A kérdés a Bisztirwsky névre vonatkozik. Lehet, gyan, hogy a beíró hibázta el, és a Bisztriwsky-t szerette volna kérdezni, és akkor (nagyjából) jók lennének a megfejtések. Bár itt is vannam problémák, a név elején levő sz, szembe a végén levő s-sel. Ha ez korrekt, akkor lengyel névre kell gondolnunk, melynek ejtése 'bistrivszki', de ennek kicsit ellentmond az y a végén. Igenám, csak ilyesminek nyoma sincs a Google-ban.
A gondjaim ott fokozódnak, hogy a bistro alak az edmlegetett szláv nyelvekben a 'büfé' jelentésben szerepel, a feltételezett 'gyors' jelentésű szóalakok első i-je veláris, az írásmódja bystro. Besztercebánya szlovákul Banská Bystrica.
Mindebből az következik, hogy a Bisztirwsky szóalak olyan mértékben romlott, hogy elemezhetetlen. A valószínű eredeti forma Bystrivsky vagy Bystriwski, attól függően, hogy szlovák-e vagy lengyel.
Itt is vannak gondok. Úgy tűnik, a Bystricából képzett szlovák melléknév Bystrianski lenne, a lengyelben meg nincs hasonló szó. Találtam viszonrt egy adalékot, mely szerint Ivanovo-Frankovszk környékén lenne egy Быстрив nevű erdőség, továbbá, hogy а carszkoje szelo-i kórházban 1914 őszén elhúnyt подпор. Н. А. Быстривский, azaz N.A. Bisztrivszkij hadnagy.
Mindezek alapján ukrán eredet valószínűsíthető, romlott magyaros átírással (feltételezve, hogy a betűátvetésben a kérdező is ludas).
Bisztrica (azaz Beszterce) neve valóban a ’gyors’-ból származik, de csak közvetetten: előzménye ugyanis a FNESz. szerint az ősszláv [í]*bystraica ’gyors folyású (és ezért többnyire tiszta, átlátszó vizű) patak, folyó’. Tehát a folyóról kapta a nevét a település.
Nem állitottam a Szajkó név besenyő eredetét! Csak jeleztem h gyakori ezen a vidéken, talán érdemes lesz közelebbről megvizsgálni.
A Bessenyei családnév nem feltétlen jelöl(het) ezen eredetet, nem is ez lett taglalva, és nem a családomhoz tartozik.
Az emlitett családneveket szintén oklevél igazolja.
A bika szó valóban a honfoglalaás előtti (csuvas) török szavunk, de ez nem jelenti azt h a török-kipcsak besenyő nyelvben nincs benn, és mint családnév ismételten okirat emliti.
A Szajkó név több forrásból jöhet, bár még a honfoglaláskori Szajk -Zayk- névböl is eredhet, mi már valóban átvett szláv személynév!!
Néztem, miket írtál itt, s nem látom be a Szajkó besenyő eredetét.
Való igaz, hogy "családnevek kialakulása ..... sok esetben az eredeti nemztség, vagy személynévből" történik (5588hsz)
Az is igaz, hogy vszeg a Bessenyei nevű egyén (kit elsőként említenek az adott családban e néven) "olyan településről származott, mely besenyő szállásterület volt." (5590hsz) Mivel a település nevében, melyből a lakosnévként megjelenő Bessenyei alak származik azért "szerepel elő-utótagként a besenyő népnév" (5590 hsz)
Nem jelenti viszont az illető feltétlen besenyő származását.
Az is igaz, hogy léteznek besenyő-úz-kun családnevek, viszont nem olvasni arról, hogy ilyen lenne a Kaza és Csögör. (most tekintsünk el attól hogy azonos-e a besenyő a kunnal, mert a leginkább ezek kun nyelvemlékek)
Ezzel szemben ilyennek olvasom a Kada (cölöp), és a Csöreg (=katona) neveket. (az is információ, ha egy felsorolásban, melyben épp azonos, összetartozó egyedeket jelölnek, nem említenek valamit)
S szintúgy nem ilyen a Bika. Bárczi Géza A magyar szókincs eredete c. művében a bika a honfoglalás előtti (azaz a besenyők befogadását megelőző időszaki) török jövevényszóként szerepel. (lásd az 589. hsz-t)
Az, hogy a szajkó a zajgóból eredne, Sándor István Toldalék a magyar deák szókönyvhöz (1808) művében említi. Rá hivatkozik Herman Ottó is (némi kételyít érzek szavaiban. 1. "Sandor Istvan uram ....zajgónak is mondja...." (H. következetesen mátyásmadárként tárgyal róla) 2. ......származnék). "Sandor István uram régi szókönyvében zajgó-nak is mondja a zajtól, a melyet csap és a miből aztán a szajkó származnék."
De van erre egy könnyű ellenőrzési módszertan. (mert látom 'ősök', meg 'levéltár')
Azt kellene igazolni, hogy lakott-e Szajkó néven említett ősöd besenyők lakta területen, akkor, amikor azok is lakták. Azaz a konkrét családodat, vagy bármely e nevet családnévként viselő családot a névadás feltételezett idejében 'besenyő' (kun, stb) nyelvi környezetben kell tudnunk igazolni. Ne menjünk messzire, elég ha a nagy népmozgásokat, a hódoltsági időt követő betelepüléseket, s így az északi vármegyékből visszatelepülők, vagy új telepesként érkezők hulláma elötti évekre igazoljuk, hogy Szajkó néven éltek itt (azaz mielőtt bármilyen szláv hatás érvényesülhetett volna).
Ehhez fel tudod-e sorolni, hogy a Szajkó néven élt őseid hol, mely településen éltek 1696-ig visszamenően (az 1696-os szám az 5590 hsz-ben említett Fejér megyére vonatkozik, ha arra laktok, ha az alföldi kunok lakta területekre utalnál, akkor 1699)
Nehéz dolgod lesz, mert az 1715-ös országos adóösszeírásban nem látni Szajkókat 'színbesenyők' lakta vidéken, e néven egyedül a Komárom megyei Nagyigmándon iratott össze személy.
Az "Egyébként felfigyeltem itt már arra , hogy tücsöknek-bogárnak szláv az eredete" felvetésedhez kapcsolódóan a 4465. hsz-ban találsz egy adatbázist, amire egy hasonló felvetés kapcsán hivatkoztam. Abból szépen látszik az 'optikai csalódás' (azaz nem minden fajta szarka farka tarka-barka, csak a tarka-barka fajta szarka farka tarka-barka”. Az viszont tarka-barka, ha ’sántít’, ha nem ;).
elég sok a nyilvánvalóan nem német eredetű név és akad egypár biztosan magyar is. Úgyhogy ha német területen egyébként nem nagyon bukkan fel Muskatal a név, akkor nem is foghatjuk rá egyértelműen, hogy német eredetű.
Sztem is ez a legvalószínűbb. De azért meg kéne nézned a miniszterelnök Bittó családjának a történetét, ha róla van szó. Ahogy rákerestem, a XVII. századra visszanyúlóan Pozsony vármegyei származású és ahogy nézem, Csehországban van egy Bítov nevű vár. Csak a zseniális cseh hegedűsről, Evá Bítováról jutott szmbe.
Nagyon jó lenne ha visszatérne, ha valaki el tudná érni és visszacsábítani ide annak mindenki örülhetne és mindenkinek hasznára válna! Emlékszem egy általam hozott német nyelvészprof fejtegetését egy német családnévre nem akarta világért se elfogadni (talán 2 éve is már), de ezen kívül mindenben maradéktalanul jó volt! :)
A Duppait nem tudom... Van Doba nevű község Veszprémben, de nem hiszem, hogy ennyit változott volna. Van Duppau település (Doupov) Csehországban, esetleg a Duppauer név magyarosítása lehet?
Elnézést ha megbántotalak.Én értettelek félre.Egyik ismerösömnek mondtam hogy milyen jo eza forum és kérte hogy megtudnátok e mondani hogy milyen eredetüek ezek a nevek:Duppai,Vikár.Mégegyszer köszönöm.Lehet hogy nem létezik a legyesvölgy,de akkor téleg a német köznévből jött.
Ezt én nem mondtam. Sőt, azt írtam, hogy természetesen vannak efféle alakok, mint pl. Gugger-hegy (fele német, fele magyar). De milyen Muskathalról beszéltek? Milyen térképen vagy hol van nyoma ilyen helynévnek? Ha épp arról van szó, a légy latinul musca, tehát ilyen humanista gyökerű név is lehetne német nyelvterületen, hogy Musca-thal. Van ilyen?
"A Bessenyei egy Besenyő nevű faluból való származásra utal, ha ez komoly kérdés volt. Egyebekben nem vagyok kompetens, lévén őseim mindkét ágon úzok."
Itt a példa, én ezt azt hiszem, ennél árnyaltabban fejtettem ki.
Még csak annyit ,hogy annyit bujd a szakirodalmat ,és kutass mint én, -tényekről és tudományos munkákról beszélek-, és utána birálj másokat.
