Ha szőlőnél használod akkor nem annyi lesz a szüreti cukor fokod mint a mérésnél.,mert van az az oldala a szőlőnek amit süt a nap meg van amit nem ,és ennek csak a facsarás préselés utáni a valós cukor fok ,én ugy szoktam,hogy leszeded a napos részről,és az árnyékos részről is 1 kg szőlőt kifacsarod összeöntöd és az a valós cukor fok.
A legtöbb lisztharmat elleni szer és a peronosz elleni szer keverhető,de van kombinált is mint például a shawith ,ami peronos ,lisztharmat ,és szürkerothadáselleni szer de most én még ezt is tuningolom egykicsit.lisztharmat elleni felszivódóval valamint folicur solo, és szürkerothadi elleni topsin metillel. ez az én variációm.
Peronoszpóra: a levél színén "olajfoltok" a levél fonákján sziksóhoz hasonló fehér penészgyep jelenik meg ott ahol a levél színén olajfoltszerű helyek vannak. Bogyókon fehér penészgyep jelenik meg később a bogyók lilásbarnává válnak. Bógyókat ha fölvágjuk belül szürkésbarna lesz. A bogyók nem repednek föl.
Lisztharmat: a levél színén és a bogyókon szürkésfehér bevonat jelenik meg. Letörölve gombaszagú. Bogyók kirepedeznek a bogyó húsa zöld marad.
Teszek fől két képet amit ma fényképeztem két fiatal hajtáson ami szerintem peronoszpóra.
Lisztharmatos képet nem tudok föltenni mert azzal idén nem találkoztam.
Ha nem érzed a gomba illatot akkor maradjunk a peronoszpóránál. A levelek színén látszódó világoszöldebb foltok is arra utalnak de ha jössz pénteken déletőt hozzál be egy két levelet.
A leveleket az ujjaimmal morzsolva se penészre se gombára hasonlító illata nincs sőt semmilyen sincs. Megőrülök ezzel a problémával, lehet leiszom magam bánatomban az segít???
Hát, én is elbizonytalanodtam a képek láttán... no meg a topiktárs által leírt fertőzött fajták (főleg a zalagy, és a pölöskei) a peronoszra "elvileg" ellenállóak és a lisztharmatra fogékonyabbak; bár az idén még a rezisztensek sincsenek biztonságban, nálam a lisztharmat toleráns Eszteren is van betegség.
No, lényeg ezek nem tipikus tünetek, bár olajfolt van, ami nem virágzott ki, meg fura ez a mozaikos fehér fonák az első képen.... én megkérdezném a növényvédős topikban melyik fene ez; lehet a rezisztensek nem a klasszikus tünetet mutatják.... PEronosz ekkora felületű (nem foltszerű) kivirágzását én nem láttam még, de lisztharmatnak meg túl "vastag" a bevonat, bár eléggé makro méretű a fotó, az kicsit torzíthat. (ha határozott penészes szaga van, olyan, mint amit egy régi vizes pincében lehet érezni akkor tuti lisztharmat)
Az biztos, hogy egy réz/kén nem árthat neki, én már nem mennék felszívódóval, bár ez a mostani mindennapos esők idején azért hatásosabbnak tűnik.
Érdekes, nálam a Pölöskei és a Palatina teljesen tiszta, nem fertőződött meg. Hibátlan még a Teréz és a Conegliano. A Néró virágzásban teljesen tönkre ment, ami néhány fürt maradt, azt már lehet eszegetni. Sorolhatnám még a fajtáimat, nagyon nem egyforma a helyzet. Borszőlőimen /Kékfrankos és Olaszrizling/ a fertőzött bogyók elég szépen gyógyulnak. A zsendülő bogyókat remélhetőleg már nem tudja bántani a lisztharmat.
A curzate az felszivódót is tartalmaz. holnap teszek fel képet. De egy kordon van benne 2 zalagyöngye, 2 pölöskei muskotály, 1 2 éves palatina és 1 3 éves suvenir.
A veszélyesen fertőzött a középen levő pölöskei volt de a többin is már látni ilyen leveleket. Thiovitom van meg felszívódót is nézek majd hozzá de a sisthane dupló is felszívódó lisztharmatra. lásd az előző hozzászólásomban felsoroltakat.
Ha a 2. rezes se segített, már egy felszívódót be iktattam volna. A tőkékről van képed? Milyen művelés? milyen sűrűn van? A szellős levegős tőke is sok permetezést spórolhat meg!
Le tudnád írni esetleg, hogy melyik szerrel kb. mikor permeteztél? (nem naptár-szinten érdekel, hanem hogy mit mivel raktál egybe, illetve hány permetezés kellett, milyen sűrűséggel)
Köszi szépen!
(Jórészt nálam is sikerült megvédeni a termést, de én rézen, kénen meg lombtrágyán kívül virágzás előtt használtam Quadrist is. Talán jövőre megpróbálom felszívódók nélkül - idén még nem mertem belevágni...)
Néro fajtával idén van tapasztalatotok, permetezés nélkül is bírja idén lisztharmatmentesen? Jelentem a jobb dűlőkben továbbra is egészségesek a szőlők felszívódók nélkül, a kén, kis réz mellett Vitisan, PrevB2 és Biomit Plussz permeztezéssel. De a rosszabb fekvésű dűlőkben sincs totál katasztrófa, mondjuk 1 dűlőben dúl a harc...
Ha nem túl privát a kérésem, tennél fel a bogyózó részéről pár képet? Mármint arról a részről ahol a bogyó elválasztása történik a csumáról. Én tervezek építeni egy sajátot (A vas anyag majdnem teljesen adott, a motor is adott). A bogyózó részét nem tudom elképzelni, hogyan dobja ki a csumát. A szőlőszem oké hogy lehullik a perforált részen, de a csuma hogy kerül külön?
Szia, ez függ a préstől is. Ha kézi présed van, akkor darálós bogyózó kell, ha gépi erővel nyomat, akkor a "sima" bogyózó is bőven elég.
Nekem a zöld, OBI-ban is kapható legegyszerűbb van (motoros), tökéletesen csumáz, de nem roppantja meg a szemet. Vasslin préssel tökéletes, kézi kosaras préshez nem ajánlom, akkor bogyózó-zúzó gép kell.
Száraz csapadék mentes időben tapasztalatom szerint sokat jelent a lombtrágya. Mikor a talajban nincs kellő csapadék nincs mi kioldja a tápanyagot ilyenkor jó a lombtrágya. A tavaszi Nevikénes lemosást majd 4-6 leveles állapotban főleg az atkák elleni Thiovitos permetezés nálam is jót tett mert csak 1-2 tőkén találtam lisztharmatot.
Az h a lombtrágya hiánya okozza így nem igaz. Legyengülhet a tőke, ha folyamatosan túl van terhelve, de ehhez sok dolognak kell együtt teljesülni. Pl nagy sebfelületek, túlterhelés, több fajta gomba együttes támadása a tőkére, aszály, de a termőterülettől is függ, egy gyenge termőhelyen ami túlterhelés, azt lehet egy tápanyaggazdag talajon meg se kottyan.
Ha kap pár évente egy erős mélyre forgatott trágyázást, akkor lombtrágya nélkül is meg lehet lenni. Csak hát a lombtrágya kényelmesebb! A réz-kén a megelőzésben játszik szerepet, mivel gyéríti a gombákat, így csökkentve az esélyét a korai tőkeelhalásnak.
De pl ott a lemosó permetezés szükségessége. Tavasszal mindenki mondta, h felesleges, hülyeség, stb.... Most meg mindenki alig bír a lisztharmattal. Én lemosóztam, de nem bántam meg.
Akkor ismételten megpróbálok segíteni. Én amit magamtól "kibogoztam" e témában, tőkeelhalás néven tudtam azonosítani a tüneteket. Latin neve: Eutypa Strereum. Ha így rákeresel, találsz írásokat a témáról és fotókat is, amelyeken a látottak a tiéddel is megegyeznek szerintem. Túlterhelés okozza, valamint a lombtrágya hiánya. Nálam akkor a zalagyönygye és a zöldveltelini produkálta ezt és köztudott, hogy e fajtákat túl lehet terhelni. Ha elvágod a kart, vagy a törzset, akkor jellegzetes, hogy egy részen, körcikk szerűen, elhalt a belseje. Az ezzel kapcsolatos írásokban is a visszavágást és a bőséges lombtrágyát javasolják. Permetszerről (réz, kén) nem írnak, hogy használna e betegségre. Továbbra is azt tanácsolom, hogy vágd vissza a kart addig, amíg teljesen egészséges nem lesz a metszett felület.
Segitsegeteket kernem.Szemelyes tapasztalatok alapjan ki milyen bogyozos szölödaralot ajalana.nagyon sok oldalt vegigneztem de nem tudok dönteni.Ki milyet hasznal amivel nagyon megvan elegedve esetleg olyanra is kivancsi vagyok hogy ki mit nem ajäll.
Ha van 10 000 tőkéje és 100 rossz, szerintem értelmes ember nem kockáztat, kiveszi azt a 100 tőkét. Sztem nem teljes ültetvény kiírtásról van szó. (De majd átolvasom tüzetesebben is a cikket)
A szomszédnak is vannak leromlott tőkéi. Nem érdemes pátyolgatni.... Megjelölöm és ősszel ásót neki. Jó tudom ez csak kis tétel...
Van egy nagyon fontos mondat az írásban (persze több is, de engem már régóta ez foglalkoztat) mégpedig a betegség egyértelmű behatárolása a tünetek alapján.
Évek óta van egy kadarka tőkém, melynek egyes vesszőin mindig megjelenik ugyanaz a tünet. Kb. 2 évvel ezelőtt képeket is tettem fel a fórumba. Reagálások a következők voltak (amire emlékszem): vírus, magnéziumhiány, most a cikk elolvasása után pedig ez is illik rá.
Én csak kedvtelésből, hobby szinten foglalkozom szőlővel, de aki ebből (is) él hogyan fogja elviselni, ha kiirtják az ültevényét, ráadásul úgy, hogy még a szakember sem teljesen biztos a dolgában.
Olvastam az írásod. Tulajdonképpen hiába tettem fel képeket a betegséget nem tudta beazonosítani senki. Én is vesszőt vágtam meg 10 nap alatt 3* megpermeteztem különböző szerekkel. Most várok....