Vagy Vác és Balassagyarmat közt kb. félúton, Drégelypalánkon leszállsz a vonatról, elvileg van csatlakozás Parassapuszta felé busszal. Ott leszállsz, átsétálsz Ipolyságra - ne csak Homokig menj, hanem be , a városközpontba, mert a vasútállomáson szinte nulla a forgalom. A központból, az autóbuszállomásnak csúfolt placcról több átszállással, de el tudsz jutni. A magyarokat nem csipázzák a környéken, ahogy tapasztaltuk fotóstársakkal.
Tudnátok olyanba segíteni, hogy mind a 24 Volán-társaság esetében egy teljes forgalomban levő autóbusz-állományszám (volánonként) a december 31-ei állapot szerint?
Igen pár éve is kérdeztem, akkor meg tudtam oldani egy rokonom által végül, de ismerve a MÁV/VOLÁN egyre jobb menetrendjét, érdeklődtem, hogy van-e valami változás azóta?
A Balassagyarmat szlovák oldalán lévő betonplacc ez lenne, ez a buszvégállomás?
Szorítkozva arra, hogy a lehetséges útvonalakat megadom:
1. Balassagyarmatra eljutsz busszal vagy vonattal. A buszállomás gyakorlatilag ott van az Ipoly-híd mellett, így ez esetben talán ez célszerűbb. A hídon átsétálsz, majd balra kanyarodsz, és körülbelül 300 méter múlva ott lesz az a betonplacc, ahonnan indulnak buszok Nagykürtösre, illetve egyik-másik közvetlenül Losoncra.
2. Elvonatozol Ráróspusztára, átsétálsz a folyó fölött, majd balra fordulva kb. száz méter múlva ott lesz a buszmegálló /Trenč, Ráro osada/, ahonnan járnak buszok Losoncra.
3. Vonattal Somoskőűjfaluig, ahonnan kb. tíz perces gyaloglással el lehet jutni a határra, melynek a szlovák oldalán lévő megállóból /iatorská Bukovinka,,t.hr./ járnak buszok Losoncra. Van Salgótarjánból helyi busz is, ami egyből a határra megy.
Tudnátok-e nekem segíteni abban, hogy Pestről kéne Szlovákiába, Losoncra utaznom.
Bármilyen menetrendet nézek vagy Párkánynál vagy Hidasnémetinél lép ki az országból valamilyen járat. Tőlünk északra egyáltalán nem jár át se Balassagyarmaton, se Rárósnál, se Ipolytarnócon se Salgótarjánnál legalább a legelső faluig semmilyen busz, hogy csatlakozás legyen a szlovák hálózathoz?
Óvatos kérdés a Közlekedési Központosodás kapcsán: ahogy sok mindent, feltételezem a dolgozói bérezéssel kapcsolatos szabályokat is egységesítették. Régiós szinten határozták meg a bérszinteket? Vajon a dolgozók többsége rosszabbul, vagy jobban járt az összevonással ebből a szempontból?
Starjánhoz annyit, hogy minden városrésznek megvan a maga "számkódja" és ezek összekötéséből jönnek ki a 2-3 jegyű járatszámok, szóval teljesen érthető.
egy alkalmat kivéve kaptam jegyet ott nem volt gép különjáratos kocsi volt, amin nincs jegykiadó , kiesett egy busz ezt küldték, és azon K7 se volt....
Ott izgultam, hogy a pénzem nem fogadja el, jegyem nincs, kicsit fura volt az a grátisz út.
-------------------
1975-1985 között a VB-nál bevett gyakorlat volt ha extrém pótlás kellett (nem tervezett, nem másodrész, stb.) és különjárati ment jegy minden nélkül, akkor pályaudvari ügyeletes tiszt szóbeli engedélyével, ingyen vittük végig a vonal utasait.
Aki ilyenkor pénzt kért azt nagyon meg------------k.
Alapvetően van 1, 2, 3, 3A, 11 és 11A járat, már kb. ez is soknak tűnik egy ilyen méretű városban, de ezeknek van kismillió alváltozata is, darabonként egy vagy kettő indulással... én, aki sosem jártam ott, pokoli káoszt látok az egészből, vajon a helyiek értik a rendszert?? Miért nem lehet ezt értelmesebben megszervezni? Vagy ha már ilyen, nem kéne adni hozzá valami térképet? Vagy megállólistát? Vagy bármit? Döbb.
Komoly eredmény, hogy engedélyeztek egy ilyen járatot.
Talán abban reménykedik, hogy bejáratós a járat, kevés utassal talán azért is sietett annyira?
Kb.: 1990 es évek közepén, végén kikoptak a jegyet nem adó sofőrök ennél a cégnél.
Addig virágzott ez , sőt egy gumi cserénél benn a telepen pl.: 1991 körül 70 Ft jattot kért egy szerelő. Akkor egy kezdetleges mátrix nyomatóval is nyomtattak előre jegyet, feltűnő volt a betűkülönbség, nem helyben nyomtatta ki ugye, a dátum stimmelt, míg az időadat nem.
Volt aki nyíltan csinálta, amikor ellenség jött egy utas hátrament és még időben kapott jegyet. A profik nagyon jól nyomták.
Távolságiban a gyulai kocsit 3 szor is ellenőrizték egy nap alatt.
Talán a helyiben a ollós trükkel találkoztam vagy 2 éve egy esti járaton utoljára.
A sofőrnél váltott jegy vékonyabb volt, le volt vágva gondolom a korábbi géppel rátett gépi érvényesítés.
Pestre kb. 1998 tól nem küldtek zsebre dolgozó sofőrt eddig.
Ha így folytatja, akkor nem marad meg a járat, mert 0 bevétellel a vezetőség nem dönthet másként.
Biztos bennem van a hiba, de én egy alkalmat kivéve kaptam jegyet ott nem volt gép különjáratos kocsi volt, amin nincs jegykiadó , kiesett egy busz ezt küldték, és azon K7 se volt....
Ott izgultam, hogy a pénzem nem fogadja el, jegyem nincs, kicsit fura volt az a grátisz út.
A fájlnév el is árulja a dolgot: BPE-833, Segesd-Somogyszob, az akkor kísérleti jelleggel nyitott 6103, Segesd-Somogyszob járaton. Sofőrbá még csak jelét sem mutatta annak, hogy bármiféle maxizás részéről fölmerülhetne. Összesen négy ilyen Á/7-est gomboltunk le róla.
Legutóbb 2014.01.01-jével Balatonvilágos váltott megyét: Veszprémtől Somogyhoz csatlakozva. ;)
Az 1990-es évek közepén még "én" is barna 266-os voltam, sok Siófoki társammal együtt, később megkaptam a Kapos-zöld színt "én" is. Sajnos csak 2005. őszén kezdtem a buszfotózást, az első valamirevaló képeim 2006-osak. :(
BPD-0172 órája 259510 Az Agria karácsony óta nálam a Volánbusz, a Vértes és az Alba után épp csak lecsúszott a dobogóról a legkevésbé szívemcsücske Volánok rangsorán a jegyadás-jegynemadás témakörében. Távolsági járaton végállomástól végállomásig nem akart jegyet adni, a jegypénztári rendszer nem ismeri a járatot. Térden állva könyörögve, minden érvemet bedobva sikerült kicsikarni egy 90%-os jegyet belőle. :/ Menetrendhez képest 28 perccel hamarabb értünk a végállomásra. A Kaposos dzsipszis kütyü már 1 perc sietés esetén is pirosan figyelmeztet. Ekkora mínusz esetén tutira elfüstölt volna buszostul és buszállomásostul együtt...Előzmény: HBweb hu (259503)
1. A busz csak leszállás céljából áll meg a Budapest közig határa után!
Magyarul Erdőtelektől Poroszlóig nem vesz fel utast.
E miatt a sietés meg van engedve ha nem vesz fel utast akkor mi értelme menetrend szerint közlekedni?
Ez olyan, mint amikor még nem kellett Ludason megállni, és mondjuk 5 perccel hamarabb ért Eger Volán telephez ahol nem vesz fel utast.
Lett volna értelme várni?
Annak fényében, hogy a belvárosban meg késést is össze tud még szedni a busz végállomásig.
"1950-ben a közigazgatási átszervezéssel Keszthely Veszprém megye része lett, ahol periferiális helyzetben maradt. Az1954-ben városi rangra emelt Keszthelyen nem történt komolyabb fejlesztés az 1950-es, 1960-as években, így a város megőrizhette régi patináját. Az 1970-es években aztán új lakótelepekkel bővült a város, amelyekhez újabb iskolák épültek. A városban jelenleg öt középiskola működik, a Gazdasági Akadémiát 1970-ben emelték egyetemi rangra. Ebben az időszakban honosul meg itt a textilipar és az alkatrészgyártás is, amelyek azóta megszűntek. Megindult közben az idegenforgalom fejlesztése is, így 1971-ben átadták a 480 ágyas Helikon Szállót, 1985-ben pedig az 1959-ben épített Motel helyén a Phoenix Hotelt. Megújult a Hullám Szálló is. A város déli részén továbbá nagyobb vállalati üdülők épültek, amelyek ma többnyire panzióként üzemelnek. 1979-ben Keszthely és környéke Zala megyéhez csatlakozott."
Vannak megyeváltó települések, legutóbb 2000-2002 között Veszprém megyéből pár kis község került Győr-Moson Sopron megyéhez.
Ez érintette a Bakony Volán területét is...
Én nehezen fogadom el az egyen fehér arculatot a korábbi egymástól jól elkülöníthető design megjelenés jól eltalált volt, kár, hogy ez is megszűnik, a VOLÁN cégek egybeolvadásával.
Nálatok is volt érdekes Somogyban a Nagyatád, Marcali, Kaposvár eltérő színvilágra festett buszokkal találkoztam az 1990 es évek közepén.
Pl: Nagyatádi kocsik barnák voltak, a pisztácia zöld szín az a kaposvári kocsikra volt jellemző.
Köszönöm szépen! :) A két vonal a somogyi kötődése miatt került a látókörömbe. A somogyi megyehatárok változásai ismerősebb téma, mint a Kis-Balaton szabályozása, de utána fogok olvasni (ez nem újévi úgysem teljesülő fogadalom).
Pedig azt hittem, hogy ez már átcsoportosított, ahogy Hatvanban is láttam egy korábban csak errefelé csak a Jászkunnál fellelhető Plasma midit, az egyik babakocsis utas hiányolta is, hogy jó lenne, ha többször az járna.
trizs77 20 perce Creative Commons License 273443 Mi a véleményed az átalakulásról?
-----------------
a pár éve volt 106-108 városi helyi közforgalmú közlekedés - szerintem - a következő években zsugorodni fog.
Csökkenni fog az ellátott városok száma, illetve hálózat és üzemidő csökkentésre számítok ott, ahol megmarad a közforgalmú, közszolgáltatáson alapuló városi közlekedés.
Az elővárosokban az eszközpark majdnem végleges, de mindenképpen kritikus elöregedése miatt, drasztikus költségnövekedésre és megnövekedett menet/járat kimaradásokra számítok, köszönhetően a ma már majd fél évtizedes járműbeszerzési tilalomnak.
Az utolsó bekezdés az érdekes.
Volt egy beszerzési stop.
Időnként használt illetve csak egy két hazai gyártónak kedvező tender volt, ez tűzoltásnak tekinthető.
Kérdés, hogy nem a BKK, BKV fog megismétlődni azaz marad egy állami cég tönkretéve meg egy plusz szervezet a maga plusz működési költségével, vízfejével?
2016-tól liberalizálni kéne a piacot.
Ez milyen irányt vesz, esetleg csak a Közlekedésszervező szerep marad e csak a Közlekedési Központoknak?
A megyei cégek vegyes teherszállítással és személyszállítással foglalkozó cégek voltak.
Az 1980 as évek közepén végén elindult egy átalakulás.
1990 es évek elején a csak személyszállítással foglalkozó cégek viszonylag sikeresen alakultak át.
Heves megyében 3, Veszprém megyében 8 Volán Vállalat alakult utóbbiban 1990-1997 között. Bács Kiskun megyében két Volán alakult, a többi megyében egyben maradtak a cégek.
Zala megye ha minden igaz a 1960 as évek környékén változott, egy város és pár község talán Keszthely környéke megyét váltott, Kis Balaton szabályozás etc.
AKÖV cégek: ugye ezek az 1950 es évek közepére alakultak ki.
Területük nem megyei alapú volt!
Hogy érthető legyen írok egy példát:
Heves megyében volt két külön működő AKÖV.
Egerhez a Szolnok megyei Tiszafüred környéke, és a Borsod megyei Mezőkövesd környéke is hozzátartozott.
Szolnok megyében Jászberény és Szolnok külön külön működtek.
Egy megyében akár több önállóan működő AKÖV is működött.
Egyes AKÖV cégek szívesen indítottak kinnalvós hivatásforgalmi járatokat a másik megyéből is. Ez az egy megye egy vállalat elv után már nem volt szempont, a meglevő helyközi vonalak maradtak, de főleg megyén belüli közlekedés volt az elsődleges, a távolsági járatok megint más szerepkört töltöttek be.
A budapesti távolsági vonalak forgalmát, főleg a Volán 20. Sz Vállalat, a Volánbusz elődje bonyolította le.
