"Édesanyánk januárban meghalt. Négyen voltunk testvérek. Ma már csak ketten élünk, így az unokák örökölték a rájuk eső részt. Azt szeretném megtudni, hogy valamelyikőjük elajándékozhatja-e beleegyezésünk nélkül az örökölt hányadot. Attól tartok, hogyha eladásra kerülne valamikor a ház, idegenekkel kellene osztozni a vételáron. Járható út, ha megvásárolnánk mi az unokaöcsém részét? Milyen anyagi teher járna ezzel a megoldással? Elfogadható-e ha most a felértékelt összeg negyedét fizetnénk ki neki, és eladás után a különbözetet? Ilyenkor a harmadrész feletti összeg lesz adóköteles számunkra, ha eladás után bevételhez jutnék?
Mindenképpen ügyvéddel nézessd meg, mert a távgyógyítás (jogi tanácsadás) nemcsak nehézkes, de a pontos helyzet és dokumentumok ismerete nélkül nagyon drága is lehet. Sajnos "címet" nem tudok adni, de nem hiszem, hogy ha csak az összeg vitatott , akkor ez túl speciális lenne (értsd: bármely normális ügyvédhez fordulhatsz valószínűleg vele).
A pontosság kedvéért: Nézd meg a külföldi helyzetet.
Kevesebb olyan államot találsz, ahol megrendelhetsz csak ADSL -t telefon(vonal) nélkül, mint fordítva. Ahol van ilyen, ott az ADSL telefonvonal nélkül drágáb mint a telefonos ADSL (értsd a telefonosból kivonva a telefonszolgálttást kisebb összeget kapsz (olcsóbb), mint a telefonvonal nélküli ADSL). Azaz amit felvetsz (kétszeres elszámolás) az csak maximum részben igaz.
Abba nem tudunk kapaszkodni, hogy ők nem csak a hűségnyilatkozatot akarták kifizettetni, hanem olyan pénzt is, amellyel nem tartoztunk és ezt bizonyitani tudom, és abba, hogy (először egy ügyvédi irodát biztak meg), ezt leirtuk nekik, a kifizetésről a bizonylatot mellékeltük, átvetettük személyesen (aláirták) majd nem történt semmi, nem módositották az összeget, stb. hanem pár hónap elteltével az ügyvédi iroda felszólitott (belefoglalva a levelébe, hogy nem reagáltunk az előzőre - ami nem igaz és bizonyitható). Tehát valami eljárási hibába, stb.? Vagy hasukra ütnek aztán annyit fizetünk amennyit csak gondolnak?
Továbbra is kérem, ha valaki tud ebben járatos ügyvédet (tényleg gyakorlottat, mert egy épülő ház mellett kegyetlenül nincs most pénzünk erre az egészre, mármint arra, hogy veszitsünk), az legyen szives, adja meg nekem az ügyvéd elérhetőségét.
Egyébként csakugyan abszurdia, disznóság, egy szemét árukapcsolás, mert pl. a telefonért csak azért fizetsz havi 4e-t, mert ott van (holott nem tudom más hogy van vele, nekünk mobiljaink vannak, mert megéri). Még egy hang. A cégnél, akinek dolgozom, egy időben rendszeres volt a net leállása (Axelero). Rendszert csináltak belőle, de ha felhivtad a 1212-őt akkor közölték, hogy náluk nincs semmi gáz. Hónaponkon keresztül ez ment, esténként rohangálhattam ki, hogy miért nincs net, természetesen semmi belső hiba nem volt és magától javult...
Végül egy éjfélkor (némileg már idegesen) rájuk kérdeztem, hogy ne mondják már, hogy nem náluk van a hiba. Be is ismerték. A jelenlegi szolgáltatóm ilyenkor e-mailben értesit, ha átállás, leállás lesz. A net minősége jó, dupla olyan gyors ua. pénzért és tényleg korlátlan, ráadásul, mivel kábel, igy nem terhel plusz telefonktg.
Úgyhogy mindenkinek csak ajánlom továbbra is, hogy olyan gyorsan felejtse el minden vonalon a T-Online-t, amilyen gyorsan csak tudja.
Azért azt tegyük hozzá, ez persze csak Abszurdisztán Köztársaságban lehet, normális államokban ez tiltott árukapcsolás, és a kvázimonopólium, amelyik megköveteli a telefonelőfizetést súlyos büntetésre számíthat.
Persze, ahol a kvázimonopólium írja a piac liberalizáló jogszabályokat, ott ennél kacifántosabb dolgok is vannak, lásd az internet elterjedését segítő állami dotációt lenyúlhatja, teljesen törvényesen, és az árakat a valóságtól teljesen elrugaszkodott költségbázison állapíttatja meg, ugyanazon (egyébként hamis) tételeket duplán számolja el, egyszer az ADSL árában, egyszer a fővonal árában, és mindennek eredméyneként majdnem a legdrágább az internethozzáférés nálunk az egész világon. Mondjuk 4-5x annyi minta közismerten nyomorgó Svédországban.
A telefon és az ADSL műszakialg csak részben függ össze. A telefon kikapcsolásával (mely a központban történik szoftveresen - azaz logikailag) a fizikai vezetékes kapcsolat nem szakad meg, azaz az ADSL (mely még ez előtt leágazik más rendszerek felé) tovább működhet. A két dolog azaz ezen okból nem kapcsolható össze. Az ADSL szolgáltatás feltételeként a szolgáltatók a vezetékes vonali előfizetői kapcsolat fenntartását kikötik, ennek megszűnését az ADSL megszüntetésére tett lépésként tekintik (slendriánul fogalmazva). Azaz azzal, hogy a távközlési szolgáltató megszüntette az előfizetői kapcsolatot (feltéve, hogy ennek oka fennállt) és erről a másik felet /az internetszolgáltatót/ - kötelező módon! - tájékoztatta jogszerűen járt el. Ezt az internetszolgáltató - a fentiek miatt, mivel te a szerződésben vállaltakat nem teljesítetted figyelem nemcsaka fizetést kell szterződéses kötelezettségként tekinteni!!! - tekinthette szerződészsegésnek, és az erre vonatkozó következményeket alkalmazhatta. Az igénye így jogilag megalapozott lehet.
A behajtás tekintetében valószínűnek tartom, hogy félreértetted a helyzetet. BNem arról van szó, hogy jogi értelmben - behajtócégnek adták ki, hanem arról, hogy
a.) Vagy engedményezték más (behajtó) cég felé a veled kapcsolatos követelésüket;
b.) Vagy más cégnek adták ki az ezzel kapcsolatos eljárás lebonyolítását, de a szolgáltató nevében.
Jogi behajtásra (Értsd végrehajtásra) alapvetően tényleg csak bírósági eljárást követően kerülhet sor.
A fentiek alapján javaslom sürgősen nézetessétek meg a dolgot (dokumentumokat) egy ügyvéddel, mert ha a szolgáltató igénye jogos (értsd: nem tudjátok jogilag megtámadni), úgy a szolgáltató követelésének nemteljesítése miatti kötelezettségetek egyre nő (kamatok!), ráadásul egy esetleegs további (fizetési meghagyási, illetve peres) eljárás költsége is tikteket terhelhet !
En olvastam mar kisertetiesen hasonlo ugyet, ott az volt a vegeredmeny, ha jol emelexem, hogy az elofizeto volt a saros, ugyanis az internetes szerzodesben benne van, hogy koteles vagy fenntartani es fizetni a telefonvonalat. Bar jozan paraszti esszel ez illogikus, hiszen ha nincs telefonvonal, ergo nem tudsz netezni, attol te meg fizethetsz internetet, ha ez az uri passziod, megis, valamiert bele veszik ezt a szerzodesbe. Bogaraszd at jo alaposan a szerzodesedet, az apro betus reszeket, meg az ASZF-et is, elvileg kellene valami effele passzusnak lennie. De lehet, hogy tevedek, es rosszul emlekszem.
Elnézést, de itt is megkérdezném, mert sügrős lenne a válasz.
Szeretném tudni, ki jogosult behajtani? Ugyan nekünk ügyvéd
mondta, hogy csak a közüzemi cégek. Van egy vitás ügyünk a
hajdani Axelero-val, ahol nem akarunk fizetni, mert jogtalannak
találjuk az eljárást, amely során bennünket megtévesztettek,
olyan pénzt kifizettetve velünk, amit a hamis információik nélkül
nem tettünk volna és komolyan veszélyeztetve a munkánkat is. Ezek
után még ők akarják a hűségnyilatkozat összegét... Ezzel kapcs.
az ügyvédi irodájuknak irtunk (kétszer is, hogy vitatjuk a
fizetési felszólitást, továbbá az abban szereplő dolgokat is),
választ nem kaptunk. Ma viszont egy telefont igen, valami
behajtást intéző cégtől, hogy fizessünk vagy behajtanak.
Nekem ez valami állati megdöbbentő!!! Hogy hajthatnak be birói
végzés nélkül? Mi egész eddig abban éltünk, hogy per lesz és
akkor mi is előadhatjuk mekkora szemétládák voltak, hogy átvertek
bennünket, mennyire durván árukapcsolnak és mennyire palira
vesznek mindenkit és mivel a jóhiszeműségünk az ügyben
bizonyitható, reméltük, hogy ejtik az egészet.
Kérem, aki tud erről valami infót, legyen szives, adja meg.
Egyébként informatikusokként innentől minden céget, akivel
kapcsolatban állunk inteni fogunk, hogy soha, semmilyen
körülmények között ne szerződjön a T-Online-al, továbbá a lejáró
hűségnyilatkozatok után az összes "érdekeltségünket" át fogjuk
mozgatni más netszolgátatókhoz, tanácsadóként szintén igyekszünk
lebeszélni, magánemberként pedig csak ajánlani tudom mindenki
másnak is, hogy tegye ugyanezt.
A történet dióhéjban: az Axelero ki volt fizetve. A telefont
elfelejtettük (nem használjuk amúgy sem, mobilok vannak), a
vonalat kikötötték (nem tudtuk, hogy fizikailag is megteszik), az
Axelero erre nem jött rá (ők full ki voltak fizetve, illett volna
szolgáltatniuk akár használjuk, akár nem), de a Matáv bájosan
figyelmeztette őket rá, hogy ugyan kössék már ki. Két nap múlva
kifizettük a telefon újra bekötési diját is (a tartozás mellett
természetesen), mert azt mondták, hogy azonnal lesz net is (kell
a munkánkhoz) és csakis ezért fizettük ki a visszakötést is.
Napok múlva kijött a szerelő, kiderült, hogy átvertek. Bár az
Axeleronál semmi adósságunk nem volt, közölte, hogy fizessük ki a
hűségnyilatkozatot, majd utána újra szerződjünk velük. Mindez
csaknem két hét eltelte után derült ki (várni kellett a
szerelőre, stb.), amig nem tudtam dolgozni. Emiatt aztán nem
maradt más választásom, mint megállapodni egy új szolgáltatóval.
Ráadásul az Axelero nem csak a hűségnyilatkozatot akarja
kifizettettni, hanem állitólagos elmaradt dijfizetést is, amiről
1. Telefonon is azt mondták (és rögzitik, de gondolom majd jóóól
elvesztik a szalagot), hogy oké, ki van fizetve. 2. Utólag
megtaláltuk a kifizetett csekket és el is küldtük az ügyvédi
irodájuknak.
Aki tud egy ebben járatos ügyvédet és megadja az elérhetőségét, azt is megköszönnék! Tud valaki olyan uniós jogszabályról, aminek a lényege, hogy semmis az a hűségnyilatkozat, ami monopol helyzetben levő céggel kötetett? (Állitólag van, de nem tudom hol keressem.)
Mivel a bíróság - ha jól értettem - már (jogerősen?) megitélte, így az elévülésre alapvetően az általános 5 éves szabály él. Az elévülést bizonyos cselekmények megszakítják. Ez esetben újra kezdődik (értsd: ténylegesen nem fog elévülni).
Emlékeim szerint végrehajtási igényt követően az elévülést már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Azt sajnos passzolom, de ha feltetelezem is, hogy mondjuk 5 ev, szvsz 99% hogy a behajtast megprobaljak negy es fel evente, igy ujra indul folyamatosan, vagy ilyesmi...
Az orokos orokli az orokhagyo vagyontargyait, de adossagait is - utobbit az elobbi mertekeig maximum. Vagyis, ha gyakorlatilag nem orokol semmit utanad az utod, akkor az adossagodat sem.
szeretnék neked írni egy.két dolgot levélben... a véleményed érdekelne, ide nem akarom beírni... Látom a mailcímed nem publikus.... Az enyém igen, kérlek - ha úgy gondolod - küld el a mailcímedet nekem, hogy írhassak levelet... Köszönöm.
köszönöm! közben megoldódott a dilemma, végignyálaztam a Ptk-t (nem vagyok jogász, úgyhogy most dagad a mellem a büszkeségtől, hogy egyátalán megértettem... :-)) beszéltem egy jogásszal is a biztonság kedvéért, és ő is hasonlókat mondott mint te. végül belőttük az összeget, majd felhívtam a másik felet és rövid huzakodás után megállapodtunk 10% körüli kártérítésben. perre menni egyik fél sem akart igazán, mert az senkinek nem lenne kifizetődő.
Nem teljesen látom pontosan mi is van, de általánosságban:
- Bánatpénz utólag jár, de előre kell kikötni, azaz utólag - ha ez a szerződésben nem szerepelt - nem lehet "beleértelmezni", igaz szerződésmodosítás - egyező akarattal!!! - nem kizárt akár utólag sem;
- Kötbér hasonló az előzőhöz;
- Kártérítés: Ez lehetséges, de ennek plusszfeltételei vannak (aki kéri, az által bizonytandó: a kár léte, ennek mértéke, és a kár valamint a másik fél jogellenes viselkedése közötti összefüggés (figyelem: a szerződés felmondása is lehet e tekintetben jogellenes! - lásd: a szerződés felmondása miatt a másik fél költségeinek megtérítési igénye/kötelzettsége);
- Biztatási kár üzleti megállapodásoknál kizárt, DE elképzelhető jogalap nélküli gazdagodás (ezt a másik fél köteles megtéríteni).
1. Ha a biztosító gazdasági totálkárt állapít meg, akkor azt köteles megfizetni. Ezt ugyan vitatahatod akár jogi úton is, de ha később a javítás költsége magasabb lesz, mint a totálkár értéke, akkor a biztosítónak van igaza, ha kisebb, akkro meg jól jártál. 2. Soha nem adnak új autót. A gazdasági totálkár, valamint a roncsért kapott összegekből vehetsz magadnak egy újat. 3. ha megajvíttatod, akkro igen, de az első pont így is áll.
Két hónappal tartoztunk (szerintük hárommal, de beigazolódott, hogy nem volt igazuk, mert a tartozás rendezése utáni hónapban a számlánk egy havi túlfizetést mutatott), és amikor bementünk és megkérdeztük, hogy most ilyenkor mi van ,azt mondták semmi, kötünk új szerződést, csak fizessük be a hátralékot (ez akkor és ott megtörtént, pénztári befizetéssel). Mikor januárban voltunk bent (megint egy hátralék miatt írtak levelet, ami megint nem állta meg a helyét) azt mondták, hogy minden rendben van, hátralékunk nincs. Hogy minden követ megmozgattunk-e, azt nem tudom, mert ez az idézés ma derült égből villámcsapásként ért. Egyébként felhívtam az előadót, és érdekes módon nem a per tárgyát képező, helyben befizetett összeget keresik most rajtunk, hanem az elmúlt három hónapot. Ami megintcsak be lett már régebben fizetve, el is faxoltam ma nekik a befizetési bizonylatot. A könyvelésük finoman szólva katasztrofális. Mailt írok holnap, mert itthonról nem tudom beszkennelni a szerződést + egyebeket.
"ráadásul a felmondás utáni bérleti díjakat is számonkérhetik rajtatok..."
A felmondás tavaly szeptemberi, októberi határidővel, azóta is jönnek minden hónapban a csekkek, az utolsó három hónapot ma faxoltam el nekik.
A lényeg röviden ez, előre is köszi ha tudsz tanácsot adni!
Egyébként még valamit: miért mondta nekem az előadó ma a telefonban, hogy ha a bíróságon - ahová sajnos kénytelenek leszünk elmenni - bebizonyosodik, hogy nincs tartozásunk, akkor meg lehet egyezni? Azt mondta, hogy ha továbbra is fizetési hajlandóságot mutatunk (jóhogy!), akkor az általános gyakorlat az, hogy nem raknak ki. Csak azért kérdem, mert ez éles ellentétben áll azzal, amit most Te írtál, és persze nekem nagyon nem mindegy, hogy általában hogyan szoktak ilyen esetekben eljárni.
Szia. mivel tartoztatok több hónappal - felmondták a szerződést, és - mondjuk - a jogi osztály bíróságra adta az ügyet. Előtte szerintem titeket fel kellett hogy szólítsanak, hogy hagyjátok el az ingatlant, nem? És mivel nem hagytátok el, adták be a keresetet... Ha közben rendeztétek is a tartozást amit be is mutattatok egy ügyintézőnek, annak tényéről a bírósági ügyet kezében tartó önk. dolgozó, jogász már nem értesült... Meg ha értesülhetett is róla, - valószínűsítem - szerinte a szerződés felmondásra került jogosan, és el kell, hogy hagyjátok az ingatlant... Magyarán a két dolgozó egymásnak ellentmondóan gondolkodott... Az a helyzet, hogy ha tényleg jogosan mondták fel, akkor mennetek kell nagy valószínüséggel... A bérleti szerződést nem ismeren úgyhogy a felmondás jogosságáról nem tudok nyilatkozni... A bíró a szerződés , és a pénzügyi teljesítések ismeretében könnyen tud ítéletet hozni... Feltételezem, hogy minden követ megmozgattatok az önkormányzaton, és így is tartják magukat ... Írj mailt, aztán megnézem a szerződést és a hozzá kapcs. bizonylatokat... A dolgot ezek ismeretében viszonylag könnyű megítélni, fölöslegesen pedig ne verd magad perbe, ügyvédi munkadíjba, és végrehajtási költségekbe egy nulla esélyű ügy miatt... ráadásul a felmondás utáni bérleti díjakat is számonkérhetik rajtatok...
Hát igen, a fölösleges körök futtatása jellemző jópár ügyvédre... nem teljesen világos, és pontos amiket leírtál... Írj nyugodtan e-mailt a címemre ami a következő: armand77 kukac gmail.com. Szívesen segítek, persze ha tudok..
Helló, bízom benne, hogy jár erre jogász, aki tud válaszolni.
Kaptunk ma egy bírósági idézést, legnagyobb megdöbbenésünkre egy olyan ügyben, amit már - legalábbis eddig így gondoltuk - tavaly lerendeztünk az önkorm. vagyonkezelőjével. Lakbért követelnek rajtunk, pedig egy fillér tartozásunk nincs. Tavaly nyáron sajnos elmaradtunk 2 hónap befizetésével, ami szerintük három hónap volt (mint kiderült, ez nem volt igaz), de ezt pótoltuk. Igenám, de közben felmondták a bérletet levélben, amit enyhén szólva nem értettünk. Bementünk, rendeztük, azt mondták, hogy nem lesz ebből semmi gond, hiszen tényleg nincs tartozásunk, majd küldenek egy levelet, amikoris be kell menni új szerződést kötni, és ennyi. Nos, levél nem jött tőlük, csak most a bírósági idézés, hogy nem hagytuk el a lakást, és nem fizettük ki a tartozást. Időközben ezt eljátszották még decemberben is, hogy nekünk tartozásunk van, megint bementünk, megint kiderült, hogy könyvelési hibából történt, megnyugtattak, hogy nincsen itt semmi gond.
Végülis beszéltem ma telefonon egy előadóval, aki azt mondta, hogy tulajdonképpen nekik az a bajuk, hogy nem fizetünk rendszeresen (a kb. húsz éve megkötött lakásbérleti szerződésben az van, hogy minden hónap 15-éig fel kell adni a csekket, de nálunk előfordult néhányszor, hogy csak a köv. hónapban adtuk fel az aktuálisat, anyagi gondok miatt). De mindig mindent rendeztünk, sajnos néha tényleg néhány hetes késéssel. A papírokban pedig az áll, hogy a tavalyi tartozást nem rendeztük (pedig igen).
A kérdésem az, hogy most szerezzünk ügyvédet? Sose kerültünk ilyen helyzetbe és nem tudom, mi várható a tárgyaláson:-((( (Bár az előadó szerint az az általános tapasztalat, hogy ha látják hogy minden befizetére került, és úgymond hajlandóságot mutatunk a további fizetésre is, akkor meg lehet egyezni.)
nah ezt elbénáztam... nem akartam az egészet idenyomni. szal: 320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. (2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti.
én úgy értelmeztem, hogy ez vonatkozna ide. tehát ha nincs kikötött bánatpénz akkor...?
A szerződés megszűnésének egyes esetei 319. § (1) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. (2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. (3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. 320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. (2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti. (3) Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. 321. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti. (2) Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. 322. § Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés megszűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. 323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. (2) A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.
ha számít valami is, akkor az mondjuk az elmaradt haszon... hisz teljesen világos, hogy nem egyértelmű, hogy az 1 milliós árbevételkiesés 500 ezer vagy 50 ezer profitot hozott volna... írd le pontosabban, hogy milyen PTK-s hivatkozás van benne... valami olyasmi, hogy "az egyéb nem szabályozott kérdésekben" stb?
