Keresés

Részletes keresés

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.24 -9 0 63742

Tegnap múlt 101 éve, hogy megszületett Erdélyi Ágnes, magyar költő, író, Radnóti Miklós féltestvére.

 

 

ERDÉLYI ÁGNES


Bukaresti strófák

 

Megérkeztek a hollók Bukarestbe, 
(ünneplő, vén hivatalnoksereg) 
az erdő zengő kristállyal belepve, 
jég zizzen ott s az ágon hó remeg.

 

Hegyek alatt a hóba fúlt kisváros 
űzött el engem s konok közönye, 
az egyformaság és a pletykagyáros, 
röghöz tapadt pénzgyűjtők özöne.

 

E roppant ifjú város betakar, 
emlőjén lóg ezernyi furcsa szerzet, 
(erdei holló s szélhordta magyar) 
kiket az éhség és az élet kerget.

 

Üvöltöző utcai árusok, 
Kelet s Nyugatból ízes keverék, 
fényes körút s gyanús sikátorok, 
csodás blokkházak s alattuk szemét, -

 

a Város vagy nekem! Habzsolsz mohón, 
és dúsan terített asztalodról 
hulló morzsán bár, éhen mégse hal, 
- erdei holló s szélhordta magyar.

 

 

Bukarest

 

Előzmény: Teresa7 (57720)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.24 -8 0 63741

Tegnap múlt 109 éve, hogy megszületett Vihar Béla József Attila-díjas magyar költő, újságíró.

 

 

Vihar Béla

 

Albérleti szerzetes

 

Albérleti szerzetes vagyok, egyszerü mondatokban beszélek
és nappal munkámra hajolva sokszor felemelem fejemet
mert anyám hív engem, az igaz vers ősanyja, kék ég sugaras kendőjével
ki idegen világban élek távol
és szomorú vagyok az emberért meg magamért házamban
hej huszonkétéves fiatalember
a világot te sem váltod meg és meghalsz...
menekülj hát fel a csillagok ködös lépcsőjén a parttalanba
hol minden dolgok ősszele fúj át havazva az időn
és szentferenc-állatkáim:
                        ágy, szék, asztal, könyvállvány, én nyájam
üvegből, fából és vasból,
néma testvéreim a hallgatás vályúja előtt,
dörzsöljétek homlokotok Európa eme fiához,
könyvek zsibongjátok körül őt, liliomok hajtsatok ki a hóban
és most vágyaim gyürüje kigyúl
albérleti szerzetes álma, - a városon keresztül égő lámpás száll -
a szekrény fölött Párizs kígyózik - a varietté színpadán felgördült a függöny
New-York esti fényben fürdik, tengerből kilépő nimfa meztelen teste, felhőkarcolók,
a messzi hegyek erdői mint istenek gyűlése
örökkévaló vonaton száguldok,
a pálmák gyertyaszálain keresztül a bölcseség hajnala pirkad
úszva a pusztaságon
és az isten virágoskertje - népek - nyiladoznak, nyiladoznak,
hallok indiai énekeket, bánatosat, szomorút,
tenger erdőben ülök, elűzött királyfi és pergetem az élet értelmének olvasóját:
szabadító-szabadulás.
De köd előttem, köd utánam!
Lányok körtáncában lobogok, jókedvem fáklyája szikrázik
Spanyolország!
A kasztanyett száz csengője csörög előttem, körülöttem,
ujjaid hattyúívei között leány
és téged vonlak nászra, szerelem oldott kévéje, ha éjszaka lesz sarjú ágyamon.

 

 

 

 

 

Előzmény: Teresa7 (56174)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.24 -9 0 63740

Tegnap múlt 113 éve, hogy megszületett Palotai Boris, József Attila-díjas író, költő.

 

 

"Emlékszel, egyszer vad eső szakadt,
s mi csókolóztunk csuromvizesen,
a záporozó szenvedés alatt
így bújok hozzád most is, kedvesem.

Itt nincsen nappal, nincsen éjszaka,
csak emlékek adják az életet,
úgy bennem élsz most, mint talán soha,
s ha magam védem, téged védelek."

 

Palotai Boris

 

 

1983

 

Előzmény: Teresa7 (54124)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.24 -9 0 63739

Tegnap volt 105 éve a  Vérvörös csütörtök. A Vérvörös csütörtökről emlékezik meg Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című versében.

 

 

Babits Mihály

 

Május huszonhárom Rákospalotán

 

Pest utcái között rohanó nép, puskalövések,
rendőr, tört üvegek, népszava forradalom.
Én egyedül tehetetlenül itt számlálom a percet
nincs hír, nincs ujság, villanyosom megakadt.
Néma falun lakom én, hol még az ebek sem ugatnak,
nem bőgnek tehenek, még a malac se visít.
Nádas eresznek alatta topázszemü tengericső csügg.
Hószinü fal, kék árny. Csend, csak a fecske csicserg.
Csak ha a villanyos átrohan itt (és mint a tehén bőg)
sejteni a város szörnyeteges közelét.
Ám most alszik a táj: egy döglött villanyos állong.
Ó bús villanyosom! bús ez a néma világ!
Bús e méla falun az üres sinekre merengni.
Ó jövevény sinek, visztek-e még ma tovább?
Visztek-e még ma odáig ahol most csörren az ablak,
hol most csorran a vér, forran a forradalom?
Hol zajgó tömegen most úr a néma Petőfi
s sarkra az Eszme kiáll isteni ríma gyanánt;
Hol tán míg irom ezt Magyarország nagy betegágyán
vér és kínok közt megszületett a Jövő.

 

 

Petőfi jelszószerű verssora – „Haza csak ott van, ahol jog is van”

– az 1912-es, hatalmas munkástüntetésen is ott volt, bizonyítva,

hogy a 48-as, liberális eszmények bármely réteg számára

érvényesek lehetnek.

 

 

Előzmény: Teresa7 (57717)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.24 -7 0 63738

Jó reggelt, szép napot kívánok Mindenkinek Eszter és Eliza napján!:-)

 

Ma Csepel, Godvin, Hanka, Hanna, Jamina, Jana, Mária, Marióra, Miléna, Simeon, Simon, Sion, Szaffi, Szimóna, Szimonett, Szimonetta, Szofi, Szófia, Vanessza, Vásti, Véta, Vince, Zsófi és Zsófia napja is van!:-) 

 

 

 

 

Németh László így nyilatkozik könyvéről:


"Regényem ötven esztendő magyar történetét mondja el, egy asszony életén keresztül. Égető Eszter a század elején, a koalíció éveiben mint elemista kislány bukkan fel előttünk, s 1948-ban mint családja fosztott nagymamától búcsúzunk el tőle."

 

A regény három részre oszlik: a világháború végéig terjedő részben az ügyvéd-apa; a restauráció éveiben a patikus férj; a népi mozgalom, a második világháború, a „négy párt” idején a politikusnak készülő fiú az, akit Eszter szőlőként indázó lelkével befut. Eszter legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy a körülötte támadt életfolton valami édenkertfélét próbál teremteni. Akárhova vetődik, elhagyott faluba, csillogó megyei városba, a maga elmaradt szülőhelyére, rokonok vagy véletlen köré vetődött emberek közé, ő mint a pók, rögtön veti a belátás, a segítség, a szorgalom szálait, hogy az élet törvényeit követő, szép kis közösséget alakítson belőlük. A regény kilenc fejezet, kilenc ilyen meghiúsult kísérlet; a férfiak belátástalan, tetszetős eszmékbe öltöző, vakon rohanó akarata újra és újra lesodorja hálóit. A kísérletek egyetlen eredménye: Eszter lelkének beérése… Amikor elhagyjuk, érzi már, hogy az életet nem lehet foltokban átvarázsolni, az egész társadalmat kell újraszőni. A regény belátás és férfihóbort küzdelmében adja társadalombírálatát. Eszter nem azért bukott el újra és újra, mert a sors hitvány emberekkel vette körül. Sőt, mindenikükben van valami kiválóság: az apa a tanyaiakért dolgozik, a város szépítéséről álmodik; a férj valóban a technika megszállottja; a fiú a kor jobb szellemei felé tapogatódzik. Ők s a regény hozzájuk hasonló szereplői sivár világukban tartanak fenn valami mozgást, s van egy viszonylagos „magyar” érdemük, őrültségükkel csak maguknak ártanak. Törekvéseik azonban első perctől bukásra vannak kárhoztatva, s ennek az oka – ezt fedezzük fel a hősnővel együtt – mélyebben van, mint a maguk természete.

 

Idézetek a műből:

 

"Akármilyen nagy esze van valakinek, ha nincs helyes gondolkozása, az eszével is csak bajt csinál magának."

 

"A boldogság mindig egy hajszálnyira volt. De ez a hajszál nem az emberi természet?"

 

"A jóságot azért nem veszik észre az emberek, mert átlátszó, mint a víz és a levegő. Csak ha fogy, az vevődik észre."

 

"Az ember igazán nem tudja, hogy a mások emlékezetében hol marad egy ragyogó folt utána."

 

 

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -6 0 63737

Weöres Sándor

 

A TÜNDÉR

 

Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.

 

Bóbita Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot,
röpteti és kikacagja.

 

Bóbita Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.

 

Bóbita Bóbita álmos,
elpihen õszi levélen,
két csiga õrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -5 0 63736

Én is általában korán kelek, de ma valamiért nem engedett el az ágy. A korai madárcsicsergést én is hallom, de este tücsökciripelés helyett inkább békakuruttyolást a közeli csatornából!:-)

 

 

 

Ma délután a borulás meghozta eredményét, volt egy kis eső. De Pesten akkora felhőszakadás volt, hogy a villamosok se jártak, lánykám hazafelé félórára egy kapualjba szorult.

 

Előzmény: bajkálifóka (63731)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.23 0 0 63735

                                                     Gérard De Nerval: Intés  

 

 

Ember, ne hidd, hogy csak magad gondolkodol
világunkon, ahol mindenből zeng az élet!
Erőket gyűrsz le s mégis szolgaság a béred,
s agyadra nem szorul a mindenség sehol.

Az állatból hozzád szellemek ajka szól,
és mindegyik virág kibomlott szirmú lélek;
az örök szerelem titkát őrzik a fémek;
"érez minden dolog", s mind lényedig hatol.

Félj: a világtalan fal szemmel tartja lépted -
igéket rejteget a holtnak hitt anyag:
ne tartsd hát esztelen céljaid eszközének!

A sötét lényekben istenek alszanak;
s mint szem, mit héj s a pillák rejtve tartanak:
szűz szellem ég a kő kemény kérge alatt!

                                                                           

(fordította: Képes Géza) 

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.23 0 0 63734

Viktor Hugo: ELŐHANG

 

Elmondanám nektek e rémületes évet -
de máris valami riaszt s habozni késztet.
Kell-e, megéri-e, folytassam-e tovább?
Ó, látni gyász hazám kihúnyó csillagát!
Érzem, hogy fedi el az eget a gyalázat.
Ó szörnyü gond! csapás ad helyet új csapásnak.
Mindegy. Folytasd. Hív a történelem szava.
E század van soron. S én vagyok tanuja.

SOMLYÓ GYÖRGY fordítása

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -6 0 63733

Tegnap múlt 131 éve, hogy elhunyt el Victor Hugo, francia költő, regény- és drámaíró.

 

 

Victor Hugo

 

A HYDRA

 

Amikor Sancha és Geoffroy fia, Gil,
e hős lovag, kit a Bolyongónak neveztek
- dárdája fennragyog, rostélya leeresztett -,
ott állt Ramire király ország-határain,
meglátta a hydrát. Fenséges, szörnyü látvány!
Álmodva a napon, sütkérezett a hátán.
Kardot rántott a hős, és így szólt: - Én vagyok, ím! -
S a hydra iszonyú testbogait kifonván
felágaskodva szólt egyik száján mogorván:
- Kiért jöttél, felelj doña Sancha fia?
Miattam-é, avagy Ramire király miatt tán?
- A szörnyért! - Úgy tehát a királyért, uracskám. -
S a fűbe dőlt s tovább aludt a bestia.

JÉKELY ZOLTÁN fordítása

 

Előzmény: Teresa7 (61112)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.23 0 0 63732

Romhányi József

 

Tücsökdal


Ön művész-figymálta a tücsköt hangya.
--Hisz mint ökörnyál,leng lebeg a hangja.
Dalában nyoma sincs vérmes szenvedélynek,
sőt ha szóll,még az esti csend is mélyebb.
Mily csekély eszköztár,mily szűk formakészlet!
Csoda,hogy őn mégis figyelemre késztet!
Szólt a tücsök halkan
--Gondgyomláló dalban épp ez a müvészet

Előzmény: bajkálifóka (63731)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.23 0 0 63731

Hahó:)) mostanában korán ébredek-nem tudom észre vetted-e,hogy már hajnal 4 órakor pirkad, és a madarak nagy része is már ébren van.Este pedig tucsok zenére alszom el,-23 óráig folyton húzza:)))

 

 

Nálunk inkább napos ido van, itt-ott beborul,de meleg van 26 fokot mutat a homéro a terasz ablakán-árnyékban

Előzmény: Teresa7 (63727)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.23 0 0 63730

 Anna Netrebko -_Norma Casta Diva

  

 https://youtu.be/JlSodSvo1Lg?t=5

Előzmény: Teresa7 (63726)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -6 0 63729

Tegnap múlt 209 éve, hogy megszületett Gérard de Nerval (er. Gérard Labrunie), francia író, költő, műfordító.

 

 

Gérard de Nerval

 

MYRTHO

 

Myrtho, nagy mágusnő, te érdekelsz ma engem -
a Posillipón át vad lángolás ragyog,
Kelet ezer tüzét szikrázza homlokod
s aranyfürtödben a sötét szőlőt esengem.

 

Mosolyod elbúvó villáma ég szemedben,
szemed, akár kupád, nekem mámort buzog,
és Iakhosz elé imázva borulok -
a Múzsa tette, hogy itt Hellasz fia lettem.

 

Tudom, miért tüzel a vulkán odalenn,
mert tegnap ott szaladt a lábad könnyeden...
A hamu hirtelen a horizontra szárnyal.

 

Normann gróf törte szét agyagbálványodat
s immár Vergilius babérjai alatt
zöld mirtusz egyesül sápadt hortenziával.

 

Vas István fordítása

 

 

 

Posillipo

 

Előzmény: Teresa7 (57714)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -6 0 63728

Tegnapelőtt múlt 137 éve, hogy megszületett Tudor Arghezi, román költő, prózaíró, műfordító, publicista.

 

 

Tudor Arghezi

 

AZ ÁRNYÉK

Követlek az időben évezredek homályán, 
Mióta hátgerinced mancsodra görbitéd, 
Midőn a látomások közt csúszva-mászva, árván, 
Ételt s vackot keresve bolyongtál szerteszét.

 

Halk, szótalan kísérőd mozgásban, pihenésben, 
Hasonmásom, szakasztott társam, te rám szabott, 
Egymás mellett szorongtunk borzongó figyelésben, 
Lesvén bozótba járó, éhes vadállatot.

 

Odúkban, üregekben mellettem bujdokolva 
Nem tudtad, hogy a kettőnk egysége már örök, 
Két idegen fonálbúl örökre összefonva 
A gyenge levegő-szál által, mely összeköt.

 

Vagyok elválhatatlan ember-árnyad örökre, 
Azonos körvonallal rajzolt s karcolgatott 
A sistergő homokra s kopott kovakövekre, 
Akár egy körülötted járó, fekete pók.

 

Az éjnek egy darabja, mit kaptál megszületve, 
Belőled ki-bejárok hajnalban s alkonyon. 
Belőlem lépsz ki, s újra belém szállsz vissza estve, 
Embertársakra s tűnő napokra oszthatón.

 

A sors belém van írva nem látható betűkkel. 
Fejtsd meg, ha bírod, vemhes, meddő-e a tied. 
Sarkai ajtainknak forognak zajt sem ütve, 
S jelképül kibocsátva egy-egy füstfelleget.

Jékely Zoltán fordítása 

Előzmény: Teresa7 (61107)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -6 0 63727

Szép napot kívánok én is Neked, Kedves Bajkálifóka!:-)

 

Korán keltél!:) Lehet, hogy akkor még nálunk is sütött a nap, de most már kezd borulni.

 

 

Svájc

Előzmény: bajkálifóka (63725)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.23 -7 0 63726

Szép napot kívánok Mindenkinek Dezső és Dés napján!:-)

 

Ma Dézi, Dezsér, Dezsider, Norma, Röné, Viliam és Vilmos napja is van!:-) 

 

 

Norma 

 

Norma Vincenzo Bellinikétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Felice Romani írta. Ősbemutatójára 1831. december 26-án került sor a milanoi Scala operaházban. Az egyik legszebb bel canto operaként tartják számon.

 

A cselekmény Galliában játszódik, Kr. előtt 4. században, a római hódítások idején.

 

A druidák szent ligetében gall papok és papnők gyülekeznek és Normát, vezetőjüket várják, akinek a hold feljövetelekor meg kell adnia a jelet a rómaiak elleni harcra. Norma szerelmes a római proconsulba, Pollionéba, aki azonban már Adalgisa, az ifjú papnő iránt vonzódik. Norma mit sem sejtve erről elvégzi a ceremóniát, de még mielőtt kiadná a parancsot a háborúra, a holdistennőhöz imádkozik békéért. Adalgisa gyötrődik: szent esküje tiltja a szerelmet, amit ráadásul tetéz, hogy a szeretett férfi ellenség. Pollione sürgeti a lányt hogy szökjenek együtt Rómába. Ekkor Adalgisa Normát is beavatja titkába, akit mélyen megrendít sorsuk azonossága és felmenti a lányt esküje alól. Mikor azonban arról értesül, hogy Adalgisa tulajdonképpen Pollionéba szerelmes, éktelen haragra gerjed.

 

Norma felindulásaiban gyermekei életére tör, akiknek Pollione az apjuk, de nem képes ilyen szörnyű tettre. Abban bizakodik, hogy a férfi megbánja majd hűtlenségét és visszatér hozzá. Jelt ad a rómaiak elleni háború megindítására. Pollione a gallok fogságába kerül és a hagyományok szerint fel kell majd őt áldozni a harci sikerek zálogául. Norma felajánlja neki, hogy megmenti, ha lemond Adalgisáról. A férfi azonban hajthatatlan. Norma saját magát kínálja fel áldozatul, mivel elárulta népét. Parancsot ad a máglya megépítésére. Eme önfeláldozás láttán újra feléled a római Norma iránt érzett szerelme. Az asszony a druidák vezérének gondjaira bízza gyermekeit és Pollionéval együtt a tűzbe veti magát.


 

 

 

bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.23 0 0 63725

Napsutéses szép jó reggelt Neked, Kedves Teresa! és minden jószándékkal, ide betéro Versbarátnak is,

 

Positano-Olaszország

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -6 0 63724

Tegnap múlt 329 éve, hogy megszületett Alexander Pope, angol költő, az angol nyelv harmadik legidézettebb írója Shakespeare és Tennyson után.

 

 

Alexander Pope

 

A műkritikáról

 

(részletek)

 

Ős rend ez itt, nem oly, mit ember adhat:

Természet, melyet tiszta rend igazgat,

s mint a Szabadság, oly törvény előtt

hajt csak fejet, mit ő hozott előbb.

 

- - - - - - - - - -

 

Soknak csak egy: a metrum mérvadó,

jó vers csupán a könnyedén-futó;

s habár a Múzsa száz csodát kinálna,

sok dal-bolond csak hangszínét csodálja.

Fülét kúrálja mind, nem jellemét,

miként misére sok jár csak zenét

hallgatni s prédikációt sosem.

Ahány hasonló szótag és ütem,

ha olykor untat is, tökély nekik:

a töltelékszavak nyüzsögnek itt,

s a vers unt közhelyekkel megtelik.

Felzengnek százszor is rossz frázisok,

s a sor végén kopott rím oldalog.

Ha „éjidőn süvölt a déli szél",

nem másutt, „erdő sűrűjén zenél",

s ha „csörgedez szelíden hűs patak",

hamar leszáll a „bíbor alkonyat".

S a zengeményt, melyben töméntelen

eszmének mondott butaság terem,

mint sebzett kígyó araszolgatása,

rossz és fölösleges alexandrinus zárja.

Verseljenek csak, marakodjanak:

mi könnyedén-futó, mi vaskosabb.

Ki Waller báját s Denham erejét

versében egyesíti, azt dicsérd!

A jó tánc titka folytonos gyakorlat,

másként te sem forgathatod a tollat.

A költemény ne csak csiszolt legyen,

visszhangozzék benne az értelem.

A szó legyen szelíd, zefír ha lebben;

forrás fakad? lágy ritmus csörgedezzen.

Ha tengerár kőszirtet ostromol,

versed, mint vad vihar, legyen komor.

S Aiax ha ingat sziklaszálakat,

izzadjon ott, küzdjön minden szavad.

Nem így, midőn érintve hangtalan

a föld szinét, Camilla elsuhan.

Csodált Timotheus ha énekel

vágyat csiszol s fájdalmat csitit el.

Ammon-fiú, minden futamra hol

dicsvágytól ég, hol szerelembe hull.

Most bősz haragtól lángol arca, majd

kicsordul könnye s titkon felsohajt.

Méd és görög: ellentétes világok;

a Hódító varázs-ütötten áll ott,

mert minden szíven győz a muzsika,

s Dryden korunk új Timotheusa.

 

Mezei Balázs fordítása

 

Alexander Pope by Michael Dah

 

 

 

 

 

Előzmény: Teresa7 (59045)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -6 0 63723

Tegnapelőtt múlt 97 éve, hogy elhunyt ifj. Ábrányi Emil, író, költő, műfordító, a „Cyrano” és a „Sasfiók” fordítója.

 

 

ifj. Ábrányi Emil

A NÁZÁRETI KASZINÓ.


I.

 

Mikor még Jézus otthon, Názáretben,
Tanulgatott homályban, ismeretlen -
Egy-két gavallér vitte ott a szót,
S ezek csináltak úri kaszinót.
Belépett minden párbajképes ifju,
A város minden tisztességes aggja,
És névjegyükre büszkén rájegyezték:
A názáreti kaszinónak tagja!

 

A tisztesség alapszabályilag
Volt ott rendezve. Dárdák és nyilak
Díszes csoportja függött a falon,
S egy ócska naptár a nagy asztalon,
Könyvtár gyanánt. Akin észrevevődött
Az inkorrektség legkisebb salakja:
Nem lehetett az soha életében
A názáreti kaszinónak tagja.

 

Jézust bevették, bár tudták, hogy ő
Inkább komoly bölcs, mint sportkedvelő.
Szelíd, nyugodt, merengő volt a képe,
És soha kártyát nem vett a kezébe.
Jézust bevették, mert tetszett nekik
Finom beszéde, szép sudár alakja.
"Hadd légyen ő is" - mondták a fiúk -
"A názáreti kaszinónak tagja!"



II.

 

Úgy lett. És egyszer Jézus jött ki éppen
A híres klubból. Ábrándos fejében
Tán szomorú, nagy eszmék szálltak át,
Tán hordta benne a Kalváriát...
Szeme sugárzott, mint kék Genezáret
Tava fölött az alkony-ég csillagja.
Felejtett mindent... még azt is, hogy ő most
A názáreti kaszinónak tagja.

 

Ahogy ment lassan... a kapú alatt
Egy pödrött bajszú, hetyke úr haladt,
Kihívó szemmel nézvén a világot.
Jézus nem látta s a lábára hágott.
Aztán tovább ment. Azt se mondta: Pardon!
Irtóztató a hős lovag haragja,
Annál is inkább, mert ő bezzeg érzi,
Hogy ama híres kaszinónak tagja!

 

Dühtől rekedten, fújva és hörögve
Utána ront Jézusnak s izmos ökle
A mélázó, tündöklő arcra csap.
Ütés nem volt még durvább, súlyosabb.
És mit tesz Jézus? Tán úgy vágja fejbe,
Hogy meghal?... Nem! A sértést zsebre rakja!
Sőt oda tartja most a másik arcát:
Hadd üssön rá a kaszinó lovagja!

 

(folyt. köv.)

 

Előzmény: Teresa7 (57709)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -4 0 63722

Tegnapelőtt múlt 81 éve, hogy megszületett Orbán Ottó költő.

 

 

Orbán Ottó

 

A folyamatos villám


Nemzedékem, az őrült rommező,
fényesnek indult karrierek füstje…


Fényesség? Füst? A háborúé.
Sokáig nem tudtam, mire tanított.
Azt gondoltam, a rémtörténet volt az üzenet;
a pokol kénköves gőze, a csontliszt,
hogy vérrel elkeverve jó alapozásul
szolgáljanak a freskóhoz, melyen
az égig érő lángok közt cikázik
a költészet, a mindent túlélő galamb –
csőrében a megpörkölődött vers,
egy bravúrszám, mitől a szív hasad:
én és halott apám.


Sokáig költöttem a hányatott gyerekkor
mindinkább csökkenő kamatait.
Újabb halálveszély,
a halál köznapibb közele kellett,
hogy a fogyó napok füstölgő kráteréből
előgomolyogjon valamiféle válasz
a kérdésre, melyet a fiatal Juhász Ferenc
tett föl a torzonborz és háborgó kamasznak,
aki ezerkilencszázötvennégyben voltam:
„Ti onnan indultatok, ahol Radnóti befejezte:
Hová?”

Az út az évek zuhogói közt.
Odüsszeusz egy hétköznapokból
barkácsolt tutajon evickél
a kiszáradt tengerszoros sivatagában
s a rögeszmék örvényeit kerülgeti,
míg nyomában a csalódott szirének
értelmiségi vegyeskara zengi:
„Nocsak, egy újabb kompromisszum!”
A háború nemcsak azzal pusztít, hogy öl –
azzal épúgy, hogy józannak mutatja
őrült „vagy-vagy”-jait.


Megszállott „is-is”-eimmel megyek a földbe,
savak és sók, férgek és gyökerek közé –
onnan pedig… A vízbe? A szélbe? A fénybe?
Az elemek tükréből ki néz vissza ránk?
Az elsötétítéstől ködös gyerekarc.
Volt s lesz között a titkos összefüggés:
a végtelenszer egyszeri, a mindig
különlegesen közönséges élet,
több minden versnél s mégis kevesebb –
a papír égen újra és újra villámlik
a por és hamu szárnycsapás.

 

 

Orbán Ottó

Előzmény: Teresa7 (61100)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -5 0 63721

Május 19-én múlt 122 éve, hogy elhunyt José Martí (er. José Julián Martí Pérez,) kubai költő, író, szabadságharcos.

 

 

José Martí

 

Rózsa nő, fehér virággal

 

Rózsa nő, fehér virággal,

azt nevelem télen-nyáron,

mind tied, igaz barátom,

nyújtsd kezed, nyújtsd tiszta vággyal.

 

S neked, aki durva lábbal

élő szívemre tapódol,

kertemben nem bogáncs bókol:

rózsa nő, fehér virággal.

 

Kormos István fordítása

 

Előzmény: Teresa7 (57704)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -5 0 63720

Tegnapelőtt Bernát és Felícia napja volt!:-)

 

Ünnepeltük még Balabán, Bernárd, Bernarda, Bernardina, Galamb, Gerle, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Johanna, Kolomba, Kolombina, Palóma és Tália napját is!:-)

 

 

George Bernard Shaw

 

*****

 

KARINTHY FRIGYES

 

MINIATŰRÖK

 

SHAW BERNÁT CAESARJA

 

1. Izgatóan érdekes és új szenzáció: Plutarkhosz, Shakespeare, Mommsen után a Shaw Bernát okos és szellemes, figyelmes szemével újra meglátni Caius Julius Caesart, a műkedvelő világhódítót, emberi történetünk legkáprázóbb egyéniségét, legbonyolultabb problémáját.

 

Shaw nem tagadta meg magát: amúgy amerikaiasan fülön fogta a problémát, minden különösebb teketória nélkül.

- Én Shaw Bernát vagyok - így mutatkozott be röviden a problémának -, meg fogom rajzolni az ön alakját, Caius Julius Caesar, mivel ön érdekel engem, és mivel ön van olyan szellemes ember, mint én. Plutarkhosz, Shakespeare és Mommsen urak, akik szintén foglalkoztak önnel, meg fognak bocsátani nekem, ha ez a rajz némely vonásában nem egyezik majd meg azzal, amit ők vázoltak. Nevezett urak gondolják meg, hogy mennyit fejlődött azóta az írás és gondolkodás technikája, és egy csöppet se szégyelljék magukat.

 

2. Akárhogy forgatjuk is, annyi bizonyos, hogy a maga szempontjából igaza volt Shaw Bernátnak, amikor Caesar egyéniségét átértékelte nekünk, és minden póz nélkül állította be. Hiszen a dolog oly végtelenül egyszerű ebből a szempontból: csak szellemesen, egyszerűen és őszintén beszéljünk: értsük meg egymást. Vajon mit is akart az a Shakespeare? Azt hitte, képes lesz azon a nyelven beszélni, amelyen az igazi Caesar szólott korához? Én, Shaw Bernát, nem ringatom magam hiú illúziókban. Tekintve, hogy egy ezredév előtt, nagy sajnálatomra, nem lehettem jelen a helyszínen: bizony nem is tudhatom, milyen stílusban csevegett Caesar úr az egyiptomiakkal. De minek is az nekem? Az ő tetteiből, egyes szavaiból, Gall háború című művéből, no meg Plutarkhosz kartárs úr leírásából sikerült megismernem egyéniségét, ezt a tagadhatatlanul érdekes egyéniséget: - hát majd beállítom őt így, ahogy én látom, és miután ő már nem taníthat meg engem latinul és klasszikusul, hát majd én megtanítom őt angolul és modernül.

 

3. És nem lehet tagadni, hogy Shaw Bernát Caesarja jól megtanult angolul és modernül. Az igaz, egy kicsit megviselte őt a nagy filológiai fejlődés: ki ismerne rá Shakespeare pózos, félelmes héroszára? Szegény Caesar az: még hagyján, hogy nagyszerű mondásaitól, jambusaitól megfosztották: de ez a szentségtelen író a saját gondolatait mondatja el vele. Szörnyen angol ez a Caesar: hideg és okos. És szellemes, igazán, majdnem olyan szellemes, mint maga Shaw Bernát. De ez még semmi: a nevezetes az, hogy akik körülveszik, azok is angolok.

 

(folyt. köv.)

 

 

 

 

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -5 0 63719

Május 18-án ünnepelte 41. születésnapját Grecsó Krisztián, költő, író. Isten éltesse!

 

 

Grecsó Krisztián

 

Dologra!

 

Dologra akadok itthon, hévvel csapok robotra,
édes hússá avatom a nyakaalját:
koloncból lesz püspökfalatja.
Megnyalom a tíz ujjam utána.
Ropogtatnivalóm bőrke,
hájasom mézes cukorka.
Hévvel csapok robotra, szorgoskodnom jutalom,
eltelik bennem az idő:
rögvest vetemény, derékhadon dugvány,
édes húsnak nyakaalja,
előbb borona, derékhadon dugvány,
eltelik bennem az idő,
megnyalom a tíz ujjam utána,
koloncból lesz püspökfalatja;
dologra akadok itthon, hévvel csapok robotra.
Szájba a sípot
Ucsóra megyünk, mondjam?
Mit hozol fel mentségedre?
Nem vagy bűnös, míg meg nem bocsátok,
alibid rossz ízű, ferde, ingatag,
dunnával takarózol,
alszik alattad a rét;
dehát ucsóra megyünk, vagy nem mondtam?
Akasztunk: kigyűlt a korner,
bikából figyel a sarok, a balalsó,
nem engedek: nem jön pipára,
nem vagy bűnös, míg meg nem bocsátok,
ágyam a kispad, a csere,
pályára nem lépek, sprintem soványka,
dunnámmal takarózol,
alszik alattad a rét.

 

Előzmény: Teresa7 (57703)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -5 0 63718

Május 19-én Ivó és Milán napja volt!:-)

 

Ünnepeltük még  Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán és Yvonne napját!:-)

 

 

Federico Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (Igó Éva, Hernádi Judit)

 

"Égni a vágytól és hallgatni róla - ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."


Federico Garcia Lorca

A történet a "könnyek Andalúziájában", egy kis faluban játszódik, ahol Bernarda Alba a külvilágtól elzárkózva él öt lányával. Az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk, addig "a szellő se fújhat be az utcáról". Bernarda bezárva tartja anyját, Maria Josefát is, csak Poncia, a cseléd hozza a híreket a kegyetlen és félelmetes külvilágból. A lányok még innen vannak az életen, az öregasszony már túl van rajta - Bernarda kétségbeesett elszántsággal próbálja féken tartani őket, megőrizni a ház tisztességét és jó hírét.

Az "istenverte faluban", ahol élnek, nincs olyan férfi, aki elvenné a lányokat. Csak a legidősebbnek, Angustiasnak akad kérője, az is csak a hozomány reményében, mert valójában a legfiatalabb lányt, Adelát szereti. Pepe el Romano nem tűnik fel az előadásban, de állandóan jelen van a lányok képzeletében. A visszafojtott életvágy, bezártság, féltékenység, gyűlölet egyre feszültebb légkörében robbanás érlelődik.

Garcia Lorca kevéssel halála előtt fejezte be ezt a sötét, feszes, költői drámát, egyik legfontosabb művét.

 

 

 

 

 

 

Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -5 0 63717

Köszönöm szépen, kedves Bajkálifóka, viszont kívánom én is Neked!:-)

 

Levi pici korától nagyon szereti a meséket, általában apukája olvas neki, de ha itt vannak, akkor én. Én a fiamnak is szinte minden este olvastam egész iskolás koráig, a lányomnak is meséltem, de nála hamar megfordultak a szerepek, 4 éves korában már ő mesélt nekem!:-))

 

Nagyon szeretem a levendula illatát!:-))

 

 

Levendula mező Provance-ban

Előzmény: bajkálifóka (63714)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.22 0 0 63716

Jusziko: Hiába...!

 

Mint hajtott, vasalt ruha oly átlagos,
a szennyest, a gyűrtet nem ismeri.
Feszesen járva ráncokra rátapos,
az édeset kóstolni nem is meri.

Örökölt vázába rózsát igazít,
keményen bánva minden tövissel,
ha ráhajol, sem látja az igazit,
hiszi, hogy keresztet csak ő visel.

A színek, a játék, a tánc... hiába!
Szabályok szerint tervezett rendje.
Minden más számára fojtó ciráda,
jóindulata szűzies kelengye.

Amikor nevet, e szabályos ívben
vértelen ajka nem mozdul semmit.
S csupán egy önműködő szerv a szív benn,
mást én sem mondhatok róla. Csak ennyit

 

Előzmény: bajkálifóka (63715)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.22 0 0 63715

Kivánok szép napot minden jószándékkal ide látogató Versbarátnak!

******************************************************

 

 

Szent Rita, a reménytelen esetek szentje

 

Rita Itáliában, Roccaporenában született 1381 körül, és 66 évesen, 1447. május 22-én hívta át Isten az örök boldogságba, átköltözését egy emberi kézzel nem érintett harang szava hirdette meg. Teste nem indult oszlásnak, és a mai napig sértetlen maradt.

 

Néhány évvel halála után tűzvész volt a kolostorban, és Rita cédrusfából készült koporsója porrá égett. Ám Rita sértetlen testét sem tűz, sem oszlás nem érintette. Testét a casciai Szent Rita templomban őrzik.

 

A casciai Szent Rita templomban, üvegkoporsóban látható Szent Rita teljesen épen maradt teste

 



Ritát már halála előtt szentnek tartották, még mielőtt az Egyház hivatalosan nyilatkozott volna, a nép szentként tisztelte. XIII. Leó pápa ,,Umbria gyöngyének” nevezte őt.

A Jézus töviskoronájáról kapott fejsebe és a hóban virágzó rózsacsoda miatt Ritát mindig rózsákkal ábrázolják, utalva a mondásra: "Nincsen rózsa tövis nélkül".  .

1900. május 24-én avatták szentté.

 

A hagyomány szerint Szent Rita az egészen kilátástalannak tűnő esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének tartják.

 

A Rita életéről szóló olasz film képei (kapható a Ferenciek téri Ecclésia könyvesboltban

 

 

Előzmény: Teresa7 (63712)
bajkálifóka Creative Commons License 2017.05.22 0 0 63714

Szép napot és egyben kellemes hetet is kivánok Neked,Kedves Teresa:)..érdekes módon a mi unokánk nem igényelte a meséket-pedig ugyancsak próbálkoztunk

tavalyi vagy a tavaly elotti  év levendula termésunk feldolgozásának képe:)

Előzmény: Teresa7 (63707)
Teresa7 Creative Commons License 2017.05.22 -5 0 63713

Szia, Panni!:-) Szép napot, kellemes hetet Neked is!:-)

 

Szép, köszi, hogy ide is elhoztad!:))

 

 

Előzmény: PanniF1 (63711)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!