A nemzeti parkok területén gazdálkodnak mások, erre lehetne mondani, hogy ne ott tegyék, ez nem oda való. Hogy mi is a nemzeti parkok dolgozóinak értelmes és érdemi munkája azt nem tudom.
Valóban a NP feladata főleg a természetvédelem, de ebbe a hogyan is bele tartozik. Az átgondolt, célravezető megoldások kiválasztása, kialakítása. A legegyszerűbb a legkisebb ellenállás irányába lépni. Az anyagiak egy nagy vonzerő, ez sajnos nem csak itt jelentkezik. Számos példám lenne erre, amikor oda nem illő objektumok beruházására kerül sor, a természet szent berkeiben, mert ugye, a pályázat!
Ez egy hibás megállapítás. Az NP sehol sem gazdálkodik sem a fával, sem a vaddal. Az ő főfeladata a természetvédelem, ami az erdő- és vadgazdálkodókra is kihat. Illetve a terület használókra is, így az ottani települések, magánföldek, valamint az erdőjáró társadalomra is.
Ezért. Mert most ez van. Se lehetősége, se forrása nincs arra, hogy jó arc legyen.
Ezer példa van arra a környező országokban is, hogy hogyan lehetne jól csinálni, de itt, nálunk, szokás szerint az állam a saját meg nem oldásához ragaszkodik.
Ami a barlangokat illeti kapják be a hátamat , a törvény azt mondja, hogy védeni kell a barlangokat, de azt nem, hogy hogyan?
Meg lehetne védeni beton nélkül is, de arra nem lehet pénzt gründolni. A betonozásra meg igen. Te, ha gazdálkodó szerv lennél, melyiket választanád...?
Csak nem feltétlenül lenne itt területi ütközés. Ültessenek fát máshová, égetésre való fajtákat, ha jövedelmezőbb a napelemnél. Az ipari méretben etetett és keltetett vadállatok lődözése is mehetne zártkertbe. Aztán az kérdéses, hogy mit is csinál a BNPI érdemben. Most pl. rengeteg uniós pénzből lebetonoztatja barlangok bejáratát. De a turistautak járhatósága még mindig problémás.
Az a helyzet, hogy egyik oldalról ott a NP, ami a magyar állam egy környezetvédelmi szerve, másik oldalról meg ott az erdészet, ami a magyar állam gazdasági vállalkozása.
Ja, és ne feledkezzünk meg a vadásztársaságoktól, amik szintén nem kevés pénzt hoznak.
És ezek ugyanazon a területen működnek, azonos természeti erő forrásokat használva.
Teljesen logikus, hogy a NP azokat b*szogatja, akik a legkevesebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Mivel érdemi munkát nem tud végezni, valamit viszont tennie kell, hogy a saját létét igazolni tudja.
A konfliktus egy egyszerű feloldása lenne, ha azt mondanánk, hogy nem nemzeti parkba való a fatermelés és a vadászatnak nevezett valami. Tessék ezekre az ipari tevékenységekre máshol vállalkozni.
Másik topikban van egy rajongóm, néha már aggódom nem érte-e baj, amikor 4-5 napig nem kapok 7 minusz egyszerre. De lehet csak nem engedték be a nyári szünetben a gépterembe :D
Rá se ránts a mínuszolgatásra. A névtelenségből, sötétből lövöldözés lehetősége mindenféle lökött reakciókra csábít olyanokat, akik egyéb módon nem tudnak fogást találni azon, amit így (tehát önkényesen, ok nélkül, nem a hozzászólást, hanem a beíróját támadva) lemínuszolnak. Ezt már mások is észrevették:
Ezt a BNP témát külön veszem, mert nem könnyű téma. Ráadásul kapcsolatom is van velük. De ugyanígy közvetlen kapcsolatom van az Aggteleki NP és a Duna-Ipoly NP munkatársaival is. Azt elmondhatom, hogy a többivel összehasonlítva, ők a legszigorúbbak jogszabályi kérdésekben. Számos példát tudnék felsorolni, a rendezvény engedélyeztetések,ellenőrzések, büntetések terén, a nemrég hivatkozott ragadozómadár védelmi témán át a természetvédelmi őrszolgálat elvárásai, korlátok, tiltásokig.
Részben ezek, ami nem csak a turizmus terén érződik, hanem a lakossági tevékenységre is kihat. Nyilván sokaknak van-volt saját, akár személyes indoka, esetleg konfliktusa is. Így általános a vélemény. Ráadásul a Kelet-Bükkben eleve konfliktus keltő, hogy a központ nem itt, hanem Egerben van.
Az tény, hogy a tavaszi hókár sem tett jót ennek a hírnévnek és most még feszültebb a helyzet. A kidőlt fákat csak az utakról lehet kitakarítani, de kihordani nem lehet, csak rakatolni. A képeitek is ezt mutatják. Ez amúgy az erdőgazdálkodási munkaterv része, mert ugye ismert, hogy az intenzív fakitermelés időszaka a téli időszak. Most ezt alkalmazzák a rendkívüli helyzet alkalmával is.
Mi is kértünk néhány farudat turistautakhoz a nem jelezhető helyekre jelző oszlop felállítására /a rossz helyen lévő betonoszlopok helyett/, de erre sem kaptunk lehetőséget. Legalábbis egyenlőre.
Köszönöm a híradást, így nem tudom ki lehetett az illető, mert sokan vannak, akiket a Bükk, /vagy más hegység/ éltet. Legyen így még sokáig!
De azt írod, hogy kannáit merítette. Több ismerősöm is van, akik nem csapvizet isznak, - pedig mifelénk az is messze az országos átlag feletti minőségű - hanem rendszeresen járnak kannákkal egy-egy favorizált forráshoz. A legismertebb a Bársonyos -forrás, Lillafüred fölött, a Szinva-forrás alatt, ahol szinte mindig áll kocsi, kannákkal, palackokkal. De a Mária-forrás az más. Talán nem sokan tudják, de ez a Bükk egyik legjobb minőségű karsztvizét adja. Én még a közelben lévő hajdani erdészlak tulajdonosától Kelemen-bácsitól tudom, hogy annak idején amikor II. János Pál pápa nálunk vendégeskedett, számára a Mária-forrás vizét palackozták. Talán nem véletlenül.
Igen, az az egyik, kidőlt az éves kitermelhető keret másfélszerese és egy gallyat nem lehet kivinni. Azért ez is nonszensz józan ésszel is.
De nyilvánvalóan a falusiak gondja nem feltétlenül azonos az erdészével, vagy éppen egy vendéglátóssal.
Ezért is kérdeztem garasstól, hogy mit tud a témáról, hátha ő átfogóbban látja.
Például ha jól hallottam a bánkúti turistaház is be fog zárni, lassan ellehetetlenül, de ez is csupán szóbeszéd, engem is érdekelne hogy valóban így van-e.
Én ültettem már sokszor cserépben makkot, hármat szoktam elültetni, egy-kettő mindig kihajtott, most is van egy csemete az erkélyen, tavaszi.
Virágföld, sok víz, napfény és esélyes hogy kihajt. Volt hogy 3-ból kettő, pedig ezt nem is tudtam amit írtál, hogy a hegyes végével felfelé kell ültetni.
Egy ember játéka, éppen ezért nem kell vele foglalkozni, semmi jelentősége, ennyit kell tudni róla.
A téma tapasztalatom szerint nagyon súlyos, mostanában sokat túráztam a Bükkben, pontosan nem is írom le mikor ki mit mondott, de erdésztől fogadóson át kocsmárosig, falvakban élő emberekig turista "dolgokat" üzemeltetőkig mindenki szidta őket mint a bokrot.
A legdurvább az volt mikor mondták hogy ha látunk egy nemzeti parkost akkor nyugodtan verjük fejbe egy husánggal, nem kár értük.
megkérdeztem az erdész unkaöcsémet a makkjaidról. :-)
Először is: a makk hegyes vége (az a "legvékonyabb" rész) fog majd rügyezni, azaz, annak a résznek kell felfele néznie. A tölgyek nagyon szeretik a nedvességet, a vizet, erre vigyázni kell, de ne is legyenek túlöntözve. Ha majd kibújnak, onnantól kezdve nagyon-nagyon fény igényesek!! Erre is vigyázz. Teleltetheted őket benn is, akkor hamarabb megindul, de tavaszig ne ültesd ki őket! (Az erdészet is ősszel veti a makkot - szóval az időpontod tökéletes.)
Tavasztól majd kiültetheted őket. Nagyon melegben (kályha mellett pl.) ne legyenek addig azért, ha megoldható.
Sok sikert, hozzá, kívánom, hogy ott legyél amikor a makkjaidból kifejlődött fát kivágjátok, mert már vágás érett! :-) (A tölgy vágás-érettséget 120 éves korában éri el. :-) )
Tegnap találkoztunk a Látó-kövek alatti Mária-forrásnál egy 80 éves úrral, aki éppen vizet töltött a kannáiba, garass, téged is jól ismert, meg mindenkit a miskolci természetjárók közül.
Jót beszélgettünk vele, majd jó egészséget kívánva váltunk el. Rohadtul szeretnék így kinézni 80 évesen...:-)
(jövő héten lesz 80 pontosan)
Garass, ezt máshol hallottuk, de már nem először:
Miért utálják olyan nagyon mindenhol a Bükk környékén a Nemzeti Parkosokat?
Helyesebben elmondják hogy miért, de hogy ez nem normális dolog így, az biztos.
Erdészek, lakosok egybehangzóan mondják ugyanazt, többször, több helyen hallottam már.
Makkültetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:
Van bő 2 maréknyi makkom. Virágcserépbe ültettem. Egyelőre a szobaablakban vannak. Csak belenyomtam őket a virágföldbe őket, a hegyes végükkel lefele. Ez az első ilyen jellegű próbálkozásom.
Kérdés, hogy "szakszerűen" hogy kéne belőlük fát nevelni. Maradjak cserépben? Vagy érdemesebb volna őket kitenni a szabadba. Ha kiteszem, hogy ültessem őket?(Mindenre kíváncsi volnék.)
Igen, ezek a legmagasabban fekvő szőlők - legalább is így tudom én is - a jó kilátáshoz fel kell menni a szőlők tetejéig, ahol bemegy az út az erdőbe, ott van egy kis pihenő is.
Magát az Őszt látogatjuk meg. Színkavalkádjával, hangulatával, illataival. Csak ráadás a Bél-kői kilátó, a szint, a táv, a középkori apátság. De a jó társaság nem ráadás. Arról szól.
A túra a nyugalom megzavarására alkalmasan gyönyörű. Hossz: (oda) 5 km. Nehézség: 3/5
Köszi, ez jó hír, remélem sikerül majd eljutnom az új kilátóba is.
Nekem amúgy nagyon tetszett a Nagy-Eged úgy össz-egészében, annak ellenére is hogy 30+ fokban másztam meg a déli lejtőt a jól kijárt turistaúton. Tetszettek a tövében a hobbitelkek, azoknak volt egy retro hangulata, nekünk is volt hobbink régen, az jutott eszembe róluk, tök jó volt. :-)
A csúcs közelében a régi pirosat választottam, a cserjésben, majd szálerdőben haladt, jól járható út volt az is.
A déli oldal szőlői szinte a hegytetőig értek, ha jól tudom ezek a mai Magyarország legmagasabban fekvő szőlőterületei. Fotóztam is itt, elég sokat.
A harmadik tájkép készült például innen, a déli oldalról, de nem látom a Tiszát, biztosan nem volt olyan idő, meg lehet hogy alacsonyan is voltam már hozzá, az első képen megjelöltem nagyjából honnan készült a kép.
Ugyanakkor a Mátra melletti Visontai Erőmű tornyai jól látszottak, éppen úgy mint a környező hegyeink. (bejelöltem őket)
