Tudnátok tippeket adni, hogy találjam meg, hogy őseim pontosan melyik jelenlegi ház helyén éltek a faluban? Az 1900-as évek elejéről van szó, 160-170 ház volt akkor. Egyik ősöm a 25.számúban lakott az anyakönyvek szerint. Az ő házuk helyét könnyen megtaláltam, mert a lelkészlak a 24.számú volt.
Másik két őseim által lakott ház a 121. és a 134.számú.
A helyi önkormányzatnál érdeklődtem, van-e a régi házszámozásokról valami nyilvántartás, de sajnos ezek mára eltűntek vagy elpusztultak.
Szerintem semennyire nem voltak ragadványnevek akkor már. Ami külön érdekesség még ezzel kapcsolatban - de nem ehhez a név kérdéshez kapcsolódik - , hogy a férj 76 évesen vette el a feleségét, akivel már 40 éve együtt voltak és a gyerekeik java részét még a katolikus anyakönyvekben teljesen törvényesen anyakönyveztették, így a gyerekük, aki az ükanyám volt teljesen törvényesként volt nyilvántartva.
Csak annyit tudok hozzátenni, hogy a Woźniak létező lengyel vezetéknév. A lengyel felmenőkkel is rendelkező Steve Wozniak is példa rá (Steve Jobsszal együtt alapították az Apple-t annak idején).
A nevek,családnevek című fórumon még régebben megkérdeztem a Vosnyák családnév eredetét.
Ott azt,mondták,hogy a dél-szláv eredet valószínűbb,mint a nyugati-szláv.
Azóta kiderült,hogy szépapám,akinek a vezetékneve Vosnyák,Lengyelországból költözött Magyarországra.
Nekem azonban furcsa,hogy a másik fórumon azt állítják,hogy a Vosnyák dél-szláv eredetű,mert én nem hinném,hogy dél-szlávok telepedtek le Lengyelország déli részén.
Én a Vosnyák családnév esetén reálisabbnak tartom a nyugati-szláv eredetet. De csak amiatt,mert mint írtam,a szépapám Lengyelországból jött ide.
Szerintetek rossz az gondolatmenetem a család eredetével kapcsolatban?
UI: Egyébként ez a lengyel (??) származású ősöm írástudatlan volt és csak keveset tudott magyarul.
Elképzelhető,hogy az anyakönyvvezető rosszul írta be a családnevet? Az említett ősömnek született 6 gyereke itt Magyarországon,de mindegyik anyakönyvi bejegyzésnél az van írva az apa születési helyéhez,hogy állítólag innen és innen származik. Például egyik anyakönyvben Gorlice van megadva,máshol JasŁo,megint másik anyakönyvben Pogorzyna. De miért?
Ha át akarod látni- az esetleg családodat is érintő - népmozgásokat a környéken - a települési változásokat, akkor valamelyest meg kellene ismerned a Mindszent -Algyői Pallavicini Hitbizományi Uradalom történetét, alakulását.
A Pallavicini uradalom adminisztratív központja a nagy árvízig Algyőn volt, utána pedig Sándorfalván.
Nyilván helyi irányítási szervei voltak Mindszenten és Sövényházán is, miután ez utóbbi ismét faluvá alakult. Az kétségtelen tény, hogy a sövényházi uradalmi rész, - gazdaság- a legnagyobb kiterjedésű volt, - ötször akkora - mint az összes többi. Éppen ezért igen sok uradalmi majorság volt a területén -amelyek népességét, és csak ezeket, - egy időben legalább is, Sövényházán anyakönyvezhették.
És a népesség egy része mozgásban volt, és persze a későbbi falu-csírák is fejlődtek, majd idővel
önállóvá is vált egy részük.
Megnéztem a mormonok nyilvántartásában, és valóban a sándorfalvi rkat. anyakönyvek között van algyői film is, ez jól rémlett nekem. De az is igaz, hogy a te őseid gyerekei nem ezen a számú filmen vannak. Így egyenlőre nem biztos még, hogy hol is laktak, Sándorfalván vagy Algyőn.
( A 8 gyerekükből a névismétlések mutatják, hogy 3 korán meghalt. )
A levéltári nyilvántartásban van Szeged-Algyő, ahol az A5039-es filmen 535 tétel van. 1852 -1895 születési, 1889-95 -házassági és 1890-95 halálozási adatokkal.
Sajnos azt nem találtam meg, hogy hol olvastam korábban, hogy az árvíz után az algyői anyakönyvek átkerültek Sándorfalvára. De továbbra is úgy gondolom, hogy ez így lehetett, és ezért van egy
1879-ben keletkezett falunak 1751-től induló anyakönyve. Ez lehetett az algyői, - eredeti.
Talán ezt erősíti az a történelmi tény is, hogy mivel 1751-ben Algyő alap református lakosságát az uradalmi intéző vallási okok miatt elüldöte, - akik a zömmel református Hódmezővásárhelyre menekülnek el, - a helyettük érkező új, katolikus Algyőiek anyakönyve indulhatott 1751-el.
Biztos kideríthető a valóság, de én már nem akartam több időt rászánni.
A helyzet pontosan az, hogy a Pallavicini-uradalom központja Sövényházán volt. Az uradalomnak elég nagy kiterjedésűek voltak a birtokai. Még a Tisza-Maros szög egy része is oda tartozott. Aki pedig az uradalomhoz tartozó területen született, kötött házasságot vagy halt meg azt sokszor a sövényházi anyakönyvbe írták be, még akkor is ha történetesen Algyőn lakott.
Köszönöm a segítséget, megpróbálom, s majd jelentkezem az eredménnyel. Biztos, hogy nem Kanadában szálltak partra. St . Louisban éltek évekig, s az I. Világháború előtt a nagymama hazajött . Sokat mesélt, de sajnos nem kérdeztem tőle eleget, most látom.
1. Nagyapám öccse. 2. Nagyapám második fia - vissza USA. 3. Csömödéri - valszeg - Tompos. 4. Béla fia. - Gépkezelő a hajón. 5. Mint 2. sor. 6. Csömödéri - valszeg - Tompos. 7. Nagyapám első - fiatalon elhunyt - felesége. 8. Nagyapa első fia - vissza USA. 9. Nagyapa kiutazása. 10. Mint a 4. sor.
Mit jelent a polgári anyakönyvben a névnél az ig. rövidítés?
Példa: B. József törvénytelen gyerek volt B. Katalintól; B. József idős korában kötött házasságot, ahol neve B. ig. T. Józsefnek van írva és szüleinél egyedül anyja van megjelölve B. ig. T. Katalin néven. A halottiban ismét csak B. Józsefet találunk.
Az info egyébként régen könnyen áttekinthetően elérhető volt az mnl.gov.hu oldalon - most az új dizájn miatt egyrészt el van dugva (mnl.gov.hu/ol) másrészt nem olyan fain, mint korábban...
Igen igen nagyon segített! Ő a gátőr ősöm akinek egyik fia Károly a dédapám aki 1881-ben született és 1918-ban halt meg a fronton. Le fogom checkolni a sándorfalvi adatokat akkor.
Érdekes, hogy édesapám szerint volt 10 család akik visszatértek Algyőre a pusztulás után. Róluk nem emlékszik meg sehol a falu, holott ők azok akik nélkül lehet nem lenne jelenleg Algyő. Érdekes téma lenne ezt jobban kinyomozni. A falu eleinte a halászatból élt meg, később jött a kendergyár és azután 70-es években az olaj-földgáz. Nagyszüleim a kendergyárban dolgoztak, édesapám az olajcégnél.
Megértettem végre a házassági anyakönyv adathiányát. Elfelejtkeztem róla, hogy 1907-től indultak az új formátumú anyakönyvek, amelyekben már nem szerepelt a születési hely, mint a korábbiakban.
Van öt gátőr nevem Mindszent-Sövényháza térségéből, de sajnos Borbély Károly nincs közte.
Az 1879-es nagy tiszai árvíz lerombolta Algyőt, és a lakosai a környező településekre húzódtak, közte Sövényházára is, amelynek a mai neve Ópusztaszer. Egy részük az akkor, - az árvíz okán- alapított Sándorfalván kezdett új életet. A többségüknek ide kellett volna települnie az aláírt szerződés szerint,
de sokan ragaszkodtak Algyőhöz, és ott kezdtek újra építeni. Távolabbi településekre is szóródtak szét, mint Mindszent stb. Algyő a felépült Sándorfalva kültelki részévé vált, s csak pár év után lett majd ismét önálló falu.
Ha jól rémlik, az átköltözők vitték magukkal Algyőről Sándorfalvára az anyakönyveket is, és az 1879-es telepítésű falunak így lehetnek jóval korábbi adatai is.
Jelentősen változott a térség képe az árvíz utáni rendezéssel, ahogy te is írtad korábban.
A Sándorfalvát elsőként telepítők közel 700 fős névjegyzékében nem találtam Borbély családot.
Persze ettől még később lakhattak akár itt is, de ugyanúgy máshol is, bár a később érkezőknek
már jelképes összeget kellett fizetni a kimért telkekért, míg a korábbiak ingyen kapták ezt a tulajdonos, Pallavicini Sándor őrgróf birtokából.
A FS. sándorfalvi rk. anyakönyve szerint élt itt Borbély Károly-Sági Teréz, mert 1884-93 között
öt gyerekük születik. Ez akár Algyőt is jelenthet, ha jól sejtem, de Sándorfalvát is.
Ennek azért utána kellene olvasni, mert nekem csak régről rémlik, s talán nem így van.
Ha a szülők neve egyezik, akkor talán kicsit segítettem, ha nem, - akkor zsákutca.
Érdekes egybeesés, de az 1907-es házasságkötéskor éppen Sövényházán lakott, valószínű az 1879-es árvíz után Sövényháza volt egy környékbeli központi hely ahová áttelepülhettek sokan. Ma már ez a terület nem létezik a helyén tó van. Az ő édesapja volt gátőr foglalkozását tekintve. Kicsit továbbgondoltam a dolgokat, mert párhuzamosan nyomozok a dédapám halálának helyszíne és ideje után. Plusz az ükapám származása is már érdekel. Korábban azt gondoltam a kettő egy személy volt. Azaz Borbély Károly egyben gátőr volt és ő esett el a háborúban is. Most kiderült, hogy a fiatal Károly elesett a háborúban az édesapja Károly pedig gátőr volt. Írtam az területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak, hátha van régi iratuk azokról az időkről és megmondanák hol szolgált pontosan és milyen időszakban. A terület is átalakult, hiszen akkor volt egy átfogó Tisza-szabályozás is. A korabeli katonai térképeken is látható, hogy jelentős átalakulások történtek a mai állapotokhoz viszonyítva.
Közben elolvastam még egyszer amit írtál, és talán inkább arra utaltál, hogy a testvére házassági tanúja volt a dédapád? Akkor úgy egyeznek a leírtad adatok.
Az én párom egyik ősapja is volt gátőr, közel a tiédhez, és időben is nagyjából akkor. (Mindszent és a túloldalon a Pecsovai gátőrház- Sövényháza.) Mivel nem egy helyen szolgált, a gyerekei anyakönyvi bejegyzései sem egy helyen keletkeztek, mikor hová tartoztak éppen, melyik hivatalhoz. Ezért némelyiket nem volt egyszerű megtalálni, míg nem tudtam, hogy több felé is megfordultak.
Ha jól értelmeztelek, akkor ősöd a háború utolsó napjaiban halt meg, de biztos, hogy harcban?
A sírfelirat szerint az arazzai temetőben nyugszik. Ez még leginkább Arezzo város nevéhez hasonlít, ami igaz messze a fronttól, Toszkánában van. De nem lehetett itt egy hátországi hadifogoly tábor, vagy egy tábori kórház? Persze ez csak egy tipp, de talán érdemes lenne rákeresni.
Persze simán lehet valamilyen más település (elírt vagy régi) neve a keresett, ami közel esett a fronthoz.
A házassági anyakönyvben nem szerepelt a születési helye a dédapádnak, csak az ideje?
Az algyői halotti anyakönyvben kellene keresgetned az utólagos beírását a halálának, - ahogy már
írták is. Az talán sok mindenre választ adna. Az én- kevés- tapasztalatom szerint a 20-as évek elején
jellemzően ezek bekerültek az anyakönyvekbe. Bár láttam már későbbit is.
