Köszi mindenkinek, hogy próbál segíteni :) Őszintén, én azt hittem, hogy ez egy tök általános, könnyen elérhető kötőelem (igen, pl rönkház, építőipar, ácsszerkezetek), valami olyan néven, amit nem ismerek.
Tudom, számtalan más módon is megoldható, akár több hatos (de ugye az M12 az inkább 4 db 6-os), akár sima ékelés, mittudomén, csak meg voltam győződve, hogy minden sarkon van ilyen. Ezek szerint nincs :)
Ami most nagyon megtetszett, az réz (bronz) rúdból legyártani, de még érlelem. Persze, ha valaki talál, akár csal M10-est, ne habozzon :)
Nem akartam hülyeséget írni, de mivel most írtad, hogy nedvesen 'mostad' le a papírt, így elképzelhető, hogy használható számodra a nyák készítéshez alkalmazott eljárás is. 3 rész aceton, 8 rész etil-alkohol. Teljes száradás után le lehet macerálni. Nyáknál működik (vasalás helyett), fánál még nem próbáltam.
Akkor nem vagyok egyedül azzal, hogy mi az összehúzás tárgya :-)
De akkor tippelek egyet: mivel M12 de M14 is jó, ezért vagy vmi új és tényleg masszív dolog készül, vaaagy: régebb szerkezet kikopott, nyöszörgős lett (eltört), és Amadeus nagyobbra cseréli az összehúzást.
Sajna én se találtam semmit, jó eséllyel a DIY tönkanya lesz az értelmes megoldás.
Ja, de. Mivel 5 (10) perc guglizással csak Kínában és Ausztráliában találtam, illetve Németországban 500 euróért minimum 100 db-ot, azért bátorkodtam megkérdezni. Talán M10-est könnyebb találni, de itthon azt sem sikerült.
Titokban abban reménykedtem, hogy van itt nálam okosabb, aki
- kapásból tud ilyet, mert szokott használni,
- tudja, hogy milyen , általam nem ismert néven érdemes keresni,
- tud tanácsot adni, hogy milyen hasonló megoldással lehet kiváltani,
Egyik a gél, sokat áll majd dörzsöl. Nem rossz eredménnyel, sima A4 papírra nyomtatva.
Másik a ceruzás megoldás. Nyomtatott papír fára leragaszt celluxal a szélén, majd ez a ceruza a spec folyadékkal megtöltve lassan átdörzsölve papírt is nagyon jó eredményt hozott.
Mind a két megoldásnál az éppen jó mennyiséget kell eltalalni jól ill nem spúrüzemben nyomtatni a papírt xd
Aluöntvény. Az Emco gépek a maguk kategóriájában jónak számítottak, de távolról sem ipari kategória. A fordulatszám csökkentő bolygóművel szokott bajuk lenni. Legalábbis amivel addig találkoztam, az mind bolygóműves volt.
( ....állítólag az sem mindegy. a mezei 80g-os, vagy újrahasznosított állítólag nem az igazi, én eleve fényes papíron teszteltem, a céges lézeren nyomtatva)
En latok fantaziat az eltero szeles csikokban, de ha neked nem tetszik akkor marad az egyforma szeles.
En a pallokatat a kivant vastagsagnak megfelelo szelesre vagom (hagyok ra par mm a gyalulashoz, ha relative egyenes az anyag akkor eleg +2-4mm) es 40-45mm csikok lesznek gyalulas utan.
Igy jobb a kihozatal mintha szelesebb csikokat gyalulnek.
Mondjuk a kivan vastagsag 35mm, akkor 38-as csikokra szelem az 50-es pallot.
Gyalulas utan lesz 20db 35,5x46-os lecem, ezeket tablasitva lesz 35,5x920-as lapom a kivant hosszusagban.
Ha kontaktolod es jo volt a ragasztas akkor kijon a vegen a 35-os vastagsag.
Erdemes 1-2 plusz csikot vagni mert nem lehet tudni mit add ki az anyag... ha marad abbol meg lehet vagodeszka :D.
Elkészült a kis szekrény. Szerszámosnak kicsit túlzás lett a végére, de el fogom tudni viselni szerintem. :) Sok képet nem csináltam közben, beraktam azt a párat egy albumba. 99% kézi szerszámokkal készült az egész.
Ok, meggyőztetek, de attól félek, hogy ha most elkezdem hasítani az anyagot, akkor a gyalulást kezdhetem újra, mert megvetemedik :( Így sem sok maradt már belőle.
Mi lenne az ideális szélesség ? Jelenleg 9cm-re gondolok most, így a 180+-os anyag talán kiadna két csíkot. Vagy csináljam olyan szélesre, amilyenre bírom (5x180-at talán ki tudok hozni, az pont a kívánt 900-as szélesség)
Én vennék még egy pallót, és egyforma széles csíkokból táblásítanám, megmondom miért: ha valaki más csinálja ilyenre, lehet, hogy soha nem veszed észre és zavarni sem fog. Te viszont magadnak csinálod, látni fogod a különbséget és onnantól zavarni fog.
180-240mm szélesek, a cél egy durván 180x90-es asztallap lenne. Per pillanat a max kihozatalra játszottam, szóval nem vágtam egyforma csíkokra a pallókat, de még így is 35mm-re kellett vastagolni.
Színvilágban egészen konzisztensek, szerintetek mennyire gáz az esztétikailag, ha nem egyforma széles csíkokból táblásítom ? Már most is ott tartok, hogy nem fogja kiadni a 90-es szélességet (de nem sok hiányzik), viszont ha csíkokra vágom, akkor kell még minimum egy palló.
A másik baj:
Az egyik palló sajna beles :( Eléggé a végén van, de nem fogom tudni 100% kiejtetni. A hibákat alapvetően feketére pigmentált epoxy-val akarom kiönteni (na nem egy river table, ebben nem lesz sok epoxy), mennyire lesz gáz, ha a belet is kiöntöm vele ? Vagy mindenképpen felejtsem el ezt a pallót és keressek másikat ? (a felületkezelés a szokásos rubio lesz, valószínűleg két rétegben, vagyis párát nem fog sokat felvenni, viszont nem akarom hogy 2 hónap múlva kettérepedjen az asztal)
Leírom a szenvedéseimet, hátha valakit érdekel a kép átvitel fára.
Szóval megpróbáltam az acetonost ... egész jól oldja a festéket is, meg a fát is szépen elszínezi.
Vizes papír vasalóval rámelegítve ... összekoszolja a fát, de ettől sem leszünk boldogok.
Na másnap megrendeltem azt a Liquitex-es trutymót, és PacMan javallatára megnéztem a tutorialt. És ugyebár ott kiemelik, hogy száradás után is transparent.
Namármost délután amikor elkerültem a műhelybeN, eszembe jutott, hogy átlátszó, ragacsos, száradva átlátszó trutymó akad minden rendes háztartásban.
Uccu neki próbáljuk ki.
Az eredmény:
Titebond:
MIvel csak felhánytam a ragenyót, meg nem is simítgattam sokat, ezért a szélein a hiány.
Vizes lakk:
itt már szépen bekentem a teljes felület, és rápréseltem egy sima laminált lapra. Ez nagyon jó lett.
Az a folt azé' van, mert nagyon dörzsöltem ...
Ha jövő héten megjön a rendelt cucc, összehasonlítom azzal is.
Nekem a "bevált" kalkulációm az kb. annyi, hogy állapottól függően az aktuális új ár 2/3-a körüli árat állapítok meg, mint kiindulási alapot. Ennyiért felteszem, ha nem érdeklődik a kutya sem, akkor mérlegelek: ha kell a pénz, engedek, ha annyira nem kell, akkor kitartom egész sokáig is, hátha. Még nem maradt rajtam semmi :)
Átfogalmazom a kérdést: ha egy nagygépet (hobbista szinten a PT260 szerintem már nagygép) akar eladni az ember, akkor mégis hogy a bánatban határozza meg az árát? Figyelembe véve persze, hogy a vásárlás óta vagy 70 százalékot ment fel az ára (mint minden másnak).
A húr irányú deszkák sokkal hajlamosabbak tányéros vetemedésre, a "kisüzemi" gondolkodás régen eleve az volt, hogy négybe vágták a rönköt, és aztán azt szeletelték. Az valamennyire kompromisszum, abból tényleges húr irányú anyag nem lesz. Persze úgy tűnik, hogy így kevésbé széles anyag keletkezik, de a feldolgozás előtt a legtöbbször amúgy is kell ejteni a belet, tehát azzal kezdődik a szélezetlen anyag feldolgozása, hogy középen elvágjuk.
Ma, amikor kocsis-szános fűrészgépek vannak mindenütt, persze sokkal egyszerűbb felszeletelni szépen a rönköt.
Ómájgád ... Mikor írtam azt hogy Angliában is hirdeti? Ott élaz illető! A cucc van Gyomaendrődön. A húgom is Angliában él, már vagy 30 éve. De van itthon az ősöknél bútora, pl ágya. Ha sosem akarna belefeküdni, miért ne adhatna fel egy hirdetést a Marketplace-en, hogy eladó Miskolcon egy ágy? Úgy hogy ő közben azért továbbra is Angliában él. Mi ebben a sci-fi? De hogy mondjak egy nem is offtopik példát, ami kapcsolódik is a gyomaendrődi cucchoz: konkrétan innen, a fórumról tudok valakit, aki kombinált gyalut (Elektra Beckum) vett Angliából. Mert úgy is megérte. Sőt, még én is, több fórumtárssal együtt szövetkezve, vettünk gyalualkatrészeket, szintén Angliából (igaz, a brexit előtt).
Te, niincs harag de szerintem most már engedjük el ezt a "ki hirdet, mit és hol" dolgot, már rég megbántam hogy egyáltalán megírtam :D
na igen. Csak náluk a jobb kézre eső oldal (jobb) nem ugyanaz a szó mint a jobb minőségű oldal (jobb). Azaz a német szó meg fogja mondani mire is gondolt a költő.....
Megvettem a Dictum játékgyaluját, amit az egyik videójukban demóztak, hátha beválik. Sajnos a szerszám készítői végtelen bölcsességükben nem kerekítették le a gyalu négy sarkát, amik beletépnek a rostokba. Csúnyán. Puhafán sem muzsikált túl jól, beletépett az élbe, hiába voltam óvatos. Szóval a végén letörtem az éleket smirglivel, ami nem olyan elegáns, viszont nem tép bele a fába. (A Kapex amúgy nem érte el a 8x8-as gerendát, de a Z-Saw katabája nagyon szépen vág.)
Lehet (még nem biztos, de valószínű), hogy eladnám a jó kis Bernardo PT260 kombigyalumat. Kicsit túl nagy helyet foglal, és főleg úgyis a vastagolót használom, szóval egy vastagolót vennék helyette. A gép 380 V-os, teljesen jó állapotú, bár egy élezés már ráférne a késekre (viszont ha igaz, vannak hozzá vadiúj tartalék késeim is, csak még nem szántam rá magam a felkutatásukra). Szerintetek mennyit lehet kérni érte? (És ha esetleg érdekelne valakit, az is nyugodtan szóljon, az email-címem publikus)
Tudom, hogy az offban követtem el, írtam is. De nem tudom miért nem találta meg nekem a keresés, most megnéztem és az összes kulcsszó benne van amire én kerestem. Mindegy, nagyon köszi. Azért kellett nekem mert mintát akartam mutatni valakinek a faanyag és egyéb költségek arányairól.... :)
Azért emlékszem, mert akkortájt került tető a készülő műhelyemre, aminek sajnos még mindig hátra vannak a befejező műveletei, de nagyrészt már használható, így össze tudtam hasonlítani a saját költségeimmel.
Ha jól emlékszem a végső konklúzió az volt, hogy a könnyűszerkezetes építési mód sem igazán olcsóbb a hagyományosnál, viszont saját kivitelezésben és gyorsabban elkészíthető.
Már nem emléxem, hogy neked, de talán valaki másnak beírtam egy költségkalkulációt a műhely építéséről, hogy mennyibe került a fa, a csavar, a tető, meg az összes egyéb kis biszbasz anyagköltséget, meg szállítás meg ilyesmi ami első körben eszébe sem jut az embernek, de megduplázza a teljes anyagköltséget
De ha nem is tudod miről van szó akkor nem neked szólt.
Mert a két képet látva a falon lévő kábelféleség, illetve a gyalupadon bal oldali (ill. távolabbi oldali) részén az olaj/zsírfoltok tökéletesen megegyeznek.
Láttam én is ezt a hirdetést, de nem hittem a szememnek. Az hagyján, hogy fából van, de hogy a tengely is?! Biztos, higy gyalunak készült ez? Mi van a fogásmélységgel :)
Hihi, dehogy van kész. Addig jutottam, hogy csináltam egy prototípus lécet.
Pont a lapszabász miatt feláldoztam a gérvágó-állomást és a gérvágó helyére beraktam egy oszlopos fúrót.
Az ilyen repetitív projekteknél igyekszem optimalizálni az időmet, úgyhogy kitaláltam hogyan vágom le megközelítő méretre a 4 méteres deszkákat. Az sem triviális, mert a lapszabász párhuzamvezetője csak 1 méter hosszt tud és nekem 130 cm kell. Úgyhogy raklapemelő békával arrébb raktam a faltól a gépet, falra csavaroztam egy lécet pontos mérettel és így azt is tudom gyorsan szeletelni. :)
Ami rémlik (azóta sem csináltam ilyet), hogy tényleg fontos, hogy minél simább legyen a fa felülete. Ne sajnáld majd a finom csiszolóvásznakat (180-240-320)
Majd felakadok rá, most már biztos, hogy beszéltünk róla. :) Viccet félre téve bent a házban ez szempont volt amikor pl. a konyha is készült. Két kisgyerek miatt mindenre gondoltunk. Persze máshol sikerült lezúzniuk magukat.
Baszki Guru. Azért nem sokan vagyunk, aki tudják, hogy van komoly lapszabász géped (mondjuk én tudtam, típus nélkül, de DIREKT kihagytam a történetből).
Hogy esetleg másnak is hasznos legyen.
Én simán feltételeztem, hogy megvan még a jó Maki gérvágód (1018? 1219 ? nemtom, de vmelyik rémlik), és ha nem is komoly gérvágó asztallal, de azon megoldod. Ami a legtöbb esetben arra is való, de ...én a helyedben simán csisáltam volna egy jó "földi sablont", függetlenül attól, hogy van egy jó Felder csúszóm.
Mondjuk amennyi javallatot elolvastál eddig, azóta már jó eséllyel kész is van a 200 léc :-)
A gérvágót én csak ácsmunkára használom, mert asztalos dolgokhoz nem nagyon van rá szükségem. Nincs hozzá épített asztalom, a földön meg nehezebb végállást gyártani a fáknak.
Végül a fűrészgépen oldottam meg a műveletet. Így tényleg gyors lesz majd a sorozatgyártás.
Ez lett volna a következő, hogy megdomborítom a hengert valami ragasztószalaggal.
Az a furcsa, hogy kicsi, max 1mm eltérések voltak függőlegesen, aminek a hatását azzal sem tudtam kompenzálni, hogy az egyik
oldalon pattanásig feszítettem a szalagot, a másikon lazán lógott, lötyögött. Azt vártam volna, hogy a szalagfűrészhez vagy kézi szalagcsiszolóhoz hasonlóan hatékonyan lehet terelgetni a szállítószalagot jobbra-balra a vezetőhengerek állításával.
Azaz: a meghajtott oldalon fix pozícióra épitve a henger, a másik oldalon meg így, rugók húzták állandóan feszesre a szalagot. Plusz enyhén homorú hengerek. Egész jól tartotta a közepet.
Ja, még annyit, hogy én is nézegettem videókat. Nem egyedi probléma, úgy látom, ma már kerámia szalagvezetőkkel árulják/vagy lehet venni hozzá. Komolyabb gépeken pedig sokkal kifinomultabb állítóka van.
PacMan, köszi a tippet. Volt egy kis időm szétszedtem a szalagcsiszoló asztalát. Egyértemű nagy hibát nem találtam, de a hengerek kicsit tényleg lógtak erre-arra. Minden beálligattam, sokkal jobb lett, talán nem tökéletes, de használható.
Csatlakoznék halalosztohoz, csak annyi módosítással, hogy négyesével.
Igaz, ez a munka nem 2x45 fok, meg nem 200 db, csak ~90 léc volt, de próbáltam termelékeny lenni.
Ja, a gérvágót 45 fokban elfordítva, fix pozícióba állítva (hogy csak bólintson), vezető mellé egy távtartó "sablont", lecek végeihez egy ütközőt, hogy gyorsan tudd forgatni a leceket akár négyesével is. És meglesz az gyorsan.
Végre elkészült, és megkapta az első olajozást. Ebben volt némi nehezítés, mert a macskám mindenáron szagolgatni akarta hogy mit kenek fel, és legalább kétszer oda is szellentett....
Ennek még van egy méteres darabja, mert nem fért be az autóba a 3 méter. 50 centi széles, 5 centi vastag. Kaptam még mellé 2 kicsit görbe bükk deszkát, meg 4 maradék akácdeszkát, olyan 15-20 centi széles rész használható belőle. Egy húszasban megegyeztünk.
ha 1mm amit le kell köszörülni az tényleg drága mulatság. egyszer jártam olyan műhelyben ahol ilyen munkákat végeztek, bizony a gyalu asztalokat nem marták, nem hengerfej az hogy elég neki a marás, persze attól is függ alu az az öntvény vagy a régimódi VAS
Annak idején,amikor volt erre idő és kapacitás, a gépöntvényeket öntés után általában két-három évig a gyárudvarokon tárolták, éppen azért, hogy ami feszkó van benne, az ezen idő alatt jöjjön ki rajta.
stolaz, ezt a gépkönyvet én is láttam, de ez a 03-as gépé, az enyém meg 05. Ha bele tudnék lapozni, tudnám, mennyire egyforma és több van-e benne, mint az enyém eredetijében, de már az elején lévő kép alapján sem azonos.
Ribalta333, hát ezt nem gondoltam volna, amit írsz, de bizony szembesülnöm kellett vele, hogy igazad van. Az etető oldal síkjában 1mm kajszulás van. Az egész öntvény asztal meg van csavarodva. A brezonok szerint az egyik oldal jó, a másik meg a kajszulás eredményeként bukik. Abban maradtam, hogy a jó oldalon abrichtolok, a másikon meg vastagságolok. Meg majd megkérdezem, hogy mennyire csilliós egy síkköszörülés.. Azt hittem, az öntvény örökös :(
Csak nem érzek az ötlet lényegét: ha felmész a lépcsőn, akkor a terhelés miatt a könyvespolcok picit feléd billennek, könnyebb levenned a könyveket a polcról. :-))
Testesebbeknek pedig testgyakorlásra jó, mert döngő lépteikkel akár több könyv is egyszerre repülhet feléjük, így gyakorolhatják, hogy egyesével elkapják őket. ;)
"Nagyon barati volt az ar :) "sajnos". Mezeskalacsot arul, meg neha a deszkaimat :)"
Elég ha szépen pillegeti a (mű)szempilláját. Te meg (ebben az esetben én) vagy olyan f*rok, hogy akkor is elvállalod, ha azt sem tudod meg tudod-e csinálni (focilabda,és ha egy nem lett volna elég, még hármat bevállalsz).
Vagy tudod, hogy meg tudod csinálni, de kurvára nincs kedved, de mégis megcsinálod (kertiszék, ülőke,ezekért a kolléganő (nem a focilabdás) egy évig könyörgött. Minimum).
Ha csak ezt a három dolgot számolom össze, mennyit kértem értük ...
... eccő megkérdeztem egy asztalost, hogy a focilabdát elvállalta volna-e. Mikor megmondtam neki én mennyiért csináltam (fyi: 30e/db, de az első 15 volt, mert nem is a szempillája, de olyan szép kerek segge volt a kolleginának - emlékszel, nem a kertiszékesnek - hogy az apja tuti mérnök volt, ilyet tényleg csak fotosoppolva látsz, vagy Brazíliában a Copacabana-n)... pszichológust javasolt, mert annyiért elgondolkozni sem gondolkodott volna rajta, nemhogy megcsinálja.
York mester: ilyen ez a hobbista élet. Majd belejössz :D
Amúgy meg Paco-nak van igaza: barátnak mindent, ingyen. Ismerősnek/rokonnak/szép szempillának: semmit, max linkeket szakemberekről.
A legtöbb beépíthető mosogatógépet a hátul lévő lábbal lehet vízszintezni (soxor elölről) az első lábai sem hosszabbak 1-2 cm-nél. Mit is csavarjon ki?
Ez ugye egy beépíthető mosogatógép. Alulra csinálsz egy lábazatnak megfelelő dobogót erre rakod a gépet, a dobogó jobb oldalához rögzíted a jobb oldali függőleges takaró lapodat amelyet felülről L vassal rögzítesz a munkalap aljához. Ez így mért nem jó?? A dobogó belsejébe felcsavarozhatod az állítható lábakat ha kell pár millit vízszintezni. Ha pontos vagy akkor nem is kellenek a szintező lábak.
"És a gép nem nagyon van a szomszédokhoz csavarozva. "
Az én gépem két csavarral a szomszédos korpuszokba van becsavarozva... Kb 20 centiméterre a tetejétől, az ajtó két oldalán. Tudom, én építetettem be. :P
Most így hogy én is visszaolvastam a reggelit, értettem meg, hogy olyan a kialakítás mint nálunk is. Nálunk a mosogató mellett van a hűtőgép, tehát a mosogatógép fölött van a pult vége. Amit tart egy oldallap. Azt mondjuk nem értem miért nem érhet földig a lába ...
És a gép nem nagyon van a szomszédokhoz csavarozva. Fölfelé van egy kis lemezke, amit szöggel a pulthoz rögzítek. Ez nem fogja visszatartani a kibukástól. De attól majd visszatartja a pult. Nem mintha előfordult volna akár a gyanúja is...
Érdekes felvetés, adott esetben még fel is dobhatja optikailag az egészet. Színek és anyagok tekintetében még minden nyitott. Polc biztosan lesz, mert kell a tárolóhely, de a kialakításával kapcsolatban most elindítottál egy hangyát a fejemben :-)
Azert vannak belul a jelek, mert az osszefogazasnal a ket szele ossze fog "feszulni" az adeszkanak mig a kozepe puposodik ki, igy pl. nem esik szet a fiok.
Mi kulon tanultunk gepi jelet meg kezi jelet :D. A gepi csak egy vonal, a kezi meg ilyeb cirkalmany. Van amelyik tanar keri van amelyiket meg nem erdekli.
Sokan lustak gyalulas utan jelolgetni, es ugy nem mindig konnyu vastagolni... keszulnek "erdekels" alkatreszek...
A munkalapot nem tudod "lefordítani" vízesésszerűen? Lehet hülye felvetés (tömörfából működnie kellene), de nem tudom van-e valami bevett megoldás a vastag munkalapokhoz is...
Nem hiszem, hogy rosszul lett feltéve a kérdés, csak pl. részemről amúgyis turkálom az IKEA konyhás dolgait, mert lassan kellene kezdeni valamit a konyhabútorunkkal és próbálok onnan is ötleteket gyűjteni, és az emlékeimben volt valami, a felvetésedhez hasonló helyzet, amiről közben kiderült, hogy inkább csak hasonlít, mint valódi megoldás.
Nálam is az van egyébként, hogy a mosogatógép a pult vége alá kerül majd, ahol mellette egy ajtónyílás van, csak éppen annyi a különbség, hogy a mienk (a gép) nem beépíthető, hanem megáll a lábán, tehát a rögzítését nem kell kitaláljam. Én úgy tervezem megoldani, hogy nem teljesen a pult szélére teszem a gépet, hanem 15-20 centivel beljebb és a fennmaradó részre kerülő elem (egyéni igény alapján elkészítve) egyrészt tartja majd a pultot, másrészt lesz ott némi polcos tárolóhely, amihez oldalról lehet majd hozzáférni.
Nekem is az utolsó elem volt a mosogatógép. Mellette nem volt hely semmire. Én A képeken látható módon oldottam meg a dolgot. Egy alu profil tart egy panelt lábakkal ami lent meg van merevítve. Erre jött a dekor lap és a lábazat körbe. Azokról nincs most fotóm.
Nem veled van a baj, csak mi ritkábban látunk, pláne építünk be mosogatógépet. Én is a simát toltam be a pult alá.
Linkeld be a beépítendő gépet, hogy lássuk, hogy kell rögzíteni, linkelt be a tervezett bútort, és a kiválasztott lábazatot. Az oldala már megvan, mert azt a falhoz és a pulthoz, illetve a géphez lehet csavarozni. De ha nem tudjuk, milyen lábazatot szeretnél hozzá, akkor nehezebb ötletelni.
Segítsetek légyszi, hogyan kellene fogalmaznom? Megdöbbent, hogy nem ment át a kérdésem, és elkezdtem aggódni hogy hanyatlik a kommunikációm. Ami komoly gond, mert ebből élek.
Nekem a tűzhelyhez kellett szekrény. Felül egy 4 helyes vitrokerámia lap, alul egy villanysütő. Az egész állítható lábakon áll. A képen még láb nélkül. Mivel a sütő magassága kisebb, mint az IKEA szekrénysor, még bele került egy kis nyitható rész alulra. Ide lehet tenni a nem használt tepsiket.
A tűzhely egyszerű, mert az szekrényben van. A másik képen meg az egy szabadon álló mosogatógép, nem beépíthető. A beépíthetőnek horganylemez az oldala...
A végén a lap élére bútorakasztót raksz, és fel tudod lógatni a falra. Aztán hozzácsavarozod L vasakkal a bútorlaphoz alulról. Nincs annyi helyed, hogy egy gyúródeszka-tartót beépíts?
Felmerült hogy itt sokan értenek az ikeához. Van egy probléma, amire nem tudom a megoldást, hátha van itt valaki aki látott már ilyet.
A probléma: az alsószekrény sor jobboldalán az utolsó az a beépíthető mosogatógép, tőle jobbra már csak a teraszajtó van.
Jobbról kell egy takarólap, ez evidens. De mi fogja tartani???
Jobbról a takaró nem érhet a földig, alatta akkor kell rugdosó, azt mi fogja tartani?
A gép alatt elöl mire teszem a lábazatot? Ha lenne a másik oldalt szekrény, akkor azt mondom a 60centit megáll a levegőben, de a sarkon túl nincs semmi.
Mindig a homorú oldalára fektetem, hogy ne billegjen (szerintem mindenki). Ha kézzel gyalulom, akkor a felső (domború) oldalt gyalulom, mert az alsón fekszik. Ha géppel, akkor az alsót, mert ott gyalul a gép. Tehát nem a másik oldal lesz az alsó, hanem a másik oldal lesz gyalulva először.
Hogy miért pont oda kerül, az szerintem a logikus munkamenetből levezethető hagyományon alapul. Innentől kezdve viszont meghatározza az alkatrészek összeforgatását, összejelölését és beépítését, ezért tartani kell a rendszert 1
A kész keretben belülre, egy oldalra kerülnek a jelek. Ez a fajta szimmetria a későbbi vetemedés miatt is előnyös lehet illetve esztétikusabb.2 Őszintén, azt pontosan nem tudom, hogy miért a keret belseje felé kell nézzen a jobb oldal, én az egységesen kifelé nézés mellett is tudnék érveket. Lehet, hogy valaki meg tudja magyarázni.
1 Gépi gyalulásnál a szintén homorú oldalára fektetett anyag másik, alsó lapja gyalulódik először, így ilyenkor a mások oldalra teszem a jelet, hogy tudjam a vastagolásnál, hogy melyik oldalak vannak készen. Itt a fórumon olvastam profi asztalostól, hogy csak a teljes keresztmetszeti megmunkálás után teszi fel a jelet a jobb oldalra, már csak az összeforgatáshoz.
2 Ezt kifejezetten így tanítják pl. a Kaeszben, de ahogy nézem akár nagy mesterek youtube videóit, nem mindenki foglalkozik vele.
Ugyanott van nálad is a léc, pár apró fogáson múlik a végeredmény.
Ami nekem a végeredményben sokat számított, az a jó körfűrészlap, és a digitális szögmérő. A derékszög az derékszög legyen. Aztán rájöttem, hogy a steller önmagában kevés, hogy egyenes legyen a vágás, ezért egy hosszú vezetőléc mellett szoktam vágni.
Ezzel ki lehet küszöbölni, hogy ha van egy kis ív az anyagba, akkor az beleszóljon a vágásba, illetve jelölni, hogy melyik az az él, amin az első derékszögű vágást csináltad.
A 45 fokhoz csináltam egy nagyon egyszerű jig-et. Ezt célszerű minél vastagabb anyagból csinálni.
Anno a gengszterváltás előtt sok vidéki bútorgyár volt Győrtől Nyíregyházáig, akik főleg konyhabútor elemeket és nappaliba való szekrénysor elemeket gyártottak, ezekre asszociáltam, hogy ezek megszűntek, de úgy tűnik, mindig újabbak jelennek meg egy ideig, majd eltűnnek, hullámzónak tűnik a cégek száma és működési ideje, de nem néztem utána.
Most viszont találtam egy húsz éves cikket, ez alapján térelválasztónak is használható a megoldás - ha van elég nagy szoba hozzá:
A fa úgy vetemedik, hogy az évgyűrűk ki akarnak egyenesedni, tehát a jobb oldal (bél felőli) lesz mindig a domború. Ezt a domború oldalt kezdik gyalulni, mert a homorú lapját kell a gyalupadra tenni, hogy ne billegjen, Aztán meggyalulják derékszögben hasonló logikával az első élt. Ahogy megvan az első 2 derékszögű oldal, ráteszik a jelet.
Volt egy ilyenem (vagyis kettő), de asszony kidobatta bizonyos okokból. A mai napig visszasírom, zseniálisan kényelmes volt (csak felállni nehéz belőle), az utódai semmit se érnek ehhez képest.
Mielőtt kiadod a nagy pénzt szerintem érdemes lenne kipróbálnod valahol élőben, hogy a te elvárásaidnak mennyiben felel meg. Véső, ill főleg gyalukés élszögének az átállítására vagy nagyobb csorba kiköszörülésére elég lassú. Elég sokat kell foglalkozni a kő rendbentartásával is. Sokan nem szeretik ill elégszenek meg a bőrön kapott éllel és még tesznek az eszközre egy másodlagos élt fenőkövön vagy csiszolópapíron. Matt Estlea is ha jól emlékszem. Viszont ha már erre is van egy szetted, akkor már nem is feltétlenül szükséges Tormeken kezdeni
Nem azt mondom hogy rossz, inkább azt, hogy nem nélkülözhetetlen. Én pl nagyon szertem kés élezésére, de vésőre egyre kevésbé veszem elő.
Köszönöm neked és Generátorosnak a válaszokat. Időközben kértem élezési árajánlatot is, és úgy döntöttem, elég lesz a T4 is kést/vésőt/kézigyalut élezni, a nagy gyalu késeit meg inkább elviszem a profikhoz.
Ha tényleg vastagon lekened valamilyen festékkel (előtte lenolajkencés kezelés), akkor gyakorlatilag bármilyen középkemény vagy keményfa jó, sőt megkockáztatnám, hogy akár a fenyő is. Ha csak vékonylazúr, vagy olajos kezelés akkor amit rferi mondott, tölgy vagy esetleg juhar.
Elkezdték kiszórni az új 2024+ Egger katalógusokat.
Voltam a JAF Holznál, bemutatták az új színeket.
Az előadó mondta, elmentek az Eggerhez gyárlátogatásra.
Egy 8 órás műszak alatt 50km feletti mennyiségű laminált forgácslapot köpnek ki magukból a gépek.
Az előadó állítása szerint, ez nagyjából 16,5 nyerges vontatót tölt meg.
Egyetlen gyár, egyetlen műszak.
Nagy részük újrahasznosított alapanyagból készül és bútorgyártásra alkalmatlan fa részekből.
Persze én is szeretem a tömörfa bútorokat, de pl. egy konyhabútor korpuszát már nem csinálnám (mondjuk) táblásított fenyőből.
Ahogy egy panelban is megvoltunk 50 évvel ezelőtt is a fenyő keretszerkezetes, de papírbetétes és farostlemez burkolatú ajtókkal. A célt szolgálta, be lehetett csukni, kevés anyagból elő lehetett állítani. Ha minden ajtó tömörfából készülne, Magyarországon talán már fa sem lenne.
Szóval lehet is sok mindent mondani, de mindennek megvan a maga helye és miértje.
Jó példa erre az IKEA-s lebegő polcok. Pille könnyű (papírbetét), olcsó, egyszerű szerelésű, DEKORÁCIÓS CÉLRA tökéletesen megfelel, 2-3 képkeretet elbír. Ha megcsinálnánk ezt tömörfából és lefestenénk fehérre, mert az passzol a dizájnba, sokkal nagyobb pénzkidobásnak és környezetkárosításnak tartanám, mint ezt.
Csak azt akarom mondani, ésszerűen, tervezési funkciójának megfelelően használva az IKEA-s bútorok, meg úgy cuzamme az összes agglomerált lapnak megvan a helye a túlnépesedett világunkban.
Nem gondolnám egy gyakorlott esztergályos részéről nagyon megoldhatatlan feladatnak.
De azt tudni kell, hogy ilyet nagyon nem szoktak drehálni, tehát nincs rá kész késük, azt előbb köszörülniük kell rá. Venni sem tud készen.
A menet méretei miatt ez egy elég combos kés kell legyen, jó nagy aláköszörüléssel, szóval azzal elszórakozna vagy egy órát. Minimum
Utána meg semmire se jó a kés, mert nem lesz még egy ember, akinek laposmenet kéne.
Ezt be fogja árazni.
Az alapanyag nem akkora összeg, amitől a falnak mész.
De a nagy menetprofil miatt jó sok menetben készül el, tehát a drehálással is eltölt legalább egy órát - viszont akkor el is készítheti neked az orsó két végére a hengeres kialakítást.
És még az illeszkedő darabokat is, amit a préspofára,meg a keretre kell tegyél.
Keress valakit, akit megbízhatsz, és kérdezz rá, az nem kerül semmibe.
Ők gépépítéshez tartják azokat, ahol munka közben minden rezeg, rázkódik. Olyankor a közepes menetemelkedésűek kilazulhatnak. De emiatt nem önzárónak hívni kicsit necces, mivel ugyanilyen módon kirázódnak a normál, élesmenetű közönséges csavarok is, amiket egyébként mindenki önzárónak tekint. Mégis tucatnyi megoldást tanítanak és alkalmaznak rajtuk a lazulás ellen. Rázkódáskor bármi lehet.
Persze vannak ott ténylegesen nem önzáróak is, mert vannak jó nagy menetemelkedésűek bőven.
Próbáld ki a 20x4-es orsót acél anyával, szerintem jó lesz.
Most kiszámoltam, egy ilyen orsónak a menetemelkedési szöge 3,6fok (3 fok 36 perc).
Acélban az önzárás határszöge 3 fok 54 perc körül van.
Szóval ilyenek miatt nem értem, miért írták oda azt, hogy részben önzáró.
Az egyik ker. csatornán esténként megy egy műsor, ahová laikusok behozhatják eladó régiségeiket és ezekre kereskedők licitálnak. Tegnapelőtt valaki behozott egy ónémet tálalót és ez volt az első eset, amikor egyszerűen licitálni sem akartak az illetékesek. Ennyire nem megy az ilyen régi bútor. Hogy most a tálaló, mint bútortípus nem megy, vagy az ónémetségével van a fő baj (azt hiszem, a kettő együtt) ezt nem tudom. Valaki végül kényszerből mondott 30.000Ft-ot, de itt meg is állt a licit. Ha belegondolok, hogy maga a márvány lap többet ér...
Na hát az van, hogy ne higgy el mindent,amit a Powerbelten olvasol. Nem tudom hogyan találják ki ezt a részleges önzárást, de abból kiindulva,hogy milyen orsókat használok esztergagépen vagy marógépen, és mind önzáró - egy bolti mondjuk 20x4-es trapézorsó önzáró lesz neked. A könyvprésen nincs rázkódás sem, ami oldaná a zárást.
Az én présemen M25x6-os orsó van. Az is zár.
De azért arra a feladatra jobb lenne egy laposmenet, olyat szoktak alkalmazni, a filmedben is olyan van, az én présemben is olyan van.
Nézd csak a profilt:
Viszont ilyet nem fogsz tudni venni, sehol se láttam még. Ezt csináltatni lehet csak.
Viszont a helyedben simán kipróbálnám a bolti trapézt, szerintem jó lesz az is.
Csak mert, ha igen, akkor az önzárással szerintem bajban leszel.
Túl kicsi az átmérő, emiatt és mert a faanyag fogprofilja sokkal nagyobb kell legyen, mint mondjuk az acélé - túl nagy lesz az emelkedés --> lőttek az önzárásnak.
Lehet, hogy a sokan hatalmas ostobaságnak fogják tartani, de kedvenc példám: elmégy bármelyik fenyőbútoros bútorboltba, mindenhol ugyanannak a 2-3 gyártónak a dolgait kapod. Maguk a felületek, anyagok mondjuk, hogy okésak, de fióksínből, kivetőpántból a legolcsóbbat teszik be. Ha másfélét szeretnél, vállalva a felárat, az addig mosolygó eladó már fordul is el, olyat nem lehet. Ehhez képest az ikeában már talán nem is kapsz olyat, ami nem önbehúzó, nem csillapított. Szerintem ez őrületeset dob a szubjektív minőségérzeten. Ez az, amit itthon még mindig nem vagyunk képesek felfogni.
Ezek elég drágán mennek igen, ritkább szerszám, mint egy 4-es gyalu. Az árazásuk is ennek megfelelő. A 71 1/2-es pedig még ritkább, ezeket csak 1943-ig gyártották. Az enyém 50e Ft-ból volt itt minden sarccal együtt, hála a Brexit-nek. Figyelni kell az aukciókat minden nap, lehet jókat kifogni. Az enyémen is a fa részeket fel kellett újítani, de ennyi "baja" volt összesen. Nem rossz azért egy 80+ éves szerszámtól, szóval nem biztos, hogy az új jobb. A Veritas pont ugyanezt tudja. Ugyan ilyen állítási és rögzítési megoldás van rajta, ahhoz jár egy állítható mélységhatároló, annyi a különbség. Olyat csináltattam az enyémhez is. Egy dologban verhetetlen a felsőmarókhoz képest ha a porolást nem nézzük, mert van elszívás mondjuk egy asztalban. A zaj, ez csendes mint a halál. Termelékenység nekem nem játszik, egyébként pár egyedi darabnál nem sokkal több idő mint a marónak vezetőt gyártani, állítgatni. Van nekem is asztalba építve felsőmaró, de ilyesmire nem használom. Amíg nem volt meg ez a gyalum addig csinálgattam ilyesmit a maróval, de nekem ezzel egyszerűbb mióta megvan. A csapozást Z-saw dozukival csinálom, a lapja 0,3mm vastag talán.
Köszi Feri :) Ez nekem is egy jó tanulás volt, egy jó "miniprojekt". Meg úgyis unatkoztam.
Soká: én meg arra leszek kíváncsi, hogy milyen anyagot sikerül keríteni. Ugye azt a videóban is megjegyzem, hogy az anyag vastagsága (gyárilag az ék 2.2 mm, általános képlet szerint az ék vastagsága a laptest és a kerf vastagsága köz kell essen) és milyensége (valamilyen rozsdamentes, én a gyárit horganyzott acélnak nézem) sem mindegy. Ha csak "standard" vastagságok léteznek, akkor én inkább a 2mm felé hajlanék, a 3mm más soknak tűnik.
a ebay-on ma már aranyáron mérik ezeket a régi szerszámokat. a Rekord router plane 70 ezer alatt nem jön haza és fotó alapján meg sem közelítik a tiédet. Van vonzódásom a régi Rekord, Stanley asztalos szerszámokhoz, de azt azért be kell látni, hogy pl ezt a nútmarót a felsőmarók ma már kenterbe verik minden téren. a Verítas ilyen marója kb 82 ezerből haza jön és pontosabban könnyebben lehet a mélységet állítaniés akkor új a cucc, mindezek ellenére nem mondtam le egy öreg Record vásárlásáról. Azt még megkérdezném, hogy milyen vastag a fűrészed lapja és milyen márka, amivel ezeket a faintos illesztéseket elkövetted. Büszke lehetsz rá a fecskefarkokkal egyetemben, szépek nagyon.
Az lett a konklúzió, hogy mára fontosabb lett a trendiség, mint a megszokott, vagy a hagyomány, vagy a család régi értékeinek megőrzése.
Én még a dédanyám csiszolt velencei tükrében nézem magam minden reggel - tavaly volt 150 éve az esküvőjének, szinte biztosan a stafírungjának része volt. A fa részek réges-régen tönkrementek, apám ötven éve art deco stílben bekeretezve beépítette az előszoba lambériába. De én tudom, hogy az mi, ragaszkodom hozzá és ahhoz, amit képvisel, így tovább lesz adva egyik ükunokának - a történetével együtt.
De nagyon sokan nem így gondolkodnak. A lakásnak trendinek kell lennie - mindig. Azaz ha a stílus megváltozott, akkor a bútornak is mennie kell. Így maximum két váltást él túl, utána irány a kuka.
A dolgon az sem segít, hogy ha nem tömörfa az a bútor, akkor nagyon gyorsan le is amortizálódik. Még könnyebben dobják ki. És ha azt kidobják, már a nagyi fabútorára se tekintenek ugyanúgy, az is a "mehet a kukába" kategóriába kerül könnyen.
Értem amit mondasz, csak a "felháborodást" miértjét nem.
Itt egy kényelmi szolgáltatást kell megfizetni. Az alapanyag ára másodlagos. Egy darab műanyagot is másképp áraznak ha virágcserép készül belőle vagy autóalkatrész.
De inkább az a jobb hasonlat, ha lemegyek a strandra lángost enni, akkor annak az árképzését nem az aktuális liszt és olaj árához fogom hasonlítani.
A tömörfa bútor drága. Az egyedi bútor drága. Nemhogy tömörfa, de még egy laminált bútort sem tudsz kihozni kisüzemi körülmények között annyiból, mint az IKEA.
Nagyon sokan ezt nem engedhetik meg maguknak. Az IKEA olcsón ad használható és praktikus bútort, a legtöbb emberben fel sem merül, hogy többet költsön rá, mint amennyibe az IKEA-ban kerül.
"Azt nem tudom, hogy az Ikea követi vagy diktálja a trendeket, az biztos, hogy nem lóg ki az általános trendekből, ami a mai világunkat jellemzi."
Azt érzem, hogy túlzott elvárásokat támasztotok. Ha már az IKEA-t a Mekihez hasonlítottad... elvárható az, hogy a Meki Michelin csillagot kapjon? Nyilván nem. Az IKEA-ra sem úgy kell tekinteni mint a legeslegjobb bútorok gyártójára, hanem úgy mint a legpénztárcabarátibb összvonalas lakáskultúra cégre. Abban az értelemben diktálja a trendet, hogy szerintem nincs még egy ilyen üzlethálózat a világon, aki a kiskanáltól a konyhabútorig képes lefedni az otthoni létezés csaknem teljes tárgykínálatát, és mindezt úgymond sajátmárkás megoldásban, ahol a saját márkát nem az jelenti, hogy rászitázza noname termékekre a logóját. Persze, nem tudom, hogy egy civil ember hogy van vele, de ha bemegyek az ikeába, akkor a forgóajtón belül minden ugyanazt a cégkultúrát hirdeti. Nem a legjobbat, de a legegységesebbet. Ilyet nem érez az ember se a Jysk-ben, sem az XXLutz-ban, stb. És szerintem ezt még a laikusok is megérzik, még ha nem is tudatosul bennük. Tehát egyfelől diktálják a trendet, de alapvető világtrendektől ők sem függetleníthetik magukat. Ha a világunk egy eldobható kultúrára épül, akkor az Ikea sem adhat erre más választ, legfeljebb egy olyat, hogy újrahasznosított anyagból készít olyan bútort, ami ahhoz képest sokat bír ki, hogy alig van benne anyag.
Az, hogy gyengül a minőség (vagyis a tartósság), az tény. De ez az eldobós kultúra - ami egyébként a végét kellene, hogy járja - szerintem nem IKEA találmány. Egyszerűen jól élünk és arra van igényünk, hogy x évente lecseréljük a tárgyi környezetünket. Erre a multiknak sajnos ez a válaszuk: készüljenek papírmaséból a bútorok. A pénztárcabarát üzleti szegmens nem vonhatja ki magát ez alól. Az igazán drága, tartós dizájnbútorok piaca meg vagy megy, vagy szenvednek ők is.
Én meg ugye megyek szembe az árral, alszom abban az ágyban, amit nagyapám 1930 körül készített. Most vettem egy 50 éves varrógépet és éppen tegnap jutottam odáig, hogy - életemben először - varrtam vele. Mert megérdemli, mert úgy készítették el, hogy gyakorlatilag csak egy 200ft-os gumi gyűrűt kellett cserélnem rajta, ami elporladt, pontosabban széttöredezett az évtizedek alatt. Megnézném, hogy az a varrógép, amit most vennék, abból mi nem porladna el 50 év alatt?
mr.York
"Latom te nagyon szereted az IKEA-t pedig...."
Ha elolvastad amit írtam, abból jó esetben az is magyarázatot nyerhetett, hogy mit és miért szeretek az IKEA-ban. Ami persze túlzás, mert én tervezőként pont nem a kommersz sorozatgyártott világban vagyok otthon, de azért észreveszem és értékelem azt, hogy egy cég miképpen tud (törekszik) egységes arculatot és egyenletes minőséget produkálni megfizethető áron. Azt meg tényleg sajnálom, hogy romlik a minőség. Én ezt azért nem nagyon veszem észre, mert mindig az úgymond "felső(bb)polcos" bútorokat vettük az IKEA-ból. Talán van is szemem ahhoz, hogy kiszúrjam, ami gagyibb. Bútorlapos bútorból egyedül a konyha korpuszait vettük.
Kicsit off, de mégsem (Bosch GTS 10 XC hasítóék), és "fa' is van benne, plusz itt indult a kérdés még decemberben Longfield fórumtárstól.
Volt rá ötletünk, nekem meg egy ajánlatom, ha nem sikerül beszerezni az éket. Nem sikerült, és csak azt nem, a "mounting bracket" és "holding plate" az megjött a kollégának. Vicces, de ebből az alkatrész trióból pont az nem kapható, ami a legegyszerűbb darab. Volt egy elképzelésem, digitális forrás hiányában hogyan lehet ezt a rajzot elkészíteni, elég "szögegyszerű" módszerrel kísérleteztem, bár lehet van ettől hatékonyabb. Körülrajzol, beszkennel, a szkennelt képet vektorizál, értelmes formátumban (AutoCAD DXF) ment, és ezt felhasználni a CAM (gyártás) processznél. Működött a módszer, ráadásul a legnagyobb meglepetésemre kb. első lövésre pontos rajz készült. Onnan gondolom, hogy a kimart rétegelt lemez hasítóék elég pontosan illeszkedetta gyárira, plusz ami a lényeg, a "mounting bracket" -be is.
Akit esetleg ettől bővebben érdekel a "hogyan készült", összevágtam egy 10 perces videót róla:
Ha egy butorhoz az van odairva, hogy fenyofa pl. fenyofa asztal, akkor az a, tomor fabol keszult b, fenyo furnerozott asztalt...
Persze nem irja oda hogy tomorfa, de azt se hogy nem az es ez a felrevezeto.
En eddig se vasaroltam butorokat ott ezutan se fogok.
En amit latok eldobhatok lettek a butoraink. Regen generaciok hasznaltak butorokat, most babaszoba butor, gyerekszoba butor, tini szoba stb... de ha festetunk mar akkor csereljuk ki a fel lakas butorat mert mar nem megy semmi semmihez...
Lehet sokkal jobb lenne ha csak tomorfa butorok lennenek es brutalis aron...
Megpróbálhatod megcsinálni olcsóbban, de eleve ott el fogsz akadni, hogy 10x20-as gerendából KVH-Si osztályút nem kapsz Magyarországon, mert építőfának veszik, ott meg tökmindegy, mekkora csomók és repedések vannak benne.
Én az Ikea és a Meki összehasonlításánál csak arra gondoltam, hogy mindegyikben biztosan kapsz egy állandó minőséget, ami Oslotól Chicagoig ugyanaz lesz.
Azt nem tudom, hogy az Ikea követi vagy diktálja a trendeket, az biztos, hogy nem lóg ki az általános trendekből, ami a mai világunkat jellemzi. Nem csak bútorban, hanem gyakorlatilag minden másban is.
Egy gyakorlati tapasztalatom viszont van: 2011-12-ben vettünk elég sok bútort asszonypajtás rendelőjébe, azok elég rendesen megépített bútorok voltak. Egy része bútorlap, de voltak tömörfából készült polcok is. Minden esetre a vasalatokat a Blum gyártotta, nagyon jó minőségben. Aztán 3-4 évvel később vettünk pár szekrényt magáncélra, azokat bármelyik legolcsóbb bútorboltban is megkaptuk volna azon a szinten. A bútorlap érezhetően sokkal kevésbe stabil és tömör, a vasalatokat meg a Praktiker is szégyellné árulni szerintem.
Részemről a tech szektort ismerem kicsit jobban, na ők se mennek a szomszédba tanácsért, ha adót kell elkerülni, arról nem is beszélve, hogy az ikea éves árbevétele a nagyoknál egy rosszabb negyedév :)
Az USA első szabadalmát Samuel Hopkins kapta 1790 július 31-én a kálium tisztításási eljárására. A második a gyertyakészítés volt, de az egy másik történet.
Mindenesetre elhiszem neked, de tömegével a II. VH után kezdték el alkalmazni, amennyire én tudom (persze tévedhetek, de egyszer láttam erről egy dokut)
Lásd a sok magyar szakit, aki azért veszi meg a parkside-ot mert tudja, hogy van rá három év gari és a boltban nem fognak vitatkozni vele, hogy ezt nem barkácscélokra használta.
Ehhez azért az is kell, hogy ne áfa-s számlára vegye meg, mert ha áfa-st kér akkor nix 3 év gari!
Sőt már évek óta nem a bolt veszi vissza ezeket bizonyos idő után (néhány nap-hét) henem egy külön hely-cég, és az intézi.
Ez a bolti csere csak a 3 napon belüli dolgokra érvényes.
Az IKEA titka a méretgazdaságosságban, az etikátlan üzleti megoldásokban és az adózási szabályok kijátszásában optimalizásában van, illetve abban, hogy az átlagember ízlésvilágát reprezentálják. :)
"Jol leirtad, sehol nem mondja hogy tomor fa" Én jól leírtam, de Te azért még tegnap azt írtad, hogy:
"Azt allitja hogy tomor fa butor, de kozben csak furnerozott butorlap."
Persze, ikeáék tudnak jogászkodni, de a júzerek meg tudnak egymásnak ellentmondó dolgokat állítani. És kétségtelen tény, hogy valaki vagy megtanulja az ikea nyelvezetét, és szerez bizonyos faipari szakismeretet, vagy nem fogja tudni, hogy mit vesz meg.
stolaz
Én természetesen elhiszem Neked amit írtál, ugyanakkor elég hihetetlen, de legalábbis speciális eset ami veled történt. Merthogy nehéz lenne elhinni, hogy ugyanabból a termékből (ugyanaz a név, ugyanaz az ár) kétfélét gyártsanak. Én azt tudom elképzelni, hogy esetleg történt egy gyártmánymódosítás, a régit még tömörfából készítették, az utódját már valamilyen olcsósított formában. És Te éppen elkaptad a váltást, a boltban még a régi volt kiállítva, a raktárban már az új. Mondjuk az kevéssé fair, ha ugyanazon a néven forgalmazzák a nem ugyanolyan beltartalmú tárgyat. Én is jártam egyébként már úgy az ikeával - mégsem mondom, hogy ez lenne az általános - hogy megvettünk egy fenyő emeletes ágyat és kicsomagolásnál derült ki, hogy egy olyan darabot csomagoltak be szépen, ami valahol már jó ideig össze volt állítva és egyszerűen az átlapolásoknál látszódott, hol kapott fényt a bútor és hol nem. Bizony, reklamáltam, kicseréltük. De ez már megint nem annyira az IKEA cég/márka sara, sokkal inkább a magyarországi dolgozók umbuldája. Hányszor hallottam jég hátán is megélő hazánkfiától, hogy kiment akárhová dolgozni, megvette az ikeás bútort, hogy legyen bútora, aztán a lejárat előtt visszavitte, hogy köszöni, meggondolta magát. Ez az a mentalitás, amire sok multi nincs felkészülve. Lásd a sok magyar szakit, aki azért veszi meg a parkside-ot mert tudja, hogy van rá három év gari és a boltban nem fognak vitatkozni vele, hogy ezt nem barkácscélokra használta.
Csak random belenéztem az utolsó linkbe, egy 2 személyes 180x200-as ágykeret 1400 ajró. 545e kemény magyar forint. Ha jól láttam, akkor ehhez még kell a fejfa, a rács, stb. Ránézésre fenyőnek tippelem.
Értem, hogy tömörfa, de ezt kevesen fizetik ki.
Az IKEA titka a méretgazdaságosságban van, illetve abban, hogy az átlagember ízlésvilágát reprezentálják. Lehet imádni vagy utálni, de ez van. Egész egyszerűen a bolygó nem bírná, ha mindenki az összes bútorát keményfából akarná elkészítettni. (nem vicc, a II. világháború után találták ki a farostlemezt, pontosan azért, hogy az újáépítés alat az embereknek legyen egy olcsó és gyorsan elkészíthető alternatívája a bútorokra. Tömörfából esélytelen lett volna mindez, például azért, mert nem volt annyi fa)
Szóval igen, lehet sznoboskodni a tömörfával (félre ne érts, és is jobban szeretem) de NEM ez az egyetlen járható út. Jó minőségű lamináltból is nagyon tartós és jó bútorokat lehet csinálni, töredék idő alatt, töredék pénzért.
Én linkelnék, de már nem tudok. 15 éve vettem az IKEA-ból tömörfa asztalt. Összeragasztott lécekből állt, nagy asztal volt, 2mx1.5m, étkezőasztal, 10x10cm átmérő hasáb lábakkal. Nagyon drága volt. De megvettük, mert ez volt az első igazán "igazi" bútorunk. Meg is tapogattam, kopogtattam a boltban. Ez nem szédszedhető, egyben volt. Ingyenesen szállították.
Csak éppen nem olyat, mint amit megtapogattam és megvizsgáltam az áruházban.
Duplingolt natúr bútorlap, fóliázva! Megtévesztésig hasonlított a bolti kiállított termékre. Telefonáltam - kizártnak tartották. Írtam, és feljelentést tettem, amit mellékeltem, de írtam, hogy egyelőre eza feljelentés csak másolat. Ha nem kártalanítanak, akkor továbbítom a megfelelő helyre. 2 óra múlva ők hívtak fel, hogy ha most otthon vagyunk, akkor kicserélik az asztalt. Így is lett. Azóta is itt áll a nappaliban.
A megrendelő látta a kockás vágódeszkát, és ilyenre kérte. És bízok benne, hogy nem mutogatja mindenkinek, nehogy másnak is ilyen kelljen. Az biztos, hogy legközelebb csak maximum csíkosat csinálok.
A kihíváson kívül volt oka, hogy bütüsre csináltad azt az elemet, amit a kutya nem fog soha nézegetni, és karrierjének több, mint 99,x%-ában be lesz zárva egy fegyverszekrénybe?
Vagy kirakati darab lesz? Mert akkor nem szóltam :)
Izgulós az egész projekt. Mikor ragasztás után elkezdtem csiszolni, hogy sík legyen, a csiszolás hőjétől megpúposodott. Az aljára még kap léceket, hogy ne a földön legyen, azokat tiplizni fogom. Viszont így, hogy ki van könnyítve, annyira nem parázok. Egy fotó erejéig kiraktam a napra.
Ez a felsőrész, ami a csövet fogja támasztani, a sablon már kész hozzá:
5-10 szál léc elkészítését viszont megint nem lehet összehasonlítani egy bolti készlet legyártásával. De a barkácsáruház szerintem 50% árréssel legalább dolgozik. Egy kifejezetten fabarkács áruházzal összehasonlítva: obi luc 18X36 588Ft/m, fabarkács, borovi 20X35 477Ft/m, 907e / 680e köbmétere.
No de ha nincs hozzá semmi eszközöd, akkor mégis honnan akasztod le olcsóbban? A korábban linkelt M8-as anyában sem nézzük meg, mennyi az acél kg-os ára (sokkal rosszabb az aránya, mint a fenyőnek 400-ért köbmétere), mert nem azt fogod megfizetni, hanem azt, hogy beballagsz vasárnap reggel az Obiba, leveszed a polcról, hazaviszed és boldog vagy.
Ezt jól levezetted, de azért itt nagyon nem erről van szó.
Ezeket automatikusan gyártják, nagy gépeken, nagy gyalukon (persze ezeknek a berendezéseknek is komoly bekerülési értéke van), szóval kétlem, hogy azon a 24x48-as lécen másfél órát szöszmötölt Pista bácsi. :)
Nem tudom, mikor láttál utoljára barkácsáruházban lécet, de amit a minőségről írsz... az egy szép elmélet.
Mindegy, én nem akarok senkit meggyőzni semmiről, nekem meglepően soknak tűnik, és akkor még finom voltam.
Az a baj ezekkel az ismerősös sztorikkal, hogy ha előre nem egyeztetek meg és a munka elvégeztével elkéred korrektül amit kell (mert azt be kell látni, hogy az idejét kell megfizetni az embereknek nem a 0.0001 m3 faanyag értéke a tétel és ezt sajnos nagyon sokan nem értik meg), abból kikerekedett szemek lesznek.
Jol leirtad, sehol nem mondja hogy tomor fa, csak azt hogy fenyo es ugy nez ki mintha tomor lenne, mert az se irja hogy nem tomor, es aki nem ert hozza az el is hiszi, hogy az. Errol szol, ki van jogaszkodva...
En azt latom az utobbi jo par evben sokat gyengult az ikea minosege, egyre tobb a papir betes butor, es eltuntek a minosegibb termekek.
De mindenki azt vesz amit akar... vagy amit a penztarcaja enged...
Én meglepődtem, hogy csak ennyi. Mondom ezt, hogy nem láttam a kérdéses lécet. Sima, profilozott stb. Ugye most nem a epítőipari fenyő árával hasonlítgatod? Eleve ezeket a léceket lehetőleg csomómentes, az átlagosnál jobb minőségű anyagból lehet kimunkálni.
Ha bemész egy asztaloshoz, - nem haver vagy falubeli- rendelsz tőle azonnalra! néhány méter lécecskét akkor:
Eleve mire elmondod, vakarózik és nem utasítja el a hihetetlen ajánlatot 10 perc
Keres valami alkalmas anyagot - megrendelő szerint hulladékot 10 perc
Gyalulás , vastagolás, esetleg körfűrész 15 perc
nálam a marógép alaphelyzetben a raktárban van ha be kell békázni 10 perc
beállítésa 10-15 perc
elszámolás, anekdotázás, integetés 10 perc
fejben vissza az eredeti munkához, maró elpakolása, 20 perc
Nagyjából leszarnám a fenyő jelenlegi köbméter árát a számla kiállításakor.
Azért már messze nem kétszázezres a fatelepi fenyő. Nyilván minél kisebb a végleges méret, annál nagyobb a veszteség, plusz munka is van vele, ettől függetlenül kicsit erősnek érzem.
Vagy például csavartakaró, amit a neten találsz fillérekért csak még rájön a postaköltség, ilyenkor az obiban 10X-es áron is megéri megvenni. Ki van ez találva.
Lehet venni 8-as anyát is 100 Ft-ért darabját, pedig 10 Ft alatt megveszed szinte bárhol máshol. De ha Neked épp 1 darabbal van kevesebb, mint kéne és épp ott vagy, biztos nem mész el másik boltba csak emiatt, inkább elfordítod a fejed a kasszánál és a megoldandó feladat meg van oldva. :)
Mondjuk egy barkácsáruházban, ahol minden is kapható, elég gyakori, hogy egy-egy dolog sokkal drágább, mintha azt szaküzletben vennéd meg. Ilyenek a lécek, gerendák, csavarok, villanyszerelési kellékek, fűtésszerelvények, csőidomok, stb. Viszont vasárnap délelőtt is meg tudod venni. De ahogy mondani szokták, a lóf-sznak is van vége, nem kell mindent ott megvenni :)
A minap meg a praktikerben hőköltem vissza a barkácsléceknél. Tudom, hogy a barkácsléc nem annyira hasonlítható össze a fatelepi árakkal, azért a 430ezer forintos köbméterárat kicsit mellbeverőnek találtam.
"Az Ikea leginkább abból él, hogy pozdorjából és kartonból készült, famintás fóliával bevont szemetet ad el nagy mennyiségben"
Csak annyi a gond azzal, amit írsz, hogy magadból indulsz ki, és elég jól bizonyítja azt, hogy azt sem tudod mit veszel meg, hogy csavart akarsz küldeni egy méhsejt struktúrájú bútorba. Amit, ha megvetted, elolvashattad, hogy miből készült, de ha az olvasás nehezen megy még mindig használhatod a józan eszedet, elég megemelni a tárgyat ahhoz, hogy tudd, ez levegővel van tele. Viszont amíg betartod a bútorhoz rendelt terhelhetőségi előírásokat, akkor a tárgy kibír akár 1-2 évtizedet is. És ha józanul elgondolkodsz az árán és az élettartamán, akkor nem írnál ennyi hülyeséget.
Bocs, nem szoktam ilyen nyersen fogalmazni, de ha valaki nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy mérlegelni tudjon, annak a szájából az ilyen ikea-fikázós általánosító szöveget sem lehet elfogadni.
Egy csomó bútorunk az ikea-ból származik, mindegyik - kivétel nélkül - tömörfa. Teljes konyhafront(bükk), konyhapult(bükk), konyhai, gurulós tároló(nyír) étkezőasztal(bükk), étkezőszékek(tölgy), komód(fenyő), emeleteságy(fenyő), ruhásszekrény(fenyő), könyvesszekrény(fenyő), fürdőszobai rácsos polc és rácsos tároló láda(dió), rácsos polc(egzóta) kanapéváz(fenyő), ami hirtelen eszembe jut. Természetesen ezek nem a legolcsóbb IKEA bútorok és az is igaz, hogy ezek közül soknak már talán nincs tömörfa utódja. De az, hogy ki mit vesz meg az IKEA kínálatából (a legolcsóbbat vagy az igényesebbet) az nem az IKEA döntése. De jellemzően azoknak nagy a szájuk utólag, akiknek kicsi volt a pénztárcájuk, amikor a minőségről döntöttek.
mr.York
"Ez lenne a kisebbik baj, ha annak nevezne ami. Azt allitja hogy tomor fa butor, de kozben csak furnerozott butorlap."
Légy szíves, linkelj már erre egy példát! Nem vaqyok én IKEA szakértő, csak annyira elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ilyen cég, akinek jogászból is tucatnyi áll a rendelkezésére, elkövetne ilyen védhetetlen hibát. Nehezen tudom elhinni, mert ez túl sok pénzükbe kerülne. De várom a megfelelő linket. Azt, hogy elhallgatnak, azt el tudom képzelni, de azt, hogy tömörfának nevezzék azt, ami bútorlap, azt nehezen.
pali923 A hasonlatod legfeljebb olyan szempontból releváns, hogy multinacionális cégekről van szó és az ügyfélkezelésben, minőségbiztosításban, stb. hasonlítanak. De azért én egy gyorsétterem-láncot, ahol árulnak húszféle ételt, nem hasonlítanék egy olyan lakberendezési céghez, ahol ezres darabszámú terméket forgalmaznak. A Mekinek nincs bútorrészlege, viszont az IKEA-nak van gyorséttermi részlege. Is.
Én nem mondtam, hogy nincs ilyen. De arra azért kíváncsi lennék, hogy manapság a lakások hány százalékában építenek be ilyen bútorokat, és mennyibe szemetet. Szerintem szomorú számokat kapnánk.
Az Ikeában is van tömörfa bútor, bár lehet, hogy csak mutatóban. És létezik számtalan olyan asztalos vállalkozás, akik kizárólag bútorlappal dolgoznak, és meg is élnek belőle.
Szóval nyilván én sem mondom, hogy a szemét normális, de a világ így gondolja. Sajnos ez nem csak a bútorokra igaz.
Nyilván max ágykeretet meg polcot lehet csinálni belőle, semmi bonyolultat. De minimális tudással és kevés szerszámmal lehet tömör fa bútorokat csinálni. Ha pedig meguntad, nem a bolygót szarod tele műanyaggal, hanem csinálsz belőle carportot :)
szerintem az nem véletlen, hogy nem ilyen rendszerű gépeket használnak az élező műhelyek. síkköszörű a jó megoldás. a tormek is holkerosra köszörül, a nagyobb kő már jó lehet, de ott is marad benne a körív. persze állítólag nem számit.
Akinek Tormek köszörűje van, és van tapasztalata a gyalukés-élező jiggel, az írna pár szót arról, hogy jó minőségű élt kapott-e? Nagyon gondolkozom rajta, de csak akkor venném meg, ha tényleg normális élt ad. (Elvileg jónak kell lennie, de a gyakorlat nem mindig igazolja az elméletet.)
Akkor én vagyok elveszve. Mi az az elemes bútor? Az ilyen moduláris szekrénysor és társai?
Ilyet gyártani alig olcsóbb mint méretre konyhaszekrényt meg irodabútort. Szerintem csak lapszabászatok próbálkoznak vele, hogy kitöltsék a szabad kapacitást. Semmilyen hozzáadott értéke nincs, mi ketten is tudnánk ilyet gyártani.
Utólag visszagondolva sok magyar gyár volt, ország különböző szegleteiben, egyvalami közös volt bennük: amit megvettél, annál néha nem ott volt a luk, ahol kellett volna, és hiányzott pár csavar, tipli, stb.
A mi konyhaszekrényünk pácolt fenyőből van (többi is, csak az natúr színű). Átjön a fiatalasszony a szomszédból, és azt mondja rá, hogy olyan falusi. Nem ezt a szót használta, de ez a lényege. Neki meg otthon ugyanolyan csillogó, fényes, fehér konyhabútora van, mint az összes képen, amiket a szaklapokban vagy az interneten látok, és amiben én nem érezném jól magam. Ráadásul nem biztos, hogy az enyémet nem lehetne akár ma is olcsóbban kihozni, mint ezeket a csodákat.
Lehet az Ikeát szidni, de akkor a mai közízlést és trendeket is lehet.
A fogyasztók átverése a legkevesebb. Szerintem nagyobb probléma, hogy a harmadik világban teljességgel ellenőrizhetetlen körülmények között gyártatnak (gondolom mindenki sejti, mennyire szigorúak ott a környezetvédelmi követelmények vagy a munkabiztonsági előírások), és szeméttel árasztják el a bolygót. Ezeket a játékbútorokat senki nem fogja tudni húsz évig használni, míg egy lelakott tömörfa bútort lecsiszolsz, újralakkozol, és comme nuova. Még lomtalanításkor sem viszik el ezt a ragasztóval teli műanyag szart, külön fizetni kell érte, hogy átvegyék.
Az Ikea ugyanaz a kategória, mint a Kik az egyeurós pólókkal: környezetszennyező szemétgyár.
Ez lenne a kisebbik baj, ha annak nevezne ami. Azt allitja hogy tomor fa butor, de kozben csak furnerozott butorlap.
Nem reg kellett egy regi ikea butoron alakitanom, es meglepo volt a sulya :) pille konnyu. Aki hozta azt mondta, azert ilyen konnyu mert fenyo :), en meg azt, hogy azert mert a kozepen levego van :D.
Az Ikea leginkább abból él, hogy pozdorjából és kartonból készült, famintás fóliával bevont szemetet ad el nagy mennyiségben, és a harmadik világban gyártat. Én egyszer próbáltam meg felcsavarozni egy USB hubot egy Ikea asztallapra, azóta veszek kizárólag tömör fa bútorokat.
Azokat a csapokat pozícionáló brezonnak nevezik. A gép mérőórás beállítása után fúrják bele őket a szétszedés utáni pozícionálás végett, összeszerelési segédként. ( hogy mindig ugyanoda kerüljön vissza az alkatrész )
Mivel a szürkeöntvénynek van olyan tulajdonsága, hogy akár jó pár évvel később is képes elcsavarodni a mindenkori forgácsolt síkból-torzul-csavarodik-vetemedik, így a brezonokat idővel újra ki kell fúrni és újjakkal kell helyettesíteni a gép új beállítása után!
Nincs a földön olyan gyári sz.öntvény vázú gép ami nem csavarodik meg, hacsak nem 1 min. 20 éves használt gépet forgácsolnak újra-illesztenek össze mint új korában. ( az viszont még 100 évvel később is 0,02 belül marad )
Ki kell az enyhén kúpos brezonokat ütni és a csavarok megnyitása után bekell pozícionálnod , majd kúpos vagy sima dörzsárral fel kell dörzsöni a furatot és bele az új méretes brezonokat.
Másképp nem lehet nem tudod beállítani a helyes síkba-pozícióba. A lemezelést nem javaslom a rezgések végett meghát elég gány dolog is.
A beépített bútor az egyedi gyártás. Nagyon más mint az ikea.
Az egyedi gyártásban nehéz brandet építeni, megcsinálsz tizet klafán, egyet elcseszel már mínuszban vagy. Egyszerűbb új néven új ügyfelet szerezni, kb mint a balatoni büfé. Meg tuti van benne sok szürke-fekete dolog, adó és hasonló okokból is lehet hogy kell néha új lappal indulni.
Nekem ez olyan, mint a McDonalds. A világ (szinte) bármely pontján megtalálod, olyan a színvonal, amilyen, de előre tudod, hogy mit kapsz, és azt meg is fogod kapni, amit elvárhatsz. Nem finedining, de jól tudsz lakni, ha éhes vagy, ráadásul elviselhető áron.
Nem érdemes összehasonlítani az IKEA-t és kisebb-nagyobb de általában egyetlen vállalkozó által irányított asztalos cégeket. Abba gondolj bele, hogy az IKEA-nál mérnökök, belsőépítészek és formatervezők tucatjai dolgoznak azon (marketingesekről, grafikusokról, stb. nem is beszélve), hogy valamiféle sajátos arculata és kínálata legyen a cégnek. Az általad emlegetett vállalkozások alapvetően asztalos szakikat takarnak, akik egyedül próbálják a feladatot megoldani és ez kb. úgy működik, hogy figyelik a piacot és próbálják (több-kevesebb sikerrel) lekoppintani a paicvezető cégek kínálatát. Az IKEA is reklámozza magát, de mondom, ők mindig minden szakterületen a megfelelő tervezőket alkalmazzák. Egy olyan munkakultúra működik a cégen belül, ami a maga sajátos tehetetlenségénél fogva nem tud egyik napról a másikra megbukni, mint egy kisvállalkozás. És természetesen akad gyerekmunka, akad kényes kérdés, akad gyengécske minőség, kudarcos próbálkozás is. De a piac mégis beárazta és szeretik őket az emberek.
Látom, vannak témák, amikről nagyon szép eszmefuttatásokat is lehet olvasni, így rákérdezek egy dologra, ami már régóta piszkálja a csőrömet:
Mitől van az, hogy a "beépített bútor" és hasonló területre pozícionáló cégek gyorsan váltják egymást a piacon, csőd vagy más okok miatt rövid életűek, majd jön újabb cég - miközben az IKEA stabilan és tartósan uralja a piac egy szegmensét, ráadásul sok földrészen, ahol nagyon eltérőek az igények?
Mérnöki tervezés? Jó design? A reklámot kizárnám, nem látom, hogy agresszívan reklámoznák magukat, mintha a "jó bornak nem kell cégér" alapján az emberek megrögzötten visszajárnának rendszeresen vásárolni?
Bennem is ilyen kérdések vetődtek fel a hammerrel kapcsolatban. A szalagfűrészük is gyanús, hogy honnan van és ez a szürke-sárga sem tűnik a szürke-bordók testvérének. A késblokk Hammer, az asztal komolynak tűnik, az egész cucc elég masszív kinézetű a Metabóhoz képest, de nem ártana közvetlen tapasztalat...
Szomorú kicsit ezt látni. Ha egymás mellé teszed a record power meg a hammer képeit, rájössz hogy elég sok közös alkatrészük van.
Teljesen elhiszem hogy a hammer az jobban össze van rakva, pont abban más, amiben a zöld szar, stb.
Viszont mielőtt megvenném a hammert, megpróbálnám megtudni, hogy a hammer szervíz látott-e már olyat egyáltalán. Sajnos láttunk már olyat, hogy a nagy márka belépő szintű gépére a márkaszervíz fintorokat vágott, és nem tudta megjavítani, ugyanis nem igazán az övék.
a csúszást gátló szőnyeget vagy nem tom mi a neve hol lehet kapni és mi a neve. A drótos szorítót most láttam egy hirdetésbe , de a hegye elég mélyen belefúródik a fába. potom 45 dolcsi szállítással
de az már 2300€. Arra azt írják, hogy 44lapka van a tengelyen, de az kicsit soknak tűnik ebben a kategóriában. Van ebből tök ugyanilyen Bernardo (vagy ez is az?) is, abban két sorban vannak a lapkák, ~20db.
Az asztalok szögét elvileg a gyárban belövik, házi megoldást nem tettek fel a gépre.
Legfeljebb alátétes megoldást tudok elképzelni. A kiütött stiftes megoldásban szerintem nem érdemes gondolkodni, hacsak nem valami irdatlan eltérés van a síkokban. Nem fogod tudni olyan finoman mozgatni az egyes darabokat, ahogy az kéne.
Nem egy síkban fekszik a két asztal,ha felemeled az etetőt a másik szintjére?
Sziasztok! Tud abban segíteni valaki, hogy Defém 400-05-nél az asztalok szögét hogyan lehet állítani? A csavarok mellett stiftelve van, azok nem engednek. Gondoltam azokat kiütöm vagy a teljes emelő konzolt aláhézagolom, de egyik megoldás sem tetszik igazán. Megvan az eredeti gépkönyvem hozzá, de abban főleg csak biztonsági előírások és adatok, rajzok vannak, beállításról szinte semmi. Létezik ehhez beállítási gépkönyv? Köszönöm a válaszotokat!
Ha olvasod a fórumot, akkor láthatod, hogy kb az a közmegegyezés, hogy ezért az árért - minden hiányosságával egyetemben - nem nagyon van ellenfele a Metabonak.
Viszont pár hónapja jött ki a Felder egy új 26cm-es Hammer modellel, az A2-26-tal. Ez kb másfélszer annyi pénz, mint a HC260 és első blikkre ég és föld. Nem ismerem a gépet, nem áll érdekemben ajánlani, de ha most keresnék gyalugépet, akkor komolyan ránéznék. Öntvény asztal, a Hammer önbeálló késblokkját kapta meg, a spirál kést nem tudom. Hosszú várólista van. Ahogy picit ránéztem, még csak néhány kelet-európai YT videó van fönn, nem mélyedtem bele.
Az A2-26 jó ezer euróval olcsóbb, mint a régi A3-26 (ami nem volt igazi best buy, mert akkor már az A3-31 párszáz juróval többért. De ez fele árban a sokak által használt és kedvelt A3-31-nek.
Csak 3 centi vastag, és jól érted. Ez a fegyvertartó, és ebbe ülne bele a puskatus. Alatta szivacs lesz. 6 ilyet kell belemarnom. lehet, 60-as forstnerrel kellene inkább megfúrni, és vésővel végigtolni. Parázok, mert így is rengeteg munka van már benne.
En martam bele "vercsatornat" nem gondolkodtam rajta ennyit siman beletoltam a kis dewaltot meg a maro kest :). Mondjuk ha nem alsopolcos maroszarral csinalom akkor nem is egette volna meg :).
Csinalsz egy szablont es mindket oldalarol belemesz 2-2 cmt es kesz is vagy... ha van spiralmarod az segitseg. Furhatsz bele 10-es lyukat furoval (ha elfer tobbet is) es kiszelesited maroval.
Még annyit, hogy jól értem-e: a mondjuk 4 centi vastag vágódeszkába akarsz egy ilyen oválist, teljes vastagságban átmarva? ("lyuk" és teljes keresztmetszet nekem ezt súgja) Nem változtatna a módszeren, csak éppen .. meglep. Fogantyú lenne? Akkor gondolom nem 4 centis a deszkád.
Csatlakozom Paco-hoz. Én egy lefelé vágó (downcut) spirálmaróval próbálkoznék. Rohadt nagy fordulaton.
Jó sok fabetétes-vágódeszkás-CNC-s videót néztem már (egyik Jedi lovag a témában mtmwood), gyönyörűen ki lehet marni az "anya" ill "apa" mintát is bütüs anyagból. Nyilván nem a CNC a lényeg (te megcsinálod az ovális sablont rétegeltből) , hanem a jó éles marószár, k. nagy fordulaton.
Bütüs vágódeszkába ovális lyukat marni mennyire macerás? Tartok tőle, hogy a szálakkal párhuzamos maró csúnya munkát tud csinálni. 60mm X 150mm lyuk kellene teljes keresztmetszetbe.
Tájékozódom és ezért tanácsot kérek: tudnék e dominó maróval polcokat tartalmazó szekrény oldallapba is, a polcokéval szinkronban helyet marni a dominónak? Nem találtam ilyen feladat elvégzésére bemutatót! A polc élébe könnyen elvégezhetőt mutogatnak csak. Alkalmas erre ez a gép, vagy felső maróval kell elkészíteni?
Nem akarok senkit terhelni a kínommal, úgyhogy gyorsan eldöntöttem, hogy az itthoni olajat letesztelem, hogy mutat rajta, illetve rendeltem a korábban linkelt waxot és meglátjuk mit tudok belőle kihozni :)
Azért köszönöm a felajánlásokat természetesen.
A végeredményről majd beszámolok, de addig még sok (nem annyira hobbiasztalos) dolog vár rám a hangszerrel kapcsolatban :)
Igen fontos, h minél kevesebb legyen a vágásmagasság veszteség, mert a rönk végénél sokszor inkább meghagytuk 2.5-3 col vastagra (nem feltétlen húrvágás volt a vége), a gép meg 65mm-t tud... A maradékot meg nekem kell majd kézzel továbbvágni.
Jaaa, h gérvágónak is használod, így tök érthető a rövid sín.
Ha ennyire fontos, hogy minél kevesebbet veszítsél a vágási mélységből, próbálkozz egy vékony keményfa rétegelt lemezzel és próbáld meg egy L-alakú fémlemezzel befogni a sínt, mint a mórickarajzon. A rövid sín meg azért kell, mert utálom cipelni a húszkilós Kapexet minden aprósághoz.
Pont ugyanerre gondoltam, mint amit le is írtál a hsz első felében DIY javaslatként. Amúgy megértem, hogy valakinek ér annyit amennyi (láttam, h a nútnál pl. Beállítható a lötyögés). Annyi extrával, h egy vékony lemez+a nútnál valami vastagítás. Akkor az 1cm-t lefaragtam felére.
Hsz második felét is köszi, azt nem tudtam, h ezek mennyire kompatibilisek egymással. De mindenképp egy gyártótól vennék sínt. (Mondjuk a fenti megoldás az bármelyikre működik...) A rövid síndarabot mire használod?
Szerintem a talp megérte az árát, rétegelt lemez, elég jól kidolgozott, 3D-nyomtatott kerettel. Maga a tartókeret nem bonyolult, a fűrész talpának egyik élét bedugod egy perem alá, a másikat pedig két csavaros karommal rögzíted. Szerintem magad is meg tudnád csinálni, legfeljebb 3D-nyomtatott keret helyett rétegeltlemez-csíkokkal bástyázod körbe a talpat. Akkor viszont neked kell kitalálni, hova menjen a keret ahhoz, hogy a fűrészlap pontosan a sín éléhez essen. Vágási mélységet mindenképpen veszteni fogsz kb. 1 centit, mert elég vastagnak kell lennie a lapnak ahhoz, hogy nútot lehessen marni az aljába a sínhez. A Maki adaptere instabilabb, és felrakni is macerásabb.
Sínek: két nagy (inkompatibilis) rendszer van, a Bosch/Mafell és a Festool/Makita. Ez utóbbiról annyit kell tudni, hogy csak korlátozottan kompatibilis. Felrakhatod a Festool sínre a Makita fűrészt, és a Makita sínre is a Festool merülőt. Viszont ha Festool és Makita síneket toldasz össze, van egy pár tized milliméteres eltérés a profilban, és a toldás pontján el fog akadni a gép. Szóval úgy kalkulálj, hogy ha választasz egyet (Wolfcraft vagy noname is lehet), akkor a többi sínt is attól a gyártótól vedd különben a toldás problémás lesz. (Nekem az 1m+1.5m kombó vált be, azokat összedugva OSB-t is lehet vágni. Egy rövid, 1m vagy az alatti sínt mindenképp vegyél, az fog kelleni leggyakrabban.)
Valamelyest biztosan beleszól, de azt az emberek kb. 99,99999999%-a nem hallja ki. Én sem, szóval én úgy gondolom jó lesz az, ha sikerül megszülni ;-)
Kofic felajánlott neked némi mintát kétfajtából. Úgy emléxem van némi majdnem tiszta karnauba viaszom, én is felajánlok neked egy kis darabot. Tiszta méhviasz pehelyt venni könnyű. Csinálj belőle egy-két keveréket*, mondjuk 10-20-30%-osat (tizedgrammos mérlegre szükséged lesz mert tényleg gyűszűnyi anyag fog csak fogyni), teszteld egy olyan fán ami a gitár teste** és a legjobbat ami neked megfelel használd fel. Ha egyik sem legjobb ebből a háromból már sac/kb tudni fogod, hogy a végleges keveréked mondjuk 5%-os legyen vagy a másik irányba mész el.
*lábas a főzőlapon tele 80-90 fokos vízzel, abban egy nagyon kicsi edény amiben a méhviaszt megolvasztod, és kevergetve beleadagolod a karnaubát. Legjobb 25-30 celsius fokosan felkenni.
** mindegyik keverékkel legalább 3 teszt, egy azonnali, egy 5-10 perces, és egy 20-40 perces száradási idővel a felfényesítés előtt. Ne feledd, tényleg kurva vékonyan kell kenni.
Én nem vagyok a hangszerek szakértője, de egy ilyen hangszert mindegy mivel, meg hogyan kensz le? Nem befojásolja a hangzást? Vagy ezeknél az elektromos hangszereknél nem számít?
Nekem az elképzelésem egy nagyon sima, de nem fényes felület, ami nem veszi el a fa természetességét, de mégis védi a koszolódás ellen, illetve jól takarítható. Az nem baj ha kissé színez, mert több darabból van a test ragasztva, látszik hogy nem egy darabból van. Továbbá lehessen kis kiszerelésben kapni, mert ugye nem négyzetméterekről beszélünk. Más kitétel most nem jut eszembe.
Nagyon köszönöm az összefoglalót, már sokkal fentebb vagyok :-)
Ezt a bejegyzést remélem majd lementi valaki, mert remekül összefoglalja mindazt amit erről a felületkezelési eljárásról tudni érdemes. Az utolsó mondattal maximálisan egyetértek.
Biztosan millió tippet kapsz itt majd az olajozással meg a viaszolással kapcsoltaban. Eredendően a viaszolást a gyengébb tartósság jellemezte, dísztárgyakra, tükörkeretre, alkalmazták. A paraszti kultúrában könnyen elérhető volt. Hátránya az alacsony tartósság, és rendszeres karbantartást igényel.
A padló vakszolása sem újkeletű, talán néhányan még emlékeznek a 3 tárcsás fehér ufóra, nagyon sok háztartás rendelkezett ilyen géppel. Én az utolsót 1 kg cseresznyéért vettem a pécsi vásárban a 80-as évek végén. Gépem szinte mindig volt, viszont akkorra a "modern " lakkok teljesen kiszorították a padlóviaszok alkalmazását. Mindenki utálta, mert macerás volt, és karbantartást igényelt. A legvégén magam főztem ezeket a pasztákat. Aztán azóta fordult annyit a világ, hogy a fa természetes szépsége, meg lélegeznie kell stb. Természetesen a mai viaszok összetétele nagyon sokban változott. Mai napig van olyan helyiségünk ami viaszos, mindig is az volt, 80-90 éves, és soha nem gondoltam a lakkozására. Mindezt azért írtam le, hogy viaszos felületek egyfajta irányt jelentenek, nem feltétlen csak a felületi megjelenésük miatt.
Ami nekem a legjobban bevált az utóbbi években az a Bona család. Auro viaszt is használok, pl. a padlóra, de azzal nincsenek olyan elvárásaim mint egy bútorral. Olajzást mindenképpen ajánlok, még akkor is ha a termék 2 in 1 mert sokkal szebb lesz a végeredmény.
Nagyon könnyű vele dolgozni, nem kell dörzsölni, polírozni. Hengerrel lekened és kész. Bármelyikből szívesen adok, neked csak egy gyűszűnyi kell egy gitárhoz. Néhány helyen árulnak mintát, én is múlt héten vettem fekete pigmentált olajat. Ez 1,4 m2 re elég.
Azt kell eldöntened, hogy milyen felületet szeretnél látni és tapintani. Az Auro is jó, de azt polírozni kell, az eltelt felhordási idő függvényében lesz matt vagy fényes. Illetve hőpisztollyal még lehet néhány trükköt alkalmazni. Gondolom a Rubio termékekkel is jönnek majd vélemények.
Bár méhviasz és méhviasz között is van különbség, de méhviaszOS akármik között ég és föld lehet a különbség. Pont az nem mindegy, hogy mi az az akármi, amit belekevernek, szóval pont annyi a különbség, mint a lazur meg a lazur között :)
"Sem méhviasszal, sem wax-szal nem volt még dolgom, szeretnék érdeklődni, hogy: - jól gondolom, hogy először olaj, zárásnak wax a helyes sorrend, tehát mindkettőre szükség van?"
Elég régóta vagy itt hogy tudd önmagában a felületkezelés több könyvtárnyi könyvet töltene ki, és abból az olaj/viasz nem csekély terjedelmű. Úgy fogalmaznék, hogy csak önmagában a viaszos felületkezelésből (vagy az olajosból) diplomamunkát lehetne írni, ha létezne olyan hogy bútorasztalos egyetem.
Szóval az alapok dióhéjban.
Az itt használt olajok oxidálódó azaz keményedő olajok. De ezt csak megfelelően apró darabokban tudják elérni, ha csak kiömlik az asztalra akkor egy ragacsos masszát fog képezni. A helyesen bedolgozott anyag tapintása száraz, a felülete a faanyag jellemzőitől és a csiszolás végső finomságától függ. Van nekem olyan dió asztallapom amit 800-al csiszoltam utoljára majd olajoztam és olyan sima amilyen csak lehet, szinte mintha festettem volna - de nem éri el egy viaszolt vagy lakkozott anyag simaságát, a felülete matt - a legjobb elérhető felület is selyemfényű - csillogni sosem fog. A nagypórusú fákat nem lehet vele úgy lezárni hogy ne lásd és érezd.
A viaszok viszont másféle cuccok. Egyrészt nem szívódnak be, egyenletes külső réteget alkotnak, másrészt a forrásuk (anyaguk), vastagságuk, és eldolgozottsági fokuk a rugalmas lágytól egészen a közel üvegkeménységig terjedhet. Azt hogy mennyire tudod eldolgozni attól függ mennyi időt hagysz neki "száradni" a felkenés után. A most felkent viaszt könnyű elsimítani de matt lesz a felülete a teljes száradás után és puha, ha fél órát vársz akkor simábbra és keményebbre tudod, míg ha hagyod szinte teljesen megszáradni akkor nagyon vékony nagyon kemény réteget tudsz csinálni belőle. Persze minél keményebre dolgozható el egy viasz annál nehezebb azt megtenni, a végefelé már csak géppel tudod. Ha túl sokat vársz az is előfordulhat hogy már nem tudod elsimítani, és akkor szar lesz, pl foltos. A méhviasz egy állati eredetű viasz és inkább lágy félfényes felület érhető el vele. A tiszta karnaubaviasz (növényi alapú) brutálisan fényesre és keményre felpilírozható.
Viszont mivel a viaszok összefüggő réteget alkotnak a nagypórusok is elsimíthatók. Amit érdemes figyelembe venni, hogy egyik viasznak sincs önmagában tartása azt az alatta lévő fa határozza meg. Cserébe akár teljes vízzárást biztosít (párát viszoont típustól függően áteresztheti).
Innentől fogva. A rugalmas, lágy tapintású és puhának tűnő felület és a szinte lakkozottnak tűnő felület között szinte bármi előállítható, a viaszkeverék arányának és a belefektetett munkának megfelelően. Ha azt akarod hogy az alatta levő fa keményabb alapfelületet adjon mint természetes állapotában akkor előtte kemélyolajjal kezeled, és csak utána viaszolsz.
Olyan keveréket választasz ami a számodra kitűzött célt teljesíti. Lehet kapni bútorviaszokat, padlóviaszokat (fura de ez a puhább), és ezek szerint gitárra való viaszt is. De pl. én nem tudom, hogy a gitárviasz esetén mi az a cél amit a készítője meghatározott, milyen lesz az eredmény, azt előszörl élőben látni kellene. Mert lehet, hogy neki egy selyemfényű, puha felület lebegett a lelki szemei előtt.
"- szerintetek mennyire jó ötlet ezekkel kezelni? Fogdosva, ide-oda pakolva lesz rendesen." Az hogy fogdosva lesz az smafu. A konyhaasztalom nem csak fogdosva van hanem pl eszünk is rajta meg a tányért tologatja az asszony meg a gyerek, aztán az elmúlt 6 évben nem is nyúltam hozzá. De ha kellene akkor is könnyű felújítani egy újabb réteggel.
"- mennyire lehet lehúzás az a két cucc, amit hirdetnek más méhviasz alapú cuccokhoz képest?" A viaszkeverékek ára függ attól mire használják, és mit tartalmaz. A méhviasz olcsó, a karnauba aranyárban van. Ha csak 3-5%-ot tartalmaz akkor már simán lehet 2-3 szoros ára is a tisztához képest. És ahogy generátoros is mondta, az is biztos benne van hogy hangszerhez árulják. De mások a tulajdonságai, nem biztos ( sőt szerintem biztosan nem) hogy megfelelő neked a tiszta méhviasz.
"- esetleg kis kiszerelésű bevált dolgot tudtok ajánlani emberi áron?" A fenti egész saga arról szólt, hogy belásd - nem. Már csak azért sem mert nem tudjuk te milyen felületet képzeltél el magadnak.
Mond már meg , milyen különbség van méhviasz és méhviasz között? Csak azért mert gitárhoz kell, rögtön 4x-es a szorzó. Jó tudom ezekben a kenceficékben még van olaj is , na de akkor is.
Fuff, meglepődtem, hogy ennyire felkorbácsoltam a topicot.
Egyrészt tfe_tngtől bocsánatot kérek, h a régi sebeket feltéptem a merülőfűrésszel szélezés miatt. Emlékeztem, h volt itt valaki aki azzal csinálta és lett belőle egy hosszabb eszmefuttatás.
rfcnek köszönöm szépen a tippet az alternatív talpakhoz. (Illetve ahhoz h a Makié nem jó). Bár ahogy elnéztem így is elveszik egy RRlap vágásmélység, illetve egy pár műanyag ütközőért és két tenyérnyi Laminált RR lemezért kicsit sokallom az árát... Viszont a vezérhangyát elindította és találtam alternatív (Wolfcraft és Kreg) rendszereket is, amik univerzálisak.
BJacának és Paco155nek is köszönöm a pénztárca barát javaslatot 😄
Aki úgy érzi kihagytam, attól elnézést, nyugodtan goldolja hozzá magát bármelyik csoporthoz.
A körfűrészemen egyébként nincs hasítóék, azzal tisztában voltam, hogy a művelet nem egy barátságos sakkmérkőzés veszélyességével vetekszik.
ilyen alapon a tesco-s lazur meg a remmers GW 310 között sincs különbség, mert ugyanolyan literes fém dobozban vannak, csak az egyik egy ezres a másik meg húsz... :)
ahogy elnézem a régi cipőpasztás dobozba csomagolt méhviaszos cuccot, az jutott eszembe, hogy a cipőboltban árult méhviaszos akármi 1000 ft volt pár éve. sok különbség nem lehet, vagyis szerintem ua a két cucc.
Adott egy basszusgitár, amit sok éve megvettem eladási szándékkal, de olyan kényelmes volt, hogy megtartottam. :) Aztán mivel gusztustalanul volt lefestve lecsiszoltam és lelazúroztam egy akkor épp kéznél lévő tölgy színű lazúrral. Sajnos a csiszolásra nem fektettem nagy hangsúlyt, a lazúr mind kihozta a csiszolási hanyagságot. Nézegettem pár évig, majd most rászántam magam és újra lecsiszoltam. 80-160-240-es csiszolóvászonnal, most nagyon alapos voltam :) Jön a felületkezelés és itt jön a nagyrabecsült társaság a képbe. :)
Szóval szeretném megtartani amennyire lehetséges a gitártest természetes (fa) színét, ha kicsit sötétít rajta az nem gond. Olajoztam már többször (kertibútort rávaló olajjal és fűszerpolcot munkapult olajjal például), de hangszer esetén nem erre a felületre vágyom. Lakk az kizárt, az nagyon "műanyag".
Én biztosan nem kötenék emiatt sínre, hacsak nem akarok az egészből egy marhanagy asztalt csinálni. Egy egyenes lécet rászorítózól, és amellett el lehet már egyenesen tolni a körfűrészt. vagy egy laposabb zártszelvény mellett. Ezt az élet úgyi tovább kell munkálni, mert meggyalulod a lapját, és már nem lesz rá merőleges.
Cirka 50 kiló az a palló. Még ketten is nehezen mozgatjuk, nemhogy egyedül.
Egyébként PONTOSAN ezt csináltam, amit írtál, ebből lett az ökörhugyozás. Azért a körfűrész+sín kombó messze szebb és pontosabb eredményt ad. De ez kb 2 éve történt, azóta nem széleztem.
A merülő attól merülő, hogy akárhol az anyagba bele tudom "meríteni". Tehát nem az anyag szélétől, hanem valahol ettől beljebb.
Ha ott van a hasítóék akkor képtelenség bemeríteni, mivel a korong-kés bemeríti magát, magyarul megcsinálja a saját helyét, de addig a kés mögött lévő vaslemez beleütközik az anyagba. Ha ez a hasítóék fixen szerelt ember nincs aki bele tudná tolni a fűrészt az anyagba. Ezért gondoltam arra, hogy bemerítés közben a hasítóék el tud mozdulni "felfelé".
Szalagfűrész ÉS egyengető. Gondolom a 4 méteres tölgy palló szélezése egyben az egy tipikus eset, gyakran van rá szükség. Nem ökörhugyozás, vonal berajzol, szalagon végigtol.
Mivel nekem nincs merülőm, így nem saját a tapasztalásom, de úgy tudom elképzelni ezt a hasítóéket, hogy a merüléssel egy ütemben a hasítóék "felfele" elmozdul a vágási mélységből. Majd mikor tolásra kerül a gép akkor ez a "felcsúszott" vaslemez egyszerűen bele csusszan a vágásrésbe, ha már annyira sikerült eltolni, hogy beleférjen.
Írom, csak elmélkedek...
De a festo árban szerintem még egy vágás közbeni kávéfőzésnek is bele kell férnie ugyanazon a gépen... :)
Ejjj, ezerszer lerágott csont, mondom, hogy elbasztam, tudom. Nem azért dobta ki, mert összezárt az anyag, hanem mert megbillent oldalra a sín. (ez kevéssé vígasztalt akkor)
De könyörgöm, ki mondta, hogy KELL hozzá ? Én azzal csináltam, mert az volt kéznél és azt éreztem biztonságosabbnak, plusz a kis kézim nem elég erős egy hosszanti többméteres vágáshoz.
Colos akácdeszkákat széleztem eddig a legtöbbet, a szopás onnan indul, ha meg van tekeredve az anyag. Az még a kétésfél centibe is meg tudja szorítani a lapot. Ha viszont jó az anyag, akkor egy léc vagy egy vonal mellett is el lehet vágni egyenesre.
Én lehet, hogy lemaradtam valamiről ebben a "szélezés kézi-körfűrésszel " dologról.
Miért kellene hozzá merülő?
Kutyaközönséges sima körfűrésszel megcsinálható akár vonal mellett akár vezetővel.
A vezető meg mi lenne kézenfekvőbb egy asztalos műhelyben, mint egy maradék 10-20 cm széles forgácslap?
Az én ismereteim szerint gyak minden kézi-körfűrészen van hasítóék gyárilag. Igaz le lehet venni, de ezt csak ha mint merülő használják akkor van relevanciája.
Én bővel elvagyok merülő funkció nélkül. Eddig az egész életemben nem volt rá szükségem, hogy legyen ilyen célszerszámom. Persze ha olcsón létezne lehet, hogy itt porosodna a műhelyben, de mivel drága, így semmi értelmét nem láttam eddig, hogy kellene...
Egyébként user error volt (elbasztam), amire nagyon hosszú önelemzések árán jöttem rá. Annak idején megírtam a topicra az egész sztorit. A domború oldala volt fent, és a sín megbillent, de az a néhány tized másodperc, ami alatt lezajlott a dolog, kevés volt átgondolni. A lényeg, hogy a fában lévő feszültség, vagy éppen a rossz setup kombinálva azzal a pár kilowatt motorteljesítménnyel, amivel tipikusan dolgozunk, na az nem játék. Azóta ott figyeg a falon a hosszvágó korong, amiről hianyzik a fogak negyedének a vídiája, hogy emlékezzek :)
Szalag macera, kicsi az asztal, lehetetlen egyenesen tolni, utána egyengetni kell. Van egy 4m-es, 2 colos tölgy pallóm, az nem könnyű, maradjunk annyiban. Azt a szalagon széleztem, segítséggel, olyan, mint az ökörhugyozás :)
Nem "szoktam" de többször csináltam már kétcolos anyagon, és aljas módon egy sima zártszelvény mellett toltam a kézi körfűrészt. A sínnel lehet hogy egyszerűbb, de így is egyeneset vágott. Veszélyesnek pedig egyáltalán nem veszélyesebb mint bármit körfűrésszel vágni. Nem kell a merülő.
Már egy ideje megvan és elégedettséggel használom (idő közben a gyári lap is kapott még FREUD és CMT barátokat). Felszeleteltettem 1 és 2 coll vastagra egy cédrus fánkat (2+m-es 30-40cm széles darabok ). Tudom, hogy a szélezetlen faanyagot merülővel (is) szokás téglalap keresztmetszetűre igazítani.
Megéri egy ilyen, meg egy hozzá passzoló sínt beszerezni? Szokott valaki kézi körfűrésszel szélezetlen anyagot "szélezni", vagy a merülő, merülő funkciója mindenképp kell, hogy ne haljak bele a műveletbe? Van egy DEWALT 7485 is, a műhelyben (ő már egy 2coll+RR lap (tapering jig) vastagságot nem vág át), de a "könnyebb cuccot mozgatjuk" elv alapján a kézi körfűrésszel csinálnám amúgy is...
Baktassak, ha tudom nekem melyik van (lusta vagyok lemenni a pincébe). Csak tudom hogy van, és belinkeltem az első teakfa olajat amit az OBI honlapján találtam, fel sem tűnt hogy 2 különböző, de egyformának tűnő teakfa olaj is van nekik.
Na igen, hiszen én voltam az utolsó, aki vett és kent belőle. :-))
A csónaklakkról vegyes véleményem van. Gyerekkoromban volt csónakunk, használtuk a "Sirály" csónaklakkot. Szerintem az létezett már az 1950-es években is, kérdés, hogy a mai ugyanaz-e. De azt minden évben, legfeljebb minden második évben kenni kellett. Meg büdös volt. A csónakházakban terjengő szagot nem tudom elfelejteni. Emellett nem igazán jól védett.
Rézgaras: én pl azért nem írtam ezt, mert nem akartam nyócvan lehetőséget írni :-) Meg igen, nemóccó, de az Auro sem lett olcsóbb ahogy látom.
Vizesbálint: ok, ha az izoizé zavar, ez a tungolaj teljesen természetes, "food safe" cucc. Ugyanúgy beívódik->megkeményszik->véd. A Wiki szerint a kínaiak már sokezer évvel ezelőtt is használták, igaz, akkor hajókat kentek be vele, hogy vízállóak legyenek. Így neked is megfelel.
Pár évvel ezelőtt itt a fórumon kültéri használatra szinte automatikusan tung-olajat javasoltatok. Hogyhogy ez most fel sem merült? (akkor kentem be az erkély virágládát Tung olajjal, köszöni szépen, jól megvan)
Ki fogom egyébként próbálni kültéren a (motor- vicces Stolaz) csónaklakkot, mert van otthon, a műhelyajtómra ami amúgy egy bontott 40-50 éves bejárati ajtó, amin már csak nyomokban található lakk és az is hasonló tájolással bír mint ahova az asztal kerül, aztán majd meglátjuk mit bír.
A Tikkurilának van fényes színtelen lakkja , na az egy nagyon jó termék, ára az van jó kedvel bőséggel. Hajókormány kerék van a dobozán, feltételezem ez is vízálló. Nekem van a fürdőszobámba egy polcos szekrény az ilyennel lett kezelve, talán 4 vagy 5 rétegben 27 éve változatlan a fénye, a zongorám sem fénylik jobban.
Az OBI-s olaj nekem is tetszik, és bevált. Nekem a konyhai székek vannak lekezelve. Egész jól bírják, nejem még nem panaszkodott a kezelésére. Viszont pár napig eszméletlenül vonzotta a hangyákat.
Szia! Csatlakoznék az előttem szólóhoz, a lakkot mint felületkezelőt nagyon gyorsan hanyagolnám. Akár csónak, akár nem. Ha egyszer fel kell újítani, nagy cumi lesz ... főleg ilyen formában.
Én gyártottam (most már csak volt) kolléganőmnek két kis bútordarabot, amikett hasonló körülmények között tárol/használ (panellakás erkélye), mint te.
A szék teljesen tölgy, az asztalka pedig: a keret/lábazat tölgyből, a betét cseresznyefából készült.
Idén lesznek 7 évesek. Mindkettőt Auro narancsolajjal (Auro Nr. 126 néven fut) kezeltem. Valamikor tavaly(előtt?) jártam nála utoljára és kíváncsiságból kinéztem az erkélyre. Meglepődtem, mindkét darab egész jó állapotban volt, és elmondása szerint 17' óta egyszer sem csiszolta/olajozta újra. Az asztalkán persze látszódott, hogy minimálisan megszívta a nap, illetve látszódott rajta pohár utáni nedvességfolt. De összességében azt mondom, ez az Auro megtette a dolgát. Sajna nem olcsó (de mi az, ami jó?)
És igen, nem: nem "gyűjti" a port, bár nyilván macerásabb a tisztán tartása mint egy lakkozott felületnek. Ha 2-3 évente kicsit megsimogatod, finoman átdörzsölöd olajos szivaccsal, mindig újszerűnek hat majd.
Mivel elég drága az Auro (viszont igen jó illata is van, rendesen érezni a narancsot. Ami- mivel illóolaj - egy idő után azért elillan), ajánlanék olcsóbb alternatívát, amit szintén használtam már, igaz, csak beltérre, de ezt is kül- és beltéri olaj.
Beívódás után ez megkeményszik/vízzáró réteget képez. Gyakorlatilag "szagtalan", és nagyon minimálisan színezi csak az anyagot, inkább sötétít rajta egy kicsit. A képeken láthatod, hogy Auro előtt/után kb mennyire változik a tölgy színe. Azzal sem sokat.
De akármit is használsz, ahogy feljebb írtam: ha szépnek szeretnéd látni későb is, időnként foglalkozni kell majd vele.
Csónaklakk és csónaklakk között is nagy minőségi különbségek lehetnek (Sirály vs Awlgrip Awlwood :). Attól csónaklakk egy lakk, hogy van benne UV védő adalék és magasabb az olajtartalma a gyanta rovására, ezáltal rugalmasabb, jobban követi a fa mozgását. Cserében puhább felületet ad.
Én is az olajat választanám, mert szebben öregszik, nem pereg lemezesen, könnyebb javítani, felújítani és felkenni is.
Az olajok közül egy kültéri, UV védős olaj (esetleg sötét színű) valószínűleg tartósabb lesz. Kültéi olajnál arra vigyázz az asztalnál, hogy biocid hatóanyag ne legyen benne (általában nincs) .
A magyarok kedvenc olaja a lenolaj és származékai gyűjthetik, ha nem törlöd vissza. Én olyat nem használok, normális olaj max. 1-2 nap száradás után olyan, mintha festetted volna.
Én még csak egyszer használtam csónaklakkot. Egy készen vásárolt fából készült homokozó fa elemei gyárilag különböző színűre voltak festve, de nem bíztam benne, hogy tartós lesz (folyamatosan benne áll a változó mértékben nedves homok), emiatt vettem egy kis dobozka csónaklakkot és átmázoltam vele. Én úgy érzem jó döntés volt, nem ette meg az idő, sem a nedvesség, pedig jó pár éve (5+, pontosan nem tudom) kinn van az udvaron, idő éri, nap csak délután.
Ettől függetlenül asztalra rákenni nekem nagyon idegen, van hasonló asztalom, én is olajozom kétévente.
Én hasonló bútorokat mindenféle kertibútor-olajokkal szoktam lekenni, amit éppen kinézek a boltban. És igen, kenni kell rendszeresen, akármi van rajta. Hogy mennyi időnként, azt látni fogod majd.
"Csónaklakkra gondoltam, de még nem használtam, csak beltérit, mennyire tartósak?"
Beltéri csónaklakk? Sose hallottam róla, van linked? De mindegy is, ilyen körülmények között egyik lakk sem tartós. És évek múlva mindenképpen kell majd csiszolni-festeni még a legjobb vékonylazúrt használva is.
Sziasztok! A képen látható asztalt szeretném elkészíteni saját részre tölgyből. Kültéri lesz, fedett, de nem zárt terasz alatt, ami azt jelenti, hogy ha vízszintesen esik (eső-hó) abból kap rendesen, illetve direkt nap is éri a délelőtti órákban. Szóval a felületkezelésnek megfelelőnek kell lenni, főleg hogy az asztallap deszkái közt hagyott rés nem akkora, hogy azt összeállítás után komfortos legyen évek múlva csiszolni,festeni. Csónaklakkra gondoltam, de még nem használtam, csak beltérit, mennyire tartósak?
