán (aki nem volt nagy híve) és Bárczi Géza (aki viszont igen).
Én sem nagy (nomen est omen), sem nyelvész (bár, kicsit), sem író nem vagyok, de van véleményem a dologról. Szerintem nem az a kérdés, műveljük-e a nyelvet (műveljük!, ez szinte ösztönös törekvés minden emberben), hanem az, hogy hogyan műveljük.
SzVsz ezt is úgy kellene tenni, mint bármi mást, amivel emberre akarunk hatni (pedagógia, vitavezetés, újságszerkesztés, politika): empátiával, szeretettel. Aki azt mondja, hogy a suksükölő alacsonyabb rendű ember, aki azt mondja, hogy aki nem tudja a helyesírást, az szégyellje magát, aki azt mondja, hogy aki idegen szavakat mer használni, az nem hazafi, SzVsz semmit nem használ az ügynek. Türelem, szeretet és nyitottság a másik véleményének meghallgatására és megfontolására. És még egy: aki tévedhetetlennek és hibátlannak képzeli magát, ezen a területen nem fog eredményt elérni, csak azt, hogy a legkisebb hibáit is a fejére olvassák.
Kis Ádám
