Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Tehát a kazán előtt képzelsz el egy kítűnő hatásfokú égetőművet ,majd annak magas hőfokú -900C fokos- égéstermékét vezetnéd be a kazánod alsó ajtaján?
Akkor mi van ha már nincs magas hőfokú égésterméked és csupán az égetőmű falában tárolódott hő adódik le és áramlik a kazánodba?Igen az már csak 2-300 C fok lehet ,de nagyon gyorsan ki fog hűlni-max .egy óra.
A képről nem derül ki: A füst hol lép ki a kazánból a kazán tetején vagy hátul?
Egyébként lehetne publikus az email címed,vagy írj az enyémre.
Itt van a kazán. Látható hogy előtte és mellette egyik felől lenne hely. Én eléje gondoltam építeni a kályhát és egy négyszögű samottcsővel kötném össze a kályhát és a kazánt az alsó ajtónál mivel a felsők csak tisztásra szolgálnak.
Igy néz ki a kazán belseje. Tettem egy pár samottéglát alól és oldalt hogy hátha magasabb hőmérsékletet tud elérni a tűztér. Az ajtó jobb felső sarkában látható egy cső amivel próbáltam szekundér levegőt bevezetni.
Igen, volna költségvetési korlát mivel ha nem volna akkor jöhetne egy jó gyári elgázasító, melléje egy 2000 litres pufi és működne a dolog.(:De remélem kevesebb pénzből is meg tudom oldani a megfelelő rendszert. Ha nem is lesz tökéletes, mindenképpen jobb lesz mint ami most van (előbb vagy utóbb).
A kazán lemezkazán, vizes tűztérrel, a füst utjában lemezes hőcserélőkkel. Holnap remélem lesz időm és teszek fel képeket. Előtte volna elég hely,de ha szükséges akkor melléje is lehetne építeni.
Egy szezonban kb. 24 erdei m3 nyírfát tüzeltem el amiben van egy kevés bükk is. Aránylag száraz a fa, a tavaly tavasszal volt kivágva.
Jó volt a kérdésed hogy mennyit szeretnék eltüzelni, elmosolyodtam rajta. Természetesen minél kevesebbet de legyen legalább 20 fok a lakásban.
Az én oldalégésű kazánképem nektek azt hiszem hogy alsóégésű (: csak nekem úgy jött hogy oldalégésűnek hívjam mivel a láng oldalirányban kellene égjen.
Közben nézegettem a Peterberg féle rakétakályhákat is, érdekes megoldás , csak az a baja hogy nem elég nagy a rakodója és nagyjából fél óra alatt leég benne a tűz. Nekem jobb lenne ha égne legalább 6-7 órát ha nem többet.
Talán a vegyeskazános topikban van részletezve Trakisbandi munkássága, ő ilyesmit csinált. A meglévő csöves kazánjához toldott egy samottos égetőteret, vizes ajtóval, így egy nagy gyomrú és szépen égető kazánja lett 16 csővel. Keress rá, hátha találsz benne használhatót! Közben már tovább lépett onnan is, épített egy Kardos-féle faelgázos erőművet.:D Bár ez a kazán téma már tényleg kilóg a sorból, de vannak kiváló topikok, amik segítenek.
Én még mindig abban vagyok, ha újra csinálnám az átalakítást, akkor a nyitott kandalló tűzterét nem vizesíteném, alatta égető teret alakítanék ki a fordított égéshez, a rakodó felett (esetleg fala mögött is) pedig durva hőcserélőt és bypass lehetőséget direkt kémény járattal a begyújtáshoz. Majd legközelebb.:D Ami nagyon jó a jelenlegiben, lévén a nappaliban van, szinte minden veszteség hasznosul, valamint begyújtások között is kellemesen temperál. A mostani 6-14 fok között ingadozó időben 2x gyújtok be 5-7kg fával. A meleg vizet is ezzel készítem.
A rakétakályha nem gond, sőt semmilyen kályha nem offtopik itt, amíg épített/átalakított és nem készen vásárolt, valamint valamilyen módon rendszerbe kötött, ez lenne a központi fűtés (általában vizes). Hajrá, menjen az ötletelés!:D
Köszönöm a segítségedet, igen ebből kell kiinduljak, a tüzelőanyagból. Mivel nem túl nagy az udvar, a tüzifa jelenti a megoldást nekem, mivel elég koncentráltan tartalmazza az energiát. (:
Eddig is főleg fával tüzeltünk, de mivel van gázkazán is, az működik reggel 5 től hogy mire felkelünk legyen jó idő a lakásban.
Azt szeretném megoldani ezzel a kazánépítéssel hogy hatékonyabban tudjam elégetni a fát és legyen nagyobb az autonómiája a rendszernek hogy ne kelljen használni a gázt fűtésre csak mondjuk főzésre.
Újabban arra gondoltam hogy lennne egy egyszerűbb és olcsóbb megoldás is új kazán építése helyett. Építenék egy "adapter" kályhát amiben elégetném magas hatásfokkal a fát és a forró gázakat vezetném át a meglévő kazán hőcserélőjébe.
Egy oldalégésű , egyharangos kályhára gondoltam mivel úgy tudom hogy annak nincs olyan nagy huzatigénye, vagy egy nagyobb rakterű rakétakályhára, bár ezt már kicsit nehezebb lenne megvalósítani, főleg a nagyobb helyigény és a komolyabb szigetelésigény miatt.
A másik érv ami a rakétakályha ellen szólna ebben az esetben az hogy valamennyire mozgathatóvá kell kialakítsam ezt az adaptert hogy tudjam néha szétválasztani a kazántól takarítás céljából.
Láttam már egy pár oldalégésű kazánt képekről, csak nem tudom hogy kell méretezni. A tartályt még ki tudnám számolni de az átégető és a harang méretét már nem. Nem találtam sehol ilyen számítást.
Arra is gondoltam hogy ha nincs lehetőség ezt kiszámolni akkor az átégetőt állíthatóvá építeném. Kívűlről egy rúddal lehetne tologatni egy samottéglát, ezzel állíthatnám a nyílás nagyságát, így ki tudnám kísérletezni mekkora lenne az optimális méret.
Gondolkoztam a megoldáson amit írtál, és szerintem is megvalósítható, igaz szerintem csak úgy működne ,hogy a bunkerben a tüzifát egy irányba kell elhelyezni, és a levegőellátást úgy kell megoldani hogy a rakás alja egyszerre égjen, hogy egyszerre süllyedjenek lefele a hasábok mert másképp megállhat az utánpótlás.
Te meg tudnád oldani az aprítékkal hogy jobban koncentrálad az égést de fával szerintem nem olyan egyszerű, de attól még működhet.
A rakóajtót meg ha magasabbra teszed, ott már nem kell olyan nagyon hőszigetelni.
Olvastam a hozzászólásaidat, sok jó dolgot lehet találni bennük. Még az a kemencekazánod van? Vagy építettél már egy másikat?
Most vettem észre hogy egy kicsit offtopic vagyok ezekkel a megoldásokkal, nem tudom nem kellene-e átköltözzek valamelyik másikra?
Valóban amiket a neten láthatsz -többségük ilyen pálcikás megoldású.
Persze nincs akadálya annak .hogy a fűtőanyagot más térbeli elrendezéssel juttasuk be
Az a fontos .hogy a beáramló levegő ill. az égéstermék áramlásának iránya valamint a gravitációsan adagolódó fűtőanyag mozgásának iránya egymásra úgymond merőleges legyen.A fűtőanyag lefelé mozog a levegő/égéstermék vízszintesen,
A gázképződés a lehetől legkisebb térre korlátozódjon és ennek a térnek a kiterjedése az égés egész ideje alatt nem változhat meg.Ybasc 02 után szabadon: az égés geometriája állandó.
Mindenképpen elkerülendő az egész rakat "beindulása".
Az égési levegő kizárólag a rostély alatt áramolhat be egyéb helyen való adagolása kerülendő!!!
Nálam -ugye apríték tartály van-,a tartály beömlő nyílása kb. a kályha magasságának felében van; persze ajtó zárja.Egy nyílás van még alul a rostély alatt -ott áramlik be levegő.Ezen nincs ajtó, persze kellene.
A begyújtás innen történik mintegy vakon.
Ha farakatos kályhát építük akkor ugye alul kell két ajtó : -egy a rakatnak ,egy pedig alatta a levegő adagolásnak ill.begyújtásnak.
A rakatos ajtón nem lehet semmilyen nyílás ,sőt le is kell hőszigetelni kívűlről- belülről pedig samott burkolattal kell ellátni. A rakat aljára oly módon kell elhelyezni a száraz gyújtóst, hogy az alsó térből a rostélyon keresztűl könnyedén beindítható legyen.
Köszi a hozzászólásodat és a hozzáállásodat a tervemhez. Megkerestem a hozzászólásaidat a fórumon, van olvasnivalóm. (:
Mikor elolvastam akkor majd még írok. De addig is, én is gondolkoztam a rakétakályhán, és jó megoldás is lehetne ha nem kellene pálcikákkal tüzelni benne, ha lehetne több fát beletenni egyszerre, lehet hogy van ilyen variáns is de én még nem láttam.
Azt javaslom,- olvasd el az én hozzászólásaimat is ezen a fórumon.
Olót érdekli a téma ,Sursál érdeklődési köre némileg más ,de tömör átgondolt véleményével teljesen egyet tudok érteni !!!
Mint írtam volt- az általad felvázolt égetőmű - nálam már a másodikl generációt jelentil.Ez az opció a tk. fórumon is megjelent már pár hónappal korábban.
A saját tk.-val végzett fűtések alkalmával tapasztaltam ,-az égéstermékből további hő nem vonható ki !Örül .ha kitalál a kéményen úgy le van hülve!!!!
Korábban is mondtam ,most is mondom tanulmányozni kell a rakéta tűzteret!!!
A lényeg az ,hogy az égési levegőt nem szabályozzuk-csak az éghető anyagot - gravitációs úton.
Az Olo által felvázolt project nálam is tervben van - mint Sursálnak korábban írtam volt!!!
Hú, köszi OlO a bíztató szavakat, örvendek hogy látsz benne lehetőséget hogy megvalósítható lenne a tervem!
Igen úgy képzeltem el hogy olyan vastag falat raknék ahová ha hőcserélőt teszek már nem fő fel a víz de még megfelelő hőmérsékletű fűtővíz nyerhető ki.
Érzem hogy ezt nem éppen könnyű eltalálni, de hátha mégis megoldható. Nem tudom, nincs-e véletlenűl erre valamilyen empirikus képlet? Hogy bizonyos maghőmérséklet függvényében milyen hőmérsékletű lenne a téglafal bizonyos vastagság mellett? (:
A tűzteret amint már írtam alsó égésűnek gondoltam samott béléssel hogy minél nagyobb hőmérsékleten lehessen elégetni a fát és a gázakat.
Az lenne az ötlet egyik része hogy a fűtés kezdetén a fűtővizet a csöves hőcserélő adná, aztán ahogy leégett a tűz akkor a többiek amelyek a téglára vannak szerelve mert már addig odaérne a meleg.
Remélem nem untatlak nagyon a problémáimmal de az a helyzet hogy én anyósnál lakom egy kétszintes házban a családommal és nem csak tőlem függ ez a szigetelés dolog. Én már felvetettem az ötletet de nem volt nagy a lelkesedés.
A fűtött felület kb. 200 m2, és az a lemezkazán amit említettem az házilag volt készítve és elég kevés fa fér bele egyszerre, azért is ért váratlanul hogy mennyi fűrészport és fát pakolnak bele a Kardos féle kazánba.
A Kardost hol lehet elérni, nem-e tudod? Mert azért érdekelne hogy oldotta meg hogy ne fojtsa le a fűrészpor az égést.
Régebb gravitációson működött a fűtés de aztán "modernizálva" volt a rendszer, így most 2 pompa működteti.
Nem felel meg a kályha mert nagyon tagolt a lakás és nincs hova elhelyezni hogy mindent tudjon fűteni. Van egy kazánház, oda tervezném ezt a hiperkazánt. (:
Nem zavarna az sem ha naponta 2x kellene rakni a tűzre ezért gondolkoztam egy kazán-kályha hibriden, úgy gondoltam hogy jó lenne egy alsóégésű tűztér, sok samottal és téglával ami ötvözné a tömegkályha és a kazán előnyeit.
Az is lehet hogy fel zeretném találni a spanyolviaszt (: de gondoltam hogy feltárom az ötletemet , elmondom okosabbaknak hátha kijönne valami megoldás. Meg az is lehet hogy ha ez megvalósítható lenne akkor már valaki megépítette volna.
A tégla hőtárolónál vizes hőelvonókkal egy kazán esetén nem felejtendő el, hogy a hőcserélők környékén 100 fok feletti hőmérséklet nem lehet.
Egy a fűtött térben elhelyezett nagyobb tömegű kályhánál ez logikus megoldás, ha az ember a hőmennyiség egy bizonyos korlátozottabb részét elnyújtva szeretné kivonni, illetve más helyiségekbe eljuttatni.
Ez kb úgy nézhet ki, hogy valami jó konstrukciójú tömegkályhaszerűséget sikerül megépíteni mondjuk egy központi helyiség egy sarkába, és ennek a külső köpenyének fal felé eső részeit és a tetejét körbeveszed mondjuk radiátorokkal, melyeken keresztül elvonod a hőt, és egy réteg gyapotos szigeteléssel is ellátod ezeket az oldalait. Egy ilyen szerkezet részint direktben fűt részint központi jelleggel.
Ugyanezt megcsinálhatod persze kazán formában a kazánházban, hogy minden oldalt beradiátorozol stb, csak az lesz egy olyan megoldás, aminél azért egy jól szigetelt, jó felépítésű tűztér és egy a füstből az energiát nagy hatékonysággal kivonni képes füstjáratos víztartály és puffer kombináció feltehetőleg jobb, komfortosabb.
Ettől függetlenül érdemes gondolkozni a kérdésen, mert ezek nem olyan egyszerű dolgok és okos konstrukcióval lehet talán csodákat művelni.
Az elsődleges egyébként az, hogy legyen egy olyan tűztered, ahol kiválóan tudod elégetni az anyagot.
Ha ez megvalósul, akkor a további hőelvonás másodlagos és kezelhető probléma.
1. ha hatékony kazánt akarsz, csak fordított égésű lehet.
2. a széles tartományú szabályozás, huzatfüggetlenség miatt kell a venti és a keringető.
3. ha ritkán akarsz a kazán közelében lenni, akkor kell a puffer tartály. Ha hideg van 2 naponta, ha nem annyira, egyszer egy héten.:D
4. ha nem akarsz a lakásban 2 colos csöveket látni, nem hagyhatod el a keringetőt.
Erre kiváló példa Kardos kazánja. Segít is a tervezésben, keresd meg!
A puffer kilyukadás hülyeség. Ha a kazánt puffer nélkül/kazánvédő keverő nélkül használod, az fog kilyukadni és ez nem vicc!
A keringető és venti nélküli működés elég lutri. Működhet is, de nincs rá garancia. Ha megjáratod 3x a füstöt és nem talál ki a kéményből, mit csinálsz?
Ha téglákkal akarsz operálni, akkor nem kazánt kell építened, hanem kályhát. Leginkább tömegkályhát. Vizezheted is, ahogy írtam, de az utólagos füstgáz hőcsere már túlzás lehet.
Áramszünetre megint csak a kályha a jobb. Felfűtöd a sok téglát és melegedsz. Nem lehet benne direkt víztér, mert a keringés hiány miatt megforr. Esetleg szünetmentesbe és/vagy generátorba is beruházol, gondolva a villany nélküli órákra/napokra.
El kellene döntened mit akarsz. Kazánt vagy kályhát? Utána lehet tovább menni.
Sőt! Ha a 40kW-os kazán nem elég, nem jobb lenne előbb szigetelned? Kisebb hőigény, kisebb kazán/kályha, kisebb puffer, kevesebb fa.
Igen, bizonyára igazatok van mindenben amiket leírtatok. És köszi a jó ötleteket.
Nekem igazábol az lenne a célom hogy egy olyan kazánt építsek amelyik hatékonyan égeti el a fát, nem kell minden 2 órában megrakni,(jó lenne ha naponta 2x kellene csak meglátogatni), lehetőleg működjön villanyáram nélkűl is, (ez nem jelenti hogy semmiképpen nem akarok ventit vagy pompát, csak ha elveszik a villanyt akkor ne maradjak fűtés nélkűl, esetleg kisebb hatékoysággal de működjön a rendszer).
Ki van építve a központi fűtés, most egy lemezkazánom van aminek elég gyenge a hatásfoka és ha hideg van 2 óránként kell rakni. Erre a rendszerre szeretnék egy kazánt ami kb.40 kw-t le tud adni. szeretném megúszni a puffertartályt ha lehet, egyszer az ára miatt, mert nem olcsó egy 2000l-es, aztán pompák kellenek hozzá, és nem utolsó sorban meg is lyukadhat előbb utóbb.
Ezért gondoltam hogy sok téglát pakolnék bele, tennék köréje hőcserélőket, amik átvennék a magból fokozatosan a kinnebb lévő téglarétegek felé áramló meleget. Lenne még egy csöves hőcserélő, ami a maradék hőt kivonná a füstből. Esetleg meg lehetne csinálni háromutasnak mint a Kardos kazánt vagy működhetne egyutasként ventillátor nélkűl esetleg ha nincs áram.
Mit szóltok, ugye nem is vagyok igényes (: Szerintetek mit lehet és mit nem megvalósítani ebből a tervből?
Néztem a Kardos kazánt, nahát abba pakolt bele egy pár kiló anyagot.(: Azt nem értem hogy oldja meg hogy az anyag ne zárja el az égésteret, hogy fokozatosan adagolódjon a fűrészpor.
Tömeg helyett inkább térfogatot érdemes nézni, ahol a víz fajlagos előnye kisebb, de még így is majdnem 3-szoros.
Egy mondjuk átlag 60 fokos deltaT-vel dolgozó vízzel kb 200 fokos átlag hőmérsékletű tégla egyenértékű.
Azt vedd figyelembe, hogy még ha körbe is szigeteled a kályhát, akkor is kell legyen jelentősen 200 fok alatti része, különben nem tudod a füstöt kellően lehűteni. Az átlagos samott/tégla hőmérsékletet igen nehéz 5-600 fokon tartani, ami kell a tégla 3- szoros hőtárolásához.
A realitások talaján mozogva a tűztér és a magasabb füsthőmérsékletű részeken a samott a jobb hőtároló, de az alacsonyabb füsthőmérsékleten és a levegővel érintkező részek környékén már a vízzel lehet jobb hőtárolást megvalósítani. Az optimum egy értelmes kombináció lehet. Azt sem árt figyelembe venni, hogy minél magasabb a hőtároló hőmérséklete annál nehezebb benne tartósan megtartani a hőt. Egy több száz fokos tégla tároló veszteségei vagy szigetelésigénye is többszörös.
A víznek azért elvitathatatlanul megvan az az előnye, hogy szállítható vele a hő elég kényelmesen. Ezzel nem csak más helyiségek fűtése válik lehetővé, de az energia szabályozott kinyerése is könnyebben megy vele, mint szilárd hőtárolóval.
Ilyen egy jó faelgáz belül. Figyeljétek az égéstermékből hátramaradt hamut! Semmi feketeség sehol. Erről jut eszembe. Az alap videóban van egy nagyon fontos mondat. Ha nincs füst, jó az égetés minősége. Tudom ez trivialitás, de könnyen ellenőrizhető bármely építés, gyári megoldás és tüzelés technika ezzel: van-e füst? Ha nincs ill. csak néhány percig, amíg begyújt, akkor kerek a történet. A szomszédomról többször témáztam itt. Mindig nyomja nekem a süketelést, hogy a száraz fa meg a vékonyra vágott tüzelő nem jó. Aha. Eddig eltüzelt 12-14m3 tölgyfát, én 4m3 fenyővel elvoltam. Neki 80m2, nekem 120. Nem is volt tél. A kéménye szinte az első perctől az utolsóig okádja a csípős szagú feketés füstöt. Ő a szakember. Azt hiszi.
Azért nem egészen. 800-1000 fok csak a belső mag lehet elvileg, de ahhoz is nagyon jó tűz kell, 1000 fok feletti égési hőmérséklettel. Nem lehetetlen, de ritka.:D
Miért akarnánk a kályhában tárolni a hőt? Arra ott a puffertartály, vagy a felületfűtés tömege. Persze azért lehet úgy is.
Itt alapvetően a központi fűtésbe kötött csinálmányok a téma, az meg leginkább vízteret jelent, mert a samott nem folyékony.:D Nem mintha az ötlet nem lenne jó és van is itt utalás a belső samott és külső tégla köpeny közé épített hőelvonó lemezekkel tuningolt tömegkályhára, ami így központi fűtés puffereként samottban tárolja a hőt. A lemezekről veszi le a vízkör. Még az elején írtam róla. Talán egy ilyen készült, de csak hírből ismerjük. Akár jó is lehet.
A kazán egy másik történet. Ha kazánom lenne, nem sírnék a tisztítás miatt. Naponta is lehetne. Könnyeben megoldható. Most azzal van a gond, hogy 2-3 hetente a nappaliban kell koszolnom és magam is könyékig kormos leszek. Menne tisztítás nélkül is, de így jobb a hőcsere hatékonyság.
Nem véletlen van benne venti. Meg lehet próbálni, igazad van, talán elég lesz, ha erős a huzat. Ha nem, akkor mi lesz? Teszel rá később? Amúgy a videó nagyon jó, profi a cucc, bár jobbak azok a kazánok, ahol 2-3 úton megjáratják a füstöt. Tehát a 8 cső lehetne 2x4 egy felső fordítóval vagy 3x4, így a lenti égető kamrából induló égéstermék fölül lépne ki a kazánból. Kardos néven keress ilyen kazánt a Youtubeon ill. a faelgáz topikban a készítőjét. Venti kell ezekhez a több utasokhoz.
Amihez nem kell, az az egyutas valóban, kályhában ilyet pl. a Walltherm tud, volt itt téma többször.
Ami még eszembe jutott, az hogy vita volt itt hogy mi a jobb a hőtárolásra, a víz vagy a tégla?
Namármost, igaz hogy a víznek nagyobb a fajhője, de csak 80 esetleg 90 fokra lehet felmelegiteni addig a téglát 800-1000 fokra lehet felhevíteni.
Ha megfelelő tömegű téglát, samottot rakunk bele a kályhánkba akkor az rengeteg hőenergiát tud magába szívni. Ha jól számolom akkor ugyanannyi tömegű vizet és téglát számítva, a tégla kb.3-4x több hőt tud raktározni.
Sziasztok, én is gondolkozom egy hatékony fatüzelésű kazán épitésén, végigolvastam a hozzászólásokat elejétől végig (: Sokat tanultam, köszönöm mindenkinek, de főleg a topik inditójának. Láttam hogy a hőcserélő tisztitása nagy gond ezeknél a kazánoknál. Nemrég láttam egy videót ahol szerintem ötletesen oldották meg a problémát. Igaz hogy olyan kazánt szeretnék épiteni ami tud működni villamosság nélkűl is, és ez a kazán ventivel működik, de szerintem megfelelő kéménnyel rásegités nélkűl is kellene működjön. Mi a véleményetek?
Autóhűtőnél a víztérre gondoltam, annak alakjával akartam rámutatni a jó hőátadó keresztmetszetre. Ha megnézitek a hűtők foly. oldalának csöveit, azok nem csövek, hanem lapított csövek. Pont a jobb hőátadás miatt. Sokkal egyszerűbb lenne nekik kör keresztmetszetet gyártani, de nem olyat gyártanak. Füstgáz akkor adja át hőjét a hőcserélőnek ha hozzáér. Erre kell gondolni hőcserélő gyártáskor vagy kályha gyártáskor. Minél jobban kényszeríteni kell a füstgázt arra, hogy hozzáérjen a hőcserélő falához. Ehhez pedig minél vékonyabb füstjáratok kellenek.
Néztünk egy kuckót pár napja. Van benne egy régi típusú kandalló. Még régebbi, mint itt volt. Egyből gondolkodni kezdtem az átépítésén.:D
Ide gondoltam egy klassz kályhát építeni inverz égetővel, mellé berakni egy Quadriga boylert.:D Láttam egész jókat 10e Ft körül. Pont jó lenne az egymás mellé építés az alsó égetés miatt.
Mik is annak a paraméterei? Úgy emlékszem a hőcserélő rész 50cm hosszú, hengeres és 2,5"-es csövek vannak benne 9db?
Amit méretre írtál, 10x30mm kör keresztmetszet esetén 2cm átmérőt ad. 0,01x0,03=d2x3,14/4 képletből. Már ha ehhez akarunk ragaszkodni. Az autó hűtője irreleváns két okból. Az egyiket írta már az olvtárs, ott tiszta a levegő. A másik, hogy a menetszél elég nagy sebességgel nyomja át a levegőt a lemezek között. Ha nem halad az autó, vagy nem elég a menetszél, akkor megy a ventilátor. Ezek hiányában nem mehetünk le tetszőlegesen pici keresztmetszetre.
Arra gondoltam, hogy most ilyen a keresztmetszet:
Sok benne a "szabad" rész. Persze hegeszteni így sem volt leányálom. Főleg fölül, ahol a füstgyűjtő van.
Nekem 7cm-es csövek vannak most. Más gyártóknál láttam ezt a méretet, azért választottam. Ha másnak megfelel a 90% körüli hatásfok, nekem is jó.:D 2,5m2 direkt és 1,5m2 indirekt csőfelületem van a hőcserére. Azért az nem kevés, bár a te rendszereddel 6m2 körül lehetne, ha jól számoltam.
Igy néz ki a kazán belseje. Tettem egy pár samottéglát alól és oldalt hogy hátha magasabb hőmérsékletet tud elérni a tűztér. Az ajtó jobb felső sarkában látható egy cső amivel próbáltam szekundér levegőt bevezetni.
