Üdv. Érdekes névre bukkantam. "Füzék". (offként: csinos nőszemély). Eredete lehet a Füzér egykori tévelírása? Más tippem nincs. Nagyon messzi analógia egy cseh név: Vízek.
Jogos az észrevételed, hogy egyszer már kérdeztem, s választ is kaptam Tőled. A mostani ismétlésemnek csupán az az oka, hogy akkor, augusztus közepén sokan nyaralhattak a topikot olvasók közül. Arra számítottam, hogy még valaki másnak is van erről véleménye. (Nem csorbítva ezzel érdemeidet.) Arra nem gondoltam, hogy "sumér". Egyébként is: sumér ügyben Grespikhez fordultam volna. (Ez csak vicc akart lenni. Bocs!)
Így is feltehető a kérdés, de én inkább fordítva gondolnám. Ha van esélye a zsidó eredetnek, akkor valószínűsíthető, hogy a névrendelet hatására lett Grósz.
5076-ban kérdezted, nem is olyan régen. Én amit tudtam, 5098-ban megírtam. Ha más nem írt, az nyilván nem azért volt, mert nem szeretnek/ignorálnak, stb. téged, hanem mert nem tudtak semmi relevánsat...
Én fenntartom hogy holland vagy északnémet név. Vagy nem tetszik a germán rokonság?
Nem tudom, hogy van-e még valamilyen név függőben, de hetek óta motoszkál egy név a fejemben,amivel viszont nem jutottam sehová sem, hát gondoltam bedobom, hátha Nektek lesz valamilyen ötletetek:
Ladzson
Mifelénk van szlovákos formája is: Ladžon, illetve még láttam Ladzon alakot is.
Eléggé ritka név mifelénk, úgy magyar mint szlovák irással.
A ("mondtam, hogy egyszer már megnéztem)" megjegyzésem a magyar telefonkönyvre szólt, amely kizárja a szerb-horvát lakta területek felől való elterjedést.
Azt, hogy a szlovákban megnézted, azt köszönjük, hasznos volt a megerősítés (mert szlováklakta területet csak az 1715-ös állapotát néztem, nem a mait). Megjegyzésed így kizárja a szlovák (szláv) származtatást, alátámasztja LvT török valószínűsítését. (áttételesen mivel szerbhorvát lakta területen így nincs nyoma, a szerb-horvát alapú török közvetítésű modosult szóalakú eredet is kizárható)
Jóvanna... de azt is mondtad, hogy szlovák oldalon nem vizsgáltad, hogy nincs-e szláv vonatkozása, azért néztem meg, és ott botlottam bele ebbe a Bojzatba:-)))
Hát gondoltam, leirom, ha esetleg nem találkoztál volna vele...
De amúgy - mint mindig:-))) - most is igazad van. Teljesen felesleges volt felhivni rá a figyelmet, mert, az egész családfakutatásos adatbázisban kereken 2 drb. Bojzatot hoznak, az egyik lakhelye nem ismert, de a keresztneve Piroska:-))) 1800-as évekből, a másik meg Simon, de Nagytárkányból:-)) Szóval... nem igen lesz ennek köze semmilyen szerb-horvát bojhoz:-))) Főleg, ha még figyelembe veszem azt is, hogy a Horvát on-line telefonkönyben egy fia Bojzat sincs. (pedig böcsülettel megnéztem, hogy hátha azért mégis csak találok ott egy icuripicuri Bojzatot, de csak Bajza nevet találtam. Gondolom, határmentiek lesznek:)
A Régi magyar családnevek szótárából idézem a Bajza és a Bajzát szócikkek etimológiai részét (tudni való, hogy ez a szótár csak a magyar etimológiákat hozza, tehát vagylagosan lehet, hogy lehet más nyelvből is származtatni): Bajza (1559): < ? bajza 'szilaj, vad' (EtSz.) v. 'bohó' (ÚMTsz.). A származtatás a kronológia, az adatok szóföldrajza és a tájszó kétes adatai (l. EtSz.) nagyon bizonytalan. Bajzát (1469): < ? bajzát 'vad' (EtSz.). A származtatás nagyon bizonytalan, a köznévre egyetlen szótári adat fordul elő. Az EtSz. a bajza alakot esetlegesen a bajzát-ból származtatja, ez utóbbit ismeretlen eredetűnek tartja.
...add össze az egyes előfordulásokat a két írott alakra a magyar és a szlovák telefonkönyvben, és azonos halandóságot, valamint szaporulatot és a fiúgyermekek azonos arányát feltételezve kivetítheted a múltba (a fenti 3 tényező eltérése esetünkben ún. mintavételi hiba)
Mit mutat? milyen valószínűséget? :)
"Esetleg a szerb-horvát részen is meg lehetne nézni....Vagy ez kizárt?"
Ha megnézed az on-line telefonkönyv 229 Bajzáth előfordulását, kiveszed belőle Bp-et és irányítószám szerint (1ezres, 2ezres, 3ezres, stb) csoportosítod, ad egy területi eloszlást. Milyen esélye van, ha a nagy része É-K Mo-on van és horvátok és szerbek lakta területen (és a köztes szakaszon is) alig? (mondtam, hogy egyszer már megnéztem)
Hoppá! Belebotlottam egy olyan névbe, hogy Bojzat. De csak egyetlen egy ilyen szerepel a kimondottan szlovák oldalakon a neten, az is valamilyen szlovákiai, de angol nyelvű családfakutatás (?) vagy valami olyasmi oldalán egy rakás felsorolt név között. Nemigen nézegettem. Hanem megnéztem, hogy a baj szavunkat a TESZ szláv átvételnek irja, pontosabban szerb-horvát eredetűnek, mégpedig pont a boj formájában.
Megnéztem a telefonkönyvben, de nincs egyetlen egy darab Bojzat sem, a Bajzatok pedig mind egy szálig magyar vidéken vannak csak jelen.
Esetleg a szerb-horvát részen is meg lehetne nézni, hogy nincsenek-e arrafelé Bojzatok, mert akkor akár innen is lehet. Vagy ez kizárt?
Szlovákiában, ha van is elvétve Bajzát név, inkább a magyarok között. Itt beleakadhatsz még olyan irásmódba is, hogy Bajzat - mindkét a á-nak olvasandó, de ez inkább szlovákositott formának tűnik.
De most néztem a neten, és a török eredeten kivűl van olyan is, hogy régi magyar névnek irják - igaz, mint keresztnevet. Valahol meg az eredetét bizonytalannak mondják. De ezt csak a margóra mondtam. Én ehhö nem értök:-)))
Nálam karnyújtásnyira a Varsányi lengyel-magyar-lengyel szótár van, és ezzel az a „baj”, hogy a kacyk alatt csak a kiskirály, basa van. Nem említi a kacikát, holott nyilvánvaló, lásd az általad nézett Wikit. Ott meg az a „baj”, hogy a kacyk alatt nem említi a kiskirályt. A kiskirály alatt a Varsányiban a królik, többértelmű (lásd u.o. królik: 1. házinyúl, 2. kis király) áé kacyk található. A hiány nyilvánvaló. A király – kiskirály kapcsolat is. Ha meg király, akkor, Károly. Csehben (Stelczer szótár) a király: král, a házinyúl: králik. (Ezt csak a szumma szláv ó=á miatt írom). A rendelkezésemre álló könyvek, de a Wiki sem elég annak alátámasztására amit – érzésből – állítok, hogy a kacyk kiskirálynak köze van a králcsikhoz.
LvT idézeteddel az a gondom, hogy a millió (a moldvai csángó nyelvjárásban csaknem hatvan) kicsinyítő képzők közül ő csak az –ik-ről írt. Hogy, hogyan jön a szlovákhoz a moldvai? Szerintem a gyepűn erős szláv hatás érvényesült.
Kacyk ügyben nem tudok mást mondani, lengyelül nem tudván hagyatkoznom kell az elérhető forrásokra, azokban előnyben részesítem a karnyújtásra levőket. Az wiki más-más nyelven leírt, közvélekedést kifejező szócikkei mind a taino (arawak) nyelv törzsfő jelentésű szavát említi. Ragozhatnám mit ír a spanyol szócikk, hogyan részletezi, s miként ad etimológiát (a hangzást is megjelölve), de ez már annyira távoli az alaptémától. (A cacique-ben a -c- magas hangrendű magánhangzó után nem [c], hanem [sz].)
Ha találsz a neten olyat, amely azt mondja, hogy a kacyk a król-lal azonos etimológiai alapú (Nagy Károly, stb) jelezd, elolvasom.
Gyerekek, (balra) kereső ! (ez inkább Via Galvaninak meg az ő 3 hetes várakozásának szól.)
Anno én kérdeztem, s kaptam LvT-től tipp-szerű választ a 1332 és 1336 hsz-ekben.
Török eredetűnek feltételezve.
Anno, mivel a családfámon van nem is túl messze (dédapám nagyanyja) végeztem egy statisztikai elemzést a ma a telefonkönyvben fellelhető Bajzátok elterjedését és gyakoriságát nézve, és - úgy emlékszem (valahol jegyzet is vár feldolgozásra)- nagyjából Nógrádtól Borsodig le az én Jászalsószentgyörgyi őseim e néven ma élő leszármazottaig húzódik. Szlovák oldalon nem vizsgáltam, van-e szláv 'jelenlét', ha nincs, erősen megáll a török eredeztetés.
Jozo jozo, nem sértésnek szántam. De ha jobban tetszik, akkor legyen önirónia a helyett, hogy önmagukra használva gúnyos felhangja van.
Igen, az -ec csehes. És van abban valami, hogy régebben tényleg nem számithatott ez a különbség. A nevek elhelyezkedését nézve, ahogy Milyennincs is jelezte, tényleg Szlovákia nyugati részén a legjellemzőbb. Bennem élt egy olyan gyanú, hogy esetleg még cseh vagy morva területről hozták magukkal ezt az elnevezést, vagy nincs benne szerepe a szlovák közegnek, de a nevek elhelyezkedéséből nézve, és figyelembe véve a nyugat-szlovákiai csehes elemeket is tartalmazó nyelvjárást, elfogadom, ha ehhez jobban értők azt mondják, hogy itteni névadás.
A szláv kicsinyitésbe akkor inkább nem mennék bele, egyrészből, mert nem vagyok nyelvész, és az, hogy használom a nyelvet nem jelenti azt, hogy pontosan tisztában is vagyok az egyes elemek funkicójával, másrészből, pedig megintcsak Milyennincs irása alapján, látok abban valamit, hogy ez talán már túlnyúlik ennek a fórumnak a küldetésén:-)
De hajlok Kis Ádám hozzászólásában jelzettekre, hogy a kicsinyités a - részemről ismert szlovákban - nem mindig csak kedveskedést, becézést jelent.
Tipp: valahol, valamikor:-), bocsánat, de nem emlékszem rá, azt olvastam, hogy a Bajzát név a török megszállás idejéből maradt ránk, csak talán az eredeti török szó magyarositott változata.
Az az érzésem, hogy a zláv nyelvekben a kicsinyítő képző másképp működik, mint a magyarban. Nem kicsinyít feltétlenül, hanem van személyre vonatkoztató szerepe is, azaz felfogható névképzőként.
