Ez ilyen bivakos ASA túra volt (ahol sikerül aludni?)
A Karancs előtti éjjel az valami elhagyott ház volt? (mondjuk Rólad hírlik az, hogy a KDP-n a fehérvárcsurgói víztározó betonizéjén aludtál, úgyhogy nem is tudom miért csodálkozom :-)
Murány várától Fülekig a Széchy Mária út piros jelzése vezet. Fülektől a Pogányvárig (vagy pontosabban az Abroncsos fölötti Monica nyeregig) van némi folytonossági hiány a pirosban, ezt a részt nem is jártam be. A Pogányvártól a Karancsig már a Cseres Piros a nyerő, ennek a vasút utáni szakasza elég friss festés, talán a Murány-Hatvan folytonosság szellemében készült? A Karancstól Hatvanig pedig elvileg folytonos a magyar piros.
Az út és annak megélése fontosabb a megérkezésnél, hisz az által éred el a célt, ami nem egy hely, hanem egy állapot. Nem az a cél, hogy ott legyél, hanem hogy eljuss odáig, hogy eljuss abba az állapotba. Ha csak a dolgok végső kimenetele lenne fontos, akkor egyszerűen ott lennél, ahol az már megtörtént
Zarándok, természetjáró, tájfutó, turista, teljesítmény túrás, kéktúrás, vakondtúrás... ezek csak címkék, amitől jól érezhetjük magunkat hovatartozás és miheztartás végett.
"Sosem jutott eszembe az OKT-ra zarándokútként tekinteni, pedig közben változott meg bennem nagyon valami."
Soha nem hittem el, hogy attól lesz valami "zarándokút", mert annak mondják. Sokkal inkább attól, ahogyan járják. ...és igaz ez úgy is, ha az ember bármilyen úton vándorol: pld. OKT-n.
Szerintem a dolog lényege abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e felismerni és elfogadni, hogy honnan jöttünk és hova megyünk, honnan származunk, hogy a természet részei vagyunk. Ha igen, "zarándok úton" járunk, csak legfeljebb magunk sem tudjuk. Ezt egyszer úgy fogalmaztam meg magamnak egy fantasztikus sátorozós estén:
"Ilyenkor átérzem, hogy hazaértem. A természet (vagy Isten, hisz Ő a főnök :-) visszafogad, mint apa tékozló fiát. Ilyenkor szabad vagyok, minden az enyém, bár nem úgy, mint tulajdonom, hanem mint részem. Ilyenkor egy vagyok a természettel, és ez az érzés maga a csoda!"
A kritikus rész Alsómislye és Lászlótanya (oh.) között van, ott nincs jelzés. Ráadásul jórészt erdőben halad, ahonnan nem látni tájékozódási pontot.
Nem vallási okból, de két nyáron, egy háromnapos és egy kétnapos túrával jártuk végig a Rákóczi-túrát, illetve a Szt. Erzsébet utat.
Utóbbinál is van "útlevél", ahol a megfelelő rovatokba lehet gyűjteni a pecséteket, de nincs jelvény vagy emléklap a teljesítés után.
Ez esetben teljesen reális megállapítás, hogy Füzér és Komlóska között rátelepült a zarándokút a P- jelzésre, sőt, Komlóska és Bodrogolaszi között a Z- -ra. Legtöbb helyen nincs is felfestve a rózsa-jel.
A zarándokutaknak szerintem van létjogosultságuk. Ha már a Szt. Erzsébet út szóba került, tavaly pünkösdkor a hírek szerint 49-en indultak neki. Szóval lehet, hogy nem járják annyian, mint egy-egy frekventáltabb turistajelzést, de egyszerre több tucat "túrázó" is lehet rajta, bizonyos időszakokban.
Ráadásul sokan olyanok is elindulnak, akik egyébként ki sem mozdulnak a falujukból, de évente egyszer felkerekednek egy zarándoklatra. Így volt ez szokás évszázadokon keresztül. Mondjuk akkor még nem voltak felfestve a zarándokutak.
Sajnos nekem nincs sok időm többhetes túrákra vagy zarándoklatokra, de egy kétnapos Gyimesbükk-Csíksomlyó pünkösd előtti péntek-szombat nagyon ott van a bakancslistám elején...
Igen, ha valaki szembejön velünk nem rí le róla, hogy milyen célból járja az utat és szerintem nem is lényeges. Erre akartam korábban is kilyukadni, hogy a saját közegünkből kiindulva (hányszor találkozunk zarándokkal, hány beszámolót olvasunk, ha nem is azon a területen mozgunk) nehezen tudjuk megítélni egy-egy zarándokút kihasználtságát. Azt meg nem hiszem, hogy a "zarándokok teljesítményét" mérik, azaz ki hány km-t, melyik úton ment. Személy szerint nem örülnék, ha akár az alföldi turistautak, akár a zarándokutak létjogosultságát csak és kizárólag a számszerűsített adatok határoznák meg.
Szerintem a zarándokutak is járhatóak szakaszonként. Már csak azért is, mert viszonylag kevés természetjáróról/zarándokról/turistáról (mindenki behelyettesíti azt, amit PC-nek tart) hallottam, akinek lehetősége és elszántsága van a Deák tértől Santiago de Composteláig gyalogolni, mint ahogyan ők tették:
A Gyöngyök útja esetében emlékszem az alábbi kitételre (a többinél nem, de ez nem zárja ki, hogy nincs is):
"Ahhoz, hogy valaki igénybe vehesse a Via Margaritarum ispotályait és amennyiben erre igényt tart megkaphassa a zarándok-emléklapot, rendelkeznie kell zarándokútlevéllel, amely a zarándokút feltételeinek elfogadását igazolja. A feltételek elfogadását aláírásával juttatja kifejezésre a zarándok és egy keresztény egyházi elöljáró pecsétjével megerősíti (pl. lelkipásztor)."
Keresztlevelet azonban itt sem említenek. :)
És, hogy Hadidoki észrevételére is reagáljak: ha ma járnék egy zarándokúton én sem éreznék mást, mint pl. a DDK-n. Viszont, amikor az OKT-t kezdtem messze nem a mai szemléletemmel vágtam neki. Sosem jutott eszembe az OKT-ra zarándokútként tekinteni, pedig közben változott meg bennem nagyon valami.
"a zarándokutakban rejlő potenciál hazánkban még nincs teljesen kihasználva, de van miért fejleszteni főleg annak tükrében, hogy Nyugat-Európában mennyire népszerűek"
igeeeen! ezt meg tudom erősíteni,mert a RP-DDK járása során a fonódó útvonalakon,többször találkoztam(nekem szokásom mindenkit megszólítani az ösvényeken) zarándokokkal,akik a Szt.Márton utat járták. Egy sem volt közülük honfitársam,még csak a szoc régióból sem.Ellenben volt köztük portugál,francia,olasz,szlovén és persze német (mert német az mindenhol van :D ;) ) Viszont az nagyon igaz,hogy ezek a zarándok utak nagyon ráépültek a fontosabb útvonalakra,de gondolom a kiépítésért felvették a teljes összeget.
Nincs ebben a zarándok témában semmi misztika. Ők is csak járják a természetet, csak egy kicsit más célból mint mi. De mi sem vagyunk teljesen egy irányba orientáltak: van aki sátorral élvezi a természetet, van aki panziózik, van aki a teljesítményért megy, van aki track-et vesz fel, és van aki bélyegzéseket gyűjt, stb...
Nekem volt szerencsém majdnem végig felmérni a Magyar Zarándokutat, és mondhatom nem volt gyökereiben más érzés, mint bármelyik hosszútávú gyalogtúra. Megvan ennek is a maga íze.
szerintem sem áll ez a két dolog távol egymástól. mármint a hosszabbtávú (hosszútávú) vándorlás hagyományos jelzésen, illetve zarándoklat (az én fejemben úgy van, hogy itt sem kötelező egyvégtében végigjárni az egész adott útvonalat, ezt jól tudom? és lehet egyénileg is zarándokolni nem muszáj szervezetten bandában. ha így van, tényleg nem látom a különbséget egy 4 napot OKT-ző vagy egy 4 napot magyar zarándokló között
emiatt a kihasználtságot is nehéz a terepen felmérni, szembejön veled valaki egy fonódó úton, honnan tudod hogy zarándok? nyilván nem csuhában és saruban lesz, még csak rózsafüzér sem lesz a túrabotján :-)
(egyszer a fiammal Pes-kő alatt találkoztunk egy szembejövő csoporttal, egy elég méretes keresztet cipeltek, na ők elég gyanúsak voltak hogy esetleg zarándokok..)
egyetlen bajom van a zarándokutakkal: a jelzéseik. fonódó út esetén nem nagyon teljesül hogy oda és csak oda festünk ahol van a másik út jelzése, jó lenne ha egyszer felnőnének a feladathoz
Egyszer jó volna, ha jutna idő mondjuk egy Csíksomlyó-Budapestre. Feltételezem, keresztlevél nélkül is neki szabad vágni. Aztán hogy mikor környékez meg a Szentlélek, az majd elválik.
Sőt Zarándokirodájuk is van és több kiadványuk, valamint rengeteg más tájékozódási lehetőség a valóban fejlett, látványos és informatív honlapjaikon kívül. (Amelyeken azonban eddig nem találkoztam teljesítési adatokkal, mert gondolom őket sem érdekli ahogyan engem sem.) De, ha egyszer eljutnék az említett útra biztosan elbeszélgetnék a szállásadókkal, zarándok-segítőkkel (nem kell kioktatni, tudom hogy léteznek) és kíváncsiságból megkérdezném mennyien járnak rajta.
Beszámolót nem erre a fórumra fog írni, tehát az itteni törzsközönség kis része fog csak érzékelni belőle valamit is. Ezáltal akár úgy is tűnhet, hogy nem járnak rajtuk. Ennek az ellenkezőjére próbáltam rávilágítani.
De a természetjáró elnevezés csak annak jár ki, aki járja a természetet. Tök mindegy milyen célból: vallási, sprituális, nevezzük bárminek. Pont ezen gondolkodtam ma reggel, hogy a háttérben valószínűleg az áll mindenkinél, hogy ott megtalálja azt a nyugalmat és békét, amit keres. Az, hogy kinek mi a plusz hozzá, van-e egyáltalán teljesen mindegy. Az adott szövegben talán a turista megnevezés lehet szerencsésebb lett volna.
És igen, ezen a fórumon gyakori a kioktatás. Én úgy érzem most is.
Eredendően nem foglalkoztattak, de valami azt súgta, hogy jó lenne, ha a digitális térképen együtt lenne a turistaút és a zarándokút, leginkább azokon a szakaszokon, melyek nem frekventáltak.
2017-ben sikerült is felmérni a Szent Jakab zarándokút gyakorlatilag teljes szakaszát, és sok-sok élménnyel, tapasztalattal lettem gazdagabb.
Az egyik legemlékezetesebb Aszár település és környékén volt.
Ennek a településnek a határában vezet az útvonal, Kisbér és Kerékteleki (Bársonyos) között.
Igen ám, de akkor, amikor a zarándoklat van, túl sokan vannak, kevés a szállás, és vannak, akik a rövidebb távot választják, Pannonhalmáig.
Ezek kedvéért kialakítottak egy csatlakozó útvonalat Ászár felől, vannak jelzések is, de ki is van táblázva.
Azok tehát, akik ott alszanak, azok "egyenesen" mehetnek, és a "torony"-nál érik el az útvonalat (a térképen látszik a hely).
Úgy látszik, senkit nem zavar, hogy három jelzett útvonal találkozik egy pontban, jól megférnek egymás mellett.
Fel is tettem a jelzést a TUHU térképére, én ennyivel járultam hozzá ahhoz, hogy ne legyen szétválasztva a két "műfaj".
Ide még egy gondolatot beszúrnék. A Szt. Erzsébet út Lászlótanya és Kassa közötti jelzettsége sajnos csapnivaló. Még jó, hogy szinte toronyiránt lehet tájékozódni.
"Nem tudtam, hogy a természetjáró megnevezés csak egy bizonyos embernek jár ki."
Gyorsan felejtesz :) Csak MTSZ tagszervezet keretein belul turazoknak jar ki e nemes titulus (es elsosorban szervezett turakon resztvevoknek, nem onmagukban koricalva). Mindenki mas csak rongalja a szepen kitaposott osvenyeket.
Persze meggondolatlanul vagdalkozni lehet, de nem ez a követendő út. Az út megszüntetések előtt évtizedes tapasztalatgyűjtés került mérlegre. A realitásokat el kell fogadni.
A zarándokutak látogatottsága valóban kétséges, mert azok rendre már meglévő túrautakra települtek. Ahol nem, ott lehetne a használatát értékelni. A panaszok, észrevételek sokszor a megyei szövetségbe érkeznek, ezek alapján tudunk információkat kapni. A Mária-út egy része például alkalmi, egyházi használatú. Például Kács irányába, mert búcsújáró hely. De az útjelzések itt is egyszer készültek el, és állapotuk kritikán aluli. Helyette többnyire a turista jelzések vezetik a zarándokokat. Ráadásul a teljes útvonal nincs is kiépítve. Legutóbb egy budapesti egyesületi csoport panaszkodott, hogy Mád felé egyáltalán nem találtak jelzéseket. Tehát nem kell beszántani, hisz el sem készült.
Nem tudtam, hogy a természetjáró megnevezés csak egy bizonyos embernek jár ki.
Szerintem a zarándokok is erdőben járnak kb ugyanannyi kilométert, mint te, sokan nem is vallási célzattal, hanem pont ugyanazért a természetközeli élményért mennek. Sokan nemcsak egy utat tesznek meg, hanem keresztül-kasul bejárják az országot, sőt Európát bringával és vagy gyalog. Rengetegen vadkempingezve.
Aki zarándoklatra készül nem a mi fórumainkon tájékozódik
Tényleg nem. Nekik külön fórumaik vannak, ahol pont ugyanolyan dolgokról beszélnek, mint itt. Jelzésekről, szállásokról, útvonalakról, túrafelszerelésről. Ezért sem értem, hogy miért van a különbség tétel. Egy dologban azonban látok eltérést. Zarándok fórumon sosem kioktatás, hanem segítség szokott érkezni, még akkor is, ha valaki túl sokat akar vállalni vagy olyan evidenciát kérdez, ami pah, hogyhogy nem olvasott utána lejjebb a fórumban.
valószínűleg beszámolót sem ír
Nem a nyavalyát nem. Tele a net zarándok élménybeszámolókkal. Magyarországival is.
Sőt rendszeresen tartanak összejöveteleket túrabeszámolókkal, ötletelésekkel, tanácsokkal.
Magyar Zarándokútra (ami az észak-déli nem szokványos útvonala miatt is tetszik, majd utánajárok mennyien járhatnak rajta, bár nem tudom ezt mennyire mérik.)
Van külön weboldala a zarándokutaknak idehaza, meglepően fejlett mindegyik.
A zarándokutak egyike sem természetjárók által létesített út. Bár az utóbbi időben voltak közeledési, törekvések, pl. a festési elvek közösítése terén. A kormánytámogatás ezek felújítására sem terjed ki. A Szt. Erzsébet út is a tanösvények sorsára jut, lassan elkopik, pedig azt valóban járják. De mivel 90 %-ban a Rákóczi útra települt, ez nem annyira feltűnő. Jellemző, hogy a múlt év végén ennek felújítása helyett egy másik ágát alakították ki és avatták fel Sárospatak és Tokaj között.
Valóban, az út Felsőregmec fölött a koncepciót felrúgva, végleg elhagyta a határsávot és Mikóházán - Széphalmon -Rudabányácskán át a Magos-hegyen ért véget a teljes túraút. Jól emlékszel, ma Mikóházától folytatva a P sáv jelzést, a Vörös-nyergen és Sátoraljaújhelyen át kimegy a határra és beköt az onnan Borsi felé induló szlovák P sáv jelzésbe.
Az út támogatása eredetileg a határon átnyúló turizmus elvére épült, az eredeti ötlet az volt, hogy a Z sáv Balassagyarmattól végig a határsávot veszi igénybe és több helyen, határátlépési pontokkal valósul meg. Mint írtam, a határsávban való folyamatos haladást több helyen hatóságilag nem engedték. Ezért került be már meglévő túrautak átfestésével belső területekre. A szlovák féllel való tárgyalások 16 határátlépést jelöltek ki. Ezekhez magyar oldalon a rácsatlakozások egy része a létesítéskor elkészült, vagy legalább is a határ közelében jelölve lett, de a többi nem. A szlovák fél gyakorlatilag egyetlen újat sem épített ki az elmúlt évtized során. Somoskőnél az átkelés már korábban is megvolt, itt a közelmúltban átrendezés történt. A 2016-os festési lehetőségek során létesült a már említett Sátoraljaújhelyi piros, a múlt évben pedig hivatalosan is létrejött Derenk fölött a Csempész barlangnál átlépő Z sáv jelzés. Ez Körtvélyesen (Hruov) halad át a szlovákiai Gombaszögi-barlang-hoz (Gombasecká jaskyňa). Ennek az útnak tavaly létrejött egy másik határátlépési pontja is, a Vecsem-bükk fölött. A szlovák oldali elképzelés, hogy ezt az útvonalat Tornagörgőig (Hrhov) levezetik. Ez utóbbi nem készült el.
A zarándokutakat is járják, de szerintem azt még nehezebb megítélni, hogy hányan, mert mi csak a természetjárók részét érzékeljük belőle. Aki zarándoklatra készül nem a mi fórumainkon tájékozódik és valószínűleg beszámolót sem ír. Valahol olvastam, talán a TM-ban, hogy a zarándokutakban rejlő potenciál hazánkban még nincs teljesen kihasználva, de van miért fejleszteni főleg annak tükrében, hogy Nyugat-Európában mennyire népszerűek. Majd ha egyszer eljutok a Magyar Zarándokútra (ami az észak-déli nem szokványos útvonala miatt is tetszik, majd utánajárok mennyien járhatnak rajta, bár nem tudom ezt mennyire mérik.)
Nem tudom, hogy hogyan lehetne objektíven megítélni egy-egy turistaút fontosságát, de az biztos, hogy az Alföld mindig mostohább lesz ebből a szempontból. Lehet, hogy nem járjuk őket annyian, mint a hegyeket, de az Alföldön élőknek fontosak, mert ezek jelentik a túralehetőséget az év nagyobb részében. Még így is szívfájdalmam, hogy alig vannak rövid körutak, amelyek gyerekkel kényelmesen bevállalhatóak.
Ez pl. egy olyan útvonal lehetett volna, amely a szlovák (ad absurdum felvidéki magyar) partnerek segítségével működhetett volna, és így tökéletes lett volna egy magyar-szlovák interreg pályázathoz.
Mint ahogy működött a Sárospatak-Kassa Szt. Erzsébet út is, mely - úgy tűnik - elenyészik a fenntartási időszak után... De ezt legalább járták néhány százan, ezren eleddig.
Hatékonyságot, kilométerenkénti egy főre jutó beruházási költséget ne nézzünk ezen esetekben, szerintem...
tanulgassál csak tőlem, aztán te is ignore on leszel
nehéz ez, mert majd jön hev oszt kioszt hogy még egyetlen jelzést sem festettem (igaz, pedig már voltak próbálkozásaim de főleg rajtam kívülálló okokból mindegyik meghiúsult, egy ideje már nem erőltetem, biztos nem ezt szánta nekem az élet)
marad az osm meg a mapillary, ezt legalább tudom csinálni meg érdekel is, más meg mással segít
(mondjuk az az "önkéntes" is érdekes aki állandóan a mellét döngeti és mást von kérdőre hogy ő meg miért nem
juteszembe Pestiek: csütörtökön véradás az Arany 10-zel szemben)
túraegylettel is ez van, van akinek bejön és tag, van akinek meg tök fölösleg mert se nem "vezető" alkat se nem elveszett bárányka akit vezetgetni kell, sőt mi több, még esetleg kicsit önfejű is :-)
de hát ha már nem tag sehol, akkor minek ugat bele a nagyok dolgába, érheti szó a ház elejét
ja, végülis minek
de azért mégis nehéz lenyelni, hogy turistautak szűnnek meg, pont olyan régiókban ahol talán egyedüli lehetőség a felemelkedésre a turizmus (tuudom, de nem a bakancsos mer az nem költ.. ha ezt sokszor halljuk, el is hisszük
"nem volt igény" rá
vagy rosszul volt marketingelve
a fórumon is milyen híre volt?
én úgy indultam neki, hogy nulla jelzés lesz, ezen felül a határnyiladékban meg ott fogom hagyni a tövises bokrokon a hajamat meg az összes ruhadarabomat, mer ugye schengen óta nincs karbantartva
hát ez mekkora LOL
én amúgy végig láttam jelzést, bár a végefelé azért annyira nem :-(
évi 100-200 ember kell?
és ezt ki dönti el?
AK-n van ennyi, vagy az is be lesz szántva?
vagy majd csak 5 év múlva, mikor már mondjuk 500 ember kell majd évente, mert az lesz az éppen aktuális varázsszám?
ez nem a politika, a "hatalom" beleszólása valamibe? de, csak nem az a hatalom, hanem egy másik..
sajnos változtatni ezeken nem tudok, max annyit hogy no para, mindenki menjen zöldülni mert pöttyet unikális élmény, mi meg itten azt keressük, elvileg
azt nem mondom hogy minden tervezett jelzés megvalósult, mert nem igaz
de van a Karancsról lekötés (jó, ebbe megint bele lehet magyarázni hogy az nem az északi zöld miatt van ott hanem a Mátra-Murány, biztos, már nem emlékszem hogy kétezertizenx előtt volt-e ott szlovák jel, de talán igen)
van viszont Domaháza magasságában egy sárga
tény, nem sok, Bánrévéig ennyit láttam, onnan nem tudom mennyi lesz még
Lehet, hogy tévedek, de mintha egy szakaszon átfestették volna a zöldet pirosra, vagy éppen fordítva, épp a Sújhely Mikóháza közötti szakaszon. Rémlik, hogy a topikan is feltűnt erről infó (kép).
Engem inkább az zavar - figyelem, ez megint megosztó hozzászólás lesz! -, hogy a jelzés még véletlenül sem megy át a határon, még ott sem, ahol 10 kilométereken keresztül semmi települést nem érint, pedig szerintem a határ mentén élő magyarság, ott élő népek összekötését, együvé tartozásának erősítését is szolgálhatná ez az út. Igaz, akkor még bonyolultabb lett volna a jelzés...
Ha már nem olvasod, csak írogatsz, megismétlem a 65924 hozzászólás ide vonatkozó részét:
"A nélkül, hogy további részleteket írnék le, csak helyretenném a téves érveket. A nógrádiak sem újították fel soha ezt az utat. Salgótarján környékén egyszerűen beépítették az útrendszerükbe, mert az ottani aktív határjárásba ez bele illett néhány kilométeres szakaszon. De a megye többi részén csak részlegesen, egyszeri alkalommal történt festés, megyén kívüliek útján.
Ugyanez borsodra is igaz, a megyén belüli korábbi utak visszakerültek a túraút hálózatba, de a határsávi szakaszok felügyelet nélküliek maradtak és csak rövid szakaszokon történt külső erőből festés."
