"télapó" tényleg nincs!szörnyű ez az elnevezés!!kommunista kreálmány.sokkal inkább létező személy volt viszont szt.miklós,akiben a "mikulás"t tisztelhetjük.miklós-mikulás!az már egy másik dolog,h a coca-cola is mit csinalt belole :( na szóval: miért gondoljatok,h a magyar nép teljesen alaptalanul hitt 1000 éven át egy "mesé"ben?!sőőőt:a ny-europai torténetirok-torténészek is tévedtek sőőőt ahogy ők neveznek: hungary most is mind egy tévedésen alapul... :( vegyétek már észre módszeresen veszik el tolunk dicső múltunk...és ez nagyon aggasztó.
DE: "Errefelé már akkor szlávok rohangáltak, amikor a magyarok még csak közeledtek a Kárpát-medence felé"
ebben azért mindenki nem ért egyet veled. sokan vannak akik osztják még a hun-magyar elméletet vagy hirdetik a kettős honfoglalást. ha olyan nagy múltúak miért nem sikerült nekik államot alapítani több mint ezer éven át? attól mert két szó hasonló a szlávban és a magyarban miért következik abból, hogy szlávból vette át a magyar???!!! ezt nem értettem meg soha!
> És ne csak az apai ágra koncentrálj. 16 üknagyszülőd van,
Pontosabban: akár 16 üknagyszülőd is lehet. Ti. sok -főleg aprófalvas- vidéken természetes dolog volt az unokatestvér házasság. A törvény ma sem tiltja. Tán a vagyon, tán a kevés kínálat az oka. Tovább bonyolítja a képet a -válás vagy korai halálozás miatti- újbóli házasság is.
Minden tiszteletem lelkesedésed előtt, de úgy nézem még érettségi előtt állsz. Ezért azt javaslom hogy amit lehet szívj magadba a XIX.sz. történelméből és ha betöltöd a 18-at usgyi az ősök lakhelye szerinti levéltár. Filmtár, stb. (azért kell várni, mert akkortól engednek a törvények kutatni)
És ne csak az apai ágra koncentrál. 16 üknagyszülőd van, az azt jelenti 1/16-od (ha a 6,25 % többet mond, akkor ilyen formában értelmezd), azaz 'töredék' az, ami ezen az ágon információt az őseidről megismerhetsz. És még csak a XIX. század közepe (Aegopolisnak: szerintem úgy értette, hogy 1850 elött. s azt már az elejének veszi:)
Mindenesetre 'megmételyeződött' :) De a többit tényleg a Családfakutatás topikban.
Tényleg sokszor történt elírás én is olyan alakokban láttam leírva neveket :)) De az a gond, hogy ha a pap rosszul is írja le, attól a család maga még nem fogja rosszul ejteni a saját nevét, magyarán ha Krecsun volt és a pap az S-t F-nek látta és írta attól még a család nem hívta volna magát Krefcunnak.
Nagyon örülök, hogy szlovákul is van ilyen szó ill. név (temésztesen a románban is szláv eredetű - 'Karácsony' - és a keleti rítusúak közt régen nagyon gyakori keresztnév volt). Elmondom, mire gondoltam pontosan. A román unitus papok (de meggyőződésem szerint a ruszinok is) már 18. század végétől gyakran írtak latin betűkkel az anyakönyvekbe. Ilyenkor a magyar hangjelölési mintákhoz próbáltak igazodni, de azokat általában nem ismerték jól, sőt gyakran egyáltalán nem tudtak írni, csak átmásolták, amit láttak. Egy elődje által ſ-nek vagy ʃ-nek leírt s a másoló számára könnyedén tűnhetett f-nek. Ha ezután felcserélte a kettős betű két elemét (amit számtalanszor megtettek), probléma nélkül előállhatott a Krefcun név, bár az állami anyakönyvezést aligha élte túl.
"Én: 1990-->Apum:1955--->Nagyapám:1921---->Dédnagyapám:1875---> Üknagyapám: 1800-as évek eleje"
Ez hogy jön ki? Az még csak-csak hihető, hogy dédnagyapád 46 éves volt, mikor nagyapád született, de az már igencsak érdekes, hogy őt 70 éves kora körül nemzette az apja. Inkább életszerű az 1800as évek közepe. Ezesetben viszont a "jobbágy" titulus aligha állja már meg a helyét...
Köszömöm. Ezek szerint akkor nagy valószínűséggel Balázs hsz-ében ill. cikkedben említett németekről lehet szó. Egy része asszimilálódott már a másik része még nem.
A mai Kárpátalja területén német lakosságú települések voltak Alsóschönborn, Pósaháza és Várpalánka, mindhárom Bereg vármegyében. De laktak cipszerek Rahón és környékén.
Románok meg most is élnek Kárpátalján: Közép- és Alsóapsa két nagy, román többségű falu a Rahói járásban.
Én is német eredetre gyanakszom, de ismerve a helyet, érdekes úton. Kárpátaljáról, Ungvárról áttelepült személy neve. Innen áttelepülők közül találkoztam Miller-rel is, ki sajnálkozik a rossz magyar nyelvtudása miatt, hiszen ő német. De hogy kerülnek oda németek? Csak nem a két vh. közötti időszak csehszlovákiai áttelepítései miatt? Akkor ezen nevek talán a Cseh-morva medence németajkú lakosságából valók. Nem tudom, hogy ők milyen nyelvjáráshoz tartoztak.
Ez egyben válasz Ivornak is. Kárpátalján nincs román kisebbség, s az f beékelődése is nagyon különleges lenne, így nagyon kicsi a román származás esélye.
Végül mesgszereztem nagyapámtól az ük-ig tartó családi füzetet. Csak az a baj hogy itt már nincs pontos születési dátum csak körülíró: tehát annyi hogy kb az 1800-as évek eleje. Mert így van Egyed ágról: Én: 1990-->Apum:1955--->Nagyapám:1921---->Dédnagyapám:1875--->Üknagyapám: 1800-as évek eleje
De a lényeg az hogy végülis a családbeli foglalkozások a következők voltak: napszámos, földműves, háztartásbeli (cselédnek lehetmondani) [ezek a régebbiek]... Ésaz a kérdésem hogy úgye ezek szerint jobbágyok voltunk és ilyen jobbágy összeírásos adatbázis nincsen vagy valami hasonló?
Ennek a topiknak valahol célja, hogy az itt összegyülemlő esetek kapcsán az olvasóiban kifejlesszen némi készséget, ha más nem, a névkeletkezési típusok felismerésében.
Ezek magyar nevek, s ugyanazt jelentik, amit leírsz, mikor leírod őket. Semmi különös. Vagy lakosnevek, vagy praedicatumok. Ezekből lett családnevek. (az, hogy a Závodi Závodra, vagy Pozsonyzávodra 'megy vissza', az így itt az asztal mellett úgysem derül ki, csak a konkrét család történetének ismeretében)
Érdekes kérdés, amire a két tanácsadó nem ad választ: a Batthyány család többesszáma hogy írandó: Batthyányak v. Batthyányiak? Hiszen alapból battyányinak ejtendő a név.
Ránézésre nekem németnek tűnik és mondjuk a Kraftson, Kräftson, Kreftson, Kreftsun, Kreftsen név létezik is. Ebben az esetben azt jelentené, hogy "mesterember fia".
Hogy a te nevedben "c" álljon, ahhoz "t+sz" kell ami pedig azt jelentené talán, hogy északnémet név és az itteni délnémet nyelvi közegben valahogy nem vált "t+z"-vé a kiejtése.
