én inkább azért, mert míg (mint megállapítottuk) nem szláv(os) név, az olasz számba jöhet, létező (bár ritka) olasz név, és tudjuk, olasz mesteremberek (igen, főleg iparosok) a történelem során sokszor kerültek hozzánk. -- példa erre az -olaszi nevű települések is...
A SZuet(t)a névről tényleg semmi sem jut az eszembe. A sveta szóból elképzelhetőnek tartom, de egy darab példát sem tudtam hozni arra, hogy a sv(e) nálunk szu(e)-vá vált volna. Van esetleg valami olyan szó ami nektek eszetekbe jut hogy igy változott meg, és a szlovák nyelvből eredeztethető?
Az van, hogy a szlovákok környezetében élő magyaroknál a sve kiejtésénél nincs probléma, ellenben a szueta számomra hiányosnak tűnik. Nem gördülékeny. A szuetta már könnyebben kijön a számon. De ettől még lehet, hogy valamerre lentebb gondot okozhat a sve kiejtése...
A magyar fa + cskó nekem sem igen tűnt valószinűnek. (legfeljebb a fácska szóból csinálna a hutorák ismerősöm facskót:-)
Még tegnap este eszembe jutott, hogy esetleg nem lehet-e egy olyan szlovák szó, amiben az f betű megváltozott. Hosszú, hogy milyen nyakatekerten, de eszembe jutott a vácsok szó, ami azonos a szácsok szóval, mindkettő magyarul zacskó. Egy pillanatra azt hittem, hogy a szlovák szóból lett a magyar, de aztán megnéztem, és nem. A zacskó a zsák szóból lett - először zsakcsó formában, majd ebből lett a zacskó. Szóval ez sem jött be:-)
De erről meg eszembe jutott, hogy a táska mifelénk taskó formában is teljesen hétköznapi szinten van használva, miközben ez igy szlovákul egyáltalán nem ismert. Tricsko (tielko) magyar trikó mifelénk tricskó. Meghosszitjuk az o-t...Szóval tegnap este ilyen irányban gondolkodtam. Meg ma reggel is. Az is megfordult a fejemben, hogy esetleg a facka (pofon) szóból nem csináltak-e valamilyen helyi szinten fackó-t, ami - ha mifelénk történt meg, akkor könnyen lehetett belőle (helyi szinten) facskó...De akárhogy töröm a fejem, mégsem tűnik valószinűnek, hogy valami ilyesmi lenne. Ez igy túl bonyolult, és egyáltalán nincs semmi, amivel ezt alá lehetne támasztani - maximálisan csak elméleti szinten elképzelhetőnek tartom.
(de leirtam, hátha valamilyen más szláv nyelvnél fordult elő ilyesmi, és ott esetleg alátámaszthatóan is)
Szóval, szerintem is valamilyen más szláv nyelvnél kellene nézelődni.
Köszönöm az ötletet! Úgy látom, hogy a googleban nem lehet találni Cуета nevű embert, ami azt valószínűsíti, hogy a "szuet(t)a" hangalak magyarosodás eredménye. Egyelőre azt mondanám hogy a Sveta név lehet mögötte. Persze ha egyáltalán tényleg szlovák eredetűek és nem olaszok :)
Bár egy általam hallott aranyszabály a név eredetének kutatásához:
"szinte mindig a legegyértelműbb, legvalószínűbb válasz az igaz" :)
A Facskók akkor nem szlovákok, köszi a segítséget! :) Azt nem hinném, hogy Fa+csko (mint szlovákosítás) lenne a megoldás. Inkább egy délszláv eredetet kéne akkor a "facs" előtagnak adni talán! Vagy lengyelt? :)
Jó lenne tudni, hogy milyen közegből jött, milyen nemzetiségű volt... De elő blikkre én azt mondanám hogy a székely tájszó "csemer" - "utálatos" szóhoz lehet köze. Aztán lehet, hogy tévedek :)
Nem olvastam még el, hogy miket irtatok eddig, ezért bocs, ha olyasmit irok, amin már gondolkodtatok.
Facskó - teljesen értelmezhetetlen szlovákul.
A fackovaty (magy.irva) - pofozást jelent, ahogy irtad. Ehhez kötődik a facka szó, ami pofont jelent. De ez cs-s formában semmilyen nyelvjárásban sem él. Még a hutárkban sem, akik nagyon szeretnek cs,s hangokat használni.
Viszont a cskó-ról eszembe jutott,hogy nagymamám annak idején cskózott néha. Mivel még a monarchiában született és járt iskolába, teljes magyar környezetben élt - egy szót sem tudott szlovákul. Ha mégis megpróbálkozott valamilyen szlovákkal beszélni, akkor némely magyar szavak végére rakta ezt a -cskó-t, vagy annak az egypár szlovák szónak a végére, amit ismert. Igy a még valóban szlovák szavak is teljesen elvesztették ez által szlovák jellegüket:-)
Illetve a hutorák ismerőseim ha magyar szavakat használnak szokták alkalmazni a cskó-t. (de nem tudom, hogy ebben az irányban érdemes-e gondolkodni.)
A Suettán még gondolkodom, de igy kapásból én a szlovákot kizárnám.
Eszembe jutott, hogy a szláv nyelvekben nincs is hosszú mássalhangzó. Az "u"-t "v"-nek megfeleltetve kaphatjuk a "Sveta", "Sweta" alakokat amik együtt még a "Sueta" alakkal is már könnyebben adatolható és jelentése is valószínűleg a "svetlo" - fény, "svetlý" - fényes szavakból ered.
Az a baj a Facskós ötlettel, hogy a "-ko" végződés egy képző, és azt le kell vágni a szóról a jelentés megtalálásához. Mint például a "Plesko" név a családomban. A név jelentése a "pleivý" szóra nyúlik vissza és így a név = "kopasz ember". Ugyanígy a "Krisko" név a családomban a Kritof név becézése.
Tehár a Facskónál is a "facs" szórészlet értelmét kéne megtalálni. Ő egy ismerősöm és mivel déliek, elképzelhető a horvát származás náluk. Szlovák szótáram szerint a "fáč" jelentése "pólya, fásli". Ám ez név jelentésének nem jó szerintem :(
Igaz ez minimális... Magyar adatolása is minimális. Ámbátor nálunk a családban van Osza név, ami spanyolban gyakori (ahogy Suetta is olaszban) LvT váltig állította hogy szláv eredetű (igazolása a kb 5 szlovák találat telefonkönyvből, csak Pozsonyban voltak és a magyar találatok akik meg mind rokonaim lehetnek :))
Szóval elképzelhető az olasz. De olaszul sincs ötletem a jelentésre :)
A Facskóra (fačko) ötlet: fackova pofozni (ez a szótár a fačko begépelt alakról egyből átirányít az igealakra, azért bizom benne mert ez a magyar fejlesztés fel sem ismeri. Mondjuk mikor az egész eljárás próbájaként beírtam a račko alakot - amely nevet itt a hrach=borsó szóbol eredeztetett LvT -, a ráčkova raccsol igét hozza, hm)
Vannak azért még itt néha szlovákul jól beszélők (ott élők), esetleg nannaa tud vele kezdeni valamit.
Ami még bezavarhat, az Dusnok horvátok lakta település számtalan Facskója (már a századelőn), de ha ismert a Facskó néven élő személy nagyszüleinek, dédszüleinek lakhelye, ez megválaszolható, hogy akkor melyik. (A horvát telefonkönyv 21 találatot ad Facko beírásra ezek közt néhány Faćko alakban.)
A Suetta sokkal érdekesebb, mert ilyen név nincs jelenleg, ill. vszeg nincs (nem nagyon) Szlovákiában (a www.zoznam 40 találatot adott Fačko keresésre, s semennyit akár Suetta, akár Szuetta alakra.) Ezzel szemben Suetta néven olasz kivándorlókat hoz az ellis island-i adatbázis. Sárospatak (mint hajdani uradalom és a várban éltek) ez ügyben érdekes lehetne, úgy is, mint a Trautson, a Bretzenheim család révén betelepített iparosok. Ez persze feltevés, de szlovák származás itt nekem nem tűnik kellően alátámasztottnak (18 találatot ad fel a magyar tudakozó Szuetta alakra - Suetta alakra egyetsem -, ez nem túl nagy populáció, akár 1 személy leszármazottai lehetnek cc. 250 év távlatában.)
Azon az oldalon nem a családnévről, hanem a családról állítják, amit állítanak (...hogy az egy régi székely család)
Ahogy egy Balázs, egy Bálint, egy Bencze, Gábos, Gál, György, stb. nevű családról is. Amik szintúgy magyar nevek, személynévből lett családnevek, magyar nyelvi közegben (a székelyek már mióta magyarul beszélnek), így magyar eredetű családnevek. (viszont az alapjául szolgáló személyneveknek szintúgy megvan a maga etimológiája, ami vagy magyar vagy nem).
A névadás ez a típusa nem csak a magyar társadalomfejlődésre volt jellemző (a székelyek közt amúgy is gyakori, még a családnévvel megegyező keresztnév adása is pl. László László, Albert Albert), hanem az egész keresztény kultúrkörre. Konkrétan ('külföldiül';) Egid family-re is találsz genealógiai kutatási témát a neten.
Többször elhangzott (lehet csak tőlem, de hidd el ez így van), egy család tényleges története nem azonos sem az egyén származástudatával, sem az általa viselt név eredetével.
Egyed Régi szabad székely család. Legelső ismert tagja, Egyed András, neve Báthory Zsigmond 1583. jún. 10- én kelt adománylevelében tőnik fel elıször, a fejedelem által Székely Mózesnek adományozott tíz lövétei jobbágy között (SzOkl. IV. 87.). Giorgio Basta generális által császári hőségre esketett udvarhely- és keresztúrszéki nemesek, lófık és szabad székelyek 1602. évi összeírásában, valamint 1604. márc. 15-én készült székely katonai összeírásban, e nemzetségbıl egy hadköteles családfı, Egyed Péter szabad székely szerepel. (SzOk1. ú. s. IV. 102, 162.); Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt készült 1627. évi udvarhelyszéki összeírásban, a régi gyalog- székely lövéteiek közt, két családfı Egyed Antal, valamint a fennebb már említett Egyed Péter fia Mihály vannak felírva a lajstromban (u. o. 725.). I. Rákóczi György által tartott hadi szemle idején, Homoródszentpálon 1635. november 18-án Kovács, másként Deák Bálint által összeírt udvarhelyszéki hadköteles székelyek jegyzékében a gyalog- székelyek között e nemzetség három családfıje szerepel: Egyed György és fia Péter, testvére Egyed Mihály, valamint az új, hadi szolgálatra alkalmas gyalogok között, Egyed Lırinc és fia János (u. o. V. 208- 209.). Az 1685. évi összeírásban Egyed György, az 1692- 1702. között keletkezett összeírásokban Egyed András neve szerepel (Udvarhelyszék lvt. Székely láda, 52 sz. 1685- 1702. évi összeírások). Az 1721. évi adóösszeírásban három családfı, Egyed András, Egyed János és Egyed Mihály van felvéve (Udvarhelyszék lvt. Székely láda, 62 sz. 1721-i összeírás). Utódaik ma is Lövétén élnek
