Gyakorlatilag ugyanúgy csináltam mint akármelyik másik gyümölcsből, egyébként meg snapszmester leírása alapján, illetve ha a keresőbe beírod a narancs vagy mandarin szót akkor itt a topikon belül elég sok infót találsz.
Nekem nem volt keserű a cefre valószínű azért mert kevés fehér hártya került a cefrébe a kanalas módszer miatt, illetve lehet, hogy részben gyümölcs függő is a keserű íz.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szia kezdö kotyvaszto !!! Kösz a válaszod én a kis alföldön lakom náluk jó a minöség menyiség de nem aszt kel követni amit a gyárto hablakol amit te tapasztalsz de ha kel szivesen segitek alapanyag téren ha érdekel a töbi privát @mail-on szia jo szeszfokot!!!
Ez minden év végén és év elején előjön, mint téma. :)
A törvény azt határozza meg, mennyit főzhetünk évente háztartásonként, azt nem teszi kötelezővé, hogy ezt meg is igyuk december 31-ig. Bár szép feladat volna és érdekes munka szilveszterre. :)
A bogyókat nem mostam meg és nem hőkezeltem, Unikén borélesztővel próbáltam külön kis oltólevet készíteni, de a cefre és az oltólé egyszerre kezdett erjedni, ezért nem lehet tudni, hogy melyik élesztő végezte az erjesztést. Három 2x2kg-os adagot cefréztem, tehát 12kg-ot, a száraz számadatok a következők:
-1. kísérlet. Az A-re öntött vizek 2,8l-1,2l-1,2l. A cefre Brix28,4-Brix24,3-Brix20,8. Cefre tömeg 4078g, erjedési idő 265 óra, kierjedve Brix 10, alkoholtartalma 0,363l.
-2.kísérlet. Az A-ra öntött vizek 3l-1,6l-1,6l és B-re 1,2l. A cefre Brix28,8-Brix23.3-Brix18,5-Brix16,4. Cefre tömeg 6124g, erjedési idő 108 óra, kierjedve Brix8, alkoholtartalma 0,373l
-3.kísérlet (olasz módszer). Az A-ra öntött vizek 3l-2l-2l és B-re 1,2l. A cefre Brix28-Brix22,3-Brix18-Brix14,4. Cefre tömeg 7036g, erjedési idő 62 óra, kierjedve Brix7, alkoholtartalma 0,376l. Ez itt a 3. kísérlet során mért cefre hőmérséklet és cefre Brix az idő előrehaladtával:
A három kísérlet közös alszesze 20%-os volt, a második lepárlás érdekessége az előpárlat, amely illatra nem tartalmaz etil acetátot vagy acetaldehidet, csak borókaillat érződik, viszont olyan sok a borókaolaj benne, hogy hígításra homályosodik, ezért vettem el 1% előpárlatot. Így a középpárlat kibírta a 44%-ra hígítást, és még maradt bőven borókaíz. Lehet, hogy szükség lesz harmadik lepárlásra is mert másképp viselkedik, mint egy gyümölcs párlat, egyelőre kétlépcsősen hagyom.
A lényeg, hogy milyen lett a borókapálinka? Aki ott lesz a ZD-n, kóstolhatja.
A borókabogyóim novemberi szedésűek voltak, (fajtája Juniperus communis) a Kunságból származtak. 1kg bogyó kb.2,6l helyet foglalt, ez az adat a bogyó kiszáradásával csökkenhet, ami a szesz kihozatalban növekedést jelenthet. Nekem 2kg bogyó ledarálása 40percig tartott kézi húsdarálón. Próbáltam famozsárban zúzni a bogyókat de a cukorkihozatal ilyenkor kisebb. A boróka az első áztatásból felvesz 25%-nyi vizet, tehát a 2kg bogyó a kipréselés után nem 2kg lesz, hanem 2,5kg. Próbáltam a vászonnal kifacsarni a levet de így csak a lé 75%-a nyerhető ki, a további 25%-hoz kell a kézi szőlőprés. A 2kg-os adagok kényelmesen kezelhetők 8l-es szőlőprésben, sokkal több nem fér be.
A 2l-es víz mennyiségeket a boróka darálék elnyeli, nem látunk vízfelületet sehol, végig gyantás sárral kell dolgozni. A présből barnás zavaros lé folyik ami kezdetben mézédes (Brix24) később csak édes. A száraz törköly pogácsák erjedni kezdenek néhány nap után, ezért az olasz módszert kiegészítettem egy negyedik áztatással, a B pogácsát amely végig cukros levet kapott az A-ról, még egyszer leöntöttem 50°C-os vízzel és így 3%-kal növeltem a szesz kihozatalt. Az összes edény és eszköz gyantás lesz amivel dolgozunk, a szappanos kézmosás majdnem lehozza a gyantát a kezünkről, a vödröket, szőlőprést lúggal vagy hígítóval lehet tisztítani.
Az olasz módszer az én kis házi mennyiségeimmel röviden a következő:
-cefrézni akarunk 4kg borókabogyót, húsdarálón ledaráljuk és két egyenlő részre osztjuk, tehát 2kg „A” és 2kg „B” boróka lesz.
-az A-ra öntünk 3liter 50°C-os vizet és állni hagyjuk 24 órát
-24 óra múlva szőlőpréssel kinyomjuk az A1 levet és ráöntjük a B adagra, az A pedig újabb 2l 50°C-os vizet kap.
-12óra múlva a B-ből kipréseljük a B1 levet és a cefre gyűjtőbe öntjük, az A-ból pedig kipréseljük az A2 levet és a száraz B adagra öntjük, az A pedig újabb 2l 50°C-os vizet kap.
-12óra múlva a B-ből kipréseljük a B2 levet és a cefre gyűjtőbe öntjük, az A-ból pedig kipréseljük az A3 levet és a száraz B adagra öntjük.
-12óra múlva a B-ből kipréseljük a B3 levet és a cefre gyűjtőbe öntjük.
Ez a bonyolult eljárás azért szükséges, mert a szimpla áztatással nagyon alacsony lenne a cefre cukorfoka és emiatt romlékony lesz és a lepárlásnál is alacsony szeszfokot kapunk.
Az olasz módszert végig csináltam kisebb vízmennyiségekkel, hogy a cefre cukorfokát növeljem, de Brix20%-nál már nehézkes volt az erjedés, nem a cukor tartalom miatt, valószínűleg a boróka illó olaja zavarja az élesztőt a működésben.
...nem tudom, hogy az illető "előállító" hogyan jutott hozzá a főző rajzaihoz, de könnyen meglehet, hogy ügyesebb lakatos, vagy hegesztő, mint "Pálinka-professzor", ahogy a főzőjét nevezi...lehet, hogy ő se nagyon ismeri a használatát...
...nemrégiben láttam a videós "készülék-bemutatóját" ...egy lomos sufniban volt felvéve és egy teljesítményben, egyáltalán nem hozzáillő "piacos" gáz-zsámoly billegett alatta, pár rossz téglán...valahogy az egész környezet, meg a "felvezetés" sem illett egyáltalán, a "Profi" cucchoz...szerintem aki látta (és kicsit ért is az egészhez) furcsákat gondolhatott erről a "bemutatóról"...
Leírnád nekem a pontos eljárásodat a cefrézésről esetleges cukrozásról és a főzésről.
Én most csináltam életemben előszőr narancsot és mandarint vegyesen. Cukor nélkül volt a cefrének kicsi kesernyés utóíze,de cukrozás után hála az égnek elmúlt.
Ezelőtt 5 évvel volt egy kísérletem, hogy a borókából pálinkát csináljak, akkor kudarccal végződött, mert mindössze 0,5l kátrányízű 50%-os szeszt sikerült előállítanom (fényképes leírás a 6326, 6328, 6329, 6363 hsz.-ban). Be kellett látnom, hogy a boróka pálinka el van felejtve, semelyik főzde kínálatában nem szerepel a mai napig sem, keverik a borovicskával, senki nem tudja hogyan kell cefrézni, a Sólyom könyvben is csak futólag szerepel a különleges erjesztési eljárások között (68.o).
Ezért is örültem Baracilin felfedezésének, amit a 78188-ban tett közzé, egy 1921-ben íródott pálinkás könyv: Hérics-Osztróvszkij Gyümölcsök szeszipari feldolgozása Borgazdasági melléktermékek értékesítése címmel amely több elfelejtett pálinkát is tárgyal (szentjánoskenyér, genciána), de mint a bevezetőben írják: „Munkánkban részletesen csakis a nagyobb mennyiségben piacra kerülő, közgazdaságilag jelentős gyümölcsnemekkel foglakozunk”. A boróka 1921-ben a törköllyel és a szilvával együtt említett legnépszerűbb pálinka volt (akkoriban nevezték borovicskának is, de ma már a borovicska mást jelent) , Magyarországon a keletkezett borókatörköly mennyisége évente 300-400 vagonnyi (191.o), ezért szerencsére részletes cefrézési és szűkszavú lepárlási útmutató van a könyvben. Az eljárást „olasz módszer” néven mutatják be (96.o.), én is ezt követtem nagyjából és sikerült a boróka 25% körüli cukortartalmát kihasználva az első lepárlásban 9,2hlf alkoholt kinyerni 100kg borókára átszámolva, ami 18,4l 50%-os pálinkát jelentene, ha a második lepárlás nem lenne veszteséges.
