"Ehhez képest Révay maga ír arról, hogy a Konstantin-kép ott van a koronán, márpedig a Dukász-, a Konstantin-, és a Géza-kép elválaszthatatlan olyan értelemben, hogy önmagukban a koronán nehezen értelmezhetőek."
Ezt kár volt nekem írnod, mert már többször leírtam, hogyan is kerülhettek a koronára. Utoljára ma délután volt róla szó, hogy Kottaner Mária miatt került fel a két oldalsó kép, és az 1638-as rongálódás miatt a Dukasz. És így Révay ott láthatta Konstantint is, meg Szüz Máriát is a koronán.
"ráadásul Dukász-képe véletlenül boltíves jellegű, míg a másik kettő pedig az illesztésekbe berakható, ugyanolyan rendben, ahogy azt a korabeli bizánci ikonográfia előírta..."
Miután a Dukasz diadémon pont ilyen módon ott voltak, nincs min csodálkozni. (A diadémon természetesen elől volt az, ami a koronán hátul.)
"egyszerűen nem lehet logikus, hogy pont sikerült mindig egy-egy képet találni, és pont olyat, ami beleillett a most látható hármas ikonográfiai tagolásba"
Már hogyne lenne logikus. Hisz pont egy, azaz egyetlen diadém hármas egysége volt a koronára kerülés előtt. A három királykép egybe tartozott már gyárilag is. Csak épp nem a koronán.
"ugyanaz a tárgy,a melyik ott volt a XV. század közepén a magyar királyi kincstárban egyszer csak Pozsonyban bukkan föl valahol a koronázás mellett, (mert sajnos a magyar királyi kincstár nem élte túl a történelem pusztításait)."
Azért ilyen koronaszintű kincseket nem nagyon szoktak elhagyogatni... Az mindig a királyi kincstárban dekkolt. A kincstárat pedig mindig gondosan menekitgették a harcok elől.
"Pálffy 1618-as képe, és Révay állítása közül valóban csak az egyik lehet igaz,"
Azt kellene belátnod, hogy később már hiába látták százan Dukaszt a koronán, annak már nincs relevanciája. Révay előtt csak egy látta (talán) Dukaszt, de az is lehet, hogy egy sem. És arról sem lenne szabad megfeledkezned, hogy Dukaszt utólag tették a koronára. Vagyis Dukasz előtt ott KELLETT lenni valakinek. És ennek az állításnak a fényében értékeld Révay leírását.
"A Romanosz-kehely képe egyébknét itt van, nézd meg magad:"
Salynos nem tudom. Nekem azt írja ki a gép, hogy Not Found.
"Szerinted ez miért zárja ki, hogy a szereplő szentek egységes rndbe lennének foglalhatóak??"
Mert az általam vázolt esetben az abroncs szentjeit valahol Bizáncban rakták fel a koronára, a pánt szentjeit meg KÉSŐBB, és itt Magyarországon tették fel a koronára. Fölöttébb valószinütlen, hogy összhangba tudták volna hozni a kettőt. Ahhoz itt Magyarországon kellett volna lenni egy koncepciózus ötvösnek. Ehelyett egy inteligenciahiányos botkezűt látunk.
"A gyöngyök nagysága olyan, amilyen. Ám a felszerelés girbe-gurbasága vajon nem lehetet későbbi sérülés "szüleménye"?"
Ezt inkább magadtól kérdezd. Hogyan, mikor görbült volna el a sor? Én nem tudom, mekkora tartása van, de úgy gondolom, hogy ha erősen görbitgetné valaki, akkor az abroncs is alakváltozást szenvedne.
Tényleg. Az abroncs hullámos-e, vagy szabályos? Mert így szemre szabályosnak látszik.
Valamit találtam de nem az igazi! Amikor ezeket leltem Geobitzaszról, akkor mást kerestem, így nem is igen figyeltem, hogy hol találhatóak. Amit találtam:magtar.atw.hu/cikkek/szkorona/zomanckepek.htm A Szent Korona zománcképei
pelzo.konyv-e.hu/th-corona.html
Ezek nem azok amiket találtam mert abban Dukászról és Konstantinról is szó volt. A szerző szerint a másik két képen sem ők vannak. Ezt valami olyas mivel magyarázza, hogy a Dukász csak duk-nak van rövidítve, a Konstantin pedig Kons-nak. Azt hiszem Erdélyi honlapon találtam rájuk.
Amennyiben Bagatur jól írta, hogy Révay egy politikai röpiratot írt a koronáról, akkor vajon mennyire lehet hiteles? :) Mondjuk mint a politikai röpiratok általában? :)
Ehhez képest Révay maga ír arról, hogy a Konstantin-kép ott van a koronán, márpedig a Dukász-, a Konstantin-, és a Géza-kép elválaszthatatlan olyan értelemben, hogy önmagukban a koronán nehezen értelmezhetőek. Ráadásul rang szerinti sorrendben tették föl őket, (a legmagasabb rangút legfölülre, a másik kettőt pedig oldalra), márpedig Révay korában Konstantin császárt Nagy Konstantinnak nézték, és neki, mint a kereszténység egyik fontos alakjának még az újkori ikonográfia szerint is felül lett volna a helye.
Magyarul arra akarok kilyukadni, hogy a koronán lévő császárképek nem hirtelen ötlettől vezérelve kerültek föl, és ráadásul Dukász-képe véletlenül boltíves jellegű, míg a másik kettő pedig az illesztésekbe berakható, ugyanolyan rendben, ahogy azt a korabeli bizánci ikonográfia előírta... A koronán lévő képek egymáshoz történő viszonya miatt én biztos vagyok benne, hogy a XV. század előtt, Bizánc bukása előtt rakhatták csak így föl, egyszerűen nem lehet logikus, hogy pont sikerült mindig egy-egy képet találni, és pont olyat, ami beleillett a most látható hármas ikonográfiai tagolásba. (fölül a császár, alul a két rangban kisebb ember, Konstantin a császárjelvényekkel, és Géza a hercegi sapkában).
ERáadásul, bár sokan szeretnék leválasztani a Dukász-képet Gézáról, és Konstantinról, ezek a képek egy műhely termékei. Nekem kissé hihetetlennek hangzik, hogy ugyanaz a tárgy,a melyik ott volt a XV. század közepén a magyar királyi kincstárban egyszer csak Pozsonyban bukkan föl valahol a koronázás mellett, (mert sajnos a magyar királyi kincstár nem élte túl a történelem pusztításait).
Pálffy 1618-as képe, és Révay állítása közül valóban csak az egyik lehet igaz, azonban ha belegondolsz, Révayn kívül senki nem látott ott Máriát, míg egy szakállas férfit igen. Előbbi mellett egyetlen egy tanú áll, és a római jogból ismert az a mondás, hogy egy tanú, nem tanú...
A Romanosz-kehely képe egyébknét itt van, nézd meg magad: http://www.basilicasanmarco.it/gallery/tesoro/arte_bizantina/gallery.bsm?idx=6&lang=eng
Meg kell adni, nem. Tudtommal (bár ez nem sokat mond) nincs más leírás. Ezzel együtt nem "mennék el mellette'". Ugyanis van más részlet, kérdés stb. is, aminek vonatkozásában nincs több, csak 1 nyom. És ez is egy nyom. (Még ha az általam korábban felvetett jeleket nem is veszed komoly érvnek.)
"....Én kezdek hajlani rá, hogy itt volt a szép abroncskorona valahonnan, ami nem felelt meg egyik királyunknak, ezért csináltatott egy hazai ötvössel egy pántot, adott hozzá egy ereklyetartót az apostolképekkel, az ötvös pedig megcsinálta a pánot, rárakta az apostolokat, és összeszerelte az abronccsal. Ez a verzió kizárja az egységes programot a koronaképek vonatkozásában..." Szerinted ez miért zárja ki, hogy a szereplő szentek egységes rndbe lennének foglalhatóak?? (Tudom, itt nemigen szeretik Véghet, de ő mégiscsak kimutatott egyfajta "rendet"!) --- A gyöngyök nagysága olyan, amilyen. Ám a felszerelés girbe-gurbasága vajon nem lehetet későbbi sérülés "szüleménye"?
A hitnek mindig óriási szerepe van. A tudományban is. Ugyanis olyan nincs, hogy valaki mindennek maga járjon utána. Itt is, sok okos ember van, mégis mindegyik hisz....a másiknak. Egyik a manicheusok közt mozog otthon, a másik az arany hajlítgatásához ért, a harmadik meg a zománcképek szinvonalához. Én is hiszek nekik, és próbálom ellentmondásmentessé tenni a koronáról általuk bennem kialakult képet. És ha valami hibádzik, szólok.
"Na most Révayn kívül ha bármilyen forrásból meg lehet erősíteni, hogy volt ott Mária, csak akkor érdemes spekulálni, hogy a Dukász-kép előtt ott Mária volt."
Nem így látom. Ha Révay Szüz Máriát írta le egy szakállas császár helyett, akkor tudatosan hazudott volna. Aki ilyet állít, annak kell bizonyítania, hogy Révay hazudós volt, vagy hogy akkor egyszer jó oka volt rá, hogy hazudjon.
Egyébként én biztos vagyok benne, hogy a Dukasz kép előtt valami más képnek kellett ott lennie. Az is lehet, hogy valami női szent, de nem Mária, ilyen tévedés még előfordulhat, de Dukaszt nem lehet Máriának nézni.
"az sem kizárt, hogy Dukász előtt egy másik bizánci császár képe volt fönt a koronán, és csak a politikai változások miatt cserélték le. :)"
Ezt (vagy hasonlót) felvetett már szürkep. is. Az ennek a gyenge pontja, hogy ha a császári udvarban cserélik le a régi képet, akkor Dukaszt "császári szinvonalon" erősítik a koronára. Hááát, amit látunk, az nem az. És tudod már, ...jobban hiszek....
Szóval Dukaszt itt tették fel a koronára. És ez egy súlyos állítás. Sok minden következik belőle. (Pont ezért akarta kizárni ezt a lehetőséget szp is. És talán te is.)
Az első mesém alapján ez természetes. Ott azt írtam, hogy amikor Kottaner Mária elejtette, akkor a korona hátulja megsérült. Igen ám, de a hátsó pánt forrasztása miatt a hátsó kép eléggé ki volt merevítve, így "sminkelhető" sérülésekkel megúszta, viszont a két mellette levő kép kitört. És ezeket a képeket már akkor kicserélték a Dukasz-diadémról "beszerzett" képekre. Ekkor még megőrizték a csonkolt Dukasz-diadémot is, majd 1638-ban a korona újabb sérülésekor ismét abból javították, de akkor már a hátsó képet. Akkor ugyanis csak mintegy 5 cm-t csuszott a korona, és már a doboz falának ütődött, ezért csak az amúgy is sérült hátsó kép esett ki. Ez lett volna a Szüz Mária kép.
"Itt valamelyik érv valamit nem vett figyelembe. (Szerintem egyébként Péri téved, de ezt akkor is tisztázni kellene)"
Nem kell feltétlenül tévednie Périnek. Ugyanis lehetséges, hogy a pántot 12 apostolnak készítették elő, de menetközben rájöttek, hogy túl pupos lenne a korona, ezért csak nyolcat szereltek fel, a felesleget meg levágták. És mivel még így is magas volt a pánt, ezért aztán az abroncs aljához erősítették. A felerősítéshez viszont hagytak egy kis (1/3.nyi kép nagyságú) fület a pánt végén.
"csakhogy Pálfi hoz egy 1618-as képi forrást, amit itt Carolus58 is emlegetett, ahol a korona hátulnézeti képén, (ha jól értettem, mivel magam a képet nem láttam), egy pálcát tartó, szakállas profilú ember látható."
Igen emléxek, de az a helyzet, hogy a két állításból csak az egyik lehet igaz, így csak Révayt vettem figyelembe. A Pálffy csak akkor fér be a képbe, ha későbbi, mint Révay (valamiféle dátumelírás következtében), és a két leírás közt történt a képcsere.
"A császárképek közül tudtommal bizonyosan utólag felszerelve csak a Dukász-kép van. Csomor ugyan hozott rajzokat..."
Ez ügyben Csomor állítását osztom, ugyanis egyértelmüen azt írta, hogy ezek a képek is nagyobbak a foglalatuknál, ezért a képek keretei körben be vannak hajtva, hogy beférjenek. Ezt sztem nem lehet elnézni. Pláne, ha ott vanak közvetlenül mellette az eredeti (helyesen foglalt) szent képek.
"amelyek azonban még rejtélyesebbek, ugyanis van olyan lyuk is, amelyik a foglalaton egy belülről kifelé történő fúrásra utalnak, de ugyanott a Dukász-képen pedig egy belülről kifelé történő fúrás figyelhető meg."
Nyilván úgy gondoltad, hogy az egyiken kivülről befelé, a másikon meg fordítva fúrtak lyukat. Én ezen nem problémáznék, ugyanis ha nem volt fenn a Dukasz kép a koronán, akkor bármelyiket bármilyen irányból fúrhatták.....márpedig volt úgy, hogy nem volt fenn.
"..a Romanosz-kehely képét, amelyen zománcképek láthatóak, ugyanolyan, vagy inkább hasonló gyöngysordíszekkel, mint amilyen a koronán figyelhető meg."
És azon is ilyen "trehány" módon voltak felrakva a gyöngyök?
Az egészben nem az a borzasztó, hogy nem értesz valamihez, és ezt be is vallod, továbbá hogy szakértelem híján hitkérdést csinálsz az egészből (azaz, ismét csak általad bevallottan: kénytelen vagy valami alapján hinni valakinek), hanem az, hogy az általad elhitt dolgok mintegy a rögeszméiddé válnak, és azokkal próbálsz "érvelgetni" konkrét adatok felsorakoztatása helyett.
Hogy ki nem tud vitázni, és kinek nincs fogalma a bizonyítás eszközeiről, azt inkább nem feszegetném. (Hidd el, történelmi és jogi tanulmányaim révén is konyítok ezekhez kissé...) Na mind1, azért a Bulcsúról szóló topikban mindig jókat nyerítek rajtad...
Nem kell elszaladnunk a kérdés elől, a kérdést azért tettem föl, mert felmerült az az érv, hogy ha Révay Máriát írta le mondjuk egy szakállas császár helyett, akkor hazudott, márpedig egy becsületes, jól nevelt igaz hazafi stb. ilyet nem tesz. Na most Révayn kívül ha bármilyen forrásból meg lehet erősíteni, hogy volt ott Mária, csak akkor érdemes spekulálni, hogy a Dukász-kép előtt ott Mária volt.
Ez esetben pl az sem kizárt, hogy Dukász előtt egy másik bizánci császár képe volt fönt a koronán, és csak a politikai változások miatt cserélték le. :)
"A másik súlyos kérdés a csonkítás. A koronának a belsejében lehet látni, hogy minden egyes zománckép alatt van egy homorulat. Ezen a pánton is lehet jól látni, mindegyiken van még egy egyharmadnyi. Ha egységes tervezés volna, akkor egyúttal hozzáforrasztották volna a lemezt, és semmiképp nem csináltak volna egy olyan tárgyat, amelyen még van egy egyharmadnyi foglalatnyom. Ez inkább arról tanúskodik, hogy a pántok végéről egy-egy apostolt levágtak."
Ennek az ellenérve ugye az, hogy a filigrándíszek lezárják az apostolképek alatti területet. No de ha +1/3-dal nagyobb a pánt, mint ami indokolt lenne, akkor a filigrándíszek mellett egy nagy üres aranycsík van? :) Itt valamelyik érv valamit nem vett figyelembe. (Szerintem egyébként Péri téved, de ezt akkor is tisztázni kellene)
Amiért viszont klaviatúrát ragadtam, az néhány gondolat, amit írtál:
1638-ban történt az a baleset a koronával, csakhogy Pálfi hoz egy 1618-as képi forrást, amit itt Carolus58 is emlegetett, ahol a korona hátulnézeti képén, (ha jól értettem, mivel magam a képet nem láttam), egy pálcát tartó, szakállas profilú ember látható.
"A királyképeket már csak utólag szerelték fel a koronára, bár azok is elsőrangú(nak mondott) képek. Olvastam olyat is, hogy az abroncs összes képe egy kéztől származik."
A császárképek közül tudtommal bizonyosan utólag felszerelve csak a Dukász-kép van. Csomor ugyan hozott rajzokat, amelyek szerint Konstantin, és Géza utólag lett fölszerelve, de az utólagos felszerelést ez utóbbi két kép esetében az utólagos felszerelést egyértelműen nem lehetett bizonyítani. Bizonyos árbrázolástípusok, (pl. ujjak körvonala, száj, ruházati elemek stb.) alapján stíluskritikai összevetést végeztek már a korona képein, és ez alapján volt aki egy kéztől származónak vallotta őket, volt aki meg azt mondta, hogy ez csak azt jelenti, hogy a képek csak egymáshoz közeli időben készültek, és innen ered a hasonlóság.
"Ahogy most tünik a készítés menete, abban szürkepatkánynak nagyon igaza van, hogy a képek előbb készültek mint a foglalatok (abroncs, pántok) és így a képek bármilyen más tárgyról is átkerülhettek a koronára, semmi bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a koronához készültek volna."
Azt tegyük hozzá gyorsan, hogy a pántok képeiről azt tudjuk, hogy mivel nincsenek meghajlítva, ezért nem készülhettek eredendően egy kupolás tárgyhoz. (Eredetileg ezzel a Györffy-féle fejereklye-tartó elméletet akarták cáfolni, pl. maga Péri is, de ez természetesen az ellen is szól, hogy a pántokon lévő képek valaha is egy koronához készültek volna). A pántok zománcképeinek egy részén ráadásul hajlításnyomokat figyelt meg Péri.
"Ezzel együtt a királyképeket a koronára utólag szerelték fel, ez bizonyos. Vagyis eredetileg ott más képek voltak felszerelve."
Nem tudjuk a készítési sorrendet, és azt sem, hogy Géza, és Konstantin valóban utólag került-e föl a koronára, (a logika azt sugallja, hogy igen, de ehhez bizonyíték is kell). Amit tudunk az az, hogy a Dukász-képnek nem ez volt az első rögzítési módja. Az is bizonyos, hogy Dukász képén, valamint a foglalaton vannak további lyukak, amelyek azonban még rejtélyesebbek, ugyanis van olyan lyuk is, amelyik a foglalaton egy belülről kifelé történő fúrásra utalnak, de ugyanott a Dukász-képen pedig egy belülről kifelé történő fúrás figyelhető meg.
A gyöngyök egyébként bevett díszítési technológia részei voltak, korábban már idelinkeltem, és megpróbáltam berakni a Romanosz-kehely képét, amelyen zománcképek láthatóak, ugyanolyan, vagy inkább hasonló gyöngysordíszekkel, mint amilyen a koronán figyelhető meg.
"Révay, a "becsületes" nem az utókornak szánt emlékirataiban írta le, hanem egy politikai röpiratban."
Szóval ez egy jó hosszú írásmű. Akkor már csak azt kérdezném attól, aki olvasta, hogy mennyi "tévedés", pontatlanság fordul elő abban a műben? Ha sok, akkor megbizhatatlan, ha egy-kettő, akkor megfontolandó amit írt.
"Szóval a kérdésem nekem az lenne, hogy látott-e bárki Mária-képet Révayn kívül?"
Induljunk ki abból, hogy a Dukasz képet kétséget kizáróan később szerelték fel a koronára. (Tudom, ezt is vitatja szürkep., de nem tud jobbat.)
Ha ezt elfogadod, akkor bizony az is biztos, hogy volt a helyén egy másik kép. Ha idáig eljutottunk, akkor már fel lehet tenni a kérdést, jól látta-e RÉVAY, vagy sem. De csak ezt lehet feltenni, és nem azt, hogy látott e más ott más valamit.
"előbb a felső rész készült , később az alsó, hogy zárt koronává egészítsék ki felső részt."
Talán abban a cikkben van egy szép rekonstrukció a felső korona önálló életének a biztosításáról. Alul volt egy kis tartógyűrű, a középmagasságban pedig vizszintesen futó pántok merevítették a koronát.
Sztem ezeknek a nyomát nem lehetett volna maradéktalanul eltüntetni, így aztán sztem olyan a pánt, amilyennek készítették. (De ez is csak egy vélemény.)
"DE találtam olyan művet is /szerzőt nem tudom/ aki szerint a Geobitzasz nem név, így nem I. Géza van a képen, de nem Dukász Mihályt és Konstantint ábrázolják a képek."
Geobitzasz kapcsán elég könnyen meggyőzhető vagyok bármiről, de hogy Dukasz, meg Konstantin ne lenne ott, háááát, azt nehezen hiszem el. Tudod, már írtam. Én az a (férj)tipus vagyok, aki jobban hisz a szemének....:-))
Én fordítva tenném föl a kérdés, mivel az, hogy valaki becsületes, avagy nem, az lehet ugyan magyarázat egy-egy eseményre, vagy leírásra, de hipotéziseket, (és mást sem) nem érdemes emberek becsületességére, vagy becstelenségére építeni.
Szóval a kérdésem nekem az lenne, hogy látott-e bárki Mária-képet Révayn kívül? Van-e egyáltalán írott forrásunk, ahol úgy szerepel Szűz Mária, mint kétségkívül a koronán lévő személy? Vagy esetleg olyan képi forrásunk, amely Mária jelenlétét a koronán minden kétséget kizáróan igazolja (Révayn kívül persze)?
Most leltem rá a neten Holler László Milyen koronája volt I. István királynak c. írására. Ő azt állítja, numizmatikai kutatásaira hivatkozva, hogy előbb a felső rész készült , később az alsó, hogy zárt koronává egészítsék ki felső részt. DE találtam olyan művet is /szerzőt nem tudom/ aki szerint a Geobitzasz nem név, így nem I. Géza van a képen, de nem Dukász Mihályt és Konstantint ábrázolják a képek.
"(Bertényi Iván különben kiszámolta, hogy "Révay ... aki a legtöbbször láthatta (vehette kézbe) a koronát", hányszor vehette kézbe művének megírása előtt, és akkor kb. mennyi ideig látta. Érdekes adatok jöttek ki.)"
Azt azért nem lehet elvitatni Perényitől, hogy látta. Azt sem hiszem, hogy oka lett volna hazudni az emlékeit illetően. Vagyis látta a koronát, és legfeljebb tévedett a látvány leírásakor.
És akkor már lehet vitatni Bertényinek is, meg neked is Perényi emlékezőtehetségét, de akkor valami magyarázattal is kellene szolgálni, hogy milyen alapon?
Ha a vitatóknak van valami érvük, én szivesen elolvasnám.
Nem Péri hitelességéről volt szó az előbb, hanem valamilyen alternativ oldalé. Périről már írtam, az ötvöstechnikai megfigyeléseit hiszem el. A nyolc apostol ügyében érezhetően mellényult. (Van ilyen:-))
Ott volt-e Mária? Ha már így egyenesen kérdezed, akkor a vonatkozó mesémre tudok hivatkozni. Abban az áll, hogy 1638-ban a korona ládáját feszegetve a korona hátsó fele immár másodszor is megsérült. És akkor egy rapid javitás vált szükségessé, amikor is a Dukasz diadémot tönkretéve kivették a Dukasz-képet, és igen-igen sietve felrakták a koronára. Nos, erre azért volt szükség, mert az addig ott levő kép javithatatlanul széttört, és kipergett a helyéről. Hogy mi lehetett az a kép? Hát nyilvánvalóan Szüz Mária, ha már egyszer ott látta a saját szemével Perényi azelőtt 20 évvel. Hogy miért épp Szüz Mária volt ott, arról én keveset tudok mondani.
Jelenleg az itteni ismeretek alapján azt lehet állítani, hogy az abroncs elsőrangú munka, az abroncs szentképei szintén, de külön kerültek felszerelésre úgy, hogy a képek megvoltak, sőt az abroncs készítőjének a kezében voltak. A királyképeket már csak utólag szerelték fel a koronára, bár azok is elsőrangú(nak mondott) képek. Olvastam olyat is, hogy az abroncs összes képe egy kéztől származik. Na ebben kérek megerősítést, mert így elsőre szinte hihetetlennek tünik, és a valószinüsége a nullához konvergál. A latin korona képei közepes szinvonaluak, egy kéztől származnak, de nem a pántok készítőjétől. A pántokat gyenge munkának lehet nevezni. A pánt készítőjének a kezében voltak a ráépített képek, és a pántok meg az abroncs összeépítése szintén fércmunka szintű, azaz a pántokat valszeg az a kókler készítette, aki a két (görög, latin) részt összeszerelte.
Hááát, nekem ez jött le idáig. Ez alapján már kezd kissé erőltetetten hangzani az én szentföldi mesém, de egyáltalán nem rosszabb más alternativáknál. És ebbe bele kell érteni az általad favorizált avar készítést is. Ugyanis az egyértelmüen kijelenthető, hogy a korona egyes elemein sokféle szinvonalú, több stilusú mester dolgozott, több helyszinen.
Az összeszerelésről azt olvastam, hogy olyan gyatra, hogy mühely nélkül készülhetett. Háát, ez is érdekes megállapítás. Sokféle gondolatot ébreszthet.
Ahogy most tünik a készítés menete, abban szürkepatkánynak nagyon igaza van, hogy a képek előbb készültek mint a foglalatok (abroncs, pántok) és így a képek bármilyen más tárgyról is átkerülhettek a koronára, semmi bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a koronához készültek volna. Ha ezt elfogadjuk (márpedig minden jel szerint el kell fogadni), akkor a képek bármilyen bővebb program töredékei lehetnek. Például az is lehet, hogy az apostolképek készítője elkészítette mind a 12 apostol képét, de a koronához ebből (valaki más!!!) csak nyolcat használt fel. Ezzel együtt a királyképeket a koronára utólag szerelték fel, ez bizonyos. Vagyis eredetileg ott más képek voltak felszerelve.
Nnna, ezeket az adatokat kellene egy jó kis történetbe összerázni. Én kezdek hajlani rá, hogy itt volt a szép abroncskorona valahonnan, ami nem felelt meg egyik királyunknak, ezért csináltatott egy hazai ötvössel egy pántot, adott hozzá egy ereklyetartót az apostolképekkel, az ötvös pedig megcsinálta a pánot, rárakta az apostolokat, és összeszerelte az abronccsal. Ez a verzió kizárja az egységes programot a koronaképek vonatkozásában.
Kérdésem még továbbra is. Hogyan is lehet elsőrangú munkának tekinteni az abroncsot az össze-vissza nagyságú gyöngyökkel, amiket girbe-gurrbán szereltek fel az abroncsra?
Nnna, egy kissé hosszú lettem, de élvezem, hogy működőképes számítógép került a kezem közé:-))
Javasolnám, hogy fordítva higgyed! Péri ugyanis jó nagyot téved, mikor azt állítja, hogy a pántok eredetileg mind a 12 apostolt "tartalmazták"! ...ugyanis az már tényleg bebizonyosodott, hogy a pántok vég-kiképzése alapján biztosan megállapítható, hogy soha sem volt hosszabb! ---- Más: szépen elvitatkoztok itt egy-s másról. Mellőzitek a "Mária ott vot/nem volt ott" kérdést. Általában hozzászólásotok alapját oklevelek, történelmi összefüggések képezik. Nos, Révay mégiscsak kora egyik művelt és becsületes főura volt, aki a legtöbbször láthatta (vehette kézbe) a koronát. Mi a Te véleményed? Lehet az ő véleményét negligálni?
