Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a következő linket és a mögötte található Szentlélek szeminárium anyagát. Ezen anyagba mindenki felekezettől függetlenül betekinthet, közvetlenül mintát gyűjtve a képviselt lelkiségről.
"Számomra furcsa, hogy a jámbor római katolikus hívőknek nem tűnik fel az égbekiáltó ellentét Jézus/Péter és a pápa között.
Jézus Isten, aki a Világmindenség Uraként egy kölcsönkért szamáron vagy épp mezítláb ment az őt ajnározó tömegben is, akinek nem volt hová fejét lehajtnia, aki azt hangoztatta, hogy az ő királysága nem evilági, aki azt tanította, hogy ne gyűjtsetek eföldi kincseket, aki elmondta, hogy utódja a Szentlélek lesz, vagy Péter apostol, akinek "ezüstje és aranya" nem volt, aki azt tanította, hogy őmaga presbitertárs, és Krisztus a főpásztor és a főpap és az egyház egyedüli feje és hogy ezeket a tisztségeket egyedül és átruházhatatlanul viseli. Mindketten a törvények és liturgiák helyett a szívbéli tröténések fontossága mellett álltak ki. Őket üldözték, leszektázták és megölte a hivatalos egyház az állami hatalommal összefogva az a hivatalosan elismert egyház, akinek saját főpapja volt, palástba öltözött papjai naponként áldoztak stb.
Erre most őket képviseli állítólag a hivatalos egyház az állammal összefogva, akinek élén egy helikopterrel közlekedő palástba öltözött öregúr áll, aki azt hirdeti magáról, hogy ő az egyház igazi feje, ő a főpásztor, szobájában a véráztatta fakeresztet gyémántokkal kirakott aranykeresztre cserélte és többezer szobás luxuspalotában többszáz fős kiszolgáló személyzettel és testőrséggel körülvéve él. És hol? Természetesen egy eföldi központban Vatikánban, amit Mussolinitől vett meg a t. szervezet a hatalomrasegítéséért cserébe.
Történt pedig, hogy szombaton, amikor a vetések közt járt, tanítványai tépdesték a kalászokat, és kezeikkel kimorzsolva megették. A farizeusok közül egyesek azt mondták nekik: ,,Miért teszitek azt, amit szombaton nem szabad?' Jézus ezt felelte nekik: ,,Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor éhezett, ő és akik vele voltak [1 Sám 21,2-7]? Miként ment be az Isten házába, hogyan vette el a kitett kenyereket, evett, és a vele levőknek is adott azokból, amelyeket nem szabad másnak megenni, csak egyedül a papoknak?' Aztán hozzátette: ,,Az Emberfia ura a szombatnak is.'
A látomány értelme a Te hazug magyarázatoddal ellentétben ez:
Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek...
„24Így a törvény nevelőnk lett Krisztusra, hogy a hitben megigazuljunk. 25A hit eljövetelével azonban kikerültünk a nevelő keze alól. 26Hiszen az Isten fiai vagytok a Jézus Krisztusba vetett hitben.”
Ezért mondja, dehogy mondja, hanem parancsolja Krisztus Péternek, hogy:
„13"Rajta, Péter, öld le és edd meg!" - szólalt meg egy hang.
14"Szó se lehet róla, Uram - felelte Péter -, sosem ettem én semmi közönségest vagy tisztátalant."
15Másodszor is megszólalt a hang: "Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd tisztátalannak."
16Ez háromszor megismétlődött, aztán az egész hirtelen fölemelkedett az égbe.”
Mit is parancsol Krisztus?
-mindenféle négylábú és csúszómászó állat meg égi madár fogyasztását, olyanokét, amiről az ószövetség még kimondta, hogy tilos megenniük.
-olyan állatok evését, melyet kézzel kell széttépnie, hisz imádságnál már miért lenne nála kés?
-olyan módon öli, mely tehát nem kóser, nem rituális; vagyis fogyasztása tiltott.
-és nem utolsósorban:
Háromszor húzza alá, hogy tisztává tette, felülirta a régi rendelkezést, tehát fogyasztható.- A háromszor aláhúzás pedig igencsak nyomatékositott. Ezért mondja: „kikerültünk a nevelő keze alól. 26Hiszen az Isten fiai vagytok”
A Szentlélek pedig azóta is egyre inkább kifejti mindazt, amit Krisztus tanitott.
Beszélgetésünk fő iránya számomra az volt, hogy kénytelen legyél látni hogy a szombatnapi nyugalom megváltoztatása vasárnapra a katolikus egyház műve volt. A bibliának semmi köze hozzá.
Hoztam erre számos példát püspököktöl, katolikus hittudósoktol. ( 13655,13656 )
Mindezidáig csak azt tártam eléd amit egyházad a katolikus közösség állit.
Korábban irtad:"Citálhatsz mindenféle neveket, újságokat, de az mind semmi, hiszen nem dogma, miket ott találsz. Még Szt Ágoston szavai, irásai sem azok. Csak az az, amit kötelező erővel hinni rendeltetett, és ezek nem azok...."
Akkor ismét idézek neked II.János Pál Dies domini c. enciklikájábol:
"...a keresztények, amikor fölfogták a Krisztus által megkezdett új és végső idő eredetiségét, a szombat utáni első napot tették ünnepnappá, mert azon történt az Úr föltámadása."18 pont
-Kik tették ünnepnappá a vasárnapot?
-A keresztények.
-Van bárminemü utalás bibliai alapra, Jézus felhatalmazására?
-Nem, nincs."
Egy bölcs lelkipásztori megfontolás arra késztette az Egyházat, hogy tegye kereszténnyé a vasárnap számára a dies Solis, a "Nap napja" elnevezést, amellyel a pogány rómaiak jelölték e napot, s még mai nyelvekben is feltűnik." 27. pont
Itt láthatunk néhány fontos kijelentést, és kimondja, az Egyháztol eredezteti a vasárnapot. Szó se nincs bibliai felhatalmazásrol sehol.
"Egy harmadik század elején élt keleti szerző tudósít arról, hogy a hívők már akkoriban mindenütt rendszeresen megszentelték a vasárnapot. A spontán gyakorlatból később jogilag szentesített törvény lett"30. pont
Nézzük tovább:"Történetileg úgy látszik, hogy a keresztények a föltámadott Úr heti napját, amikor még nem pihenőnapként ülték -- hiszen a polgári naptár nem vett róla tudomást -- elsősorban az öröm napjaként élték. 55.pont"
Őszentsége itt azt irja hogy a korai időkben még nem tartottak vasárnapot a keresztények.
...részleges zsinati döntések magától értetődő módon torkollottak kötelező jellegű, egyetemes szokásba. A Kánonjogi Kódex 1917-ben először fogalmazta egyetemes törvénybe a hagyományt. 47 pont
Összefoglalva az apostoli körlevél szerint a vasárnapot a keresztények tették ünnepnappá.Az első időkben nem tartottak vasárnapot, hanem évszázadok alatt kialakult spontán. Igy is kivánták magukat megkülönböztetni a zsidóktol.
Később a vasárnapi nyugalomnap hagyományát egyetemes törvénybe foglalta az egyház.
Remélem egy apostoli körlevél komolyabb érv nálad hogy csak ugy félresöpörd mint az előzőeket. Vagy ez is csak a pápa véleménye, miközünk hozzá?Magánügy:)
De a katekizmus is ugyanazt irja mint a pápai körlevél:
450. Isten miért „áldotta meg a szombati napot és nyilvánította szentté”? (Kiv 20,11)
Mert a szombati napon emlékezünk Isten megpihenésére a teremtés hetedik napján, Izrael szabadulására az egyiptomi rabszolgaságból és a szövetségre, amelyet Isten kötött a népével.
451. Milyen magatartást tanúsított Jézus a szombattal kapcsolatban?
Jézus elismerte a szombat szentségét, és isteni tekintélyével hiteles magyarázatát adta: „A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért” (Mk 2,27).
452. A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?
Mert a vasárnap Krisztus föltámadásának napja. Mint „a hét első napja” (Mk 16,2), az első teremtésre utal; mint a szombatot követő „nyolcadik” nap a Krisztus föltámadásával megkezdődött új teremtést jelzi. Ezért lett a keresztények számára az első a napok és az ünnepek között: az Úr napja, amelyen Ő a Húsvétjával beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben.
Látod, a katekizmus is azt irja hogy az egyház cserélte föl az ünnepnapokat. Nem fordul a bibliához hogy onnan keressen felhatalmazást erre. Ilyet csak te teszel a saját egyházaddal szemben.
Ha pedig továbbra is összeszoritod a szemed és nem vagy hajlandó meglátni a bizonyitékokat, szerintem lépj ki a katolikus egyházbol és csatlakozz valamilyen szabadkeresztény közösségbe.
Nehezen tudsz követni ami valószinüleg az én hibám.Megpróbálom összefoglalni egyszerüen.
Az előzményekben érintettük a 10parancsolatot is ,amit elkezdtél felosztani, darabolni a jeruzsálemi zsinat kapcsán.Okfejtésedben arra utaltál hogy a 10par. bizonyos részei a "szivbe vannak irva" a többi része viszont nem, igy azt meg sem kell tartani.
Véleményed szerint a 4. parancsolat vagyis a szombat nincs "szivbe irva", mivel az apostoli zsinaton nem emlitik a felsorolásban.
Szó szerint igy irtad:" És épp itt a szombat-tagadás, hiszen a szombat, mint ELŐIRÁS nem szerepel, hiszen nincs a felsorolásban!"
Nézzük csak mely dolgok is vannak a felsorolásban, mi az a 4 dolog amitöl tartózkodni kell? "bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől."csel 15,20
(Csak mellékesen jegyzem meg hogy a felsorolásban benne van a vértöl valo tartózkodás felszólitása , ami nem zavarja a katolikusok többségét a vérevésben,igy a reruzsálemi zsinat e pontját semmibeveszik).
Tehát szerinted itt egy "szombat-tagadás"-t látunk az apostolok részéröl, mivel hiányzik a felsorolásbol. De ugyanigy hiányzik a ne ölj parancs,és a szülők tisztelete is!
A fő érved pedig a botrány elkerülése, szószerint:"A következő kijelentés pedig magyarázza, hogy ezeket miért kell még most megtartani: nehogy botrány legyen a zsidókkal kapcsolatban, és igy ne akadályozzák az evangélium terjedését."
Te az őskeresztényeket valami ultrakarizmatikus csoportnak képzeled, akik eltörlik a változatlan Isten örök törvényét, és csak látszat intézkedéseket hoznak, mivel meg akarnak felelni a világi elvárásoknak. Képmutató szemforgató kereszténység az ilyen, és értéktelen.
Micsoda gumiszabályok " most MÉG meg kell tartani", és meddig kell, és mikortol nem kell?Amikor én ugy érzem?
Ne jöjjön nekem Isten 10 parancsolattal mert én jobban tudom ...?
Nincs nekem se idöm se energiám ilyen végnélküli tekergőzős-kitérős vitára."Mit akarsz ezzel mondani?"-kérdezted.
Mint katolikus ellentmondasz a hitednek, amit hinned kell. Nem lehet, KELL. A törvényt nem "most még kell megtartani" és nem lehet kiszemezgetni belőle ami nekem szimpatikus.
Idézek neked ujbol a katekizmusboll, amit hinned KELL:
"438. Milyen jelentőséget tulajdonít az Egyház a Tízparancsolatnak?
Az Egyház a Szentíráshoz és Jézus példájához ragaszkodva alapvető fontosságot és jelentőséget tulajdonít a Tízparancsolatnak. A keresztényeknek meg kell tartaniuk a Tízparancsolatot.
439. Miért alkot szerves egységet a Tízparancsolat?
A tíz parancsolat szerves és megbonthatatlan egységet alkot, mert mindegyik utal a többire és az egész Tízparancsolatra. Ezért egyetlen parancsolat megszegése a teljes törvény megszegése.
440. Miért kötelez súlyosan a Tízparancsolat?
Mert az ember Isten és felebarát iránti alapvető kötelességeit fogalmazza meg.
441. Meg lehet-e tartani a Tízparancsolatot?
Igen, mert Krisztus – aki nélkül semmit sem tehetünk – Lelkének és kegyelmének ajándékozásával képessé tesz rá.
Érdekes a vezérprófétaasszonyotok sírja fölött van a napimádat kultuszszobra és te vájkáűlsz mások szemébe szálkákat keresve?
Mindenki úgy tiszteli meg isteneit, ahogyan csak akarja, ehhez nem kell semmiféle utasítás, így önkényesen a zsidóktól lopkodnotok pl. a szombatnapot, a TÍZ parancsolatot és más igerészeket!
"I.sz. 321. Nagy Konstatntin római császár a hét első napját a >>Nap tiszteletreméltó napjának<< (Sunday) nevezte. >>Minden városlakónak nyugodnia kell a Nap tiszteletreméltó napján<<."
Méghogy nincs kapcsolat vasárnapmániákusságtok és a Nap-imádat között...
Ez mit bizonyít? A vasárnap szentségit? Miért is? Hol mondja, hogy szent összegyülekezés alkalmával, a vasárnapi szentmise keretein belül gyűjtsék össze az alamizsnát? Ne vetítsd vissza vasárnapmániákus szokásaidat Pál apostolra.
"„többé már ne a szombatot tarsátok, hanem éljetek az Úr szent napja szerint.”"
Vitatott a fordítás. Úgyis lehet fordítani, hogy "éljetek az Úr szent élete szerint. Egyébként mégha ezt is mondta Ignác, mit számít? Ignácz nincs a Bibliában, nem követendő. Ti, vasárnapmániákusok, kanonizáltátok Ignácz írásait?
"A természeti törvényeket kell csak megtartani, amik minden ember szivébe vannak irva."
Ezek szerint a vasárnapi szentmisét nem kell megtartani, hiszen az nincs minden ember szivébe irva. De akkor miért is tartjátok elmulasztását halálos bűnnek?
I. Nagy Konstantin, akit ti a "kereszténység megmentőjeként" tiszteltek, érmét veretett a Legyőzhetetlen Nap (Sol invictus) tiszteletére, és őhozzá kötődik a vasárnapünneplés megszilárdítása. Van kapcsolat a napimádat, és vasárnapmániákusságod között, de a kapcsolat nem Isten Igéje, hanem a sátán tévtana...
Nos, ezt a szombat napi megünneplést Isten kizárólag Izrael népétől várja el, nem az adventistáktól, akik önkényesen, holmi olvasatok megvilágosodása által követendővé tették mindhiába!
A TÍZ parancsolat szintén a zsidóságnak adatott, tehát nem egyetemes, sohasem volt az, ezt is kiakarják egyetemessé, vagyis keresztény vallási tétellé ragadni, mindhiába a manipulatív demagóg eszmei hipotézisek erre is!
Mit gondolsz miért nincs semmiféle áldás a kereszténységen és miért is szaporodnak szektái, gyülekezetei, felekezetei szétszaggatva, önmaguk hasadékává válva, egymástól elcsalva a hívőket?
Azt akarod mondani, hogy a zsidóknak nem volt a szívükbe írva a ne ölj, azért kellett kőtáblába vésni? És a kánaánitáknak a szívébe volt írva, azért nem kellett nekik leírni? És a vasárnapi szentmise elmulasztásának halálos bűne hol van megírva Isten Igéjében...?
Megáldotta és megszentelte az Úr. Az emberért. Nem penig Magának: Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van; Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
"nem mondja, hogy ezt ünnepeld"
De mondja. Fentebb olvashatod. Még kőtáblába is véste. A Tíz Ige nemcsak a zsidóknak szól. Ilyen alapon akkor a szülőket is csak a zsidóknak kell tisztelniök (Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.)? Noénak, Ábrahámnak nem kellett, mivel szerinted a Tízparancs csak a zsidóknak szól? Valóban azt tanítja a katolikus egyház, hogy a Tízparancs csak és kizárólag a zsidókat kötelezi...?
1968 Az evangéliumi Törvény beteljesíti a Törvény parancsolatait. Az Úr beszéde nem oldja föl és nem fokozza le a régi Törvény erkölcsi előírásait, hanem előhozza rejtett erőiket és új igényeket fakaszt belőlük: kinyilatkoztatja teljes isteni és emberi igazságukat. Nem ad hozzá új, külső parancsolatokat, hanem a cselekedetek gyökerét újítja meg, a szívet, ahol az ember választ tiszta és tisztátalan között, [22] ahol a hit, a remény, a szeretet és velük a többi erény formálódik. Így az evangélium a mennyei Atya tökéletességének követésével tökéletesíti a Törvényt, [23] isteni nagylelkűséggel megbocsátva az ellenségeknek és imádkozva az üldözőkért. [24]
(Az Egyháznak) "Csak az idők múlásával, amikor lanyhaság és hanyagság kezdett mutatkozni., kellett kifejezetten megfogalmaznia a kötelezettséget, hogy a hívőknek részt kell venniük a vasárnapi szentmisén.”
Tehát addig az mindenkinek természetes volt.
Amit ekkor rögzitenek, az már előtte megvolt, és annak elhanyagolását akarja megszüntetni. Parancs formájában adja elő mindazt, ami azelőtt magától értetődő volt. nem újat rendel el tehát, hanem a régit szitja fel.
"Tehát értelmezésed szerint szabad ölni, mivel az se nincs a felsorolásban. Lopni is szabad, hamisan tanuskodni is lehet, felebarátom feleségét házát és feleségét magamnak kivánni, a szüleimmel szemben lehetek tiszteletlen...
Gondold már át miket irsz le."
Ne csúsztass!
Mindenki által ugyanis közismert volt, hogy mindazok, amik a szívbe vannak írva, azok kötelezőek, mint azt meg is írtam. Szíveskedj csak elolvasni!
Ugy érzem bizonytalan területre tévedtél azzal kapcsolatban hogy mit kell hinned kötelezően mint katolikusnak és mi az ami szabadságodban áll, amire azt mondhatod gogy -Én ugy gondolom...
Neked és Sz Ágostonnak is kötelezöen hinnetek kell az alábbiakat:
"Citálhatsz mindenféle neveket, újságokat, de az mind semmi, hiszen nem dogma, miket ott találsz. Még Szt Ágoston szavai, irásai sem azok. Csak az az, amit kötelező erővel hinni rendeltetett, és ezek nem azok."
Idézek neked még amit már tényleg kötelezően kell hinned, mert nagyon lazán veszed az egyházfegyelmet.
II. János Pál : Dominus Iesus c. enciklika
47. pont
(Az Egyháznak) "Csak az idők múlásával, amikor lanyhaság és hanyagság kezdett mutatkozni., kellett kifejezetten megfogalmaznia a kötelezettséget, hogy a hívőknek részt kell venniük a vasárnapi szentmisén. Legtöbbször buzdítás formájában tette, de olykor pontos jogi megfogalmazáshoz is kellete folyamodnia. Ez történt a különböző zsinatokon a 4. századtól kezdve (pl. 300-ban az elvirai zsinat nem a vasárnapi kötelezettségről, hanem három misemulasztás büntetőjogi következményeiről szól), főleg a 6. században és később (mint pl. az agdei zsinaton 506-ban). E részleges zsinati döntések magától értetődő módon torkollottak kötelező jellegű, egyetemes szokásba. A Kánonjogi Kódex 1917-ben először fogalmazta egyetemes törvénybe a hagyományt. A hatályos Törvénykönyv megismétli, amikor ezt mondja: "Vasárnap és a többi parancsolt ünnepen a hívők kötelesek részt venni a szentmisén". Egy ilyen törvény rendes körülmények között súlyos bűn terhe alatt kötelez. Ezt tanítja a Katolikus Egyház katekizmusa, és méltán, ha felfogjuk indítékát, és figyelembe vesszük, hogy milyen jelentősége van a vasárnapnak a keresztények életében. "
Akkor most értelmezzük ezt a részletet. Egyházi parancs mondja ki a vasárnap megünneplését,és elismeri hogy a vasárnap ünneplés nem bibliai eredetü hanem "részleges zsinati döntések magától értetődő módon torkollottak kötelező jellegű, egyetemes szokásba."
A vasárnapünneplési törvény pedig a hagyománybol ered, szó szerint "A Kánonjogi Kódex 1917-ben először fogalmazta egyetemes törvénybe a hagyományt."
Remélem egy pápai körlevél alol már nem huzod ki magad, mondván hogy az sem kötelező érvényü. Nem szimpatikus ez a terelés.
"Tehát ne újságokkal, vagy más "tekintélyekkel" gyere, hanem ragaszkodj csak az általam a Bibliából hozottakhoz."
Nagyon furcsa helyzet mikor egy katolikus a bibliára apellál kizárolag és a szenthagyományrol nem hajlandó beszélgetni:)
"Tehát csak azok a terhek, miket irnak, üzennek is szóban, vagyis amiket Te is helyesen felsoroltál. És épp itt a szombat-tagadás, hiszen a szombat, mint ELŐIRÁS nem szerepel, hiszen nincs a felsorolásban!"
Tehát értelmezésed szerint szabad ölni, mivel az se nincs a felsorolásban. Lopni is szabad, hamisan tanuskodni is lehet, felebarátom feleségét házát és feleségét magamnak kivánni, a szüleimmel szemben lehetek tiszteletlen...
„19Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" ”- és ebből bizonyitjuk igazunk.
De ez is meg van irva:
Apcsel 15:
„10Mit teszitek hát próbára az Istent, miért akarjátok a tanítványok nyakára rakni az igát, amelyet sem atyáink, sem mi nem bírtunk elviselni?” „19Ezért az a véleményem, hogy nem kell terhet rakni azokra, akik a pogányságból tértek meg az Istenhez” „28Úgy tetszett a Szentléleknek és nekünk, hogy ne rakjunk rátok több terhet a szükségesnél, annál, 29hogy tartózkodnotok kell a bálványoknak áldozott eledeltől, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől tartózkodtok, helyesen jártok el”
és
„ 4Ha a törvényben keresitek az igazzá válást, elszakadtatok Krisztustól és elvesztettétek kegyelmét.” (Gal 5,4)
A szombatmániások ezt mondják:
a feltámadás után egy héttel megjelenő Jézusról azt mondjuk, hogy vasárnap történt ez.
De ez is meg van irva:
hogy ez szombatra esett. (Jn 20,26).
Mi nem ebből bizonyitjuk a vasárnapot. A Szentlélek eljöveteléig ugyanis nincs nyoma a Bibliában az apostolok általi „kenyértörés”-nek.
A szombatmániások ezt mondják:
az Apcsel 20,17-20 elerőtleniti a rész 7. verse erejét.
De ez is meg van irva:
hogy az Apostol szakitott a zsinagógával (Apcsel 19,8-9), és az efezusiakkal való kapcsolata is megalapozza a vasárnap ünneplését.
A szombatmániások ezt mondják:
A hét első napi gyűjtés (1Kor 16,2) nem igazolja a vasárnapot, mert az a félretételről szól.
„ 2A hét első napján mindegyiktek tegye félre és gyűjtse össze, ami tőle telik, hogy ne akkor kelljen gyűjteni, ha majd megérkezem”
De ez is meg van irva:
Hogy másutt is ekkor volt a gyűjtés (1Kor 16,1):
„Ami a szentek javára való gyűjtést illeti, ti is úgy járjatok el, amint Galácia egyházainak meghagytam:”
A vasárnapünneplésének
tényét 3 forrásból ismerjük:
-a Szentirásból (Apcsel 20,7; 1Kor 16,1-2)
-a legrégebbi ókeresztény irásokból (12 apostol tanitása; Szt. Ignác és Szt. Jusztin)
-Jézus parancsát („tanitsatok” Mt 28,20) végrehajtó Egyház élő tanitásából
kötelességét a jézusi kijelentésből vesszük: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el, aki küldött.” (Lk 10,16)
A szombatmániások ezt mondják:
a Jel 1,10-ben az „Úr napja” a szombat, csak a XVI. sz.-tól használják ez elnevezést a vasárnapra
De ez is meg van irva:
Szent Ignác szembeállitja a szombatot és az Úr napját, vagyis azt mondja ki: „többé már ne a szombatot tarsátok, hanem éljetek az Úr szent napja szerint.” Szent Ignác ezt Kr. u. 107-ben mondja, aki Antiochia 3. püspöke volt.
A szombatmániások ezt mondják, és igazuk van:
-Jézus dicsőségessé fogja tenni a törvényt (Iz 42,21)
-Jézus maga is megtartotta (pl.: Lk 23,56-57)
-a Biblia előirja (2Móz 20,8-11)
De ez is meg van irva:
-A törvény dicsőségessé az Újszövetséggel lesz (Jer 31,31-34)
-ebben változások vannak a régivel szemben (Mal 1.)
-a szertartási rend változtatását fokozatosan hajtja végre (Jn 16,12-13; Apcsel 10,15. 15,28-29. 20,7; 1Kor 16,2; Kol 2,16-17; Gal 4,10). Jézus és tanitványai még megtartják, de csak addig, mig a Szentlélek meg nem magyarázza, mi a helyes az újszövetségben (Kol 2,16-17; Gal 4,10)
A szombatmániások ezt mondják, és igazuk van:
Jézus beteljesiteni jött a törvényt. (Mt 5,18-19), és hogy a beteljesités maga a megtartás (Jak 2,8)
De ez is meg van irva:
Jézus bejelenti az a törvénybeliek megváltozását. (2Móz 21,24 – Mt 5.38)
Jézus szerint a beteljesités az tökéletesités. (Zsid 8.) (5Móz 24,1 – Mt 5,31-32)
A szombatmániások ezt mondják, és igazuk van:
Aki csak egy törvény ellen vét, vétkezik az öszes ellen (Jak 2,10)
De ez is meg van irva:
-A természeti törvényeket kell csak megtartani, amik minden ember szivébe vannak irva. (Róm 2,14-15)
-Isten szerint szabadok vagyunk az ószövetségi megkötésektől. (Kol 2,16-17; Gal 4,10)
A szombatmániások ezt mondják, és igazuk van:
Nekünk a szombatot megtartó Jézust kell követnünk. (1Pét 2,21. Lk 4,31)
De ez is meg van irva:
Pál bemutatja, miként kell az Urat követni (Fil 2,5-8)
-apostolokhoz és Egyházhoz való engedelmesség (Lk 10,16)
-:a mózesi törvény kötelező ereje megszünésének elfogadása (Kol 2,14; Gal 5,4)
A szombatmániások ezt mondják, és igazuk van:
„ 9A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére. ” (Zsid 4,9)
De ez is meg van irva:
„1Óvakodjunk ezért attól, hogy közületek bárki úgy vélekedjen, még késlekedhet bemenni nyugalmába, mert még érvényben van az ígéret. ” (Zsid 4,1) szerint ez a nyugalom az örök boldogság, és nem egy bizonyos nap.
A szombatmániások ezt mondják:
a vasárnap „a Nap tiszteletreméltó napja” pogány ünnepéből ered (Sonntag; Sunday)
De ezt is megirták:
A vasárnapnak az első századokban több elnevezése is volt. A keresztények az Úr napjának nevezték.
A nap elnevezésének pogány eredete nem bizonyitja a napnak pogány eredetét.
