Egyébként ha már hajózás a téma, számomra meglepő, hogy a tat 'hajó hátsó része' szavunk uráli eredetű, legalábbis ha jól emlékszem. Mármint az az érdekes, hogy egy ilyen marginális használatú, félreeső szó így megmaradt.
Ez valóban egy nemzetközi szó. Hozzánk feltehetőleg az olaszból (talán szerb-horvát közvetítéssel) került 1242-es első lejegyzéssel.
De az idegen eredetnél húzni kéne egy dátumot, hogy mely kor előtt már nem tekintjük idegennek. Ilyen alapon a tej szavunk is idegen, de ad absurdum a FU mell szavunk is.
A kajak (1799) és kenu (1816) inkább a kivétel csoportba tartozik. Nemzetközi szavak, feltehetőleg spanyol közvetítéssel. Mi a német írásképpel vettük át.
Igen, a kajak és rokonai egy igen korai vándorszó lenyomatai.
Én a törökkel való egybevetést valószínűbbnek tartom, mint a nyírfakérgeset,
de "korai török jövevényszóról" ebben az esetben nem beszélnék, inkább a török nyelvekben és itt közös előzményről.
Akárcsak régen az (ugor) ló (*loG) szavunkat korábban korai török jövevénynek mondták (tör. ulaG), de kronológiai, valamint török hangtani okokból nem lehet a törökből való átvétel, inkább egy másik, korábbi sztyeppei kultúrnyelvből jöhet mindkettőbe. Erről tanúskodik a törökbeli u-protézis. (Az ótörökben fonotaktikailag tiltott volt a szókezdő liquida, az l- és r- kezdetű szavakat epentálták még elég későn is, pl: rus' > tr. urus > m. orosz).
Valószínűleg azt a fél tucat szót is, amelyet "ugorkori török átvételként" kezelnek inkább így kell értelmezni (nyereg, nyak, hattyú, hód, stb.) (mármint átvétel mind a magyarban, mind a törökben egy harmadik nyelvből).
A hajó szavunk eredetére a Szókincsháló Szótár ezt írja:
"hajó‘nagyobb vízi jármű’, ‘templom középső hosszanti tere’. Származékai: hajós, hajózik, hajózó, hajózás, hajókázik.
Vitatott eredetű szó. Lehet ótörök jövevény: csagatáj kajuk, oszmán kayik, jakut hajik (‘hajó, csónak’), a szóeleji k đ h változás azt jelzi, hogy a szó igen korai jövevény, azt a hangváltozási utat járta be, amely inkább finnugor, illetve ugor eredetű szavainkra jellemző. Lehet az is, hogy a ~ ősi örökség az uráli korból: vogul kal, finn koivu, szamojéd kho (‘nyírfa’). A szóeleji k đ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. E magyarázat szerint a magyar ~ előzménye ‘(nyír)fából, fakéregből készült edény’, majd ‘fatörzsből vájt kezdetleges sajka’ jelentésű volt."
Namost az ótörök kajuk, kajik alakok meglepően hasonlítanak az eszkimó eredetű kajakra.
Lehet-e köztük valamiféle kapcsolat?
Lehetséges-e, hogy egy olyan ősi eurázsiai etimonról van szó, amely párhuzamosan fejlődött különféle nyelvcsaládokban, mint pl. a török, a finnugor és az eszkimó?
>A lüke, amit ismeretlennek írnak, akkor nem a lök származéka, mint a lökött?
---
lüke 1531: "apro emberek kyketh az magyarok hynak lywky embereknek" (TelK. 274.)
Azaz ezen szó első megjelenéseiben 'törpe' jelentéssel bírt és idővel a testi fogyatékosság miatt tevődött rá a szellemi fogyatékosság értelmezése is. Sokáig következetesen /i/ végződése volt, az /e/ változat későbbi fejlemény, mikor már a jelentésváltozás is megtörtént a hülye, süle, gyügye amalógiájára.
Már nem emlékszem, melyik szónál, de egyszer azt olvastam a Szókincshálón, hogy a befejezett mn. igenév is lehet -a/-e végű. A lüke, amit ismeretlennek írnak, akkor nem a lök származéka, mint a lökött?
Ismertek a régiségből más -a végű foly. mn.-i igenevet?
---
hulla, csusza, hinta
Mind szófajváltáson átesett szavunk.
Nem valószínűbb a régi múlt? (szóla, stb.), hiszen az idézted magyarázat is így szólt:
"fuss v. futott berken, nádakon, ereken át."
---
Nem feltétlen. Ehhez ismerni kellene a képző hangalakjának eredetét is. Lehet, hogy hasonló a tó, só, ... szóvégi /ó/-hoz és akkor a rögzült alak egy olyan nyelvváltozatból való, ahol a szóvégi /v/ félhang úgy kopott le, hogy nem hosszította meg a diftongus első hangját. Továbbá az írásos megjelenésekben szerepel az illó forma is. A nyelvtani megjelölés a TESz-ből való.
Az alapforma szerintem csak az illa berek és később egészült ki. S nem ismert az a hangulat, amiben ezt kialakították. Az alábbiakban próbálok egy lehetséges magyarázatot vázolni:
A szó megjelenési ideje a török kor és egy-egy portyázás vége lehetett épp a rejtekhelyet adó berek, ahova el lehetett illanni az üldöző török elől. Így a vizes élővilágú búvóhelyen rajtamaradhatott az illanó berek megnevezés és innentől a menekülő portyázók úm. félszavakból is megértve egymást, csak jelezték, hogy most a menekülés célpontja az illó berek. Ez később áttevődhetett magára a menekülésre is, s –mikor már nem is voltak- nem csak a török előlire.
Én is azt hittem. Amikor aztán kiderült, azt reméltem, hogy egyszer majd az illa jelentését is megmagyarázza valaki, de ez azóta se történt meg.
---
------
Illa berek
vagy teljesebben illa berek, nádak, erek (v. nád a kert), tréfás szólás az elillanás, kereket-oldás kifejezésére. Igy magyarázzák: fuss v. futott berken, nádakon, ereken át. (V. ö. Ilosvainál: Bujdosik az éren, bujdosik a nádon.) Már a XVII. sz.-ban előkerül Matkónál: Illa berek onnan. Gvadányi igy irja: Illy a berek, mentek, mint megy a fergeteg. Otrokocsi igy magyarázza: Illa berek, hoc est refugium ei est dumus. Az illa mint főnév ebben a régi szólásban is megvan: Illára vevé a dolgot (Heltai, Geleji, Katona stb.).
illa 1558 - a régi/régies illik 'eltűnik, elszalad' igének folyamatos melléknévi igeneve. (Azaz a mondóka mai kifejezéssel angolos távozás a kertek alatt.) Rokon az illan szavunkkal és végső soron az iramlik ir- tövéből ered.
Hát, ismerem, de bevallom: nem nagyon használom...
Ha használnám is, ezt rögzült formának tartanám, mintegy "ismeretlen" berekkel, akárcsak az illa is ismeretlen, akár a "nádak, erek" is ismeretlen első hallásra, amint az alábbi két hozzászólás is igazolja.
Az "illa-berek, nádak erek" nem sokban különbözik funkcióban az "abraka-dabrá"-tól.
Hogy a bereket nemigen használom annak leginkább három oka van: (a) őseim és környezetem közül senki sem használta, (b) környezetemben nemigen volt ilyen egység, nem volt/nem lenne mire használni, és végül (c), de ezt mások leírásából is érzem: jelentése nem teljesen világos (azon kívül, hogy valami "vizes").
