Mondjuk, a rézmérésnek inkább csaka kíváncsiság kielégítése miatt van jelentősége, szerintem, ha nem ecetes a cefre, akkor alig oldódik a hűtőből a réz. De azért tényleg érdekel.
Ja, hát akinek van álgyúja... Modjuk, az AAS-nél amennyire tudom, a mintaelőkészítés a fő macera, autoklávban, salétromsavban főzik, hogy a szervesanyagot eloxidálják. A polarográfiás (sztripping) módszerek nem kevésbé érzékenyek, és a mintalőkészítés ott annyi, hogy egy pufferbe beletesszük a mintát.
Elég érzékeny kimutatási módszer, ha NaOH oldatot adunk a réz(II) ionokat tartalmazó löttyhöz. Ekkor a réztartalom Cu(OH)2 formában csapadékot képez, ami forralás hatására fekete CuO-dá alakul, ami szintén nem vízoldható, így egyszerűen szűréssel elválasztható. A lúgok beszerzése valóban nem egyszerű, de ilyen célra tökéletesen alkalmas a szilárd lefolyótisztítószerekben található NaOH. Annyi a dolgunk, hogy Hamupipőke módba kapcsolva kiválogatjuk a keverékből a (pár mm-es) fémszemcséket (tipikusan Al szokott lenni), ami marad, az NaOH.
Hogy még jobban összezavarjam a dolgokat, az érést, oxidációt hívhatjuk öregedésnek is. Lásd borát.
Az üde, friss, illatos (fiatalos) pálinkák kedvelői nem örülnek az öregedésnek mert ezek az aromák elvesznek. Egyes pálinkák a törköly, seprő, borpárlat, alma, szilva elviselik, sőt igénylik a pihentetést.
Szerintem: a rézmentesítést végezzük el főzés után azonnal és bízzuk a többit az időre és a maradék ionokra.
...én se akartam ilyen durván fogalmazni, de kb. így gondolom...abból a szempontból igaza van, hogy a "nagyoknál", a csili-vili főzőkben már macerás lenne a rézspirált megfelelően karbantartani...nem is csinálnak ilyet már, hiába lenne jobb...inkább gyártanak hozzá ideológiát, hogy miért ne csinálj...pedig csak egyszerűbb és könnyebb tisztán tartani, nem jobb...
Réz optikai meghatározásánál az a lényeg, hogy komplex formába kell vinni a rezet, akkor van intenzív mélykék színe. Ehhez a pH-t el kell vinni lúgos tartományba, 10-ig, de lehet, hogy 11-ig, és kell hozzá komplexképzőt adni (pl. ammónia, de állítólag a citromsav is jó). Gazdaboltban, borászboltban lehet bortesztelés céljára ilyesmi reagenseket kapni.
Komplexképzőnek nagyon jó a nátrium-ammónium-karbonát, amit mostanában "szalalkáli" néven árulnak sütőpor céljára. A lúgosítás probléma, érthető módon nem árulnak lúgot csak úgy. Nem tudom, komplexképzőnek nem jó-e a Calgon, az mintha újabban hidroxi-etán-difoszfonsav (HEDP) lenne a foszfát kiváltására. A HEDP pedig szuperjó komplexképző.
Ha a szalvéta kékül, akkor ott már nagyon sok réz van, ennél azért érzékenyebb lesz a mérés.
Ahol éri a cefre a katalizátor/fröccsenésgátló/gőzterelő/akármi célú réztányéromat a főzőben, ott gyönyörű, fémtiszta szokott lenni, a páracső és a hűtő viszont ugyanolyan szürkés/barnás, passziválódott felületű, amit te is írsz. Én is úgy gondolom, hogy azokból nem sok rézion oldódhat ki.
A réz (és a vas) ion ún. oxigénátvivő katalizátor az oxidációs folyamatokban. Vagyis bizonyos dolgokat az oxigén nem tud közvetlenül oxidálni, de a Fe(III) ill. a Cu(II) igen, a keletkező Cu(I)-et és Fe(II)-t az oxigén viszont már könnyen visszaoxidálja, és megy körbe-körbe a folyamat.
Én szeretem az utópárlatot kicsit túlengedni, ezért a szárazpróbában (egy óra után) megjelenik némi savanykás illat a friss anyagoknál. Azt vettem észre, hogy egy év pihentetés után ez jóval enyhébb lesz. Réz a hűtőm, nem gyantázok, valószínűleg tartalmaz nyomokban rezet a pálinkám. Tényleg meg kéne mérni.
"a pihentetés alatt is kifejtik a rézionok, "áldásos" tevékenységüket... "
... sőt szinte már az is elég, ha azt hisszük ;)
A katalizátor (bármi legyen is az) egyébként abban az értelemben nem vesz részt a kémiai reakcióban, hogy nem fogy el közben, tehát a végén is ugyanannyi marad, mint az elején volt.
Tehát a "maradék" réz pihentetés után is ugyanannyi lesz, mint lepárláskor volt.
...köszi a "kiigazítást", mert őszintén megmondom, hogy nem emlékeztem a forrásra...az elejétől kezdve, minden számomra elérhető információt elolvastam (ez most is így van), de nem katalogizátam...tehát akkor, (ahogyan gondoltam is) a pihentetés alatt is kifejtik a rézionok, "áldásos" tevékenységüket, csak közben egy részük, valamilyen átalakulási folyamaton megy keresztül...ez nekünk jó, mert a lényeg, hogy jobbá válik a pálinkánk, mert a maradékot a végén úgy is kiszűrjük a gyantával ...
deszegregator és rézműves1 vitájába vauzok bele, hogy a pihentetés/érlelés során van-e katalizáló szerepe a rézionoknak.
IGEN.
deszegregator szerint : "Az írásod idézete dr. Panyikné írása lehet, ott olvastam ilyen dolgokról. Ha jól emlékszem ott arról van szó, hogy a gőztérben fejti ki a katalizáló hatását a réz, a pálinka pihentetési szakaszában erről nincs szó"
De van róla szó, csak nem nevesíti konkrétan a réziont, általánosan "katalizátor" jelenlétéről ír: "Ez a folyamat hő hatására és katalizátorok jelenlétében igen gyorsan megy végbe".
Valószínűleg erre gondolt rézműves, hogy olvasta valahol:
"... illetve a párlatba kerülő rézionok a pihentetés - érlelés során az oxidációs folyamatokat aktiválják, katalizálják. " A regge-linken is elérhető nabiti féle kiskátéból idéztem.
Ezt támasztja alá a Sólyom könyv 130. oldalán olvasható alábbi kijelentés is (az érlelés kémiai folyamatai):
"Az oxidációs folyamatokat a nyomokban jelenlevő vas- és rézionok katalizálják."
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nagyon helyes a hozzáállásod, jó, hogy kutakodsz és érteni szeretnéd a dolgokat!!!!!
A rézzel kapcsolatban egy-két "parasztos" vélemény:
- A pálinkáimban próbáltam kimutatni a réz jelenlétét egy valahol olvasott módszerrel. Fehér szalvétát megnedvesítettem pálinkával és aztán kiszárítottam. Nem tapasztaltam kékes elszíneződést a szalvétán.
- Sokszor a réz felületek tisztasága többet árt, mint használ. Ilyenkor a savak könnyen reakcióba lépnek a rézzel és vegyületeket képeznek. A szürkészöldes patina azonban ellenállóbb a savakkal szemben. Egy főzés után nagyon megfigyelhető, hogy mennyire is oldódott a fém a folyadékba. A rézüst felső felén, ahol csak gőzök, habok vannak úgynevezett csíkok vannak ahol a visszafolyt flegma "lemosta" a rézoxidokat.
A páracsőbe és a rézhűtőbe is érdemes bekukucskálni. Itt is látható, hogy milyen mértékben "tisztult" meg a felület. Egy egészséges cefrénél nem szokott annyira letisztulni a fém.
Szóval jó a tisztaság, de ne vigyük túlzásba!
Jó kutakodást és ha jutsz valamire oszd meg velünk is:-))))
Ez a réz dolog piszkálja a csőröm, a végére akarok járni.
Meg fogom mérni a pálinkáim és előpárlataim réztartalmát.
Réz hűtőm van, "jól ápolt" cefréket főztem, ecetnek, réz színnek nyoma se volt, szerintem a társaságban ez lehet a jellemző.
Hogy szélesebb legyen a merítés, ha már mérünk, jó lenne összeszedni még 8-10 mintát. Érdekes lenne réz miatt karcosnak vélt pálinkát tesztelni, meg ugyanazt a főzetet gyantázás előtt és után. Meg ami még eszünkbe jut.
Aki beszállna, írjon egy emilt, hogy megbeszéljük a részleteket.
Na most akkor mi van? Okosíccsatok már ki! :) Most fogok másik hűtőt építeni, de a saválló cső nehéz megmunkálása miatt se szeretnék abból spirált, meg gondolom a rosszabb hővezetés miatt hosszabb cső is kéne, meg nagyobb edény hozzá. Viszont gyantázni se "szeretném" a levet, ahogy eddig se tettem. Vagy azt muszáj lett volna?
Az új eqruvettám ha minden igaz savállóból lesz. Ha tudok valakit aki meghajlíttya ;) a vascsövet akkor csináljak abból hűtőt inkább? És mennyivel kell hosszabb, esetleg nagyobb átmérőjű csőből egy 50l-es üsthöz?
..."A mai korszerű berendezések szintén készülhetnek mindkét anyagból, de ha jó minőségű pálinkát, párlatot kívánunk előállítani, akkor az üstöt, a dómot és a sisakot, valamint a páracsövet készíthetjük rézből"...
...ezt a Dr. Panyikné mondja, ezt ő is nyíltan elismeri...
..."A hűtő belső elemeit azonban soha nem tanácsos rézből kialakítani, mivel a párlat savai, kénes vegyületei feloldják és a párlat fémtartalmát növelik"...
...ám, ha mégis olyan "elvetemültek" vagyunk, hogy a hűtőt mégis rézből csináljuk (mert kurva jól
hűt, takarékos a vízzel és könnyebb elkészíteni), akkor legfeljebb utána rögtön "gyantázzuk"...
...szerintem a Panyikné is (meg én is) szeretnénk addig élni, amíg a rézhűtőmet a pálinka, az otthon főzéssel széteszi...
...lehet, hogy a pihentetésnél, vagy az érlelésnél valamit nem jól értelmeztem, de ez az "ártani nem-használ" tipikus esete, mert a végén úgyis kiszűröm gyantával...olyat még nem tapasztaltam
senkinél (aki a pálinkámból ivott), hogy azt mondta volna, jobb lett volna, ha a gyantás szűrést
három héttel előbb csinálod...szerintem nincs ember aki ezt észlelni tudja, mert rontani nem ront...
Én tápsót még soha, semmibe nem tettem, ehhez nem tudok hozzászólni.
Hogy mennyi idő alatt lesz kész, az függ a hőmérséklettől, a gyümölcs minőségétől, a hozzáadott cukortól, nekem 15 fok körüli spajzhőmérsékleten tarva 3 hét alatt biztosan kész lett, bár ezt nem jegyeztem fel.
Ahogy én emlékszem, 80 kiló volt a tiszta súlya maggal együtt.
Ezt két 60 literes hordóba szedtem kétfelé, aztán elkezdtem festékkeverővel zúzni, de ez víz nélkül még nem sokat ér.
A 80 kiló kökény mag nélkül 40-50 kg lehetett
Keverés közben azért esik össze az anyag rendesen, mivel törik.
Annyi víz ment bele, hogy a két 60 literes hordó olyan 80%-ig lett tele, ezt keverés közben adagoltam.
1,5 kg cukor ment bele, először a cukros vizet kevertem bele, aztán addig hígítottam keverés közben, amíg úgy láttam, hogy nincs közte levegő, ez a fehér hordó oldalán átlátszott.
Tehát így lett a két hordóban összesen kb 100 liter cefre, ami azonban úgy beindult, hogy ki kellett szednem belőle egy vödörbe.
A végeredmény 6,3 liter 48%-os párlat lett, ami ízére édes szilvára hasonlított, nem volt rossz.
Csak nem tudom megállni..:D (Forrás: Előző hsz. linkje)
"........A lepárló berendezések anyaga - Az ipari berendezések fejlődése során azt tapasztalhattuk, hogy a desztilláló berendezéseket vörösrézből készítették, mindaddig, amíg a rozsdamentes anyagok használata nem terjedhetett el. A réz viszonylag ellenálló fém a cefre savaival szemben, jó hővezető képessége mellett fontos a cefre aromáját javító tulajdonsága is. Hátránya, hogy a korróziónak köszönhetően elhasználódik, bizonyos időnként cserére szorul. A mai korszerű berendezések szintén készülhetnek mindkét anyagból, de ha jó minőségű pálinkát, párlatot kívánunk előállítani, akkor az üstöt, a dómot és a sisakot, valamint a páracsövet készíthetjük rézből. A hűtő belső elemeit azonban soha nem tanácsos rézből kialakítani, mivel a párlat savai, kénes vegyületei feloldják és a párlat fémtartalmát növelik. A külső borítást az esztétikai megjelenés, a könnyebb tisztíthatóság miatt borítják, de csak külsőleg rozsdamentes anyaggal...."
Ha egy párlatot totál savállóban főznek ott is van nyers, és pihent pálinkaszakasz. Ennek nem sok köze van a pálinkában maradt rézhez. A nagy profiknál nincs réz (rézion) a pálinkában , ez alap. Mégis pihentetik , és mégis jobb, harmónikusabb a pálinka . Nekem biztosan több réz marad a pálinkában hiába szűrögetem , mint a profiknak. Az írásod idézete dr. Panyikné írása lehet, ott olvastam ilyen dolgokról. Ha jól emlékszem ott arról van szó, hogy a gőztérben fejti ki a katalizáló hatását a réz, a pálinka pihentetési szakaszában erről nincs szó, de olvassuk el :
..."Az érlelés során végbemenő fizikai és kémiai folyamatok Az érlelés több, a tárolás során végbemenő reakciókból áll (oxidáció, észteresedés, kondenzáció és oxidatív bomlás). Az oxidációs folyamatokat a beoldódó oxigén váltja ki, mely egyrészt a párlattal, másrészt a hordó fájának pórusain keresztül kerül a tárolt termékbe. Valamennyi párlatban megtalálható acetaldehid oxidálható vegyület, oxigén és bizonyos katalizátorok hatására könnyűszerrel alakul át ecetsavvá. További oxidációs folyamat megy végbe oly módon, hogy a levegő oxigénje az etilalkoholra hat, és ezt bizonyos feltételek mellett egy molekula víz leválasztásával acetaldehiddé alakítja át. Ezután az észteresedés szervessavak és alkoholok reakciója) is megindul. Ez a folyamat hő hatására és katalizátorok jelenlétében igen gyorsan megy végbe. A nem kívánt ecetsav ecetsavas-etilészterré alakul át, ami a párlatnak kissé agresszív karaktert ad. Nemcsak az ecetsav reagál ilyen módon, hanem az alacsonyabb és magasabb szénatom számú zsírsavak is, melyek a párlatnak erős, kellemetlen mellékízt adnak. Az oxidatív hasadás a tárolás során szintén a levegő oxigénjének hatására megy végbe, a kozmaolajokat kismolekulájú vegyületekké bontja. Az észterek kis mennyiségben fontos és kellemes aromaanyagok. A teljes öregedési folyamat során a hőmérsékletnek és a tárolóedény anyagának döntő szerepe van. A fa anyagainak beoldódása az érlelés folyamatainak fontos része. A fa fő alkotórészei: lignin, cellulóz, hemicellulóz, tannin, polifenolok és színanyagok...."
Egészen más katalizátorok játszanak szerepet az érlelés során, ennek olvasatomban már nincs köze a rézhez.
Nem szabad összekeverni a rezet a rézvegyületekkel! Volt itt egy kémiában jártas fórumozó, zozicskahurbinyek nick- el, (sajnos jó ideje nem láttuk itt.) ő tette tisztába valamikor ezeket a dolgokat. A rézvegyületek, rézionok a veszélyesek, a maga a réz nem. Nem tudom mennyi az a réztartalom ami "érezhető", de ha savas (pl egyes almafélék) vagy ecetsavas a cefre akkor rézhűtőnél bizony karcos valamilyen szinten a párlat. Újra elismétlem, nem tartok a rézvegyületek egészségre gyakorolt hatásától, valószínűleg egy teszkóstréningen több mocskot be lehet pakolni a szervezetbe..
Értem... hát akkor nincs más hátra, mint gyakorolni kitartóan és türelmesen.
Meg kell tanulni megorrontani a megfelelő pillanatot. Nem is pakolom el a cuccot, hanem egyik nap elmegyek és szedek még egy kis kökényt, vagy galagonyát.
Mind a kettőből sok van felénk. Csak azt nem tudom, hová teszem majd azt a sok pálinkát....Na jó, ez csak vicc volt. :-)
A múltkori kökénnyel elégedett vagyok, akár eltaláltam akár nem, az egy jellegzetes ízű és illatú, sima valami lett.
Legalábbis a szomszédnak is ízlett, pedig ő nem iszik rossz dolgokat.
Mielőtt a saját főző projektbe kezdtem, vele hozattam az ő (vidéki, rokoni) forrásaiból származó páleszeket. Egyik másik igazi bomba volt, például egy kajszi amit tavaly hozott.
Annak a kiürült üvegét még idén is élmény megszagolni, viszont nem is volt olcsó.
Bár nem vagyok iszákos, de még így sem nagyon engedhetek meg magamnak ilyen drága leveket vásárolni. Ezért a saját próbálkozás. Reményeim szerint előbb utóbb megközelítem a kívánt színvonalat.
Snapszmester honlapján lévő leírás szerint addig lehetne főzni, míg a lejött keverék összesen 50 fokos nem lesz, vagy meg nem jelenik a fazékíz.... ilyenformán viszont nekem szinte alig volna utópárlatom. Legjobb lesz, ha legközelebb 50 foktól lefelé kisebb részekre szedem a cuccot és utólag próbálom kiszimatolni hogy melyik is a vége kezdete.
Üdv, Több forrásból úgy informálódtam, hogy ami 50 fok alatt jön, azt már nem nagyon érdemes beletenni.
Szimatolgatom persze közben is, de kigyakorolt biztos érzékszervek híján ehhez az 50 fokhoz igazodtam. A múltkor 50-nél vettem el, most 45-nél... Aztán lehet, hogy még 45 foknál is túl korai volt ..?
Egyébként ilyenformán egy vödör (kb. 10-11 liter) 25-ös alszeszből lett 2 deci EP, kicsit több mint 3 lityi cirka 50-es pálesz, meg vagy egy liter 25 fokos UP. Kb. 10 fokig főztem, ott elzártam. Nagyon azért nem lehet így elrontva nem igaz?
Kökény cefréhez kell vizet adni, ha kell kb. mennyit? Mennyi idő kell neki, hogy kiforjon teljesen a cefre, ha be lett oltva. A tápsót az élesztővel egyszerre kell a cefréhez adni?
Mennyi napfénnyel javítottál a kökényen? 100 kg termés tapasztalatod szerint mennyi vizet kér, tehát hány liter cefre lesz belőle? Mennyi a kökény tiszta kihozatala(cukor nélkül)? És mi a véleményed a végeredményről, milyen pálinkát ad? Van a fagyasztóóban már 3 mázsám, és szednének még a sötétek, de míg nem ismerem a kihozatalt, addig pihenő ágra tettem a dolgot...
Én meg azt vizionáltam magam elé, hogy valami kóbor alkesz szagot fog, és a kocsi elejére hasalva kiszívja a drága nedűt az ablakmosó fúvókáján keresztül :)
Csak azért hozom ide, mert a 265. oldalon magyarázza az amilalkohol (=kozmaolaj) képződés mechanizmusát, ami eddig eléggé "X-akták" típusú kérdés volt itt a fórumon. Most kezd pislákolni számomra, hogy mire is valók az élesztő tápsók.
Istenem, a Pallas Nagylexikonba is bírtak marhaságot írni. :)
"...akkor a vizgőzök, melyektől kevesebb meleget kell elvonni, hogy gőzállapotukat elveszítsék, legnagyobb részt lecsapódnak..."
Tipikus rosssz magyarázat, a víznek háromszor annyi a párolgáshője, mint az alkoholé, úgyhogy épp a víztől kell több hőt elvonni ahhoz, hogy kicsapódjon.
(Érdekesség: az "aljszesz"-t is más értelemben használja még.)
Ha jól ek tudod tömíteni, igen. Mivel a tumpert úgy használjuk, hogy az aljába 3-5 cm vizet töltünk, ezért egy kis nyomás fog kialakulni előtte, és benne a rendszerben. Ez mondjuk minimális, de ha ne tudod jól tömíteni, akkor bizony "sziszegni" fog.
Ha ízlelére nem is tudok válaszolni Neked, de pl ha egy órát rézzel dolgozom, és rágyújtok utána, határozottan édesnek érzem a cigit. Ezt nyilván más is tapasztalta már. Most hogy olvasom a hsz-okat, az jutott eszembe, vajon mennyi réz kerülhet be a szervezetembe, ha egész nap rézzel dolgozom? Sőt. Mennyi kerülhet be annak aki egész nap, évekig ezzel az anyaggal dolgozik?
...akkor be vagyok csapva!!...mert valahol azt olvastam, hogy ez a "katalizáló hatás" nem fejeződik be a finomítással, hanem valamilyen formában, tovább folytatódik a pihentetés ideje alatt
is, ahol még különböző biokémiai folyamatok zajlanak...ennek eredményeképpen változik, "jobbul" a párlat...már nem emlékszem, hogy kitől olvastam, de a forrás szakértőnek tűnt...
Annyira azért nem végzetes a helyzet, a Béres csepp napi adagjában kb. ugyanannyi réz van, mint fél deci, határértéknek megfelelő mennyiségű (10 mg/l) rezet tartalmazó pálinkában.
"Nálam van rézion a pálinkában, de nem az egészségügyi kockázatok, hanem a karcosság mindenképpeni elkerülése miatt szűröm ioncserélő műgyantával"
Nem tudod esetleg, hogy mennyi az a réz, ami ízlelés alapján már érezhető? Nem szeretném, ha kekeckedésnek tűnne, tényleg kíváncsi vagyok.
A korábbi akciómból származó birs páleszt nem találtam túl jónak, illata még csak-csak, de ízben csak az utóíz hoz némi gyümölcsösséget, igaz azt elég hosszasan. De többet vártam a birstől.
Szereztem és lefőztem megint egy adag birset. A múltkorinál kisebb, betegesebb gyümölcs volt ez, sokat ki kellett vagdosni belőle, de végül is mindkettő érett, érzékszervileg rendben volt. Ezúttal megfőztem a cuccot és a co2 megállását követően 2 nap múlva le is főztem. A cefre és az első főzés átható illata alapján valami nagyon ütős illatú és ízű dolgot vártam most.
A múltkorinál úgy éreztem, hogy az utópárlatban sokkal több almaillat volt, mint a középpárlatban. Valaki javasolta itt erre a problémára, hogy a vége felé növelni kellene a deflegmációt. Ezért most így is tettem. 55 foknál elkezdtem vizesrongyozni a csövet és bementem 45 fokig anélkül, hogy rossz ízt éreztem volna rajta, ott azért elvettem. Az utópárlat azonban így is kompótillatúbb lett, mint a pálinka, bár úgy érzem sokkal kevésbé, mint a korábbinál.
Maga a pálinka illatra kifinomultabb lett, ízéről még nem tudok nyilatkozni. Kíváncsi leszek milyen lesz később. Szóval úgy érzem most jobban sikerült, ha nem is bomba...
Mondjuk azt nem tudom, hogy a máshonnan származó az alapanyag, annak a megfőzése, vagy a vizesrongy vitte-e előrébb a dolgot.
Más: Összegyűlt vagy öt liter elő és utópárlat eddig. Mostanában nem főzök többet, arra gondoltam, hogy felhasználom ablakmosó folyadéknak. Vajon milyen szeszfokot kellene beállítani, hogy hozza a bolti lé 19 fokos fagyállóságát?
Több tévedés is van az írásodban. A rézfelület a gőztérben fejt ki katalizáló hatást , nem pedig a pálinkában. A nagyon szépeknek, és okosaknak ma már mindenképpen saválló hűtőjük van. (nekem réz, és nem tervezem a cseréjét.) a saválló hűtő esetén nem, vagy tényleg elhanyagolható mértékben juthat rézion a pálinkába, persze egy jól kivitelezett, jól működő főzőt feltételezve.
A rézionok egészségre igen károsak, , maga a réz nem , de a pálinkába rézionok formájában kerül a réz, méghozzá a rézhűtőből kimosódva. (ecetsav, kén..stb). Nálam van rézion a pálinkában, de nem az egészségügyi kockázatok, hanem a karcosság mindenképpeni elkerülése miatt szűröm ioncserélő műgyantával, és azonnal a főzés után. (Szinte mindenki így csinálja, sőt legtöbbeknek közvetlenül a hűtő kifolyó után a gyantaszűróőben landol az árú.)
...miért kérdezed???...Te meg tudod ezt mérni???...a tömény, "pihenő" pálinkában a rézionok még
hetekig kifejtik "áldásos-katalizáló" tevékenységüket és én ezért csak egy hónap pihentetés után
"gyantázom", majd ezután hígítom...a pálinkába a rendszerből, nem jut annyi réz, hogy az egészségügyi gondot okozzon...különben is az emberi szervezet jó működéséhez nélkülözhetetlen
Bár korántsem vagyok mester, de tavaly főztem kökényt és a következőket tudom javasolni:
- kimagozni cefrézés előtt nem kell, főképpen azért, mert a hajad is kihullana, mire végzel, bár a fagyasztott lehet, hogy másképpen viselkedik
- pektinbontás kell, az enzimet akkor tedd bele, amikor már szobahőmérsékletű az anyagod, tehát biztos, hogy nincs összefagyva belül.
- élesztő szintén kell, mert irányítani akarjuk az erjesztést.
- én cukrot is tettem bele, mert gyors és biztos erjedést akartam, meg valamennyit el is visel, itt viszont fontos, hogy a gyümölcstömegnél kb 50 %-kal számolj, mert a mag is benne van és elég nagy a magja a gyümihez képest.
Az éltalános dolgokról nem akarok szólni, mert biztosan tájékozódtál már a cefrézésről, főzésről.
Természetesen mag nélkül főzd, erjedés végén már könnyű elválasztani a magot, én gyümölcsösládán szoktam átdörzsölni.
"Az az igazsg,ahány ház annyi szokás.Van aki vizesruhát használ,van aki semmit,van aki 2 tányért is(jómagam)........!"
Nekem még alakulóban van a "módszerem", de azt hiszem, maradok a minimál hardvernél, normál gyümölcsökre eddig kielégítő volt.
Cefrefőzésnél nem erőltetem a deflegmációt, eddig a legyengébb alszeszem (cukrozatlan alma) is 24 %-os volt. Nem látom értelmét növelni, hogy aztán felhígítsam.
Finomításkor félidő után kezdem vizesrongyozni a páracső felső 30 cm-ét, ezzel próbálom 50 % fölé tornászni a párlatot (ill. 94 °C alá szorítani a kilépő gőzt), ameddig lehet.
Bár nyilván nem tud versenyezni a feketén árult házival, aminek mifelénk 3000 körül mozog az ára (és némelyik meglepően jó, nemrég ittam egy ilyen szilvát egy nyugdíjas-búcsúztatón, hibátlan volt).
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Kökényből szeretnék jó cefrét készíteni. Már szedtem olyan 50-60kg-ot, leszáraztam, megmostam, fagyasztóba tettem. Mielőtt elkezdem cefrésíteni ki kell magozni? A pektinbontót, élesztőt, élesztőhöz tápsót, mikor kell hozzáadni? Cukrot nem szeretnék a cefrébe tenni, így mennyi pálinka jönne ki belőle? Ez lesz az első cefrém, még nem főztem semilyen pálinkát ez előtt. Minden segítség érdekel!
Van inox fazék,ami 24cm átméröjü és 8-10 liter körüli. Festékes dobozokon van 24-es bilincs, mint a nagy hordókon. Azzal rá lehet rögzíteni a fedöjét. Az is megfelel thumpernak?
Hát, majd meglátjuk mi jut.
Talán a fazékkal egyszerübb. Van füle, sík az alja, inox, ugyanaz az anyaga mint a hordónak.
Csak a sisakot nem gondoltam még ki. Van egy réz bográcsszerüségem, 31cm-es átmérövel, azt gondoltam rá. Nem szeretném túlbonyolítani.
Szerintem elég ha a dob tengelyt némi dőlésszöggel (15 - 30 %?) szereled be, és szépen kidobja az a darálmányt. Vannak szabályos henger daráló dobok, és még csak dőlésszöge se nagyon van a tengelyüknek, mégis kihullik a cuccos. Beszámolok majd a projektről, hogy valami hasonlót összehozok az igen valószínű.
Remélem nem csal a kép, rátaláltam.. Ilyen minőséget az én lendkerekes (késes) répadarálóm is csinál, de a Sogi által felrakott répadaráló is. Más dimenziót célozgatok..:-))
De lattam, beszeltem is vele, meretben is van elteres, meg keveros kell nekem. Az alapanyag beszerzessel van gondom, ezert keresek csovet is a masik topikban.
Szerintem nem rossz ötlet az automata dobja, arra gondoltam hogy függőlegesen fejjel lefelé fordítani a dobot úgy ki is szórná a cuccot. Egy kisseb dob kellene,holnap beszélek a sógorommal. neki biztos van vagy 20 dobja, meg motorok is , atélen megcsinálom a próbadarabot, nem sürgős mert vasárnap ledaráltam az utolsó szedés 110 kg birset, vagy a sütőtökön kipróbálom.
En is igy gondolom, kupos sisakot tetejen vizzel. Eleg lesz az, mint a regi fozdekben. Bronzker nem akar valaszolni az ajanlatkeresemre. Mert mar kesz lenne.
Az az igazsg,ahány ház annyi szokás.Van aki vizesruhát használ,van aki semmit,van aki 2 tányért is(jómagam)........!
Az én véleményem,a kor vívmányait ki kell használni valamennyire,hisz azért vannak.
Ha szétnéztél már főzdékben,biztos láttál már olyat,ahol a sisak tetelyén víz volt,de onnan már ment is a páracső a hűtőbe.
Nos ez a sisakba épített pisztórius.A tetején lévő víz együtt melegszik a rendszerrel,és egy főzést kibír,akkora az űrtartalma.
Nem hűtik,nem folyatják,mégis jól működik,mert 70-80°közötti hőmérsékletre beáll,és végzi a dolgát,miközben párolog.Felénk is van ilyen gyári főzde a mai napig.MŰKÖDIK,DEFLEGMÁL.
Tehát fölösleges egyéb furfangokban gondolkodnod,szerintem a sisakba építve megoldhatod,ha csak 1 tányért akarsz.Aztán ha úgy gondolod,arra is rávezetheted később a vizet a hűtőből,esetleg bővítheted 2-re.
Mindenesetre én ezt tartom célszerűnek kezdetnek,ha már vizeset akarsz mindenképpen.
Valóban, lehet előpárlatos, de lehet rezes is. Keress rá a fórumon a "tejes derítésre" (nem "teljes", ahogy én olvastam múltkor). Ici-pici sovány tejjel ki lehet csapni a rezet a pálinkából. Reméljük, nem más a baja.
Vannak néha furcsa jelenségek, de azért a gyümölcs is meghatározó. Pl:birs,bodza,narancs. De hogy bonyolítsam a helyzetet, az is előidézőt ényező ha nagyon kicsi az alkohol tartalma a főzendő cefrének fajtától függetlenül is.
Jártam már úgy is hogy az "ötpoharas" mintának egymást felváltva volt opálos meg nem opálos a színe.
A tünetek alapján valószínűleg előpárlatos lehet a pálinkád, vagyis a lepárlás elején nem vették el az előpárlatot, vagy nem eleget.
A karcos ízt elsősorban az acetaldehid okozza, amit egyébként könnyen el lehetne választani, ha olyan gondosan főzik a pálinkát, mint az itteni tagság ;)
Idővel csökken a karcosság, de egészen elmúlni szerintem nem fog.
A pihentetés jót tesz, 3/4-ig töltött, lazán bedugott palackban.
Úgy látom itt sok pálinkaszaki megfordul, ezért szeretnék tőletek tanácsot kérni.
Nekem sajnos nincs lehetőségem saját főzésre, ezért vásárolni szoktam. Még a nyáron találtam valakit, aki nagyon jó házipálinkát árul válogatott, magozott gyümölcsből készíti és igényesen palackozza. Nem olcsó, de legalább jó minőségű és kimondottan kellemes ízű és illatú. Legalábbis a tavalyi főzet... A problémám az, hogy az említett helyről vásároltam egy nagyobb mennyiséget. Gondoltam úgyis elfogy hisz nemsokára itt a karácson, szilveszter stb. csakhogy már az idei főzetből kaptam. Nem bírtam ki, hogy ne kóstoljam meg, úgyhogy az egyik palackot megkezdtem, de csalódnom kellett. Az illata tökéletes, de ízétől nem voltam elragadtatva. Amint a szájba veszi az ember erős karcos szúrós íze van. Az utóíze kellemes gyümölcsös zamatú de ez a karcos íz szinte ihatatlanná teszi. Pedig illtra tényleg nagyon jó... Az üres pálinkáspoharat nem mostam el és mikor másnap beleszagoltam, mintha egy üveg baracklekvába szagoltam volna. Én nem értek hozzá, de arra gondoltam, hogy ez a karcos íz lehet attól is, hogy még friss a főzet. Vagy tévedek? Esetleg tudnátok tanácsolni valamit, amitől javulhat? Vagy csak pihentetni kellene még? Igazából az a lényeg, hogy év végére jó legyen. Ha addig áll vajon megszűnik ez a karcosság? Egyébként kajszi ágyas pálinkáról van szó, 0,5 l-es üvegekbe palackozva. Jó neki ha így ledugózva áll, vagy jobb lenne ha időnként mindegyiket felbontanám, hogy szellőzzön egy kicsit? Ti mit tennétek a helyemben? Előre is köszönöm a segítséget!
Visszautalva a korábbi hozzászólásomra az alszesz opálosságával kapcsolatban...
Rákerestem a fórumban a témára, az előttem is világos volt, hogy az alszesz általában mindig zavaros, ill. opásos, eddig is így volt mindegyik főzésemnél.
Ami fura, hogy eddig az eleje mindig tiszta volt, majd ahogyan az alkoholtartalom csökkent, úgy jelentkezett az opálosság.
Most éppen fordított a helyzet, amikor elindult, 47 fokos volt, (köszönhető ez a birs vízzel hígításának is) akkor volt a legtejesebb, most pedig, amikor 10%-nál jár, már csak alig átható az opálosság.
Jó ez, de inkább csak a nem betonkemény alma, körtefélékhez...Egy cimbinek ilyen van, motorizálta... nekem a lendkerekes késes van motorizálva. A gondom az, hogy szerintem ez a birshez nem elégséges. Kierjed ugyan, (közel sem tökéletesen) de sok a szarakodás, ezért én párolni is szoktam kissé, hogy meg tudjam zúzni festékkeverővel. Azon filózom, hogy olyan darálót kellene készíteni, aminek a dobja , a zúzófelülete a konyhai reszelőhöz hasonlatos, azok közül azért a nagyobb kivitel. Erős (500 w) motorom lenne hozzá, tehát ha nagyobb fordulatszám szükségeltetik a hatékonysághoz, még kellő erő maradna a zúzó munkához. Mosógépdob (autómata) jut eszembe , de kiforratlan még az ötlet. Ennek a dobja ugye sűrűn ki van luggatva, ezeket a lukakat kellene kiütögetni, hogy kialakulhasson a vágóél. Ha ez sikerülne garantáltan pépes szerű darálmányt kapnánk , ami birsnél is kielégítő. Mindezt azért vetettem fel, mert kíváncsi vagyok volt e már valakinek hasonló elvetemült ötlete , ehhez hasonló kivitelhez, vagy más verzióhoz. A fórumon számos darálót láttam, de (remélem nem tűnik provokatívnak) a birshez egyik sem volt igazán kielégítő.
Részemről a gőzzel szemben homorú megoldás mellett teszem le a voksomat.
Miért ?
Mert a kialakított homorulat szembe fogja terelni a felfelé törekvő gőzöket az utánuk érkezővel , kialakítva ezzel egy folyamatos gomolygást a sisakban és a gőzöket arra kényszeríti , hogy a kiáramlás előtt a sisak falamellett haladjanak , míg a domborulat csak egy kicsit megtöri a kiáramlás irányát és nem feltétlenül kényszeríti a párákat a siask falához.
Ez csak elmélet !!
A legegyszerűbb ha ezt modellezed egy műanyag ( átlátszó ) ballonban és magad győződsz meg az eredményről.
Mondjuk én kihagytam a modellezést és megcsináltam elméleti alapon .
Az enyém egy ad hoc megoldás, a meglévő főzőm adottságaihoz idomítva. Ne tekintsd forrásértékűnek, vagy ha mégis, akkor magadra vess ;)
Igazából púppal felfelé kellene állnia a lemeznek, nálam más szempontok is voltak, amiért fordítva van.
Egyébként elvileg nem gyűlik össze a flegma a tányérban, mert középen, a vezetőcső mentén le tud folyni. Legalábbis finomításnál biztosan lefolyik, cefrefőzésnél elképzelhető, hogy a két cső közti rést eltömi a felfröcsögő massza, és végül körben, a perem mentén csurog le a felesleg.
Az elválasztásra gyakorolt hatását nem tudom érdemben megítélni, mert mindig más körülmények között főzök (más cefre, eltérő környezeti hőmérséklet, etc), ezért nehéz elkülöníteni, hogy mennyit tesz hozzá a hatásokhoz a tányér.
Aztán még annyit, hogy nem húsdaráló hajtómű, hanem egy ipari ágdaráló ágtovábbító, ágbehúzó hajtóművét lett volna hivatott ellátni, ha nem kerül az én kezembe:)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
rézműves uram, én most vettem be pár falatkát, cseresznyepaprikába töltött fokhagymával. Csapatónak sajnos csak egy kevéske szürkebarát-maradék kínálkozott.
Nem tudom, ez még későn, vagy már korán történt-e, illik-nem illik, nagyon jól esett, a protokollt meg ott egye a fene!
Azt mondják, jobb a hatásfoka a lapos, széles edényeknek. A hagyományos kisüsti fazonnak is inkább ez a magas lábas arány felel meg.
Úgy gondolom, a direkt alátüzeléses főzőknél van nagyobb jelentősége, hogy minél szélesebb legyen az üst alja, vagyis a fűtött felület, de egy üstház ezen sokat segíthet.
A duplikált falúaknál talán kevésbé kell ragaszkodni a magas lábas arányhoz, ott ugye körben kapja a meleget a cefre.
A párolgó felület nagysága miatt is előnyösebb a lábas, mint a fazék forma, de nem hiszem, hogy amatőr szinten ezen olyan sok múlna. Valamivel tovább tart a főzés, na bumm. Hobbi szinten egyébként a műszaki szempontokat gyakran háttérbe szorítja, hogy ki mihez jut hozzá legkönnyebben. Van egy ismerősöm, aki évtizedek óta boldogan főzicskél egy régi, fatüzeléses vörösréz bojlerből átalakított üsttel, ami 2x olyan magas, mint széles. Nyilván nem ideális, de működik.
A lángterelőről itt írtam, meg utána Feri bával volt róla egy kis eszmefuttatásunk.
Eredetileg azért készült, nehogy a felnyaló láng miatt odaégjen a cefre az edény oldalára ott, ahol már nem jár a keverő, de az eddigi tapasztalataim szerint ez nem reális veszély. Bőven elég akkora láng, ami megmarad az alu talp alatt, és a lángterelő karika nélkül se nyalna fel az edény oldalára. Mióta megvan a külső burkolat, nincs akkora jelentősége a kis karikának, de egyelőre megtartottam, mert középen tartja a lábast, egyszerűbb így belőni az apparátot.
Huszonegynéhány főzés után kezdett elöregedni a szilikoncsőből végtelenített tömítő karika. Vesztett a rugalmasságából, ovális lett a keresztmetszete, és macerás volt mindig igazgatni a fedő peremén, hogy jól álljon, ne csavarodjon meg. Mondjuk lenne éppen utánpótlásnak való csövem, de elhatároztam, hogy kipróbálom a Feribá-féle szisztémát.
Még köt az anyag, holnap bontom szét, az eredményről majd beszámolok.
Lefényképeztem a két fél csőből sikerített "üstházat" is, íme:
Én így gondolom a megoldást, természetesen, "csereszabatosra", hogy az almadarálóra is fel lehessen szerelni a meghajtást. Így nem kell külön motort venni a hajtáshoz, mivel fúrógép már van:)
De neked hagyja hogy pálinkát főzz! Különben meg nagyon unom már a vadkapitalizmust! Legyen az államnak bevétele, ha kell profit cégekből . Egyszerüen nincs kedvem milliókat eltartani nekem mint adófizetőnek! Zabráljon csak az állam, csak az egyszerű embert hagyja élni.
Háromszor főztem belőle.Feltétlen pucold meg! Továbbiakban a szokásos cefrézést végezd el. Tapasztalatom szerint főzés után ananászra nem jellemző íz is előkerült.
Úgy gondolom, hogy érdemes lenne közvetlen főzés előtt a cefrét megszűrni . hogy a rostok ne kerüljenek az üstbe mert az idegen ízt szerintem a rostok adják. Lásd sárgadinnye!
Vannak a fórumnak az írott szabályokon kívül a forúmozók által kialakított íratlan szabalyai is. Szerintem azon kívűl, hogy a moderátor ezeket is figyelembe véve moderál, ad egy egyedi "otthonos" hangulatot is az adott fórumnak. Illik tehát ehhez igazodni.
De miért írnék "színes" ügyben a modiknak? Az itt fórumozók többségi akarata szernint kerülendő a színesen írás. Tiszteletben tartom (amúgy sem használtam soha).
Igen, nem csak az. A (79775) számú hsz pirossal kiegészített előzménye is: gombászok (79774)-e
A többség akarata volt a szinesek üldöztetétése. A moderátor -nagyon helyesen és következetesen- ennek szellemében jár el. (én a mai napig nem értek vele egyet, viszont a csupán a színesen írt kiemeléseket nem moderálnám ki).
...azért nálam erre a disznótos dumára, beindult a "Pavlovi-reflex"...be is vételeztem egy csipet mangalica szalonnát, lila hagymával...csak a szám íze kedvéért...tudom ilyen későn már nem "illik"
ilyet, de majd szétcsapatom a meggyel, ha kész lesz, vagy a délelőtti barackkal...
Disznótor szezonja vagyon, moderátor törölte a korábbi, színes beszólásomat, vajon a színe miatt, vagy másért, mert ugyanez a duma a disznóvágás fórumról lett idézve. Lehet, hogy mégis üldözik a színeseket?? Kíváncsian várom, ezt vajon törli-e??
Malac, ez bazmegdek kúrvanagy, nem jönki, vigyázz onnan majd én, hol a kötél, öntsdle vízzel, hol a kábító, most szúrjad, add a tálat, még egyet, na végre.
Palack, perzselő, kapa, lapát, Pepe, tegyükfel a rácsra, kúrva nehéz bazmeg, jöhet a víz, hol a kefe, majd én kaparom, elégfehér Józsikám, itt a füle.
Akkor igyunk egyet, megmégegyet, hasítod vagy majdén, hol a bárd, hol a fűrész, hol a malac, belit kimossátok, nincs az a pénz, kutyáké.
Akkor egészség, mi ez szilva, barack bazmeg, egészség.
Kész a vér, üljetek már le, ne állva együnk, itt a kenyér.
Sonka marad, lapocka szalámiba, nem daráljuk, késse lvágjuk, ilyet se láttam még, karaj marad, többi kolbász, majd én darálok, tokaszalonna abálóba, jó éles ez a kés, látom az ujjadon, kötözd be bazmeg, egészség.
Mi ez, lócomb, minek, szaláminak, oszt ezt így hogy, megfőzzük, micsoda, ne törőggy vele, lapocka felitis, cukor minek, kell bele, na bazmeg.
Sütöd a zsírt, majd én, Laci süsse, itt a fakanál, Lacikám pirosra, ne tanítsál bazmeg, jóvanna, nem kell bele tej, tepertőt süssél, nem tejbegríz ez, többit hurkába, áztasd be a belet, másik félét is, majd én gyúrom a kolbászt, egészség.
Mi ez, hurkatöltő, ilyet se láttam még, kölcsönbe van, ipari, azt látom, keményre hagymenjen, mi ez, lóbél tedd le.
Bors merre van, nem kell bele, hogyhogy, mert nem, hátakkor, erőspaprika, zsemlye minek, tüdőshurkába, ilyet se láttam még, na most látol, egészség.
Sajtot majd én, hol a ringa, micsoda, kétnyelű kés, ja ez, borsot ebbe se, na bazmeg.
Kolbász karikába, vagy szálba, szálba, szalonnát ebbe sózzad, kolozsvárit ebbe, sonkát majdén, szedjétek ki az abálót.
Hol a receháj, hát ezmi, cigánka, ilyetse láttam még, pedig jó, majd meglátjuk, egészség.
Májashurka, véreshurka, tüdőshurka, svábhurkába pirított zsemlét, na bazmeg, vastagbélbe, hogynéz mán ez ki, kecskefészek, ne törőggy vele.
Fiúk, kész a pecsenye, csapassunk má relőtte barackot, hol a kenyér, itt a savanyú, egy kis bort, pogácsát, mikor lesz kész a káposzta, rétes is lesz, na bazmeg, bangladesben megéheznek, eriggyémá.
Zsírt a bödönbe, kolbászt rúdra, hurkát karéjba, sajtra téglákat, kiszúrkáltad, ez itten megy füstre, ez megy sózóba, mi ez a lé, sonkapác, nem sózód előtte, benne van asó, kész vagyunk emberek, egészségünkre.
Asztalhoz emberek, hol a vécé, igyunk már előtte kicsit, orjaleves, toroskáposzta, pecsenye, kis hurka kis kolbász, almás rétes, kidurranok bazmeg, én is, csapassunk egy kisbort.
Kóstolót nehogy itt hagyd, haggyadmá mi ez, leszakad a füle, kösz még egyszer.
Hú, látom szóba is elegyedtél néhány idiótával. Semmi értelme.
Olyan élhetetlenne kívánják tenni hazánkat (számunkra), amilyen még soha nem volt. Néhány év-évtized és úgy fog kinézni mint virágzó természet, sáskajárás után.
Sokmillió birka meg tapsolva béget is nekik, mert fogalmuk sincs mi történik.
Eddig csak rossz viccnek tűnt a nemzeti italboltok hálózata, de úgy tűnik, valósággá válhat - sajtóértesülések szerint a trafiktörvény után előkészületben van a szeszes italok koncessziós árusításának tervezete. A Népszava szerint az elképzelés az, hogy az[...] Bővebben!Tovább »
Szerintem azok az alkohollal együtt párolgó "gyors", behízelgő illatok, amik lepárláskor rendesen az előpárlat után jönnek, inkább a friss gyümölcsre jellemzőek, az aszaltban már nincsenek benne, mert az aszalás során elpárologtak.
Az aszalt szilvából meg pont azokat a lekváros ízeket/illatokat veszi át a pálinka, amiért a kiürített, kézben melengetett poharat szeretjük szaglászni.
Igen, a disznóvágások hangulata pótolhatatlan. Hála érte azoknak, akik őrizték a hagyományt amikor tiltva volt! Ugye? :)
De nem lenne itt hagyományos otthonfőzött kisüsti, pálinkafőző szakember sem, ha a hosszú évek tiltása alatt nem főzött volna a fél ország, megőrizve és átadva nekünk a tudást.
Köszönet nekik érte!
"Hétfőn nulla óra után két perccel alágyújtottak a főzőnek és Magyarországon elsőként elkezdtek legálisan házipálinkát főzni Becsehelyen. ...
Az esemény ötletgazdája és a házigazda, H... Sz.... hosszan sorolta a Független Hírügynökség tudósítójának a pálinkafőzés mesterfogásait, ugyanakkor állította, hogy ismereteit csupán könyvekből szerezte. A helyiek többsége szintén tagadta, hogy valaha is főzött volna pálinkát, de hétfő hajnalban azt mondták, hogy most majd megtanulják."
...be kell hozni a "lemaradást", mert a végén még "kőcsön kő" kérni a páleszt, az meg milyen dolog lenne???...szentöltvíz barátom a nyári összejövetelen megmondta, nem rendes háztartás az, ahol a spájzba nincs legalább 50-liter pálinka...igazsága vagyon...
Így is van! Az a lényeg, hogyan kell otthon a lehető legjobb pálinkát főzni. A jogszabályok nem korlátozzák a minőséget, sem az alkalmazott cefrézési, főzési fortélyokat, tehát rohadtul mindegy mifelé "törvényt" hánynak össze az éppen regnáló "szakértő" parlamenti fafejek. Aki akarja betartja, sőt be is kell. Keressenek rá a paragrafusokban, törvénycikkelyekben mi van megengedve, és mi van tiltva. Én ezt a fórumot csaknem teljesen végigolvasva, a lehető leggyorsabban lapoztam át az erről szóló értelmetlen vitákon. (Egyébként csak halkan jegyzem meg, ha ez a nép mindig a szabályok értelmében járt volna el, már nem is létezne... Pl. rákosi rendszer tiltott disznóvágás, és még sorolhatnám.)
Ha érted, ha nem, havernak, szomszédnak, stb... főzni a jövedéki törvény szerint adóköteles tevékenység!! Csináld, a fene bánja, csak ne tedd közzé=ne reklámozzad má'(mondaná Valaki)
Azaz, nem tilos, csak éppen be kéne jelenteni és adózni utána. Biztos, hogy ezt akarod??
Én az utópárlatot, /illatban kiváló, ízre annyira nem de nem is valami förmedvény / hozzáöntöm a következő tisztázáshoz mintha alszesz lenne. Hozzá kell tennem én kizárólag szilvát főzök.
Ha jól olvastam a cognac főzésnél is így járnak el. Szóval nagy hibát nem okozhat.
Nem értem mi a probléma azzal, hogy haverom eljött kifőzni a pálinkát, mert én az életbe nem föztem még... meg az a 20 L ami lett belőle, nem hiszem hogy kereskedelemre ad okot. Mindegy is...
Nem éppen pálinkafőzéssel kapcsolatos kérdésem lenne, de a cefrekészítéshez elengedhetetlen készülékkel kapcsolatban érdeklődnék.
Azokat kérdezném akiknek ilyen "jappán" PH mérőjük van! Szóval vettem egy ilyet mert
mióta a fórumot olvasom rájöttem hogy eddig csak cefrézgettem és hogy sok hiba forrása lehet a hiánya, de jövőre már szeretném használni cefre készítéskor (az éven már kifort minden mire ideért).
Először is kaptam hozzá 2 tasak szert amit fel kell oldani vízben és ahoz kalibrálni, viszont a készüléket csak egy ponton lehet. Itt jön a kérdés, hogy ha az egyikkel beállítom a másikkal ugye csak ellenörzöm?
Aztán ha most beállítom akkor soha többet nem kell már? pl elemcsere, vagy csak úgy "elmászik", stb
Harmadszor pedig, hogy ha később is kell esetleg kalibrálni, de persze a szert nem lehet tárolni, akkor mi lesz az etalon?
Ma UP főzésébe keztem mert eszt olvastam egy oldalon.
"Mivel itt a szezon dereka, (vége?) nyilván sokótoknak okozhat fejtörést, hogy mi legyen az év közben összegyűlt utópárlatok (ezután:up) sorsa.
Én minden up-ot gondosan összegyűjtök, és a szezon végén, főzök belőle egy igazi vegyespálinkát.
Általában minden főzés után marad, több kevesebb up-unk, melyből igen kellemes aromájú, vegyes pálinka készíthető. Sőt! A kihozatala sem semmi! Azt tapasztaltam, hogy kb az 1/3, 1/2, része még használható. Tehát, ha ezeket hasznosítani akarjuk, nyugodtan tegyük oda "főni"! Itt már nincs szükség sem "rézeleje", sem előpárlat elválasztásra, hisz azt már egyszer megtettük. Egy dologra kell figyelnünk, hogy mikor váltunk utópárlatra. Mivel az egész "keverékünk" abból van, erre fokozottan figyeljünk! Hogy ez a pillanat mikor jön el, nem tudom, hisz azt sem tudhatom, mikor választottaátok el még az eredeti főzéskor. De ha ez jó időben történt, akkor általában 50L up-ból, 20 liter (kihigított!) pálinkánk lesz."
1, Tavaly lefőzött őszibarackom keserű lett (ezt már írtam ide) viszont most azért újra megkóstoltam és eltűnt belőle ez a rossz íz, viszont előjött a barack. Ez vajon mitől van?
2, Tegnap otelló cefrét raktam a duplafalú olajos főzömbe. Takarításkor észre vettem h nagyon habzott mert jóval magasabban volt odaégve mint a többi féle cefrénél. Ez nem is lett volna baj de olyan szinten ráégett h homokos vízzel tudtam csak letakarítani. Az üst alját megfogta, de azt körömkefével simán le tudtam sikálni. Ez normális h így habzik és mitől van az h ennyire ráégett? Olaj hőfokmérő 120 foknál többet nem mutatott. Így a túl fűtést kizárnám mert mindig így főzök.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szia sogi! Semmi időm nincs, meghallni sem:) A sok főzés...tudod. Már nem praktizálok, de tavasszal, ha nagyon rohadtul semmi dolgom nem lesz, visszatérünk rá.
Ennyire egyszerű lenne? Semmi különleges trükk, módszer?
Hogy csinálsz verőfényes nyáron 19 fokot a cefrének? Pincében erjesztred?
Savazni nem szoktad? Én mértem és annyira savtalan (pH 4 feletti), hogy levittem 3-ra, de így is romlott, mint a fene...
(Modjuk 25 Celsius fokon volt.)
Kozmaolaja sok volt?
Bocs a sok kérdésért, de már nagyon szeretnék megküzdeni a fügetermésemmel, mert megenni ennyit nem bírunk! (És nem terem minden bokorban fügepárlat) Igazi hungarikum! :)
Ez a tipikus ecetes cefre ismérve. Nem forditottál gondot a cefre alapos vizsgálatára. Kellemetlen savanykás íz, aromaszegény gyengécske párlat, halványkék szín. Emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Nyitott hordóban erjesztve, a bunda teteje megecetesedik, innét szerintem a ződülés. A savanyú íz hogy mikor jelenik meg az utópárlatban az cefrefüggő. Szilvacefrénél szinte nem is jön elő. A bérfőzdések a szilvát addig főzik, amíg az 50 fokot el nem éri a pálesz. Vagyis nincs is utópárlat mert az higítja a pálinkát. Én már sok ilyen páleszt kóstoltam, egész jó.
Én a "fazék ízt" nem is tudom értelmezni, én egy jellegzetes paradicsomlére hasonlító íz és illat megjelenéséig főzök. Almánál hamarabb jön az biztos.
Lefőztem egy kis körtét az imént, ezt utólag hozta a gazdája, valamilyen maradék, összesen 45 liter volt a cefre, küllemre és illatra sem vettem észre semmit a cefrében.
Első főzés elején feltűnt, hogy sok benne a kozmaolaj, illetve nagyon türkizszínű volt az eleje, ami már előfordult máskor is, de nem ennyire.
Ma finomítottam le és az utópárlat elválasztásnál ért a meglepetés.
50%-nál kezdtem a poharazást, talán anegyediknél kóstoltam először, de nem az első pohárnál, hanem egyből a 3.-nál kezdtem, általában ez mindig jó szokott lenni, gondoltam az első kettőnél nem butítom feleslegesen az ízlelésemet.
Kellemetlenül savanyűnak éreztem, a gyümölcsösséget szinte csak alig vettem észre benne. Ekkor még jóval 40%-os felett volt a párlat, de már nem öntöttem a KP-hoz.
Most behígítottam 48-ra nemsokára megkóstolom, de az illata sem tetszik, biztos vagyok benne, hogy nem lesz jó, főzés közben sem jött át az illatán az, aminek kellett volna.
Kérdésem tehát az, hogy mi okozhatja a párlat savanyúságát?
Az erjesztés biztosan nem volt irányított, csakahogy az isten megadta.
A mennyiség még jó lenne, mert 45 literből 3,8 liter 48-as lett.... nem tudom, volt-e benne cukor....
Tehát én cefrehibára tippelek, mivel mindent ugyanúgy csináltam mint eddig már nagyon sokszor, a főző tiszta volt.
Ezt nem értem. Mit választotok külön rajta? (belőle)
Mint rézműves fórumtársam írja, valszeg esetetekben a kozmaolaj, vagy a "fémes törés" okozhatja az opálosodást.
A fémes törést, tapasztalataim szerint a savasabb cefrék okozzák, az általuk "megmart" réz páracsövekben, spirálokban. Ilyenkor tényleg jó hatásfokkal dolgozik, a tejes derítés.
Haverom kifőzte nekem is a cefrémet, nagyon kevés pálinka lett a 500L cefréből, de minden bizonnyal ott volt a baj, hogy legalább 70% alma volt, és sok víz került alá, inkább a cefre nagy része víz volt. Ennek ellenére illatos pálinka főtt, 50 fokra felengedve. kb 2-3 hete főtt le, vasárnap délelőtt egy kb 3,5 liter pálinka alá aszalt szivát és datoját tettem, jó bőségesen.
Tegnap délután megmozgattam és ma is fejre fordítottam. Sötétebb lett a szine a pálinkának mint a konyaknak...
Mennyire van ez így rendben? Eltúloztam a gyümölcsöt?
...úgy tűnik, hogy mindent jól csináltok és a hígítással sincsen gond, mert nem kell azt "túlspirázni"...a jó minőségű sima csapvíz is tökéletesen megteszi...csak egy dologról feledkeztetek meg és ez a "kozmaolajleválasztás"...ezek az ún. kozmaolajok, a nevükkel ellentétben alkoholok, méghozzá 6-nál magasabb "szénatomláncú" alkoholok, amelyek szerencsére nem minden cefrében, de többé-kevésbé ott vannak és bizony meg tudják keseríteni azok életét, akik 50%-alá
"merik" hígítani a pálinkát...mert bizony ettől a kozmaolajtól opálosodik be a hígított pálesz, mert kb 50%-ig oldatban van, de lejjebb már kezd kiválni és ettől homályosodik...szerencsére azért több módszer is van az eltávolításukra...mindíg az első főzéskor, az alszeszből szűrjük ki, ha van kozmaolajszűrő...ha nincs, akkor sincs vész, mert
a hideg hatására is kiválik, ha fagyasztóba teszed az alszeszt és így a tetejéről egyszerű leszedni...
...ilyenkor még az erkélyen is jó, egy hidegebb éjszaka után...táblákban úszkál az alszesz tetején...
...rádobsz egy papírzsepit és már rá is ragadt, könnyű leszedni...
...ha még mindíg nem akar tisztulni, akkor ott van a sovány (1,5%) tejjel való derítés, de az a szűrögetés miatt kicsit macerásabb...
Csináltam eddig kökényt, borpárlatot, törkölyt és birset. Csak a birsem lett enyhén opálos a többi nem.
Múltkor kipróbáltam egy üvegen a tejes derítést, nekem bejött. Egy literhez tettem egy szűk teáskanálnyit.
Nem piszkálod, félreteszed, 4-5 nap alatt tökéletesen kiülepszik és le lehet fejteni. Víztiszta lett, én nem vettem észe, hogy az ízén módosítana bármit is.
Ha eddig 60% körül indult a lejövő alszesz a cefre főzésekor, akkor egy ilyen szimpla, deflegmáció nélküli főző esetén ez jóval 10% fölötti alkoholtartalmat jelent a cefrében, azaz eddig agyoncukrozott cefréket főztél - ld. vasbicikli diagramját: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=122351856&t=9007484. A 35%-os indulás viszont 4% körüli alkoholtartalmat jelent a (főzéshez higított) cefrében, azaz most normál cefréd van. Nincs vele semmi probléma.
Most akkor nem értjük, édes a cefréd (tartalmaz még cukrot), vagy nem?
Különböző cefrékből próbálkozunk évek óta jó minőségű pálinkát előállítani : Ilyen a bor,barack,meggy. Az alszeszt is külön választjuk előírás szerint. A finomítani kivánt
oldatot 20-25 fok körülire állítva, tiszta, jó minőségi párlatot kapunk, ami általában
60-68 fok . A baj a szeszfok beállítással van. Próbálkoztunk gyógyszertári desztillált vizel,
ion cserélt vizel, szénsavmentes ásvány vizel, tiszta esővizezel. A hígítást is szakaszosan végezzük mégis mindég beopálosodik a pálinkánk. Ez főleg 50 fok alá hígítva következik be.
Tud -e valaki típpet, tanácsot adni a hiba kiküszöbölésére.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat. Hevezoli rátapintott a lényegre, képben van após is, nála van tul.képp. a cucc. A kóstolásra is őt kértem meg, ezért az íztesztet elvégzem magam is. Az biztos, hogy nem cukrozta agyon, attól nem kell tartani. Szerintem a kifejezetten édes arra vonatkozik, hogy biztosan nem ecetes.
Ez az első bonyolult esetünk, eddig minden évben tök egyszerű volt a képlet. Pedig főztem már ringlót is, ami sokkal macerásabb, és a cefrét sem tudtam jó helyen tárolni, erjedéskor estére 10 fok alá ment a hőmérséklet. Ennek ellenére ilyen bakik sosem jelentkeztek a főzésnél.
A héten igyekszem újra beindítani a cefrét, a vegyes amúgy is zavaróan sűrű még. Még egyszer kösz a tanácsokat.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Hajdanában Béla bácsi a pincészet laborjába hozta be a kis mustot vizsgálatra.
"Bözsike drága, vizsgálja már meg nékem a mustot. A cukor érdekelne"
"Egy óra múlva jöjjön vissza"
Egy gyors mérés, számolás, megvan az eredmény: javítani kell.
Egy óra múlva.
"Bözsikém, milyen?"
"Nem olyan rossz Béla bácsi, de javítani kell"
"Aztán mennyi cukor kő bele?"
Bözsike kifakadt. Előadta a műbalhét.
"Béla bácsi, hányszor mondjuk el még magának, hogy a mustot szígorúan tilos cukorral javítani! Engem azonnal kirugnának, ha megtudná valaki, hogy én azt mondtam, hogy két mustfokot kell javítani és harminc deka cukor kell tíz literhez!"
"Jóvan na Bözsikém, köszönöm, értem én....(kifelé menet motyogja, memorizálja) harminc deka tíz literhez, nem is rossz..."
Köszönöm a választ, én is hasonló véleményen vagyok. Visszaolvastam és láttam, hogy mások is szembesültek ilyen problémával, csak az alszesz tetején lévő olajréteget nem olvastam a narancsos hozzászólások között, ezért tettem fel a kérdést. (Lehet, hogy nekem "szelektív a látásom".) Remélem az íze is olyan lesz, mint az illata és elmarad a kesernyés íz.
Én a helyedben lehűteném, leszedném a kozmaolajat. Finomításnál pálinkának kell lennie. Természetesen a rézeleje lehet opálos is, legalább is nálem előfordult, de az első pohárka után szép tükrös párlatott kapok.
1. Egy kierjedt cefre nyomokban sem édes, hanem savanykás, gyümölcsre jellemzően borízű.
2. A gyufapróbát ne keverés után, hanem előtte csinálj , amikor még abszolút nyugalom van a hordóban.
3. Egy kész cefre egyáltalán nem biztos, hogy átfordul.
4. 4 liter langyos vízben oldjál fel fél kg cukrot,utána keverj el benne egy tasak borélesztőt. Tartsd meleg helyen, és kb 1 óra múlva keverd bele a cefrébe. Másnapra forrnia kell.
5. érthetetlen számomra, hogy hogy jutott eszedbe édes cefrét főzni , (de hát ez az én magánügyem)
Eddig hályogkovács módján dolgoztál, csoda hogy nem történt baj.
Nem mondtad el hogyan cefrézel, de az állandó keverés csak azért nem okozott ecetesedést mert nem forrt ki a cefréd(ha a kóstolás most történt és nem a cefrézéskor).
Ha tényleg segítséget akarsz kezd elölről a cefrézéssel.
Írtad valahol, hogy festékkeverővel kevergetted. Nem kellett volna, csak a főerjedéskor egy-két alkalommal lenyomni a bundát. Végső soron marad az élesztő. Egy fél csomag élesztővel próbáld újrainditani az erjedést. (mondod, hogy édes a cefre, tehát cukor van benn)
Mostad a gyümit? Némely permetmaradvány meggátolja az erjedést és itt van az az eset, hogy se tüled, se hozzád.
A cefrét kóstoltam, kifejezetten édes, szinte lekvár szerű mindegyik. Nem az újraerjesztést hajtogatom, csak valamit kell csinálnom, mert így kidobhatom az egészet.
Azt nem értem sehogy sem, hogy ezelőtt, ha gyengébb is volt a cefre max. nem jött nagy mennyiségű alszesz belőle, de akkor is kb. 60 fokos volt az eleje, mikor főztük. Az idegesít, hogy 30 fokos szar jön az elején, és fogalmam sincs hogy mitől van ez.
Szóval nem tudom mitévő legyek.
- Tegyem el jövőre? Ha igen, akkoris mi fog változni?
- Vigyem ki a hidegbe, hátha átfordul? Ha átfordul, megoldódik a probléma?
- Próbáljam újraerjeszteni? Ha igen, akkor mi erre a módszer?
Nem vagyok kiművelt a témában. Eddig egyszerű volt a képlet: Tiszta, magozott gyümölcs a hordóba, napfénytől védett, lehetőleg állandó hőmérsékletű helyen tárolva.
Időnként festék keverő szárral megdolgoztam, hogy lazuljon az állaga.
A savazásról őszintén szólva nem tudok semmit, eddigi években pektinbontón és cukron kívül semmit nem tettem hozzá, mégis minden rendben ment. Az aggaszt hogy a cefre nem fordult át, a mai napig összegyűlik a sűrűje a tetején.
A kazánházon kívül más tároási lehetőségem nincs, csak udvari táruló, ahol pár fokkal van csak melegebb, mint a levegőn.
A cefre elvileg már októberben elkészült, azóta csak tároltam főzésre várva, tavaly is így csináltam. Hogy csinálnád ezek alapján az "újraerjesztést", pontosan mit tennél hozzá? 180 literes hordóban a vegyes közel tele van, a szilva félig.
A túl sűrű cefrét vízzel hígítsd, hátha elkezd forrni. (savazd ha kell)
Idén a cefrédből elillant a szesz egy része, pl. túl meleg volt és nem volt jól lezárva, vagy ecetesedett, de nem érzed rata valami miatt (pl. nagyon erős illatú valamelyik összetevőd)
Nem írtál savazásról, s lehet a vegyes cefréd nagyon lágy komponenst is tartalmaz, amit nem kevertél össze a többivel, az megromlott, nem tett hozzá semmit a mennyiséghez,csak az ízhez...sajnos
20-22 C fok meleg szerintem a cefrének, különösen, ha régen kiforrt...apropó: hány hete cefrézted?...ilyen hőmérséklet mellet 8 nap alatt kiforrhat.
A főzés kipróbált rendszer, eddig tökéletesen működött.
Próbálom egyszerűbben összefoglalni:
idén valami nem stimmel a cefréimmel. Van szilva és vegyes. A Szilva gyönyörű, a vegyes elég sűrű, szinte főzelék szerű. Most is állandó 20-22 fokos helyiségben vannak, a körülmények ideálisak. Elvileg lezajlott az erjedés, kapott pektinbontót is, meg kicsi cukrot.
Főzésnél viszont mindegyiknél baj van. 30, max. 35 fokos alszesszel indul, és csökken is hamar, mintha a főzés végénél kezdeném a lepárlást. A gyufa mindegyiknél felkeverés után is égve marad, tehát nem erjed. Ezek alapján arra következtetek, hogy kéne még erjednie. Mi lehet a megoldás?
lehet, hogy túl sokat írtam a főzés körülményeiről. A kérdés lényege, hogy mitől rossz az alszesz? Van egy olyan cefrém, amiből 30 fokos alszesz jön ki elsőre. Valami nem stimmel a cefrével gondolom, erre keresem a megoldást.
Sziasztok! Egyik ismerősöm vegyes cefréjét főzöm. Nagy valószínűséggel narancs az alapja ezért erősen opálos, sőt tejszerű anyag jön ki a cefre főzésénél, sőt olaj réteg van a tetején (lehet hogy egy kis héj is van benne :/).
Szerintetek mit csináljak vele? Tisztázás előtt átszűrjem, vagy tisztázás után? Semmiféleképp nem szeretném kiönteni, mert nagyon jó illata van...
Nem értem a kérdést vagy te nem érted amit csinálsz .Aszondod sokadik főzésetek, de még az első főzésnél mindig a metilt emlegeted.
Az első azaz a cefrefőzés célja az összes alkohol kinyerése ne keress metilt ,etilt hókusz-pókuszt csak alszeszt.
A második azaz finomitó főzésnél se keress metilt csak rézelejét ,előpárlatot ,közép azaz főpárlatot és utópárlatot. Nem akarlak kioktatni de a reggel belinkelt dolgokat olvasd át és tisztulni fog a kép.Szia
Sziasztok, szeretnék segítséget kérni. Sokadik pálinkánkat főzzük már egyre jobban tökéletesített otthoni módszerrel, saját cefréből. Most viszont elakadtunk, valószínűleg valami gond van a cefrével, amit egyáltalán nem értünk.
A rendszer annyi, hogy egy rozsdamentes üstbe vizet töltünk, amibe tesszük magát a szintén rozsdamentes acél pálinkafőzőt, amiben a cefre van. Egyébként a gőztérből a lepárlást üveg spirál lombikba vezetjük, aminek folyamatos vízcserével biztosított a hűtése.
Az eddigi években a főzés két lépcsős volt. A cefre első kifőzésekor lett egy kb. 50 fokos első főzet, amit utána letisztázunk. A tisztázás után még erősebb, és természetesen tisztább pálinkát kapunk, aminek orvosi vízzel beállítjuk a kívánt szeszfokát.
Az első főzetnél eddig úgy működött, hogy a metil kidobása után 57-63 fokos szokott lenni az első 2,5 dl párlat. Addig főzzük, amíg nem savanyú a végtermék, 25-30 fokos szokott lenni a vége, a többit már hagyjuk. A tisztázásnál 80 fok felett kapjuk az első 2,5 dl párlatot, utána addig főzzük amíg tiszta és zamatos, ezért állítjuk be a tiszta pálinkát a víz keverésével.
Az eddigiekben, ha gyengébb volt a cefre, akkor is ugyanígy működött a dolog, csak kevesebb mennyiséget tudtunk lepárolni. Két cefrénk van idén: szilva és vegyes. Gyufapróba mindegyiknél felkeverés után is működik, a cefre amúgy azóta is kazánházban van, folyamatosan 20-22 fok hőmérsékleten.
Mindkét cefrénél azonban ugyanaz a problémánk idén. Az első főzet szinte eredménytelen, a metil kijön, utána viszont alig 35 fokos főzet már az eleje is, tehát mintha a megszokott folyamat végénél kezdenénk el a főzést. A vegyesnél még talán érteném is a dolgot, ugyanis rendkívül sűrű a cefre, mint a főzelék. A szilva viszont gyönyörű folyós, mégis ugyanez az eredmény. Ha a hordóba beleszagolunk, mindkettőnél nagyon tömény, erjedt cefrédt érzünk.
Ami nyugtalanít, hogy a cefre átfordulása nem igazán történt meg, a mai napig is fel kell keverni, a tetején összegyűlik a sűrű lepel. Ennek ellenére mint írtam a gyufa felkeverés után is ég. Volt már hasonló ringló cefrénél nálam, de ott csak annyi volt a gond, hogy kevesebbet tudtam belőle kifőzni.
Az én tippem, hogy valamiért megállt a cefre erjedése, de nem tudom hogyan lehet újra beindítani. Kérdésem, hogy tud-e valaki diagnózist és megoldást mondani a leírtak alapján. Előre is köszönöm, ha valaki segít.
Én a 2000-es Kertitox-al vagyok így! /permetezőgép/ húsz évig szemre számítottam ki ha nem egy teljes tartállyal kellett kipermetezni de két éve van tetőlécből "hiteles" mérőpálcám. Egyébként sz@rt se számít, nem patika ez. :)
Én bevittem egy üvegben valamennyit melegre, kb 25 fokra.
Különösebb nem történt vele egy nap alatt, csak annyi, hogy az alján egy vékony sűrű réteg képződött, rajta vékony folyadék, annak a tetején pedig vastag sűrű bunda.
Persze ne lehet ez a kis minta azonos összetételű a hordóéval, de erjedésnek semmi jele.
CO2 képződés nem észlelhető sem a szaga nem érződik, se a gyufa nem mutatja ki.
Ezután kivittem a kb 10 fokra, meglátom, változik-e holnapra.
Továbbá a hordót felnyitottam, a tetejéről a CO2 réteget kompresszorral kifújtam, ez történt 2 órával ezelőtt.
Azóta egyszer néztem gyufával, CO2-nek nyoma sincs.
Mindebből arra a döntésre jutottam, hogy ideje van a főzésnek, ami 1-2 napon belül meg is fog történni.
Azt hitted, hogy gúnyolódsz, pedig egy okos dolgot mondtál:-))))
Milyen hasznos lenne, sok embernek, ha a hordója mellé egy táblázatot is mellékelnének. Ez a táblázat pedig arról szólna, hogy a hordóban levő szintmagassághoz hány liter felel meg. Szegény ember ezzel be tudná magának osztani a fogyasztást! Csak egy mérőpálca kéne hozzá:-)))
A páracső felső pontjára elhelyezni egy hőmérőt nem is olyan egyszerű. Milyen típusú, hogyan felhelyezve, hogyan hőszigetelve, hogyan leolvasva....???? Egyik nagyra becsült kollégánk mesélhetne róla.
Nekem a fokoló is csak információs jelleggel bír. Nem alkalmazok hőmérsékleti korrekciókat sem. Végül csak a régi gyögyözés alapján állítom be a megközelítő 52 fokot. Nálunk ez szentségtörés lenne nem betartani. Aztán, amit fogyasztok kicsit kihígítom, de nem dicsekszek el vele:-)))
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Valamikor az első bejelentkezésemkor, (ami nem régen volt :) ) ujjongva jeleztem, hogy leltem kb. 70 üveg lekvárt.
A minap belátogattam Édesanyám éléskamrájába, ahová a viták elkerülése végett, nem-igen hatoltam be mostanáíg és már "pálinkás szemmel" körülnézvést, le-esett-az-állam !
Szerényen szólva,- ROGYÁSÍG VANNAK A POLCAI, HIBÁTLAN JOBBNÁL JOBB LEKVÁROKKAL ! Van vagy 200 üveggel.
Megkérdeztem, hogy mi a terve velük, mivel a java része (majdnem mind) be van száradva, nem penészesek.
Azt mondta az enyém lehet!
Az első,- tétova próbálkozásomkor is siker koronázta a lekváros kísérletet, de most azt hiszem, a TŐLETEK kapott tudásssal és az első kapkodós próbálkozásokból merített okulással a birtokomban, sokkal jobb végeredményre jutok majd.
Egyenlőre elfér a pócon, majd azt hiszem, jövőre állok neki.
Csak szerettem volna az örömömet Veletek is megosztani, most megyek szundítani,
Hasonló dilemám volt a napokban nekem is. Kb 23 napra főztem ki, a birsemet, (amiben volt egy kis alma is) most alszesz állapotban van.A lé feljött már a tetejére, de az utolsó hetét a cefre ilyen 12 C0 -on töltötte.Abrix 7-et mutatott. A kolegák azt javallották főzni kell!....főztem:)
Hmm...Nálam ez olyan 45 fok körül jelentkezik, innentől kezdve igen gyorsan emelkedik a fokoló, észnél kell lenni . Ha jó az anyag olyan 30 fokig lemegyek, még addig jó szokott lenni, kevés UP jelleggel, főleg a kajszinál még extra aromákkal. (Almánál , körténél már jellegtelen ilyenkor az anyag, azt hamarabb le szoktam választani.) Berendezésfüggő dolog ez, nálam csak sisak van.
A vadkörte,szokott minőség(mert ittam már a tavalyiból is).Nagyon jó!A többi az szófosás lenne.:-)
A gyalog bodzát,hogy is kezdjem?Még soha nem ittam,de érzem,hogy nem lesz a kedvencem.:-)Nem főzési , illata nem tetszik.Meg kell mondanom,a bodzát és a faepret nem szeretem.
Én azt figyeltem meg,60,és 50 között valahol(minden finomítás más)van egy olyan pont,ahol hirtelenebb,Kissé látványosabban megemelkedik a fokoló.Ott kezd nézni,onnan szokott "ratyisabb anyag"megjelenni.Én ott szoktam elvenni.
Látom tetszik a működése.Majd gyárthatod sorozatban!!!D
A naspolya cefrézését elmondaná valki,hogy csináljam?
Én igy gondolom:
Az érett naspolyát kevés vizzel keverőszárral áttöröm,és utánna tésztaszürőn átszüröm,igy a magokat ki tudom venni. jó igy? Vagy hogy kellene? Nem sokról van szó,1 vödör.Holnap csinálnám.
Többen is írtuk, hogy nagyon sok víz kell hozzá...én egy vödörnyivel jártam így, még feldolgozás közben, mivel fére kellett tenni kb 10 pecre...Pektinbontót bőségesen kell beletenni,(én már a keverőszárazáskor beleadagoltam) akkor meg lehet úszni a 3x-osra duzzasztást...(2x-es így is lesz)...ami szerintem azért jobbb megoldás, mert alig van benne cukor és a cefre nagyon alacsony akoholtartalmú lesz, amit kínszenvedés kinyerni belőle még a 2x-esre vizezett állapotúból is.
Van ennek a főzőmnek egy kissebb vàltozat, egy szűz 17-es kuktàból, finomìtàsra!
Ezen csak 22-es a pàracső, de a tanàcsaitokat megfogadva, beiktattam ebbe is egy 10fokban emelkedő, 80cm-es pàracsövet!
Most gyujfoftam alà az alma alszesznek.
Óra szerint 79foknàl kezdett megindulni a pàrlat.
78-as lett a szeszfoka, első mérésnél.
Sokkal jobb lett a rendszer!
Sziasztok! 25 liter 24 fokos körtét kezdtem finomítani. Az első 5 liter elképesztő körteízű, de 5 liter után az íze semleges. Se nem körte se nem savanyú utópárlat. Az íztelen részt külön edénybe fogtam fel. Szerintetek mit csináljak vele? Sajnálnám azt az 5 litert. Ez az idei legjobb pálinkám...
Kóstoltam olyan pálinkát, ami 35 éves volt, amikor született az a fickó akkor főzték, minden jeles eseményen ittak belőle az esküvőjén is. A pihentetés nem árt neki :)
...mivel most még én is csak tanulom a pistóriusszal való főzést, meg a finomítást is, nem tudom, hogy ez sok-e, de úgy gondolom, hogy ez majd a kész terméknél kiderül...
...ami meglepő volt, hogy 55%-nál (a pistóriusz miatt) elkezdtem külön szedni és kóstolgatni, de még sem 50%-nál, sem 45%-nál nem volt érezhető az illatban, semmi kellemetlen, csak az ízben
kezdett 50%-alatt halványan jelentkezni a fazék íz, ami 45%-nál fokozódott arra szintre, hogy az már ment az utópárlatba...amikor még csak gyengén volt érezhető, akkor még az egyéb kellemes
ízek, aromák jól érezhetőek voltak és úgy gondoltam, hogy ez még kell a középpárlatba, mert az a még csak gyengén jelentkező fazék íz, még nem tudja elrontani az összhatást ...
...jól is gondoltam, mert a végén az egészből kicsit kihígítva, semmi kellemetlen ízt, vagy illatot nem lehetett érezni...
...végül is ehhez kell a gyakorlás, hogy szagolgatva ízlelgetve, megtaláljuk azt a határt, ami nem megy a minőség rovására...73%-os lett az egész, most így töményen pihenget...
Most komolyan! Nekem az első főzézés a tisztázás is olyan 65 fokon indúl és nagyon lassan csökken 35 fokig. ekor a sisakban mérve olyan 92- 93 celsius fok van. Utána rohamosan csökken olyan 8 fokig és a sisakban 95 celiusfok van. Ekkor zárom el a fűtést. Persze a tisztázásnál elő - közép - utópárlat leválasztva...
Ha ilyen magas az alkoholtartalom a főzés közben nem megy az az ízek rovására?
Óvatosan vegyél ki egy befőttes üveggel a hideg cefréből, az üveget vidd meleg helyre és nézd meg, hogy élénkül-e benne az erjedés.
A melegtől a cefréből felszabaduló CO2-t ne téveszd össze az erjedéssel (a hideg cefre több CO2- t tud magában tartani mint a meleg).
Ha nem tudsz dönteni, hogy az üvegben volt-e erjedés, akkor egy nap meleg után vidd hidegre és akkor lesüllyed benne a szilárd rész (bunda). Ha így viselkedik, vagyis "megfordul", akkor a cefréd kierjedt, főzheted.
A pincében lévő cefréd azért nem fordult meg (nem tükrös a felszíne mert nem süllyedt le a bunda), mert a pincében nincs hőingadozás, ami a fenti befőttesüveg módszerhez hasonlóan kihajtja a cefréből az oldott CO2-t.
Ezért nem lehet a cefre megfordulását a kierjedés jelzésére használni, mert csak olyan cefréknél működik amelyek lehűlést kapnak, pl. mert szabadban vannak.
Mivel kb 2/3-áig van a hordó, elég vastag a CO párna rajta, a gyufát simán eloltja még, de nem tudom, valójában mennyi képződik még, vagy képződik-e még egyáltalán.
nem volt túl meleg a helyiségben, 10-15 fok között volt az erjesztés alatt.
Az íze savanykás, de nem túlságosan fanyar, de ebben szerepe van anak is, hogy mivel vízzel lett felhígítva a becefrézéskor, nyilván nem tömény annyira, mint más cefre, amibe nem kell vizet tenni.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bogrács is javít. A hosszabbitás meg bíztos. Elég az 50-70cm. Egy 45o-os fittingel jöhetsz is le. Nem kell több macera. Szűkitések ne legyenek. A páracsövet hűtheted is. Olvass vissza. Feribá írt róla, meg mások is.
Jaaa, hogy az csak minta és ez a tiéd. Akkor helyesbitek! Igy valóban kevés a deflegmáció. Vagy a függőleges csövet vastagítod meg (jócskán), vagy beépitesz egy enyhén emelkedő csőszekeszt a hűtő elé.
Köszi a meghívást. Nagyon szívesen lemennék, de holnap megyek a nejemért a kórházba. Tegnap epehólyag műtétje volt. Manapság nem sokáig "tárolják" a betegeket, engedik is haza. Nem mintha baj lenne, itthon talán nyugodtabban is tud pihenni. .. miután összevágta a fát és felásta a kertet. :)
Nyilván így is lehet jót, meg úgy is lehet jót. Mindenesetre a desztilláció alapvetően egy hőtechnikai eljárás, így fura dolog haszontalannak nevezni a hőmérsékletmérést. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy fölösleges dolog a kocsira sebességmérőt tenni, anélkül is elmegy Makóról, na jó nem Jeruzsálembe, de Szegedre.
"Ezek az adatpárok akkor érvényesek a kifolyó párlatra, ha a páracső hűtő felőli végén mérjük a hőmérsékletet."
Mert ugye a gőztér bármely pontján mért hőmérséklethez tartozik valamilyen alkoholtartalom, de minket főleg a kifolyó anyag érdekel."
Onnan meg csak egy néhány másodperc és mérhetjük is fokolóval az eredményt.:-))))) Csak egy néhány másodperc:-)))) És kiküszöbölünk egy-két mérési, grafikoni hibát.
Hogy is mondja Zsuzska? Valahogy így:" A pálinkafőzés nem a türelmetlen emberek sportja."
Azért ne add fel, mert ha nincs is praktikai haszna, legalább is nem sok, akkor is ez a boncolgatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük a főzés alkalmával lezajló folyamatokat. Ez pedig nem semmi!!!!
Igen, műanyag (lavór méretű) tésztaszűrőn rázogatva szűrd le. A visszamaradt részt iszapold fel egy kis vízzel, és addig ismételd a szűrést, amíg csak a magok maradnak vissza. Úgyis kell higítani főzés előtt.
Hú de, jókat vitatkoztatok hőmérő ügyben! Akarom mondani, az Aldi nemrég akcióban kínált általános konyhai hőmérőt 3000 HUF-ért, ha jól emlékszem, 200 fok fölé ment, rozsdamentes beszúró csővel. Ugyanott az az indukciós rezsó, amit tavaly 8k-ért adtak, most 12k. Nem rossz, 26cm átmérőig mehet rá az edény.
A terelőlemez turbulens áramlást okoz a sisakban, azaz keveri a párát a sisakban, és így hozzásegít ahhoz, hogy a pára minden része eljusson a sisak felületéhez, ahol kicsapórdat a flegma. Vagyis nem növeli a deflegmációt, hanem egyenletesebbé teszi.
Én összegyűjtöttem némi utópárlatot és belefőztem a kompótból visszamaradt birs kocsányt és héjat. Az egyik kóstolóm határozottan érzi a birset, én nem, de finom sima pálinka (párlat) lett belőle.
Ez nagyon készülék függő! Ismered a saját aparátod, tudni fogod, hogy van e rá szükség. Nekem mincs, 60%-nál van általában az Up megjrlenése. A finomítvány nagyátlagban 68-72%-os, a kihozatal forma szerű. Cefrefőzéskor így is bugyolálom a sisakot.
Én is gondolta a deflegmáció növekedésére az ütköző tányér beépítését követően.
Snapmester írja :
Vannak olyan sisakok is amelyekbe un. ütközőlemezt építettek be. Az ütközőlemez a szeszes páráknak a sisakból valótovábjutását lelassítja így időt ad a szeszben szegény párák kicsapódására.
Ebből azt szürtem le , hogy a lemeznek , mivel belső térben van és a lassítás és a terelés az elsődleges szerepe a deflegmációt növelő hatása ha van is ,denem nagy mértékű.
Ti ,hogy látjátok ezt a kérdést, mi a tapasztalatotok ???
Az Artúr egy becses helyet fog elfoglalni az újonnan épülő laboratóriumomban! A tányéros beépítést én is terveztem, a bolhapiacon be is szereztem pár régi réz dísztányért aprópénzért. De mivel így is rohadt erős a deflegmáció, feleslegesnek tartom.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nálunk kanizsán a Huszti téri hőmérő, minden évben a tavasz első hírnöke ország szerte! Az RTL kedvenc helyszíne, mert itt akkor is 14 fok van, ha mindenki csúszkál a jeges úton, és jégcsapok lógnak a hőmérőről, mégis senkinek nem tűnik fel:)) Na mi azért odafigyelünk....
Hajaj! Próbáld meg az ecetet közöbösíteni nátrium-hidrokarbonáttal. Elterjedt neve a szódabikarbóna. Addig adagolod kicsinyeskén, mig pezsgést tepasztalsz.
Talán a sikerélmény is meglesz, meg az iható pálinka is.
Nem értek a duplákhoz, de szinte mindenki söröshordóból csinálja, fazekakból túl drága lenne. A szendvicstalp is felesleges, meg nem biztos, hogy jól összejönnének az edény méretek (nem érdemes túl vastagra hagyni a két fal közötti teret).
köszi! csak azért érdeklődtem,mert ismerőseim körében ugyan másfajta gyömölcsből,almából, szilvából: 40l/ főzés. 1főzés 330l cefre. majd dec 20-án megmondom az eredményt,de azért köszi!
Tanácsot szeretnék kérni, ecetes cefréből készült alszesz finomítás előtti javításával kapcsolatban.
Egy ismerősömnek elvállaltam,hogy lefőzöm a Tüskés körtéjét.Sajnos megecetesítették.
Mivel jó ismerősről van szó, szeretnék ebből az elrontott alapanyagból a lehető legjobb végterméket kihozni.Akinek van ötlete,tapasztalata az alszesz javítására, kérem ossza meg velem, mert Szombaton finomítanék.
Tanítványaim kezét elengedtem, már önállóan főznek. Nem is akárhogy. Tartok tőle, hogy rászorulok majd a tanácsaikra. Diagram táblázatot nem tanítottam velük. Táblázatot csak a korrekció és a higitás miatt használnak. Látod, kiöregszik az ember a munkából. Lassan már renszeres kórházlátogató leszek. (nem látogatóként)
Egyszer a Juszt Laci TVügyvédje nagysikerű szánalmas műsorában, egy agyoniskolázott autószerelő bizonyította be ország-világ előtt, hogy az összes kereskedelemben kapható téli szélvédőmosó folyadék -4 fokon befagy! Egy fagyállómérővel mérték a -18 fokosra behűtött folyékony szélvédőmosókat! Figyeltetek?
Két éve calva.dos tett fel egy ábrát a fórumra (38662 hsz.) ami a "Gőz-folyadék egyensúlyi adatok változása alkohol-víz elegy lepárlásakor" címet viselte. Az adatok a Sólyom könyvből származtak és pontosan nem lehet összevetni a vasbicikli által (79496 hsz.) feltett görbékkel mert a tengelyek másképpen vannak felvéve és az alkohol-víz arány Sólyomnál tömeg%-ban a homedistillernél pedig térfogat%-ban vannak megadva. Mindkét görbepár ugyanazt a célt szolgálja: ha valakit érdekel, hogy milyen alkohol koncentrációk vannak a főzőjében, akkor egy jól elhelyezett hőmérővel megtudhatja. Senki nem állította, hogy ettől jobb lesz a pálinkája. Ha valakit nem érdekel, tegyen úgy ahogy én szoktam, amikor oldalakon keresztül a pálinkatörvény szövegén megy a csámcsogás, átugrom.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok, videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"mindig magasabb a gőz fázis alkoholkoncentrációja"
Az természetes, hiszen ezért csináljuk az egészet, és pont erről szól ez a szerencsétlen fázisdiagram is.
Én viszont nem a koncentrációról beszélek, hanem a hőmérsékletről, ami a forrásban lévő folyadék, és a vele egyensúlyban lévő gőz esetében megegyezik. Szóval nem vétünk túl nagy hibát, ha a főző deflegmációtól még nem érintett pontján (magyarán a cefrétől nem túl messze), a gőzfázisban mért hőmérséklet alapján becsüljük a cefre alkoholtartalmát.
Ez akkor lenne igaz, ha folyamatosan azeotropos elegyről beszélnénk, azonban ezt mi nem tudjuk elérni, nálunk gyakorlatilag mindig magasabb a gőz fázis alkoholkoncentrációja.
Kedves Józsipapa! Pedig lassan el kell fogadnod, hogy itt a fórumon sokkal jobb pálinkák készülnek a Tiédnél, az enyémnél, stb. Nincs mese.
Na persze csak elméletben, diagrammokban, meg ilyesmikben. Hogy a valóságban??
Egyszer egy barátom mesélte, hogy az aluljáróban odament hozzá három kancigány, és cigit kért. "Én, cigit, nektek? Takarodjatok innen büdös, rohadt, köcsögök, az anyátokkal együtt!!"
Hú, mondtuk, Te aztán, nem vagy piti legény! Tényleg ezt mondtad nekik?
Nem értem! Miből is gondolod, hogy a gőztér hőmérsékletéből ez a diagramm megmutatja a cefre alkoholtartalmát? A Malligand készülékban a hőmérő belelóg a mérendő folyadékba, tehát egyáltalán nem így működik. Az egyszerűen csak egy folyadék forráspontját mutatja, melyben minél több az alkohol, annál alacsonyabb, a higany annál kevésbé megy fel. Ennyi.
Nem akarok én megbeszélni semmit. Irtam egy hozzászólást egy olyan dologhoz, amit felesleges bonyolításnak tartok, mert itt nem tudományos értekezésről van szó, meg jó tályékozottság fitoktatásáról, hanem pálinkafőzésről (otthon). Gyakorlati segitséget adjál és ne a google-ból kiollózott cikkeket add közzé.
( Bocsánat, hogy újonc házifőzőként osztom itt az észt, de ezek pálinkától függetlenül is igaz kémiai törvényszerűségek, arról meg régóta van papírom, hogy elvileg értek hozzá ;-) )
Mi a fészkes fenét jajong itt az a sok kezdő értetlenkedve. A pofájába kell vágni a diagrammot, nesze, igy kell ezt csinálni. Érted úgy e? Oda van írva a hőmérséklet. Jaaa, hogy nincs tapasztalatod? Az minek? Ott a diagram, hozzáértőtől. Feribá meg ne bele lifity-lafaty, neki van tudása. Nem elég az?
Ui: Nékem nincs róla papírom, de a pálinkámról viszont.... nem érdekes.
Sziasztok! jó estét minden fórumozónak. egy dolgot szeretnék tőletek kérdezni 730l birs cefréből optimális esetben mennyi pálinka készülhet, a helyi berfőzdében fogom főzetni dec 15-e után. a fórum nagyon oké! ja még annyit a birs szét lett vagdalva baltával, majd katlanban előlett főzve,majd kellően fel lett hígítva meleg vízzel benne a hozam fokozó: 100l cefre,3kg hozamfokozó. további jó főzicskélést mindenkinek.
Itt láthatod.
