Készültek anno ilyen táblák alumínium öntvényből, így eredeti (is) lehet. Kézbe véve többet lehetne mondani erről. Értékét pedig az határozza meg, hogy mennyit hajlandó érte fizetni majdani tulajdonosa. Miután a szaktopikba is megtetted a hozzászólásodat, további segítséget ott találsz.
Ha a Guglin rákeresel a "Worthington feedwater pump" vagy "Worthington feedwater heater" kifejezésekre, kapsz egy csomó rajzot is. Amerikában eléggé elterjedt volt. De volt nekik több fajta is, nem lehet megúszni egy alapos kutatást. Lehet, hogy valamelyik hasonlít a magyar T-D pumpára. (ugye az egyik nyitott kérdés az volt, hogy mi a fenének van nagy tartálya - meg néha kicsi is és minek az a sok cső, amiről úgy látszik megkerüli a tartályt és/vagy a pumpát...)
Pedig itt sokan nagyon hálásak lennének a beszkennelt füzetért. Nem is olyan régen komoly társalgás folyt a T-D tápszivattyúról. Ha jól emlékszem a végére, nem sikerült a csövezést-működést teljesen tisztázni.
A földalattis könyv tárgyában a következő tájékoztatást tudom adni:
A kötet nálam e-mailben megrendelhető. Szívesen fogadok előjegyzéseket.
A könyv jelenleg még nincs kész. Nagyon előrehaladott állapotban van, ezért mindenképp szeretnénk tartani a 2016. május 2-ára tervezett megjelentetést. Mivel ez gőzmozdonyos topic, szeretnék mindenkit megkérni, hogy a földalattis könyvről történő diskurzust tegyük át a kis földalattis topicba.
Természetesen ez legfőképpen rám vonatkozik, mert ezen az oldalon utaltam rá először, ezért elnézést kérek a gőzmozdony barátoktól. Akár mail-ben, akár a földalattis topicon minden kérdésre szívesen válaszolok.
Ledács Kiss Dezső Titán képviseletének gyártmányismertetője 1925. évből a következőt írja: "A Dietrich-Teudloff armatúra gyár által készített Worthington (licence) rendszerű kazán tápszivattyú készülék gőzmozdonyok részére. Ez egy öt oldalas kis füzetecske A5 méretben, sajnos előlapján nem tudom szkennelni, mert nem működik a szkennerem. Ezért csak a rajta lévő szöveget tudtam idézni.
A gyári fotón lehet hogy nincs. Ez a fotó Fialovits Béla munkája. 1925. évi dátummal kép hátára a következő szöveg van írva: 424 001, bal oldal szerelvények, korom-medencéből fényképezve.
Az az igazság, hogy a dugattyús tápszivatyúkkal és a lövetyűkkel állandóan akkoriban állandóan variáltak. Volt rá eset, hogy a tápszivattyúk mellé két darab lövettyűt szereltek, volt hogy csak egyet. A 328-as könyv írásakor az ügyiratok tanulmányozásánál szinte hülyét lehetett kapni a hetenként változó rendelkezésektől a tápszivattyú kérdésében.
A 424..001 gyári fotóján a jobb oldalon nincs lövettyű (mint ahogy a 005-ösön sincs!), indokolatlan is lenne, hiszen a tápszivattyú és mellette a bal oldalra felszerelt frissgőzlövettyű kielégíti a két egymástól függetlenül működő tápkészülék követelményét!
1944-ben az Állatkert állatállománya két póniló és egy oroszlán kivételével elpusztult (a krokodilok például belefagytak a medencéjükbe). Az oroszlán a Földalattiban húzta meg magát hetekig és végül az orosz katonáknak sikerült befognia.
Hősök terére tévedt MÁV 11, gőzmozdony 1945.V.1.-én (forrás Facebook)
