"Szerintem azokat kellene tehát büntetni, ..... egyszerre sütnek, főznek, porszívóznak, vizforralnak, hogy az órából majd kiugrik a kerék, úgy pörög."
Ez kb a lakossag egesze, kiveve az otthon uloket.
Reggel 8kor elhagyja a csalad a hazat, ovi/suli/melo, este 7-re hazaernek, es igen olyankor beindul az elet, fozes, vizforralas, futes, mosas, melegviz, stb.
Nem fognak tudni ebed utan hazaugrani a melobol porszivozni, sem vizet forralni.
... tehát a mostani épületek jórészét is 200 év alatt építették fel? Ejnye no... jó lesz az olyan 30-50 évnek is szerintem... tekintve a mostani épületek
átlagos életkorát és a 30-40 évvel ezelőtti technológákat... ez egy igen nagyvonalú becslés... inkább a 20-40 éves távon mozog az... pláne akkor, ha
az IGÉNY is megjelenik erre [mivel most pont az igény ami nincs meg rá, az energiaárak miatt]
Leginkább azt látom, hogy TE TÚLSÁGOSAN IS rendszerben gondolkodsz. Egyfélében... abban ami épp most van. Az elterjedőben lévő technológiák
pedig pont arról szólnak (vigyázó szemeid afrikára, ázsiára vessed), hogy a mostani rendszer mellett, azzal párhuzamosan vagy az HELYETTIS fel
lehet építeni egy elektromos ellátórendszert a megújulókra alapozva.
Hogy ennek a rendszernek mások a specifikációi? Igen... ÉS?
AZOK a rendszerek is a fogyasztói igényeket próbálják követni... a fogyasztói igények pedig a technológiai lehetőségek és az árak függvényében maguk
is idomulnak a rendszerekhez. Ez nem azt jelenti, hogy ez megvalósítható "tegnapelőttre" Európában... csupán azt, hogy technológiailag bizony igenis
lehetséges. Rendszer szinten is... más specifikációk mellett...
... egészen eddig ez ugye NEM VOLT lehetséges... valós technológiai alternatíva nélkül pedig nincs miről beszélni... most pedig egyre inkább azzá válik.
A szemünk előtt...
Az elektromobilizáció kapcsán csak annyit jegyeznék meg, hogy a hatékonyság növekedése révén bizony a mobilizáció primérenergia igénye IS jelentősen csökkenthető... az akkutechnológia, a vezérlőrendszerek fejlődése révén igen közel vagyunk hozzá, hogy a járműveket szerepét nem csak az utakon, de az energiaellátó rendszerrel kapcsolatban is átértékeljük...
Fordítva ülsz a lovon. Te állandóan a termelési - én meg a felhasználási oldalról nézem.
Engem nem érdekel az, ki és hogyan és mikor termel áramot/energiát - engem az érdekel, hogy amikor egy hideg téli éjszaka van, akkor a házamban világos és meleg legyen. Ennyi. A többi NEM ÉRDEKEL...
Ez az "akkor kell felhasználni, amikor van" duma ez merő faxság, ezt a szöveget még egy trópusi országban sem fogod tudni elsütni (ahol lehet, hogy fűteni sosem kell - viszont alkalmasint a klímát éjszaka is használni óhajtanád...) - de nálunk biztosan nem.
Egész egyszerűen csak rá kell nézni az éves energiafelhasználási grafikonokra, ezt összevetni a megújulók termelési görbéivel - és nyilvánvalóvá válik a probléma. Az éves fogyasztás jelentős hányada pont abban az időszakban jelentkezik, amikor a megújulókra a legkevésbé lehet számítani.
Egyszerűen évszakos tárolás nélkül SEMMIT SEM LEHET MEGOLDANI. PONT.
Lehülyézhettek ezért, de ez azon kevés eset egyike, amiben igenis jósolok (pedig ugye tudottan rossz jósnak vagyok kikiáltva), és biztos vagyok a dolgomban. Abban is egyébként, hogy a napelem kiütéssel el fog tüntetni a vízenergián (meg a meddőként keletkező biomasszán/biogázon) kívül minden mást, annyival olcsóbb és egyszerűbb megoldás lesz rövid időn belül bármi másnál - ez esetben viszont szigorúan a napelemek éves termelési grafikonjaihoz kell majd a rendszereket igazítani - márpedig azok olyanok, amilyenek... Pont az év leghidegebb, iparban-gazdaságban is a leginkább energia-igényes hónapjaiban lehet az egyszerűség kedvéért akár zéró outputtal is számolni a részükről (az egyszámjegyű százalékos termelési adatok "nem számítanak").
Ki kell alakítani egy olyan energiarendszert, amiben a nyári napsütést télire be lehet "spájzolni". Ennyi, ez lesz mindennek az alfája és omegája. Nem, nem napon meg esetleg egy héten belül simítgatni valamit akkukkal, ez pótcselekvés.
Ebből következik a megújulórészarány növekedésének függvényében a különböző fajtájú és mennyiségű tárolási igény.
Egy technológia elterjedése különböző fázisokból áll. Jelenleg, bár előre látható, hogy szükség lesz rá, nincs évszakosan jelentkező fölösleg az energiarendszerekben, nincs mit tárolni.
Ennek megfelelően a technológia kifejlesztése folyik, hidrogén, metán, metanol, ammónia, stb. szintézis ipari méretű hasznosítására.
A második lépcső lesz, ha majd elegendő mennyiségű évszakos fölös energia vár hasznosításra a bevezetés, majd az elterjedéssel párhuzamosan zajló tanulógörbe mentén történő költség és technológia optimalizálás.
Nem vagyunk tehát lemaradva, nem is tűnik a probléma megoldhatatlannak, de jelenleg a tárolás nem időszerű csak a rendszerstabilitás támogatása (frekvencia kontroll, hálózati események) terén, nem keletkezik olyan mennyiségű felhasználhatatlan energia a rendszerben, aminek ipari mérető tárolása értelmes lenne.
Ahogy majd a napi termelési csúcs rendszerszinten meghaladja a vele szinkron fogyasztást, előtérbe kerül a napi tárolás kérdése.
Ahogy ugyanez heti szinten megismétlődik a heti tárolás... stb.
Ez nem az "energiamix", hanem az üvegházhatású gázok kibocsátása. Nem véletlenül olyan nagy fejezet benne például a mezőgazdaság - értelemszerűen nem a traktorokkal van baj, hanem pl: az állattenyésztés-komposztálás generálta rengeteg metánnal (ami ugyebár sokkal erősebb üvegházhatású, mint a CO2).
A passzív házas meg hasonló történetekkel az a bajom, hogy a világ épületállományát ilyenre átépíteni cca. 200 év...
NEM GONDOLKODTOK RENDSZERBEN. Te sem, a többiek sem, és görcsösen nem. Görcsösen meg akartok oldani egy-két problémát (te például előszeretettel rászűkülsz a közúti közlekedés okozta emisszióra - miközben ez a globális emisszió egyszámjegyű százaléka, mégis láthatóan az a vezérelved, hogy ez a "főellenség") - de közben az egész meg nem halad, sőt, lehet, hogy többet ártunk, mint használunk - aminek egyébként tüneteit mutatta/mutatja a német Energiewende olyan, amilyen kezelése is...
Jelenleg van egy fosszilis alapú globális energiarendszerünk, amelyben mind a nuki mind a megújulók jelenleg valójában csak kiegészítő szerepűek - a mostani technológiai háttér és lehetőségek mellett egyik sem tudja a fossziliseket "csak úgy" kiváltani. Ugyanakkor a fosszilisek el fognak fogyni, méghozzá egészen belátható időn belül el fognak fogyni - már, ha előbb agyon nem csapjuk az égetésükkel a klímánkat - szóval lépéskényszer, ha nem is azonnali, "fél éven belüli" - de nagyon komoly, az van.
A valós idejű árképzés sem old meg semmit, SEMMIT, nem változtat azon a tényen, hogy éjjel nem süt a nap, ahogy azon sem, hogy az ipar/háztartások a mérsékelt/hideg égövön pont abban a félévben fogyasszák el az éves energiaigényük cca. 90%-át, amelyben nem lehet különösebben számítani a megújulókra, amikor alig süt a nap, befagynak a vizek, stb...
Ez szerintem egy olyan ovis szinten evidens dolog, hogy nem is tudom, mi megbeszélni való van rajta - de nem, évek óta rágódunk tök indifferens, teljesen lényegtelen, ötvenféle módon is megoldható, esetleg százféleképpen már meg is oldott, csak éppen az egész szempontjából lényegtelen apróságokon...
A termelt energiamennyiség "kétharmadát pedig el fogjuk dobni" a jövőben is, ahogy írod, lévén egész egyszerűen a technológiák olyanok, amilyenek, soha nem lesz semmi sem 100%-os hatásfokú, nem fogják a világvárosokat porig rombolni, és a történelmi középületeket passzív házként újjáépíteni SOHA AZ ÉLETBEN, erre sem pénz, sem hajlandóság nem lesz sehol, az épületállomány cca. 100 évente tud úgy, ahogy megújulni egy fejlett országban (egy szegényben még lassabban) - EZ A REALITÁS, a hőszigetelésen persze lehet javítani, a nyílás-zárókat időnként úgyis ki kell cserélni stb.. - meg persze pár évtized alatt átállhatunk EV-re is, de azokat is tölteni kell, mégpedig télen borús időben is kell tölteni, sőt, ilyenkor még többet kell beléjük tolni, mint derűs időben, mert fűteni is kell őket, meg mert rossz időben még szívesebben ülünk kocsiba, stb...
A baj az, hogy a döntéshozók szerintem még inkább fogalmatlan, rendszerben gondolkodni képtelen emberek, simán elrágódunk évtizedeket mellékvágányokon...
Lényeges problémákat feszegetsz, a technikai megoldáson felül. Németországban csak százezren felül van már az akkus napelemes rendszerek száma, tehát valahogy megoldották.
Kiindulni abból kell, hogy.
1. A napelemes rendszerek fajlagos ára folyamatosan csökken.
2. Az akkus tárolók ára folyamatosan csökken.
3. Minden egyéb energiatermelési mód ára (kivéve szél) emelkedő tendenciát mutat.
Ha ezt elfogadjuk, akkor kb. húsz évre előre kell gondolkodnunk, mert nem a jelenről, hanem a jövőről folyik a beszélgetés.
Szét kell választani a technikailag lehetséges és a gazdaságos nézőpontot a fentiek miatt. Van ami már most technikailag lehetséges, de még nem gazdaságos, van ami már most gazdaságos.
Mekkera az akkuról visszatáplált energia ára?
Könnyen ki lehet számolni a piacon kapható akkuk fajlagos tárolási költségei alapján, meg is tettük párszor.
Ez az ár a jelenlegi kiegyenlítő energiával és készenléti kapacitáslekötéssel áll ár paritásban aminek 100-500; 500-1000 Ft/kWh körül van a költsége az MVM számára a hozzáféréstől függően.
Tehát összegezva. Ha a fenti három pontot elfogadjuk kiindulásnak, akkor látjuk, hogy a napelemes energiatermelés egyre nagyobb súlyt kap a hálózatban. Ez kikerülhetetlen következménye az egyre olcsóbb hozzáférésnek.
A továbbiakban nincs értelme azon filozofálni, hogy ez jó-e a szolgáltatónak, csak azon mit kell tennie azért, hogy ezt a folyamatot kezelni tudja.
Értelmetlen föltenni a kérdést, hogy drágább lesz-e, vagy olcsóbb. Ennek csak akkor lenne értelme, ha volna választási lehetősége, de nincs, nem lesz.
(Azon is elmélkedhetnénk ezzel az erővel, jobb-e a vasút mint a közút, és ha arra jutunk, hogy a vasút jobb, akkor eldönthetjük, hogy nem kell utakat építeni. Csak a közűton közlekedők ezt nem biztos, hogy tolerálják, ezért értelmetlen a kérdéssel foglalkozni, csak azzal, hogy mennyi utat kell építeni.)
Legfeljebb annak kihasználása, de a kapacitás-igénye aligha.
Dehogynem... sőt nagyon is, sőt a kapacitásigény leginkább, hiszen a forgótartalék állandó energiafogyasztással jár, míg egy gyorsindítású hidegtartalék, amivel az akkuk segítségével a forgótartalékot ki lehet váltani nem fogyaszt, tehát egy nagyságrenddel olcsóbb az igénybevétele.
Végül:
Nekem van olyan kiépített rendszerem, amelyikkel megfelelő mennyiségű napsütés esetén garantálja, hogy a kapacitáásom erejéig nem kell a hálózatból vételeznem, tárolni is tudom a telepített akkuk kapacitásának erejéig,
Egyértelmű a leírásból, hogy a rendszer nem az akkus felhasználásra van optimalizálva. Túl kicsi napelemes kapacitás, hiszen nem termel csak annyit, amit pillanatnyilg elhasználsz, nem jut az akkuba nappal fölösleg, amit este tudnál használni, csökkentve a hálózati csúcsfogyasztást, csökkentev a hálózat és a szolgáltató externális költségeit.
Ha ké-háromszoros kapacitást telepítet valaki, akkor az fajlagosan annyival olcsóbb lesz, hogy az akku majdnem ingyen lesz hozzá, tehát bár a beruházáis költsége duplázódik ugyan, de a fajlagos beruházási költség alig lesz nagyobb (Ft/kW).
Miért jó az akkus tárolás? Mert az esti csúcsáram nagyon drága és a hálózat csúcsidejű igénybevétele is, hiszen arra kell méretezni, hatalmas externális többeltköltséget jelent.
Tehát aki akku nélkül lóg a hálózatoon és nem egyenletesen veszi igénybe azt, az hatalmas externális költséget generál a villamosenergia rendszerbe. Ha mindenki egyenletesen fogyasztana, akkor nem lenne szükség a drága csúcserőművekre, kvázi zsinóráramból is fedezni lehetne a fogyasztást. Tehát az esti sütögetők, tévézgetők élősködnek azokon, akik saját akkus rendszerrel kisímítják a fogyasztásuk sőt esetleg a mindenkori kínálat szerint ütemezve fogyasztanak (töltik az akkut), amikor az a szolgáltató számára a legoptimálisabb.
Szerintem azokat kellene tehát büntetni, akik összevissza fogyasztanak, hol zéró körül, amikor nincsenek otthon, hol pedig 10 kW-okat, egyszerre sütnek, főznek, porszívóznak, vizforralnak, hogy az órából majd kiugrik a kerék, úgy pörög. Na ezek okoznak óriási externális költséget a hálózat felé, tízszeresére növelve a szükséges átviteli kapacitásokat, drága csúcsáramot használva fel.
Nem tudom mi a probléma azzal, ha valós idejű áramszámlázás történik?
Az "akkus tárolás" jelenleg azért "túl drága" mert a torz piaci árképzés (takarópúpütögetés) miatt nema tényleges árat fizeted... hol többet, hol kevesebbet,
de sosem a TÉNYLEGES árat.
A valós idejű árképzés ezt a problémát helyre teszi...
...télen pedig... nos igen... a passzív házak, az energiahatékony épületek "túl drágák" mivel a torz piaci árképzés miatt....
A valós idejű árképzés ezt a problémát IS felszínre hozza...
Tegnap linkeltem be egy ábrát az energiahatékonyságról... a vicc az, hogy a mostani energiaellátórendszerünk SIKÍT azért, hogy alacsony legyen a hatékonyság (lásd Padi levezetése az egységnyi átfolyó energia árának hatásáról a hálózatfenntartó szempontjából)... mégis kinek jó ez az energiaszektoron kívül?
És NEM azt mondom, hogy akkor nincs szükség tárolásra. Hanem azt, hogy a VALÓS energiaigény jelenleg nem ismert (kb a termelt energia kétharmadát "eldobjuk" az alacsony hatékonyság, a hőveszteség stb miatt) ezért a szükséges mennyiségű tárolókapacitás tekintetében is TÚLZÓAK a becsléseink.
Egyrészt tényleg én sem értem, mit nem tudnak egyesek felfogni azon, hogy a napelem unikális abból a szempontból, hogy ha már egyszer kirakták az állványra-tetőre - akkor "onnantól minden mindegy", annak a várható élettartama és az amúgy is minimális karbantartási költsége az petákra mindig ugyanakkora lesz, totálisan függetlenül attól, hogy az általa megtermelt energiát az utolsó ergig rendesen hasznosítják-e, vagy be sem kötik sehová, és csak dísznek van...
Ezzel szemben az összes többi más energiatermelési módszer üzemeltetési-karbantartási költsége erősen függ a tényleges kihasználtságától, plusz emellett a legtöbbnek nagyon jelentős üzemanyag-költsége is van.
Másrészt viszont még mindig nem gondolkodsz te sem teljes rendszerben - jó, feltehetünk minden napelemtábla mellé némi puffer akku-kapacitást, és valóban, már pár kwh kapacitás képes lehet egy családi házas napelemrendszer termelését olyan szinten simítani és a fogyasztáshoz igazítani, hogy emellett már pl: nyáron esetleg nem is kell a hálózathoz nyúlni - no, de nemzetgazdasági szinten nem a háztartások a legfőbb áramfogyasztók, és mellesleg - mivel fogod azt a házat FŰTENI? A fosszilis-felhasználás és általában a globális CO2 kibocsátás grafikonján tisztelettel, de ez nagyobb tétel, mint a közlekedés...
Próbáljuk meg felvázolni inkább azt a modellt, ahol a fosszilis/nuki teljesen kiváltásra kerül, és megújulókra állítjuk át a gazdaságot. Teljesen. A közlekedésben, az iparban, az épület-energetikában - hogy is fog ez kinézni? És ezt ne, mint teoretikus gondolat-kísérletet nézzük már, hiszen nem is annyira hosszú, mint inkább középtávon (50-80 éven belül) ez KÉNYSZERRÉ fog válni.
Erre írtam már ezerszer, hogy az évszakos tárolás valamilyen (akár kombinált) megoldása nélkül a megújulók soha az életben nem fognak tudni kikerülni a kiegészítő, "fosszilis-emisszió-spóroló" szerepből, ennek a megoldásával viszont ad acta lesz téve rövid úton minden más. Valójában a pl: napelemmel/szélkerékkel való gazdaságos energiatermelés és ennek a szükséges szintre való felskálázása technikai értelemben már ma is megoldott. Már ma képesek lennénk olyan kapacitást ezekből legyártani-üzemeltetni, ami a globális gazdaság minden energiaigényét ki tudná elégíteni - és ha nem is lenne olcsóbb tőle az energia, csak ettől még drágább sem. A kulcskérdés valójában igenis a tárolás - ami mégis állandóan le van söpörve az asztalról, igazándiból ti még hallani sem nagyon szeretitek... ;-)))
Alkalmazkodva és alkalmazva az új eszközökben rejlő lehetőségeket a jövőben olcsóbb környezetkímélőbb, és biztonságosabb rendszet lehet létrehozni és ennek már látni is a jeleit.
Oké, akkor nézzük meg hogyan is néz ki ez a valóságban.
A felvázolt megoldás minden lesz, csak nem a legolcsóbb, és nem a legkörnyezetkímélőbb, aminek aztán főleg a jeleit nem látni sehol.
Először is, a mai napelemes rendszerek 6-800 Voltos DC feszültségén semmiféle házi akkus tárolás nem jöhet szóba.
Nincsen ilyen megoldás, de azért tegyük fel, hogy mégis van, akkor sokkal könnyebb elképzelni a rájuk épített jövőt.
Szóval mi az energiaútvonal ez esetben?
Lejön DC feszültségen, eltárolódik, majd szükség esetén visszakerül az inverter DC betápjára és táplálja a fogyasztót, valamint - a szolgáltató által vezérelt módon - kitáplál a hálózatra, segíti annak stabilitását.
Kérdés, hogy mekkora lesz annak a villanynak az ára, amit így visszanyomunk a hálózatba és a szolgáltató majd csak ezután fogja eljuttatni egy másik fogyasztóhoz?
...megfelelő partnerséggel nagyban segítheti is a szolgáltatót a rendszer stabilitásának megőrzésében és nem hogy externális költséget jelenthet a hálózatnak, hanem csökkentheti is a hálózatstabilizálásának költségeit
Attól nem lesz valami olcsóbb, hogy annak költségei másnál jelentkeznek.
Ha a fogyasztónál keletkeznek a megemelkedett költségek, azokat ki fogja kifizetni?
Szóval összességében a hálózatstabilitás externális költségei meredeken megugranak, ami nyilvánvalóan megjelenik a rendszerben. Tárolgatott energiát az energiaforgalomba bevonni csakis drasztikusan megemelkedett áron lehet.
tehát csökken az agyonemlegetett forgótartalék igény,
Legfeljebb annak kihasználása, de a kapacitás-igénye aligha.
Helyette bejelentkezik a tárolással, annak energiaforgalomba történő bekapcsolásának igénye és nem utolsósorban annak beruházási és az üzemi veszteség formájában is megjelenő üzemeltetési költségei.
Nekem van olyan kiépített rendszerem, amelyikkel megfelelő mennyiségű napsütés esetén garantálja, hogy a kapacitáásom erejéig nem kell a hálózatból vételeznem, tárolni is tudom a telepített akkuk kapacitásának erejéig, amit adott esetben be is tudok kapcsolni az energiaforgalomba, csökkenteni tudom a hálózat felé irányuló csúcsterhelést is, 0 átkapcsolási idő alatti UPS is az egész.
Az akkukat csakis a napelemek töltik, azokba szinte csak megújulókat tárolok.
Tudod mi lesz a sorsuk a tesztüzem végén?
Az összeset lekötöm a büdös francba, mert olyan drágán adja ezeket az előnyöket, hogy még arra sem érdemes tartani az akkukat, hogy kizárólag vészüzem esetén kapcsolódjanak be a rendszer energiaforgalmába.
Ugyanis még akkor is szépen csipegetik a napenergiát, amikor csak a szivárgási veszteségüket kell pótolgatni.
Szóval az ilyen fantazmagóriát, mint jövőképet felfestő elképzelés valódi eredményeképpen a kapott villany a drága megújulókat még tovább drágítják, a kivitelezésükhöz méregdrága és környezetszennyező akkumulátorok kellenek, a kapott eredmény pedig olyan csekély, ami garantálja, hogy ez nem lesz a jövő útja.
Arról azért ne feledkezzünk el, hogy a jelenleg alkalmazott rendszerek erre teljesen alkalmatlanok is.
Ezek bizony valós problémák, amiket a szolgáltatóknak mindenképp kezelni kell az elkerülhetetelnül bekövetkező napelemkorszak eljövetelével.
Egyébként akinek van egy napelemes rendszere pár kWh-s akkupakkal, az nem szorul rá, hogy csúcsidőben vételezzen villanyt, sőt megfelelő partnerséggel nagyban segítheti is a szolgáltatót a rendszer stabilitásának megőrzésében és nem hogy externális költséget jelenthet a hálózatnak, hanem csökkentheti is a hálózatstabilizálásának költségeit, hiszen technikailag könnyen megoldható, hogy az akkumulátor szükség esetén, vészhelyzetben visszatöltsön, tehát csökken az agyonemlegetett forgótartalék igény, ami csak mellesleg mondom, az atomerőmű mellett most éppen 1 GW körül van (sárga).
Alkalmazkodva és alkalmazva az új eszközökben rejlő lehetőségeket a jövőben olcsóbb környezetkímélőbb, és biztonságosabb rendszet lehet létrehozni és ennek már látni is a jeleit.
Egyébként elég jókat írtál most, de gondolatolvasásból még van mit javulnod.
azt hiszed... "A napenergia ingyen van"
Nem hiszem, nem mondtam semmi hasonlót, a Nap ingyen süt, tehát nincs üzemanyag költsége a naperőműnek. Ha ezt megérted akkor tudsz következtetni ennek a következményeire. Ha nem akarod tudomásul venni, akkor természetesen nem látod át mivel is jár ez. Nem azzal ugyan, hogy a napenergia ingyen van, de azzal igen, hogy minden erőmű aminek van változó költsége hamarosan nagy sz@rban lesz. Ez a tény, amire figyelmeztetek, és amit megpróbálsz újra és újra félremagyarázni.
Nyugodtan belemehetsz a napenergia externáliáiba, de erre csak azt tudom mondani, hogy akkor nem csak a többi erőmű, de az energiaszolgáltatók is nagy sz@rban lesznek. Így jobb?
Persze ezt gondolom Te is látod, ezért ágálsz a napenergia felhasználás ellen.
Erre mondom én, hogy ez nem kívánságműsor. A napenergia olyan olcsó lesz hamarosan (sok helyen már az), hogy szétveri, szó szerint szétzúzza azokat az energiarendszereket amik nem készülnek föl rá.
Mert ez nem kívánságműsor, nem szocialista tervgazdálkodás, hanem hamarosan piaci mechanizmusokon keresztül bekövetkező gazdasági törvényszerűség lesz. Régóta mondom, de most kezd átbillenni a mérleg nyelve, most érik be a gyümölcs, ma már új beruházás többségében csak megújulókba történik.
Nem számít, hogy olcsóbb, vagy drágább lesz-e végsősoron a villany annak aki hálózatról vételez.... tudod olyan ez mint az otthoni hamburger sültkrumplival. Ha megtiltanák, hogy otthon főzzenek az emberek maguknak, ha betiltanák a piacokat is, hogy az otthon termelt körtét, tojást eladják, sokkal olcsóbban tudnák a multik adni... vagy inkább nagyobb haszonnal? De nem tiltják be, megsütheted a pecsenyéd negyed áron otthon, akár a saját napelemed termelte villannyal és senkinek semmi köze hozzá, nem sír az sem aki étteremben ebédel, hogy Te vagy az oka, mert otthon kajálsz....
Tövis is arról beszél, meg jómagam is azt látom, hogy egy gyökeresen megváltozott helyzetre kell(ene) átparaméterezni a mostani rendszert. Ez a világ egyéb részein már mintha megtörténne... függetlenül attól, hogy ide mi mit írogatunk (beleértve engem is).
Az, hogy egy fogyasztó szigetüzemben válik le, vagy kevesebbet fogyaszt szerintem a mindenkori technológiai lehetőségeknek+ az árnak + a fogyasztói igényeknek a függvénye. Kétlem, hogy a statisztikákon kívül IS létezik "átlaguser". Ezeket a feltételeket a fogyasztó is, meg a hálózat üzemeltetője is képes kiszámolni adott helyzetben. Hogy aztán egyik... vagy másik szereplő hajlandó-e alkalmazkodni (vagy tud-e alkalmazkodni) az egy másik kérdés...
... kétlem, hogy ne lehetne a maitól gyökeresen eltérő igényekhez igazodóan a maitól gyökeresen eltérő módon megoldásokat kínálni. Még akkor is kétlem, ha szerintetek meg lehetetlen, mert blekkout. A pudding próbája az evés.
