A Gaburival mint roma családnévvel kapcsolatban nekem a gáborcigányok (röviden gáborok) jutnak eszembe, akik elég jellegzetes csoportot alkotnak. Azt hiszem, eredetileg néhány marosszéki faluból származtak el, de most már Románia-szerte mindenütt találkozni velük. Extrém módon hagyományőrzők (kb. mint a lubavicsi haszid zsidók), a férfiak feketében járnak, széles karimájú kalapjuk, nagy bajszuk és óraláncuk van, a nők meg színes selyemszoknyát viselnek. Úgy tudom, hagyományosan bádogozással foglalkoznak. Nagyon sokan viselik közülük a Gábor családnevet vagy annak valamilyen változatát és maguk közt egy cigány nyelvjárást beszélnek. Ha a Gaburik Borsodban élnek, akkor közvetlen kapcsolat biztos nincs, de talán valamilyen távoli rokonság a gáborokkal.
Talán az a horvát felé billenti a mérleget, hogy a délszlávból való átíráskor a č-t kizárólag "cs"-nek, a ć-t "ty"-nek vagy "cs"-nek szokták átírni. A szlovénban csak az első betű létezik, és az apanevek -ič-re végződnek, míg a szerbhorvátban mindkét betű létezik és a az apanevek alakja: -ić.
Köszönöm a gyors és kimerítő választ. A felsőszentiványi Lovrity iparosmester minden bizonnyal dédapám, aki kovácsmester volt . Mi is azon a vidéken, a szomszéd faluban éltünk a 1950-es évek végéig,míg a "történelem bele nem szólt ", ahogy mondani szokták.
Köszönöm és boldog új évet kívánok minden fórumosnak !
Úgy látom, hogy a Teknős családnévről e topikban még nem volt szó. Vajon a teknőre vagy a teknősbékára vezethető vissza ennek a nem is ritka családnévnek az eredete? Megjegyzem, hogy orosz relációban a Korütov (< korüto 'teknő') és a Cserepahin (< cserepaha 'teknősbéka') családnevek egyaránt léteznek: az előbbire a gugli (a korytov átírásra) 30200, az utóbbira (a cherepakhin átírásra) 1340 találatot ad.
A Lovro a Lovrenc kicsinyített változata valamely délszláv nyelven (a nyelvről később), mely a magyar Lőrincnek felel meg, s mindkettő a latin Laurentis='babérkoszorúval díszített' jelentéssel bír.
Azaz a Lovrity egy apanév, jelentése: olyan személy, akinek Lovro(azaz Lőrinc) az apja (tkp.Lőrincfi).
Az, hogy szlovén-e, vagy horvát, nem tudom, ez a forrás szlovénnek mondja (vszeg mindkettőben elterjedt s a két nyelv nem áll messze egymástól) ugyanakkor az 1891-es iparosjegyzék Temerinben (Vajdaság dél-bácskai része, tkp. Szerbia) és Varasdon (Szlavónia, Horváto.) mutat Lovró néven iparost, Lovrity néven Felsőszentivánon (Baja környéke).
BUEK kedves olvtársak! Hosszabb hiátus (2-3 év?) után újra van időm fórumozni - bár valószínűleg csak ünnepek idején :)
Rögtön két igen rejtélyessel indítok. Sajnos nem sikerült a kimaradt 2-3 ezer hozzászólást végig görgetnem, de azt hiszem ezeket a neveket még nem kérdezte senki:
1. MEGULESZ - tudtommal görög eredetű (bár szerbet is emlegetnek, de az maximum földrajzi közvetítő közegként tűnik elképzelhetőnek). Görögországban élő magyar ismerősöm a "magula" (?) szóból eredezteti, ami szerinte jelenthet dombot és kerek arcot. Ehhez képest egy ciprusi görög ismerősöm a domb jelentést nem ismerte és mai görög vezetéknévként sem tudta beazonosítani. Tovább cifrázza a dolgot, hogy azt sem sikerült megállapítani, hogy mi lehetett az eredeti, görög alakja/ejtése: magulisz, magulasz, megulisz, stb.? A család a XVIII sz elején került Miskolcra illetve környékére, tehát a görög (kereskedő) eredet teljesen logikus magyarázat, de a név egyelőre nehéz dió. Abban reménykedem, hogy az eredeti forma megtalálása talán segít előbb-utóbb az őshaza térképén is elhelyezni őket ...
Szóval mi lehet a név eredeti alakja és jelentése? Kerek arcú? Dombi? Magulából származó?
2. GABURI - szintén Borsod, XIX sz vége felé. Tekintve a földrajzi területet, az illető anyakönyv szerint foglalkozását (zenész!) és a név hangzását, olybá tűnik, hogy cigány családról lehet szó. A feleség neve - Bóni Irma - nem ad erős támpontot, bár inkább NEM cigánynak tűnik. Persze ettől még a férj származhat egy erősen asszimilálódott-asszimilálódó zenész cigány családból... Érdekes módon, a párocska református, gyerekeik keresztszülei katolikusok. Gabur települést nem találtam. Volt talán ilyen nevű puszta? Alapos gúglizás után a ma élő Gaburi nevűek is romáknak tűnnek.
Tehát: cigány családnév? Hogy alakult ki? Mit jelent?
De az Antal, Budai, Nádas, Rácz, Tarisnyás (most szemezgetek) nevek sem örmények eredetűek attól, hogy a magukat örmény származásúnak, örmény közösséghez tartozónak nevezők viselik, ill. viselték a lista közreadásakor (felteszem 1907, Szogott halála előtt)
Itt jön elő, hogy más egy név etimológiája, más egy család története, és megint más egy személy idenditástudata (amelyben az egyes felmenő ágak eltérő dominanciát mutathatnak)
Ajánlom e tanulmányt, különösen annak 4. oldalát, ahol felsorolja az 'itt élő örmények etnikai tudata' fejezetben milyen összetevők hatnak e témában.
Szia! Szerintem azért nem zárható ki teljesen az Örmény származás,mert olyat találtam,hogy idézet: "Alább ismertetjük a leggyakoribb örmény családneveket A gyergyószentmiklósi születési és halotti anyakönyvek, Szongott Kristóf és Hovhanneszián Eghia közlése alapján".Itt találtam meg,hogy Szajko. Ezen a honlapon találtam.http://www.magy-orm.axelero.hu/feedback.htm De viszont,máshol tényleg szláv névként szerepelek! :-)) A nicknevem,az meg sok helyen Lengyel oldalakra irányit,ami szláv származásra utal! Üdv:Szajkó/Szajek
Üdv, csak most olvasom. Én még láttam Szojkát játszani egyszer gyerekkoromban egész közelről is, a Szécsény-Salgótarján edzőmeccsen. A nevéről később azt gyanítottam (tán hamis nyomon), hogy román, mivel ismert a román Stoica név...
Az orosz Слава, Владислав , Святослав stb. nevek tartalmazzák az orosz слава 'dicsőség' szót. Ez szemmel láthatóan megfelel a kritériumnak, azonban lehetnek kétségeink: az is lehetséges, hogy a név a слав nemzetségnévre megy vissza. Még azt is el tudom képzelni, hogy a 'dicsőség' jelentésű szó is innen ered, az ősszlávok a törzsüket tartották a legdicsőbbnek (mint általában a törzsek).
Érdemes megjegyezni, hogy a Szojka név is ismeretes: Szojka Ferenc az Aranycsapat egyik vidéki tagja volt, Salgótarjánban focizott, 27 válogatott meccsen játszott jobbfedezetet.
Köznevek családnévként való szereplése nem ritka. Régi névréteg. A Szajkó is, úgy, mint garrulus glandarius, vagy mint mátyásmadár. Ilyen értelemben hasonló a Veréb is (amúgy is a szajkó a verébalakúak rendjébe tartozik), de hasonló a Czinege, Bagoly, Rigó, de még a Fajd és a Pityer is.
A Szajkó az említetted szláv nyelvek bármelyikén szintúgy szerepel családnévként (=Sojka) Örmény eredet kizárható (még a családé is, ami úgy-e nem azonos a név eredetével), maga a szó szláv.
Sziasztok! Elöször is Békés,Boldog Karácsonyi ünnepeket kívánok! Én azt szeretném megkérdezni,hogy a Szajkó családnév az milyen származású? Mert amit én eddig találtam az erdélyi-örmény származású,de például a nagypapám a Felvidéken született! De még találtam olyat is,hogy Lengyel,Szlovák,Cseh származású!Szerintetek melyik az igazi? Űdv:Szajek
Egy kissé (?) megkéstem a válasszal, de utána akartam járni még egy két dolognak, mielőtt írok.
Az, hogy a vicsko huncutot jelent(het) az egyik oldalági - szintén vicsko - rokon mondta. Ő is a felmenőitől hallotta. Átnéztem újra a rákospalotai anyakönyveket és azt kell mondjam, lehet hogy bilca fején találta szöbet a csalfa, csalárd vonalon... azt találtam, hogy a vicsko ragadványnév akkor szerepel először a családnév előtt, amikor ősanyám törvénytelen gyermeket hozott világra (1814-ben). Előtte az ő szüleinél, nagyszüleinél még csak a családi nevet tüntették fel, innen kezdve azonban elterjedtté vált. Megjelenik testvérei házasságkötési, azok gyermekeinek születési, de még a szülők halotti bejegyzésénél is.
Ezzel így szépen "kikerekedne" a történet... de akkor miért nem a huncut vagy a csalfa név került oda, miért a vicsko, aminek így önmagában semmi értelme. A vicsko szláv szavakkal történő összevetése, összehasonlítása nem hiszem, hogy célra vezet. Rákospalota református lakossága magyar eredetű volt, igaz betelepítettek jó néhány evangélikus tót családot.
Szóval mi az összefüggés (ha van egyáltalán) a vicsko és huncut/csalárd/csalfa között? ez itt a nagy kérdés.
A 'Válasszon űrlapot!' legördülő menüben válaszd az 'Az 1715.évi összeírás'-t, majd abban mikor feladja az Adózók alá írd be a keresett nevet (pl. Egyed), és alul a Keresés-re kattintva jönnek a találatok.
Minden egyes település esetében a kiírt nevek alatt találsz egy 'Oldalszám:' feliratot s mellette linkeket számokként. Ha azokra rákattintasz, az 1715. évi összeírás összesítő feljegyzéseit találod az adott településen összeírtakról, arról, hogy ki miből mennyit adózott.
Arról, hogy mint látni fogod elég jelentős területi eloszlása van az Egyed nevűeknek, arra a következtetésre jutsz, hogy az Egyed a vezetéknévből lett családnév egyik tipikus esete (nem zárva ki rumci hozzáfűzését egy feltételezett etimológiáról).
Hogy Ti konkrétan 'hogysmint' arról családfakutatással, pontosabban családtörténet kutatással tudhatsz meg többet. Mindenesetre nem 1 Egyed család volt...
Elnézést kérek mindenkitől, de az 5440. hsz.-om sajnos igen komoly helyreigazításra szorul. Óvatlanul, hiányos ismereteimre hagyatkozva akartam osztani az észt, utóbb azonban éreztem, hogy valami nem stimmel az aegis etimológiája körül, s gyanúm nem volt alaptalan.
Az aigisz szó az ógörögben alapvetően kecskebőrt jelent. És bár a Soltész—Szinyei-féle ógörög—magyar-szótár megadja a az aigisz szó "paizs" jelentést is, magyarázólag azért hozzáfűzi: "(Zeus paizsa)". S valóban, közönséges pajzsokat nem neveztek aigisznek, csak Zeusz pajzsát (az Íliászban az aigiszre mint Zeusz pajzsára ld. az V. ének 742. sorát).
Ráadásul az újabb kutatások (ld. "Der kleine Pauly") elvetik a Zeusz pajzsának értelmében használt aigisz szónak az aix, aigosz 'kecske' szóra való etimológiai visszavezetését. Egy további tévedésemet helyreigazítva jelzem még azt is, hogy Akhilleusz pajzsát Homérosz nem aigisznek nevezi (mert ez csak Zeusz pajzsának a neve), hanem szakosznak (pl. Il. XVIII. 478). Amúgy a szakosz csak a legnagyobb méretű pajzsok neve volt az ógörögöknél, mert a pajzsra általánosabb értelemben az aszpisz szót használták (e szó rokonságban áll, pontosabban formai identitást mutat az áspiskígyó nevének görög—latin elemével).
Komplikált dolog ez az etimológia, pláne fejből, mintegy játszadozva nem nagyon eredményes... Másfelől azonban a délibábos nyelvészkedés helyreigazítása elvezeti az embert Szent Egyedtől Homéroszon át az áspiskígyóig, s e szellemi kirándulás kedvéért szvsz mégis megérte.
Meg szorulhat kiegészítésre is. Ugyanis az Egyed nem feltétlenül jövevénynév. Származhat magyar elemekből is: miként az Előd, az Egyed is lehet, hogy elsőszülöttségre utaló név. De még ezen kívül is van etimológiája. http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=361 Ez a Ladó–Bíró-féle utónévkönyv netes változata, s mint ilyen megbízható forrásnak tekinthető.
Az etimológiai magyarázat némi pontosításra szorul. Az eredeti latinos név helyese(ebb) írásmódja Aegidius, de a név távolabbi eredetét tekintve görög: Aigidiosz (vö. http://www.heiligenlexikon.de/BiographienA/Aegidius.htm).
A görög—latin névben felismerhető az (ó)görög aigisz (genitivusa aigidosz, ebből lett a latin aegis, s a magyar égisz, sőt az Egis Gyógyszergyár nevében is ez rejlik!) 'pajzs' szó, amelynek klasszikus megjelenésére nézve az Íliász XVIII. énekének 468. s köv. sorai kiváltképpen figyelembe jönnek (Akhilleusz pajzsa).
