Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
szia üdvözöllek nagyon szépen meg csináltad a masinát,gratulálok az lenne a kérdésem a csiga amit bele tettél be viszi -e az anyagot ,pl fürészpor ,forgács ,apriték??????????? mert ha igen akkor nagyobb darabos apritékot is be lehet vele adagolni
A kételyeidre két szóval tudok válaszolni: bírni fogja. De ezt első kézből is megtapasztalhatod, ha egy olyan időszakban, amikor ott tudsz lenni körülötte, negyedóránként megtapogatod.
Totya3 számításaihoz némi pontosítás: ha a 100 W-os motoroddal egy 100 W-os izzót kötsz sorba, akkor a motorra nem 50W fog jutni, hanem 25W, mert a teljesítmény az áramerősség négyzetével arányos, itt pedig az izzó beiktatásával kb. megfelezzük az áramot. Az izzóra és a motorra együtt fog 50W jutni.
Én a leírt információid alapján úgy saccolom, hogy olyan 1200-1500W-nyi izzót vagy fűtőbetétet kell sorbakötnöd a motorral. Esetleg azt is megcsinálhatod, hogy egy kisebb, mondjuk 800 W-os fűtőbetétet teszel a motor elé, ezzel párhuzamosan egy kapcsolót, amivel vissza tudod állítani az eredeti teljesítményt. Majd veszel még 2 db 600 W-os fűtőbetétet és úgy csinálod, hogy egy-egy kapcsolóval külön-külön rá tudd kapcsolni őket a 800-as betétre párhuzamosan. Így lett egy négysebességes ventilátorod. A kézi kapcsolókat természetesen lehet helyettesíteni mágneskapcsolókkal vagy relékkel, amiket pedig megvezérelhetsz valamilyen érzékelővel, ami pl. a füstgázhőmérséklet lecsökkenése esetén magasabb fordulatra kapcsolja a ventilátorod. Ezzel máris van egy egyszerű fapados szabályozód, a többinek meg csak a fantázia szab határt. (No meg a pénztárca.) De hát a kísérletezgetés sohasem tartozott az olcsó mulatságok közé.
Ha ennyi fokozat elég, akkor máris kiváltottál egy bonyolult és drága frekiváltót, ami nem biztos, hogy az értékének megfelelő arányban járulna hozzá az égetőd jobbításához. A szerelgetés és kísérletezés közben pedig olyan tapasztalatokat szerzel, amit később fel tudsz használni máshol. Például a később jövőknek meg tudog mutatni itt a fórumon, hogy: nézd öreg ez nálam iksz éve müködik, itt a fénykép róla, ezt te is meg tudod csinálni. :-)
3.vezeték földelés valószínű ha csak a fém burkolatra van szerelve. A kis ventik hőtárolós elektromos kályhából vannak, és érdemes a bronzcsapágyakat jol megtisztítani mert tuti már rágnak.
A fórumot végig olvasva én is kedvet kaptam egy kis barkácsoláshoz. Sok ötletet az itt leírtakból merítettem de vannak saját megoldásaim is. A csiga helyett egy spirált gyártottam és a bolygatóhoz is spirálrugókat használtam. Egyenlőre csag nyelves vezérlést csináltam, de gondolkodom az idő alapún is. Most fenyő kéreggel tesztelgetem és nagyon jól működik.
ami az első képen van az egy 80wattos,2800as fordulattal szóval az szerintem túl nagy.
a másik kettő az kisebb lehet valamivel bár teljesítmény adatot nem találtam róluk.....
mindkettőnél bekarikáztam hová kell mennie az áramnak. az egyikkel nincs is gond mert csak 2 vezeték lóg ki belőle de a másikon 3 csúszósaru van....azt tudja valaki hogy kell bekötni?
a 2 kisebbet szerintetek tudom potméterrel szabályozni?van egy olyan potim amit égők szabályozására vettem, 300wattot bir, az jó lehet a célra?
Amiből Te kaptál mintát az már túlságosan sűrű (2tápos zsák méretű 50 kg). Ilyennel csak nagyon kevésszer találkoztam idén. Azt is hozzákevertem a szotyihoz. Ez még a szotyinál is nehezebb (igaz nincs annyi energia benne). Nagyon finom szemcséjű és nem járja át a levegő. Esetenként még össze is tud égni. Amit érdemes kipróbálni: az adagolást úgy beállítani, hogy egyszerre kevés menjen be. Ha a nyelv hosszabb, akkor az oldalsó furatokat nem temeti el a bejövő anyag, ez is segíthet. Ocsufélének számít ez is, ennek is megvan (főleg a sűrűbbnek!) az a makacssága hogy csak habubolygatóval akar égni. Ez a szerkezet (lásd Dzsudimano, most aktuális!) folyamatosa mozgatja, "aprítja" az összeégni szándékozó darabokat, ezálltal elégethetővé válik. Másik lehetőség: Lazítóanyagot kell hozzákeverni (pl: forgács, nagy szemű fűrészpor talán). Nem adja könnyen magát. Az égés csak magas hőfokn fog beindulni, ha kap elég levegőt. Az az előnye viszont megvan hogy nagyon kevés hamuja van. Mennyiért vesztegették volna?
Visszatérve a kémény témára: Megnéztem az a "tócsát" a kazán előtt a betonon, ahová idönként ki szokott folyni a kondenzvíz. Meglepődtem, mert a kondenzvíz kb egy fél diónyi lyukat mart magának a betonba .(!) Ez már nem a szenteltvíz kategória! . Ha azt vesszük, hogy a kéményben 70-50°C-tól megindul a harmat képződés, akkor ez nem ad optimizmusra okot. Csak az nem mindegy ez a hőmérsékleti tartomány (illetve ennél hidegebb) a kémény mely hányadára eseik. A falazott kéményben a füst általában 15-16°C-ot hül méterenként (lehet ennél több és kevesebb is (?), 10-20°C/m). Ezekből az adatokból már meg lehet határozni milyen induló füstgáz hőfokkal kéne menni, hogy a kéményen legalább 50°C-os füst menjen ki. Ha megengedőbbek vagyunk, akkor a kémény felső 1/4-ben kell legyen legalább 50 °C. Ez már reálisabb.
Nálam a kazántól a kéményfalig 2,5 m füstcső. Maga a kémény az alaptól a tetőig kb. 6,5m. Ez legyen 10m. Induló füsthőfok legalább 200°C. Hmmm.... Ha megengedőbb vagyok akkor 160°C. Ekkor még nem is vettem figyelembe a vákuumzsalut. Ha 150-160°C-os füsthőfoknál használom a vákuumzsalut, akkor simán meg tudom fogni a füstcsövet, ami nemigen van 80°C. (Ennek igazolására egy másik diag nyílást kell fúrnom kb a füstcső felénél, ahol már biztosan keveredett a levegővel a füst. Ezt ki fogom próbálni!) Ezekből azt szűröm le, nálam 180°C alatti üzemelésnél (séta fokozatban, vagy szélcsendes időben) meggondolandó a vákuumzsalu használata pillangószelep mellett.
Erről mi a véleményed? Nálad mi a helyzet magas kéménynél? Lerakódások milyenek a kémény alsóbb, illetve felsőbb részein?
Ha 100W-os ventivel ha 25W-os izzót kötsz sorba, akkor kevesebb, mint 12W fog a ventin maradni. Ha 100W-ost, akkor kb. 50W, de az izzó hidegebb szálja miatt kicsit több. Nagyobb izzó kéne, hogy mondjuk 75W-ra levidd az első próbákhoz, 250W körüli. Az izzó egyébként azért lehet jó, mert hidegen nagyobb indítóáramot fog szolgáltatni.
Amit írtál rendben. A kérdés az, hogy a szlip belül marad-e a működéshez szükséges tartományon. Egyébként a ventilátor valóban különleges ebből a szempontból. Érdemes megpróbálni, támogatom a véleményed!
Na leteszteltem a kukorica akármit, ami darára emlékeztetett, tört szem, és rengeteg piros volt benne. A lényeg, hogy teljesen meleg fejben simán elaludt, és fáradt olajjal keverve is csak pislákolt ez a fürészpor szerü anyag.
Elgondolkodtatóak azok az egyszerű, "fapados megoldások" amiket írsz. A szagelszívós példa alapján még kevésbé hozzáértőnek is leesik. :)
Tegyük fel. A 100 W-os ventivel sorba kötök egy 25W-os égőt, akkor ennyivel fog csökkeni a motor teljesítménye. (Természetesen a szállítási teljesítmény és szállítási nyomás nem negyedével csökken. A jó égéshez nem csak a levegő mennyisége, hanem a nyomása is fontos, pl szotyiocsúnál!)) Vagy nem ilyen egyszerű?
Kicsit óvakodom a témától. " A hatásfok és a cosφ viszont romlik erősen." A hatásfokromlás kárára csökkentjük a fordulatot ez oké. A cosφ romlása igazából az áramszolgáltatót fogja érdekelni, vagy nem. :) Igazából engem az aggaszt, hogy mondjuk sorba kötök a ventivel egy égőt (gondolom a fázisra kell kötni, mint a fojtót is) akkor folyamatos (24 órás) üzemet fog-e bírni úgy hogy nem állítom meg egy percre sem a motort? Ez nem egyszer, hanem sokszor kell bírnia, amikor az égetőnek folyamatosan (nagyí hidegben) kell mennie.
Nálam a fenti kérdés csomó a kákán. Nem akarok senkivel sem kötekedni....
Szép megoldás! Nagyon tartósnak tűnik. Nekem is az volt a bajom a vasbeton bolygatókkal, hogy úgy fogytak, mint a kolbász a spájzból. :) Két tartálynyi anyag eltüzelése (szotyiocsú) után cserélnem kellett. Még a vastagabb, 20 mm-es sem bírta tovább, sőt! Ez a bolygató, amit most építettél tovább fogja bírni, mint maga a fej. Ha már húsz évet, ment akkor ez már meg sem érzi. :)
"Igazából mindegy, hogy három, vagy egy fázisú, ha aszinkron a motor, akkor elvileg feszültséggel nem lehet fordulatszámot változtatni. Hogy még is lehet egy szűk felső tartományban, annak az oka a motor működési elvéből fakad. Ez pedig az, hogy az aszinkron motoroknál a terheléstől függően változik a fordulatszám. Ha kisebb a feszültség, akkor ugyanaz a terhelés jobban lecsökkenti a fordulatot, mert a motor nyomatéka csökken. De ezt nem lehet végtelenségig eljátszani, mert a motor kiesik a működéséhez szükséges fázistartományból és leáll, leég."
Ez, amit leírtál, teljesen igaz. Megközelítőleg állandó terhelésű motorokra. A ventilátor azonban egy speciális állatfajta. A ventilátor egy fordulatszámfüggő terhelést jelent a motornak. Minél nagyobb a fordulat, annál nagyobb a terhelés, ráadásul meglehetősen széles tartományban változik, a járókerék kialakításától függően négyzetes vagy köbös arányban nő a motor terhelése a fordulatszám növekedésével. Ez az összefüggés természetesen visszafele is igaz, ezért kicsi fordulaton olyan, mint ha ott sem lenne az a ventilátorlapát.
Tulajdonképpen úgy lehetne megfogalmazni a jelenséget egyszerűen, hogy a ventilátor mintegy alkalmazkodik a motor által leadott teljesítményhez. Ha ez a teljesítmény az eredetihez képest csökken, akkor egyszerűen lassabban fog forogni, ezáltal pedig kevesebb levegőt szállít. Ez persze messze nem ideális üzemállapota a motornak, mert a szlip nagymértékben megnövekszik ilyenkor, ez pedig nemkívánatos áramokat indukál a forgórészben, de ezt kibírja a motor, pont azért, mert csökkentett feszültségről üzemel és ezek az áramok csak relatíve lesznek magasabbak, de még mindig alatta lesznek a teljes terheléskor fellépő áramoknak. A hatásfok és a cosφ viszont romlik erősen.
Frekvenciaváltót ott érdemes alkalmazni, ahol sűrűn és/vagy folyamatosan kell változtatni a fordulatszámot. Süsünek elég, ha kicsivel kevesebbet forog a ventilátorja, arra viszont tökéletesen megfelenek az általam leírt fapados megoldások is.
Az, hogy 14 másodperc alatt nem égett le a megszorult motorod, teljesen természetes dolog, a motorvédőkre is 30 másodperc körüli értékeket ad meg a szabvány, ennyi időn belül kell leoldania fáziskimaradás esetén a motorvédelemnek. Egy aszinkron motornak ennyit gond nélkül ki kell bírni, főleg ha nem üzemmeleg állapotban történt a megszorulás. De ha ugyanezt egy porszívóval vagy fúrógéppel játszottad volna el, akkor azokból 5 másodperc után széntabletta lett volna.
Igen, én is a szigetelő és a szonda átmenetétől félek egy kicsit. Így első körben nem is nagyon látok megnyugtató megoldást. Ki kellene próbálni, mekkora a lerakódott korom ellenállása és ha ezt felül lehetne gerjeszteni az impulzussal, akkor működne a detektor bármilyen kazánban.
Esetleg még azt lehetne megpróbálni, hogy a szigetelő átmenet is a lángba kellene érjen. Ha elég magas ott a hőfok(izzana néha), akkor nem tudna lerakódás keletkezni rajta. A szigetelő lehetne porcelán cső, vagy felfűzött gyűrűk sora, amilyen a fűtőszálakon szokott lenni.
Igazából a jelen működési módban nincs szükségem lángérzékelőre, ezért nem érzek késztetést a kísérletekre, ezért lehet, hogy ez a project időbe fog teleni nálam, ha egyáltalán foglalkozom vele komolyabban. De azért érdekes téma. Ott lenne jelentősége, ahol automata gyújtást kellene megoldani. Ez korábban nálam is tervben volt, de most a folyamatos üzem megoldhatóvá válása után nincs szükség rá.
Ez a hamubolygató elég komoly darab, nem nagyon fog szétégni! A hagyományos fejeknél ez az előny megvan, hogy ilyen bolygatót lehet használni. Írd majd meg a fejleményeket hosszabb távon!
Az impulzusüzem nagy ötlet, jelentősen lecsökkentené a külső zavarokra való érzékenységet. Az impulzusnak csak a jelenlétét vagy a hiányát kell érzékelni, ha a negyedére csökken az amlitúdója valamilyen okból, akkor is impulzus marad.
A dBase által leírt értékek nagyon jól passzolnak az én mérési eredményeimmel.
Az érzékelőket szerintem nyugodtan lehet távolabb helyezni egymástól a kazánban. Amikor én bedugtam a két drótot a kazánba, 5 centinél közelebb biztos nem voltak egymáshoz. Ilyen távolságnál már tutira nem fog koromhíd képződni közöttük. Én inkább abban látom a problémát, hogy az érzékelő vezető részét a kazántesttől elszigetelő anyagon fog lerakódni a korom és ez már 100 MΩ nagyságrendű ellenállások esetén komolyan bele tud szólni a dolgokba. De talán ezt a zavaró tényezőt az impulzusok használatával ki lehet kerülni.
Süsünek egyfázisú motorja van, nem valószínű, hogy jelentősen csökkenteni lehetne a fordulatszámát frekiváltó nélkül. Persze próbát tehet, rövid idő alatt nem ég le egy motor. Nekem előfordult, hogy 14másodpercig megszorult, de semmi baja nem lett, még meleg sem lett.
Ha még aktuális ez a fordulatszámcsökkentéses téma, ebben tudok segíteni.
Ha jól értelmezem a dolgot, akkor most egy 380 V-os olajégő ventilátorod van 230 V-ra elkondizva. Ez ugyan nem ideális üzemállapota a motornak, de ha forog, akkor nincs gond vele.
Ha ez a helyzet, akkor tudod csökkenteni a teljesítményét azzal, hogy sorbakötsz vele valamit, ami csökkenti a motorra jutó feszültséget. Ez lehet ellenállás, izzó, tekercs, sőt még kondenzátor is.
Ellenállásként nagyon jól használható ilyen célra pl. a bojler, vagy automata mosógép fűtőbetét. Nálunk mikor új konyhai elszívót szereltek fel, egy emberesebb darabot hozott a kolega. A legkisebb fokozaton is meglehetősen hangos volt. Asszony mindjárt megjegyezte, hogy ha ez így marad, akkor neki "sokszor fog fájni a feje". Azóta egy 800 W-os bojler betét van sorbakötve a motorral, több mint 10 éve így üzemel. Az átáramló levegő hűti annyira a fűtőbetétet, hogy kézzel még éppen meg lehet fogni. Ez a módszer pl. Nálad is működne.
Ha a fénycsőfojtót válsztod, akkor azzal is menni fog a dolog, arra kell csak figyelni, hogy a fojtóra írt áramértéknél ne vegyen fel többet a cucc, mert akkor a fojtótekercs le fog égni. A motornak ettől nem lesz baja. Bár érzésem szerint egy ilyen fojtó simán megnegyedeli a motorod teljesítményét. Egy hőtárolós kályha ventilátorához viszont jó lehet.
Tehát nyugodtan lehet kísérletezni, ha a motor magától üzembiztosan el tud indulni, akkor már nem lesz baja. Akkor sem, ha csak 300/perc fordulaton stabilizálódik a fordulatszáma.
De ez csakis és kizárólag a ventilátorokra érvényes, a csigák és a bolygatók motorjainál ezeket a technikákat nem lehet alkalmazni, mert ott füst lesz a vége!
Ami egy kicsit aggaszt, a mai takarításkor tapadós, nedves port találtam a koromzsákban. a savas kémhatású égéstermékek és a vízgőz együtt rongálhatják a kémény belsejét. mondjuk ha nagyobb ütemben megy az égetés akkor nem lesz ilyen gond....
Sziasztok !Egy nehéz sok munkával és kísérletezéssel teli héten vagyok túl,erről már olvashattatok folytatom a fej változtatásának leírását.Na meg a héten egy kis vasvázas hullámpala színt csináltam a kültéri egységem felé úgy hogy mostmár nem kell takargatnom ha esik vagy ha hull a hó!A fej mint már leírtam a bolygatóval és a 2 oldali fejtakarással alkalmassá vált a búzaramaty eltüzelésére aminek nagyon örültem.Kissebb problémák azért adódtak a hamu eltávolítás körül illetve szerettem volna még az égésen javítani.Azt tartottam a problémának hogy még mindíg nem megfelelő az anyag mozgatása a fejben ,a bevezető részen hajlamos volt összeállni a belső részen pedig a hamu összesülni letapadni.Vagyis a bolygatással volt a gond és az is aggasztott ,hogy a betonacél bolygató pálcák 2 nap alatt kb.1mm vékonyodtak ami nem is csoda hiszen üzem közben piros ízzásban van.Gondoltam kell valami jobb megoldás ami jobb bolygatást ad és tüzálló,eszembe jutott hogy a régi kiszuperált Cseszlovák folytonégő kazánomban öntöttvas rostélyrázó bütykök vannak amit egy 6 szögű tengellyel lehet forgatni .Ebből 4-et felraktam 1 hatszögű tengelyre és még a fedett előmelegítő szakasznak is tettem 1 betonacél bolygatót oda az is megteszi mert ott nincs túl magas hőmérséklet.Az eredmény minden reményemet felül múlta ,a bűtykök olyan jól terelik az anyagot hogy fejtakarás nélkül is szépen ég az anyag és a hamu eltávolítása is tökéletes!A bolygató hőterhelése is kissebb a bütykök nem pirosak csak feketés vörösses színűek ,na de a kazánban is 20 évet mentek ilyen körülmények között .Úgy hogy úgy néz ki minden adagolható anyagot eltudok tüzelni legalábbis amit eddig próbáltam legjobban a polyva búzaramaty adta fel a leckét de megoldottam a kérdést nem mondom,hogy úgy ég mint a napraforgó vagy a fűrészpor,de azért elfogadhatóan ég.Néhány képet teszek fel az átalakított felyről illetve az 1. és a 2. bolygató variációról.A 2-ról ami szuperul megy csak a fejjel eggyütt csináltam képet mert nem volt kedvem már kiszedni.Na meg pár kép az égésről:Üdv.
Erről én nem találtam képet....Ez a legtöbbet eladott típus! :) Mi kerül ebben ennyibe? Igazi gyári kinézete van, de akkor is.... Be van mérve meg ilyenek... Meg kell fizetni az ötletet.
