Először is milyen fajta szőlő? Az othello bogyói nekem is nagyok, ellentétben a a többi fajtáimmal. Ez fajtajelleg, nem azt jelenti, hogy csak levélre gyúrna. Továbbá vannak sok és kevés zöld munkát igénylő fajták. Lehet ami neked van nagyon erős növekedésű.
Továbbá ha tavaly nem volt metszve, biztosan túl lett terhelve és a fürtök kisebbek lehetnek.
OFF:
Az othello mitől paraszt szőlő? :)
kb a filoxéra után jöttek be az amerikai szőlők, előtte a kis parasztságnak is a ma már ritkaságnak számító fajtái voltak. Akkor azok most már nemesek, mert ritkák?
Műanyag 1.5-2 l-es palack, oldalára kis lyuk vágva, aztán nyakánál fogva felköt. Az aljára kb. 10 cm-nyi édes folyadék. Általában a borfejtéskor megmaradó "seprűt" szoktam kicsit megcukrozni nekik. A lyukon berepül, de ki nem talál és addig röpköd fel-le a palackban amig belefullad. Elég primitív csapda de jobban működik mint amit utoljára vettem a gazdaboltban ráadásul feromonos csalival.
az mitől van hogy a tőkém csak levélre gyúr nem bogyóra? éhes? vagy nagyon visszavágtam tavasszal?
3 hete szép sorokat hagytam ott- ma meg 2 sor között nem lehet elmenni, mert 3m t nyúlt a vessző- átkapaszkodik a másik sorba- mi a fenétől levélre hajt ennyire fürt meg mint a mesében- hol van hol nincs- van hogy méterekig semmi :( telkem: homokkő agyag, meredek. tavaly volt trágya elötte 5 évig semmi. saszla, csaba gyöngye, favorit, szőlőskertek.
ismerősnél meg a paraszt szőlő: otello rogyásig van fürtel- semmi levél csak fürt- nem is lesz erős bora de legalább lesz :S
tavayltól gondozom. sok elszáradt volt mert tavalyi metszés elmaradt. ezért idén nagon visszavágtam.
Igen még van ilyen, de nem egy víz álló sőt is nem időjárás álló. De google biztos többet tud. Én annyit tudok, hogy munkahelyemen viselni kell, és tapasztalatom szerint nem tartós.
Egy időben lehetett látni nagyon öreg néniken ún. "hajhálót", talán a 70-es, 80-as években. Még gumírozott vagy legalábbis rugalmas pereme is van azt hiszem. Vajon ilyent be lehet ma szerezni? Illetve milyen szövetből készülhetett a hajháló?
Madarak ellen a karikásostor és a légpuska. Mivel szinte minden nap kinézek, nagyjából elég.
A darázscsapdákat pedig kiteszem már tavasszal, amint az első lódarazsat meglátom. Állítólag a fészkétől 1 km-n belül röpköd csak, és amikor még éppenhogy építik a fészket, kevesen vannak, könnyebb őket "kiiktatni". Április-májusban még kiürítettem párszáz darabot a csapdákból, mostanra már teljesen eltűntek.
hofmann eta:Én évek óta gyártom a kis zsákokat a darazsak és a madarak ellen.
Télen,amikor jobban ráérek,akkor csinálom.Én fehér szúnyoghálóból készítem,először
cső alakura összevarrom saját anyagából húzott szállal,az alját elkötöm,a tetejénél
spárgát használok elkötésre.Két vagy három méretet készítek.Én inkább darazsak ellen használom a nagyon édes,és vékonyhéjú fajtáknál.Persze ezt csak kiskerti körülmények között lehet megcsinálni.A madarak ellen macskákat használok,már július közepén kajával odaszoktatom a környék összes macskáját/nekem is van kettő/.Ők "őrjáratoznak" éjjel nappal.Nagyon bevált módszer.
Azért a 2 levél az édes kevés. Egyből elkezdi a 2 levél tövéből a hónaljhajtást hajtani és átveszi a fő hajtás szerepét. Továbbá virágzás után ha csonkázol, akkor lesznek naagy tömött fürtjeid, de ezzel növeled a rothadás veszélyét, és a tőke kondíciója is gyengül. Ha túlzottan a fürtökre nyomod az erőt, a tőke nem raktároz el elég tápanyagot. Van még a gyűrűzés, ezt a fürt alatt szokták csinálni, de itt se elég a 2 levél, mert másképp nem érik be a szőlő... (tapasztalat, tavalyi kísérlet alapján xd)
Az ilyen tünetek kék szőlőknél sok féle gond esetén előfordulhat (tápanyaghiány, vírusok, stb)
Pl a paradicsom is terjeszt vmit amitől ilyen lesz a levélzet.
Ha megjelenik és tényleg több tőke pusztult már el, akkor érdemes azonnal kivágni az ilyen tőkét. A metszőollót, kést, kapát ásót pedig fertőtlenítés után használni csak újra a többi szőlőnél, mert ez is egy terjesztési lehetőség, persze ha valóban vmi vírus a gond.
A segítségeteket szeretném kérni! Az idén vettünk egy kékfrankos szőlőt. Rendszeresen permetezem, de valamiért folyamatosan az ültetvényen megjelennek az alábbi tünetek a tőkéken! Először elszíneződnek a levelek és pár nap alatt leszárad az egész tőke. Mivel kezdő vagyok, nem tudom beazonosítani a betegséget. Nagyon örülnék, ha valaki tudna segíteni! Előre is köszönöm!
Igen van fagylefolyása, egy domboldal a terület nagy része. van még 1-2 rendezett szőlő erre, fejművelésűek, de azokat sem takarják. Régen az egész terület egybe szőlő volt, csak aztán elhanyagolták, elaprózódtak. Első körben bakator, néró, (talán csóka is), ezerjó fajtákkal próbálkoznék, meg a bakatorhoz egy porzó fajta, amelyik engedélyezve is van.
A nérót dícsérték itt a homokon. A bakator régen a Nyírség fő fajtája volt, ezért szeretném. Az ezerjóról saját tapasztalataim vannak. A téli fagytoktól nem tartok, Az ezerjót itt takarás nélkül neveljük. A kertünk pedig alacsonyabban fekszik és sík területű, ellentétben a leendő szőlőssel. Inkább a szárazságtűrés ami fontosabb szempont szerintem.
Ja, 5 nagyvárosra a 100 év alatt sokszor változott mérőhelyen, de mindre többé kevésbé jellemző a nagyvárosi klímaadatsor, ami tudjuk mennyire reprezentatív egy külterületi ültetvényre. A Nyírségi homoki terület meg egyáltalán nem összevethető egyikkel sem, hiszen mezo, makroklimatikusan is más; még a debrecenitől is jócskán eltérhet.
(juhosttt: azért a 129 nem 190, nagyon nem.... kérdés van e fagylefolyás, de ezen a magasságon már azért figyelni kellene a fagytűrőbb fajtákra, vagy takarásra pl. Téli fagyra gondolok elsősorban.)
A sörétes puska használatához vadász vizsga/engedély szükséges és szüret idején lehet ritkítani a seregélyeket de ezt is csak a legkisebb méretű(12-es) patronnal. Sokat nem ér, egy hatalmas csapatból 1-2 madár ha leesik, de a seregélyek ezt hamar megtanulják és messze elkerülik azokat a helyeket, ahol a durrogást hallják. Viszont előnye, hogy más durranástól is megijednek. A patronokat nálunk a hegyközség osztja, ingyen.
A koordináták: 47.926371, 22.321448 (Itt megjegyezném, hogy a google-ról vettem lehet nem azt dobja ki, de ezen a helyen van. Nyírcsaholy irányába nézve menet irány szerint jobb kéz felőli földek)
A hőmérsékletet onnan tudom, hogy van kint hőmérő. Persze ez nem egy OMSZ hőmérő, nem hiteles, de azért megközelítőleg pontos. (5-10 fokot csak nem téved...)
Most vagyok 24, kb 20 éve volt olyan eget verő hideg, amit sokáig beszéltek, hogy -20 fokot elérte a hőmérséklet. De nem vezettem róla kalendáriumot. Szóval nem hiteles mérésekkel rendelkezem, de ha tudsz egy helyet ahol sok évre visszamenőleg meg lehet nézni hogy mi a helyzet, akkor megnézném!
Viszont a tények magukért beszélnek:
A szomszéd több mint 30 éve szőlészkedik, a tőkéket nem takarja, de mégis olyan fagykárt nem szenvedtek, hogy véglegesen kimennyenek a tőkék. (persze bizonyos tőkepusztulás van, de ez mindenütt van.)
"ettől függetlenül egy pár 10 m-es szintkülönbség is sokat segíthet már adott esetben a vegetációs időszak kitolásában."
Tavaly ősszel pl. a Tokaji-hegy előterében~100m-es tszf. magasságban október 5-én fagyott először (-3), míg ugyanott csak 110m-es tszf. magasabban közel két hónappal később, november 28-án.
(Idén 110m-en február 6-án fagyott utoljára, míg 100m-en március közepe környékén volt az utolsó fagyos nap.)
"Mínusz 15 foknál hidegebb 1x volt csak, de akkor én még éppen h 2 lábra egyenesedtem, nem nagyon emlékszem hogy bírta a szőlő....Maga a terület kb 190 m magasan van a tengerszint felett"
Lehet tudni, hogy hol van a szőlőterületedet pontosan? Amennyiben igen, jöhet mail-ben is, ha úgy gondolod, megnézném a Google Earth-ben. A Tiszántúl, ill. az Alföld legmagasabb pontja ugye a Hoportyó, ami 183 m tszf. magasságban van, ettől függetlenül egy pár 10 m-es szintkülönbség is sokat segíthet már adott esetben a vegetációs időszak kitolásában.
Egyébként milyen mérések alapján mondtad, hogy -15 foknál csak 1-szer volt hidegebb (és mióta) ? :)
