Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
Na leteszteltem a kukorica akármit, ami darára emlékeztetett, tört szem, és rengeteg piros volt benne. A lényeg, hogy teljesen meleg fejben simán elaludt, és fáradt olajjal keverve is csak pislákolt ez a fürészpor szerü anyag.
Elgondolkodtatóak azok az egyszerű, "fapados megoldások" amiket írsz. A szagelszívós példa alapján még kevésbé hozzáértőnek is leesik. :)
Tegyük fel. A 100 W-os ventivel sorba kötök egy 25W-os égőt, akkor ennyivel fog csökkeni a motor teljesítménye. (Természetesen a szállítási teljesítmény és szállítási nyomás nem negyedével csökken. A jó égéshez nem csak a levegő mennyisége, hanem a nyomása is fontos, pl szotyiocsúnál!)) Vagy nem ilyen egyszerű?
Kicsit óvakodom a témától. " A hatásfok és a cosφ viszont romlik erősen." A hatásfokromlás kárára csökkentjük a fordulatot ez oké. A cosφ romlása igazából az áramszolgáltatót fogja érdekelni, vagy nem. :) Igazából engem az aggaszt, hogy mondjuk sorba kötök a ventivel egy égőt (gondolom a fázisra kell kötni, mint a fojtót is) akkor folyamatos (24 órás) üzemet fog-e bírni úgy hogy nem állítom meg egy percre sem a motort? Ez nem egyszer, hanem sokszor kell bírnia, amikor az égetőnek folyamatosan (nagyí hidegben) kell mennie.
Nálam a fenti kérdés csomó a kákán. Nem akarok senkivel sem kötekedni....
Szép megoldás! Nagyon tartósnak tűnik. Nekem is az volt a bajom a vasbeton bolygatókkal, hogy úgy fogytak, mint a kolbász a spájzból. :) Két tartálynyi anyag eltüzelése (szotyiocsú) után cserélnem kellett. Még a vastagabb, 20 mm-es sem bírta tovább, sőt! Ez a bolygató, amit most építettél tovább fogja bírni, mint maga a fej. Ha már húsz évet, ment akkor ez már meg sem érzi. :)
"Igazából mindegy, hogy három, vagy egy fázisú, ha aszinkron a motor, akkor elvileg feszültséggel nem lehet fordulatszámot változtatni. Hogy még is lehet egy szűk felső tartományban, annak az oka a motor működési elvéből fakad. Ez pedig az, hogy az aszinkron motoroknál a terheléstől függően változik a fordulatszám. Ha kisebb a feszültség, akkor ugyanaz a terhelés jobban lecsökkenti a fordulatot, mert a motor nyomatéka csökken. De ezt nem lehet végtelenségig eljátszani, mert a motor kiesik a működéséhez szükséges fázistartományból és leáll, leég."
Ez, amit leírtál, teljesen igaz. Megközelítőleg állandó terhelésű motorokra. A ventilátor azonban egy speciális állatfajta. A ventilátor egy fordulatszámfüggő terhelést jelent a motornak. Minél nagyobb a fordulat, annál nagyobb a terhelés, ráadásul meglehetősen széles tartományban változik, a járókerék kialakításától függően négyzetes vagy köbös arányban nő a motor terhelése a fordulatszám növekedésével. Ez az összefüggés természetesen visszafele is igaz, ezért kicsi fordulaton olyan, mint ha ott sem lenne az a ventilátorlapát.
Tulajdonképpen úgy lehetne megfogalmazni a jelenséget egyszerűen, hogy a ventilátor mintegy alkalmazkodik a motor által leadott teljesítményhez. Ha ez a teljesítmény az eredetihez képest csökken, akkor egyszerűen lassabban fog forogni, ezáltal pedig kevesebb levegőt szállít. Ez persze messze nem ideális üzemállapota a motornak, mert a szlip nagymértékben megnövekszik ilyenkor, ez pedig nemkívánatos áramokat indukál a forgórészben, de ezt kibírja a motor, pont azért, mert csökkentett feszültségről üzemel és ezek az áramok csak relatíve lesznek magasabbak, de még mindig alatta lesznek a teljes terheléskor fellépő áramoknak. A hatásfok és a cosφ viszont romlik erősen.
Frekvenciaváltót ott érdemes alkalmazni, ahol sűrűn és/vagy folyamatosan kell változtatni a fordulatszámot. Süsünek elég, ha kicsivel kevesebbet forog a ventilátorja, arra viszont tökéletesen megfelenek az általam leírt fapados megoldások is.
Az, hogy 14 másodperc alatt nem égett le a megszorult motorod, teljesen természetes dolog, a motorvédőkre is 30 másodperc körüli értékeket ad meg a szabvány, ennyi időn belül kell leoldania fáziskimaradás esetén a motorvédelemnek. Egy aszinkron motornak ennyit gond nélkül ki kell bírni, főleg ha nem üzemmeleg állapotban történt a megszorulás. De ha ugyanezt egy porszívóval vagy fúrógéppel játszottad volna el, akkor azokból 5 másodperc után széntabletta lett volna.
Igen, én is a szigetelő és a szonda átmenetétől félek egy kicsit. Így első körben nem is nagyon látok megnyugtató megoldást. Ki kellene próbálni, mekkora a lerakódott korom ellenállása és ha ezt felül lehetne gerjeszteni az impulzussal, akkor működne a detektor bármilyen kazánban.
Esetleg még azt lehetne megpróbálni, hogy a szigetelő átmenet is a lángba kellene érjen. Ha elég magas ott a hőfok(izzana néha), akkor nem tudna lerakódás keletkezni rajta. A szigetelő lehetne porcelán cső, vagy felfűzött gyűrűk sora, amilyen a fűtőszálakon szokott lenni.
Igazából a jelen működési módban nincs szükségem lángérzékelőre, ezért nem érzek késztetést a kísérletekre, ezért lehet, hogy ez a project időbe fog teleni nálam, ha egyáltalán foglalkozom vele komolyabban. De azért érdekes téma. Ott lenne jelentősége, ahol automata gyújtást kellene megoldani. Ez korábban nálam is tervben volt, de most a folyamatos üzem megoldhatóvá válása után nincs szükség rá.
Ez a hamubolygató elég komoly darab, nem nagyon fog szétégni! A hagyományos fejeknél ez az előny megvan, hogy ilyen bolygatót lehet használni. Írd majd meg a fejleményeket hosszabb távon!
Az impulzusüzem nagy ötlet, jelentősen lecsökkentené a külső zavarokra való érzékenységet. Az impulzusnak csak a jelenlétét vagy a hiányát kell érzékelni, ha a negyedére csökken az amlitúdója valamilyen okból, akkor is impulzus marad.
A dBase által leírt értékek nagyon jól passzolnak az én mérési eredményeimmel.
Az érzékelőket szerintem nyugodtan lehet távolabb helyezni egymástól a kazánban. Amikor én bedugtam a két drótot a kazánba, 5 centinél közelebb biztos nem voltak egymáshoz. Ilyen távolságnál már tutira nem fog koromhíd képződni közöttük. Én inkább abban látom a problémát, hogy az érzékelő vezető részét a kazántesttől elszigetelő anyagon fog lerakódni a korom és ez már 100 MΩ nagyságrendű ellenállások esetén komolyan bele tud szólni a dolgokba. De talán ezt a zavaró tényezőt az impulzusok használatával ki lehet kerülni.
Süsünek egyfázisú motorja van, nem valószínű, hogy jelentősen csökkenteni lehetne a fordulatszámát frekiváltó nélkül. Persze próbát tehet, rövid idő alatt nem ég le egy motor. Nekem előfordult, hogy 14másodpercig megszorult, de semmi baja nem lett, még meleg sem lett.
Ha még aktuális ez a fordulatszámcsökkentéses téma, ebben tudok segíteni.
Ha jól értelmezem a dolgot, akkor most egy 380 V-os olajégő ventilátorod van 230 V-ra elkondizva. Ez ugyan nem ideális üzemállapota a motornak, de ha forog, akkor nincs gond vele.
Ha ez a helyzet, akkor tudod csökkenteni a teljesítményét azzal, hogy sorbakötsz vele valamit, ami csökkenti a motorra jutó feszültséget. Ez lehet ellenállás, izzó, tekercs, sőt még kondenzátor is.
Ellenállásként nagyon jól használható ilyen célra pl. a bojler, vagy automata mosógép fűtőbetét. Nálunk mikor új konyhai elszívót szereltek fel, egy emberesebb darabot hozott a kolega. A legkisebb fokozaton is meglehetősen hangos volt. Asszony mindjárt megjegyezte, hogy ha ez így marad, akkor neki "sokszor fog fájni a feje". Azóta egy 800 W-os bojler betét van sorbakötve a motorral, több mint 10 éve így üzemel. Az átáramló levegő hűti annyira a fűtőbetétet, hogy kézzel még éppen meg lehet fogni. Ez a módszer pl. Nálad is működne.
Ha a fénycsőfojtót válsztod, akkor azzal is menni fog a dolog, arra kell csak figyelni, hogy a fojtóra írt áramértéknél ne vegyen fel többet a cucc, mert akkor a fojtótekercs le fog égni. A motornak ettől nem lesz baja. Bár érzésem szerint egy ilyen fojtó simán megnegyedeli a motorod teljesítményét. Egy hőtárolós kályha ventilátorához viszont jó lehet.
Tehát nyugodtan lehet kísérletezni, ha a motor magától üzembiztosan el tud indulni, akkor már nem lesz baja. Akkor sem, ha csak 300/perc fordulaton stabilizálódik a fordulatszáma.
De ez csakis és kizárólag a ventilátorokra érvényes, a csigák és a bolygatók motorjainál ezeket a technikákat nem lehet alkalmazni, mert ott füst lesz a vége!
Ami egy kicsit aggaszt, a mai takarításkor tapadós, nedves port találtam a koromzsákban. a savas kémhatású égéstermékek és a vízgőz együtt rongálhatják a kémény belsejét. mondjuk ha nagyobb ütemben megy az égetés akkor nem lesz ilyen gond....
Sziasztok !Egy nehéz sok munkával és kísérletezéssel teli héten vagyok túl,erről már olvashattatok folytatom a fej változtatásának leírását.Na meg a héten egy kis vasvázas hullámpala színt csináltam a kültéri egységem felé úgy hogy mostmár nem kell takargatnom ha esik vagy ha hull a hó!A fej mint már leírtam a bolygatóval és a 2 oldali fejtakarással alkalmassá vált a búzaramaty eltüzelésére aminek nagyon örültem.Kissebb problémák azért adódtak a hamu eltávolítás körül illetve szerettem volna még az égésen javítani.Azt tartottam a problémának hogy még mindíg nem megfelelő az anyag mozgatása a fejben ,a bevezető részen hajlamos volt összeállni a belső részen pedig a hamu összesülni letapadni.Vagyis a bolygatással volt a gond és az is aggasztott ,hogy a betonacél bolygató pálcák 2 nap alatt kb.1mm vékonyodtak ami nem is csoda hiszen üzem közben piros ízzásban van.Gondoltam kell valami jobb megoldás ami jobb bolygatást ad és tüzálló,eszembe jutott hogy a régi kiszuperált Cseszlovák folytonégő kazánomban öntöttvas rostélyrázó bütykök vannak amit egy 6 szögű tengellyel lehet forgatni .Ebből 4-et felraktam 1 hatszögű tengelyre és még a fedett előmelegítő szakasznak is tettem 1 betonacél bolygatót oda az is megteszi mert ott nincs túl magas hőmérséklet.Az eredmény minden reményemet felül múlta ,a bűtykök olyan jól terelik az anyagot hogy fejtakarás nélkül is szépen ég az anyag és a hamu eltávolítása is tökéletes!A bolygató hőterhelése is kissebb a bütykök nem pirosak csak feketés vörösses színűek ,na de a kazánban is 20 évet mentek ilyen körülmények között .Úgy hogy úgy néz ki minden adagolható anyagot eltudok tüzelni legalábbis amit eddig próbáltam legjobban a polyva búzaramaty adta fel a leckét de megoldottam a kérdést nem mondom,hogy úgy ég mint a napraforgó vagy a fűrészpor,de azért elfogadhatóan ég.Néhány képet teszek fel az átalakított felyről illetve az 1. és a 2. bolygató variációról.A 2-ról ami szuperul megy csak a fejjel eggyütt csináltam képet mert nem volt kedvem már kiszedni.Na meg pár kép az égésről:Üdv.
Erről én nem találtam képet....Ez a legtöbbet eladott típus! :) Mi kerül ebben ennyibe? Igazi gyári kinézete van, de akkor is.... Be van mérve meg ilyenek... Meg kell fizetni az ötletet.
Ezt a fajtát 250-es füstcsőig gyártják. "A legtöbbet értékesített darab a ZR6 típusú, amely univerzális 130-160mm közötti füstcsövekre szerelhető. Ennek ára 13.000Ft."
A délelőtti kisérlet alatt jutott eszembe. A kéménybe alacsonyabb hőfokú füst megy be a zsalu miatt. Amire a kéményből kiér jobban lehül. Emiatt több kirakódás lehet a kéményben. Ez a legkevesebb...a több hő bennmarad. :)
Ma délelőtt kipróbáltam a rendszert huzatszabályzó nélkül is. Az eredmény: fölment a füst hőfoka 160-170°C-ra (kitakarított kazán mellett!), zártam a pillangószelepen amennyire csak lehetett, de az sem segített. (Fúrtam egy diag nyílást a pillangószelep alá.) A víz hőfoka meg alig emelkedett 40°C fölé. A szokásos fokozaton kellett állítanom egyet fölfelé, ami eddig simán jó volt tiszta kazán esetén és szélcsendes időben. Ekkor meg megint csak emelkedet a füsthőfok, közelítette a 180-190°C-ot, de ekkor elértem 45-50°C-ot. A ventit nem tudtam eléggé szűkíteni, hogy fékezzem a füsthőfok emelkedést. Gyorsan visszatettem a huzatszabályzót. Visszatettem az égetőt a szokásos fokozatra. A füsthőfok visszament 130-140°C-ra, a vízhőfok is stabilizálódott 50 °C körül. A kémény szívó hatásának a csökkenése miatt kellett a pillangón is nyitnom, mert kezdett visszafüstölni a kazán. A ventire ismét levegőt kellett adnom. Kellett jó 3/4 óra mire normalizálódott a helyzet.
Nekem az a tapasztalatom ebből: Nagyméretű kémény esetében, mint nálam a pillangószelepes "huzatszabályzást" nagyon jól kiegészíti a vákuumzsalus HUZATSZABÁLYZÁS! A kettő együtt olyan mint a fék és a motorfék együtt. Jeleleg mind a kettőt kell használnom, mert még vannak fogyatékosságok. Kíváncsi leszek el tudja-e látni a feladatát a vákuumzsalu, amikor tökéletesen fog működni pillangózselep nélkül.
Láng vezető képesség, haver válasza: 100 V-on kb 1-2 uA folyik, ezt mérik, van 1 elektróda 3-5 cm hosszú a láng szélében és ha van láng, folyik a áram a test felé, ezért volt régen sok oan kazán, ami fázisérzékeny volt, tehát fordítva bedugva a konnektorba nem működött.
Itt egy grafikon régebről, amikor még nem volt kéménynyomás szabályzó:
Látszik, hogy mikor el kezdett fújni a szél, a füst hőfoka a beállítotthoz képest magasabban kóricált, pedig a ventilátor alap fordulaton volt végig. Aztán elállt a szél és visszaállt minden a normális kerékvágásba. Itt 3 begyújtás látszik, az első 5:54-kor volt, a második 13:20-kor, a harmadik 18:31-kor. Ekkorra állt el a szél.
Itt pedig a mostani 90-95-90 hőfokbeállítással, nagy szélben, kicsit jobban kinagyítva:
Az ingadozás +-3°C max. A szél mintha nem is fújna. A víz hőfokán sem lehet látni a hatását. Jó kis szerkezet!
A csappanytyú műkösését le fogom letesztelni holnap ebben a szeles időben. Fúrok egy lyukat a pillangószelep alá a kazán füstcső csonkaj fölé. Ha ott állandó a füst hőfoka akkor elvileg jó a rendszer. Mérek úgy is, nyitom a pillangószelepet és figyelem, hogy a csappantyú meddig tudja úgy tartani a vakuum szintjét hogy ne emelkedjen a füst hőfoka. Próbálom úgy beállítani a kazánt hogy ne nagyon emelkedjen a víz hőfoka (ezt a zavaró tényezőt kizárom).
Aztán hamarosan rendesen megcsinálom ezt a "vákuumzsalut". Ez így nagyon sánta kutya.
Szia! Érdeklődve olvastam, tetszik a módszered és a lényegretörő gondolkodásod! Meg lehet mérni a 100Mohm-ot, simán, mert a szakadáshoz képest ez egy detektálható érték. Ha feszültség impulzusokkal próbálkoznánk, azzal még jobb eredményt lehetne elérni.
Viszont az érszrevételeddel is egyetértek, hogy elkormolódna hamar. Szinte mindegyik érzékelőtípussal ez a baj.
Esetleg ha elég távolra lehetne tenni a két érzékelőt, akkor nem érhetne össze a korom és a láng lefújná azt a réteget, ami már nem tudna eléggé rátapadni. Lehet, hogy érdemes lenne próbálkozni, ha lesz időm, meg is teszem.
Szerintem ettől van, 100%! Egyértelmű, hogy a csappantyú nyitásakor a kéményben csökken a vákuum, ezért nem szívja meg a kazánt. Ezért kell több levegő és ezért nem ingadozik a füsthőfok. Tök jó, hogy neked is jól működik!
Végeztem néhány kísérletet az előbb az ionizációval kapcsolatban.
Két, némileg rozsdátlanított vasdrót darabot beállítottam egymással párhuzamosan úgy, hogy a köztük lévő távolság kb. 3mm volt. Így mértem a drótok közötti ellenállást. Melegítés nélkül természetesen a műszer végtelent mutatott. Utána alágyújtottam egy közönséges mécsessel, amilyeneket a temetőbe is szoktunk vinni. Ekkor az ellenállás lement kb. 100MΩ-ig.
Ezen felbátorodva gumikesztyűt húztam, majd a drótokat bedugtam az éppen lelkesen lángoló kazánba.Itt már nem igazán tudtam a távolságot tartani, de az ellenállás lement 50MΩ alá egy kicsivel.
Miután némi huhogás közepette lehámoztam magamról a kesztyűket, visszatértem a mécseshez és az első beállításokhoz. De most a műszert kicseréltem egy békebeli kurblis szigetelési ellenállás mérőre, ("magyarul": megger) ami kb. 2500-3000V egyenfeszültséggel mér. Mikor megtekertem a kurblit, rögtön hallottam az ionszél jellegzetes sziszegését, valamint az eddig felfelé szálló korom szépen elkezdett lerakódni az egyik drótdarabra és a láng is elhajlott enyhén abba az irányba. Az ellenállás viszont lement 10MΩ alá.
Ezek után azt gondolom, hogy egy "patyolattiszta" gázégőben működik ez a fajta lángőrzés, de egy kormos, füstös kazánban a szennyeződések pár perc után úgy meghamisítanák a mért értékeket (a korom vezeti az áramot), hogy az érzékelő valószínűleg hamis eredményt jelezne. Mindenesetre az elv működik, egy MOSFET-et szerintem gond nélkül meg lehetne vezérelni ilyen értékek mellett, bár lehet, hogy a mérőfeszültséget (néhány)száz volt felett kellene tartani.
Sántán de nálam is működik ez a szabályzó. Azt lehet észrevenni, hogy a kéményen eddig is kevés meleg helyett alig megy ki valami. A füstcső tisztító nyílásánál, füstcső-kazán csatlakozásnál ilyen huzatos időbel lehetett hallani sziszegést, most semmit. Igaz nem nyit ki teljesen, de amikor kinyitom a kazánház ajtót akkor rendesen lengedezik. A füst hőfoka nem megy 100°C fölé. Mondjuknincs is jó helyen a mér, mertnagyon leárnyékolja a szinte teljesen zárt pillangószelep. Lehet, hogy fúrok egy diag. nyílást a pillangószelep alá. A füstcsövet alul a kazánnál most is meg tudom fogni. A másik: nem kellett nagyobb fokozat, h tudjam tartani a vízhőt amióta működget a szabályzó. :)
Másik észrevétel. Több levegőt kell az égéshez adnom amióta bent van a zsalu. Ma reggel vettem észre hogy az eddig jól működő levegő beállításom nem volt elég fekete volt a kazán belseje, holott sem a fűtőanyagon sem a fokozaton nem változtattam. Ezen a fokozaton amire nyitnom kellett a prazsat is kköpködte régen most nem. Arra gondoltam, hogy a csökkenő kéményhuzat miatt kell ez a plusz levegő. Régebben a ventire rásegített az erős huzat (még a füstcső szűkítés mellett is) és azért volt jó kevesebb levegővel. Lehet ez szerinted?
(Néhány napja cspaágyaztam a ventit, nem hiszem hogy ott csináltam volna galibát. Hét napig a régi beállítás jó volt.)
A takarítás dolgot csak megerősíteni tudom. Amikor nem volt bent a huzatszabályzó, akkor napról napra ment föl a füsthőfök 10-10°C-ot. Négy nappal a takarítás után már egyel nagyobb fokozat is kellett. Valahol olvastam ,hogy X mm lerakódás mennyi %-kal több fűtőanyag felhasználást jelent....
Holnap én is belemászok a kazánba, mert már negyedik napos. :)
