A nagytermetű raptorok csak gyorsaságukkal tudhattak felülkerekedni a nagytermetű, jól megvédett és védekezésre is felkészült őprédaállataikkal. Ez pedig csak a melegvérüeknek sikerülhet.
Igen, a közekeletű vélekedés szerint falkában az oroszlánokhoz hasonlóan vadászhattak, és úgy le tudtak gyűrni nagyobb prédát is, pl. egy közepesen nagy ornithopodát. A melegvérűséget pedig én egyáltalán nem támadom, csupán azt, hogy a jurától kezdve az összes coelurosauria tollas lett volna.
Lásd a krokodiloknak is csak hirtelen, lesből támadva van esélyük. Csakhogy ők vizből támadnak a viz közelébe merészkedőkre. Elvileg ez elképzelhető a raptorok esetében is, ha pl. erdőből támadnak. De nyilt terepen már nem megy a dolog. A világ leggyorsabbnak tartott ragadozója a gepárd is kb. 2oo m-t képes üldözni prédáját s utána kifullad. Pedig melegvérű!
Ez igaz, de a gepárd 80-90 km/h-s átlagsebességgel üldözi a zsákmányát (ami 90%-ban a szintén rendkívül gyors és ügyes Thomson-gazella), a raptorok ennyire biztos nem voltak gyorsak (bár kit udja?), de nem is volt rá nagyon szükségük, hiszen pl. egy 1 tonnás Tenontosaurus nem hiszem, hogy gyorsabb lett volna egy ma élő lónál.
A kistermetű prédák esetében méginkább problematikus a vadészó életmód állandó testhőmérséklet nélkül. Persze, lehettek éppen dögevők, hiénaszerüen kihasználva a kinálkozó alkalmakat. Ezt sohasem fogjuk biztosra megállapitani.
A dögevőséget én a több tonnás Tyrannosaurusra és társaira értettem, nem a raptorokra. Bár érdekes kérdés, hogy egy 7-8 tonnás Tyrannosaurus melegvérű állat lévén vajon tudta volna-e fedezni energiaszükségletét, ha csupán dögökkel táplálkozik?
A 628-ra válaszolva, azt gondolom, hogy mivel a madarak és az emlősök a hüllők elszármazottjai, az alapvető élettani problémákban nincsenek tényleges különbségek. A megoldási módszerek változnak. A nagytermetű raptorok csak gyorsaságukkal tudhattak felülkerekedni a nagytermetű, jól megvédett és védekezésre is felkészült őprédaállataikkal. Ez pedig csak a melegvérüeknek sikerülhet. Lásd a krokodiloknak is csak hirtelen, lesből támadva van esélyük. Csakhogy ők vizből támadnak a viz közelébe merészkedőkre. Elvileg ez elképzelhető a raptorok esetében is, ha pl. erdőből támadnak. De nyilt terepen már nem megy a dolog. A világ leggyorsabbnak tartott ragadozója a gepárd is kb. 2oo m-t képes üldözni prédáját s utána kifullad. Pedig melegvérű! A kistermetű prédák esetében méginkább problematikus a vadészó életmód állandó testhőmérséklet nélkül. Persze, lehettek éppen dögevők, hiénaszerüen kihasználva a kinálkozó alkalmakat. Ezt sohasem fogjuk biztosra megállapitani.
Azt, hogy meddig tart egy faj s mikor kezdődik egy újabb, azt mindig mi, emberek, döntöttük el! A természetben ennek az égvilágon semmiféle jelentősége nincs.
Hát igen, az baj, hogy túl kevés ideig élünk, és az evolúció nem a szemünk előtt zajlik. :-P Emiatt úgy kezeljük az élővilágot, mint egy fényképsorozatot, és úgy tekintünk az egyes fajokra, mint fényképekre, a valós élet egy-egy kiragadott és kimerevített pillanataira...
Mivel a toll is, a szőrszál is azonos gyökérből ered a szarupikkelyekkel, s az utóbbiak sem maradtak fenn túl sok leleten, nem lehet kategórikusan állást foglalni a kérdésben.
Nem, de pontosan emiatt azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy tollasak voltak. :-P
Az meg nem megy, hogy a fiókáknak vannak tollaik a felnőtteknek meg már nincs. A fiókák azok amelyek eleve csupaszon jönnek a világra (mind a madaraknál, mind az emlősöknél) vagy valamilyen "gyermekkori" kültakaróval boritva. Ami vagy lecserélődik véglegesre vagy nem.
Igen, így van ez a madaraknál és az emlősöknél. De mi van, ha a dinoszauruszoknál (egészen pontosan pl. a tyrannosaurusoknál) ez másképpen volt? Mi van, ha a juvenilis alakoknak még nem volt teljesen tökéletes a hőszabályozása, ezért tolluk nőtt, hogy a kis testméretüknél fogva ne veszítsenek túl sok hőt, aztán később ezek a tollak a növekedésük során kihullottak?
A sokkalta kisebb termetű "raptoroknak" viszont kifejletten is megmaradtak a tollaik, mert talán más szerepük is volt a hőszigeteleséen kívül, pl. a nászidőszakban, vagy talán a ragadozásban segítette őket. Van is egy ilyen fetételezés, hogy a "szárnyaikkal" csaptak le a kisebb prédára. A tyrannosaurusok viszont teljesen más életmódúak voltak, talán 5 tonnán felül mindegyikük dögevő volt, és a mellső lábaikat nem is használták, ezért csökevényesedtek el a felső-krétára.
Persze az is lehet, hogy a méret/táplálkozásmód és a tollazottság között az égegyadta világon semmilyen kapcsolat nincs, ki tudja?
Rengeteg megfogalmazási próbálkozás létezik, de ez olyan mint a gyerek neve, adják neki, de ha nem adják, attól ő még él és lélegzik!-:)))
Az adott fajhoz tartozó egyedek családfáját visszaforgatva mindig találunk közvetlen elődöket!(Ha nem, akkor valaki csal!-:))) ). Egészen az élet megjelenéséig a Földön. De amikor az megjelent, több mint valószinű, hogy nem egyetlen már élő, többé-kevésbé sejtes szerkezetű valami volt, hanem nagyon sok keletkezett és ennek a sokaságnak az utódai a már kihalt és a ma még élő fajokat képező egyedek (nehogymár valaki "egy anya" váddal illessen!). Azt, hogy meddig tart egy faj s mikor kezdődik egy újabb, azt mindig mi, emberek, döntöttük el! A természetben ennek az égvilágon semmiféle jelentősége nincs.
Nem, mert a tegnapelőtt láttam egy könyvtárban, s úgy emlékszem G-vel kezdődött a neve. Az biztos, hogy márciusi szám volt. Mivel a toll is, a szőrszál is azonos gyökérből ered a szarupikkelyekkel, s az utóbbiak sem maradtak fenn túl sok leleten, nem lehet kategórikusan állást foglalni a kérdésben. Az meg nem megy, hogy a fiókáknak vannak tollaik a felnőtteknek meg már nincs. A fiókák azok amelyek eleve csupaszon jönnek a világra (mind a madaraknál, mind az emlősöknél) vagy valamilyen "gyermekkori" kültakaróval boritva. Ami vagy lecserélődik véglegesre vagy nem. De amiről Te irsz, olyanról nem tudok, de gondolom mások sem. Ez is egy olyan kérdés amit teljes mértékben sohasem fog tudni megválaszolni senki!
Ez abszolúte igaz. A bizonyíték hiánya nem egyenlő a hiány bizonyítékával, ahogyan azt mondani szokták. Én csupán arra próbáltam célozni, hogy ebből a családból elég sok, igen jó állapotban lévő lelet létezik, és tudtommal egyiknél sem találtak semmi ilyesmit... Pl. Albertosaurus bőrlenyomat is ismert, és nyoma sincs rajta tollaknak. Lehet, hogy a felső-kréta kori tyrannosaurusoknál már csak a fiókáknak voltak tollaik, a felnőtteknek viszont már nem.
Na, amúgy eszembe jutott annak a kínai dögnek a neve, Dilong paradoxus. Ez lenne ő:
Igen, a legutóbbi Nature-ban (ha jól emlékszem!) láttam egy új kinai furcsaságot, kiejthetetlen névvel.
A családszint viszont túl alacsony ahhoz, hogy egy ilyen jelentős problémában ennyire eltérjen a rend/osztály többi tagjaitól. Mellesleg, a rendszertan igencsak mesterséges valami. Még a faj fogalma is!
Igen, de mint ez az új faj is bizonyítja, koránt sem biztos, hogy az össze rokonfajnak tollai lettek volna. Persze azt sem hiszem, hogy a Juravenator nem melegvérű lett volna.
Igen, de ha jól emlékszem mindössze csak egyetlen fajnál találtak tollakat ebből a családból. Nem ugrik be a neve, ezeknek a kínai fajoknak olyan idióta megjegyezhetetlen neveket szoktak adni... :-D
No, no, éppen hogy vannak tollas Tyrannosaurosok! De ma ez már nem szenzáció, nyilvánvaló, hogy nem lehet olyan életmódot folytatni melegvérüség nélkül, mint amilyenre a testalkatuk, táplálkozásmódjuk utal. Ehhez toll vagy szőrtakaró szükségeltetik. S ilyent már jópár therondontánál találtak.
A Coelurosauria azért egy elég népes csoport, jó pár család tartozik ide és korántsem alapvető és közös tulajdonságuk a tollazat. Példának okáért a tyrannosaurusoknak sem voltak tollaik.
Ez a vedlés dolog érdekes kérdés, de nem hinném, hogy ilyenkor az összes tolluk egyszerre kihullott és csupaszon szaladgáltak. :-D Hiszen a hőszigetelés volt a tollak elsődleges szerepe.
Ezeket a kisméretű, gracilis, fürge alakokat hagyományosan a Coelurosauriákhoz sorolták. Ránézésre ez ebben az esetben is elfogadható. A pontos hovatartozásról y nem tudok véleményt mondani, no meg én ősmadaras vagyok és azt vallom: minden madár tollas állat, de nem minden tollas állat madár!
Hogy volt e tolla az kérdéses és bizonyithatatlan. Mivel az Archaeopteryxnek volt és csonttanilag nem sokban különböznek, nyugodtan akár lehetett is. Hiszen van tollnélküli A. példány is (a hollandiai Haarlemi múzeumbeli), amelyet már 1855-ben gyüjtöttek be (6 évvel a Londonba került példány előtt!), de pont a tollazat hiánya miatt nem tartották ősmadárnak és csak 1970-ben ismerte fel A. voltát J. Ostrom! Mivel ezek a leletek tengeri mésziszapban fosszilizálódtak, így a tollazat megmaradása a végleges helyre való kerülésig meglehetősen bizonytalan. Lehetséges a vedlés feltevése, de nem bizonyitható. Mivel az egész állat fennmaradt, igy a tollazatából is kellene látszani valaminek, de vagy az egész elpusztult vagy nem is volt.
Igazabol arra lennek kivancsi, hogy szerinted: a.) a Coelurosaurian beluli fajrol van szo es azert nincs tolla mert aa.) pont szezonalisan levetette; ab.) olyan borfeluletek maradtak meg ahol nem novesztett tollat; ac.) masodlagosan elvesztette; ad.) a toll megsem a Coelurosauria bazalis jellegzetessege;
vagy
b.) a Nature News and Views szerzojenek van igaza, es lehet, hogy a Coelurosauriakkal rokon, de nem feltetlenul a csoportba tartozo fajrol van szo?
Ui. Ahhoz képest, hogy mióta ismert, a gugi már közel 40.000 találatot jelez! Mit tudnák én ehhez hozzátenni? Esetleg, ha közelebbről megvizsgálhatnám, de akkor sem valószinű, hogy új dolgot találnék rajta.
Nem tudom, mit mondhatnák többet, mint amennyit tisztelt kollegáim leirtak? Felső jurából származó, Maniraptoriform, Compsognatushoz hasonló, kistermetű, tollazat nélküli theropoda.
Ez első pillantásra jól látszik, mindenféle kladisztikai büvészkedés nélkül is!-:)) Mindenesetre, élvezet egy ilyen teljes csontvázat leirni, nekem sajnos csak csonttöredékek jutottak (no nem ebből!)! De azokat meghatározni, az bezzeg férfimunka volt!-:)))
Háát igen, halakkal, kétéltüekkel és madarakkal kevesen próbálkoznak világszerte. Ennek objektiv és szubjektiv okai egyaránt vannak. A más szakterületű intézményvezetők nem igyekeznek státuszt létrehozni számukra, ha nincs mester honnan a tanitvány?, sokféle csonttal rendelkező nagyszámú fajjal nehezebb boldogúlni, mint kevés határozható vázrésszel és aránylag kevés fajjal. A gerinctelenkkel foglalkozók rendszerint csak a külső vázzal kell bajlódjanak, szemben pl. a madarak több mint húszféle vázrészével. Igy aztán Mo-on a kezdetektől (múlt század eleje) összesen 5-en művelték/ik. S köztük is csak ketten (Lambrecht Kálmán s jómagam, kizárólagosan). De mi szolgáltuk/juk ki a környező országokat is jórészben. Jugoszláviában, Macedóniában, Görögországban, Törökországban, Szlovéniában és Szlovákiában, Romániában, Moldáviában, egyetlen szakember sem dolgozik. Bulgáriában, Horváthországban, Ausztriában, Csehországban egy-egy, Lengyelországban 3, Ukrajnában jelenleg ? Itthon ketten aktiválunk. Nyugatabbra valamivel jobb a helyzet, de nem nagyságrendüen: Franciaország, Németország 5-6 emberrel, de pl. Olaszország, vagy északabbra már csak 1-3, vagy éppen senki. Jól áll az USA, Oroszország és Kina. Összesen párszázan mindenhonnan a Földről. Ez van. Csak dinoszauruszokkal ennek a többszörösse foglalkozik, annak ellenére hogy azok csak a mezozoikumban éltek, mig a madarak a jurától mostanáig.
Persze, de szemlélet kérdése a dolog. Attól függ, hogy honnan közelited meg a célt! Egy köznapi példával: egy szakácsból lett cukrász másképpen áll a konyhamüvészethez, mint egy cukrászból lett szakács. Akár sütit, akár sűltöt kell készitenie!-:))) Nos, a cikkiróhoz hasonlóan, a madarak dinoszaurusz eredetét hangoztatók túlnyomó többsége (kivételként talán csak L. Chiappe-t emlithetném) elsősorban dinó szakértő s soha vagy csak kivételesen foglalkozott madárhatározással, paleornitológiával. A paleornitológusok meg dinókkal. Az utóbbiak számtalanszor leszögezték/tük, hogy miért nem fogadható el számu(nkra a dinoszauruszokból való leszármaztatás és az állitásokat bizonyitottá(u)k is. Mivel jóval több a dinó szakértő mint a paleornitológus, igy aztán - s mivel ezeket a bizonyitásokat vagy nem fogadják el, vagy egyáltalán nem is ismerik - újból és újból előjönnek a sokadszorra is cáfolt elképzelésekkel. Mivel a "dino-iparnak/üzletnek" ez az elmélet a kedvező, igy meglehetősen egyenlőtlen a küzdelem. Igy pl. tekintve, hogy az utóbbi évtizedben Kinában tömegesen előforduló tollas jószágok (javarészt dinoszauruszok) komoly presztizst és nemkevésbé jövedelmet (közvetlen eladás, turizmus, stb) jelent a kinai szakemberek számára, valamennyien a dinoszaurusz eredetet támogatják/vallják! Kb. 15-2o éve kinai paleornitológia jószerint nem létezett, illetve csak külföldiek müvelték! Hasonlóképpen az argentinai, kanadai szakik is csak az utóbbi évtizedekben tüntek fel. De pl. a hazai vagy romániai hasonló elveket hangoztatók közül sem ismerek egyet sem, aki életében legalább egy madarat is határozott volna, vagy komolyabban foglalkozott volna madárcsonttannal, madárélettannal, madár paleoökológiával! Mig mi nem osztjuk az észt a dinósoknak, nem vittatjuk megállapitásaikat, elképzeléseiket a dinoszauruszokról, elismerve, hogy nem a mi szakterületünk s feltételezve, hogy ők mégiscsak jobban kell értsenek hozzá, forditva már nem áll a helyzet! Sajnos!
Mennyire elfogadott, hogy ezek lennének a perdöntő jegyek? Ezen a helyen pl. (magamfajtáknak való áttekintés, Are Birds Really Dinosaurs?) elég egyértelműen nyilatkoznak a kérdésben ("In fact, the evidence is overwhelmingly in favor of birds being the descendants of a maniraptoran dinosaur, probably something similar (but not identical) to a small dromaeosaur. [...] Some researchcers have raised issues that may seem to make the theropod origin of birds difficult to support, but these difficulties are more illusory than substantial"), és más olvasmányaimból is azt veszem ki, hogy amit itt mondasz, az nem a "mainstream".
N.b. sem paleontológus, sem biológus nem vagyok, tehát a pro és contra érveket ÉN biztosan nem tudom mérlegelni, inkább az érdekelne, hogy te magad miképpen látod a helyzetet ebben a kérdésben a szakmádban. (Pl. iskolák versenye-e ez, és ha igen, akkor más kérdésekben is megmutatkozik-e.)
Én nagyon szeretem a dínókat és sokat olvasok, foglalkozok, diorama történeteket csinálok velük!!
Ezek az én eddigi Jp-s és egyéb dínóim!!
Milyenek? Gondoltam leírom, megmutatom, hátha van valakinek csere vagy eladó dínója, mert ezeket gyűjtöm!!
Fotókon: ( Idáig a Jurassic Park 1, 2, 3,- ba írtam, de látom, hogy van egy másik is!!! ) Wow Megint dínók!!! ( Meg az angol Jp-s oldalon tartom a kapcsolatokat, és csináljuk a diorama történeteket. )
Madarak, a dínók nélkül.....