Köszönöm szépen. Az első cikkben használt 0,1 ppm az azért nekem elég hihetetlennek hangzik. Jó lenne szőlős tanulmányt is látni, de amit én találtam az mind fizetős újságban volt.
A Medina nagyon rezisztens,bőtermő. Egyszer egybe szedtem a Néróval,nagyon kellemes bor lett belőle.Mostanában nem szedem külön,hanem Biancával,Zalagyöngyével szedem egybe. Mindegyikből 120 tőkém van. Nagyon kellemes bor a végeredmény. Ezekből a fajtákból nagyon könnyű bio jellegű bort készíteni.
Egy elöregedett levél és egy fiatal levél színében és alakjában is lehet különbség. Ezt is megmagyarázná, hogy a 2 karban nem egyszerre indult meg a nedv keringés ezért a később indult levélzete még fiatalabb világosabb. (Még mindig csak hangosan gondolkozok!)
Ennek elsősorban valami bio-termesztéshez hasonló kritériummal volna a leginkább haszna, a vegyszermentes élelmiszerek támogatása jegyében. Első megközelítésben ez szimpatikusabb a mostaninál, amikor szinte bármilyen telepítést támogathatnak. A 90-es években meg, ha jól emlékszem, azért adtak pénzt, ha valaki kivágta a szőlőjét...
Nekem évről évre egyre inkább az a meggyőződésem, hogy izmos támogatást kellene adni a rezisztens fajtákra való átállásra. Felszívódó vegyszerek nélkül lehet szőlőt művelni, de nem ipari méretben és nem mennyiségi szemlélettel. Márpedig volumenben az olcsón és nagy mennyiségben termelhető boroknak kell az ágazat alapját adni.
Vagyis nem hatalmas vegyszerigényű "nemes" fajtákkal kellene nyüglődni a többségnek, hanem biztonságosan, nagy mennyiséget termő rezidens fajtákra kell áttérni.
Szerintem minden fajtából lehet minőségi bort csinálni, más kérdés, hogy ezek a rezisztens fajták jól viselik a nagy terhelést és éppen ezért a legalkalmasabbak a tömegtermelésre, amit ki is használnak(én is)
Néróból Szentpéteriék csinálnak figyelemre méltó bort.
Ha egy tagban van a birtok és a gazdának a kritikus időszakokban akár minden nap van ideje ránézni a szőlőre és ha kell, be is avatkozni, akkor mindenkit bíztatni tudok, hogy igenis versenyképes a bio szisztéma a felszívódókkal szemben, és nem kell kétszer annyiszor permetezni sem, sőt, még nem számoltam össze, de az összköltsége sem magasabb egy felszívódós programnál. Én akkor győződtem meg a módszer sikerességéről, amikor egy burgenlandi birtokon járva arról beszéltek (és a borokat is mutatták), hogy 2010-ben sem voltak jelentős kárai, egészséges szőlőket szüretelt. Márpedig az a rész 100 éve még mocsár volt, pár km-re a Fertő-tótól, augusztusban már rendszeresen minden reggel párában úszik minden...
Persze ez nem az a bio szisztéma, hogy csak réz meg kén +imádkozás. Meg az is igaz, hogy kulcseleme a dolognak, és ez idén nálam ki is derült, hogy ÁLLANDÓAN kitakarva (persze ez nem azt jelenti, hogy déli oldalról is totálisan, de azért viszonylag alaposan) kell tartani a fürtzónát, ez vitálisabb ültetvényeken akár bizonyos időszakokban hetente elvégzendő zöldmunkát jelent. Cserében a minőség is magasabb lesz, részben az alapos zöldmunka miatt is.
De én is erősen gondolkodom abban, hogy legalább a birtok 20-30%-ában rezisztens fajtákat kellene telepíteni, csökkentve a kockázatokat és a költségeket.
Melyik rezi fajtákról van borról tapasztalatotok, melyikből készíthető komolyabb bor is szerintetek? A megérzéseim alapján a Néró érdekes lehet, de fehérben tippem sincs, a Bianca sztem is inkább csak tömegbornak való.
Segítséget szeretnék kérni! A Karathane tényleg perzsel,ha 25 fok felett szórom ki? Kb. 300 liter permetlét kell kiszórnom háti géppel,de mire felszárad a felület,bőven van 25 fok.
Nekem a kék borszőlő közül még mind zöld, nem is úgy néznek ki mint akik mostanában kékek szeretnének lenni.
Kettő tőke kék csemege viszont már majdnem fogyasztható volt, de két hete lefújtam Thiovittal, utána 3 napon át esett az eső, az összes szem elrepedt (a víztől?). Amúgy az összes csemegém így járt.
Nagyon sok ampelográfiai leírás van, ott kell kutakodni. Én hetekig azonosítottam az ezerjó tőkéimet mire végre sikerült. Előtte voltak téves megállapítások is persze, de végül sikerült. A levélből sok mindenre nem lehet következtetni. Régi motorosok írták tavaly, hogy ezek a levelek nem mindig azt mutatják ami a valóság. Szóval csalóka lehet, ezért kell 3-4 vitorláról kép.
Nekem a saszla van így. Konkrét magyarázatot én se tudok, de hangosan gondolkozva:
A karok tőből jönnek, nem 1 kar és az ágazik ketté. (így adta a vessző, de majd nevelek új kart)
A dél felé néző karon már a szőlőt lassan enni lehet. Az észak felé néző karon még nem. Szóval lehet a napsütés is közrejátszik, de mivel olyan szellős a tőke, egyáltalán nincs árnyékolási veszély.
Én arra gyanakszom, hogy a karokban a nedvkeringés nem egyszerre indult meg. Szóval amikor melegszik az idő és a tőke nyomás alá kerül, az egyik kar előbb indult meg, mint a másik.
Lehet hülyeség, de a csepegtetős öntözésemnél amikor megindítom, a 4 elágazás nem egyszerre indul meg. Először megindul az egyik, majd a másik, a harmadik és így tovább.
Szóval lehet a szőlőnél is hasonló elv működik a több kar esetén. Még ha 1 kar van és az ágazik ketté, szerintem ott is lehet benne valami. De ez csak a saját gondolatom, lehet hülyeség, lehet nem...
Viszont van egy C. sauvignon tőkém (legalább is az oltványt annak mondták) aminek két karja van. Az egyik karon a fürtök még zöldek és valószínűleg még sokáig azok is maradnak, a másik karon lévő fürtök viszont már színesednek valamint a levelek is világosabb zöldnek tűnnek. Én ilyet még nem láttam. Azért vettem csak most észre, mert az idén fogtam termőre.
Kinek hogy néznek ki a kék szőlők? Nekem nagyon érnek, bízom benne, hogy idén is jó évet fogok zárni...
Addig is egy kis kedv csináló:
https://www.youtube.com/watch?v=4pX5uSC9ZVE
A csemegékből is lassan lehet csemegézni. A saszla a déli oldal felől már egész jól néz ki. A narancsízűnek kell még 1 hét legalább, bár az fejművelésű tőke, ott kevesebb fény is éri, mint a kordonnál.
Egerekben és szövettenyészeten bizonyult rákkeltőnek. Mivel nem minden kísérleti állatnál okoz daganatot, így elképzelhető, hogy emberben sem. Borban nem szokott előfordulni, csak a bomlástermékei. Főleg csemegeszőlőben és zöldségekben van jelen.
Köszönöm szépen. Az a tanulmány elérhető az interneten? Egy hazai kutatást találtam csak fahéj olaj fungicid hatásával kapcsolatban, de az jórészt in vitro adatokat tartalmazott, és a lisztharmatot nem vizsgálta. A külföldi szakirodalmat meg nem tudtam még áttúrni.
